Népszava, 1946. augusztus (74. évfolyam, 171–195. sz.)

1946-08-04 / 174. szám

Az a gesztus, amellyel az olasz­­ A Joint Ipari és Mezőgazdasági kiállítását a nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus 11-ig meg­hosszabbították. A kiállítás naponta 11—20 óráig díjtalanul megtekint­hető, Budapest V, Fürst Sándor uevű 21/b. szám alatt. A kiállítás alkalmi postahivatala ez idő alatt is a közönség rendelkezésére áll 1 X./I LA G JP O LS TIK A teg^w^z^L-:^^^ m, nmmii «—a Á brit politika váiaszúfjja r A nemzetközi helyzet a békeszer-, ".-jgdesck idejére tisztázódás felé Ibalsd, de s tisztázódás nevu jelent egyben enyhülést is. Tisztázódik annyiban, hogy­ az erők és érdekek .­csoportosulása világossá válik s nyilisan rajzolódnak ki azok a pro­blémák, amelyek megoldásra vár­nak. A nagyhatalmak érzik mély és súl­yos felelősségüket a sokat szen­vedett népek békéjéért és bármily komoly szempontok különítsék is­­el őket egymástól, keresik az útját olyan helyzet megteremtésének, amelyben legalább az egykori csatlósállamok formális békéje megköthető. Ebből a szempontból kell értékelni azokat a kiküszöbölő megoldásokat, amelyek a trieszti és az­ északafrikai olasz gyarmatok üegyében későbbi időpontra halasz­tot­ták az érdemi döntést. Ennek a kibontakozásnak érdekében első-Kor'van, sőt mondhatnánk egye­dül két európai nagyhatalom, a szzovistránió és Nagybritannia tett engedményt. As. Egyesült Államok «•s--; k asszisztáld a, megegyezésnél, 'Je ahhoz a maga részéről semmit •bjj­rátenni nem tudott. Néhány hónappal, sőt még né­hány­­héttel ezelőtt­­is az volt a lát­szat ,hogy a világhelyzetet a szóv­al -sstr.it ellentét dominálja. Mi már akk­or rámutattunk arra, hogy ez «csak látszata a valóságnak, amint "hogy csak felületi az az egyetért*''­ is, ami az USA és a Szovjet­ Unió, ültetve az USA és Nagy-Britannia k­»rs itt áll fenn. Kifejtettük a»t a •«­/•ReHinkH is, hogy abban az •egrenldtl'-n helyzetben, amely az rc'-ovai és amerikai nagyhatalmak követt lenniül. s merkantilis érdé­it­e ket szem előtt tartó Amerika szá­mára nem lehet kü­lönösen k­ívána­tos. ha két vevőnek teki­ nt«tt ször­íve'tségese na írjon birtli­as és jó viszony;­­a kerü! egymásst*!. " A gsz­.dasági hnly«e­.ből világosan követ­kw-M, hogy a «sabád nagytőke*­gszírájkod»;» rendszerét védelmező A. nyri­k«. nem lehet maradéktalan ;révis zonyba» a szocialista Szovjet-Unióval. "De világos volt az is, még jobban tart a szociáldemokrata kormányzás alá került Angliától, s hogy igyekezni fog­ igyekeznie, kell a maga gazdasági erejének fölényé­vel bizonyos fokú függőségi vi­szonyt teremteni Amerika és az­­ kit­áró világbirodalom központja, a nagyon elszegéé­yedett szigetország között. A­ brit munkáspárti kormány kül­politikája, mindeddig sok találga­tásra, kombinációra adott módot — *« nyitva hagyott sok ajtót nemcsak az amerikai, hanem az angol nagy-t­őkéseik felé is. De ugyanakkor a brit belpolitika, a munkáspárt gaz­dasági­ reformjai igen határozott és erélyes magatartást tanúsított az angol nagytőkésekkel szemben, s nem igen engedett ábrándokat ab­ban a tekintetben, hogy halálos ko­molyan veszi az angol monopoltölze­ndőzésének és kikapcsolásának ügyét. Az elkésve érkezett ameri­­kai kölcsön bizonyos kereskedelmi engedményt hozott az Egyesült­ Ál­lamoknak, de azt a függőséget, amelyről van, a washingtoni kép­viselőház vitája során is nyíltan szó esett, Attlee kormánya nem volt hajlandó vállalni. béke ügyének kérdésében a brit kor­mány engedett addigi merevségé­ből, arra mutat, hogy a szocialista kormány belpolitikáját, ha lassan is, de mégis követi a szocialista kül­politika érvényesülése is. Ha az an­gol imperializmus akaratát érvénye­sült volna a brit kormányzásban, akkor Amerika támogatásának t­u­datatában Nagy-Britannia nem en­gedett volna Tries­zt és Észak-Afrika kérdésében, hanem akár a béke ügyének elhalasztása­ vagy elgán­csol­ása árán is megmaradt volna eredeti álláspontján. Számított volna arra, hogyha Szovjet­ Unió oly hatá­rozottan és elszántan akarja az európai békék hogy annak érdeké­ben egyoldalű­ áldozatra is hajlandó lenne. Az, a körülmény, hogy a brit külpolitika nem ezt a vonalat kö­vette, hane­m a kétoldalú engedmény útját választotta, azt eredményezte, hogy a brit-szovjet viszony alap­vetően megjavult, s az­ eddigi bizal­matlanság légköre lényegesen meg­enyhült. S itt lép előtérbe az amerikai nagytőke érdeke. Nem kívánja és nem segíti ezt, az­ egészséges és a szó komoly értelmében demokrati­kus fejlődést, hanem, közbeveti , a maga merkantil szempontjait. Amíg Nagy-Britannia vállalta, a szembenállás politikáját a Szovjet­unióval, addig Amerika háttérben maradhatott. De mikor Anglia el­hajlik ettől az Amerikában neki szánt szereptől, akkor a trösztök politikája kénytelen nyíltan fel­lépni. Ezt kell látni az amerikai külügyi kormányzat raán­os gesz­tusában. Ennek a nagy világpoliti­kai játszmának egyik mozdulata az az amerikai jegyzék is, amelyet a délkeleteurópai -- a többi között­i magyar —k egykori jóvátétele ügyében farm­eron a szovjet kormán­yhoz. Vi­lágosan­­látni kell ezekben a tüne­tekben a nemzetközi életre is át­csapó osztályharc megnyilvánulá­sát. S ebben az osztályharcban — mint a vilá­sz számos országában — a békéért súlyos és nehéz felelőssé­get érző szocialista politikával szemben a nagytőke érdeke vette át a támadás szerepét. Mi a háború befejezése előtt is már úgy képzeltük Európa jövő alakulását, hogy a szocialista Szov­jet­ Unió­­ is, a monopolkapitalista USA között Európa kontinensén erősen szocialista irányú, népi demokráciák kialakulására kerül a sor. Ezt a hitünket erősítette most egy esztendeje az angol szociál­demokrata munkáspárt nagy vá­lasztási győzelme. S ebben a komoly és döntő világpolitikai helyzetben, a maga pozitív hatalmában erősen meggyengült, de egész szerkezeté­nél és világpolitikai kulcspozíció­jánál fogva döntő fontosságú Nagy-Britannia magatartása bizonyos értelemben döntően hat ki Európa fejlődésére és megbékélésére. Ha Nagy-Britannia válalta volna a washingtoni és newyorki trösztök elnöki szobáiban neki szánt szerepet, akkor Európa nyugati területén is érvényesült volna a nagytőke újabb erőrekapása , s ez felmérhetetlen károkat okozott volna az emberiség őszinte megbékélésének. Minden jel arra mutat azonban, hogy a brit külpolitika teljesen megérnie füg­getlenségét, s nincs előtte, más parancs, mint szocialista mivoltá­nak, s az emberiség dolgozó töme­geinek békevágya­ által diktált er­­kölcsi parancs. Európa következő éveinek, nyugalmának és békéjének sorsa lényegében Londonban dől most el. Ha a brit mukásp­árti kor­mány továbbmegy a megkezdett úton,­­ egész súlyával a demokrá­ciák, a szocializmus nagy ügye mellé áll, akkor az európai népi demokráciák, s ezzel együtt a béke ügye is biztosítottnak tekinthető. Az­ amerikai tőke pedig ak­arva, nem­ akarva, kénytelen lesz bele­törődni az adott helyzetbe é s a csatlósállamok Imaga dolgozó tömegeinek nyomó­intézei­t Wa-1 cír­ mogkerorral és megtalálni a NÉPSZAVA. 1946 ann. -i megegyezés útját ezzel a baloldali, öntudatosan politizáló Európával is. A Szovjet­ Unió külpolitikája vilá­gosan és minden hátsó gondolat, nél­kül az európai béke és biztonság ügrvéte szolgálja. Amerika erre való tekintet nélkül a monopolkapitaliz­mus kívánságainak biztosítását ke­resi — mégha feszültségei, ide semmiesetre sem konfliktusok) árán is. A helyzet kulcsa Londonban '".an-A világ népei s velük együtt a magyar dolgozó milliók, bizakodva tekintenek a Foreign Office fel i­­s hiszik, hogy ebből a házból, amely­ből századokon át a nagytékéis imperializmus kom­ányzását sugá­rozták ki, most az új Európa­ sors­döntő napjaiban a kormányra jutott szocialista eszme szolgálatában az igazi béke, a szocialista béke politi­kája, kerül ki győztegné. Ez bizto­sítja majd végleg az európai népi demokráciák szilárd győzel­mit. Horváth Zoltán 1-é Nem fog lemaradni a forintcsatában? Felkészült a hirdetésekkel? Pedig most vagy hirdet... vagy elfelejtik! Kisegítjük néhány remek ötlettel, gondos lebonyolítással, jó elhelye­zéssel — csak hívjon fel! Hirdetéseit jobban intézzük, mint Ön! HIRDETŐ IRODA: ERZSÉBET­ KRT. 9-11. SZT. ISTVÁN­ KRT. 29. TELEFON: 22-00-33, 22-00-44. FIÓK: 122-122. További lé­pés 02 alamosítás terén Bán Antal elvtárs, iparügyi mi­niszter a múlt héten a nemzetgyűlés elé terjesztette a vilámosmé­vek energiatelepeinek és tervenyü­k ei­nek államosításáról szóló­­törvény­javaslatot.­A házszabályok érelmé­ben a javaslatokat előbb az egy-és szakbizottságok tárgyalják, ujjafti ezután kerül a neranetgy ülés pri­numa elé.­­ Az újabb államosítási törvény­javaslatot kedden tárgyalja a­­"­?'?­zetgyűlés közgazdasági és a­kíréltívé­désü­gyi, valamint pé­nztáryi bizott­sága. A bizottságok előre pl/:fhatólag? rövid idő alatt befejezik­­tárgyalá­saikat és a nemzetgyűlés m ? mostani ülésszakában m­egv­i­tatja­ Bán elvtárs törvényjavaslatát. A villanyi«]epek áU®moíé.'á?^ if­lentis lépés, mert az tpnr 'ajloLt^ov felszabadulnak eka­ pitaliste rlllaiv -válla­latok önkényes fizlo^i pi»W.,?­kája alól és a falvak villa­ Hen­t...-y, is erőteljes ütemben indulhat­ min­. Győrött és Szombathelye­tt Az iparügyi roinasztérimra meg­kapta a Győri Vagongyér­­"­c.n14-j ét amely szerint a július hónapi üze­mi verseny nyomán gyár­ nagy eredményeket ért el. Min gyárt a verseny kezdetén teljes egészében elérték a békebeli teljesítm­ény. A legkiválóbb munkásokat egy.évi fizetéspótlékban és családia­ásca­l együtt háromheti ingyenes nyara­lásban részesítették. A szombathelyi kender- és ter­vki­készítő üzem, amely a hadművele­tek során ért súlyos rombolások újjáépítése után megkezdte rendes munkáját, a békebeli termedés 117%-át érte el — Az, «0­osak nyugdíja- A legutobb­ rea*?« kivöli rolti Seiter tanáca ott Molnár Brit elv­társ, n­épjóléti minlisztar elöte Tjcristós és­» reinvésték s bany^nyTwbA-eVet is ez órair­s«j:i. valamint baleágségi J&raeSSokai. f Win­­töttek az orvosok nyugdijának a k«5vai ásában is. \i orvosose forintba« m«-srA.li;;jrk­j-'U nyngidiäöS6&«g« beti 1» «9 « forint kö-aätt van. A kontientviselőke* kötelezték a« OTBA-járulék fisé­tétére, a­uely a IX. fize­tési osztályi^ S, a VI. flwítéei osztályig I.i, az V. fizetési osztálytól fölfelé pedig 3%. Ezzel a rendelettel akarták a­ s OTBA-t is­mét életképessé t**ni. — Újabb szeretetadomány EsylptomSóU Pattiy Jjáez­ó és felesége. Bitb­y Ölea m­últ­héten nagyobb mennyiségű cukrot és teli­konzervet küldtek a főváros szegényeinek, amelyet már széjjel is osztottak. Értesül­ö­seink szerint újabb szeretet-adományt küld­tek Pállafy Lán­dóék. 500 láda tejk­oanei­r, GOOO kiló ő­skor, 1000 kiló csokoládé. MW0 kiló szappan, 1800 kiló rizs és 21100 pár dpa van útban Buda­pest felé. — A Kaall-ffárda Károlyi-kert­ fcuntrvcr­eenye i-én, vaeárnap dél­után I órakor ken-46dik. k

Next