Népszava, 1940. május (68. évfolyam, 98–120. sz.)
1940-05-01 / 98. szám
12. oldal iO dátu Uket MeináM! Indokolás !A képviselőház tagjai között kiosztották végre a kinyomatott sajtójavaslatot és indokolását. Meg kapta a legérdekeltebb fél, a sajtó is. Mielőtt belenézhettünk volna, máris olvashattuk kormánypárti esti lapokban, hogy különösen az indokolás érdekes. Részünkről is ebbe tekintettünk bele először. Egyelőre csak,mondhatnók ! Utólag. Ebben a részben találjuk, hogy főleg „a nemzetközi helyzetnek és ebben hazánk helyzetének gyökeres megváltozása", továbbá ,,az állami és társadalmi élet mélyreható átalakulása" érlelte meg és tette szükségessé a sajtójog új szabályozását. Őszintén bevalljuk, ez az indokolás, illetőleg ez az indokolás sem győz meg bennünket. Alighanem másokat sem. Mi a javaslatban azt látjuk, hogy megállapít egy egészen új dolgot, amit hírnévrontásnak nevez. Látjuk továbbá, hogy a tiltott közlést fogházzal bünteti; a rágalmazási és becsületsértési pörökben a kiszabható büntetés mértékét egy esztendővel fölemeli, emellett a rágalmazási pörökben korlátozza, a becsületsértéseknél nem engedi meg a bizonyítást. Hozzátehetnék: ésatöbbi. De csak azt tesszük hozzá, hogy gyilkossági vagy rgblogmlkül férfi bűntényeket az újság első oldalán közölni a javaslat szigorúan tilt... Mindezt lehetne indokolni külön-külön bármiel és bárhogyan, csak az nem lehetséges, hogy a nemzetközi helyzettel és állami és társadalmi életünk átalakulásával hozzák kapcsolatba. Az efféle indokolás nem meggyőző. S hogy ismét őszinték legyünk, nem is érthető... Költözködés — de hová? Még egy nap és megindul a népvándorlás. Budapesten, amint máris kiszámították, nyolcezernél valamivel több család költözködik. A költözködés, akárhogy forgatjuk, nem kellemes állapot, sokszor valóságos boldogtalanság. De megnyugtató, sőt, viszonylag talán valami boldogságérzés is az a mostani körülények között , ha van hová költözködni ... Ezt azért mondjuk, mert azok között, akiknek el kell hagyniuk régi lakásukat, sokanvannak, nagyon sokan, akik most, órákkal a költözködés előtt sem tudják, hová fognak költözködni. A költözködés ezen a májuson sokak számára nemcsak az otthon fölforgatását, nemcsak leégést jelent, hanem a hajléktalanságot is... A lakásfölmondással és lakbérüggyel kapcsolatos rendeletek következtében állott elő ez a helyzet. Sajnos, a jó és hasznos rendelkezések mellett ill maradt ez az üresség, amelyen keresztül hajléktalanságba pottyannak azok, akiknek fölmondott lakását már kiadták, de ott lakást találni nem tudtak. Itt rámutathatnánk megint a valósággal közveszélyes lakáshiányra, a kevés építkezésre, a minden bajok forrására, de ezúttal csak azt kérdezzük: a lakás nélkül maradássakktíl • mi lesz? Mert lakni kell!. Akik kiadták a két lakásrendeletet, mostmárgősen adják ki a • harmadikat. A lakás nélkül maradt, a hajléktalan tömegek érdekében. NÉPSZAVA ITT-ITT május 1, szonggai' 1 A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ma, szerdán este 18 órakor a Vasmunkásotthon dísztermében (VIII. Magdolna ucca 5) májusi ünnepélyt rendez, amelynek keretében ünnepi beszédet mondanak Szakasits Árpád és Peyer Károly elvtársak. Közreműködnek: a Budapesti Általános Munkásdalegylet, a Szalmás-kórus, Neményi Lili és Lendvai Andor operaénekesek, Relle Gabriella, az Operaház tagja és Baló Elemér színművész. A zongoránál Kardos István ül. A komoly adóreform első feltétele: olyan létminimum, amelyből meg lehet élni A képviselőház keddi ülése A képviselőház keddi ülésének már megnyitásakor igen sok képviselő jelent, meg. Tasnádi Nagy András elnök Vik órakor nyitotta meg az ülést. Először Tóth András MÉP-képviselő megkövette a képviselőházat az április 24-iki ülésen tanúsított magatartásáért. (Emlékezetes, hogy ezen az ülésen a Gruber-ügy miatt játszódott le viharos összecsapás Tóth András és a nyilasok között. Tasnádi Nagy elnök ennek a viharnak lezajlása után mentelmi bizottság elé utasította Tóth Andrást.) Tóth András, aki egyébként a mentelmi bizottság állandó előadója, lépett ezután az előadói emelvényre és általános derültségre, ő ismertette a mentelmi bizottság jelentését Szemere Béla meskóista nyilas képviselő ügyében. A Ház elfogadta a bizottsági javaslatot, amelynek értelmeiben Szemerét 20 napra kizárták a Ház üléseiről. Milotav István és társainak panasza ügyében pedig arra kötelezték, hogy vagy kövesse meg a Ház színe előtt asértetteket, vagy ismételje meg kijelentéseit a képviselőházon kívül. Ezután a napirend értelmében folytatták az egyenesadóról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Gesztelyi Nagy László (MÉP) szerint ügyvédi szakértelem kell az adóbevallási ívek kitöltéséhez, olyan bonyolult művelet ez. Elfogadta a javaslatot. Maróthy (Meizler) Károly (nyilas front) hangoztatta, hogy a javaslat nem jelent adóreformot és még kompromisszumnak is gyenge, ezért nem forjadta el. Beszéde során idézetet olvasott fel Földes Béla gazdaságtanából, amire mosolyogva közbeszólt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: — Földes Béla zsidó volt, most jó rá hivatkozni? Müller Alztal (kereszténypárti) a kisiparosok szempontjából szólt hozzá a javaslathoz, amit elfogadott. Tóth János (nyilas front) kijelentette, hogy a javaslat nem szünteti meg adórendszerünk aránytalanságait és ezért nem fogadja el. Ninke László (MÉP) azt fejtegette, hogy a családvédelmi szempont mindennél fontosabb és ezért, noha a javaslat bizonyos adóterhek fokozását jelenti, megszavazta. Nem ilyen adóreformot vártunk! Kabók Lajos elvtárs szólalt azután fel. Mindenekelőtt Nagy László ama kijelentésére válaszolt, amely szerint Nagy — Peyer Károly elvtárs legutóbbi beszédével kapcsolatosan — azt mondotta, hogy az adótételekből számokat kiragadni és azokat egymással szembeállítani, izgatás. Adatokkal támasztotta alá azt, hogy az előtte szóló képviselő hiába iparkodott megvédeni a földadó mai rendszerét, az kétségtelenül helytelen. A földadónál 145 millió pengő az adóalap, ezzel szemben az alkalmazottak kereseti adóalapja 300 millió. Ez a két számadat alátámasztja Peyer állításainak igazságát. Amikor Peyer rámutatott arra, hogy az adókedvezményeknél milyen eljárások folyna, és hogyan zaklatják a kedvezményesre jogosult kisembert, akkor azt tárta fel, hogy a legcsekélyebb különbözet miatt is elütik a kisembert a remélt kedvezménytől. Kabók elvtárs kifejtette ezután, hogy a földadó mai rendszere helytelen és az alkalmazottak kereseti adója, valamint, az ezzel kapcsolatos különadó aránytalanul sújtja az érintett rétegeket. A fizetésért dolgozó alkalmazottak adóban aránytalanul magas összeget fizetnek. A társulati adóval való összehasonlítás is bizonyítja ezt az aránytalanságot: 36 millió pengő az egész országban a társulati adó hozadéka, ezzel szemben majdnem 3 millió pengő az alkalmazottakkereseti adója. Mindez azt bizonyítja, hogy az alkalmazottak kereseti adója, különadója és az ezzel kapcsolatos jövedelmi adó túlságosan erős mértékben sújtja ezt a társadalmi réteget, amelynek — bizonyította számadatokkal Kabók elvtárs — sok esetben nincs a megélhetésre való megfelelő jövedelme sem. Hiszen csupán heti 20, illetőleg havi 80 pengő az az összeg, ami adómentes. Akárhogyan is számolunk, ennyi semmikép sem elég a megélhetésre. Ha a pénzügyminiszter ki akarta volna küszöbölni a kirívó igazságtalanságokat, azzal kellett volna kezdeni, hogy az adómentes létminimumot olyan összegben állapítsák meg, amelyből meg is lehet, élni. Az adómentes létminimumot legalább havi 150 pengőben, hetifizetéseknél pedig mintegy 35 pengőben kellene megállapítani. Ezt teljesen mentesíteni kellene az alkalmazottak kereseti adója, különadója és egyéb mellékilletékek alól. Ha a kormányzat tud gondoskodni más teherbíró rétegekről, gondoskodnia kell az alkalmazotti rétegről is, amelynek legnagyobb hányada egyszerű munkásember és ha tisztviselő is, olyan díjazásban részesül, amely csak csekély mértékben biztosítja a megélhetését. A bérért, fizetésért dolgozók a legjobb, adóalanyok, az alkalmazottaknak nincs adóhátralékuk, azonnal kénytelenek befizetni az adót. Méltányos lenne tehát, ha segítenének rajtuk és enyhítenének az ő adójukon. Az alkalmazotti különadót annakidején tulajdonképpen csak egy meghatározott időre határozták el. Ez az idő már régen elmúlt, a mindenkori pénzügyminiszter mégis ott felejtette a különadót a kereseti adó mellett ésbizonyos keresetentúl, a jövedelemidó fizetésével az alkalmazottak nak ma is két-háromszorosan kell adózniok egyazon kereset után. Tarthatatlan, elviselhetetlen a jövedelmi adózás mai rendszere. Ezt rendezni kell. Ha például valakinek keresete csak egy pengővel is meghaladja az évi 3600 pengőt, akkor minden fokozat nélkül egyszerre a magasabb jövedelemadókulcsot kénytelen viselni. Igazságtalanság ez. Előfordul, hogy 20—30 pengővel több kereset miatt az alkalmazottnak 80—90 pengő jövedelmi adót kell fizetnie. Előfordul az is, hogy valamely alkalmazott több hét vagy több hónap alatt elvégzett munkáért egyszerre kapja meg a fizetést és ezért abban a hónapban az emelkedő adóskála miatt — igazságtalanul és helytelenül — erős adóztatás alá esik. Ilyen esetben a kifizetésrekerülő összeget, el kellene osztani annyi felé, ahány hétig a munka tartott. Beszélni kell — folytatta Kabók elvtárs — az agglegényadóról is. Nem lehet elfogadni azt az állítást, hogy ez családvédelmi adó. Igen sok leány azért nem megy férfihez, mert nincs, aki elvegye és igen sok fiatalember azért nem házasodik, mert nincs elég keresete ahhoz, ho agy egy családot eltartson. Másrészt sokan a nagyfokú lakáshiány miatt húzódoznak a családalapítástól. Mindezekért nem volna igazságos az áldozatokat még külön 25%-os pótadóval terhelni. Meg kellene állapítani egy külön úgynevezett adómentes létminimumot, amelyre semmi esetben sem vonatkozik ez a 25%-os emelés. Az ügynökök helyzetéről beszélt ezután Kabók elvtárs, hangoztatva, hogy az ügynökök adókedvezményét voltaképpen nem lehet kedvezménynek tekinteni, mert figyelembe kell venni az ő rendkívül magas költségeiket. Kívánatos volna, hogy olyan ügynököknél, akik az adóívet megelőző naptári évben fél esztendőt utaztak, az adókulcs ne 3, hanem 2% legyen, akiknek évi bruttó bevétele pedig nem haladja meg a 3000 pengőt, azoknál 1,5% legyen az adókulcs. Az olyan ügynököknél, akiknek külön üzlethelyiségük van, miivel még több a kiadásuk, 20%-kal legyen alacsonyabb az adókulcs. Kabók elvtárs ezután az egyik kormánypárti képviselő ama kijelentésével foglalkozott, amely szerint „az ipari munkásság bére vársárlóképesség szempontjából ma 25%-kal többet ér, mint ezelőtt 10 évvel." Még a munkáltatószervezetek adatainak alapján sem helytálló ez a kijelentés. Tíz évvel ezelőtt a vasmunkás átlagos órabére 92 fillér volt, ma 90 fillér. Ki tudja bizonyítani azt, hogy ma a pénznek nagyobb a vásárlóereje, mint ezelőtt 10 évvel. Elvárhatjuk, hogy az igazán nyomorúságos állapotok között dolgozó munkásokkal szemben ne történjék ilyen állítás. Amikor harcban állnak a munkáltatókkal munkabérük felemelése érdekében, akkor állapítja meg valaki itt, hogy nekik olyan jó dolguk van, mert 25%-kal többet lehet vásárolni a pénzért, mint 10 esztendővel ezelőtt! A tárgyalás alatt lévő javaslatban nem látom azokat a rendelkezéseket, amelyek éppen a túlságosan megterhelt, gondokkal küszködő rétegek súlyos adóterhein könnyítenének — fejezte be Kabók elvtárs —, ezért a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. Elhatározták ezután, hogy a képviselőház szerdán délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését s azon folytatják az egyenesadóról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Meskó Zoltán (meskóista nyilas) szólalt fel ezután személyes kérdésben. Majd felolvasták az interpellációs könyvet, amely szerint a szerdai ülésre a képviselők — túlnyomórészt ismét nyilasok — 21 interpellációt jegyeztek be. Az interpellációk meghallgatására szerdán délután 1 órakor tér át a Ház. Az ülés ezzel délutánA 3 órakor véget ért.