Népszava, 1946. október (74. évfolyam, 221–247. sz.)

1946-10-01 / 221. szám

Szvetlen tárgyalásokon nem tudták rendezni a szlovákiai magyarság ügyét A párizsi értekezlet magyar al­bizottsága szombaton délután jóvá­hagyta a pozsonyi hídfő ügyében készített jelentést. Eszerint Cseh­szlovákiához csatolja a Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar te­rületrész északi felét, valamint a csehszlovákok által kért öt közig közül hármat. Bezenye és Bajka magyar marad. A magyar békekül­döttség ez alkalomból levelet inté­zett az albizottság elnökéhez és tag­jaihoz, melyben megállapítja, hogy a döntés mind elvi, mind gazdasági szempontból kifogásolható. Az albizottság a jelentés elfoga­dása után Újzéland indítványára megállapodott abban, hogy Magyar­ország és Csehszlovákia képviselői vasárnap délután közvetlen tárgya­lásokat kezdenek a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsának rende­zésére vonatkozóan. A tárgyalás semmiképpen nem befolyásolhatja az albizottság munkáját A határozat meghozatala után a magyar delegáció vezetői a szak­értők bevonásával a k­­ülügyminisz­ter lakosztályában a kora hajnali órákig tanácskoztak.. Eredménytelen 0z első tárgyalás A csehszlovák ,ső magyar delegá­ció közötti első közvetlen tárgya­lás délután 4 ó­­akor kezdődött, az albizottság megfigyelő­jeként Pope tábornok, kanadai delegátus fog­lalta el az elnöki széket. Tekintet­tel a megb­­szélések bizalmas ter­mészetére, a elnök zárt ülést ren­delt el. A két delegáció 47 percig tanácskozott a 200.000 szlovákiai ma­gyar son­áról Végül a következő h­ivatali*) közleményt adták ki: „A csehszlovák és magyar dele­gáció­­i magyar területi és poli­tikai bizottság albizottsága meg­hívásának eleget téve, szeptember 29-én, délután 4 órakor Pope tábor­nok, kanadai delegátus elnöklete alatt tanácskoztak a Luxembourg palotában. A megbeszélések nem vezettek megoldáshoz A hétfői albizottsági ülésen tel­jesen függetlenül az eredményte­len közvetlen tárgyalásoktól, napi­rendre kerül a 200.000 szlovákiai magyar ügye. Új­e tudják, hogy a bizottsági tárgyalásokon a ma­gyar külügyminiszter fogja kép­viselni a magyar álláspontot. Jugoszlávia nem fogadja el a trieszti rendezést Az olasz területi bizottság dön­tést hozott a trieszti terü­et határá­ról. Tizenkét szavazattal öt ellen elfogadták az úgynevezett francia vonalat, amely a jugoszláv-olasz határt megvonja. A jugoszláv kül­döttség tiltakozott a vonal elfoga­dása ellen és újra kijelentette, hogy ez esetben nem írja alá a békeszer­ződést és nem vonja vissza csapa­tait Isztriából. Tito miniszterelnök a vasúti munkások előtt mondott beszédében egyebek között kijelen­tette, hogy a jugoszláv ko­m­ny egy pillanatig sem feledkezik meg arról, hogy kötelessége létrehozni Venezia-Giulia tartomány Jugo­szláviához történő visszacsatolását. A jugoszláv-olasz közvetlen tár­gyalások, mint azt a Népszava már jelentette, megszakadtak. De Gas­perri olasz miniszterelnök kijelen­tette, hogy ez azért történt, mert a jugoszlávok véleménye szerint a két országnak területi kérdésekben elfoglalt eltérő álláspontja nem nyújtott alapot a megállapodásra A görög válság és a király visszatérése György görög király szombaton érkezett Athénba és éjszaka rádió­szózatot intézett a görög néphez. Ebben kijelentette, hogy minden erejét egy demokratikus és parla­mentáris rendszer érdekében fogja kifejteni és kérte, borítsák a fele­dés fátyolát a múlt hibáira. Calda­risz görög miniszterelnök szomba­ton benyújtotta lemondását, majd a király új kormány megalakításá­val bízta meg. Caldarisz szélesebb alapokon nyugvó kormányt kíván és ezért tárgyalásokat kezdett az ellenzék vezéreivel. Athénben úgy tudják, hogy az ellenzék csak akkor vesz részt a kormányban, ha feloszlat­ják a képviselőházat és új válasz­tásokat írnak ki. A görög kormány szükségesnek látott hivatalos közle­ményt kiadni az albán határ­incidensekről. Eszerint, persze, a határincidensek kizárólag albán kihívásra történtek. Két érdekesen ellentmondó hír érkezett a görögországi angol csapatokkal kapcsolatban. Az egyik szerint a Közel-Keletről angol csapatokat szálítottak partra különféle görög kikötőkben, különösen Szaloniki­bem. Ezeket a katonákat Tessáliába és Macedóniába szállították. Az AFP ezzel szemben azt jelenti, hogy egyetlen brit csapatszállító sem horgonyoz Szalonikiben, kivéve az ott hadgyakorlatot tartó föld­közitengeri hajóhad két kor­vett­jét. A Görögországban tartózkodó brit csapatokkal kapcsolatban Viktorov a Pravdában cikket írt, amelyben kifejti, hogy az angolszászok nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy visszavonuljanak azokról a támasz­pontokról, amelyeket a háború alatt katonai szükségesség címén elfog­laltak. Reméli, hogy a Biztonsági Tanács, amely az ebben a tárgyban benyújtott szovjet javaslatot nem tűzte napirendre, még egyszer visz­szatér erre a fontos kérdésre, amely akadályt jelent a tartós béke meg­valósításában. Megszavazták az új francia alkot­­ányt A francia alkotmányozó nemzet­gyűlés 410 szavazattal 106 ellenében elfogadta az alkotmánytervezetet. Eszerint Franciaország oszthatat­lan, demokratikus és szociális köz­társaság, ahol a nemzeti szuvereni­tás birtokosa és gyakorlója a fran­cia nép. E jogát a képviselők meg­választásával illetve képviselői ál­tal gyakorolja. Kétkamarás parla­ment van, a nemzetgyűlés öt évre általános, egyenlő, titkos szavazás­sal választják. A köztársasági elnö­köt hét évre választja a két ka­mara. Az elnök nevezi ki a minisz­tereket és a miniszterek a nemzet­gyűlésnek felelősek. De Gaulle tá­­­­bornok, aki élesen ellenezte ennek a fés 38.000 tervezetnek a megszavazását, va-­­te v­a­sárnap kijelentette, ho­gy az alkot­mánytervezet nem kielégítő és el­fogadhatatlannak tartja, de hangoz­tatta, hogy mint magánszemély beszél és nem pártja nevében. A baloldali sajtó nagy örömmel üdvözli a tervezetet, a Le Populaire bizonyosra veszi, hogy az október 13-i népszavazáson a francia nép helyesléssel fogja elfogadni a nem­zetgyűlésnek ezt a művét. Németország kérdése mindinkább előtérbe kerül. Mint ismeretes, Eisenhower tábornok meglátogatta Németország amerikai övezetét. Frankfurti tartózkodása folyamán kijelentette, hogy az USA német­országi politikája a Byrnes kül­ügyminiszter által megjelölt elve­ken nyugszik. Frankfurtból Fi­sen­hower Berlinbe utazott. Egy nyi­latkozata szerint jövő év júliusáig az amerikai övezet megszálló csa­patainak létszámát 117.000 katonára repülőre fogják csökken­ októberben? Az in­rik­ titok! Annyit a nagy nyilvánosságnak, hogy minden felkészültségünkkel otthonát boldoggá és kellemessé varázsoljuk. Sok azát kombinált bútor, hálószoba, ebédlő, úriszoba, rekamié, ülő­bútorok stb. között választhat. — Legnagyobb fizetési kedvezmény! Vidékre teherautón szállitunk. Asztalosok és Kárpitosok Termelő és Értékealii» Sxiít. Budapest. DU«! út IS és Barosa­ncea * Telefon: ISJ—319 elterjes gazdálkodást. Több mint ötven éve, az alföldi nagy mezőgazdasági centrumokban, majd később az alföldi falvakban is és az egész ország területén szo­ciáldemokrata parasztezer­vezetők alakultak. Ettől az időtől kezdve a párt állandó küzdelmet folytatott a föld igazságosabb megoszlásáért, a mezőgazdasági munkások jobb munkafeltételeiért és a szociális biztosításokért. A fö­dnél ai fö­­­munkások és kisparasz­ok azért is léptek be a Szociál­em­­­ata Pártba, mert úgy látták, hogy mi védjük meg legjobban az érde­ki­ket. A pártnak a parasztszervezetei legfontosabb feladatuknak a földért való harcot tekintették. Egyes al­földi helyeken a szocialistákat az időtájt általában földosztóknak nevezték. Tiszta múltunk Pártunk kongresszusain mindig külön napirendi pontként szerepel­­tak a földkérdés, a mezőgazdasági munkásság problémát Így jutott el a gjárf" szakadatlan küzdelmek árán" az első világháború utáni időkig," amikor azután a földmunkások szer­vezete hatalmasan megerősödött és a világháború befejezését követő forradalom célul tűzte ki a föld­reformot és a forradalmak leverése után az ellenforradalmi kormá­nyok is kénytelenek voltak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Az ellenforradalom és a Bethlen­konszolidáció után, amikor már a parlamentből a parasztságot majd­nem teljesen kiszorították és a Kis­gazdapárt sem rendelkezett még politikai erővel, az 1930-as évek ele­jén megint a Szociáldemokrata Párt tűzte ki célul, hogy a falu la­kosságát­ megszervezi. Megalkotta a párt földprogramját, mely a mező­gazdaság összes kérdéseire kiterjed és megjelöli az utat, amelyen ha­ladni kell a magyar mezőgazdaság­nak a földosztás után is. Vízgazdálkodást A párt agrárprogramja szerint legfontosabb teendő a kisbirtokok belterjes gazdálkodásra való átté­rése. A belterjességre való törek­vésnek azonban különböző akadá­lyai, illetőleg alapfeltételei vannak. Ilyenek elsősorban a talajjavítás azonkívül fontos tényező a belter­jességben az öntözés, magyar vi­szonyokra jellemző csapadékhiány pótlása. A magyar vízgazdálkodási kérdé­sekkel szakembereink hosszú idő óta foglalkoznak. Az eddigi kormá­nyok azonban, amelyek osztály­szempontokat tartottak szem előtt, nem tudták a nemzeti erőket egy kérdésre koncentrálni. Így azok a szép tervek, amelyeket a magyar műszaki szakemberek folyók sza­bályozására, vízi erők felhasználá­sára, az öntözővíz tárolására és az öntözővizek felhasználására készí­tettek, nem valósultak meg. A Duna-Tisza-csatorna építetté­nek terve mintegy 200 éve merült fel először és ma sem jutottunk odáig, hogy a végleges tervek el­készültek volna. A Tisza, a Sió, Sajó és a Körösök szabályozásai sem tekinthetők véglegeseknek. Ér­demes megemlíteni, hogy a Sió csatornázásához, hajózhatóvá téte­léhez 1913 ban kezdtek és talán csak most jutunk majd hozzá, hogy elkészíthessük a szükséges zsilipe­ket a Balaton—Sió-toroknál és a hajózás egy-két éven belül meg­indulhat. A demokrácia át fog térni a gyors cselekvésre. Amikor a mezőgazda­ságunk átszervezéséről és belter­­essé tételéről beszélünk, akkor elsősorban a Tisza csatornázására, a Tisza vizének felfogására, táro­lására kell súlyt­­ helyeznünk, hogy a szikesek megjavítására, öntözé­sére, általában öntözésre megfelelő minőségű és mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Össze kell kapcsolni a Tisza szabályozását, hajózhatóvá tételét, vizének tárolását és vízi erejének felhasználását. Oyan vízi műveket kell létesítenünk, amelyek mindezeknek a céloknak megfelel­nek és mindezeket a célokat szem előtt tartják. A talajjavítás kérdése és az úgynevezett belvizek­nek a levezetése, vagy a belvizek­nek­ a tárolása és öntözésekre való felhasználása a másik igen nagy probléma és ezzel kapcsolódik az ármentesítő és belvízszabályozó­társulatoknak megfelelő átszerve­zése is.A magyar vízgazdálkodással kap­csolatosan a földművelésügyi mi­nisztériumnak kész tervei vannak. Ezeknek a terveknek a megvalósí­tásához hosszú évekre van szükség, de megint csak azt hangsúlyozom, hogy miután a feladatok a kapuk előtt vannak, sokkal gyorsabban kell ezeket a kérdéseket, szőnyegre hozni és főleg a terveket megvaló­sítani, mint ahogyan ezt eredetileg gondolták. Alapvető kérdés tehát a vízgaz­dálkodás, az öntözésre való áttérés, talajjavítás, az ármentesítés és a belvízlevezetés korszerűsítése. Takács Ferenc Kedden hirdetnek ítéletet a nürnbergi perben (Nürnberg. — „MTI") Hé­tfőn kezdték meg a nürnbergi tárgyalá­son az ítélet indokolását. Magát az ítéletet kedden hirdetik ki a vádlottak jelenlétében. uá­— Tildy Zoltán nyitotta meg aa­ságrajzolók karikatúrakiállítását. — A kecskeméti tanyákon kiszáradnak: a kutak. Egyes kecskeméti tanyákon a nagy szárazság következtében már a kutak is kiszáradnak. A kecskemétihez tartozó Úr­réten ji­iu­s 30-a óta mindössze 22 milli­méter eső esett.­­ A rendőrség nyiliin sofftt viselt del salt kutatja. Mindazok, akit a hetes számi nyilas várospairanoanok (Albertfalva, L­uda­fok, Budatétény, Nagytétény) Herczeg so­főrjére terhelt adatot tudnak szolgáltatni, vagy viselt dolgait ismerik, sürgősem je­lentkezzen­ek tanúkihallgatásra a Budakör­nyéki Iáj­ási Kapitányság (VII. Hársfa­ti SS) politikai osztályán. — Olive de Hawllfind, aki az Elfújta a szél-ben világsikert aratott, a közel­jövőiben a Raff­­os: A frakkos betörő c. filmben mutatkozik be immét Buda­pesten. CX)

Next