Népszava, 1941. szeptember (69. évfolyam, 198–221. sz.)

1941-09-02 / 198. szám

2. oldal kardba szálljunk. Már eddig is so­kat elértünk, de még ennél is sok­kal többet kell elérnünk. Tudatá­ban vagyo­k annak, hogy az egész nép nevében beszélek, amikor az­t mondom, hogy a magunk elé ki­tűzött feladatot teljesítjük is. Mun­kások, földművesek, üzletemberek, gyárak és műhelyek emberei, nagy felelősséget vállaltunk magunkra és ennek a felelősségnek tudataiban kell dolgoznunk. Mindnyájunknak célja, hogy valamennyiünk számára új világot építsünk. Roosevelt elnök — jelenti a né­met távirati iroda — vasárnap Hydeparkba érkeztekor a helység összegyűlt lakosai előtt kijelen­tette: hálát kell mondani sok min­denért, a többi között azért is, hogy a Churchillel való találkozót „még ilyen békésen lehetett megünne­pelni". Mindenkinek imádkoznia kell azért — mondotta Roosevelt—, hogy így történhessék ez a követ­kező évben is. Lehetséges, hogy a jövő veszélyei még sokkal nagyob­bak lesznek, mint 1939 augusztusá­nak végén és szeptemberének első hetében. Az elnök nyilatkozata to­vábbi részében azt állította, bizto­san tudja, hogy a „diktátorok" ha­tározott célkitűzése az egész világ, így az Amerika fölötti uralom megszerzése. Amint a „Newyork Herald Tri­bune" londoni diplomáciai körök­ből értesül, Lyttleton százados, az angol háborús kormány jelenlegi kairói képviselője­ két hónapon belül leváltja Halifax washingtoni angol nagy­köv­etet. Lyttleton utódja Duff­ Cooper lett. Jelentettük, hogy Halifax Lon­donban tartózkodik, hogy ott meg­beszéléseket folytasson a miniszter­elnökkel és külügyminiszterrel. Egyes hírek arról szóltak, hogy Halifax a legutóbbi politikai for­dulat után bekövetkezett helyzet­ben nem látja a lehetőségét annak, hogy továbbra is ellássa Nagy-Britannia képviseletét az USA fő­városában. Ezeket a híreket ak­kor nem erősítették meg. Most az­után újra fölmerülnek ezek, kiegé­szülve azzal az adattal, hogy Hali­faxnak már utódja is van nagy­követi állásában. Amint az „Associated Press" je­lenti, az alaskai Nomeban két szovjet repülőgép szállt le, útban Washingtonba. A két gép 47 utast visz és valamennyien diplomáciai útlevéllel rendelkeznek. A Szovjet washingtoni és londoni tárgyalásai immár nem szorít­koz­nak a hadianyagok szállítására, ha­nem ezekkel kapcsolatban kiterjed­nek a Távol-Keletre is. Ezek során bizonyára szerepet játszanak azok a hírek is, amelyek Japán és az USA tárgyalásairól szólnak. A japánokkal folyó meg­beszélések — jelenti ezeikre vonat­kozóan a Reuter-iroda — kizá­rólag tapogatódzó jellegűe­k és még nem érkeztek el a tárgyalások szaka­szába — jelentette ki Hull amerikai külügyminiszter az egyik újságíró kérdésére. Hull kijelentése egyben válasz volt azokra a külföldi érte­süléseikre, amelyek szerint már bi­zonyos megegyezés jött létre a meg­besz­élések során. Londonban hivatalosan közlik, hogy az angol kormányt a washing­toni japán-am­er­ikai tárgyalásokr­ól, Washingtonban különböző hatások észlelhetők ennek a kérdésnek keze­léseiben. Az USA-nak régi ellentétei vannak Japánnal. Ezek között nagy szerepet játszik a Csendes óceán útjai szabad használatának biztosí­tása és az a verseny, amelyet Japán támasztott az utóbbi évek során az amerikai iparnak. Amikor 1931-ben megindult Japán ,terjeszkedése Kí­nában és japán csapatok szállták meg Mandzsúriát, Washingtonnak nem sikerült Angliát közös lépésre ráfeírnia ezzel a terjeszkedő politi­kával szemben. Az angol City a ver­senytársat látta Amerikában. Azóta is ennek a vetélkedésnek hatása volt észlelhető a két nagy kapita­lista állam távolkeleti politikájá­ban. Washingtonban most arra gondolnak, hogy ki kell használniuk azt a helyzetet, amikor Anglia a távolkeleti kérdé­sben egységes po­litikát folytat az Egyesült Államok­kal. Ezenkívül szerepe van annak a felfogásnak is, hogy az amerikai közvélemény éppen a régi ellen­téteknél fogva különös rokonszenv­vel kíséri azt a magatartást, amely például a vladivosztoki szállítmá­nyokkal kapcsolatban nyilvánult meg a washingtoni hivatalos poli­tika részéről. Mindezek szerepet ját­szanak annak mérlegelésénél, hogy mit jelentene a jelenlegi helyzetben a békés megegyezés Tokióval. Mindenesetre nagy feltűnést kelt nemcsak Tokióban, hanem az egész nemzetközi világpolitikában Suetcsugu tenger­nagy lemondása a császári trón védelmére alakult mozgalom központi tanácsának el­nökségéről. Suetcsugu a japán nacionalisták egyik vezetője. A Szovjet­ Unió elleni háború kitörése után részt vett a nacionalista poli­tikusok csoportjának ülésein, ame­lyeken arról tárgyaltak, hogyan volna a kormány aktívabb politika folytatására ösztönözhető. Ugyancsak feltűnést kelt a japán haditengerészet vezetésében történt személyi változás. Kondo tenger­nagyot, a haditengerészet eddigi helyettes vezérkari főnökét „tényle­ges tengeri szolgálattal bízták meg egy fontos őrhelyen" — jelenti a német távirati iroda. Ito tengernagyot nevezték ki he­lyébe. Tekintettel arra, hogy Ito eddig úgyszólván állandóan tény­leges szolgálatot teljesített a hadi­tengerészetben, illetékes haditenge­részeti körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak kinevezésének. A „N. S. T." berlini távirata sze­rint a Wilhelm­strassen hétfőn rá­mutattak arra, hogy Japán politi­kájának alapja változatlanul a há­romhatalmi egyezmény. Nincs tehát semmi ok a legcsekélyebb kételke­désre sem a japán politika világos vonalvezetésében. A háromhatalmi egyezmény politikájának végrehaj­tási módozata természetesen Japán belügye — mondták a némzet kül­ügyminisztériumban. Iránban két helyen találkoztak az angol és a szovjet csapatok: Irán északnyugati részén és Teherántól 150 kilométer­nyire, Kasvinban. Egy Reuter-jelentés szerint az iráni kormánynak már átadott brit-szovjet békefeltételek a többi­­között három fontos övezetnek meg­szállását követeliik. Az első övezet a délnyugatiráni olajvidék, a máso­dik a transziráni vasút utolsó része a Kaspi tó mellett, a harmadik pe­dig Tebris csomópont, a Teheránból a Szovjet-Kaukázus felé vezető vasútvonal mentén. A szovjet csa­patok a Tebristől a török határ felé vezető út mentén is megszállna­k egy pontot, hogy biztosítsák az Irán és Törökország közötti fontos össze­kötő vonal ellenőrzését. A békefel­tételeik egyik legfontosabb célja, hogy biztosítsák az iráni vasútvona­lak felhasználását az angolok és a Szovjet részéről. Farughi miniszterelnök — jelen­tik Teheránból — közölte a parla­menttel, hogy az Angliával és a Szovjet­ Unióval való tárgyalások bizonyos fokig világosságot terem­tettek, a végső eredmény hétfőn vagy kedden várható. Közölte azt is, hogy a lakosság élelemellátásá­ról gondoskodnak. Auchinleer tábor­nok, a közelkeleti brit haderők fő­parancsnoka Wilson tábornoknak, a palesztinai és transzjordániai brit haderők pa­rancsnokának kíséretében Damasz­kuszba érkezett, majd onnan to­vább utazott Beirut felé. A brit tá­bornokok Catroux tábornokkal, a degaulleista csapatok parancsnoká­val tanácskoznak majd. Itt közöljük azt az értesülést, hogy Dentz tábornokot, a vichyi kormánycsapatok parancsnokát és tiszttársait, akik még internálásban vannak, szerdán szaba­don bocsát­ják. Valószínű, hogy ügyükben megegyezés jött létre. Törökországban megünnepelték a Görögországgal szemben elért katonai győzelem tizenkilencedik évfordulóját. Ebből az alkalomból Inönü elnök üzene­tet intézett a hadsereghez. „Had­seregünk — mondotta üzenetében —, amelynek történelme tele van dicsőséggel és a hazáért hozott áldo­zatokkal, ma is kellő módon szava­tolja, hogy teljesíti azokat a felada­tokat, amelyek felé a­ török nemzet tekint. A köztársasági kormánynak a békére irányuló őszinte erőfeszíté­sei nem leszne­k elegendőek és így a török hadsereget kötelessége tel­jesítésére szólítjuk föl, biztos va­gyok abban, hogy kötelességét a múlt hősiességéhez méltó módon teljesíti." Csakmak tábornagy, a nagyvezér­­kar főnöke a hadsereg nevében vá­laszolva kijelentette, hogy a török hadsereg kész minden parancs végrehajtására az ország biztonsága és a nemzet jóléte érdekében. Papon ankarai német nagykövet kedden jelentéstétel céljából Német­országba utazik repülőgépien — je­lentik Ankarából. A nagykövet leg­utóbb kihallgatáson jelent meg Izmet Inonü államfőnél, majd Sza­radzsoglu török külügyminiszterrel tanácskozott. Lapunk más részében táviratot közlünk arról, hogy szerdára a bol­gár képviselőházat rendkívüli ülés­re hívták össze, amelyen a minisz­terelnök fontos politikai beszédet mond majd. t állandóan tájékoztatják. Ugyanak­kor a „Times" hongkongi tudósító­jának jelentése szerint egész Távol-Keleten türelmetlenül várják az USA és Japán tárgyalásának ered­ményét. Általában meg vannak győződve arról, hogy bár ezek a tárgyalások, Hull külügyminiszter szavai szerint, csak előkészítő jel­legűek, mégis meghozzák a döntést a háború vagy béke kérdésében. Kínai körökben teljes nyugodtság­gal figyelik a tanácskozást — írja a „Times" —, ezzel szemben japán körökben némi nyugtalanság mu­tatkozik, mert kételkednek abban, váljon egyáltalában helyes-e, h­ogy az adott körülmények között tár­gyalnak Washingtonnal. Hivatalos tokiói körök a legmesszebbmenő tartózkodást tanúsítják ebben az ügyben. Mindezek a jelentések képét ad­ják annak a bizonytalanságnak és habozásnak, amely a távolkeleti ügyek japán-amerikai megegyezés formájában bekövetkező megoldása körül jelentkezik. Japán részről az általános politikai helyzetet és a négyéves háború áldozatait veszik tekintetbe és ezért törekszenek bé­kés megoldásra. Az utóbbi idők eseményei érlelték meg Nomura washingtoni nagykövetben azt az el­határozást, hogy régi tervét — a megegyezést az USA-val — nyélbeü­sse. NÉPSZAVA 1941 szeptember 2. Kedd 1f L­­­L i 1­ffj aiiilil'HaLL magyar­ rekori iHHHHHHB^HHyU^BHI Pártunk küldöttsége Szendy polgármesternél A polgármesternél járt hétfőn pártunk négy bizottsági tagja. Reisz Móric, Pásztor Imre, Bechtler Péter és Miliók Sándor elvtársak a közüzemi munkások érdekében jelentek meg a polgármester előtt. Szóvá tették és minden oldalról megvilágították a közüzemi mun­kásokat érdeklő valamennyi kér­dést.. Kérték a polgármestert: ve­gye figyelembe a változott viszo­nyokat, igyekezzék — amit lehet — a saját hatáskörében segíteni, a többi ügyben pedig járjon el az illetékes miniszternél. A közüzemi munkásokat érintő kérdéseken kívül általános, a fő­város egész lakosságát érdeklő ügyek, a közlekedés, a közélelme­zés stb. kérdései is szóba kerültek. A hosszantartó tárgyalások be­fejeztével a polgármester meg­ígérte, ami csak módjában áll, min­dent megtesz arra nézve, hogy mind a főváros közönségének, mind a közüzemi munkásoknak a problé­mái mennél simábban oldódjanak meg. Roosevelt a hibi­us veszedelemről! (Zürich, szeptember 1. — „Bud. Tud.") Washingtonból jelentik, hogy Roosevelt elnök a ,,Roosevelt Home Club" évi közgyűlése alkalmából beszédet mondott, amelynek során kijelentette, hogy a világháború veszedelme ma még nagyobb, mint a háború ki­törésének idején volt. Annak a reményének adott felfeje­zést, hogy az Egyesült Álla­mok távolmaradhat a háborútól, han­goztatta azonban, hogy a háborúról és a békéről való döntés nem csupán az Egyesült Államok kezében van. Végül azt a kijelentést tette, hogy a diktátorok magatartása az Egye­sült Államokat előbb vagy utóbb a háborúba való beléptre kényes ke­rí­ttheti.

Next