Népszava, 1945. december (73. évfolyam, 256–278. sz.)

1945-12-01 / 256. szám

II. évfolyam 231. (256.) szám .A S­Z­O­C .­A­LD­E.MO­K­R­A PAR­T K­Ö­Z­P­O­N­t l­A­P­J­A S zerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti voca 4 M • g­y­a­r • n­i­k hétfő kivételér«! minden nap Telefon: 420-562, 420-563, 420-564 n koalíciós kormány átfogó programot adott Az új parlament jogosult minden nagy nemzeti kérdés megoldására — mondotta Tildy Zoltán Őszinte egyetértésben dolgoznak a pártok Pénteken délben hatalmas érdeklődéstől kisérve Tildy Zoltán miniszterelnök elmondta bemutat­kozó beszédét. Nehezebb körülmé­nyek között, gondokkal terheltebb jövő előtt még nem készült egy kormány sem­ Magyarország törté­netében arra, hogy programot ad­jon és azt megvalósítsa. Tildy Zoltán programja nemcsak a kis­gazdapárté, hanem a többi demo­katikus párté is. E program min­den részletéért és későbbi meg­valósításáért egyetemlegesen fele­lősek a parlament képviselői, pár­tokra való tekintet nélkül. Ezzel a felelősségtudattal folytak a mos­tani kormány megalakulását meg­előző tanácskozások és ugyanezzel a felelősséggel vállalta el a Szociál­demokrata Párt, a Magyar Kom­munista Párt, a Kisgazdapárt és a Parasztpárt az ország újjáépíté­séért és boldogulásáért való mun­kát. Tildy Zoltán és vele együtt a négy párt nem ígérgetésekkel je­lentkezik a parlamentben. Az van ugyan hatva attól a tudattól, hogy teljes tetterejét latba veti, a leg­kisebb és leg­mellékesebbnek látszó részletet is végrehajtja, de egy pár­tig sem vezeti félre sem az orszá­got, sem önmagát atekintetben, hogy a nehézségek hatalmas torla­szain kell átverekednie magát. Természetes, hogy ezt a munkát egyedül egy párt sem tudja sem megkezdeni, sem befejezni, ehhez mindannyiunk közös, hátsó gondo­latoktól mentes együttműködése szükséges. Az új parlamentnek történelmi jelentősége az, hogy mintegy háromnegyedévig tartó bizonyta­lanság befejezésével pontot tett egy olyan időszakasz végére, amely éppen átmeneti és bizonytalan ter­mészeténél fogva sokakban esetleg azt a gondolatot kelthette, hogy még visszatérnek a fasizmus vagy félfasizmus kétes lovagjai. Leráz­tuk magunkról az ideiglenességet és a nemzet átlépett azon a küszö­bön, amely után a véglegesség kezdődik. Így tehát a parlamenti munka erényei véglegesek lesznek, de ugyanakkor a hibái is véglege­sek és végzetesek. A parlament­nek tehát ilyen szempontok szerint kel tanácskozásait és vitáit foly­tatnia. Egy pillanatra se veszítse ti szem elöl azt, hogy befejeződött az idő, amikor felelős pozíciókat szrotfíl­a lelkülettel, tettekkel lehe­tett betölteni. A képviselőket a nép választotta, tehát a nép mond majd ítéletet afölött, hogy Magyarország első végleges demokratikus kormá­nya és parlamentje mekkora aka­­raterővel, mekkora belátással, a népnek és az országnak mekkora megbecsülésével intézi az ügyeket. Kétségtelen, hogy a 67-es kiegye­zés igen fontos állomása nemzetünk történetének. De a kiegyezés nem valósította meg a hozzáfűzött re­ményeket, a ferencjózsefi aranykor külső csillogása mögött az egy­másután következő kormányok nem oldották meg sem a földreformot, sem a nemzetiségi kérdést, vagyis szociális és politi­kai tekintetben teljesen elmarad­tunk. Ez az új parlament, amely 1945 november 29-én ült össze, hiva­tott arra, hogy az 1867-től kezdődő mulasztásokat pótolja. A legfonto­sabb és legelső lépést megtettük, vagyis ledöntöttük a feudalizmus fellegvárának falait, szétosztottuk a földet a parasztok között. De mindez csak keret, amelyet tartalommal, eleven élettel szükséges megtölteni, hogy ennek nyomán demokratikus közérzület alakuljon ki. Reméljük,, hogy ez fokonként meg fog valósulni. Nem hátráltat­hatja sem a kormányt, sem a par­lamentet az, hogy az ország népe a jelen pillanatban a termeléshez szükséges eszközök híjján van. Ha most is azzal kezdjük, hogy foly­ton csak szegénységünkre hivatko­zunk, cselekedeteinket kitoljuk a bizonytalan jövőbe. A reálpolitika azt követeli, hogy azonnal fogjunk hozzá az ország teljes megszerve- „ S01 a zenéhez, közgazdaságunk organizált ismertetésára. Idsdhoe. Az ír parlament ét many jeligéje ft .67% lehet más, mint amit 1918-ban Garami Ernő elvtárt mondott: Dolgozni, dolgozni és dol­­gozni A parlament pénteki fil­m as előző ülésnél is jóval nagyobb érdeklődés mutatkozott A padsorok mind megteltek. A diplomaták nká mára fenntartott páholy sem ma­radt üresen. Megjelent Vorozile* marsall, Puskin követ. Fél 1 órakor kezdődött a„ film«, amelyet Nagy Ferenc elnök nyitott meg. Bejelentette, hogy a miniszter­elnök kíván szólni, majd Tildy Zol­tán tapsolt és éljenzés közben »tud­e kedett szólásra. Beszéde elején rámutatott arra, hog­y a pártok a válasz­t­ások után nem ellenfelekként kezdik ma­ a munkát A kormán­yalakuláa a koalíció szellemében történt meg. Hangsúlyozta, hogy nehéz­ munka előtt állunk. Majd az előző, idiowrle­nes kormány működését méltat­va rátért a kormány­program ránei sem Sí­tíí is Teljesítjük fegyverszüneti kötelezettségeinket A kormányprogram részletes is­mertetésénél a miniszterelnök min­denekelőtt a külügyi vonatkozású kérdésekről szólott. Az új magyar kormány külpolitikája továbbra is azon as alapon áll, amelyet az ideiglenes nemzeti kormány még Debrecenben lefektetett Ennek a külpolitikának első feladata a Szovjet-Unió bizalmának meg­szilárdítása és a Szovjet-Unióval való gazdasági, valamint kulturális kapcsola­taink további fejlesztése. A kormány és az egész nemzet minden erejével eleget kíván tenni a fegyverszüneti egyez­ményben vállalt kötelezettsé­gek hiánytalan teljesítésének, mert ezek teljesítése a két nép kö­zötti kapcsolatok előfeltétele. Me­leg szavakkal emlékezett meg a mi­niszterelnök a Szovjet­ Unió égéről, amellyel a diplomáciai kapcsolatok fölvételén át kiemelte hazánkat diplomáciai elsaiffekelt néh­ei­ből. Hasonló meleg baráti szavakkal fejtette ki a miniszterelnök, hogy ugyancsak nagy súlyt helyez « »»ma­gyar kormány a nyugati demo­kráciákkal való kapcsolatok kiépí­tésére, mert tudatában van annak a jelentőségnek, amellyel ezek a kapcsolatok a fiatal magyar demo­­kráciára újgy kulturális, mint gan­danázfi téren bíznak. A magyar kormány reméli, hogy az Egyesült Államokkal való diplomáciai kap­csolatok felvétele egyebek között a tengerentúli magyarsággal való összeköttetést is újra lehetővé teszik. A szomszéd népekkel való VUJ-politikai viszonyunkkal foglal­kozva a Romániával jelenleg fenn­álló kapcsolatokat fejlődésképesek­­nek nevezte a miniszterelnök. Ki­emelte a Groza-kormány megértő magatartását, azonban sajnálattal állapította meg, hogy a jóindulatú rendelkezések az alsóbbfokú köz­igazgatási szervek miatt gyakor­latban sokszor nem érvényesülnek megfelelően. Ennek ellenére gazda­sági és kulturális téren igen jelen­tős és örvendetes közeledés tapasz­talható a két ország között Jugo­szláviáról a legmelegebb dicséret hangján emlékezett meg Tildy Zol­tán. Magyarország a jugoszláv magatartást a komoly baráti jó­­viszony kialakulása zálogának te­kinti. (Taps.) Ausztriával kívána­tosak a kapcsolatok felvétele ,a erre minden remény most is vala. Ezután a csehszlovák köztársaság­­zal fennálló viszonnyal foglalkozott Kifejtette, hogy a demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni a csehszlovák köztársasággal is, azonban es az igyekezetünk eddig nem járt eredménnyel, mert a jó­szomszédi viszonyt a Szlovákiá­­ban végbemenő és az ottani­­»K­ovsácst «álya érint* na* Jugoszlávia szövetségi népköztársaság lett Cs­tbirtökön éjfél u­tán 15 perccel tar- meggyilkoltatása után lépett trónra, de tátta meg Illését a jugoszláv alkotmá­nyozó nemzetgyűlés, pontosan két esz­tendővel a Jajcel ellenállási ország­gyűlés után. Jajcelen kis hegyi erőd­ben öltek össze két esztendő előtt, most a diadalmas harcok után a Házban, ahol az elnöki széket festői szlovén M­­'Sieb­en a Ház legidősebb tagja fog­lalta el. As éjféli Illésen a képviselők átadták megbízólevelüket Tito tábor­nagynak. As Illés nagy jelentőségét az adja meg, hogy eltörölték a monarchiát és Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság név­vel kikiáltották a demokratikus szö­vetségi Jugoszláviát Eissel a döntéssel I. Karagyorgyev­es Péter és az egész Karsgyorgyevics uralkodóházat megfosztották minden uralkodói jogától. A ma 22 éves II. Péter 1931-ben sp­királynak mm01*-t helyette Pál herceg uralkodott, mint régena. Péter király Jelenleg Angliában tar­tózkodik a már röviddel a határozat után értesült a detronizálásról. Londonban nem okozott meglepetést Péter trónfosztása. A a Manchestar Guardian" kijelenti, hogy nem lehet a Jugoszláv királyságról azt állítani, mintha ügyesen töl­tötte volna IM szerepét Péter király nem volt szerencsés sem saját, sem tanácsadói politikájával. A Reuter-iroda diplomáciai munkatársa azt írja, hogy Tito köztársasági politi­kája ismeretes volt s a tábornagy fö­lényes választói győzelme után általá­nosságban ezt a fejleményt várták. Beavatott körök szerint Nagy-Bri­tannia nem emelt kifogást az alkotmá­ny­oal asmirigyüléa határozat«­­UM.

Next