Népszava, 1942. december (70. évfolyam, 272–295. sz.)
1942-12-01 / 272. szám
2. oldal a-*. ..: - Malé rt . 1-4 Ke-Tv- • -.••'•• -'Av. . v ;»»*?* • IS? isi KESERŰVÍZ v •!)••'•••*.. 'A»»?.. .'. ron — jelentette ki Churchill —, hanem tervszerű és pontosan kidolgozott haditerv alapján Dél-Olaszország minden fontosabb ipari és katonai célpontját bombázzuk majd ,minden eddiginél hevesebben. Az olasz nép maga döntheti el, hogy kiteszi-e magát ezeknek az eseményeknek, vagy nem. Mindazért ugyanis, ami ma Olaszországban történik, egyesegyedül Mussolini felelős." „Amikor augusztusban Moszkvában voltam — mondta Churchill —, megígértem Sztálinnak, hogy amint Rommel hadait kiszorítjuk Egyiptomból, táviratozok neki. Sztálin adig azt válaszolta, hogy amint a döntő offenzívát megindítja, ugyancsak táviratoz majd. Mind a két sürgöny idejében megérkezett." A beszédnek ezt a részét hencegésnek minősítik, helyzetképet közöl. Bevezetőben elmondja a közlemény, hogy már a pénteki nap folyamán milyen események jelezték a francia utcákon a lezajló nagyjelentőségű intézkedést. Pénteken a járókelők német őrjáratokkal találkoztak és minden hivatalos épület előtt is német katona állt őrt. E katonák kézigránátot viseltek övükben. A távbeszélőbe távírószolgálat reggel óta megszűnt. Némi világosságot terjesztett a helyzetre, amikor megérkeztek az első teherautók a lefegyverzett francia tengerészekkel. Ebben az időtájban vált ismeretessé, hogy a francia hadsereget leszerelték. A tisztek parancsot kaptak, hogy álljanak a német hatóságok rendelkezésére, míg a legénységnek a kaszárnyákban kellett maradnia. Több városban minden különösebb formalitás nélkül a katonák parancsot kaptak, hogy öltsenek polgári ruhát és hagyják el a kaszárnyákat. A lefegyverzés a szombati nap folyamán is tovább tartott. Szombaton újra helyreállt a távbeszélő- és távíró forgalom, csak Svájccal nem kaphatott senki összeköttetést. Vasárnap folytatódott a lefegyverzet-tek hazatérése- Csoportosan jelennek meg hazafelé tartó katonák az utcákon és különösen az állomásokon. A német csapatok megszállták a fontosabb pontokat, így a repülőtereket, hidakat és pályaudvarokat az egész francia területen. Pétain tábornagy napiparancsban fordult a csapatokhoz. Ebben katonalelke fájdalmának adott kifejezést, mondván, hogy „Franciaország mi -Srsi majd a feloszlatott ezredek, eltűnt hajók emlékét és tisztelőtét". Felszólította őket, hogy a csapások özönétől egymáshoz közelebb hozva, „tömörüljetek akörül, aki önzetlenül szeret benneteket". A touloni hajórombolásból két tengeralattjárónak sikerült nyílt tengerre kifutnia. Az egyik tengeralattjáró eddig ismeretessé nem vált okból, valószínűleg azonban üzemanyag hiánya miatt, a barcelonai kikötőbe futott be. Madridi „Bud. Tud."-távirat jelenti. A szabad kifutásra engedélyezett 24 órai határidő lejárta után a spanyol tengerészeti hatóságok lefoglalták a Barcelona kikötőbe befutott francia tengeralattjárót A tengeralattjáró legénységét internálták. A „Die Tat" című zürichi lap berlini tudósítása szerint A következőkben fejtegeti azt a nézetét, hogy „az európai háború nem lesz rövidlejáratú, mert a németek 'sereje mindig nem lebecsülendő, azonban feltételezhető, hogy Európában mégis hamarább lesz vége a háborúnak, mint Ázsiában, akkor azonban még nem pihenhetünk meg, mert akkor minden erőnket Ázsiára kell összpontosítanunk, hogy segítsünk az amerikaiaknak, hogy felszabadítsuk ausztráliai és újzélandi testvéreinket és Kínát". Ennél a pontnál fejezte ki abbeli reményét, hogyha a háború két részletben is végződnék, leülhetnek a tárgyalóasztalhoz, megbeszélhetik azokat a kérdéseket, amelyek módot nyújtanának az új békés világ kibontakozására. Az első világháború után bekövetkezett hibák beiemektését jelenti beszédének következő rész. „Súlyt kell helyeznünk arra, hogyne következzék be egy második Versailles, hanem egy jobb, biztonságosabb és igazságosabb békét kössünk, mint 25 évvel ezelőtt." Churchill egyébként hétfőn ünnepelte 68. születésnapját, ebből az alkalomból a többi között Sztálin és Smuts tábornagy üdvözölte. Az Havas francia hírügynökség, amint a „N. S. T." jelenti, a touloni flotta önelsüllyesztésével kapcsolatban a német fővárosban megállapítják, hogy ez az esemény az árulás diadalát jelenti. Tekintettel arra, hogy Hitlernek Pétain tábornagyhoz intézett levelére még semmiféle válasz nem érkezett, pillanatnyilag nem körvonalazható világosan Franciaország népjogi helyzete. Valóságként most a következő tények állanak fenn: Először az a tény, hogy továbbra is fennáll a francia kormány, másodszor — mint Berlinben hangsúlyozzák — Németország részéről fennáll a további együttműködés akarata, amely Hitlernek a tábornagyhoz intézett levelében jutott kifejezésre. Hangsúlyozzák, hogy Rundstädt vezértábornagy Pétainnek csak mint tanácsadó és katonai ügyekben véleményező áll rendelkezésére. Ennek ellenére azonban mindaddig, amíg a helyzet további tisztázódása be nem következik, gyakorlatilag a Birodalom katonai képviselőjének tekintendő. A „Reggeli Magyarország" berlini tudósítója a többi között a következőket közli: A Wilhelmstrasse a legkeményebb kritikával illeti a francia flottának ezt a magatartását Ezt egyrészről azzal okolják meg, hogy ezzel a francia tengerészet a legértékesebb eszközök egyikétől fosztotta meg az országot, amely gyarmatainak visszafoglalásában megbecsülhetetlen szolgálatot tehetett volna. Másrészről súlyosnak minősítik azt a nyilvánvaló okot, hogy nem akarták a flottának német kézre való kerülését. Ezt az okot természetesen német oldalról nem ismerhetik el. Ellenben rámutatnak arra a kézenfekvő okra, hogy azért sülylyesztették el a hajókat, mert nem kerülhettek angol kézre. A legerélyesebben utasítják vissza az összehasonlítást a touloni eset és az 1919 júliusában Scapa Flowban történtekkel. Akkor a legyőzött Németország hajóhada internálva volt és a szégyenletes békefeltételek elleni tiltakozás kifejezése volt a hajók elsüllyesztése. Ez az ok egyáltalában nem szerepel most a francia flotta kérdésében. A hadsereg lefegyverzésének kérdésében annyit állapítanak meg, hogy ez körülbelül egyértelmű a hadsereg feloszlatásával. Mint tökéletesen alaptalant utasítják vissza azt, a feltevést, mintha akár Trys Inn megszállásával, akár, a francia hadsereg leszólnak. Vichyi távirat „OFP"-jelentést közöl, amelyből kiderül, hogy szombaton néhány katonai egység, köztük pár tüzérosztag, néhány polgári egyén társaságában elhagyta Dzsibutit és átlépte Francia-Szomália határát, hogy csatlakozzék a szakadárokhoz. Ilyen néven jelöli meg a degaulleistákat. A „N. S. T." viehyi távirata ismerteti a gyarmatügyi államtitkárság közleményét, amelyből kiderül, hogy Réunion szigetén csapatok szálltak partra, elfoglalták a sziget fővárosát, St. Sandenist és nyomban kihirdették az ostromállapotot. A hivatalos jelentés szerint a csapatok britek voltak és a partraszállás után a brit főparancsnokság kijelentette, hogy De Gaulle tábornok megbízásából cselekedett. Ezzel szemben a „DNR" vichyi táviratából kiderül, hogy a támadók degaulleisták. A jelentés ugyanis a következőket közli: Richard volt francia fregattkapitány, a Réunion szigetét megszálló degaulleista haderők parancsnoka vasárnap délben ultimátumban felszólította a sziget kormányzóját, Aubert-t, hogy adja át a szigetet. Az ultimátumra Aubert azt felelte, hogy a szigetet indokolatlan támadás érte. Ennek a francia területnek nem volt más óhaja, mint hogy serényen tevékenykedve legyőzze a jelenlegi nehézségeket. A sziget átadására vonatkozó javaslatot nem fogadhatja el. Nem tételezheti fel, hogy alattvalói angol vagy éppenséggel szakadár uralom alatt való életet kívánnának, annál kevésbé, mivel ismételten hűségük bizonyítékát mutatták és mutatják. A de gaulleista csapatok csak azért foglalhatták el a parti városokat, elsősorban St. Sandenist, mert a sziget lakosságának az uccai harcoktól való megkímélését akarta. Ra vér folyik és vér folyik majd a jövőben, ezért egyesegyedül a degaulleisták felelősek. Réunion katonái csak kötelességüket teljesítették, amidőn védekeztek. A degaulleista részről elhangzott követelésekre és fenyegetésekre csak azt válaszolhatja, hogy jövőbeni cselekvését kizárólag a becsület és kötelességteljesítés szabja meg majd. A venezuelai és a kolumbiai kormány elhatározta, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a viehyi kormánnyal. Mint Santiago de Chiléből jelentik, a chilei külügyminisztérium közleménye szerint a kormány utasította viehyi ügyvivőjét és ottani diplomáciai képviseletének teljes személyzetét, hogy utazzék Madridba. a francia városok szombati és vasárnapi arcáról Réunion keletafrikai és Dzsibuti francia gyarmatban történtekről KÉPSZAVA 1942 december 1. kedd fegyverzésével, akár a francia flotta elpusztulásával a fegyverszüneti szerződés érvénytelenné vált volna. A különbség mindössze csak az, hogy most , Franciaország a maga egész terjedelmében a fegyverszüneti szerződés hatálya alá tartozik. Pierre Laval rövidesen újra Párizsba utazik, ahol, mint a „N. S. T." Vichyből jelenti, nyomban felveszi az érintkezést különböző politikai személyiségekkel és a hazafias csoportokkal, hogy a lehető legrövidebb időn belül nagyszabású kormányátalakítást hajthasson végre. Vichyi politikai körökben számolnak azzal, hogy Laval Párizsban megbeszéléseket folytat Marcel Déatval és Jacques Doriot-val. A francia kormány valamennyi tagja már pénteken Laval rendelkezésére bocsátotta az összes tárcákat, hogy ezzel is megkönynyítse a kormányelnök feladatát. A kormány tagjai péntek óta szakadatlanul folytatják megbeszéléseiket. A megbeszéléseken elsősorban is a közigazgatási változtatásokat tették szóvá és megvitatták a nemzetvédelmi, tengerészeti és légiminisztériumok feloszlatásának lehetőségét. A jelenlegi körülmények között a gyarmatügyi minisztérium jelentősége is lényegesen összezsugorodott. A megbeszélések legfontosabb pontja kétségtelenül az afrikai falanx felállítása, miután a legújabb események hatása alatt ennek a szervezetnek felállítása tulajdonképpen jelképe a francia ellenállásnak Az itt ismertetett tudósítás ama megállapítása, hogy a vichyi kormány gyarmatügyi minisztériumának jelentősége is lényegesen összezsugorodott, további igazolást nyert azokban a jelentésekben, amelyek a Keleti háború A szovjet támadások visszaverését jelenti Berlin A német véderő főparancsnoksága közli a keleti harctérről: Kelet-Kaukázusban több szovjet támadás összeomlott s az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. November 27-e óta ezekben a védekezőharcokban 60 ellenséges páncélost megsemmisítettünk. Vadászrepülőink 15 ellenséges gépet lőttek le. A Kalmuk-szteppén gépesített német erők a Szovjet hátsó összekötővonalai ellen törtek előre s megsemmisítettek szállítóoszlopokat, élelmisszertartalékokat s felmorzsoltak egy szétugrasztott harccsoportot. A Volga és a Don között földi csapataink, szoros együttműködésben erős légikötelékekkel, ismételten visszaverték az ellenség heves páncélos- és gyalogsági támadásait. Sztálingrádban csak helyi jellegű harci tevékenység volt. Saját ellentámadásaink a nagy Donkanyarulatban sikerrel jártak. A Don középső szakaszán folytattuk eredményes légitámadásainkat a vasúti berendezések ellen és több tehervonatot találatokkal súlyosan megrongáltunk. A keleti arcvonal középső szakaszán, valamint az Ilmenti vidékén ismét meghiúsult az ellenség mindezt támadása. Megsemmisítettünk 135 harckocsit. A hétfői finn hadijelentés ezeket mondja: A karjalai földszoroson járőrtevékenység folyt. Az aunuszi földszoros középső részén egy kisebb ellenséges osztag benyomult állásainkba, de ellenrohammal hamarosan kivertük onnan. A keleti arcvonal déli részén a tüzérségi tevékenység helyenként a szokottnál élénkebb volt. Az arcvonal északi részén az ellenség egymás után háromszor indult támadásra a jégen keresztül, de visszavertük. A tengeri arcvonalon és a levegőben nem történt semmi említésre méltó. Olvasd a Népszavát és • szerezz aj előfizetőket! 4.