Népszava, 1939. december (67. évfolyam, 250–273. sz.)

1939-12-01 / 250. szám

1939 d­ecemb­er 1. pontek NÉPSZAVA A magyar parasztság kérdése az appropriációs vitában A képviselőház csütörtöki ülése A képviselőház csütörtöki ülését d­élelőtt 10 órakor nyitot­t­a meg Tasnádi Nagy András elnök. Ekkor is napirend értelmében folytatták a­­költségvetést megajánló, úgyneve­zett appropriáeiós javaslat vitáját. Az első felszólaló Bárczay Ferenc, a MÉP második vezérszónoka volt, aki hangoztatta, hogy a honvédelem fejlesz­tése és a népjólét fokozása mindennél fontosabb, de az észszerű határokon itt sem lehet túlmenni, mert ennek a gazdasági élet összeomlása volna a következ­ménye. Beszélt arról, hogy „az ucca hangula­tát" nem lehet mértékadónak tekinteni, mert ezt a hangulatot sokszor mestersé­gesen irányítják. Helyesli a mezőgazda­sági termelés átállítását. Az appropriá­ciót elfogadta. Imrédy Béla volt a harmadik MÉP­-vezérszónok. Fejtegette, hogy az appro­priációs vita rendkívül súlyos nemzet­közi helyzetben folyik. Nagy önmegtar­tóztatásra van szükség — mondotta Imrédy —, sok mindenről le kell mon­dani, csak az önbírálatról nem. Le kell mondani a demagógiáról, mégpedig nemcsak az ucca demagógiájáról, ha­nem a szalonok demagógiájáról is, amely lazításnak és destrukciónak minősít minden haladó törekvést. Törekedni kell a termelés f­elf­okozására, mert ha a haditermelés mellett nem lehet a produktív termelést olyan mérték­ben fenntartani, mint a háború előtt volt, akkor ez az életszínvonal erős leszállítására vezet. A múltból, amikor az ország külföldi kölcsönöket vett igénybe, le kell vonni azt a konzekvenciát, hogy a magunk lá­bán kell járnunk. Majd fejtegette, hogy az erős kézzel irányított csönd még nem jelenti a lelkek együttérzését. Szerinte igenis lehet egységes közszellemet te­remteni, ha nem is 100%-ban, de 80—90%­ban. Kikelt a „felelőtlen külpolitizálás" ellen. Ez — úgymond — éppen olyan ká­ros, mint a múlton való rágódás. A ja­vaslatot elfogadta. Ezután szünet következett. A szünet után Csoór Lajos népakarat­párti beszélt. Szerinte igaza van Im­­ródynek, hogy a kormány lassan tapo­gatódzva megy előre. Őket, szélsőjobb­oldaliakat — ez nem elégíti ki. A Nem­zeti Bank államosítását sürgette és nem fogadta el az appropriációs javaslatot. Donáthi György (MÉP) a nemzetiségi kérdés megoldását sürgette. Szerinte külpolitikánk azon dől el, hogy a nem­zetiségi kérdést meg tudjuk-e oldani. A másik fontos kérdésnek tartja az érdekképviseletek kiépítését. A közvéle­mény tájékoztatására központi felvilá­gosító szervet kell fölállítani. Szabaddá kell tenni a parasztság előtt a fölemelkedés útját Nagy Ferenc (független kisgazda) fej­tegette, hogy a parasztságot nagggyá tenni csak olyan népi politikával lehet, amely nem fölülről indul, hanem módot ad magának a föld népének arra, hogy saját erejéből emelkedjék föl. Ilyen értelemben nem volt népi politika az 1920-as földreform, de az utóbbi évek szociális intézkedései sem. Igazi népi politika csak az alkotmá­nyosságon indulhat el s ez az alkotmá­nyosság a parasztság számára élet­formát, biztonságérzetet és a polgári jogok összességét jelenti. A parasztság­ törekvéseiről szólva kijelentette, hogy az ifjabb generáció már öntudato­sabban kíván magyar lenni, mint az idősebbek­­; ez főleg abban nyilvánul meg, hogy erősen ragaszkodik elsőbbségi jogához. Ez az ifjúság látja, hogy a földműve­lési kormányzatnak nincs egységes agrár­programja, a kultuszkormánynak egy­séges kulturprogramja és ezt a hiányt a maga erejéből akarja pótolni. Köny­veket, folyóiratokat olvas, sőt tollat ragad a kezébe és ír. Ez a fiatal paraszt generáció már alkotni és kezdeményezni is akar és a kormánynak szabaddá kell tenni a parasztság előtt a fölemelkedés útját. Elő kell segíteni az osztályszervezetek létesítését, mert az északi államokhoz hasonlóan csal: ezeknek a szervezeteknek segítségével lehet az osztályellentéteket tompítani. Egry Ferenc (felvidéki) a Fel­vidék visszacsatolásáról beszélt A külpoliti­kai helyzetre való tekintettel szükséges­nek mondotta a magyar és magyar kö­zötti ellentét megszüntetését. Közi-Horváth József (kereszténypárti) hangoztatta, hogy a felekezeti iskolák fenntartására szükség van. Nem szabad megengedni, hogy a társadalmi élet minden megnyilvánulása az állam irá­nyítása alá kerüljön. Ma az a helyzet, hogy a minisztériumok idejét az apró ügyek elintézései foglalják el. Végül a családvédelem fokozott kiépítését sür­gette. Thegrer László (MÉP) a korszerű szo­ciális feladatokról beszélt. A földbirtok­politikai kérdés „elintézése" után napirendre kell tűzni a jövedelem­és vagy­oneloszlás rendezésének ügyét is. Kifogásolta, hogy az „őrségváltás" során nem az állásta­lan ifjúság jutott megfelelő munka­helyekhez, hanem egyébként is jól elhelyezkedett öregek kerültek még jobban jövedelmező pozí­ciókba. Végül szociális szakképzést sür­getett. Vályi Lajos (MÉP) beterjesztette ez­után a közjogi bizottság jelentését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár címer­használatáról szóló javaslat részletes tárgyalásáról. Az ülést ezután rövid időre fel­függesztették, majd szünet után el­határozták, hogy a képviselőház pénteken délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Napirendre a Pesti Hazai Első Takarékpénztár címerhasználatáról szóló javaslat részletes tárgyalását és az appro­priációs vita folytatását tűzték ki. Az ülés V­ 6 órakor ért véget. A felvidéki iparjogosítványok Az illetékes minisztériumok befejez­ték a felvidéki terü­leteken az ipar­jogosítványok felülbírálását. Ennek ellenére azok, akiktől az iparjogosít­ványt megvonták, elárasztják ke­gyelmi kérvényekkel az érdekelt kor­m­ányhatóságokat. A „Magyar Táv­irati Iroda" értesülése szerint ezek a kérvények csak fölösleges munkát okoznak a kormányhatóságoknak és hamis reményeket keltenek az érdekel­tekben. Az iparjogosítványok felül­vizsgálata — mondja az illetékes nyi­latkozat — oly gondosan történt, hogy utólagos változtatásokra csak a leg­ritkább esetben lehet ok és ezt a né­hány esetet a hatóságok hivatalból veszik figyelembe. Olvasd és terjeszd a Népszavát! Grandi a fasiszta kamara elnöke (Róma, november 30. — Stefani.) Grandi olasz igazságügyminisztert az elhalt Constanzo Ciano helyére kinevez­ték az olasz kamara elnökévé. (,"M. T. L") 5. oldal AKIRŐL BESZÉLNEK Chamberlain A Népszavában megjelent kül­politikai cikk legutóbb felhívta a figyelmet arra, hogy Neville Chamberlain angol miniszterel­nök, a konzervatív párt vezére a munkáspárti ellenzék szónoká­nak, Attlee őrnagynak beszé­dére válaszolva, némi közeledést mutatott a szocialista álláspont felé. A legfejlettebb gazdasági rendszerű birodalomban — Cham­berlain szavai is bizonyítják ezt — törvényszerűen közeledniük kell a szocializmushoz még azok­nak a politikusoknak is, akiket pártállásuk és társadalmi elhe­lyezkedésük a fennálló berendez­kedés és a fennálló kiváltságok védelmére jelöl ki. Chamberlain példája fontos tünet, annál is inkább, mert a brit miniszterel­nök egész mentalitása jellegzete­sen konzervatív és tükörképe a jólétben élő angol polgárság mentalitásának. A legtöbb angol konzervatívpárti vezér a nagy­birtokosok és nagytőkések kép­viselője. Chamberlain kivétel, ő, noha öröklött vagyon áll háta mögött, átlagpolgárnak nevelő­dött. Nagyapja, cipész volt Bir­minghamben. Apja, Joseph Chamberlain, a brit világbiroda­lom egyik legaktívabban impe­rialista politikusa, izzó tempera­m­entumú, népszerű szónok. Báty­ja, illetőleg féltestvére, Austin Chamberlain, a legelőkelőbb brit konzervatív államférfi, aki a lo­carnói szerződés létrehozásáért Nobel-békedíjat kapott. Neville halkszavú és szerény fiatalember volt, homlokegyenest ellentéte apjának, aki — érthetően — nem látott politikai tehetséget ifjabb fiában. Így a jelenlegi brit mi­niszterelnök elsőrangú gimná­zium és egyetem helyett csak ke­reskedelmi iskolát végzett. Üzleti vállalkozásokba fogott, majd ke­reskedelmi utazó lett, később a családi vállalatokat kezelte, ame­lyeket apja szerzett. Eközben jól megismerte az angol kispolgárt és maga is asszimilálódott hozzá, holott apja és bátyja nagypolgár volt. Negyvenkilencéves korá­ban került csak a politikába, képviselővé választották. Ra­gyogó ötletek nélkül, de lelki­ismeretesen és szakszerűen veze­tett néhány resszortminisztériu­mot. Főérdeme: mindig szociáli­san gondolkozott és ekként is cselekedett. A miniszterelnöki székben elődje, az ugyancsak konzervatív Baldwin (aki minta­képe az angol nagyúrnak) fe­dezte föl képességeit. Baldwin, miután házassága miatt lemon­datta VIII. Edward királyt (aki ma Windsor hercege), maga is távozott és utódjává ajánlotta Neville Chamberlaint­, akinek e szavakkal adta át a miniszter­elnöki széket: — Nem Angliát, hanem Euró­pát kell megbékítened... Chamberlain lelkiismeretesen megkísérelt mindent, hogy meg­mentse Európa békéjét. NÉPSZAVA MINDENRŐL BESZÁMOL! S amikor mégis kitört a háború, megrendülten mondta: — Minden, amiért dolgoztam, minden, amiben hittem, romok­ban hever... Így történt. A háború nemcsak világtragédia, de Chamberlain egyéni tragédiája is. Csak lelki­ismeretességét bizonyítja, hogy vállalja a háborús miniszterel­nök hálátlan szerepét. Ha csak teheti, elmenekül a politikától­­ a polgári magánéletbe. Szabad­idejében horgászik, lepkéket gyűjt, kertészkedik, madarakat figyel meg, feleségével sétál. Már hetvenéves. Szelíd, d© ko­molyarcú, szikár férfi. Az utóbbi időben mintha kissé meghajlítot­ták volna hátát a gondok. — oszto — Egy nyilas képviselő mandátumát megsemmisítette a közigazgatási bíróság A közigazgatási bíróság csütörtö­kön két nyilas képviselő mandá­tuma ellen beadott panaszt tár­gyalt. Az egyik ügyben a budapesti déli választókerületben megválasz­tott R­­esz Ferenc mandátumát tá­madták meg azon a címen, hogy Nesz nem volt képviselővé választ­ható, mert jogerősen elítélték és mert nem volt a megválasztása ide­jén élethivatásszerű állandó foglal­kozása, ami pedig a választójogi törvény szerint előfeltétele a vá­laszthatóságnak. A nyilas képviselő mandátumának védője bizonyítani igyekezett, hogy Nesz Ferenc meg­választása törvényszerű volt. Han­goztatta, hogy Nesz Ferencet­ nem izgatás, hanem bűntett és bűntet­tes földre kérése címén ítélték el. A közigazgatási bíróság rövid tanács­kozás után megállapította, hogy Nesz Ferenc a törvény szerint valóban nem volt képviselővé vá­lasztható és ezért a bíróság a nyilas Nesz Ferenc mandátumát megsemmisítette. Ugyancsak panasszal támadták meg a szabolcsmegyei nyilas lajstromon megválasztott Kóródy Tibor mandátumát azon a­ennen, hogy neki sem volt élethivatásszerű állandó foglalkozása a választások idején. Koródy cáfolta ezt és bizo­nyította, hogy a választások idején nyilas lapok munkatársa volt. A közigazgatási bíróság ezen az ala­pon elutasította a panaszt és meg­hagyta Koródy mandátumát. Itt jegyezzük meg, hogy a képvi­selőház állandó összeférhetelenség­i bizottsága legutóbbi ülésén tár­gyalta gróf Széchenyi Lajos nyilas képviselő összeférhetetlenségi ügyét, mert a nyilas képviselő a földműve­lésügyi kormánynak birtokpoli­tikai célokra ingatlant adott el. Az összeférhetlenségi bizottság ebben az ügyben beszüntette az el­járást azon a címen, hogy úgy a kormány, mint a nyilas képviselő ezt a birtoka­dás-vételt kellő időben bejelentette és a kormány azt köz­érdekűnek minősíte­tte. Mindenféle jegyért forduljon a Kultúrpropaganda jegypénztárunk­hoz, VII. Erzsébet körút 35 és Conti ucca 4. Tel.: 130-339, 331, 332.

Next