Népszava, 1940. november (68. évfolyam, 249–272. sz.)
1940-11-03 / 249. szám
2. oldal Erdély szelleme két új regényben! Barabás Gyula Balassa Imre VIHAR ERDÉLYBEN DÉRYNÉ Bem tábornok legendás erdélyi hadjáratának felejthetetlen regénye A magyar színészet heroikus korszakának, a régi Pestnek és a régi Kolozsvárnak regénye Ára 5 pengő Ára 4.(1ó pengő Kapható minden könyvesboltban Singer és Wolfner kiadása galom és nem támaszt bennünk zűrzavart a nyilas maszlag. Az eszme ereje, ha egyszer megismertük, előre visz bennünket és megóv attól, hogy mindenfajta politikai konjunktúrának behódoljunk. Mit gondolnak, a világ mai zűrzavara örökké fönnmarad? Minden úgy marad, ahogyan most van! Azt hiszik, hogy a szociáldemokrata munkásság törekvései és célkitűzései megszűntek, elavultak, vagy megsemmisültek! Ha egyszer komolyan föltennék a kérdést, hogy mit akar a szociáldemokrácia, mire törekszik a szocialista munkásság s ha erre helyes és illetékes feleletet kapnának, akkor nyomban megtalálnák a nyitját annak is, hogy miért nem változtatnak a szociáldemokraták sem világnézetet, sem politikai pártot. Megtalálnák a feleletet arra is, hogy miért oly hűségesek törekvéseikben és miért vetik meg a demagógiát, a politikai konjunktúrát és mindenféle megtévesztő maszlagot. A szociáldemokrata munkásság gondolkodását és cselekedetét egy alapvető kérdés irányítja: ameddig a munkás nem, élvezi munkájának gyümölcsét, amíg kapitalista társadalmi rendszer van, amíg az embernek ember által való kizsákmányolása nem szűnik meg, addig a szocialisták törekvése sohasem lesz „elaggott", „idejétmúlt". Amíg a szocialisták új társadalomért küzdenek, addig az ő daluk mindig az új idők dala lesz. Szocialisták számára a világesemények, akármilyen döntő jelentőségűek is egyébként, mégsem jelentik az ő nagy küzdelmük feleslegességét. A mai világ nem maradhat így. Semmi sem örökkévaló. Minden új divat egyszer ócskasággá változik. A nyilas mozgalom konjunktúrája is elolvad, mint a tavalyi hó. De továbbra is fönnmarad a szocialista munkásság harca — a szocializmusért, egy új és jobb emberi világért. Ezért hatástalan az a politikai maszlag, amellyel a nyilasok a munkásságot traktálják. A munkásság erőlködéseiket megmosolyogja és magabízóan, erejében és jövőjében nem kételkedve, megy tovább a maga útján és küzd helyzetének gyökeres megjavításáért, az országért és önmagáért. (Folytatás az 1. oldalról) kánon végbemenő események további fejleményei Jugoszlávia érdekeit egyik részről sem veszélyezteti majd." Belgrádi politikai körökben egyébként nagy figyelmet keltett, hogy Inönü török elnök a török nemzetgyűlés előtt mondott beszédében egyáltalán nem emlékezett meg Jugoszláviáról és Bulgáriáról. Ezekben a körökben — a német távirati iroda jelentése szerint — ebben megerősítését látják annak a jugoszláv nézetnek, hogy a balkáni szövetség most már hivatalosan is megszűnt és hogy Jugoszláviát a balkáni szövetségből kifolyóan semmiféle kötelezettségek nem, terhelik többé. * A török köztársasági elnök beszédét lapunk távirati tudósításai között ismertetjük. Ennek legfontosabb kijelentései Törökország nem hadviselő állásfoglalására, az olaszgörög háborúval szemben elfoglalt állásfoglalására, az angol-török szövetséghez való ragaszkodásra és a Szovjet-Oroszországgal való kapcsolatok kifejlesztésére irányulnak. Tzmet Inönü beszéde nagymértékben foglalkoztatja London diplomáciai köreit — jelenti a „K. H." zürichi távirata. — A megnyilatkozást nagyjelentőségű politikai eseménynek tekintik. Maga a beszéd nagy megelégedésre talált az angol fővárosban. Jellegzetesnek tartják a nyilatkozatnak azt a részét, amelyben az elnök Törökország és Szovjet-Oroszország viszonyával foglalkozik. Egyébként Tnömi elnök fogadta Arthur Smithet, a középkeleti brit vezérkari főnököt, aki szombaton repülőgépen visszatért Kairóba. Ankarai jelentések szerint Wavel, az angol közelkeleti haderő főparancsnoka jön most hamarosan a török fővárosba, hogy itt folytassa a vezérkari főnöknek a török katonai körökkel megkezdett tárgyalásait. Ezek a tárgyalások az olasz-görög háborúval kapcsolatosak. A stockholmi „Nya Daglight Allehanda" londoni jelentése szerint a brit vezérkar tárgyalásokat folytatott a görög kormánnyal és hadvezetőséggel is. Angol részről hangoztatják, hogy London és Athén között állandó megbeszélések vannak folyamatban a Görögországnak nyújtandó brit segítségről és hogy ez a segítség folyamatban is van. Az erről szóló részletek közlését azonban, hadiérdekre való hivatkozással, megtagadták. * A görög helyzetet a Közel-Keleten folyó hadműveletekkel szoros kapcsolatban lévőnek tekintik. Smuts tábornok, délafrikai miniszterelnök Johannesburgban tartott beszédében annak a véleményének adott kifejezést, hogy Afrika egy napon a háború legfontosabb hadszínterévé válik. Erre mutatnak — úgymond Smuts — a balkáni fejlemények is. A miniszterelnök mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a délafrikai államszövetségnek fokoznia kell védelmi felkészültségét Ebből a szempontból különösen A NÉPSZAVA 1910 november 3. -vasárnap nagy súlyt helyeznek India magatartására is. Bombayi „K. H."-távirat közli, hogy a 111o hamedá 11 lakta indiai területeken megtartott országos nap alkalmával többszáz politikai népgyűlést tartottak. Jinah, a mohamedán liga elnöke Punjabban elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy nemcsak India különböző területein élő mohamedánoknak, hanem a világ valamennyi igazhivőjének össze kell fognia a mohamedán világ nagy nehezen kiharcolt függetlenségének megőrzésére, akár Egyiptomról, akár Irakról, akár Indiáról lenne is szó. Napok óta hallgatnak az angolromán viszonyról. Most azután közlik, hogy a bukaresti angol követség a napokban elutazik Romániából. Úgy tudják — jelenti a német távirati iroda —, hogy angol részről már bizonyos idő óta elhatározták ezt az elutazást, időpontjának megválasztását azonban a bukaresti követségre bízták. A követséggel egyidejűleg elhagyja Romániát még az országban tartózkodó néhány angol, köztük néhány újságíró is. Az angolok elutazásával egyidejűleg elhagyja Romániát a lengyel nagykövetség is. Antonescu tábornok, miniszterelnök hetek óta tervezett római útjának programját most véglegesen megállapították. Antonescu, akit az olasz kormány hívott meg Rómába, november 12-én indul Bukarestből és 14-én érkezik az olasz fővárosba. Útján elkíséri gróf Sturdza külügyminiszter, továbbá Papanace pénzügyi államtitkár és Cristu, a román külügyminisztérium kereskedelmi osztályának igazgatója. Mind Rómában, mind Berlinben sok szó esik Franciaországról és arról az együttműködésről, amelyet Hitler és l'étain megbeszélt. Vichyi távirat közli, hogy a tengely és Franciaország között a tárgyalások szakadatlanul folynak. Laval miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter legutóbb hosszú nyilatkozatban fejtegette Hitler és Pétain eszmecseréjének jelentőségét. „Mind i den téren, különlegesen pedig a gazdasági és gyarmatügyi téren — mondta Laval — megvizsgáljuk, milyen gyakorlati alakban szolgálhatja együttműködésünk Franciaország, Németország és Európa érdekeit." Mingjárt ezután nyilatkozott Bonnet volt külügyminiszter is. Élénken utalva a háborút megelőző hónapokban kifejtett tevékenységére, amely főképpen a Németországhoz való közeledést szolgálta. „Annak a békének — mondotta —, amelyet Franciaország és Németország egy nap alatt aláírt, a két nagy nép együttműködését jelentő békének kell lennie." Ezek után Amerikáról beszélt és azt fejtegette, hogy „Amerika csak örülhet annak, hia végre összhang jön létre Franciaország és Németország között". Eközben azonban a tengelyhatalmak fenntartják a Franciaországgal szemben kitűzött háborús céljaikat. Ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban híre jár, hogy Ribbentrop és Ciano találkozik majd Lavallal. Ezt a hírt eddig nem erősítették meg, de nem is cáfolták meg. A vichyi kormány együttműködést hangoztat a tengelyhatalmakkal, ugyanakkor pedig hangoztatja, hogy ragaszkodik a gyarmatbirodalomhoz. A gyarmatok kérdése azonban erősen érdekli az Egyesült Államokat, amelyek Indo-Kína példáját idézve, különös figyelemmel követik az amerikai francia gyarmatok kérdését. Egyes jelentések szerint, amelyeket távirataink között ismertetünk, az Egyesült Államok kormánya hadihajókat tart készenlétben arra az esetre, ha ezeknek a gyarmatoknak tulajdonjogában, vagy pedig a fölöttük való rendelkezés kérdésében változás következnék be. Élipit :NESI •• : • CJOZSér •RÜVIZ . " kit Inönü Törökország külpolitikájáról (Ankara, november 2. — Német távirati iroda.) A török államelnök a nemzetgyűlésen pénteki beszédében foglalkozott a külpolitikai helyzettel. Kifejezte azt az aggodalreát, hogy a háború tovább terjed. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Törökország ragaszkodik függetlenségéhez és biztonságához. Törökország bízik jogaiban1 és eltökélt szándéka, hogy azokat megvédelmezi. A török külpolitika semmit sem változott azóta, amióta a legutóbbi parlamenti ülésszak megnyitása alkalmából elhangzott beszédét mondotta. Törökország nem táplál ellenséges szándékokat semmiféle olyan hatalom ellen, amely nem gondol arra, hogy Törökországot megtámadja. — Az a magatartásunk, hogy nem hadviselő nemzet vagyunk — hangsúlyozta az államelnök —, nem akadálya annak, hogy normális kapcsolatokat tartsunk fenn minden országgal, amelyet ugyanaz a jóindulat hat át és amely annak megfelelően cselekszik. Ez a magatartásunk teljesen kizárja, hogy bármelyik hadviselő hatalom felhasználja területünket vagy haditengerészeti és légitámaszpontjainkat. Ez érvényes mindaddig, amíg magunk is részt nem veszünk a háborúban. Utalva az olasz-görög viszályra, az államelnök Görögországot, mint I ..barátunkat és szomszédunkat" említette és hangsúlyozta, hogy Törökország „szövetségesünkkel, Angliával együtt" készül az ebből a viszályból keletkezett helyzet megvizsgálására. Reméli, hogy a vázolt politikai alapelvek továbbra is biztos zálogai lesznek Törökország biztonságának. Törökország kapcsolata valamennyi, akár szomszédos, akár távolabb fekvő országgal eddig noirmáilis volt. A Szovjet-Oroszországhoz való viszony a nehézségek időszaka után újból kimondottan barátivá vált. Különös sínyt helyez annak megállapítására, hogy a török - szovjetorosz kapcsolatok tekintettel a világpolitika változásaira, önmagukban is értékes tényezőt jelentenek, amelyet minden más befolyástól függetlenné és állandóvá kell tenni. Ez a politika mind a két fél számára gyümölcsöző lesz és szolgálja majd a két ország kapcsolatait anélkül, hogy hátrányos lenne bárkire nézve. — Lehetséges, sőt valószínű — folytatta az államelnök —, hogy a szenvedés hosszú korszaka vár az emberiségre. Törökország azonban, bár rendkívül érzékeny mindennel szemben, ami életbevágó érdekeit illeti, mégis hű marad barátságaihoz és szövetségeseihez. („M. T. I.") — Folytatás a 6. oldalon. —