Népszava, 1942. április (70. évfolyam, 74–97. sz.)
1942-04-09 / 79. szám
6. oldal „Mit keresitek a holtak között az élőt?" (Lukács 24. 5 ) "Az ünnepek — mint fénysugár a múltból — felvillantják a hószín tegnapot. Megtérve sáros, bajkeverte útról, húsvétkor érzem: most is az vagyok, mint víg gyerekként. Ám oldódni bától nem tud, ki les halott pillanatot. Megváltást élő hoz csupán: a holnap s nem ott vár ez, hol nyugszanak a holtak. Édes István Magyar küldöttség utazott Zágrábba Április 10-én ünnepli Horvátország függetlensége kikiáltásának évfordulóját. A horvát nemzeti ünnepre a magyar kormány delegációt küldött. A küldöttség vezetője Uliein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, tagjai között van Hennyey Gusztáv altábornagy és több más magas rangú katonatiszt. A magyar delegáció szerdán este utazott Zágrábba. A dialektikus és történelmi materializmus alapjai Értékes kézikönyvvel gazdagodott a szocialista tudományos irodalom: most jelent meg Botos Vince „A dialektikus és történelmi materializmus alapjai" című tanulmánya. A műnek mindenekelőtt két erényét kell megállapítanunk: 1. a dialektikus módszert és a materialista elméletet rendkívül világosan, tiszta, kifogástalan magyar nyelven magyarázza meg a szocializmus legkimagaslóbb régebbi és újabb teoretikusainak munkái nyomán oly módon, hogy az alkalmas arra, hogy a kezdet bevezesse a haladás világnézetének filméletébe, de sok figyelemreméltó szempontra világít a képzett szocialista számára is; 2. nem marad meg a puszta elméletnél, de megadja az alapvonalakat a dialektikus materializmus alkalmazására is és amikor a társadalmi fejlődést boncolja, tekintetbe veszi már a legújabB idők eseményeit, tapasztalatait. A tanulmány két első fejezete a dialektikát és a materializmust tárgyalja. Mindkettőt szembeállítja ellentétével: az előbbit a metafizikával, az utóbbit az idealizmussal. A dialektika elsöprő fölényét a metafizikával szemben a többi között a természettudomány eredményeivel is bizonyítja. Az elméletről tüstént áttér a gyakorlatra, amikor levezeti a döntő fontosságú tételt: ...A szocialista világnézet nemcsak a valóság hideg megismerésére szolgál, hanem annak cselekvő átalakítására is." Másutt: „Az elmélet és gyakorlat szoros kapcsolata, egysége alapfeltétele a szocializmus fejlődésének." Helyesen kitűzött célja a műnek: a szocializmust minden vonatkozásban tudatossá tenni, mert hiszen — amint megállapítja — a szocializmus ereje éppen abban rejlik, hogy a társadalom anyagi életének fejlődését tartja szem előtt, mindig a társadalmi valóságra épít és attól semmiféle szép álom kedvéért el nem szakad. S itt rátér az új eszmeáramlatok bírálatára is. Ezek közül nem valamennyi jelent haladást: „A múltat megőrizni kívánó érdekek céljaik elérésére sokszor egészen modern eszközöket kénytelenek igénybe venni s újnak látszó ruhába öltöztetni." A történelmi materializmus azonban — fejti ki — teljes biztonsággal tud ítéletet mondani arról, hogy az új eszme valóban a haladás szolgálatában áll-e. A következőkben vázolja a termelőerők és termelési viszonyok fejlődését s ezzel plasztikusan egészíti ki a szocialista világképet. A szocialista elmélet mellett a szocialista gyakorlatra ad útmutatót a tanulmány utolsó fejezete, amely az emberi tevékenység szerepével, az ember előtt állólehetőségekkel — s egyben a szocialista kötelességjével — foglalkozik. Kimutatja: „Vannak a társadalom fejlődésében pillanatok, amikor az öntudatos emberi tevékenység történelemformáló erővé lép elő." Egyik igen erős oldalát jelentik ennek a munkának a gondosan összeválogatott idézetek, amelyek már nemcsak a tudományos szocializmus megalapozóinak, de modern továbbfejlesztőinek elméleti és gyakorlati útmutatásait is az olvasó elé tárják. (Posztos) JH ír részes * 1 3 rű dala fit aitd&mdfuj. Jóleső érzéssel olvastuk a „Pesti Újság" szerdai számának beszámolóját a „Doktor Kovács István" című filmről. A délutáni nyilaslap alig ötvensoros cikkében háromízben is belénk akar kelni, szemrehányóan hangoztatja, hogy ez a film „egyáltalán nem tetszett a Népszavának" és ezzel tökéletesen igazolja kritikánkat. Lelkendezik a filmért, azt írja, hogy „utat mutat a magyar filmgyártásnak" — ez mindennél világosabban bizonyítja a film általunk homályos ízűnek nevezett tendenciáját. Nem mi írtuk, a „Pesti Újság" mondja, hogy ez a film „utat mutat". Ez az út nyilván — a „Pesti Újság" útja, különben nem tetszenek neki annyira. Egyébként természetesnek vesszük, hogy a problémákat elkendőző és a valóságot ködbe burkoló film éppen a „Pesti Újság" lelkesedő tetszését váltotta ki. A francia filmipar súlyos kárai (Vichy, április 8. A Párizs és környéke ellen március elején elkövetett angol légitámadás a francia filmiparnak súlyos károkat okozott. A billancourti filmmásoló és előhívó üzemet három telitalálat érte. Az épület, műszaki berendezésével s a másolatok készítése végett felraktározott filmekkel együtt teljesen elpusztult. Az „Effort" című lap jelentése szerint az odaégett filmtekercsek értéke meghaladja a 400 millió frankot. A bombák okozta művészi és kulturális kár azonban még az anyagi kárnál is súlyosabb, mert az elpusztult tekercsek az eredeti felvételeket tartalmazták, amelyekről semmi másolat sem áll rendelkezésre. A megsemmisült filmanyag egy része nemrégiben készült el s bemutatásra váró alkotásokat tartalmazott. („M. T. I.") Két festő és egy szobrász A Muharát kiállítóhelyiségben két festőművész és egy szobrászművész munkáinak gyűjteményét láthattuk. Móricz Margit szénrajzain egyszerű eszközökkel adja a régi és a mai Róma részleteit. A tájjelleg küzd a megoldás némi merevségével, amely egyes rajzain azonban („Ponte Veccio") szerencsésen és hatásosan feloldódik. Érdekesek és közvetlen hatásúak exotikus tárgyú és színezésű pasztelljei („Fatime", „Arab korsó"), hasonlóan a modern impresszió felé hajló eleven „Tanulmány"-a és a „Virágok" című olajfestménye, illetve pasztellje. Bényi László „Rozsnyói táj"-a derűs, levegős. Vázlatos erőteljes ecsetkezelés élénk színekkel jellemzi a „Lilatetős ház" és a „Párás reggel" című temperáját. Meleg, színes, élénk könnyedséggel teljes a „Cigányházak" című pasztellje. Turáni Kovács Imre szobrászművész portréi kifejező naturális megoldások, kiemelkedő alkotása a „Feleségem" című bronza. Erőteljes az egysíkba vont „Magyar nyilazó"-ja. Szimbolikus tárgyú szobrain viszont sajátos magatartás jelentkezik a közvetlen hatás rovására („Anyaság. Anya gyermekkel"), közvetlenül kifejező azonban a „Fájdalom" című alumíniumszobra. sz. s. Gombosi György: „ Gyerekszoba" Az átlagos önéletrajzi munkák rendszerint vagy naplószerűek, vagy pedig novellisztikusak. Ha naplószerűek, erősen tapadnak az átélt események tömegéhez; írójuk belemerül az adatszerű anyag felsorolásába és többnyire az a veszély fenyegeti, hogy végül is elmerül mondanivalóinak csábító sokféleségében. A novellisztikus önéletrajzi elbeszélések viszont egyes kivágásokat nyújtanak csupán: az összefüggő A NÉPSZAVA 1942 április 9. csütörtak egészből kiemelt részleteket, amelyek eleve kizárják az összefoglaló áttekintést és ezért a feltálalás lehetőleg színes módozataira kényszerítik az előadót ... Gombosi György — az ismert művészettörténész — ebben az írásában egyikét sem követi az itt felsorolt átlagos irányzatoknak. Két részből álló kötetét inkább önéletrajzi tanulmánynak tekinthetjük. A „Gyerekszoba": lélektani elemzés, amely az észmunka alatt végigcsengő érzelmi alaphang meleg lírájával ragadja meg az olvasót. Érdekes témát választott a szerző: meg akarja mutatni, hogy az etikus karakterből hogyan bontakozik ki az esztétikus. E feladat szinte meghaladja a karcolat keretét és regénybeli feldolgozást követel. A „Szélim hasa letérdel" többet nyújt efféle analitikus boncolásnál: szintézist felépítést, formai kikerekítést. Puritán egyszerűségében megkapó történet ez Mozart örökszép operájáról, a „Szöktetés"-ről, amely a pubertás éveit élő fiú képzeletvilágát betölti, sorsszerűen jelentőssé válik számára, anélkül, hogy valaha testet öltött volna előtte. Vonzó, szép fantom, amely mindazonáltal ténylegesebb szerepet játszik ebben a serdülő életben sok való élménynél s kitűnően példázza, hogy nem a puszta tapasztalat maga válik döntővé fejlődésünkben. A tapasztalat fontossága aránya, mérete attól függ, mit váltott ki bennünk s mennyit tettünk hozzá — a magunkéból! (Szukits-kiadás.) (—.—) (*) Felhívjuk a munkásmandolinosokat, hogy a próbákon okvetlen jelenjenek meg a hangverseny közelségére való tekintettel. A legközelebbi próba ma, csütörtökön az MTE helyiségében (VII. Vilma királyné út'45) pontosan 7 órakor kezdődik. Pontosan jelenjék meg mindenki. * A munkásmandolinzenekarokból alakított 150 tagú manifolinzenekar hangversenye április 18-án, szombaton este Vs8 órakor a Zeneakadémián. Közreműködnek még Hont Erzsi, Gábor Miklós, a Szalmás-kórus és a Vándor-kórus. (*) A MADÁCH SZÍNHÁZ véglegesen megállapította új darabjának, Robert Ardrey flamand szerző „Jelzőtűz" című színművének bemutatóját. A „Jelzőtűz" a „Nero" százas, valamint a „IV. Henrik" százötvenes jubileuma után, április 17-én kerül bemutatásra. A bemutatót április 16-án este nyilvános főpróba előzi meg, amelyet a színház az újságíró- és színésznyugdíjintézet javára tart. (*) LISZT-ESTET adott kedden három előadóművész: Csongor István kevésbé ismert és ízléssel összeválogatott dalokat énekelt; Hir Sári zongoraművésznő — aki évek óta híven és következetesen ápolja Liszt Ferenc zongoramuzsikáját — hatásos darabokat adott elő, közöttük az ugyancsak ritkábban hallható „Esti harangszó"-t. Szakolczay-Riegler Ernő orgonaművész végül két reprezentatív orgonaművet játszott el... Csongor Istvánt ezúttal hallottuk először. Dr Molnár Imre növendéke. Lírai bariton, hangja kellemesen cseng, hajlékony és további megizmosodásra képes. Halk hangvétele még kissé színtelen, néhány erőteljesebb fellendülése többet sejtetett meg kifejezőképességéből. Adottságai átlagon felüliek; lehet belőle valami, sőt esetleg — valaki. (M C) ROSSINI születésének 150. évfordulója alkalmából az olasz követség és a magyarországi olasz kultúrintézet védnöksége alatt rendezett előadássorozat keretébenma, csütörtökön délután ts 7 órai kezdettel a belvárosi főplébániatemplomban előadják Rossini „Stabat Mater"-jét. Vezényel Berg Ottó, Bodó Erzsi, Tutsek Piroska, Pataky Kálmán és Lidasy György közreműködésével. (*) BEZÁRTAK 90 PÁRIZSI MOZIT. A párizsi hatóságok a villanyárammal való takarékosságra hivatkozva, újabban ismét 90 párizsi filmszínház bezárását rendelték el. 8. Sportpalota, április 12. d. u. 3. JAZZ-ZENE BIRODALMÁNAK KONGRESSZUSA Megnyitja: Chappy, a jazzkirály. Felszólalnak: Anla Suli, Rácz Vall, Tabányi, Len Hughes, Czifra György, Rácz Lexi, W. Appy, Víg György és a legkiválóbb szólisták. Jegyek a jegyirodáikban: SO fillértől C)SZÁZ ÉVE TALÁLTÁK FEL A SZAXOFONT. 1812 márciusának első napjaiban egy fiatal, ismeretlen muzsikus érkezett Párizsba: Adolf Sax. Pénze nemigen volt és így a Montmartre-on bérelt egy szerény szobát. Ott folytatta új hangszere feltalálására vonatkozó kísérleteit. Néhány héttel később a konzervatóriumban bemutatott egy új hangszert, amelyet saját nevéről nevezett el. Így született meg a szaxofon. Sax néhány neves embernek is bemutatta találmányát, a többi, között Berlioznak és Halévynek. 1857-ben a szaxofon professzorává nevezték ki a konzervatóriumban. 1894-ben halt meg Párizsban. Szaxofonját híres zenei művekben is felhasználták. Bizet, Debussy, Richard Strauss és még mások több zenei művet írtak, amelyekben nagy szerep jut a szaxofonnak. Ma a jazzmuzsika világszerte kedveltté tette Adolf Sax hangszerét. (*) A MAGYAR INDIVIDUALPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET pénteken, április 10-én este 8 órakor a műegyetem közgazdaságikarán (IV. Szerb utca 23) rendezi 22(i. előadóestjét, amelyen dr Minday István egyetemi magántanár: „Az álatok ösztönei" címmel tart előadást. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK ÉRDEKES EPIZÓD játszódott le a húsvéti ünnepek egyik előadásán a Vidám Színházban. Messziről jött erdélyiek jöttek megnézni kedvencüket, Kiss Manyit. Telt ház lévén, majdnem kiborultak a színházból és csak a „földi" Kiss Manyi tudott részükre nagy nehezen helyet szoríttatni. Jó tett helyébe jól várta vagy a vendégek hazai szeretete késztette őket arra, hogy Kiss Manyit egy hatalmas piros tojással meglepjék. Az öltözőbe azonban nem engeddték fel őket, így székelyeink ötletesen, egy alkalmas pillanatban feldobták a piros tojást a színpadon mókázó Kiss Manyi lábai felé. A vékony csokoládétojás természetesen darabokra törött és a benne rejlő cukorkák szétgurultak a színpadon. A közönség hatalmas tapssal jutalmazta az ötletes székely cselekedetét. BEMUTATTÁK AZ ELSŐ BOLGÁR HANGOSFILMET MAGYARORSZÁGON. Nem mindennapi érdekességű filmpremier volt néhány nappal ezelőtt Újvidéken, ahol bemutásra került a „Vetélytársak"* című bolgár film. Magyarországon mindezideig még nem játszottak bolgár filmet és éppen ez ad különös érdekességet az újvidéki filmes bemutatónak. A filmújdonság, amelynek meséje az 1911—18-as háború idejét eleveníti fel, a bolgárok érdekes népszokásait, életük, jellegzetességeit és nálunk egészen szokatlan és ismeretlen típusait mutatja be szebbnél szebb felvételekben. Az eseményszámba menő bemutatón a bolgár film szép sikert aratott az újvidéki közönség előtt. A Hidvéghy Filmkölcsönző hozta Magyarországra az eredeti filmet, amelyet az egyik fővárosi moziban is rövidesen bemutatnak. , AXEL világhírű színházának tagjai a Tobis ,,Hamis eskü" című filmalkotásának a főszereplői. Az Axel-színház tagjai tiroli parasztok , az ő mindennapi életük eseményeibe ágyazódik a film cselekménye is. apróhirdetési rovatában