Népszava, 1943. január (71. évfolyam, 1–25. sz.)

1943-01-24 / 19. szám

ti 19 M kérdésre, hogy mit rejt a mi szá­munkra a szabadság és független­ség gondolata. A holnap Magyar­országot rejti, amely ne legyen hűbérese senkinek és népe se hordja senki igáját. * Nem bizonygatnánk, ha nem Volna igaz s cáfolhatatlan: ez a nép érett a szabadságra s hogy az önrendelkezés teljes joga alapján rendezze be életét. És jussa is van hozzá. Egy ezredév a tanúság mellette. És az is, hogy sose mon­dott le róla. Elvehették tőle erő­szakkal, de mindig küzdött érte. A szabadság nem mondana sem­mit a nép számára, ha ez a nép nem gondolná bele az élethez való jogát minden téren. Kell, hogy ezt így, ilyen élesen megfogalmazzuk, nehogy félreértések essenek. Az eszmék szétfoszlanak, mint a gőz a levegőben, ha nem szorítjuk a materiális világ keretébe. Itt, eb­ben a világban teremtő ténye­zőkké válnak, mert hiszen azért is születtek meg, hogy azzá válja­nak. Az emberből erednek s oda térnek vissza, ha pályájukat meg­futották az anyagi világ térségein. Az ember élni akar, ezért te­remt eszközöket és szerszámokat. Kü­zd az életért s ebben a küzde­lemben születnek meg az eszmék s ezek az eszmék nem élnek az embertől elkülönült életet. Együtt élnek az emberrel, vagy ha így világosabb: az emberiséggel, amely azonban csak eszmeileg egységes, a valóságban csak akkor lesz azzá, ha maga az eszme is megvalósul N® riadjunk vissza attól, hogy az eszmét a valóság górcsöve alá vonjuk, sem attól, hogy kihüve­lyezzük belőle a materiális való­ság magvát Szabadság és függetlenség, szo­ciális gondolat és kölcsönösség, szolidaritás és emberség, igazság és jogegyenlőség a valóság nyel­vére lefordítva küzdelmek, néha igen nagy erőfeszítést követelő küzdelmek áldozatos erejével ki­vívott nagyon is materiális ered­ményeket jelentenek, mint pél­dául: földreform, létminimum, nyolc­órás munkanap, a társadalom­biztosítás kiterjesztése a föld­munkásságra, minden dolgozóra, üzemi alkotmány, olcsó és egész­séges kislakások tömege a váro­sokban és a falvakban, jó és kielé­gítő egészségügyi hálózat, anyák, gyermekek, a dolgozó nők külön­leges védelme, iskolák, mégpedig a legszegényebbek részére is meg­közelíthető és elérhető iskolák, a munkanélküliség rémének leküz­dése és még sok egyéb, amiknek a fölsorolása messzire vezetne. Mihelyt ezek a materiális kér­dések megoldásra jutnak, az eszme visszatér önmagában, de dúsab­ban, a valóság varázsát öltvén magára s maga után hagyván egy eszményibb világképet, egy erő­sebb s vihartállóbb népet s ennek a népnek erejétől duzzadó, min­den veszélynek ellenálló hazát, amelyben a szabadságeszme még tökéletesebb megvalósulásának materiális föltételei adva vannak és egyre inkább teljesebbé válnak­­­ a szocializmusban. A belső sza­badság erőiből pedig bőven telik az ország gazdasági és politikai függetlenségének biztosítására. Íme: itt is visszatér az eszme önmagába. Adja egy nép öntuda­tát,­ históriai küzdelmeinek lénye­gét s egyben az örökös lökőerőt életének felgazdagítására, hogy azután az eszme úgy valósuljon meg, hogy materializálódik, való­sággá válik: nép, nemzet, haza, kenyér, föld, szabadság egyetlen szintézisben egyesül. Talán nem minden nép képes arra, hogy ezt a szintézist önmaga erejéből, tulajdon történelmének és életének anyagából létrehozza. De hiszünk abban, hogy a magyar nép képes erre. Ezt bizonyítják a múlt hangjai, amelyek felénk árad­nak ezekben az aggodalmas na­pokban, hogy táplálják a jövő re­ménységeit, amelyeket nekünk kell a valóság talajába elültet­nünk, hogy kivirágozzanak. Sose felejtsük el, a magyar teljesség megteremtése nélkül sohasem le­hetünk teljes tagjai az emberiség­nek, ennek a nagyobb és tágabb hazának, aminthogy semmiféle közösségben nincs értéke annak, aki önmagát nem tudja teljessé építeni. * A magyar múlt megszakíthatat­lan láncába bele kell olvaszta­nunk egy újabb szemet és éppen egy világakait perzselő, gigászi tűz parazsam Munkások, parasztok s a szabad értelmiség emberei, a dolgozó kisemberek sokasága se­gítsen az olvasztásnál, a kovácso­lásnál. " Ma már nem magános szellem­óriások kiáltják bele a hazai siva­tagba gyötrődésük vértől pirosló szavait sokszor reménytelenül, mint a múltban. Egy öntudatos nép legjobbjai­­állanak itt készen az építésre, a holnap Magyar­országának fölépítésére — tiszta kézzel, tiszta lélekkel, földjük, népük, hazájuk szenvedélyes sze­retetével. Lehetetlen, hogy ne siikerü­íjön! NÉP­S­Z­AVA 1943 január 14. htm&m&sp Rendeletek a mezőgazdasági munkabérekről és munkákról A „M. T. I." jelenti: A földművelésügyi miniszter ren­deletével jóváhagyta az Országos Gazdasági Munkabérmegállapító Bi­zottság határozatát, amely meg­szabja a mezőgazdasági munka­bérek legalsó és legfelső határait. Ezzel egyidejűleg a kormány­­ a honvédelmi törvény felhatalmazása alapján rendeletet adott ki a mező­gazdasági munka végzésének bizto­sítása tárgyában. A két rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen a következőket közlik: Az 1943. évre irányadó mezőgazdasági maximális munkabérek közül a készpénisbérek mintegy 3%-kal magasabbak az 1939. évi szervi­vonalnál. Az emelkedés aránya tehát megfelel az ipari munkabérek emelésének. Az elsőosztályú munkás­bnan 32—40 fillér, napszámbére nyáron 4.32—5.-10 pengő, a kaszás napszám a legnagyobb nyári munkaidőben 8.10 pengő. Az akkord­béreket is a 32—40 filléres órabér, illetőleg az ennek megfelelő napszám­bér alapulvételével számították ki. A naturálbérek az 1939-es színvonalon maradtak, mert ezeket a drágulás nem érinti. A Gommás élelmezésen és havi két mázsa kenyérgabonán felü­l havi 8—30 pengő pénzfizetést kap. A cseléd készpénzbére, amely a lakáshoz és a szokásos szegődményhez, valamint kü­lönböző természetbeni járandóságokhoz járul, évi 180 pengő. A maximális munkabérek túllépésére semilyen címen sincs lehetőség. Azt a régebbi rendelkezést, amely szerint a munkáltató a jó munkásnak 20%-ig ter­jedhető jutalmat adhatott, hatályon kí­vül helyezték, mert az Országos Gazda­sági Munkabérmegállapító Bizottság a maximális bérhatár megszabásánál ezt a 20%-ot is már beleszámította. A mezőgazdasági munkabérek összegét nem érinti, mégis — mondja az illetékes hely közlése — a cselédség és munkás­ság megélhetési viszonyait jelentős mér­tékben javítja a másik rendelet, amely részben a munkavállalásra és a munka­fegyelemre vonatkozóan hoz szigorú rendelkezéseket, de ugyanakkor gondos­kodik arról, hogy a természetbeni járan­dóságaikat a cselédek és munkások ter­mészetben kikaphassák és megtarthas­sák. Kimondja ez a rendelet, hogy a gazdasági cselédet bér fejében kapott járandóságai után általában nem ter­heli a közellátás céljára beszolgáltatási kötelezettség. A kenyérgabonaszegőd­mény kiszolgáltatása tekintetében azon­ban az áprili-júniusi első negyedre marad a jelenlegi rendszer, amely sze­rint a cseléd természetben csak a fejadagnak megfelelő mennyiséget igényelheti. A második negyedre előlegül egyelőre csak a július havi fejadagot kapja a cseléd, de ezt július 11-e után az 1943. évi termésből három mázsára ki kell egészí­teni s az 1943—44. cselédszolgálati év harmadik és negyedik negyedére is a konvencióból természetben kiszolgálta­tandó kenyérgabonamennyiség negyed­évenkénti három mázsa. Ha a cseléd konvenciója nagyobb, a többletet kész­pénzben köteles a munkáltató megtérí­teni. Azoknak az aratóknak, akik nem egyedül az aratást és cséplést, hanem a gazdaságban előforduló egyéb idény­szerű munkákat is vállalják, az arató-és cséplőrészt természetben teljes egészé­ben ki kell szolgáltatni. Az égési idény­re leszerződött munkások egy régebbi közellátásügyi miniszteri rendelet értel­mében a munkában eltöltött minden hó­­­napra 25 kg lisztet kapnak. Ezenfelül a kenyérgabonakeres­ményükből az egész idényre 10 mázsát természetben megkaphatnak és megtart­hatnak. Ha a kenyérgabonamennyisé­gük a 10 mázsát meghaladja, a többletet szintén készpénzben kell kifizetni. Az ismertetett rendelkezések a cseléd­ség és munkásság érdekének gondozása terén —folytatja tovább az illetékes hely közlése — elmennek addig a határig, ameddig a háborús nélkülözésekre kény­szerítő viszonyok mellett elmenni egy­általán, lehet. Illetékes helyen ismételten utalnak a közellátási minisztérium ál­tal folytatott ruházati és bakancskiosz­tási akcióra, amelyek szintén hozzá­járulnak a gazdasági cselédek és mun­kások megélhetésének javításához. Ez­zel szemben a kormány megköveteli minden gazdasági cselédtől és munkás­tól, akit hazafiúi kötelessége a harc­térre nem szólított, hogy az idehaza reá váró munkából és kötelességteljesítés­ből teljes erőfeszítéssel vegye ki a ré­szét. A kormány szég van írtattva arról, hogy minden becsülletes napo ki­vállaló kötelességének kényszer nélkü­l lelkiismeretesen eleget fog tenni. De gondolt azokra is, akik a kötelességtel­jesítésre önszántukból nem h­ajlandók és ezekkel szemben erélyes rendelkezéseket helyezett kilátásba. Aki 1942—43-ban mint éves gazda­sági cseléd vagy min dohánykertész teljesített szolgálatot — akár régi he­lyén, akár új munkahelyén — köteles 1943—M-re is azonos munka­körben újra elszerződni és szolgála­tot teljesíteni. E kötelezettség alól csak a vám­eéres gazdasági felügyelőség adhat indokolt esetben felmentést. Azt a gazdasági­ eső­lédet, illetőleg dohánykertészt, aki a szóban levő kötelességét megszegi, hon­védelmi munka címén kirendelik gaz­dasági munkálatok kötelező végzésére. Esetleg internálják és mint internáltat katonai vezetés alatt álló munkatábor­ban szorítják munkára. Súlyos jog­hátrány éri a munkáltatót is, ha gaz­dasági cselédet vagy dohánykertészt más munkakörben alkalmaz. Így pél­dául tilos gazdasági cselédet ipari üzemben alkalmazni, de éppen így .A­ gazda sem fogathat fel aratónak vagy napszámosnak olyan személyt, aki a múlt évben gazdasági cseléd volt. A vétkes munkáltatót hat hónapig terjed­hető elzárással és 8000 pengőig terjed­hető pénzbüntetéssel sújtják. Nemcsak a cselédek és dohánykerté­szek, de minden más gazdasági munka­vállaló is köteles legkésőbb március 1-ig le­szerződni és ha önként le nem szerződött, már­cius 15-ig a községi elöljáróságnál je­lentkezni. Azt, aki sem le nem szerző­dik, sem nem jelentkezik és aki a munkaközvetítő hivatal által ajánlott munkaalkalmat sem fogadja el, szintén honvédelmi munkakötelezettként veszik igénybe. Adott esetben et ilyen sze­mélyt is internálják és katonai vezetés alatt 4116 munkatáborba utalják. VASÁRNAP délelőtt 11 órakor a MADÁCH SZÍNHÁZBAN munkáselőadás. Színre kerül Moliére Képzelj l­efen Versailles! rögtönzés című két vígjátéka Gróf Esterházy János a szlovákiai munkásság szerepéről A pozsonyi Vas Sport Club­­et rendezett gróf Esterházy János tiszteletére, aki tíz éve áll s­­zlovákiai magyarság mozgalmának élén. Az üdvözlőbeszédekre válaszolt a gróf Esterházy s többi között kijelentette, hogy a magyar életnek, a magyar mun­kának és a magyar jövőnek nemcsak Szlovákiában, de a nagy magyar családban is szüksége van a becsületes és kemény magyar munkáskezekre, az ellentéteket kiegyenlítő magyar munkásszellemre és arra a józan, tiszta, jelszavakból kivetkőzött magyar mun­kás realizmusára, amely a szlovákiai magyar munkásság munkateljesítmé­nyeit jelle­mzi. Az olyan vészes törté­nelmi időkben — mondotta —, mint a mai, a nemzeti kötelességeink tudatá­ban lévő munkásság izma, fegyelme, egysége, de mindenekfölött a szelleme a legnagyobb szabatossága a rendnek, a nyugalomnak és annak a hitvallás­nak, amellyel fennen hirdetjük, hogy a sors pörölycsapásai ellenére akaratun­kon kívül semmi nem történhet, ami sorsunkat, jövőnket végzetesen befolyá­solhatná. Göring és Ribbentrop távirata Kállay Miklós miniszterelnökhöz. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Göring birodalmi marsall meleg­hangú táviratban mondott köszöne­tet Kállay Miklós miniszterelnök­nek a születésnapja alkalmából ki­fejezésre juttatott jókívánságokért Ribbentrop birodalmi külügyminisz­ter ugyancsak táviratot intézett Kállay Miklós miniszterelnökhöz, amelyben a legszívélyesebb jókíván­ságait fejezi ki a miniszterelnöknek születésnapja alkalmából.­­ A Magyarországi Olasz Kultúrintézet felhívja ingyenes nyelvtanfolyamaira be­iratkozott hallgatóinak figyelmét, hogy ja­nuár 25-én a központban és a fővárosi istor­iáikban mű­ködői olasz nyelvtanfolyamok a megállapított órarend szerint folytatják mű­­ködésüket.

Next