Népszava, 1939. december (67. évfolyam, 250–273. sz.)
1939-12-01 / 250. szám
1939 december 1. pontek NÉPSZAVA A magyar parasztság kérdése az appropriációs vitában A képviselőház csütörtöki ülése A képviselőház csütörtöki ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Ekkor is napirend értelmében folytatták aköltségvetést megajánló, úgynevezett appropriáeiós javaslat vitáját. Az első felszólaló Bárczay Ferenc, a MÉP második vezérszónoka volt, aki hangoztatta, hogy a honvédelem fejlesztése és a népjólét fokozása mindennél fontosabb, de az észszerű határokon itt sem lehet túlmenni, mert ennek a gazdasági élet összeomlása volna a következménye. Beszélt arról, hogy „az ucca hangulatát" nem lehet mértékadónak tekinteni, mert ezt a hangulatot sokszor mesterségesen irányítják. Helyesli a mezőgazdasági termelés átállítását. Az appropriációt elfogadta. Imrédy Béla volt a harmadik MÉP-vezérszónok. Fejtegette, hogy az appropriációs vita rendkívül súlyos nemzetközi helyzetben folyik. Nagy önmegtartóztatásra van szükség — mondotta Imrédy —, sok mindenről le kell mondani, csak az önbírálatról nem. Le kell mondani a demagógiáról, mégpedig nemcsak az ucca demagógiájáról, hanem a szalonok demagógiájáról is, amely lazításnak és destrukciónak minősít minden haladó törekvést. Törekedni kell a termelés felfokozására, mert ha a haditermelés mellett nem lehet a produktív termelést olyan mértékben fenntartani, mint a háború előtt volt, akkor ez az életszínvonal erős leszállítására vezet. A múltból, amikor az ország külföldi kölcsönöket vett igénybe, le kell vonni azt a konzekvenciát, hogy a magunk lábán kell járnunk. Majd fejtegette, hogy az erős kézzel irányított csönd még nem jelenti a lelkek együttérzését. Szerinte igenis lehet egységes közszellemet teremteni, ha nem is 100%-ban, de 80—90%ban. Kikelt a „felelőtlen külpolitizálás" ellen. Ez — úgymond — éppen olyan káros, mint a múlton való rágódás. A javaslatot elfogadta. Ezután szünet következett. A szünet után Csoór Lajos népakaratpárti beszélt. Szerinte igaza van Imródynek, hogy a kormány lassan tapogatódzva megy előre. Őket, szélsőjobboldaliakat — ez nem elégíti ki. A Nemzeti Bank államosítását sürgette és nem fogadta el az appropriációs javaslatot. Donáthi György (MÉP) a nemzetiségi kérdés megoldását sürgette. Szerinte külpolitikánk azon dől el, hogy a nemzetiségi kérdést meg tudjuk-e oldani. A másik fontos kérdésnek tartja az érdekképviseletek kiépítését. A közvélemény tájékoztatására központi felvilágosító szervet kell fölállítani. Szabaddá kell tenni a parasztság előtt a fölemelkedés útját Nagy Ferenc (független kisgazda) fejtegette, hogy a parasztságot nagggyá tenni csak olyan népi politikával lehet, amely nem fölülről indul, hanem módot ad magának a föld népének arra, hogy saját erejéből emelkedjék föl. Ilyen értelemben nem volt népi politika az 1920-as földreform, de az utóbbi évek szociális intézkedései sem. Igazi népi politika csak az alkotmányosságon indulhat el s ez az alkotmányosság a parasztság számára életformát, biztonságérzetet és a polgári jogok összességét jelenti. A parasztság törekvéseiről szólva kijelentette, hogy az ifjabb generáció már öntudatosabban kíván magyar lenni, mint az idősebbek; ez főleg abban nyilvánul meg, hogy erősen ragaszkodik elsőbbségi jogához. Ez az ifjúság látja, hogy a földművelési kormányzatnak nincs egységes agrárprogramja, a kultuszkormánynak egységes kulturprogramja és ezt a hiányt a maga erejéből akarja pótolni. Könyveket, folyóiratokat olvas, sőt tollat ragad a kezébe és ír. Ez a fiatal paraszt generáció már alkotni és kezdeményezni is akar és a kormánynak szabaddá kell tenni a parasztság előtt a fölemelkedés útját. Elő kell segíteni az osztályszervezetek létesítését, mert az északi államokhoz hasonlóan csal: ezeknek a szervezeteknek segítségével lehet az osztályellentéteket tompítani. Egry Ferenc (felvidéki) a Felvidék visszacsatolásáról beszélt A külpolitikai helyzetre való tekintettel szükségesnek mondotta a magyar és magyar közötti ellentét megszüntetését. Közi-Horváth József (kereszténypárti) hangoztatta, hogy a felekezeti iskolák fenntartására szükség van. Nem szabad megengedni, hogy a társadalmi élet minden megnyilvánulása az állam irányítása alá kerüljön. Ma az a helyzet, hogy a minisztériumok idejét az apró ügyek elintézései foglalják el. Végül a családvédelem fokozott kiépítését sürgette. Thegrer László (MÉP) a korszerű szociális feladatokról beszélt. A földbirtokpolitikai kérdés „elintézése" után napirendre kell tűzni a jövedelemés vagyoneloszlás rendezésének ügyét is. Kifogásolta, hogy az „őrségváltás" során nem az állástalan ifjúság jutott megfelelő munkahelyekhez, hanem egyébként is jól elhelyezkedett öregek kerültek még jobban jövedelmező pozíciókba. Végül szociális szakképzést sürgetett. Vályi Lajos (MÉP) beterjesztette ezután a közjogi bizottság jelentését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár címerhasználatáról szóló javaslat részletes tárgyalásáról. Az ülést ezután rövid időre felfüggesztették, majd szünet után elhatározták, hogy a képviselőház pénteken délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Napirendre a Pesti Hazai Első Takarékpénztár címerhasználatáról szóló javaslat részletes tárgyalását és az appropriációs vita folytatását tűzték ki. Az ülés V 6 órakor ért véget. A felvidéki iparjogosítványok Az illetékes minisztériumok befejezték a felvidéki területeken az iparjogosítványok felülbírálását. Ennek ellenére azok, akiktől az iparjogosítványt megvonták, elárasztják kegyelmi kérvényekkel az érdekelt kormányhatóságokat. A „Magyar Távirati Iroda" értesülése szerint ezek a kérvények csak fölösleges munkát okoznak a kormányhatóságoknak és hamis reményeket keltenek az érdekeltekben. Az iparjogosítványok felülvizsgálata — mondja az illetékes nyilatkozat — oly gondosan történt, hogy utólagos változtatásokra csak a legritkább esetben lehet ok és ezt a néhány esetet a hatóságok hivatalból veszik figyelembe. Olvasd és terjeszd a Népszavát! Grandi a fasiszta kamara elnöke (Róma, november 30. — Stefani.) Grandi olasz igazságügyminisztert az elhalt Constanzo Ciano helyére kinevezték az olasz kamara elnökévé. (,"M. T. L") 5. oldal AKIRŐL BESZÉLNEK Chamberlain A Népszavában megjelent külpolitikai cikk legutóbb felhívta a figyelmet arra, hogy Neville Chamberlain angol miniszterelnök, a konzervatív párt vezére a munkáspárti ellenzék szónokának, Attlee őrnagynak beszédére válaszolva, némi közeledést mutatott a szocialista álláspont felé. A legfejlettebb gazdasági rendszerű birodalomban — Chamberlain szavai is bizonyítják ezt — törvényszerűen közeledniük kell a szocializmushoz még azoknak a politikusoknak is, akiket pártállásuk és társadalmi elhelyezkedésük a fennálló berendezkedés és a fennálló kiváltságok védelmére jelöl ki. Chamberlain példája fontos tünet, annál is inkább, mert a brit miniszterelnök egész mentalitása jellegzetesen konzervatív és tükörképe a jólétben élő angol polgárság mentalitásának. A legtöbb angol konzervatívpárti vezér a nagybirtokosok és nagytőkések képviselője. Chamberlain kivétel, ő, noha öröklött vagyon áll háta mögött, átlagpolgárnak nevelődött. Nagyapja, cipész volt Birminghamben. Apja, Joseph Chamberlain, a brit világbirodalom egyik legaktívabban imperialista politikusa, izzó temperamentumú, népszerű szónok. Bátyja, illetőleg féltestvére, Austin Chamberlain, a legelőkelőbb brit konzervatív államférfi, aki a locarnói szerződés létrehozásáért Nobel-békedíjat kapott. Neville halkszavú és szerény fiatalember volt, homlokegyenest ellentéte apjának, aki — érthetően — nem látott politikai tehetséget ifjabb fiában. Így a jelenlegi brit miniszterelnök elsőrangú gimnázium és egyetem helyett csak kereskedelmi iskolát végzett. Üzleti vállalkozásokba fogott, majd kereskedelmi utazó lett, később a családi vállalatokat kezelte, amelyeket apja szerzett. Eközben jól megismerte az angol kispolgárt és maga is asszimilálódott hozzá, holott apja és bátyja nagypolgár volt. Negyvenkilencéves korában került csak a politikába, képviselővé választották. Ragyogó ötletek nélkül, de lelkiismeretesen és szakszerűen vezetett néhány resszortminisztériumot. Főérdeme: mindig szociálisan gondolkozott és ekként is cselekedett. A miniszterelnöki székben elődje, az ugyancsak konzervatív Baldwin (aki mintaképe az angol nagyúrnak) fedezte föl képességeit. Baldwin, miután házassága miatt lemondatta VIII. Edward királyt (aki ma Windsor hercege), maga is távozott és utódjává ajánlotta Neville Chamberlaint, akinek e szavakkal adta át a miniszterelnöki széket: — Nem Angliát, hanem Európát kell megbékítened... Chamberlain lelkiismeretesen megkísérelt mindent, hogy megmentse Európa békéjét. NÉPSZAVA MINDENRŐL BESZÁMOL! S amikor mégis kitört a háború, megrendülten mondta: — Minden, amiért dolgoztam, minden, amiben hittem, romokban hever... Így történt. A háború nemcsak világtragédia, de Chamberlain egyéni tragédiája is. Csak lelkiismeretességét bizonyítja, hogy vállalja a háborús miniszterelnök hálátlan szerepét. Ha csak teheti, elmenekül a politikától a polgári magánéletbe. Szabadidejében horgászik, lepkéket gyűjt, kertészkedik, madarakat figyel meg, feleségével sétál. Már hetvenéves. Szelíd, d© komolyarcú, szikár férfi. Az utóbbi időben mintha kissé meghajlították volna hátát a gondok. — oszto — Egy nyilas képviselő mandátumát megsemmisítette a közigazgatási bíróság A közigazgatási bíróság csütörtökön két nyilas képviselő mandátuma ellen beadott panaszt tárgyalt. Az egyik ügyben a budapesti déli választókerületben megválasztott Resz Ferenc mandátumát támadták meg azon a címen, hogy Nesz nem volt képviselővé választható, mert jogerősen elítélték és mert nem volt a megválasztása idején élethivatásszerű állandó foglalkozása, ami pedig a választójogi törvény szerint előfeltétele a választhatóságnak. A nyilas képviselő mandátumának védője bizonyítani igyekezett, hogy Nesz Ferenc megválasztása törvényszerű volt. Hangoztatta, hogy Nesz Ferencet nem izgatás, hanem bűntett és bűntettes földre kérése címén ítélték el. A közigazgatási bíróság rövid tanácskozás után megállapította, hogy Nesz Ferenc a törvény szerint valóban nem volt képviselővé választható és ezért a bíróság a nyilas Nesz Ferenc mandátumát megsemmisítette. Ugyancsak panasszal támadták meg a szabolcsmegyei nyilas lajstromon megválasztott Kóródy Tibor mandátumát azon aennen, hogy neki sem volt élethivatásszerű állandó foglalkozása a választások idején. Koródy cáfolta ezt és bizonyította, hogy a választások idején nyilas lapok munkatársa volt. A közigazgatási bíróság ezen az alapon elutasította a panaszt és meghagyta Koródy mandátumát. Itt jegyezzük meg, hogy a képviselőház állandó összeférhetelenségi bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta gróf Széchenyi Lajos nyilas képviselő összeférhetetlenségi ügyét, mert a nyilas képviselő a földművelésügyi kormánynak birtokpolitikai célokra ingatlant adott el. Az összeférhetlenségi bizottság ebben az ügyben beszüntette az eljárást azon a címen, hogy úgy a kormány, mint a nyilas képviselő ezt a birtokadás-vételt kellő időben bejelentette és a kormány azt közérdekűnek minősítette. Mindenféle jegyért forduljon a Kultúrpropaganda jegypénztárunkhoz, VII. Erzsébet körút 35 és Conti ucca 4. Tel.: 130-339, 331, 332.