Népszava, 1943. augusztus (71. évfolyam, 172–196. sz.)
1943-08-26 / 192. szám
b oldal Barátom, Bögölye Franciaországi ,magyar munkások életét hozza elérte F. Rácz Kálmán regénye. A „Barátom, Bögölye" úgynevezett kisregénty, de a fiatal író hibátlan, igényes művet alkotott. Manapság egyes íróink ne hiszik, minél vaskosabb, terjedelmesebb kötetet hoznak ki, annál nagyobbat alkottak. Rácz Kálmán él és megfigyelő, fegyelmezett alkotó és az író legnemesebb eszközeivel dolgozik A mai francia regény néhány mesterétől tanult és ez nem rossz iskola. A „Barátom, Bögölye" a franciás ízmellett F. Rácz Kálmán külön hangját jelenti és ez a hang meglepően friss, kellemes és mély. Az utóbbin, a mélységen van a hangsúly, mert regénye munkások életét vetíti az olvasó elé. Ez a téma az, amelyhez nem szabad mindenkit hozzányúlnia engedni, hiába lehet ez manapság sokaktól egyszerre felfedezett, olcsón kiaknázható aranybánya. Az irodalom nem egy kalandora él vissza éppen manapság ezzel a mélységekben, megrázó élményekben annyira bőséges élettel. Egyre-másra hamisítják meg azt az életet, amelyet a dolgozó ember él és ugyanez a sorsa a munkásról formált képnek is. A munkás, a paraszt élete emberi életi, külön emberi problémákkal és azok a fiatal írók, akik babérokat akarnak tépdesni a maguk homlokára, ezeknek a sorsoknak a megírásával gyakran hazug himnuszt zengenek és a nytrikás és paraszt életébe a maguk frizisait magyarázzák bele. F. Rácz, Kálmán magyar munkásalakjai .(Nem frázissal bélelt emberek, nem V/Czak, hanem eleven alakok. Bögölyi János a Conflansba, Párizs mellé kivetődött fiatal munkás, félig paraszt, ft/lig ipari munkás, a dolgozók felfokozott önérzetével, Szamek mester, a kommunista és felesége, a röthajú, fájdalmát csendesen, rejtélyesen munkába temető asszony, aki végül is férje gumikabát-és pellerinragasztó üzeméből kiröppen Bögölyével, hogy kikössenek idehaza, Újpesten. „Moszló" Kálmán alakja a regényben új figura, magyar regényekben ilyen formán nem találkoztunk vele. A két világháború közötti fiatal magyar intellektuel figurája Kálmán, a bihari „jó családból való fiú", aki a debreceni gimnázium padjaiból kerül ki Conflansba a munkapad mellé. Osztályából, a polgárságból próbál kimenekülni, érzi a válságba került osztályforma minden nyomasztó érzését és az erőt a fizikai munka, a műhely emberei között keresi. Kassákon kívül magyar író még nem írt ilyen szépen arról, mit érzünk, amikor először ülünk a munkaasztalhoz. Nagyszerű és fölemelő pillanat ez, amely a társadalom hasznos és teljesértékű tagjává avat bennünket és amikor a teremtő munka értékének a tudatát először érezzük. A kisregény hőse, Kálmán átérzi ezt, a „Barátom, Bögölye" írója pedig a munkásolvasóban elmélyíti tudattá, az olyan olvasóban pedig, aki esetleg világéletében naplopó volt, húrokat penget meg, milyen szegényes az élete a munka megszépítő ereje nélkül. F. Rácz Kálmán talán nem jelentkezik az irodalmi életben a szocialista író igényével, sem az új népiesség jelmezében. A „Barátom, Bögölye" regény, jó regény, dolgozó emberek a hősei és írójuk úgy nyúlt alakjaihoz, amint egy írónak, ha munkások életéről szól, beszélnie kell. A munkások élete beszél és nem az író hangját hallani. Felrácz Kálmán első könyvét az Aurora adta ki. Endre... Kirabolták a Francia Bank két küldöncét (Nizza, augusztus 25. — ,N. S. T." Egy nizzai bank két küldöncét, akik 755.000 frankot vittek éppen a bankba — a nizzai pályaudvar egynapi bevételét —, a, uccán két bantuin megtámadta és kirabolta. A szinditák a bank előtt leütötték az altiszteket és a pénzestáskákat elrabolva kerékpáron kereket oldottak. Véletlenül lelőtte játszótársát Szegedről jelentik: Belov Zoltán nyolcéves átokházi kisfiút az egyik lány forgópisztollyal véletlenül meglőtte. A súlyosan sérült gyermeket azonnal kórházba szállították, de rövidesen meghalt. A nyomozás megindult annak megállapítására, hogy a szerencsétlenségért kit terjel a felelősség. NÉPSZAVA mwmmmwmmtm 1943 augusztus 26. csütörtök. Jll LLaéjLzzt * 3vő cLaL&m &LL(Í&llt(JVLlf, Svájci és svéd kiadású nagy német és angol könyvek, amelyek nálunk is kaphatók A tiszta irodalom nem ismer országhatárokat, még a háború alatt sem. Az alább ismertetendő könyvek mind kaphatók Budapesten. StephanZweig: „Sternstunden der Menschheit" című rímek novellás kötetét Bertmann - Fischer Verlag, Stockholm, adta ki. Külön is felhívjuk rá olvasóink figyelmét, hogy öt új novella is van a kötetben, amelyek még a német kiadásban sem szerepeltek. „Das erste Wort über den Ocean" érdekfeszítő leírása a háromszor is kudarccal végződött Amerika és Európa közötti kábellerakásnak. „Der versiegelte Zug" címe is mutatja, hogy Lenin pályájának első állomását adja vissza lebilincselően pazar német nyelven. Ugyanez a kiadó Thomas Mann: „Die vertauschten Köpfe" című és szinte Zsonglőrszerű németséggel megírt halhatatlan orientális legendáját juttatja ismét a szép németséget kedvelők kezéhez. „Der Zauberberg" száznegyvenharmadik teljes kiadása is Svédországban jelent meg. Aldous Huxley: „Brave New Word"ját, az utópiás regényeknek ezt a csúcsteljesítményét, feltűnően olcsó kiadásban adta ki The Continental Book Company AB. Ugyanitt a Jan Förlag kiadta a „Lady Chatterley's Lover"-t, ezt a még Angliában is sokat támadott és első kiadásakor betiltott, de kétségtelenül nagy irodalmi értékű munkát, amely annak idején rossz magyar fordításban is megjelent. Itt említjük meg, hogy Svájcban jelent meg a Phönix-kiadásban Eric Knight: „This Above All" című nagy háborús regénye, amely rövidesen magyar fordításban is olvasható lesz. A háborús regénytermésben irodalmi szempontból előkelő helyet foglal el Ernest Hemingway: „Wem die Stunde schlägt", angolul „For whom the bell tolls" című műve, amely a spanyol polgárháború négynapját örökíti meg. Igazi műremek. Arra emlékeztet, hogy a halálharang annak is szólhat, aki azt csak messziről hallgatja ... Akik filozófiával foglalkoznak, azoknak figyelmébe ajánljuk a berni Verlag für Recht und Gesellsehaft című kiadónak „Jahrbuch der Schweizerischen Philosophischen Gesellschaft" 1941-ben és 1942-ben megjelent köteteit. A háború kitörése idejében érkezett utolsó angol könyvszállítmányból különösen kiemeljük az azóta szaktekintéllyé lett Stephen King-Hall: „History of theaar"-ját. A szicíliai invázióval kapcsolatosan különös érdeklődésre tarthat számot Charles Dixon: „Parachuting" című és az angol ejtőernyőskiképzéssel kapcsolatos, fényképekkel illusztrált könyve. dr. Brahms hegedűre és gordonkára írt zenekari kíséretes kettős versenyművét játszotta el kedden este Szervánszky Péter hegedűművész, a Székesfővárosi Zenekar kitűnő hangversenymestere és Kerpelt Jenő, a legnagyobb magyar gordonkaművész. Mindketten a Waldbauervonósnégyes tagjai és a kamarastílus komoly kultúrája meg is érződött gondosan kidolgozott szólamvezetésükön. De köze van a kamaramuzsika szelleméhez magának a műnek is, amely 102 es sorszámával Brahms utolsó nagyszabású mesterművei közé tartozik. Úgy határozhatnék meg jellegét: kamaramuzsika nagyzenekarra, versenymű alakjában. Ferencsik János karmester biztos kézzel fogta össze az együttest és a Fővárosi Képtár kertjében tömegesen egybegyűlt közönség választékos teljesítménynek örvendhetett. A hangverseny Erkel „Ünnepi nyitányáéval kezdődött és Beethoven legnépszerűbb szimfóniájával, az ötödikkel fejeződött be. J. s. C. STRADI VARI-HEGEDŰT TALÁLTAK MADEIRA SZIGETÉN. Lisszabonból jelenlik: Jadeira szigetének fővárosában, Funchalban egy validi Strarlivari-hegedűt fedeztek föl. A hegedű 1732-ben készült a bejegyzés szerint és súlya 119 gramm. A hegedű már több mint száz éve egy norvég család tulajdona és tulajdonosai nem is sejtették nagy értékét. (•) ÚJ BÉRLET A NEMZETI SZÍNHÁZBAN. A Nemzeti Színházban most már csak néhány bérletjegy váltható a VII. (szombati), Vili. (vasárnapi), X. (keddi), XI. (szerdai), XII. (csütörtöki), XVI. (hétfői) és XVII. (keddi) bérleti napokra. A színház igazgatósága az érdeklődésre tekintettel még két új bérleti sorozatot iktat be „XIX" jelzéssel a csütörtöki napra és „XX" jelzéssel a pénteki napra. A bérleteket augusztus 80-tól, hétfőtől kezdve szeptember 7 ig, keddig bezárólag árusítja a Nemzeti Színház az előcsarnokban délelőtt 10—1 óráig és délután 4—6 óráig, vasárnap délelőtt. 10—1 óráig, szeptember 9-től pedig , minden hétköznapon délelőtt 10—1 óra között a színház gazdasági hivatalában. (*) EGY SVÁJCI LAP A MAGYAR IRODALOMRÓL, Zürichből jelentik: A ,,Journal de Geneve" hasábjain A. Prndhommeaux hosszabb cikkben foglalkozik a magyar regény és novellaírókkal. A cikk megállapítja, hogy a magyar irodalom eredetiség, tartalom és irodalmi színvonal tekintetében minden más európai irodalommal kiállja az összehasonlítást. A cikk rámutat azokra a francia irodalmi hatásokra, amelyek a magyar irodalombanészlelhetők. Behatóan méltatja Jókait és ifikszálhoz, majd Ambrus Zoltánt Maupassanthoz hasonlítja. Móricz Zsigmondot a magyar Flaubertnek mondja. Különösen kiemeli Batrits Mihály kiváló művészetét, ki műveiben megvalósította a magyar szellem és a nyugati szellem szintézisét. Kiterjeszkedik Krúdy Gyulára és Tormay Cecilre is, az újabb írók közül pedig Illyés Gyulát és Tamási Áront említi föl Hnyámasszony katonája. A magyar filmgyártás kipróbált és a kasszasiker szempontjából bevált fogásai bizony lassan már unalmassá váló elcsépelt „ötletek", a megszokott operettízű humor jellemzi ezt a mozgóképet, holott a téma nem is volna érdektelen, ha filmgyártóink megszabadulnának attól a ma már közkeletűvé vált balhiedelemtől, hogy mozilátogató közönségünknek semmi egyéb nem kell a filmben, mint bohózati ötlet és humor. Néhol szinte bosszantóan együgyű fordulatok kábítják el a jobb sorsra érdemes nézőt, aki azután alig találja helyét a vetítés alatt. A vezetőszerepeket Szilassy László, Pelsőczi Irén, Mály Gerő és Bilicsi Tivadar alakítja, (Deák-Casino.). _ SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK ÚJ MICHEL SIMON-FILM. Kolczonay Ervin Ulm vállalata elragadó francia vígjátékkal ajándékolza meg a közeljövőben a budapesti közönséget, amely mindenki nagy örömmel fogadta a hamni ftati, a francia humor szellemes sziporkázóját. A jóleső vidámságot árasztó Ulm főszerepében Michel Simon mint aranyszívű párizsi csavargó nyújt felejthetetlen alakítást, míg két másik főszerepben a fiatal francia flmszínészgárda két kiválósága, Meg Lemounier és Jean Pierre Aniont remekelnek. A ragyogó vígjátékot egyik előkelő filmszínházunk „Csavargók" címmel mutatja be. KATONÁK A „VILLÁMHEVC" ELŐADÁSÁN A „Villdmrevü" előadásainak tegnap vendégei voltak a harcteret járt katonák személyében, akik teljes tapsaikkal és kacagó orkányaikkal külön sikert arattak. A szép és nívós, minden igényt kielégítő műsornak, valamint a Sportcsarnok gyönyörű épületének, tökéletes nézőterének és kiváli hűtőberendezésének minden este óriisizikera van. Az este 7 órakor kezdődő előadás minden egyes száma atrakció, úgyhogy nehéz külön kiemelni őket. (•) A NÉMET MŰVÉSZEK HADKÖTELEZETTSÉGE. Berlinből jelentik: A birodalmi kultúrkamarát a közelmúltban felhatalmazták, hogy a művészeket — különösen a színészeket és zenészeket — igénybe vegye háborús szolgálatra. Most a kamara keretén belül új szerv alakult, amelynek feladata, hogy valanennyi művészt összefogjon és megszervezze felhasználásukat a csapatoknál, valamint a „Kraft durch Freude" mozgalom keretében. A színigazgatókat és a filmtársaságok vezetőit felszólították, hogy alkalmazásukból kieső művészeiket jelentsék be. Német hadifoglyok magatartása Angliában (Berlin, augusztus 25.) A „Völkischer Beobachter" érdekes hírt közölt az angliai német hadifoglyokról. Szó szerint a következőket írja: A német hadifoglyok magatartása nagyon büszke, idegenekkel szemben való fellépésük nagyon öntudatos és elhárító. Valamennyien elfordultak, amikor fényképészt láttak, sokan csak gúnyosan nevettek és a kíváncsiaknak hideg visszautasításként háborús kitüntetéseikre mutattak, amelyek harci cselekményeikről beszélnek. Egyikük sem szólt egy szót sem, csak hallgattak. A német hadifoglyok magatartása bizonyára mély benyomást kelt az angolokban. Akiknek nem kellett az élet Keller Rozália 50 éves nő a Kmetty utca 35. számú házban levő lakásán megmérgezte magát. Amire rátaláltak, halott volt. Stevik Jánosné 32 éves munkásnő Pestszentlőrincen, az Üllői út 80. számú házban altatóval megmérgezte magát, Kispesten, a Szent Imre út 50. számú házban levő lakásán nagyt adag mérget vett be Grimula Ferencné 24 éves asszony. A két életunt nőt a mentők a Horthy Miklóskórházba vitték. A Ferenc József hídról a Dunába ugrott Haskó Magda 20 éves tanulóleány. A mentőőrség kimentette ésa Rókus-kórházba szállították. Az Ybl Miklós téren nikotinoldatat ivott Horváth Lajosné 32 éves asszony. A mentők súlyos állapotban vitték a Rókus-kórházba. Rákospalotán, a Dessewffy utca 61. számú házban levő lakásán felakasztotta magát Wallaschek György 78 éves nyugdíjas. Amire hozzátartozói rátaláltak, halott volt. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. — Fehér veréb. Frankfurtból jelentik: Nemrég nagy feltűnést keltett Frankfurtban egy hófehér verébfióka, amely éppen első szárnypróbálgatásait végezte és nagy csoport közönséges veréb vette körül, nyilván csodálkozva, a különös jövevényen. A rigók között aránylag nem ritka az albino, de a fehér veréb a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A kiadóhivatal nyitva, readel 8-4 óráig a pénztár csak reggel 9-3 óráig szombaton a kiadóhivatal remel 8-2 óráig