Népszava, 1939. június (67. évfolyam, 102–125. sz.)

1939-06-01 / 102. szám

lyeyjúnius 1, csütörtök Viharos jelenetek a közgyűlésen a választók igazoltatása körül „Kislakásínség van Budapestent66 „Folynak a tárgyalások az építkezés megindítása dolgában!66 A főváros törvényhatósági bi­zottsága Karafiáth Jenő főpolgár­mester elnöklésével szerdán dél­után közgyűlést tartott. Az elnöki bejelentések után áttértek a napi­rend tárgyalására. Elhatározták, hogy műszaki és gépészeti ügyosztályt lé­tesítenek és ezzel kapcsolatban egy új tanácsnoki és egy műszaki fő­tanácsosi állást szerveznek. Ezután vita nélkül járultak hozzá több polgármesteri előterjesztéshez, így Csorna Kálmán árvaszék­i elnök nyug­díjazásához. Hosszabb vita alakult ki az ország­gyűlési képviselőválasztásokkal kapcso­latban felmerült 300.000 pengő költség fedezése körül. ,,Egy keresztényietlen törvény végrehajtása..." Kabakovics József rámutatott arra, hogy ezt az összeget a főváros adózó polgárságának kell megfizetnie és ezzel a polgársággal szemben éppen a vá­lasztásokkal kapcsolatban hihetetlen módon jártak el. Törvénnyel lehet élni és lehet visszaélni is és a fővárosi ha­tóságok visszaéltek a zsidótörvény végrehajtásával. A törvényhatósági bi­zottság egyes tagjai mind márt az első nap figyelmeztették a polgármestert, hogy 10.000 embert nem lehet úgy iga­zolni, hogy egy-egy kerületben mind­össze egy tisztviselő foglalkozik az igazolásokkal. (Boros László: „Utasí­tásra történtek ezek a botrányok!" — Nagy zaj.) Pedig, aki a törvény elle­nére megakadályozza, hogy valaki hozzájusson az őt jogosan megillető választójoghoz, az bűncselekményt kö­vet el. A tisztviselők nagy része meg­felelően végezte munkáját, voltak azonban egyesek, akik megdöbbentő hangot tanúsítottak és tűrhetetlen bánásmódot alkalmaztak. Mesterséges akadályokat állítottak fel, csakhogy az érdekeltek megunják a választójoguk után való szaladgálást. Ilyen előzmények után nem hajlandó a 300.000 pengős költségek folyósítását megszavazni. Gróf Apponyi György megállapította, hogy a zsidók választójogi igazolása megmutatta, hogy lehet egy különben is kegyetlen, az alkotmányos hagyomá­nyokkal ellentétben álló és kereszté­nyietlen törvényt még keresztényietle­nebb szellemben végrehajtani. (Nagy zaj a jobboldalon.) Az önkormányzat minden jóindulatú tagja rendelkezésre állott, hogy ezt az önmagában kegyet­len és gyalázatos törvényt... Ezekre a szavakra a MÉKKP pad­soraiban nagy zaj tört ki, amire a bal­oldal lelkesen megtapsolta Apponyit és kórusban kiáltozott: „Éljen Apponyi!" Apponyi György csak a vihar le­csillapulta után folytathatta beszédét. Megállapította, hogy a legtöbb esetben nem a tisztviselő volt a hibás, hiszen megtörtént, hogy egyes tisztviselők belebetegedtek a munkába, d­e mégsem kaptak kisegítő munkaerőt. A törvény végrehajtásának nemcsak az érdekelt választók lesznek az áldozatai, hanem azok a jóindulatú tisztviselők is, akik kénytelenek voltak ezzel az üggyel fog­lalkozni. Hétfőn azután minden ígéret elle­nére az elöljáróságokon és a köz­ponti választmánynál megszüntették az igazoltatást. Amikor a polgármestert jogorvoslatért keresték, nem lehetett intézkedni, mert a polgármester a választás napján se­hol sem volt található. Apponyi az elő­terjesztést nem fogadta el. Szendy Károly polgármester azzal válaszolt, hogy az adminisztráció és ő is mindent elkövetett, hogy az igazolá­sok ügyét jól és becsületesen végezze el. G.­­term­észetesen, felel minden egyes tisztviselő munkájáért. (Rupert Rezső: „Eljön még ennek is az ideje!" — Nagy zaj a jobboldalon.) Hétfőn, a kérdéses időben, éppen a szavazás lefolyását ellenőrizte. Végül kijelentette, hogy­­54.463 üggyel foglalkoztak a fővárosi hatóságok és ezek közül 41.569 választót igazoltak. (Közbeszólások a jobbolda­lon: „Elég baj, miért ilyen sokat!") A kormánypárti többség végül 65 szó­val 35 ellenében elfogadta az előterjesz­tést. „Ne­ d­rágítsuk a Visfogyai&EtcU villumyúfumot”” Ezután több kisebb jelentőségű ügyet tárgyaltak. Majd a főváros 1938. évi zárószámadása kapcsán Steinherz Simon elvtárs mutatott arra, hogy a fővárosi adók részben teljesen igazságtalan bevételekből származnak. Körülbelül tíz éve, hogy 10 filléres különadóval sújt­ják az Elektromos művek­ fogyasz­tóit árammérő karbantartási díj cí­mén. Ez az adó igazságtalan és antiszociális, mert a szegény mun­kásnak és a gazdag gyárosnak egy­formán kell megfizetnie. Annak­idején ideiglenesnek ígérték az árammérő karbantartási díjat, de mégis tíz esztendeje fenntartják már, pedig közben életbe léptették az új áramdíjszabást is, amely a kisfogyasztók számára még jobban megdrágítja az áramot, a tehető­sebb rétegeknek pedig „nemzeti ajándékot" ad. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy egy- és kétszobás lakások bérlői mily kevés áramot tudnak csak fogyasztani az áram­drágaság miatt. A fővárosnak, mint erkölcsi testületnek a maga­sabbrendű szociális politikát kell­­szolgálnia, nem pedig arra töreked­nie, hogy az Elektromos művek évi­­12 millió pengővel járuljanak a főváros háztartásához. Ötévenként egyszer ellenőrzik az árammérőt 1,89 pengős önkölt­ségi áron és ezért 24 pengőt vasalnak be a fogyasztótól. Ha ezt magánvállalat teszi, elítélik uzsora miatt. Indítványozta, hogy a polgármester intézkedjék, hogy az e­gy- és kétszobás lakások áram­mérő karbantartási díját július 1-től kezdve töröljék. Beliczay Imre tanácsnok válaszában kijelentette, hogy a terv már felmerült, de 200.000 pengős veszteséget jelentene a főváros számára. Az üzemi választ­mány foglalkozik majd a kérdéssel. Az indítványt kiadták a polgár- 6 » i ^S cl P ÍZ OLp ^ £L szép CL ÍZCLJCL •es?» A ' Sztz­ira. to-Cicat tu es szappan m­en ies szajmo­sa-szef­­ol Egy csomag 38 Fillér x Folyékony 90 Fillér -te t­eted! Nincs kislakás! Építsenek ! Az egyik szükséglakástelep építkezé­sénél történt megtakarítás felhasználá­sára irányuló javaslat kapcsán Bechtler Péter elvtárs emlékezte­tett arra, hogy többízben szóvátette már, milyen nagy hiány van kis­lakásokban. Éppen ezért a közgyű­lés a közelmúltban elhatározta, hogy kölcsönt vesz fel kislakásépí­tés céljára. Ismételten felhívtuk már a figyelmet arra, hogy szobakonyhás lakásokat nem­ le­het kapni Budapesten, vagy leg­feljebb rendkívül drágán. A polgármester hozza ezt a kérdést a közgyűlés elé, lehetőleg a legkö­zelebbi közgyűlésre, hiszen ez a probléma nagyon sürgős, mert na­gyon sok család azért kénytelen megmaradni a szükséglakásba­n, mert nem tud megfelelő bérért más lakást kapni. Ilyen körülmények között a szükséglakásokból való kila­koltatást méltányosabban kell kezelni, mert ha olcsó lakást nem lehet kapni, akkor nem lehet 20—25 pen­gős hetikereset mellett kitenni va­lakit a szükséglakásból. Huszty Károly tanácsnok azzal vála­szolt, minden erővel azon vannak, hogy a kislakásépítés még a nyár folyamán meginduljon. A kormánnyal folynak tárgyalások és remény van arra, hogy adómentesség és kölcsön tekintetében eredményt érnek el. A kilakoltatásokat illetően hangoztatta, hogy igyekeznek emberségesen eljárni. Az előterjesztést elfogadták. Ezután kisebb jelentőségű ügyeket tár­gyaltak, majd felolvasták a polgár­mesternek Mohaupt Gyula egy régi interpellációjára adott válaszát. Mo­haupt viszonválasza után a polgár­mesteri választ tudomásul vették. Szebeny József a főváros új tanácsnoka A közgyűlés tanácskozásait ek­kor felfüggesztették, majd rövid szünet után ismét megnyitották. Bódy László alpolgármester beje­lentette, hogy a közgyűlés tartama alatt lefolytatott tanácsnokválasz­tásra Szebeny Józsefet, Vigyázó Gézát és Czebe Jenőt jelölték, a két utóbbi azonban visszalépett és így Szebenyt választották meg a főváros új tanácsnokává. Az új tanácsnokot küldöttség hívta a közgyűlési terembe. A hi­vatali eskü letétele után Szendy Károly polgármester üdvözölte az új tanácsnokot, aki válaszában kö­szönetet mondott a bizalomért, majd hangoztatta, hogy az állam és az önkormányzatok erőviszo­nyainak eltolódásában feltétlenül az önkormányzatok javára kell a helyzetnek változnia. A közgyűlés este 9 órakor ért véget. Csáky külügyminiszter érdekes beszéde a hatalmi csoportok keletkezéséről, a felelőtlen elemekről és a felekezeti türelmetlenségről Gróf Csáky István külügyminisz­ter szerdán este vette át ünnepélyes keretek között Sopron városháza közgyűlési termében Sopron város és Sopron megye mandátumát és ez alkalomból hosszabb beszédet mondott. — Mi is a magyar élet munkáját — vetette fel a kérdést Csáky. — Újjáépíteni házunkat, hogy abban mindenki megtalálja hétköznapi helyét és ha lehet, az ünneplő sar­kot is. A lecke fel van adva, a kor­mány mögött hatalmas párt áll, az építés politikai eszközét tehát meg­adták a kormánynak. A gazdasági eszközöket a kor­mány igyekszik majd előterem­teni a lehetőség határáig még akkor is, h­a ennek nyomán újabb társadalmi átrétegződés áll majd be. A siker feltétele, hogy közös erő­vel és egyetértéssel fogjunk a fel­adatok megoldásához. Nem enged­hetjük meg magunknak a széthú­zás fényűzését, mert nem vagyunk elegen és sürget az idő. A továbbiakban Csáky külügy­miniszter fejtestette, hogy nem haj­landó elfogadni azt a tételt, hogy bizonyos eszméért elvből kell küz­deni, mintegy légüres térben, anél­kül, hogy az tekintettel volna a tényleges lehetőségekre és adott­ságokra. Csak egy elvet ismer el, amely felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül, részrehajlás nél­kül egyenlően megnyitja az utat a boldogulásra a magyar föld minden lakójának. Csak ez a fölfogás teszi lehetővé — mondotta a külügy­miniszter —, hogy erősek legyünk­­fent az országban. Ennek­ az erőnek két alapvető tényezője van: minden egyéni életet átfogó ragaszkodás az ezeréves magyar földhöz és az összetartozás érzése mindazok kö­zött, akik a magyar földet lakják. Ezután Csáky külügyminiszter a magyar légtérről beszélt, amelynek van egy természetes határa, kiter­jed­ési felülete, vagy feszítő ereje és amelyet lehet időnként összébb szorítani, de örök rugalmasságánál fogva mindig újra kitágul, míg el­éri azt a természetes határát, ame­lyet földünk és népünk teremtő ereje nekik szabott. Erősnek kell lennünk, de ennek egyik előfölté­tele az őszinte magábaszállása, a nagy l­elki ismeret vi­zsgálása a ma­gyar népnek. Ehhez a szenvedélymentes belső vizs­gálathoz viszont nyugalom kell. Nyugalom bent az országban és határainkon kívül. Ezt a szükséges belső nyugalmat az efrész ország­ területén a kormány hivatása megvalósítani. Nekünk a

Next