Népszava, 1942. március (70. évfolyam, 49–73. sz.)

1942-03-01 / 49. szám

1942 március­a, vasárnap NÉPSZAVA 3. oldal Munkás­ügyek, közel­látási kérdések a főváros közgyűlésén­ ­A főváros törvényhatósági bizott­sága Karafiáth főpolgármester el­ítöklésével közgyűlést tartott. Meg­nyitó szavaiban az elnök n­egemlé­kezett a kormányzóhelyettesválasz­tásról. A napirend során Szakosíts Ante­l elvtárs bírálta a főváros telekpolitikáját. Őslevél vagy tanúsítvány? "A továbbiakban Gidró Lászlónak azt az indítványát tárgyalták, hogy írjanak föl a kormányhoz: vezesse be a keresztény szt­vtr­uzású polgárok iga­zolására az úgynevezett őslevelet. Huszty Károly tanácsnok ezt a javaslatot oly­képpen egészítette ki, hogy a kormány az ilyen igazolások kiállítását bízza a járásbíróságokra.­­ Gidró László föl­s­zólalásában megállapította, hogy az egymillió zsidó ellen irányuló törvén­­nyel kapcsolatos igazolásokkal immár a 11 millió keresztényt terhelik. A tanú­sítványt, amelyet a városháza egyik ügyosztálya állít ki, már a másik ügy­osztály sem veszi figyelembe. Ezért kell, szerinte, egyszerűsíteni az igazolást.­­ Miklós Ferenc szerint elegendő, ha a tanúsítványt egészítik ki a „tiszta ke­resztény származás" igazolásával. Szepessy Albert elvtárs megállapítja, hogy a lépten-nyomon mindenünnen köve­telt igazolások valóban a keresztény lakosság zaklatásává váltak. Most jönnek az igazolás „célszerűbb megoldásának" a tervével, amikor a súlyosan elhibázott kezdet után már százezreket kényszerítettek arra, hogy tanúsítványokat szerezzenek be s van egy papirosuk, amit semmire sem tud­nak használni, mert mindenütt az ösz­szes okmányok bemutatását követelik. Olyan okmányra lenne végre is szük­ség, amelyet, minden közhatóság el­fogad, legyen az tanúsítvány vagy bár­mely más közhitelű okirat. (Pásztor Imre: „Amire az is kész lesz, már senki­nek sem kell!"­) A közjogi ügyosztály által kiállított okiratban annál is inkább megbízhattak volna, mert az ügyosztály a törvényes rendelkezéseket mindig szigorúbb értelemben, a fél hátrányára magyarázta. A polgármesteri javaslatot elfogadta. Kabakovits József a zavarok eredetét abban látja, hogy valóságos verseny­futás indult meg a fönnálló törvényen és az azon alapuló rendeleteken túl egy, a még gondolatban sem kialakult zsidó­törvény végrehajtására. Különösen a közgazdasági életben látja megnyilat­kozni ezt a jelenséget. Az elhangzott javaslatokat elfogadta. Számos közmunkát nem végeztek el A fel nem használt költségvetési hite­lekre vonatkozó javaslat kapcsán Bech­t­ler Péter elvtárs hangsúlyozta, hogy az igazgatás súlyos mulasztásokat követett el, amikor meglevő költségvetési hitele­ket kellő időben nem fordított tervbe­vett közmunkák elvégzésére. A főváros ezért nagy árat fizet. Az 1941. év előtti el nem költött hitelek egész sorára mutat, amelyek­ből kiderül, hogy több mint két­millió pengő az az összeg, amelyet közmunkákra nem fordítottak, közöttük igen súlyosan esik latba a kislakásépítkezéstől, a szükséglakástele­pek átépítésétől, a hajléktalanok men­helyének kibővítésétől, különböző anya-és csecsemővédő intézet fejlesztésétől és hasonló szociális célzatú intézmények­től elvont hitel. Kéri azt, hogy a jövő­ben az ekképpen visszatartott hitel­összegeket elsősorban a kislakásépítke­zés legsürgősebb folytatására fordítsák. A javaslatot egyébként elfogadta. A Nagytétényben hizlalt serté­seket kizáróan a főváros lakos­sága részére tartják fenn Rosta János tanácsnok bemutatta a Nagytétényi Sertéshízlaló Rt. 1941. évi zárószámadását és javaslatot terjesztett e­lő, kérje a közgyűlés a kormányt, hogy az mozdítsa elő a főváros sertés­hiílaló akciójának rentabilitását. — Esterházy Móric is szükségesnek tartja, h­ogy a kormány fedezze a főváros ide­vonatkozó deficitjét — a többtermelés érdekében. Szepessy Albert elvtárs helyesli az elgondolást, hogy a nagytétényi hizla­lás deficitjének megszüntetése dolgában a kormány jöjjön a főváros segítségére — országosan közérdekű üzemről lévén szó. Szükségesnek tartja, hogy a főváros ezt az intézményét a lakosság el­látása érdekében teljes mértékben használja ki. Ez a módszer egyébként alkalmas lesz a deficit eltüntetésére is. Nagy súlyt kell vetni arra — úgymond —, hogy az itt hizlalt sertéseket a főváros lakos­sága fogyaszthassa el; ez a kívánság annál érthetőbb, mert a főváros igen súlyos áldozatokat hoz ez intézményen át a főváros lakosságának zavartalan ellátása érdekében. A javaslatot el­fogadta. Rosta tanácsnok válaszában kijelen­tette, hogy a sertéshizlaló még a bérhizlaláso­kat is csak azzal a feltétellel fo­gadja el, ha az így hizlalt sertések kizáróan a fővárosi lakosság ellátá­sát szolgálják. Szebeny József tanácsnok ismertette azt a belügyminiszterhez intézett fel­terjesztést, hogy a főváros területén befolyó nép- és családvédelmi pótadót a kormány az egyre súlyosbodó szociá­lis feladatok teljesítésére teljes egészé­ben a fővárosnak engedje át.­­ Toper­czer Ákosné a javaslatot elfogadta, majd azt fejtegette, hogy a szociálpoli­tikának a szociális igazság megvalósí­tása legyen, a célja. A főváros teljes egészében átvette az anya- és csecsemő­védelmet, továbbá jelentős mértékben terhelik a hadigondozás feladatai — már ezért is jogosult a főváros kíván­sága. — Miklós Ferenc arról beszélt, hogy a főváros nagy, mértékben kény­telen kielégíteni az idetóduló vidékiek szociális igényeit. A Budapestre beván­dorlók „megszűrését" kívánta. A főváros gondoskodjék saját munkásainak minél szélesebb körű üdültetéséről Farkas Ákos tanácsnok előterjesztette a Kassán épülő fővárosi m­unkásüdüle­sítési költségkeretének felemelésére iányuló javaslatot. Pásztor Imre elvtárs megállapította,­ogy pártunk az évek hosszú sora óta­­sür­gette a főváros munkásai üdültetésé­nek intézményes megoldását. Állandóan indítványoztuk olyan nyaralótelepek létesítését a főváros munkásai részére, ahol ők családtagjaikkal együtt rendes sza­badságidejüket eltölthessék és a víkenden is ott tartózkodhassanak,­­ irányban azonban mi sem történt mindaddig, amíg Kassa város telket nem ajánlott fel a fővárosnak ilyen fülő telep létesítésére. Amikor 1910-ben ez alapon a polgármester előterjesztést tett a kassai üdülőtelep felállítására, ezt a javaslatot örömmel üdvözöltük, azonban már 1942-ben vagyunk és még mindig csak az építkezési hitel fel­emelésénél tartunk. Ez a késedelem nem tudható be egyedül a háborúnak, általában a főváros építkezései vonta­tottak a főváros súlyos kárára. Reméli, hogy a mostani javaslattal végre még ebben az évben be is fejezik az üdülő­telep felépítését és átadják rendelteté­sének. Ám a főváros 33.000 munkását egy ilyen, egyébként is a főváros­tól messze fekvő intézmény, nem elé­gíti ki, itt, a főváros környékén, ígjú a többi között a Római parton \\ | \\ irrw ár S­temberg. A hangszergyár termeiben Rákóczi Út 60 Részletfizetési Árjegyzék ingyen! Javítás! Díjtalanul bemutatja: MARNITZ vsai, József körút 37-39. Vidéki fiók: Szolnok, Kossuth tér 1 kellene olyan üdülőtelepet létesíteni a munkások részére, ahol ők család­tagjaikkal aránylag olcsón nyaral­hassanak és vikendezhessenek. A kassai üdülőtelep tervei fölötte tet­szetősek, gondoskodjék arról a főváros vezetősége, hogy a munkások oda el is juthassanak, mégpedig oly feltételek kö­zött, hogy családjaik ne legyenek kény­telenek megkoplalni a családfő kassai üdültetését. Legalább részben a vasúti költségeket is viselje a főváros, de le­gyen az ellátás is olyan jó, hogy az otthon maradó családok ne legyenek kénytelenek a saját gyomruk rovására ezt az ellátást pótolni. A szellem is olyan legyen az üdülőtelepen, hogy a munkás­ok­ tényleg jól érezze magát, a vezetés legyen melegszívű és ne nya­raltassák kommandóra a munkásokat. A főváros az üdülő munkások család­jairól is gondoskodjék kellőképpen. A munkásüdülő legyen kizáróan a munkásoké, oda ne kerüljenek feljebbvaló tisztvise­lők, hogy így ott is folytatódjék a lelki kaptár-állás. Újra kérte a kassai üdülő­telep sürgős befejezését és utána nyom­ban egy szélesebb körű program m­g­valósítását. Miklós Ferenc csatlakozott Pásztor­nak ahhoz a kívánságához, hogy a Ró­mai parton is létesítsenek munkás­üdülőt.­­ Farkas Ákos tanácsnok kö­zölte, hogy a víkendmozgalom­ dolgában a kezdeményező lépések megtörténtek. A kassai építkezést rövidesen befejezik, egyébként pedig annak idején a Pásztor által felvetett gyakorlati kívánságokat majd értékesítik. Gondoskodnak Buda­pest közelségében is munkásüdülő fel­állításáról. Felkay Ferenc tanácsnok előterjesz­tette a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. 1941. évi zárószámadását. Szakasits Antal elvtárs megállapí­totta, hogy az intézet működésének megítélése dolgában, a jobboldal által előidézett okokból, ezidőszerint csupán az intézet jelentésére vagyunk utalva. Korábbi tapasztalataink alapján, de a bemutatott adatokból is megállapíthat­juk, hogy a kisegzisztenciák hitel­szolgálatának szóban forgó kiépítése ko­moly támogatást jelent. Az utóbbi esztendők javulása elle­nére mégis meg kell állapítanunk, hogy az intézet rendelkezésére álló hitel nem áll arányban a gazdasági helyzet fokozódó nehézségeivel és így szaporodnak a kielégítetlen kölcsönigények. Az alaptőke újabb emelésére van szük­ség. Megállapítja, hogy a hitelben ré­szesülő kisemberek komolyan teljesítik a visszafizetést. Az ügyek intézését meg kell gyorsítani. Megállapítjuk, hogy a vezetés mindezideig szakszerű és ered­ményes volt, ezért kívánatosnak tart­juk, hogy az intézet vezetésének szól.

Next