Népszava, 1938. október (66. évfolyam, 222–247. sz.)
1938-10-01 / 222. szám
Ma: Teljes heti rádióműsor Különmellékleten 66. évfolyam 222. szám, Budapest, 1938 október 1. szombat /0 A müncheni megegyezést nyomon követi a tágabbkörű elrendezés - mondotta Chamberlain Londonban Angol-német megnemtámadási nyilatkozat Münchenben ,,Szűkebb határok között fogunk élni, de legalább magunk között. " A szomszédokkal való egyetértés is könnyebb lesz" — mondotta Sirovy cseh miniszterelnök. — Október 4-ére egybehívták a francia kamarát. — Daladier a francia-német együttműködésért. — Súlyos feszültség Lengyelország és Csehszlovákia között Ma hajnalban megkezdődött a délcsehországi német vidékek katonai kiürítése .A csütörtök éjszakai müncheni megállapodás jelentősége és az európai politikai helyzetre gyakorolt átalakító hatása a pénteki napon már teljes egészében megmutatkozott. Chamberlain angol miniszterelnök péntek délelőtti tárgyalásai és a Münchenben elhangzott közös angol-német megnemtámadási nyilatkozat rámutat arra, hogy Münchenben nemcsak a csehszlovákiai kérdéssel foglalkoztak. Minden jel arra mutat, hogy München első kilométerköve lesz annak a fejlődésnek, amelynek végcélja az angol-német megegyezés. Az angol konzervatív politikusok már régóta törekedtek erre, Chamberlain hivatalba lépése óta több kísérletet tett az angol-olasz, illetve az angol-német megegyezés érdekében. A jelek arra mutatnak, hogy az angol-német megegyezésre irányuló törekvés mellett, illetve ezzel párhuzamosan az angol konzervatív kormány az eredmény nélkül maradt tavaszi angol-olasz egyezményt is élettel igyekszik megtölteni. A müncheni egyezmény angol részről tehát megnyitotta a lehetőségét annak, hogy Anglia közeledhessék Németországhoz és Olaszországhoz. A francia-német viszonylatban is nagyjelentőségű fordulat előjelei mutatkoznak: Oöring és Daladiera, francia-német megértés és együttműködés érdekében nyilatkoztak. A pénteki napon Prága hivatalosan közölte, hogy elfogadta a müncheni megegyezést, majd utána Sirovy, csehszlovák minisz- terelnök mondott rádióbeszédet.. Ebben utalt arra, hogy Csehszlovákia ezentúl szűkebb határok között, de nemzetiségek nélkül él majd, ami megkönnyíti a szomszédokkal való megegyezést. A cseh csapatok péntek éjszaka megkezdik a kivonulást a legelsősorban kiürítendő német, területekről, október 1-én a német csapatok átlépik az eddigi csehszlovák-német határt. Az éjszakai órákban súlyos lengyel-cseh feszültségről érkeznek hírek. Európa háború utáni, történelmének legnagyobb jelentőségű okmányát, a müncheni egyezményt, olvasóink tájékoztatására az alábbiakban ismertetjük röviden: Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország megállapodtak abban, hogy a szudétanémet vidékek kiürítése október 1-én kezdődik és 10-éig tart. A csehszlovák kormány nem rombolhatja szét a meglévő berendezéseket, a kiürítés módozatait nemzetközi bizottság állapítja meg. A túlnyomórészt német területnél a német csapatokkal való megszállása négy szakaszban történik. A nem túlnyomó német többségű területeken november végéig népszavazás lesz, a Saar-vidék módozatait, veszik alapul. A szóbanforgó területeket addig nemzetközi alakulatok szállják meg. A határok végleges megállapítását, nemzetközi bizottság végzi, a megállapodás megkötésének napjától számított hat hónapon belül optálási jogot biztosítottak az átengedett területekre való átlépésre, illetve az e területekről való kilépésre. kormányt, kölehogy négy hét katonai és rendmindazokat a A csehszlovák lették továbbá, alatt bocsássa el ők kötelékeiből szudétanémeteket, akik ezt kívánják. Szabadon kell bocsátani továbbá a politikai vétségekért elítélt szudétanémet, foglyokat. Pótnyilatkozat szól a magyar és lengyel kisebbségek problémájáról, amely, amennyiben három hónapon belül az érdekelt kormányok nem állapodnak meg, a négy nagyhatalom Münchenben jelen volt kormányfői további összejövetelének tárgya lesz. Olaszország és Németország csak a lengyel és magyar kisebbségek kérdésének rendezése után garantálja az új Csehszlovákia határait, Anglia és Franciaország az új határokat nem, provokált támadás ellen már most garantálta. 1. PRÁGA: Sirovy miniszterelnök rádióbeszéde (Prága, szeptember 30. — ..M. T., prágzai rádióban Sirovy miniszter-I." — Érkezett este órakor.) Az elnök délután 5 órakor rádióbeszéd A müncheni béke Pártkülönbség nélkül megállapíthatják: a müncheni megegyezés megmentette a világot a legborzalmasabbtól, a következményeiben át sem tekinthető, irtózatos, szenvedésekkel tele háborútól. Béke! Béke! — ez a kiáltás szakadt ki mindenkiből, aki az európai kultúrát, az emberi életet értékesnek és megvédelmezendőnek tartja. Az emberek a békét féltették és a béke meg van mentve. Táviratok és nyilatkozatok: jelzik, hogy mindenütt felszabadultan fogadták a megállapodást, mert békét jelentett, mert elhárította a legirtózatosabb veszélyt, a borzalomas háborút. A másik tény, amit meg kell állapítani: a müncheni béke keresztültvitt egy határrevíziót a háború mellőzésével. De még mindig: a háború felidézése árán! Ha az új átrendezést két évtized alatt a béke eszközeivel, minden külső fenyegető veszély nélkül hajtják végre, ha elhárítják a háború veszélyét az éppen a, idejében alkalmazott intézkedésekkel. Európa népei sok veszélytől és izgalom-*tól mentesültek volna! A békeszerződések révén kelet-kezett hatalmi túlsúly megváltozott. Megváltozott az egyoldalú lefegyverzés bukásával, megváltozott a rajnamenti katonamentes zóna megszállásával, megváltozott Ausztria bekebelezésével s döntő fordulathoz érkezet a csehszlovák államválsággal Most első ízben történt meg, hogy a békeszerződésekkel megalkotott új állam területi határait döntően és lényegesen megváltoztatták az egykori legyőzött javára. Kétségtelenül új területi elrendezés kezdődött meg — az új hatalmi erőviszonyok nyomása alatt. A müncheni megállapodás az euurópai békét akarja szolgálni a csehszlovák határok új megállapításával. De a müncheni megállapodás minden jel szerint csak kezdete egy egészen új európai korszak kialakulásának. Nemcsak a szudétakérdés, hanem a magyar kérdés is végleg aktuálissá vált. A magyar kérdés a tárgyalóasztalra került és elismerést nyert abban, hogy három hónapon belül az érdekelt feleknek, Csehszlovákiának és Magyarországnak, meg kell egyezniök, ellenkező esetben az újból összeülő négyhatalmi értekezlet elékerül döntésre az ügy.