Népszava, 1942. április (70. évfolyam, 74–97. sz.)

1942-04-09 / 79. szám

6. oldal „Mit keresitek a holtak között az élőt?" (Lukács 24. 5 ) "Az ünnepek — mint fénysugár a múltból — felvillantják a hószín tegnapot. Megtérve sáros, bajkeverte útról, húsvétkor érzem: most is az vagyok, mint víg gyerekként. Ám oldódni bától nem tud, ki les halott pillanatot. Megváltást élő hoz csupán: a holnap s nem ott vár ez, hol nyugszanak a holtak. Édes István Magyar küldöttség utazott Zágrábba Április 10-én ünnepli Horvát­ország függetlensége kikiáltásának évfordulóját. A horvát nemzeti ün­­nepre a magyar kormány delegá­ciót küldött. A küldöttség vezetője Uli­ein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, tagjai között van Hennyey Gusztáv altábornagy és több más magas­ rangú katonatiszt. A magyar dele­gáció szerdán este utazott Zág­rábba. A dialektikus és történelmi materializmus alapjai Értékes kézikönyvvel gazdagodott a szocialista tudományos irodalom: most jelent meg Botos Vince „A dialektikus és történelmi materializmus alapjai" című tanulmánya. A műnek mindenek­előtt két erényét kell megállapítanunk: 1. a dialektikus módszert és a materia­lista elméletet rendkívül világosan, tiszta, kifogástalan magyar nyelven magyarázza meg a szocializmus leg­kimagaslóbb régebbi és újabb teore­tikusainak munkái nyomán oly módon, hogy az alkalmas arra, hogy a kezdet bevezesse a haladás világnézetének filméletébe, de sok figyelemreméltó szempontra világít a képzett szocialista számára is; 2. nem marad meg a puszta elméletnél, de megadja az alapvonala­kat a dialektikus materializmus alkal­mazására is és amikor a társadalmi fej­lődést boncolja, tekintetbe veszi már a legújabB­­ idők eseményeit, tapasztala­tait. A tanulmány két első fejezete a dialektikát és a materializmust tár­gyalja. Mindkettőt szembeállítja ellen­tétével: az előbbit a metafizikával, az utóbbit az idealizmussal. A dialektika elsöprő fölényét a metafizikával szem­ben a többi között a természettudomány eredményeivel is bizonyítja. Az elmélet­ről tüstént áttér a gyakorlatra, amikor levezeti a döntő fontosságú tételt: ...A szocialista világnézet nemcsak a valóság hideg megismerésére szolgál, hanem annak cselekvő átalakítására is." Másutt: „Az elmélet és gyakorlat szo­ros kapcsolata, egysége alapfeltétele a szocializmus fejlődésének." Helyesen kitűzött célja a műnek: a szocializmust minden vonatkozásban tu­datossá tenni, mert hiszen — amint megállapítja — a szocializmus ereje éppen abban rejlik, hogy a társadalom anyagi életének fejlődését tartja szem előtt, mindig a társadalmi valóságra épít és attól semmiféle szép álom ked­véért el nem szakad. S itt rátér az új eszmeáramlatok bírálatára is. Ezek kö­zül nem valamennyi jelent haladást: „A múltat megőrizni kívánó érdekek céljaik elérésére sokszor egészen modern eszközöket kénytelenek igénybe venni s újnak látszó ruhába öltöztetni." A tör­ténelmi materializmus azonban — fejti ki — teljes biztonsággal tud ítéletet mondani arról, hogy az új eszme való­ban a haladás szolgálatában áll-e. A következőkben vázolja a termelő­erők és termelési viszonyok fejlődését s ezzel plasztikusan egészíti ki a szocia­lista világképet. A szocialista elmélet mellett a­ szocialista gyakorlatra ad út­mutatót a tanulmány utolsó fejezete, amely az emberi tevékenység szerepé­vel, az ember előtt álló­­lehetőségekkel — s egyben a szocialista kötele­sségjé­vel — foglalkozik. Kimutatja: „Vannak a társadalom fejlődésében pillanatok, amikor az öntudatos emberi tevékeny­ség történelemformáló erővé lép elő." Egyik igen erős oldalát jelentik ennek a munkának a gondosan összeválogatott idézetek, amelyek már nemcsak a tudo­mányos szocializmus megalapozóinak, de modern továbbfejlesztőinek elméleti és gyakorlati útmutatásait is az olvasó elé tárják. (Posztos) JH ír r­ész­e­s * 1 3 r­ű d­a­l­a fit a­itd&mdfuj. Jóleső érzéssel olvastuk a „Pesti Újság" szerdai számá­nak beszámolóját a „Doktor Kovács István" című filmről. A délutáni nyilas­lap alig ötvensoros cikkében három­ízben is belénk akar kelni, szemre­hányóan hangoztatja, hogy ez a film „egyáltalán nem tetszett a N­é­p­szav­á­n­a­k" és ezzel­­ tökéletesen iga­zolja kritikánkat. Lelkendezik a filmért, azt írja, hogy „utat mutat a magyar filmgyártásnak" — ez mindennél világosabban bizonyítja a film általunk homályos ízűnek nevezett tenden­ciáját. Nem mi írtuk, a „Pesti Újság" mondja, hogy ez a film „utat mutat". Ez az út nyilván — a „Pesti Újság" útja, külön­ben nem tetszenek neki annyira. Egyébként természetesnek vesszük, hogy a problémákat elkendőző és a való­ságot ködbe burkoló film éppen a „Pesti Újság" lelkesedő tetszését váltotta ki. A francia filmipar súlyos kárai (Vichy, április 8.­ A Párizs és környéke ellen március elején elkövetett angol légitámadás a francia filmiparnak súlyos károkat okozott. A billancourti film­másoló és előhívó üzemet három teli­találat érte. Az épület, műszaki beren­dezésével s a másolatok készítése végett felraktározott filmekkel együtt teljesen elpusztult. Az „Effort" című lap jelen­tése szerint az odaégett filmtekercsek értéke meghaladja a 400 millió frankot. A bombák okozta művészi és kulturális kár azonban még az anyagi kárnál is súlyosabb, mert az elpusztult tekercsek az eredeti felvételeket tartalmazták, amelyekről semm­i másolat sem áll rendelkezésre. A megsemmisült film­anyag egy része nemrégiben készült el s bemutatásra váró alkotásokat tartal­mazott. („M. T. I.") Két festő és egy szobrász A Muharát kiállítóhelyiségben két festőművész és egy szobrászművész mun­káinak gyűjteményét láthattuk. Móricz Margit szénrajzain egyszerű eszközökkel adja a régi és a mai Róma részleteit. A tájjelleg küzd a megoldás némi merevségével, amely egyes rajzain azonban („Ponte Veccio") szerencsésen és hatásosan feloldódik. Érdekesek és közvetlen hatásúak exotikus tárgyú és színezésű pasztelljei („Fatime", „Arab korsó"), hasonlóan a modern impresszió felé hajló eleven „Tanulmány"-a és a „Virágok" című olajfestménye, illetve pasztellje. Bényi László „Rozsnyói táj"-a derűs, levegős. Vázlatos erőteljes ecsetkezelés élénk színekkel jellemzi a „Lilatetős ház" és a „Párás reggel" című temperá­ját. Meleg, színes, élénk könnyedséggel teljes a „Cigányházak" című pasztellje. Turáni Kovács Imre szobrászművész portréi kifejező naturális megoldások, kiemelkedő alkotása a „Feleségem" című bronza. Erőteljes az egysíkba vont „Magyar nyilazó"-ja. Szimbolikus tárgyú szobrain viszont sajátos magatartás je­lentkezik a közvetlen hatás rovására („Anyaság. Anya gyermekkel"), közvet­lenül kifejező azonban a „Fájdalom" című alumíniumszobra. sz. s. Gombosi György: „ Gyerekszoba" Az átlagos önéletrajzi munkák rend­szerint vagy naplószerűek, vagy pedig novellisztikusak. Ha naplószerűek, erő­sen tapadnak az átélt események töme­géhez; írójuk belemerül az adatszerű anyag felsorolásába és többnyire az a veszély fenyegeti, hogy végül is el­merül mondanivalóinak csábító sok­féleségében. A novellisztikus önélet­rajzi elbeszélések viszont egyes kivágá­sokat nyújtanak csupán: az összefüggő A NÉPSZAVA 1942 április 9. csütörtak egészből kiemelt részleteket, amelyek eleve kizárják az összefoglaló áttekin­tést és ezért a feltálalás lehetőleg szí­nes módozataira kényszerítik az elő­adót ... Gombosi György — az ismert mű­vészettörténész — ebben az írásában egyikét sem követi az itt felsorolt átla­gos irányzatoknak. Két részből álló kö­tetét inkább önéletrajzi tanulmánynak tekinthetjük. A „Gyerekszoba": lélek­tani elemzés, amely az észmunka alatt végigcsengő érzelmi alaphang meleg lírájával ragadja meg az olvasót. Érde­kes témát választott a szerző: meg akarja mutatni, hogy az etikus karak­terből hogyan bontakozik ki az eszté­tikus. E feladat szinte meghaladja a karcolat keretét és regénybeli feldolgo­zást követel. A „Szélim hasa letérdel" többet nyújt efféle analitikus boncolásnál: szintézist felépítést, formai kikerekítést. Puritán egyszerűségében megkapó történet ez Mozart örökszép operájáról, a „Szökte­tés"-ről, amely a pubertás éveit élő fiú képzeletvilágát betölti, sorsszerűen je­lentőssé válik számára, anélkül, hogy valaha testet öltött volna előtte. Vonzó, szép fantom, amely mindazonáltal tény­legesebb szerepet játszik ebben a ser­dülő életben sok való élménynél s kitűnően példázza, hogy nem a puszta tapasztalat maga válik döntővé fejlődé­sünkben. A tapasztalat fontossága aránya, mérete attól függ, mit váltott ki bennünk s mennyit tettünk hozzá — a magunkéból! (Szukits-kiadás.) (—.—) (*) Felhívjuk a munkásmandoli­nosokat, hogy a próbákon okvetlen jelenjenek meg a hangverseny kö­zelségére való tekintettel. A legkö­zelebbi próba ma, csütörtökön az MTE helyiségében (VII. Vilma ki­rályné út'45) pontosan 7 órakor kezdődik. Pontosan jelenjék meg mindenki. * A munkásmandolinzenekarokból ala­kított 150 tagú manifolinzenekar hang­versenye április 18-án, szombaton este Vs8 órakor a Zeneakadémián. Közre­működnek még Hont Erzsi, Gábor Mik­lós, a Szalmás-kórus és a Vándor-kórus. (*) A MADÁCH SZÍNHÁZ véglegesen megállapította új darabjának, Robert Ardrey flamand szerző „Jelzőtűz" című színművének bemutatóját. A „Jelzőtűz" a „Nero" százas, valamint a „IV. Hen­rik" százötvenes jubileuma után, április 17-én kerül bemutatásra. A bemutatót április 16-án este nyilvános főpróba előzi meg, amelyet a színház az újság­író- és színésznyugdíjintézet javára tart. (*) LISZT-ESTET adott kedden há­rom előadóművész: Csongor István ke­vésbé ismert és ízléssel összeválogatott dalokat énekelt; Hir Sári zongora­művésznő — aki évek óta híven és kö­vetkezetesen ápolja Liszt Ferenc zon­goramuzsikáját — hatásos darabokat adott elő, közöttük az ugyancsak rit­kábban hallható „Esti harangszó"-t. Szakolczay-Riegler Ernő orgonaművész végül két reprezentatív orgonaművet játszott el... Csongor Istvánt ezúttal hallottuk először. Dr Molnár Imre nö­vendéke. Lírai bariton, hangja kelleme­sen cseng, hajlékony és további meg­izmosodásra képes. Halk hangvétele még kissé színtelen, néhány erőtelje­sebb fellendülése többet sejtetett meg kifejezőképességéből. Adottságai átla­gon felüliek; lehet belőle valami, sőt esetleg — valaki. (M C) ROSSINI születésének 150. év­fordulója alkalmából az olasz követség és a magyarországi olasz kultúrintézet védnöksége alatt rendezett előadássoro­zat keretében­­ma, csütörtökön délután ts 7 órai kezdettel a belvárosi fő­plébániatemplomban előadják Rossini „Stabat Mater"-jét. Vezényel Berg Ottó, Bodó Erzsi, Tutsek Piroska, Pataky Kálmán és Lid­asy György közreműkö­désével. (*) BEZÁRTAK 90 PÁRIZSI MOZIT. A párizsi hatóságok a villanyárammal való takarékosságra hivatkozva, újab­ban ismét 90 párizsi filmszínház bezárá­sát rendelték el. 8. Spo­rtpalota, április 12. d. u. 3. JAZZ-ZENE BIRODALMÁNAK KONGRESSZUSA Megnyitja: Chappy, a ja­zzkirály. Felszólalnak: Anla Suli, Rácz Vall, Tabányi, Len Hughes, Czifra György, Rácz Lexi, W. Appy, Víg György és a legkiválóbb szólisták. Jegyek a jegyirodáikban: SO fillértől C)­SZÁZ ÉVE TALÁLTÁK FEL A SZAXOFONT. 1812 márciusának első napjaiban egy fiatal, ismeretlen mu­zsikus érkezett Párizsba: Adolf Sax. Pénze nemigen volt és így a Mont­martre-on bérelt egy szerény szobát. Ott folytatta új hangszere feltalálására vonatkozó kísérleteit. Néhány héttel ké­sőbb a konzervatóriumban bemutatott egy új hangszert, amelyet saját nevéről nevezett el. Így született meg a szaxo­fon. Sax néhány neves embernek is be­mutatta találmányát, a­ többi, között Berlioznak és Halévynek. 1857-ben a szaxofon professzorává nevezték ki a konzervatóriumban. 1894-ben halt meg Párizsban. Szaxofonját híres zenei mű­vekben is felhasználták. Bizet, Debussy, Richard Strauss és még mások több zenei művet írtak, amelyekben nagy sze­rep jut a szaxofonnak. Ma a­ jazz­muzsika világszerte kedveltté tette­ Adolf Sax hangszerét. (*) A MAGYAR INDIVIDUALPSZICHO­­LÓGIAI EGYESÜLET pénteken, április 10-én este 8 órakor a műegyetem közgazdasági­­karán (IV. Szerb utca 23) rendezi 22(i. előadóestjét, amelyen dr Minday István egyetemi magántanár: „Az álatok ösztö­nei" címmel tart előadást. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK ÉRDEKES EPIZÓD játszódott le a húsvéti ünnepek egyik előadásán a Vidám Színház­ban. Messziről jött erdélyiek jöttek meg­nézni kedvencüket, Kiss Manyit. Telt ház lévén, majdnem kiborultak a színházból és csak a „földi" Kiss Manyi tudott ré­szükre nagy nehezen helyet szoríttatni. Jó tett helyébe jól várt­a vagy a vendégek hazai szeretete késztette­ őket arra, hogy Kiss Manyit egy hatalmas piros tojással meglepjék. Az öltözőbe azonban nem engedd­ték fel őket­, így székelyeink ötletesen, egy alkalmas pillanatban feldobták a piros to­jást a színpadon mókázó Kiss Manyi lábai f­elé. A vékony csokoládétojás természetesen darabokra törött és a benne rejlő cukorkák szétgurultak a színpadon. A közönség hatal­mas tapssal jutalmazta az ötletes székely cselekedetét. BEMUTATTÁK AZ ELSŐ BOLGÁR HAN­GOSFILMET MAGYARORSZÁGON. Nem mindennapi érdekességű filmprem­ier volt néhány nappal ezelőtt Újvidéken, ahol be­mu­­tásra került a „Vetélytársak"* című­ bolgár film. Magyarországon mindezideig még nem játszottak bolgár filmet és éppen ez ad kü­lönö­s érdekességet az újvidéki film­es bemutatónak. A filmújdonság, amelynek meséje az 1911—18-as háború idejét eleveníti fel, a bolgárok érdekes népszokásait, életük, jellegzetességeit és nálunk egészen szokat­lan és ismeretlen típusait mutatja be szebb­nél szebb felvételekben. Az eseményszámba menő be­mutatón a bolgár film szép sikert­ aratott az újvidéki közönség előtt. A Hid­véghy Filmkölcsönző hozta Magyarországra az eredeti filmet, amelyet az egyik fővárosi moziban is rövidesen bemutatnak. , AXEL világhírű színházának tagjai a Tobis ,,Hamis eskü" című filmalkotásának a főszereplői. Az Axel-színház tagjai tiroli parasztok , az ő mindennapi életük esemé­nyeibe ágyazódik a film cselekménye is. apróhirdetési rovatában

Next