Népszava, 1942. március (70. évfolyam, 49–73. sz.)
1942-03-01 / 49. szám
1942 márciusa, vasárnap NÉPSZAVA 3. oldal Munkásügyek, közellátási kérdések a főváros közgyűlésén A főváros törvényhatósági bizottsága Karafiáth főpolgármester elítöklésével közgyűlést tartott. Megnyitó szavaiban az elnök negemlékezett a kormányzóhelyettesválasztásról. A napirend során Szakosíts Antel elvtárs bírálta a főváros telekpolitikáját. Őslevél vagy tanúsítvány? "A továbbiakban Gidró Lászlónak azt az indítványát tárgyalták, hogy írjanak föl a kormányhoz: vezesse be a keresztény sztvtruzású polgárok igazolására az úgynevezett őslevelet. Huszty Károly tanácsnok ezt a javaslatot olyképpen egészítette ki, hogy a kormány az ilyen igazolások kiállítását bízza a járásbíróságokra. Gidró László fölszólalásában megállapította, hogy az egymillió zsidó ellen irányuló törvénnyel kapcsolatos igazolásokkal immár a 11 millió keresztényt terhelik. A tanúsítványt, amelyet a városháza egyik ügyosztálya állít ki, már a másik ügyosztály sem veszi figyelembe. Ezért kell, szerinte, egyszerűsíteni az igazolást. Miklós Ferenc szerint elegendő, ha a tanúsítványt egészítik ki a „tiszta keresztény származás" igazolásával. Szepessy Albert elvtárs megállapítja, hogy a lépten-nyomon mindenünnen követelt igazolások valóban a keresztény lakosság zaklatásává váltak. Most jönnek az igazolás „célszerűbb megoldásának" a tervével, amikor a súlyosan elhibázott kezdet után már százezreket kényszerítettek arra, hogy tanúsítványokat szerezzenek be s van egy papirosuk, amit semmire sem tudnak használni, mert mindenütt az öszszes okmányok bemutatását követelik. Olyan okmányra lenne végre is szükség, amelyet, minden közhatóság elfogad, legyen az tanúsítvány vagy bármely más közhitelű okirat. (Pásztor Imre: „Amire az is kész lesz, már senkinek sem kell!") A közjogi ügyosztály által kiállított okiratban annál is inkább megbízhattak volna, mert az ügyosztály a törvényes rendelkezéseket mindig szigorúbb értelemben, a fél hátrányára magyarázta. A polgármesteri javaslatot elfogadta. Kabakovits József a zavarok eredetét abban látja, hogy valóságos versenyfutás indult meg a fönnálló törvényen és az azon alapuló rendeleteken túl egy, a még gondolatban sem kialakult zsidótörvény végrehajtására. Különösen a közgazdasági életben látja megnyilatkozni ezt a jelenséget. Az elhangzott javaslatokat elfogadta. Számos közmunkát nem végeztek el A fel nem használt költségvetési hitelekre vonatkozó javaslat kapcsán Bechtler Péter elvtárs hangsúlyozta, hogy az igazgatás súlyos mulasztásokat követett el, amikor meglevő költségvetési hiteleket kellő időben nem fordított tervbevett közmunkák elvégzésére. A főváros ezért nagy árat fizet. Az 1941. év előtti el nem költött hitelek egész sorára mutat, amelyekből kiderül, hogy több mint kétmillió pengő az az összeg, amelyet közmunkákra nem fordítottak, közöttük igen súlyosan esik latba a kislakásépítkezéstől, a szükséglakástelepek átépítésétől, a hajléktalanok menhelyének kibővítésétől, különböző anya-és csecsemővédő intézet fejlesztésétől és hasonló szociális célzatú intézményektől elvont hitel. Kéri azt, hogy a jövőben az ekképpen visszatartott hitelösszegeket elsősorban a kislakásépítkezés legsürgősebb folytatására fordítsák. A javaslatot egyébként elfogadta. A Nagytétényben hizlalt sertéseket kizáróan a főváros lakossága részére tartják fenn Rosta János tanácsnok bemutatta a Nagytétényi Sertéshízlaló Rt. 1941. évi zárószámadását és javaslatot terjesztett elő, kérje a közgyűlés a kormányt, hogy az mozdítsa elő a főváros sertéshiílaló akciójának rentabilitását. — Esterházy Móric is szükségesnek tartja, hogy a kormány fedezze a főváros idevonatkozó deficitjét — a többtermelés érdekében. Szepessy Albert elvtárs helyesli az elgondolást, hogy a nagytétényi hizlalás deficitjének megszüntetése dolgában a kormány jöjjön a főváros segítségére — országosan közérdekű üzemről lévén szó. Szükségesnek tartja, hogy a főváros ezt az intézményét a lakosság ellátása érdekében teljes mértékben használja ki. Ez a módszer egyébként alkalmas lesz a deficit eltüntetésére is. Nagy súlyt kell vetni arra — úgymond —, hogy az itt hizlalt sertéseket a főváros lakossága fogyaszthassa el; ez a kívánság annál érthetőbb, mert a főváros igen súlyos áldozatokat hoz ez intézményen át a főváros lakosságának zavartalan ellátása érdekében. A javaslatot elfogadta. Rosta tanácsnok válaszában kijelentette, hogy a sertéshizlaló még a bérhizlalásokat is csak azzal a feltétellel fogadja el, ha az így hizlalt sertések kizáróan a fővárosi lakosság ellátását szolgálják. Szebeny József tanácsnok ismertette azt a belügyminiszterhez intézett felterjesztést, hogy a főváros területén befolyó nép- és családvédelmi pótadót a kormány az egyre súlyosbodó szociális feladatok teljesítésére teljes egészében a fővárosnak engedje át. Toperczer Ákosné a javaslatot elfogadta, majd azt fejtegette, hogy a szociálpolitikának a szociális igazság megvalósítása legyen, a célja. A főváros teljes egészében átvette az anya- és csecsemővédelmet, továbbá jelentős mértékben terhelik a hadigondozás feladatai — már ezért is jogosult a főváros kívánsága. — Miklós Ferenc arról beszélt, hogy a főváros nagy, mértékben kénytelen kielégíteni az idetóduló vidékiek szociális igényeit. A Budapestre bevándorlók „megszűrését" kívánta. A főváros gondoskodjék saját munkásainak minél szélesebb körű üdültetéséről Farkas Ákos tanácsnok előterjesztette a Kassán épülő fővárosi munkásüdülesítési költségkeretének felemelésére iányuló javaslatot. Pásztor Imre elvtárs megállapította,ogy pártunk az évek hosszú sora ótasürgette a főváros munkásai üdültetésének intézményes megoldását. Állandóan indítványoztuk olyan nyaralótelepek létesítését a főváros munkásai részére, ahol ők családtagjaikkal együtt rendes szabadságidejüket eltölthessék és a víkenden is ott tartózkodhassanak, irányban azonban mi sem történt mindaddig, amíg Kassa város telket nem ajánlott fel a fővárosnak ilyen fülő telep létesítésére. Amikor 1910-ben ez alapon a polgármester előterjesztést tett a kassai üdülőtelep felállítására, ezt a javaslatot örömmel üdvözöltük, azonban már 1942-ben vagyunk és még mindig csak az építkezési hitel felemelésénél tartunk. Ez a késedelem nem tudható be egyedül a háborúnak, általában a főváros építkezései vontatottak a főváros súlyos kárára. Reméli, hogy a mostani javaslattal végre még ebben az évben be is fejezik az üdülőtelep felépítését és átadják rendeltetésének. Ám a főváros 33.000 munkását egy ilyen, egyébként is a fővárostól messze fekvő intézmény, nem elégíti ki, itt, a főváros környékén, ígjú a többi között a Római parton \\ | \\ irrw ár Stemberg. A hangszergyár termeiben Rákóczi Út 60 Részletfizetési Árjegyzék ingyen! Javítás! Díjtalanul bemutatja: MARNITZ vsai, József körút 37-39. Vidéki fiók: Szolnok, Kossuth tér 1 kellene olyan üdülőtelepet létesíteni a munkások részére, ahol ők családtagjaikkal aránylag olcsón nyaralhassanak és vikendezhessenek. A kassai üdülőtelep tervei fölötte tetszetősek, gondoskodjék arról a főváros vezetősége, hogy a munkások oda el is juthassanak, mégpedig oly feltételek között, hogy családjaik ne legyenek kénytelenek megkoplalni a családfő kassai üdültetését. Legalább részben a vasúti költségeket is viselje a főváros, de legyen az ellátás is olyan jó, hogy az otthon maradó családok ne legyenek kénytelenek a saját gyomruk rovására ezt az ellátást pótolni. A szellem is olyan legyen az üdülőtelepen, hogy a munkások tényleg jól érezze magát, a vezetés legyen melegszívű és ne nyaraltassák kommandóra a munkásokat. A főváros az üdülő munkások családjairól is gondoskodjék kellőképpen. A munkásüdülő legyen kizáróan a munkásoké, oda ne kerüljenek feljebbvaló tisztviselők, hogy így ott is folytatódjék a lelki kaptár-állás. Újra kérte a kassai üdülőtelep sürgős befejezését és utána nyomban egy szélesebb körű program mgvalósítását. Miklós Ferenc csatlakozott Pásztornak ahhoz a kívánságához, hogy a Római parton is létesítsenek munkásüdülőt. Farkas Ákos tanácsnok közölte, hogy a víkendmozgalom dolgában a kezdeményező lépések megtörténtek. A kassai építkezést rövidesen befejezik, egyébként pedig annak idején a Pásztor által felvetett gyakorlati kívánságokat majd értékesítik. Gondoskodnak Budapest közelségében is munkásüdülő felállításáról. Felkay Ferenc tanácsnok előterjesztette a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. 1941. évi zárószámadását. Szakasits Antal elvtárs megállapította, hogy az intézet működésének megítélése dolgában, a jobboldal által előidézett okokból, ezidőszerint csupán az intézet jelentésére vagyunk utalva. Korábbi tapasztalataink alapján, de a bemutatott adatokból is megállapíthatjuk, hogy a kisegzisztenciák hitelszolgálatának szóban forgó kiépítése komoly támogatást jelent. Az utóbbi esztendők javulása ellenére mégis meg kell állapítanunk, hogy az intézet rendelkezésére álló hitel nem áll arányban a gazdasági helyzet fokozódó nehézségeivel és így szaporodnak a kielégítetlen kölcsönigények. Az alaptőke újabb emelésére van szükség. Megállapítja, hogy a hitelben részesülő kisemberek komolyan teljesítik a visszafizetést. Az ügyek intézését meg kell gyorsítani. Megállapítjuk, hogy a vezetés mindezideig szakszerű és eredményes volt, ezért kívánatosnak tartjuk, hogy az intézet vezetésének szól.