Népszava, 1942. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)

1942-01-02 / 1. szám

2­01 kesztül a békés és boldog jövendő felé vezet. Akinek eszménye van és van tántoríthatatlan, minden divatosság­tól érintetlen meggyő­ződnne, az minden időben, minden viharok közepette megáll a tal­pán. Ha ilyen legmagasabbrendű erkölcsiség tart számadást, akkor abban csak nyugalom lehet, ön­elégültség és önérzet. Pedig senki nem mondhatja, h­ogy ez a nagy érték az elmúlt­­esztendőben is ne lett volna ki­téve támadásoknak és csábítások­nak, szép tevéseknek és zavaros h­ivogatá­soknak. Hiszen az elmúlt év szellemi és politikai élete se igen különbözött aiz előzőktől. Sajnos, a zavarban még mindig nincs megü­lepedettség s a homályban í­ég nincs fel­tisztul­ás. Még min­tnig redség a zaj a politikai diva­tosság frontjain s ezzel szemben — ami a legjtobban lehangol — még mindig nagyokat, hallgatnak azok, a­kiknek éppen o­lyost kellene kiáltaniuk ... Mi még mindig a helyzet, a­ szellőim és lelki maga­tartás? Idézzünk! „A k­apgassik, a csomád­yból előbt kirckanó, időszerű, alkalmi magyarkák, a váratlan esélyek tü­lekedőinek mohó, ir­,ga-tolt, rikoltozása tölti be ilyenkor a történelem büilledt csöndjét, mi­kor a nemzet lelke nem akar szólni, vagy nem szólhat, vagy bölcsesség nem szólnia, akikor szökkennek elő a porondra ezek a kalandkedvelők." („Magyar Szem­le", 11­41 december.) S ha ehhez, mintegy vígasztalásként, az író még hozzáteszi, hogy „a történe­lem első­­ isztítóeszete e­lmekih­ami­sításoknak még az emlékét is el­söpri", mink csak azt hangsúlyoz­hatjuk, hogy " nem hallgatva és tétlenül várni, hanem segíten­i kell a történelem tisztító vihará­nak ... Fönntartani és izmosítani egy óriási közösség lélekerejét, az ön­tudatom kiáltás harangkondításai­val mindennap meghirdetni az ország függetlenségének, szabad­ságának és nemzeti önállóságának történelmi igényeit: csak ez lehet a legjobbak feladata a divathősök, a „magyarkák" fülrepesztő b­esa­rozásával szemben — s ha a mun­kásság szól, mozdul egyet-egyet, ezt a feladatot kívánja betölteni. Célokra, eszményekre, történelmi szükségszerűségekre függesztve te­kintetünket, mindig azt kell ten­nünk, hogy gyűjtsu­k erőinket és izmosítsuk a bizalmat — ön­magunkban ... Sohasem csüggedni, de mindig bizalommal tekinteni a jövő felé. Ez mindenkinek a köte­lessége. Ipari munkásságé és pa­rasztságé. Mindenkié, aki itt él és nemcsak a pillanatnak, hanem a jövendőnek is él A magyarság történelmi elhivatottságának és örök életének győzelméről. Ne ké­telyekből, hanem a történelemből merítsünk tanulságokat és lelki táplálékot. Láttunk összeomlani körülöttünk nagy birodalmakat — é­s a magyarság fönnmaradt! Meg­érintheti tudatunkat a magyar­ság nagy válságainak iszonyata, azokból a századokból, amikor nagy és­­erős birodalmak öleltek körül s mégis: ezeknek ujjmozdí­tás segítése nélkül — a magyar­ság talpraállt! Csak önmagunk­ban bízzunk, a magunk akaratá­ban — a magunk szabadságában! Higgyünk Berzsenyinek, hogy „csak szabad nép tesz csuda dol­gokat" s tartsunk távol magunk­tól lamentációt és minden gyen­gítő rezignációt, mert a jövendőt csak így nyerhetjük meg. Tudjuk azt is, hogy a nép és nemzet útja nem lesz könnyű és kitérőktől mentes, kényelmes út a teljes ki­bontakozás, a szabad jövendő felé. Talán a szenvedés, az áldoza­tos küzdelem göröngyei akadnak majd az utunkba, ámde fel­készülve mindenre, ezt is vállal­nunk kell. Mert megint csak a költőnek van igaza: Minden út szép, amely a szabadság felé íve­zet! FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ r"t+r­ít i^^ ^SHM (folytatás al l. oldalról) nak az angolszász népekhez kellene tartoznia. Ez Rooseveltnek, Chur­chillnek és az angolul beszélők más vezetőinek vezéreszm­éje. * Magyaroországról Magyarország nélkül senkit sem illet meg a dön­tés joga. Aki ezt megkísérli, nem­csak Magyarország népére zúdít balsorsot, hanem új viharok magvát is elveti. Elég példa erre a párizs­környéki szerződéseik sorsa és az a vihar, amely ezekből kifolyóan most az egész világot tépi és zúzza. Eden zárirata Sztálinhoz A Népszava szerdai számában hírt adott arról, hogy Eden meg­érkezett Londonba és hogy a Szov­jet­ Unió elhagyása előtt táviratot intézett Sztálinhoz és Molotovhoz. ..M. T. I." Reuter-jelentés szerint a táviratban a többi között a követ­kezőket mondja: Mielőtt visszatérek országomba, szerl­mesémnek tartom, hogy kifejezzem Excellenciádnak nagy örömömet afe­lett, hony újból meglátogathattam a Szovjet­ Uniót és megbeszélhettem Ön­nel a háború és a béke számos kérdé­seit, amelyekkel országainknak, mint szövetséges hatalmaknak meg kell birkózniok. Bizonyos vagyok, hogy az ily nagy jelentőségű tanácskozások nagymértékben megerősítik közös há­borús erőfeszítéseinket és ezzel köze­lebb hozzák részünkre a végső győzel­met. Eden Molotovhoz intézett távira­tában a többi között a következőket mondja: Bízom abban, hogy látogatásom és tárgyalásaink nagymértékben előmoz­dítják az angol-szovjet együttműkö­dést. A „Buck Tud." ankarai jelentése szerint kairói hírek utólag arról számolnak be, hogy Eden külügy­miniszter Moszkvából hazautaztá­ban Kairóban is megállt és Lamp­tonnal, a brit kormány egyiptomi különmegbízott­jával, úgyszintén Auchinleck tábornokkal tárgyait. Előtérben a Közel-Kelet - zürichi „Die Tat" jelenti Ró­mából, hogy Olaszországban egyre szaporodnak azok a jelek, amelyek­ből a földközi tengeri térségben kü­szöbönálló új fejleményekre követ­keztetnek. Ebben a tekintetben minden nap újabb jelenségeket hoz. Egyébként a lap hivatkozik arra az intézkedésre, amelyről a Népszava már hírt adott és amely arra vonatkozik, hogy újévtől kezdve a vasúti személyforgalmat újra jelentős mértékben csökkentik. A „Daily Telegraph" washing­toni tudósítójának jelentése sze­rint a hét vége felé Londonban közös nyilatkozatot tesznek a há­romhatalmi egyezmény államaival szemben álló valamennyi szövetsé­ges nevében. A nyilatkozat Chur­chill washingtoni g Eden moszkvai tárgyalásainak következménye. NÉPSZAVA 1942.január 9. csütörtök Churchill ottaiwai beszéde után A Népszava szerdai szántában részletesen ott értettük Churchill­nek a kanadai parlament előtt el­mondott beszédét. A német távi­rati iroda amszterdami jelentése közli a beszédnek befejező részét. — Azokat az eseményeket — mondotta Churchill —, amelyeket a jövő hoz, három szakaszra oszt­hatjuk. 1. Az első szakasz a megerősö­dés és előkészítés időszaka. En­nek idején heves harcok lesznek és mindent meg kell tennünk, hogy az ellenséggel szemben el­lenállást fejtsünk ki, a légiural­mat és a szükséges hajótért meg­szerezzük, hogy végrehajtható le­gyen az Egyesült Államok prog­ramja, amely nekünk emberanya­got, fegyvereket, lőszert és ellá­tást hoz. 2. A második időszakot a „fel­szabadítás" időszakának mondhat­juk. Ebben az lesz a cél, hogy az ellenség kezéből újra kiragadjuk a már elvesztett területeket és azokat, amelyek esetleg még el­vesznek. 3. A harmadik időszak a bűnö­sök megbüntetésével és azokkal az országokkal foglalkozik majd, amelyek a háborút okozták. — Sohasem kíséreltem meg fejezte be szavait Churchill -hogy a háborút illetően valami­lyen időbeli határt jósoljak. A háború tartama attól függ majd,­­ amit elérünk és a háború általá­nos lefolyásától. Valamennyi ér­dekeltnek a legmesszebbmenő erő­feszítést kell tennie. Ennek az erőfeszítésnek mineműségét min­den résztvevőnek magának kell megítélnie. Hozzá akarunk látni a dologhoz, de nem akarjuk el­követni azt a hibát, hogy csekély­be vegyük a reánk váró nehéz­ségeket. Az amerikai és angol sajtó Chur­chill -beszédét fejtegetve,, arra kö­vetkeztet,­­hogy a­ szövetségesek Washington­i tanácskozásán nagy­jelentőségű akciót határoznak el brit részről. Több lap azt írja, hogy amennyiben a németek nem vállal­ják az inváziót, úgy ez angol rész­ről következik majd be. A washingtoni tárgyalások a „Bud. Tud." jelentése szerint való­színűleg folytatódnak a Kanadából szerdán visszatérő Churchill és Mackenzie King bevonásával. Az első tanácskozásokkal kapcsolatban — mondja ez a jelentés — híre jár, hogy valamennyi megszállt állam függetlenségének helyreállítását ma­gétól értetődő dolognak tekintik a zonban a különböző államfőknek javaslatokat tesznek majd sz­­ver­zitásuk bizonyos korlátozására az­zal az érvvel, hogy aksként mintegy közös hozzájárulási­al az európai közösség gazdasági felvirágzása biztosítható legyen. Az USA háborúja Hull külügyminiszter a sajtó­­értekezleten hozzáintézett kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem közölhet semmit azokkal a híreikkel kapcsolatosan, amelyek a Moszkvá­ban tárgyalás alatt álló angol­amerikai-orosz megegyezésről vall­nak. A külügyminiszter és Litvinov 40 percig tngjaélgetett, de egyikü­k sem árulta el, mi volt Ixer­­lgetésük tárgya. Hull külügyminiszter ked­den fogadta Kína nagykövetét is, aki távozásakor kijelentette, hogy általános természetű essmienserét folytattak és kicserélték értesülé­seiket a távol keleti helyzetről. Vichy és Washington A legutóbbi sajtóértekezleten Hull külügyminiszter közölte, hogy Saint Pierre és Min­­elon szigetek ügyét továbbra is gondos vizsgálat alatt tartják. Egyébként megtaga­dott­­minden részletet azzal az érv­vel, hogy nem akar abba a gyanúba keveredni, mintha valamelyik érde­kelt kormány nevében beszélt volna. Pétain tábornagy kedden délután kihallgatáson fogadta Leahy ame­rikai nagykövetet. Politikai körökk­­ben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a kihallgatásnak, 11 két meg­szállott szigetre vonatkozóan. E kö­rök szerint Henry Haye washing­toni francia nagykövet Hull kül­ügyminiszterrel­ Folytatott meg­beszélése­ során már ismertette Vichy állásfoglalását. Latin-Amerika írtunk arról, hogy Argentína kormánya jelen­téstételre hazaren­delte berlini nagykövetét. m­­ost berlini távirat közli, hogy Német­ország argentínai nagykövetét, Thermannt jelentéstételre Berlinbe rendelték. A brazíliai Rio Grande do Su­l államban a rendőrség vizsgálatot tartott német szervezetek ellen és ennek során tizenhat német állam­polgárt őrizetbe vett. — Keleti háború. A német véderő főparancsnok­sága közli december 31-én a keleti háborúról. December 17-e óta a Krím félszige­ten rendelkezésre álló valamennyi német és román erő összefogásával tervszerű támadás folyik Szebasztopol erődje ellen. A leghevesebb elhárítás ellenére súlyos harcokban elfoglaltuk a részben erősen páncélozott szovjet védelmi berendezések nagy részét és mélyen betörtünk az ellenséges állás­rendszerbe. Szebasztopol védelmének tehermentesítésére, az ellenfél a leg­utóbbi napokban a Keresi félszigeten és Feodozia mellett ismét er­ő­se­bb haderőket tett partra A szüksé­ges ellenintézkedéseket megindí­­tjuk. A keleti arcvonal több más szakaszán kemény hidegben elkeseredett elhárító harcokra került sor. A nehéz tüzérség Leningrádban hatáson tűz alá vett, hadifontosságú berendezéseket A légi fegyvernem főleg a középig arcvonal­szakaszon támogatta a hadsereg el­hárító harcát hatásos mély támadások­kal. Különböző helyeken az ellenség súlyos veszteségeivel szétvi­rték a támadásokra előkészített gyalogságot és lovasságot. — Közalkalmazott szülök fh­­relméből Az Országos Tisztviselői Betegsegély..z. ,-i Alap tagjainak 6—18 éves korú, megerősítésre v­oruló fiu és leány lakóidigy­ermeke­ ré­szére a pénzügyminiszter a s­ -i lobogyi iskolaszanatóriumban 70­ helyet létesített. Tüdőbeteg iskolát gyermekeket , az iskola­szanatóriumba nem vesznek fel. A február 1-re • nipfin­kzesedő helyekre a kérvények Ja­nuár 15-ig adandók be a Magyar Iskola­szanatórium Egyesület központi irodájába (Budapest VIII, Sándor utca 2«). A ««»/• gotthárdi­skolai jellegű tüdöai­ ügyintézet­­ben ez egész tv folyamán van felvétel. Az érdeklődő szülőknek felvilágosítást nyújt az­ egyesület központi irodája. ­ERJESSZÜK A NÉPSZAVA

Next