Népszava, 1941. október (69. évfolyam, 222–248. sz.)

1941-10-19 / 238. szám

1941 október 19, vasárnap NÉPSZAVA A nyilasok szocializmusa A Pálffy Fidél és virtsologi Ruprecht, valamint Imrédy és Jaross vezetése alatt létrejött „Nem­zeti Szocialista Pártszövetség" is-mnét épületes cikkben hallatott ma­gáról. „A mi szocializmusunk" az újabb nyilas megnyilatkozás címe. A gróf Pálffy Fidél tollából meg­jelent elmegyakorlatnak különös jelentőséget ad az a körülmény, ahogyan ez a cikk az eddigi párt­szövetségi megnyilatkozásokhoz vi­szonylik. A nyilas pártból kilépett képviselők ugyanis egyebet sem tettek, mint próbálták letagadni mindazt, ami hamisítatlan nyila­sokká fémjelezte őket és most Pálffy Fidél ismét mint eszmevédő lép elő. Utal arra, hogy ő már a harmincas években leszögezte a nyilaskeresztes párt különböző irá­nyú álláspontját, majd kijelenti: „A mozgalom múltja elég tanúsá­got tesz arról, hogy a szocializmus programunk lényege... Mi nem revideáltunk ezekből egy sort sem és a jövőben sem fogunk egy jottá­nyit sem engedni." Ha már a pártszövetségi nyila­sok is ilyen büszkén hivatkoznak 10 évvel ezelőtti programjaikra és célkitűzéseik változatlanságára, nem ért, ha előszedjük a kallódó nyilas programokat és megnézzük, milyen is az ő szocializmusuk. A magyar nemzeti szocialista párt részletes programjában — miután leszögezi, hogy a nyilas párt a munka és a tőke harcában a „munkás mellé" áll — fölsorolja a párt követeléseit. Miután hangoz­tatja a program — „a gyárak, bá­nyák, nagy áruházak és más nagy­üzemek kisajátítását", leszögezi, hogy „a munka és a tőke egyenrangú­­termelési tényezők lévén, egyenlő arányban részesítendők a termelési eredményből és a tiszta haszon a munka és a tőke közt egyenlő arány­ban osztandó fel". őszintén szólva, nem értjük a­­dolgot. Megszüntetjük a kapitaliz­must és azután osztozkodunk vele? Hogyan lehet egy nemlétező kapi­talizmussal osztozkodni? A nyilas nemzettestvérek, úgy látszik, mégis fenn a­karják tartani a tőkét az új társadalomban is, sőt olyan nagy becs­ben tartják, hogy önként föl­ajánlják számára a termelés fele­részét. Nézzük csak meg, mivel indokolják ezt. Egy másik program ismerteti a pártnak a tőkéről vallott felfogását. A többi között megállapítja, hogy „a tőke rend­szerint munka és takarékosság út­ján jön létre". Ezek szerint, mint­hogy a tőkre keletkezésének általá­nos ismertetőjele a szorgalom és a takarékosság, ha valaki elég szor­galmas és takarékos, bizonyos, hogy tőké­­s lesz belőle. S ha többmillió magyar munkásból nem lett ed­dig csupa gyáros és nagytőkés, annak csak az lehet a magyarázata, hogy nem elég szorgalmasak és takaré­kosak. Nyilván elisszák keresetü­ket, a mozit bújják s hétszámra nem kerül le asztalukról a csirke­és a libasült. Ugyanez a program nagy bölcsen megállapítja, hogy „tőke nélkül nincs termel­és". De vájjon valóban így van-e ez? Ha a termelőeszköz egyszersmind szükségképpen tőke, akkor valóban nem­ lehet tőke nél­kül termelni. A kubikos talicskája például termelőeszköz, de semmi­képpen sem tőke, a kubikos pedig nem tők­és. A termelőeszközök csak ak­kor válnak tőkévé, ha tulajdono­saik, a tőkések idegen munkaerőt sajátítanak ki velü­k. A munkásság bajainak gyökere a kapitalizmus rendjében éppen az, hogy a közös munkával üzemben tartott társa­dalmi termelőeszközü­k ugyanúgy magántulajdonban vannak, min­t a kubikos talicskája és a társadalmi termelés és eredménye fölött nem a társadalom egésze, hanem annak csak egy töredéke, a tőkések rendel­keznek. Termelőeszköz nélkül való­ban nem lehet termelni, de hogy a tőkéseik nélkül lehet-e, az más kér­dés, még­hozzá éppen a szocializ­mus megteremtésének kérdése. Nézzük csak tovább, hogyan vé­lekedik a nyilasok változhatatlan programja a munkásosztály egyéb életbevágó kérdéseiről. A munkaszervezetről az egyik nyilas tervezetben a kö­vetkezőket olvassuk: „A munkaállamban minden teljes­jogú magyar állampolgárnak termé­szetes joga van a munkához. Minden szellemi és testi dolgozó köteles a munkakamarák megfelelő szakosztá­lyába belépni, mert az állami munka­közvetítő hivatal csakis a munka­kamarák tagjait helyezi el. A munka­kamaráknak azonban nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók is tagjai lesznek. A munkavállalási viszonyból esetleg keletkező bérvitá­kat kölcsönös megegyezéssel a mu­nka­kamarák kebelében intézik el. A mun­kabeszüntetés, a sztrájk vagy a mun­­káskizárás büntetendő cselekmény." Szabad szervezkedésről, szabad érdekvédelemről tehát szó sincs. Minek is az? A nyilas vezetőknek annyira fáj a szívük a munkásért, hogy nem akarják, hogy „az ipari munkásság anyagi és erk­ölcsi erejét vad küzdelmekre pazarolja, mert ezek nagyobb veszteséget okoz­nak neki, mint amennyit követe­lése teljesítésével nyerhet". A szervezett munkásság jól tudja, milyen szándék rejlik az ilyen program mögöett. Az ilyen „szocialista" célkitűzések megvaló­sítása a munkásság béreinek szabad letörését, a bérmegállapítás tetszés­szerinti kijátszását, a munka- és a bérviszonyok korlátlan lezüllesz­tését jelentené. Lehetetlenné tenné a munkások minden törvényes és önálló érdekvédelmének érvényesü­lését. De más épületes tanulságokat is szolgáltat a nyilas programok tanulmányozása. Miután a munkást megfosztották minden fegyverétől, szépen beleillesztik munkaállamukba, amelyben „minden munkaképes gyermeket születésénél fogva meg­illet a munka joga". Miután azon­ban a munkához való jog mellett a nyilas rendben a tőkének is ter­mészetes joga, hogy haszonra ter­meljen, a munkás minden szüle­tési joga ellenére sem biztosítható arról, hogy mindig lesz munkája. Az előrelátó tervkészítők tehát gon­doskodnak a munkanélküliekről is. A terv szerint: „Ahol a nemzet dolgozóinak az el­helyezése munkaalkalmak híján a rendes állami munkaközvetítés által végre nem hajtható, ott az állam a munkatartalékszolgálat megszervezése által gondoskodik a munkaalkalmak­ról és az állásnélküliek foglalkoztatá­sáról, és ellátásáról. A fiatalabb és nőtlen dolgozó köteles lesz helyét az idősebb és családos dolgozónak át­engedni, ő maga pedig a munka­tartaléksereg kötelékébe lép és ott­­ nyer átmenetileg mindaddig alkalma­zást, ameddig ő is rendes munka­helyen lesz majd elhelyezhető." Hát ez igazán megnyugtató min­den munkásra nézve. Ezután, ha a munkás munkanélkülivé válik, nem fájhat többé a feje. Mehet köz­hasznú munkára, utat építhet, árkot áshat s mindezért „csekélyebb ösz­szegű zsoldot" is kap. Íme, ez fővonásaiban a Pálffy Fidélék büszkén hangoztatott „szo­cializmusa". Jámbor szándékkal arra akarják rávenni a munkáso­kat, hogy forduljanak szembe sza­bads­zervezeteikkel és hogy így a munkások támogatásával megala­pozhassák a legsötétebb és kegyetlenebb mun­kásellenes ural­mukat. Látjuk, hogy a radikálisan hangzó programok és a tömegeknek szánt kis nyilaskeresztes füzetek, a fizetett és zavarosfejű agitátorok hangzatos jelszavai és ígéretei mö­gött milyen elképesztő valóság hú­zódik meg. És ez az, amiből ők a jövőben sem akarnak „egy jottá­nyit sem engedni". Átkelés a Dnyeperen A haditudósító század közlése Éjjel. Dnyeper-part. Messziről morajlik az ágyúszó, de itt tegnap óta mintha elhalkult volna a k­lujború. Meg kell tudni, mi van odaát. Egy huszárezred máris átkelésre készül az utászokkal. Rövidesen megindulnak a hatalmas pontonok a huszárokkal, hogy birtokba ve­gyék a félelmetes folyam túlsó ol­dalát is. A Dnyeper-vidék­ legveszélyesebb szakaszán járunk.­­ A visszavonuló vörösök a szemközti parton fészkel­ték be magukat a legerősebben, minden erejüket arra irányították, hogy a végsőkig tartsák a fontos folyamot. Már hónapokkal ezelőtt alaposan kiépítették védelmi állá­saikat, hosszú, folyosókkal össze­kötött fedezékeket ástak. Biztonsá­gos állásaikból feszülten lesték a megszállt partot s a legkisebb moz­gásokra a leghevesebb tűzzel vála­szoltak. Ha megpillantottak egy honvéd acélsisakot, nyomban meg­szólalt még a nehéztüzérségük is. Magános emberre aknavetővel cé­loztak. Nappal lehetetlen volt a parton járni, most éjjel is csak a Dnyeper ágas-bogas kiágazásain, a mély hordosokon át mehetünk le a vízhez. Jelentkezünk az átkelést végre­hajtó utászok parancsnokánál és — várunk. Hajnalodik. Az iszapos parton hang nélkül sürögnek az emberek. Utászaink forgolódnak a pontonok körül. Úgy­nevezett tagot szerkesztenek: két pontonból, vasgerendák segítségé­vel kompszerű, erős és bizton­ságos vízijárművet állítanak össze. Mennydörgés rázza meg a domb­oldalt: ágyúink torkából tűz csap fel. Megkezdődik a tüzérségi elő­készítés. Odaátról is válaszolnak. Tehát itt vannak még. Legalább is tüzérségük egy része. Húsz percig tarthat az acél és tűz szimfóniája, utána csönd száll a tájra. A part megelevenedik. Először a húsztagú felderítő járőr száll vízre. A járőr egyik része huszár, a másik fele árkász, a többiek utá­szok. Az evezők a vízbe merülnek, a­ ponton lassan megindul. Izmos karok lendítik beljebb, a folyam közepe felé, egyre kisebb lesz a vál­lalkozók csoportja és a nyomába szegődött mentőjárőr csónakja. Tíz perc múlta indid az első ,,tag", a felderítő osztag. Hatvan huszár. Ijedező orosz lovacskát ve­zetnek a hajóra, megrázza sörényét, nem tetszik a Dnyeper, a hajókázás, de a málhás állatra szükség lesz odaát. A muszka lovacska viszi majd a géppuska lőszerrakaszait. Végre megnyugszik és kíváncsian, aggodalmasan fülel előre: mi lesz most vele? Az evezőcsapások erősödnek, sza­bad szemmel is látjuk a túlsó oldal 7. oldal __JíWV­I&ISZLE& pajzán jókedv, friss életerő nyilvánul meg az eleven, nyiltestű gyermek mozdulataiban. A fejlődés e korában a lélek és test ápolása, nevelése döntő befolyással van egész jövőjére. Minden gondos szülőnek kötelessége ügyelni arra, hogy gyermeke testileg­lelkileg egészséges maradjon, megerő­södjön. Az izmok, csontok, idegek erő­södésére, az ellenállóképesség fokozá­sára adjon gyermekének kora ifjúságá­tól kezdve reggelire és uzsonnára 1—2 csésze Ovomaltine-t. Az Ovomaltine a táperő és életet fenntartó összességét tartalmazza. Kellemes izfi, könnyen emészthető természetes erősítő tápszer. A gyermek fejlődését elősegíti, testi és szellemi erejét növeli az Napi használata csak fillérekbe került iszapos, homokos partját. A csi­gákkal, kagylókkal borított sziklá­kat, tar­fákat, bokrokat. Még alig három héttel ezelőtt víz alatt volt ez a rész. Fölrobbantották azonban a közeli duzzasztóműveket, ame­lyek az oroszok legfontosabb ipar­vidékének szolgáltattak elektromos energiát és közel nyolc métert apadt ennek következtében a Dnye­per. Különös táj alakult ki: a víz­ben élő csigák, kagylók ellepték a köveket, sziklákat, fákat, növé­nyeket. Furcsa, korallszerű kép­ződmények alakultak vagy­­ talán inkább kaktuszokhoz hasonlítanak a csigákkal megrakott ágak. Néhány méternyire vagyunk a parttól, de még nem kötünk ki. Előbb idászok vizsgálják meg a környéket, aknára számítunk. Vég­re találunk egy biztonságos sávot. Kugrunk a pontonból. Magyar honvéd tapossa ezentúl a Dnyeper mindkét partját. — Agyonlőtte a községi bírót. Drávavásá­rhely község határá­ban Safarik István földműves pisztoly­lyal agyonlőtte Krézinger György községi bírót. A tettes elmenekült, a csendőrség keresi. Ezekre van önnek szüksége! Az önfegyelmezés művészete­­ P, Gyü­­mö­lcsételek és nyersfözed­ékek 2.50 P, Ho­gyan éljen c. szívbajos ember 2.60 P, Ter­mészetes gyógymód és táplálkozás 4 P, Népfü­rdőzés és a napfény gyógyhatása 2.60 P, Az érelmeszesedés természetes megelőzése, gyógyítása és kezelése 1.50 P, Nyerskösz.t, A nyers diéta mint természetes gyógy­tényező 3 P, A szépítő sebészetről 2.60 P, A reumás hajak házi kezelése, Reumás be­tegek számára, 2.40 P, A visszeres láb, a visszértágulat megelőzése és gyógyítá­sa 1.60 P, Ischiás és derékfájás (Hexensehuss, lumbago) megelőzése és gyógyítá­sa 1.80 P, Lúdtalp, bokasüllyedés és egyéb lábfájdal­mak­ megelőzése és gyógyítása 1.80 P, Ide­gesség és ösztönesét 3 P, A nő a változás korában 2.60 P, A flittel anya, Orvosi taná­csok fiatal asszonyoknak 2.60 P, Gyermeiket akaróik! 1.80 P, A női betegségekről, Meg­előzés és gyógyítás 3.40 P. Kaphatók Novai Rudolf és Társa cégnél, Baross u. 21 és minden könyvkereskedésben. SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET! NÉPSZAVA TERJESSZÉTEK MINDENÜTT!

Next