Népszava, 1941. március (69. évfolyam, 50–73. sz.)

1941-03-05 / 53. szám

4. oldal Korszerű magatartás I. Új film­ ember beül a moziba egy új ma­­gyar filmbe... fordulatos mese, kitűnő színészek, jó felvételek. Csak a párbeszé­dekben van valami hiba, mintha az egyébként derék és józan szereplőkön v.-jlaoni heroico­­­mánia (hősieskedés-tér­t'címe) törne ki. A főszereplő vidéki orv­ost énekesnő felesége nem érti meg. V. az orvos így fejezi ki: „Sötét éjsza­kában menetelünk". Zöldkeresztes nővér megérti, line meg azt­ mondja: „Pir­scad majd a hajnal". És ami a legfur­csább: az orvos nem gyógyít, nem civi­lizációt terjeszt, nem a közegészség­es ég­et javítja, hanem folytonosan har­col. Harcol a bábaasszonnyal, a közép­osztállyal, az alkohollal, a szerelemmel, a stb.-vel. K­s a néző már nem lát és hall egyebet, csak „éjszakai harcot a haj­nalhasadásért". Pedig mennyivel jobb volna egy jó és okos film, kevesebb szó­virággal és sokkal kevesebb hősieske­déssel. II. Új hősiesség Egyébként az új hősiességgel baj van. Féja Géza évekig hordozta mártírként jogerős ítéleteit, jogforrásként hivatko­zott fogházbüntetéseire, míg végre bün­tetéseit kegyelemből elengedték. Most aztán egy volt barátja, aki három na­pot fogházban töltött, büszkén lobog­tatja rabdarócát és megtámadja volt fegyvertársait, akik­ nem voltak börtön­ben. Mi egyébként nem tartjuk a bünte­tett előéletet sem az írói tehetség, sem a közéleti tisztesség fokmérőjének. „A vértanúság a legkönnyebb módja, hogy az ember tehetség nélkül híressé vál­jon" — mondta Shaw. De még furcsáb­bak korszerű hőseink, akik festett sebe­ket mutogatva követelik maguknak a vértanúság koronáját. III. Uj erkölcsbíró ..Ez rajongott Gömbös reformjaiért. Darányi „Treuga Dei" politikájáért, "Imrédy csodálatos forradalmáért. Ez lelkesedett a­ fajvédelemért, a szent­istváni gondolatért, a szocializmusért, a fasizmusért. Ez­­menetel dübörgő lép­tekkel" I. Prnalua eszmegyakorlataira." E sorokat Kodolányi János írta le. De nehogy azt hagyjük, hogy egy önvallo­másszerű írásában. Nem, a magyar iro­dalom ..Nagy Kaméleon"-ja, a minden világnézet hajával kenetedő iró e sza­vaival a­ magyar értelmiséget vádolja. A szivárvány vádol kétszínűséggel, a világnézeti Don Juan állhatatosságot követel. Elítélt kémek A „M. T.­­." jelenti: A honvédtörvényszék: idegen ál­lamok javára, elkövetett hűtlenség, illetőleg kémkedés bűntette miatt 1. Zinner Károlyt életfogytig tartó fegyházra, tízévi hivatal- és poli­tikai jogvesztésre, továbbá a ma­gyar-román és magyar-jugoszláv ha­társávból való kitiltásra, 2. Kovács Lajost tizenötévi fegy­házra, tízévi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a magyar­jugoszláv határsávból örök időre való kitiltásra, 3. Wellisz Jenő román állampol­gárt tizenötévi fegyházra, tízévi, hi­vatal- és politikai jogvesztésre és az ország területéről való kiutasí­tásra, 1. Kohn Dávid román állampolgárt nyolcévi fegyházra, tízévi­­hivatal­on politikai jogvesztésre és az ország területéről örök időre való kiutasí­tásra. , .­. Molnár János román állampol­gárt hat évi fegyházra, tízévi hiva­tal- és politikai jogvesztésre és a­­visszatéréstől örök időre való eltil­tás mellett az országból való kiuta­sításra. D. Vargán Napoleon román állam­polgárt ötévi fegyházra, tízévi hiva­tal- és politikai jogvesztésre és a visszatéréstől örök időre való eltil­tása­ mellett az országból való kiuta­sításra. 7. Rozsdás Jánost négyévi jeg­y- NÉPSZAVA MEH­­­W­, március 5, szerda házra, ötévi hivatal- és politikai jogvesztésre, úgyszintén a magiyar­román határsorból örök időre való kitiltásra. 8. Dudás Andrást négyévi fegy­házra, nyolcévi hivatal- és politikai jogvesztésre, végül a mindenkori román határsorból való kitiltásra, ft. Scurt (Vajda) Györgyöt három­évi és hathavi fegyházra, hatévi hi­vatal- és politikai jogvesztésre, to­vábbá a magyar-román határmenti községekből örök időre való kitil­tásra és 10• Glaser Rezsőt háromévi, és há­romhavi fegyházra, hatévi hivatal-és politikai jogvesztésre, továbbá a •magyar-német határsávból örök időre való kitiltásra ítélte. Valamennyi ítélet jogerős. JHaatiztt * d­r&iLal&m QALd&ítlán­y A mai olasz zene harmadik hangversenyével — hétfőn a Zeneművészeti Főiskola nagytermében megtartott, kamarazenekari estjére! — befejeződött a Magyarországi Olasz Kultúrintézet ismertető előadásainak so­rozata. Ezúttal a Filharmóniai Társa­ság vette ki részét az ügy magas szín­vonalú támogatásában és a tagjaiból alakult kamarazenekarba néhány leg­jobb fúvós szólistáját osztotta be. Szívesen fejezzük ki teljes elismeré­sünket Alfredo Casellának, aki sokféle minőségében lelke volt ennek a vállal­kozásnak. Az 1883-ban Torinóban szüle­tett zeneszerző terjedelmes bevezető elő­adást tartott a ciklus megkezdése előtt, de technikai előkészítéséhez is tevéke­nyen hozzájárult. A műsorokat java­részt ő tervezte, kiváló zongoraművészi képességeit mindhárom hangverseny szolgálatába állította, sőt a harmadikon mindvégig maga vezényelt, két zenekari szám között pedig még Báthy Anna művészi­ énekét is ő kísérte a zongorá­nál. Alfredo Casella már régebben is gyakran bebizonyította, hogy zeneszerző kortársaiért önzetlenül tud fáradozni, ami bezzeg ritka erény a mű­vészek vi­lágában: Bartók Béla és Sztravinszkij útjait cikkek és tanulmányok sorával, szervezőerejével szintén ő egyengette Olaszországban. A harmadik hangverseny Giovanni Sam­­ucci 17 hangszerre írt kamara­szimfóniájával kezdődött. Sam­­ucci har­mincéves korában hirtelen húnyt el 19­17-ben. Számos olasz zeneszerző halt­ meg igen natalon, de amíg például a huszonhatéves Pergolese, vagy a har­mincnégyéves Bellini kiforrott műveket, kész stílust hagyott maga után, addig Sam­­ucci csupán, a nagy tehetség ígé­reteivel szenderült jobblétre ... franco •Alfano három dalát, Luigi Vallapiccola szopránhangra és hat hangszerre írt négytételes „Divertimento"-ját Báthy Anna énekelte tehát, csalhatatlan zenei ösztönnel. Alfano művészi egyéniségé­ben különös ellentétek találkoznak: impresszionista, de — színérzéke gyenge; a hangulatok embere — kissé szárazkás modorával. Ezek után sehogy sem tudjuk megérteni, hogy Puccini félbemaradt ,,Turandot"-jának kikere­kítésére miért bízták meg éppen őt. Annak idején még Respighi is élt és kétségtelenül alkalmasabb lett volna erre a feladatra. Véleményünk szerint érde­mes lenne a ..Turandot" utolsó jele­neteit mégegyszer másvalakivel kiegé­szíteni ... Vagy pedig adják elő Puccini szépséges hattyúdalát úgy, ahogy ezt Toscanini tette: csonkán, mindennemű idegen beavatkozás mellőzésével... Dallapiccola „Divertim­ento"-ja szelle­mes, de elaprózott mű. Sikerültebbeket ismerünk tőle. Vergilio Marica­­ jelentéktelen „Balett­zené"-je után megint­­Joffredo Petrassi volt az, aki — akárcsak a második hang­versenyen — a műsor legérdekesebb számát szolgáltatta: magánhegedűre és 11 kísérőhangszerre írt rövid, de lendü­letes műve az 1904-ben r­óma környékén született zeneszerző szeszélyeskedő és ideges, de amellett komoly és értékes egyéniségét jellemzi. Jancsin Ferenc kevésbé lagymatagon is hegedülhetett volna. Alfredo Casella gyermekdarabok­ból meghangszerelt és összeállított ba­lettzenéjéből végül a ,,Galop" emelkedik ki friss és közvetlen ötleteivel. Összefoglalóan megállapítható, hogy a képkiállítások módjára bemutatott új olasz muzsika termése, bár igen válto­zatos, mégsem mondható bőségesnek. Olaszországnak Puccini halála óta nincs világviszonylatban elsőrendű zeneszer­zője, még az operairodalom terén sem, ahol századokon át vezetőszerepet töl­tött be. Nagyon fontos és örvendetes tünet viszont, hogy egyre többen akad­nak az új olasz zeneszerzők között, akik pótolni akarják az elmúlt korszak mu­lasztásait és az operamuzsika túltengő ápolásával szemben felkarolják a zene­művészet egyéb ágazatait, nevezetesen a szimfonikus műfajt és a sokáig elha­nyagolt kamarazenét. Jemnitz Sándor Kasicky Ilona Nem véletlen, hogy Kasicky Ilona képeinél elsősorban a kiválasztott tárgy az, ami a szemlélőre hat. A laikust meg­döbbenti szuggesztív erejével és föl­tétlenül hatása alá kerül, mert saját életét érzi bennük. A kritikust gondol­kodásra készteti, mert, bárha képei erő­teljes kompozíciók — tele ritmussal s az emberi szenvedés mélységeivel —, mégis­ úgy érzi, hogy hibák vannak rajta s ezek ellentétesek mindazzal a m­űvészi fölfogással,, amit eddig a szép­ről, a művészetről vallott. Tehát föl­tételezheti, hogy olyan festővel áll szem­ben, aki nem biztoskezű és tudatos mes­tere annak az anyagnak, amellyel dol­gozik. A szakértő torzításokat lát ott, ahol ez fölösleges: elrajzolt lábat, ana­tómiailag idétlen bordákat, indokolatla­nul egymásra dobált testeket, egymás mellé állított, vagy egymás alá rakott figurákat, amelyeket csak az erőteljes kompozíció sugalló erőivel tart­ össze, de logikailag látszólag mégis távol áll­nak egymástól. A szemlélőt, aki nem szakértő, termé­szetesen­ nem érdekli a kritikusok okos­kodása, távol áll a művészet, formakér­déseitől, küzködik mindennapi gondjai­val, átéli az élet kemény valóságát: a gyárban, az iroda asztala mellett, vagy éhezésre ítélve, munka nélkül. Kasicky Ilona ezekre a tömegekre hat. Saját életüket érzik megelevenedni képeiben. Önmaguk problémáját, lelki világuk vágyát, a jobb és szebb jövőt akaró tömeg élniakarását: a megtisztult em­bert, a dolgozót, aki érez és gondolkodik. De ha tovább,vizsgáljuk képeit és igyekszünk azok mélyére hatolni, meg­állapíthatjuk, hogy Kasicky Ilona képei­ből mindig kiemelkedik a lényeg s ez a kiemelkedő pont az, ami mindenkit egy­formán lenyűgöz. Nála a megfogható anyaggal szemben az emberi érzések ki­hangsúlyozása a lényeges. Így válik minden dolog látszólagosan elvont ér­zelmi momentummá és ennél a kérdés­nél alakul ki torzításainak értelme: íme az ember, aki külsőleg torz, de magában hordja a megszépü­lés és a föl­emelkedés lehetőségét, a kiteljesülést és megtisztulást, vagyis azt az új ember­típust, amely nem a külsőségekben ke­resi a dolgok lényegét, hanem az ember­ben, amit a tora és szabálytalan test ön­magában rejt. Furcsa és különös művészet, de bátor és újszerű és egyéni. Hibáival és eré­nyeivel egyetemben művészet, éspedig proletárművészet. Szu­di György (*) Operaház. „A nürnbergi mester­dalnokok" Stolzingi Walter ja Set Svan­h­ohn kamaraénekes legszebb alakításai közé tartozik. Kevesen tudatosítják ily határozottan a szerep jellegét.. Éneké­ben, játékában élvezetes módon juttatja kifejezésre Svanholm, hogy Stolzingi Walter az eszményi fiatal költő, a for­radalmi újító szemben Hans Sachs-szal, a kiteljesedett és leszűrt költőegyéni­séggel. Igazi költők mind a ketten s ezért is összetartoznak, ha az aszottlelkű fél-és negyedköltőkkel, a szürke külvilág­gal kell szem­beszállniok. Egymástól viszont a korkülönbség örök ellentéte választja el őket... Igen jó volt Szé­kely Mihály, ő is­­nyíltszíni tapsot ka­pott. J. S. A természetes „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak minden­féle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható hashajtó, amely számos betegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! Or A „Műterem"-ben ezúttal két festőművész alkotásaival ta­­lálkozunk. • Gyoreky Pál elsősorban arcképeket fest. Azok a portréi, amelyeken nem­ kellett alkalmazkodnia a megrendelő hölgyek különleges és nem mindig sze­rencsés ízléséhez, komoly megfigyelésre, elmélyedésre vallanak („Önarckép", „Finkey Ferenc portréja"). Melegtónusú konzervatív alkotások. Tájképei („Erdei út", ,,Erdőszéle") és egyik-másik virász­csendélete („Nyárvégi virágok") szín­ben, felfogásban frissek, életteljesek. Kemény László modern felfogású mű­vész, aki ezúttal főként a pasztelljeivel szerepel. Sajátos, szinte vetített, fény­hatásai valami látomásszerű kifejezést adnak mondanivalóinak. Vonatkozik ez elsősorban kitűnően megkomponált Krisztus-jeleneteire („Piéta", „Krisztus siratása", elsősorban az erősen szuggesz­tív hatású ..Krisztus és Tamás apostol") cak úgy, mint tájképeinek egy részére („Tájkép"). Városi képein a grafikai jelleg lép előtérbe. A kiállítás (Kossuth Lajos ucca .12) március 13-ig tekinthető meg naponta 9—11-ig, vasárnap 10—2-ig. 1. (*) A jövő évadban már óvadékot kell letenniük a fővárosi színházigazgatók­nak. A Színművészeti Kamara választ­­mánya még az idei színműévad elején határozatot hozott, amelynek alapján a budapesti magánszínházak vezetőinek a szerződéses tagok gázsijának biztosítá­sára megfelelő összegű óvadékot kellett volna letétbe helyezniük a­ kamara pénztáránál. A budapesti színigazgatók a kamarának ezt a határozatát meg­fellebbezték a közoktatásügyi miniszter­hez, akinek döntése most érkezett meg ez ügyben. A miniszter a nehéz gazda­sági helyzetre, valamint a folyó színi-­ évad előrehaladottságára való tekintet­tel most mentesítette a színházigazgató­kat a kamara által követelt óvadék letétbehelyezése alól. Egyidejűleg azon­ban felhívta a kamarát, hogy újból hallgassa meg a budapesti színház­igazgatók véleményét és az óvadéknak a jövő szezonra való megállapítása tár­gyában sürgősen hozzon határozatot. A Színművészeti Kamara, a miniszteri leiratnak megfelelően a közeli napokban értekezletre hívja össze a színigazgató­kat, hogy megállapítsák az óvadék összegét. (*) Joe Penner, a magyar származású amerikai filmkom­ikus 36 éves korában hirtelen meghalt. Joe Penner, igazi nevén Pintér József, Nagybecskereken született. Gyors karriert csinált Holly­woodban s legutóbb már heti K­OOO dollár fizetést kapott. Tragikus halála, egy filadelfiai szállóban következett be. A magyar származású filmszínész ebéd után lefeküdt aludni s amikor felesége fel akarta kelteni, már nem élt, álmá­ban érte utól a­ halál. (*) Bach-est Londonban, London egyik legnagyobb hangverseny­termében, a Queens Hall-ban Bach-estet hirdettek. Három nappal a hangverseny előtt bombák robbantak a Queens Hall köz­vetlen közelében és bezúzták a hatal­mas épület összes ablakait. Senki sem hitte, hogy a hangversenyt meg lehet tartani, de a kitűzött napra már vala­mennyi ablakot pótolták. (*) Matadie Lovro, az európai h­írű jugoszláv karmester, aki már több íz­ben vezényelt Budapesten", a Filharmó­niai Társaság meghívására vasárnap Budapestre érkezik a belgrádi filhar­monikusok közel száztagú együttesével. A belgrádi zenekar ezúttal először sze­repel nálunk és Csajkovszkij VT. szim­fóniáján, Mozart: g-moll szimfóniáján és Bartók­ Portré­ján kívül jugoszláv szerzőket, mutat be. A hangversenyt az Operaházban hétfőn, március 10-én 118 órai kezdettel tartja. (*) Üelbi Júlia h­angversenye. Szeghy Júlia, a kitűnő erdélyi dalénekesnő csütör­tökön este 8 órakor a Zeneakadémia kis­termében hangversenyt rendez. Műsorán Bach­ és Nuhii tzi.fiák, Mussorgski-dialok, Bartók és Kodály ritkán, hallható művei és keleti népdalok szerepelnek. (*) A ..Városok Lapji"-nak legújabb száma­ cikket közöl a városi idegenforgalom intéz­ményes megszervezéséről. Uttjorossji, K­uula: „Közterületek igénybevétele magránosok ré­szére", dr­ Medric­k­y Andor: „Több érték­termelés és a városok", dr Széll Szivdc­r: „Városi címerek" címmel közöl cikket. A sajt tartalmát rovatok egészítik ki.

Next