Népszava, 1943. február (71. évfolyam, 26–48. sz.)
1943-02-24 / 44. szám
1943 február 24. szerda NÉPSZAVA a adomátát, Wilhelm Furtwängler vezényli a bécsi filharmonikusokat Mily egyszerű lenne a következőkre szorítkozni: Dr Wilhelm Furtwängler, az 1886-ban Berlinben született hírneves karmester .jelent meg hétfőn este az ugyancsak egyszeri vendégszereplésre ideutazott bécsi filharmonikus zenekar élén és a Vigadó zsúfolt nagytermében, díszes közönség előtt vezényelte el a rádió által közvetített műsorát, Weber „Buryant”-nyitányát, Kodály „Felszállott a páva" című variációs művét és Schubert C-dún szimfóniáját. A hangversenynek fényes sikere volt. Lajos ünneplésben részesült a vendégkarmester és nagymúltú zenekari együttese, valamint Kodály Zoltán. A Forma szerint ennyi is megtenné feladatát. De mi a kritikai jóerkölcsbe ütközőnek tartjuk, minden mellébeszélésen túlmenően, az őszinte vélemény elhallgatását is. Aki hallgat, nem foglal állást. S aki nem foglal állást, nem tesz eleget kritikai kötelességének. Szerény kezdőkkel és magas öszszeköttetések nélkül kemény létharcot vívó védtelen művészemberkékkel szemben virtuskodni, nem nagy hőstett. Esetükben könnyen hangoskodik akárki. De kárhoztatjuk, ha a bátorság fordított arányba kerül a célpont nagyságával és a körülmények fokozódó kényességével csökken. Schubert C-dúr szimfóniájából felejthetetlen emléket őrzünk szívünkben. Toscanini vezényelte a művet,jónéhány év előtt a Városi Színházban. Senki sem nyitotta meg számunkra ily varázslatos szépérzékkel a szimfónia hangulatvilágát, ezt a derűs életigenlést, amely törhetetlen, mert független az egyéni tapasztalatok bajától, keserűségétől. „Nekem ugyan személy szerint rengeteg a bajom, de maga az élet mindazonáltal gyönyörű!" Ez ennek a személyfelettien elvonatkozni tudó életörömnek titkos jelszava. Furtwängler főként csak iamos időmértékkel kurtítja a szimfónia „isteni hosszúságát". De mozgalmassága nem vidul fel, hanem mindvégig energikus, dinamikus marad csupán. Nála a hajtóerő pótolja a derűt. Úgy érezzük itt magunkat, mint szélvészkergette felhőzet alatt. Ólomszürke és tejfehér foszlányok, sávok váltakozva száguldoznak el felettünk. Kémlelően, vágyakozva vizsgáljuk az égboltozatot: vájjon mikor szakad fel ez a felhőtömeg. Hol merülnek ki készletei? Merre talál rést az első boldogító napsugár? Ámde a vászta tart tovább. A rohamozó felhők mögött egyre újabbak nyomulnak előre. Kifogyhatatlanul. Vigasztalanul. Haragos, pörlekedő emberekre kell gondolnunk. Az ő civódásuk sem enyhül meg, ha szaporábbra fogják a szót. Sőt ellenkezőleg: mogorva hamvjuk csak mérgesebbé, dühösebbé válik a torlódó szavak forgatagában. J. S. Farkas István festőművész a maga mélységesen, mondhatnók vigasztalanul pesszimista világszemléletével a problémák egész sora elé állítja a nézőt a Tamás Galériában most megnyílt, kiállítása kapcsán. Szándékosan nem pesszimizmusáról szóltunk, hanem e borús hangulatvilágába elmerült világnézetéről, mert itt sokkal többnek, mint egyéni hangulatnak a kifejezéséről van szó, állásfoglalásról beszélnek ezek a festmények korunkkal szemben. Farkas István művészete a válságkorszak válságművészete, amelyben tehát a nyugodalmas korszakok harmonikus szépségei helyébe a hív kifejezés érdekében a nyugtalan alaki, színbeli és kompozíciós elemek szintézise lép , amely előtt a régi esztétika tanácstalanul állna meg, de az új felismerés meglátja a világ, pontosabban az élet mai számtalan rútságaira mutató egységet, a szép és rút dialektikus kölcsönhatásaiban. Erős érzelmek, indulatok uralkodnak a gondolatain s akaratlanul Kant idevágó tanításaira kell gondolnunk, annyira megnyilatkozik Farkas Istvánnál ez indulatok lekötő és feloldó hatása. Látszólag a lekötő, a magába zárkózást előidéző indulatok: a félelem és a szomorúság azok, amelyek ebben a piktúrában egyebet kizáróan szóhoz jutnak s nem látjuk sehol az érzelmek s a szemlélet felszabadítását előidéző lelki megnyilatkozásokat, az örömnek és a haragnak a motiváló szerepét. A művész indulatain erős hangfogót érzünk, félelem és harag távol áll egyéniségétől, viszont, ha mérlegeljük azt a kettősséget, amely hol a feloldás, hol az elzárkózás művészi eszközeihez, hol együtt mindkettőhöz elvezeti, arra a végső eredményre kell jutnunk, hogy világnézete erős egyéni és társadalmi gátlások terhe alatt a szomorúság csillagzata felé fordul s itt találja meg örömforrását is. Itt van például a „Kompozíció I." címü munkája. Különös egy csendélet ez. A francia, impresszionizmus világa, csakhogy valami alvilági sötétség „pair"-jében. Gyümölcsök, körte, tanulvasereg az, amelyből valamely po tűz kiégette a színt, az örömet, a ragyogást, s visszamaradt fekete szénné száradva a sötét forma ... Komor elzárkózás még ott is, ahol a távlatot egy titokzatos, színesebb ház vonalai enyhítik. . Vagy ragadjuk ki a szomszédos, nagyobb művet, címe: „A vörös asztal körül.44 Alvadt vérszínű ívben zárja körül az ég a világnak ezt a darabját. A „világ"-ról kell beszélnünk, mert a térség és alakjai a gondolatnak teljes általánosításában jelentkeznek. A rérszínű asztal körül kevésbé kötött mozgásban — egyébként emberi alakjai képviselik legtöbbször a kötetlenebb kifejezőmódot — néhány alak fakó, vigasztalan tájban, szürke, szomorú ház a háttérben —amolyan titokzatos, borús, romantikus, walterscotti házak ezek valamennyien — s csupa tragikusan hullott lélek valami apokaliptikus nyugtalanság alatt — itt vagyunk, nincs tovább! —, ez ennek a passzív világnak a gyászos motívuma ... Nézzük meg egy harmadik képét. „Tengerparti hotel” a címe. A nyitott ajtó balkonra tekint, a balkonon egy férfi nem éppen megnyugtató árnyalakja, amint valamire vár, a szobában a nő félaktja, amint valamire készül, halálos zöld színekben egy egész világrend hullafoltjait mutatja ez a szörnyű jelenet „Külvárosi reggel"-e fakó szomorúság, hasonlóan „A villamosban" ülő öreg, elnyűtt nőalakja árasztja ezt a bánatos kritikát, amely azonban nem érlelődik egy jövendőbe mutató társadalomkritikává. Csupa mélység és megértés a „Vihar után" című tája, z zöld, friss, ragyogó, eleven gyep a térségen, fönt feketefehér felhő komor s félelmes zengése s ebben a világban kit öreg nő sejtelmesen megnyúlt alakja a múltról, fájó s talán szép emlékekről mesél, bánatosan és halálos magánosat s itt is az nincs tovább... Folytathatnók az, érdekes sétát, de tanulságul példáink elegendők. A művész korunk tragikus elesettségének teljesesetben őszinte vallomást tesz ez ért a KULTÚRELŐADÁS A SZEGEDI MUNKÁSOTTHONBAN. Szeged szervezett munkássága megint hitet tett amellett, hogy az igazi kultúrértékeknek hűséges őrzője. A szegedi munkásság lelkes, színjátszói rendeztek ez alkalommal előadást. Moliére. ..Kénytelen házasság", Kisfaludy Károly: „A vígjáték" és Karinthy Frigyes: „Komédiások" című műve szerepelt műsorukon. Nemes igyekezet, őszinte átélés jellemezte a munkásszínjátszók előadásának minden mozzanatát s a termet zsúfolásig megtöltő közönség lelkes hangulata, sűrű tapsvihara feledhetetlenné avatta számukra ezt a napot. Előadták még Csokonai VitézMihály: „Lilla" című versét megzenésítve, Ady Endre: „Elűzött a földem" című versét színpadi szcenírozásban, továbbá Farkas Antal és Mankó József néhány versét. (*) MAJOR TAMÁS ELŐADÓMATINÉJA. Március 7-én délelőtt 11 órakor a Zeneakadémia nagytermében előadómatinét tart Major Tamás. A matinén fellép Basilides Mária, Gobbi Hilda, Simonffy Margit, Baló Elemér, Brassai Viktor, Kömives Sándor, Pásztor János és Várkonyi Zoltán. A matinén Aarany, Petőfi, Vörösmarty, Ady, Babits és József Attila verseiből adnak elő. C)LACKÓ ISTVÁN A EXDÉZISZEREPLÉSE KOLOZSVÁROTT. Laczó István, az Operaház népszerű tenoristája három estén át vendégszerepelt a kolozs-vári Nemzeti Színházban a „Turandot", az „Aids4" és a „Trubadur" szerepeiben. Mind a három estén zsúfolt ház tapsolta végig. Laczó vendégszereplését márciusban megismétli. C) KONKOLY-THEGE MIKLÓS EMLÉKEZETE A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN. A Tudományos Akadémia ülést tartott, amelynek tárgya Steiner Lajos levelező tag előadása volt, ő azonban betegsége miatt az ülésen nem jelenhetett meg és ezért tanulmányát, amelyet az ógyallai csillagvizsgáló áldozatos lelkű alapítójáról, Konkoly-Thege Miklósról, az Akadémia tiszteleti tagjáról írt, Mauritz Béla osztálytitkár olvasta fel. (•) ENGEL IVÁN zongoraművész sikeres matinét adott vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ízléses műsorán szerepelt Beethoven „kis" g-moll ész F-dúr szonátája, Schumann „Gyermekjelenetek"-sorozata és Mozart c-moll Fantáziája. Előadásra kerültek továbbá Scarlatti és Cimarola rövid szonátaművei s végül. Kodály Zoltán Marosszéki táncai. (—) (•) A SZÉKESFŐVÁROSI ZENEKAR tizenharmadik bérleti hangversenyért, vasárnap délután Ferencsik János karmester aratott komoly sikert ízlésesen összeállított műsorával és gondos, biztos vezényletével. Bach h-moll szvitjében Brunovszky József fuvolaművész tűnt ki szólamának pompás előadásával. Szervánszky Péter hegedűművész, a zenekar kiváló hangversenymestere Mozart A-dúr versenyművét játszotta el nemrég méltatott szép felkészültségével. Szünet után három modern mű következett soron. Debussy ragyogóan szellemes „Gigues"-jének ez volt az első budapesti előadása. Tóth Dénes „Andante és Allegro" című értékes szerzeményét ezúttal illetékes értelmezésben hallgathattuk végig s meggyőződhettünk arról, az őszinte és kemény küzdelemről, amelyet a szerző zenei nyelvezetének egyéni kialakításáértfolytat. Sztravinszkij „Tűzmadár"-szvitjét észrevehetően szívügyként kezelte a változatos hangverseny karmestere, világosan tagolta az orosz mester káprázatosan ötletes fiatalkori művét és megbízható képet nyújtott róla (i. s.) (*) a CSECSE-BECSE" A KOMÉDIÁBAN. Olcsó helyáras szórakoztató előadás volt szombaton délután a Komédia Orfeumban. A vidám kis színház kacagtató műsorát, a „Csecse-becsé"-t adták sok taps kíséretében. Misoga, Feleki Kamill, Barna Anci, Hlatky, Türk Berta és a Komédia művészei ezúttal bőven gondoskodtak a gondtalan, jóízű mulattatásról. (*) ENTZ GÉZA EGYETEMI TANÁR, aki a Pázmány Péter Tudományegyetemen az általános élettan és az összehasonlító bonctan tanára volt, 68 éves korában meghalt. Hosszú ideig volt igazgatója a Biológiai Intézetnek és tagja lett a Tudományos Akadémiának is. Tudományos kutatásai javarészét külföldön, Hollandiában végezte. (1) A MAGYAR INDIVIDUALPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET február, március, április hónapban négy előadást rendez. Az elsőt Mitrovics Gyula tartja „A tragikára a lélektan megvilágításában" címmel. Dseti Imre „A nevelés határai"-ról ad előt. Stevfléty /tsitat „A pszichotechnika« problémái"-ról. Hajnal Frehárrt pedig ..Az ember, aki ellentmond" címmel tart előadást. Az előadásokat minden pénteken este tartják a műegyetem közgazdasági karának tantermében, este Van órakor. zéseiről, s az a fejlődés, amely a naturalizmus, az impresszionizmus, a kubizmus, a reálisan túltekintő pszichologizáló egyéb festői irányok eszközeivel olyan valóságok és megfejtések kifejezésére tette alkalmassá a művészt, mint amilyenre egy nyugodtabb korszak művészének szüksége sem volt, teljes magyarázatot ad Farkas Istvánnak a tárgyához mért festői megoldásaira, amelyek az impresszionista, a romantikusan naturális eszközkészletet épúgy alkalmazzák, ha kell, mint a szürreálisat. Lélektani megvilágítás tekintetében érezzük, hogy ez a művészet túlnyomóan a védekezésenjarrte állásában van a világ nyomasztó erejével és fenyegetéseivel szemben. Harcosság nélkül való küzdelem ez, keserűbirkózás a győzelem várása, sőt reménye nélkül. A védekezés az erősen introvert szellemiség módján a világ fenyegetéseivel egy sajátos, magános, borús mesevilágot á'.'.it szembe s ezzel az ideológiával magára nézve, amennyire lehet, elintézi a világ problémáit ... A problémákazonban ittmaradnak s valóban s elevenen harcot provokálnak maguk ellen: a szenvedő világ kollektív harcát, egy szebb és jobb jövendő derűs reménységét... Ma Farkas István a spengleri katasztrófavilágnézetet képviseli, a jelen világrend reménytelen zsákutcáját, a polgári életformák csődjét... De vájjon valóban nincs tovább? Az élet nem áll meg, a tragikus végzet kergeti tovább Ádámot, hogy megismerjen új és új világokat... A polgárnak, ha tud, fel kell emelkednie saját világa romjai fölé s ha meglátja a küzdelmes, de biztató új távlatokat és el tud indulni feléjük, akkor lesz egy jobb jövendő dalosa. A kiállítás (V. Akadémia uccai) megtekinthető március 1-ig naponta 10—2-ig, délután 1—6-ig, vasárnap 10—2-ig. sz. g. 7. »Hat SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK FILM _ FÉRFI NÉLKÜL. Rendkíül érdekes, szellemes francia filmet mutatnak be a jövő héten „Szerelmes asszonyok" drtime". Érdekességét a filmnek az adja meg, hogy minden szereplője nő. Egy férfi sem szerepel az új Kárpát-filmben, mégis minden a férfiért történik. Az Yves Mironde írásából készült, a film háborús francia nők életét festi meg és a háborús Párizs asszonyai vonulnak fel előttünk, akiket a legkitűnőbb francia fitaszinásznők alakítanak. A 10 francia sztár a következő: Micheline Press's, Gaby Morlay, Françoise Rosay, Batty Sctoerkfield, Nina Myrell, Manon Delbós, Simons Binian, Blanchette Blunoy, Mila Parély és Simone Renan. A művészi film az egyik felökelő premiermozink újdonsága. „FEHÉR EMBEREK." Tasnádi Fekete Mária a ..Bengálí"-ban őszinte sikert aratott. Megállapodást kötött a Colosseum oMI. film vállalattal, hogy új filmjében a vezető szerepet egy másik magyar színész, Jávor Pál játssza el. Tasnddi Fekete Mária és Jávor Pál Holland-Indiába vetődött magyar házatpárt alakít, akik maguk között, térmtelesen magyarul beszélnek. A forró tartalmi történet megfilmesítése, sikereit, amit az olasz kritikák bizonyítanak. . kifzívó magyar szereplők mellett a legjobb okalt jellemábrázoló színészek, Festo Giachetti, Othello Toso és Pietro Saroff játssza a vezető szerepet. Élethű környezetben, érinti statisztériával készítette el a filmet az író, fiadványi Géza. Az új Kárpát-filmet rövidesen nálunk is bemutatják. Tűzhányókitörés Mexikóban (Buenos Aires, február 23. — Német távirati iroda.) Mint Mexikóból jelentik, a Michoacan államban, Mexikó Citytől nyugatra fekvő Colima tűzhányó hosszabb szünet után ismét kitört. Mint jelentik, a kitörést nagyobb földrengés kísérte. Az okozott károk még nem ismeretesek. A 4300 méter magas Colima tűzhányó 1869-ben történt kitörésével már egyszer nagy pusztítást okozott. A földrengés mintegy 11 másodpercig tartott. Mexikó Cityben egy ház beomlott, de egyébként, is jelentős károkat okozott a földrengés.