Népszava, 1943. január (71. évfolyam, 1–25. sz.)
1943-01-24 / 19. szám
ti 19 M kérdésre, hogy mit rejt a mi számunkra a szabadság és függetlenség gondolata. A holnap Magyarországot rejti, amely ne legyen hűbérese senkinek és népe se hordja senki igáját. * Nem bizonygatnánk, ha nem Volna igaz s cáfolhatatlan: ez a nép érett a szabadságra s hogy az önrendelkezés teljes joga alapján rendezze be életét. És jussa is van hozzá. Egy ezredév a tanúság mellette. És az is, hogy sose mondott le róla. Elvehették tőle erőszakkal, de mindig küzdött érte. A szabadság nem mondana semmit a nép számára, ha ez a nép nem gondolná bele az élethez való jogát minden téren. Kell, hogy ezt így, ilyen élesen megfogalmazzuk, nehogy félreértések essenek. Az eszmék szétfoszlanak, mint a gőz a levegőben, ha nem szorítjuk a materiális világ keretébe. Itt, ebben a világban teremtő tényezőkké válnak, mert hiszen azért is születtek meg, hogy azzá váljanak. Az emberből erednek s oda térnek vissza, ha pályájukat megfutották az anyagi világ térségein. Az ember élni akar, ezért teremt eszközöket és szerszámokat. Küzd az életért s ebben a küzdelemben születnek meg az eszmék s ezek az eszmék nem élnek az embertől elkülönült életet. Együtt élnek az emberrel, vagy ha így világosabb: az emberiséggel, amely azonban csak eszmeileg egységes, a valóságban csak akkor lesz azzá, ha maga az eszme is megvalósul N® riadjunk vissza attól, hogy az eszmét a valóság górcsöve alá vonjuk, sem attól, hogy kihüvelyezzük belőle a materiális valóság magvát Szabadság és függetlenség, szociális gondolat és kölcsönösség, szolidaritás és emberség, igazság és jogegyenlőség a valóság nyelvére lefordítva küzdelmek, néha igen nagy erőfeszítést követelő küzdelmek áldozatos erejével kivívott nagyon is materiális eredményeket jelentenek, mint például: földreform, létminimum, nyolcórás munkanap, a társadalombiztosítás kiterjesztése a földmunkásságra, minden dolgozóra, üzemi alkotmány, olcsó és egészséges kislakások tömege a városokban és a falvakban, jó és kielégítő egészségügyi hálózat, anyák, gyermekek, a dolgozó nők különleges védelme, iskolák, mégpedig a legszegényebbek részére is megközelíthető és elérhető iskolák, a munkanélküliség rémének leküzdése és még sok egyéb, amiknek a fölsorolása messzire vezetne. Mihelyt ezek a materiális kérdések megoldásra jutnak, az eszme visszatér önmagában, de dúsabban, a valóság varázsát öltvén magára s maga után hagyván egy eszményibb világképet, egy erősebb s vihartállóbb népet s ennek a népnek erejétől duzzadó, minden veszélynek ellenálló hazát, amelyben a szabadságeszme még tökéletesebb megvalósulásának materiális föltételei adva vannak és egyre inkább teljesebbé válnak a szocializmusban. A belső szabadság erőiből pedig bőven telik az ország gazdasági és politikai függetlenségének biztosítására. Íme: itt is visszatér az eszme önmagába. Adja egy nép öntudatát, históriai küzdelmeinek lényegét s egyben az örökös lökőerőt életének felgazdagítására, hogy azután az eszme úgy valósuljon meg, hogy materializálódik, valósággá válik: nép, nemzet, haza, kenyér, föld, szabadság egyetlen szintézisben egyesül. Talán nem minden nép képes arra, hogy ezt a szintézist önmaga erejéből, tulajdon történelmének és életének anyagából létrehozza. De hiszünk abban, hogy a magyar nép képes erre. Ezt bizonyítják a múlt hangjai, amelyek felénk áradnak ezekben az aggodalmas napokban, hogy táplálják a jövő reménységeit, amelyeket nekünk kell a valóság talajába elültetnünk, hogy kivirágozzanak. Sose felejtsük el, a magyar teljesség megteremtése nélkül sohasem lehetünk teljes tagjai az emberiségnek, ennek a nagyobb és tágabb hazának, aminthogy semmiféle közösségben nincs értéke annak, aki önmagát nem tudja teljessé építeni. * A magyar múlt megszakíthatatlan láncába bele kell olvasztanunk egy újabb szemet és éppen egy világakait perzselő, gigászi tűz parazsam Munkások, parasztok s a szabad értelmiség emberei, a dolgozó kisemberek sokasága segítsen az olvasztásnál, a kovácsolásnál. " Ma már nem magános szellemóriások kiáltják bele a hazai sivatagba gyötrődésük vértől pirosló szavait sokszor reménytelenül, mint a múltban. Egy öntudatos nép legjobbjaiállanak itt készen az építésre, a holnap Magyarországának fölépítésére — tiszta kézzel, tiszta lélekkel, földjük, népük, hazájuk szenvedélyes szeretetével. Lehetetlen, hogy ne siikerüíjön! NÉPSZAVA 1943 január 14. htm&m&sp Rendeletek a mezőgazdasági munkabérekről és munkákról A „M. T. I." jelenti: A földművelésügyi miniszter rendeletével jóváhagyta az Országos Gazdasági Munkabérmegállapító Bizottság határozatát, amely megszabja a mezőgazdasági munkabérek legalsó és legfelső határait. Ezzel egyidejűleg a kormány a honvédelmi törvény felhatalmazása alapján rendeletet adott ki a mezőgazdasági munka végzésének biztosítása tárgyában. A két rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen a következőket közlik: Az 1943. évre irányadó mezőgazdasági maximális munkabérek közül a készpénisbérek mintegy 3%-kal magasabbak az 1939. évi szervivonalnál. Az emelkedés aránya tehát megfelel az ipari munkabérek emelésének. Az elsőosztályú munkásbnan 32—40 fillér, napszámbére nyáron 4.32—5.-10 pengő, a kaszás napszám a legnagyobb nyári munkaidőben 8.10 pengő. Az akkordbéreket is a 32—40 filléres órabér, illetőleg az ennek megfelelő napszámbér alapulvételével számították ki. A naturálbérek az 1939-es színvonalon maradtak, mert ezeket a drágulás nem érinti. A Gommás élelmezésen és havi két mázsa kenyérgabonán felül havi 8—30 pengő pénzfizetést kap. A cseléd készpénzbére, amely a lakáshoz és a szokásos szegődményhez, valamint különböző természetbeni járandóságokhoz járul, évi 180 pengő. A maximális munkabérek túllépésére semilyen címen sincs lehetőség. Azt a régebbi rendelkezést, amely szerint a munkáltató a jó munkásnak 20%-ig terjedhető jutalmat adhatott, hatályon kívül helyezték, mert az Országos Gazdasági Munkabérmegállapító Bizottság a maximális bérhatár megszabásánál ezt a 20%-ot is már beleszámította. A mezőgazdasági munkabérek összegét nem érinti, mégis — mondja az illetékes hely közlése — a cselédség és munkásság megélhetési viszonyait jelentős mértékben javítja a másik rendelet, amely részben a munkavállalásra és a munkafegyelemre vonatkozóan hoz szigorú rendelkezéseket, de ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a természetbeni járandóságaikat a cselédek és munkások természetben kikaphassák és megtarthassák. Kimondja ez a rendelet, hogy a gazdasági cselédet bér fejében kapott járandóságai után általában nem terheli a közellátás céljára beszolgáltatási kötelezettség. A kenyérgabonaszegődmény kiszolgáltatása tekintetében azonban az áprili-júniusi első negyedre marad a jelenlegi rendszer, amely szerint a cseléd természetben csak a fejadagnak megfelelő mennyiséget igényelheti. A második negyedre előlegül egyelőre csak a július havi fejadagot kapja a cseléd, de ezt július 11-e után az 1943. évi termésből három mázsára ki kell egészíteni s az 1943—44. cselédszolgálati év harmadik és negyedik negyedére is a konvencióból természetben kiszolgáltatandó kenyérgabonamennyiség negyedévenkénti három mázsa. Ha a cseléd konvenciója nagyobb, a többletet készpénzben köteles a munkáltató megtéríteni. Azoknak az aratóknak, akik nem egyedül az aratást és cséplést, hanem a gazdaságban előforduló egyéb idényszerű munkákat is vállalják, az arató-és cséplőrészt természetben teljes egészében ki kell szolgáltatni. Az égési idényre leszerződött munkások egy régebbi közellátásügyi miniszteri rendelet értelmében a munkában eltöltött minden hónapra 25 kg lisztet kapnak. Ezenfelül a kenyérgabonakeresményükből az egész idényre 10 mázsát természetben megkaphatnak és megtarthatnak. Ha a kenyérgabonamennyiségük a 10 mázsát meghaladja, a többletet szintén készpénzben kell kifizetni. Az ismertetett rendelkezések a cselédség és munkásság érdekének gondozása terén —folytatja tovább az illetékes hely közlése — elmennek addig a határig, ameddig a háborús nélkülözésekre kényszerítő viszonyok mellett elmenni egyáltalán, lehet. Illetékes helyen ismételten utalnak a közellátási minisztérium által folytatott ruházati és bakancskiosztási akcióra, amelyek szintén hozzájárulnak a gazdasági cselédek és munkások megélhetésének javításához. Ezzel szemben a kormány megköveteli minden gazdasági cselédtől és munkástól, akit hazafiúi kötelessége a harctérre nem szólított, hogy az idehaza reá váró munkából és kötelességteljesítésből teljes erőfeszítéssel vegye ki a részét. A kormány szég van írtattva arról, hogy minden becsülletes napo kivállaló kötelességének kényszer nélkül lelkiismeretesen eleget fog tenni. De gondolt azokra is, akik a kötelességteljesítésre önszántukból nem hajlandók és ezekkel szemben erélyes rendelkezéseket helyezett kilátásba. Aki 1942—43-ban mint éves gazdasági cseléd vagy min dohánykertész teljesített szolgálatot — akár régi helyén, akár új munkahelyén — köteles 1943—M-re is azonos munkakörben újra elszerződni és szolgálatot teljesíteni. E kötelezettség alól csak a vámeéres gazdasági felügyelőség adhat indokolt esetben felmentést. Azt a gazdasági esőlédet, illetőleg dohánykertészt, aki a szóban levő kötelességét megszegi, honvédelmi munka címén kirendelik gazdasági munkálatok kötelező végzésére. Esetleg internálják és mint internáltat katonai vezetés alatt álló munkatáborban szorítják munkára. Súlyos joghátrány éri a munkáltatót is, ha gazdasági cselédet vagy dohánykertészt más munkakörben alkalmaz. Így például tilos gazdasági cselédet ipari üzemben alkalmazni, de éppen így .A gazda sem fogathat fel aratónak vagy napszámosnak olyan személyt, aki a múlt évben gazdasági cseléd volt. A vétkes munkáltatót hat hónapig terjedhető elzárással és 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Nemcsak a cselédek és dohánykertészek, de minden más gazdasági munkavállaló is köteles legkésőbb március 1-ig leszerződni és ha önként le nem szerződött, március 15-ig a községi elöljáróságnál jelentkezni. Azt, aki sem le nem szerződik, sem nem jelentkezik és aki a munkaközvetítő hivatal által ajánlott munkaalkalmat sem fogadja el, szintén honvédelmi munkakötelezettként veszik igénybe. Adott esetben et ilyen személyt is internálják és katonai vezetés alatt 4116 munkatáborba utalják. VASÁRNAP délelőtt 11 órakor a MADÁCH SZÍNHÁZBAN munkáselőadás. Színre kerül Moliére Képzelj lefen Versailles! rögtönzés című két vígjátéka Gróf Esterházy János a szlovákiai munkásság szerepéről A pozsonyi Vas Sport Clubet rendezett gróf Esterházy János tiszteletére, aki tíz éve áll szlovákiai magyarság mozgalmának élén. Az üdvözlőbeszédekre válaszolt a gróf Esterházy s többi között kijelentette, hogy a magyar életnek, a magyar munkának és a magyar jövőnek nemcsak Szlovákiában, de a nagy magyar családban is szüksége van a becsületes és kemény magyar munkáskezekre, az ellentéteket kiegyenlítő magyar munkásszellemre és arra a józan, tiszta, jelszavakból kivetkőzött magyar munkás realizmusára, amely a szlovákiai magyar munkásság munkateljesítményeit jellemzi. Az olyan vészes történelmi időkben — mondotta —, mint a mai, a nemzeti kötelességeink tudatában lévő munkásság izma, fegyelme, egysége, de mindenekfölött a szelleme a legnagyobb szabatossága a rendnek, a nyugalomnak és annak a hitvallásnak, amellyel fennen hirdetjük, hogy a sors pörölycsapásai ellenére akaratunkon kívül semmi nem történhet, ami sorsunkat, jövőnket végzetesen befolyásolhatná. Göring és Ribbentrop távirata Kállay Miklós miniszterelnökhöz. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Göring birodalmi marsall meleghangú táviratban mondott köszönetet Kállay Miklós miniszterelnöknek a születésnapja alkalmából kifejezésre juttatott jókívánságokért Ribbentrop birodalmi külügyminiszter ugyancsak táviratot intézett Kállay Miklós miniszterelnökhöz, amelyben a legszívélyesebb jókívánságait fejezi ki a miniszterelnöknek születésnapja alkalmából. A Magyarországi Olasz Kultúrintézet felhívja ingyenes nyelvtanfolyamaira beiratkozott hallgatóinak figyelmét, hogy január 25-én a központban és a fővárosi istoriáikban működői olasz nyelvtanfolyamok a megállapított órarend szerint folytatják működésüket.