Népszava, 1947. február (75. évfolyam, 26–49. sz.)

1947-02-01 / 26. szám

A Szociáldemokrata­­Párt a magyar demokrácia legszilárdabb pillére — mondotta Szakosíts elvtárs a kongresszus ünnepélyes megnyitásán Pénteken este az Állami Opera­házban ünnepi műsor keretében nyitották meg a Szociáldemokrata Párt 35. kongresszusát, amelyet méltán nevez­hetünk az új magyar történelem egyik legjelentősebb állomásának. A díszhangversenyen olyan közönség gyűlt egybe, amely büszke várakozással meg öntudat­tal tekint az egész magyar demokrácia szempontjából sorsdöntő tanács­kozások elé. A nézőtéren ott láttunk a magyar politikai élet legkiválóbb képvise­lőit, valamint a kongresszus illusz­tris külföldi vendégeit is. Megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök és felesége és Nagy Ferenc miniszter­terelnök is. Szakasits Árpád, Kéthly Anna, Szeder Ferenc, Bán Antal Riel István, Böhm Vilmos, Rónai Sándor, Zentai Vilmos, Kiss Roland, Büchler József, Faragó László, Bechtler Péter, Mónus Il­lésné, Takács Ferenc, Justus Pál, Pollákné Stern Szeréna elvtársak­kal az élen ott volt a Szociáldemo­krata Párt minden vezetője, moz­galmi funkcionáriusa, üzemi bizott­sági vezetője, valamint a teljes számú parlamenti és községi frak­ció. Megjelent a szovjet követség és katonai misszió küldöttsége is, élén Szviridov altábornaggyal és Puskin követtel, de képviseltették magukat a többi külföldi követsé­gek és missziók is. A Kommunista Párt elküldte ünnepségünkre Rá­kosi Mátyás, Czető Ernő, Rajk László, Révai József és Nagy Imre elvtársai. A Parasztpártot Veres Péter és Kovács Imre képviselte. Az egyik díszpáholyban helyet fog­lalt a nagy mentor, a második ma­gyar köztársaság elnöke, Ká­rolyi Mihály 4. felesége. A kormány tagjai kö­sői, ott láttak Rácz Jenő pénzügy-, Bárányos Károly földművelésügyi, Szakasits Árpád elvtárs, pártunk főtitkára köszöntötte nagyhatású beszédben a megjelent vendégeket. Köszöntöm Tildy Zoltánt — mon­dotta bevezetőben —, a magyar köztársaság elnökét és büszkén kö­szöntöm az egyesztendős magyar köztársaságot, amely a magyar nép szabadságszeretetéből, demo­kratikus meggyőződéséből és aka­ratából született meg. Köszöntöm Károlyi Mihályt, az októberi forradalom hősét és a má­sodik magyar köztársaság elnökét. Üdvözlöm a miniszterelnök­ urat és a kormány megjelent tagjait, a polgármester urat, minden vendé­günket és a demokratikus -pártok képviselőit. Nemzetközi szolidaritással kö­szöntöm­ testvérpártjaink delegátu­sait. őszinte barátsággal és szeretettel ü­dvözlöm Rákosi Mátyás elvtársat, a Majorai Kommunista Párt kül­döttjeit és mélységes szocialista Bartha Albert honvédelmi,­­ Gyön­gyösi János külügy- és Erőss Já­nos közellátásügyi minisztert. Meg­jelent népes fővárosi küldöttség élén Kővágó József polgármester, Balassa Gyula elvtárs, országos fő­kapitány. Ortutay Gyula, a rádió elnöke. De ki győzné felsorolni a sok megjelentet, ki győzi elemezni azt az érdekes és színes tömeget, amely lelkesedéssel, ünnepi meghatottság­gal vett részt pártunk ez estjén. Ez az esemény egyebek között az­zal is kivált a hasonlóak közül, hogy részvevőinek zömét a dolgo­zók adták: ipari munkások, parasz­tok, szellemi munkát végzők. Az est első felét magasnívójú mű­sor töltötte be. Elhangzott a Him­nusz, a Marseillaise és a „Fél szo­cialisták!" a kétszáztagú MAVAÜ, az Ének- és Zeneművészeti Egyesü­let, az Általános Munkásdalegylet és a Központi Énekkar egyesített dalárdáinak előadásában, majd Le­hotay Árpád és Ladomerszky Mar­git elvtárs szavalt kiváló művé­szettel. Ezután következett az Opera­ház ének- és zenekarának előadásá­ban és Neményi Lili, Németh Anna, Nagypál László, Jámbor László közreműködésével, a művészi mű­sor fénypontja. Beethoven IX. szim­fóniájának, a béke és szabadság e csodálatos himnuszának fináléja. Vezényelt Vásárhelyi Zoltán és Fricsay Ferenc karnagy. A Marseillaise hangjai közben a színpad két oldaláról a kerületek és üzemek zászlóival vonultak fel a Stromfeld-gárda tagjai. Az opera­házi színpad hatalmas terét betöltő vörös lobogódísz impozáns keretet adott a 35. pártkongresszust meg­nyitó erőteljes ünnepségnek. Szünet után a színpadon helyez­kedett el a Szociáldemokrata Pár vezetősége és a kongresszusra érke­zett külföldi vendégek. Szakasits elvtárs jobbján Károlyi Mihály, balján Rákosi Mátyás elvtárs ült. együttérzéssel köszöntöm három­negyed évszázados pártunk 35. kongresszusán a városi és falusi küldötteket, az üzemek, a bányák és mezőgazdasági dolgozók harcos képviselőit. Köszöntöttük az élőket, az építő­ket, a harcosokat és a fegyver­társakat szolidaritásunk meleg ér­zésével és most forduljunk kegye­letes szívvel halottaink és mártír­jaink ismert és ismeretlen sírja felé. Hajtsuk meg fejünket harcos és tiszta életük emléke előtt, az ismeretlen proletármártírok jel­képe előtt. És most visszafordulunk az élők felé, nagy feladataink és nagy kö­telességeink felé. A Szociáldemokrata Párt 35. kongresszusa a magyar demo­krácia nagy fordulópontjának idején ül össze tanácskozásra, hogy meghozza határozatait és döntéseit a magyar politikai és gazdasági élet nagy sorsdöntő kérdésében. Pártgyűlésünk felé tekint most nemcsak a magyar politika minden tényezője, de tanácskozásunkra függesztik tekintetüket külföldi testvér­pártjaink éppen úgy, mint a nemzetközi politikai élet minden rendű és rangú tényezői. Nem vé­letlen ez­ Magyarország központi fekvése és a Szociáldemokrata Párt rendkívüli jelentősége, az or­szág politikai életében elfoglalt helyzete, múltja és nagy hagyomá­nyai magyarázzák ezt a feszült ér­deklődést. Tisztában vagyunk feladatunkkal, szerepünkkel és, jelentőségünkkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi pártunk a­ magyar demo­krácia legszilárdabb, legmeg­ingathatatlanabb pillére és tud­­juk, hogy tömegeink is mélyen átérzik ebből a helyzetünkből eredő roppant felelősségünk je­lentőségét. — Még csak kétséges sem lehet, hogy országos pártgyűlésünk a leg­teljesebb szocialista egység szelle­mében dönt majd nagy időszerű politikai kérdésekről, egységesen foglal állást a demokráciánkat fe­nyegető veszedelmekkel szemben és az országot érintő minden belpoli­tikai és külpolitikai, valamint gaz­daságpolitikai kérdésben. Párt­gyűlésünk hatalmas tömegerőink tudatában a legélesebb és legkönyörtele­­nebb harcot hirdeti meg minden ellenforradalmi, jobboldali szer­­vezkedéssel és a demokrácia megdöntésére irányuló minden kísérlettel szemben. Pártgyűlésünk magatartása semmi­féle kételyt nem támaszthat senki­ben, mert a Szociáldemokrata Párt forradalmi hagyomány­ainak útján viszi a harcot továbbra is a ma­gyar demokráciáért, a dolgozó ma­gyar tömegek felszabadításáért, az ország függetlenségéért és önálló­ságának megtartásáért. Pártunk külpolitikája is határo­zott és félreértést nem tűrő meg­szövegezést nyert pártgyűlésünkön, aminthogy az is kétségtelen, hogy a Szociáldemokrata Párt égési tömegerejét, tömegeinek buzgó­ságát, szorgalmát, szaktudását, áldozatkészségét a tervgazdál­kodás szolgálatába állítja, hogy tervszerű fokozott munkával szilárdítsa meg nemcsak a magyar emokráciát, hanem a dolgozó nép létalapjait is. Három nagy kérdés emelkedik ki pártgyűlésünk sok fontos tenni­valója közül: a demokrácia vé­delme, a magyar köztársaság meg­szilárdítása, az ellenforradalmi reakcióval való leszámolás az "ílyik­, a dolgozó tömegek befolyá­sának növelése az államkormány­zatban és a gazdasági életben a másik. Gazdasági életünk anar­chiájának megszüntetése és nemzet­gazdaságunk tervszerű megszerve­zése a harmadik. Ezeknek a fel­adatoknak a megoldása hárul ránk egész terhével és ehhez a munká­hoz hív­juk a munkások és parasz­tok százezreit és a magyar értelmi­sé­g legjobbjait. Nagy feladatunk mellett különös gondot akarunk fordítani a népnevelés ügyére. A magyar kultúra ü­gye elválasztha­tatlan kell, holgy legyen a Szociál­demokrata Párttól. Bi­sakén hivatkozhatunk pártunk tökéletes szellemi és cselekvésben egységére. Nyugodt öntudattal te­kintünk a jövő feladataira, annál nyugodtabban, mert az a meg­győződésünk, hogy az az alap, amelyre a magyar demokrácia föl­épült, a munkásegység alapja, a két nagy párt együttműködésének alapja szélesebb és szilárdabb lehez mint valaha és megingathatatlan marad minden viharokban. Szövetségünket a Kommunista Párttal még szorosabbra fűz­­zük anélkül, hogy az a büszke harcos, nagy múltú párt, a Szociáldemokrata Párt, akár egy jottányit is feladna füg­getlenségéből és önállóságából, amelyre féltékenyen vigyázunk. A mi pártunk határozott utat kö­vet tiszta célokat. Háromnegyed évszázaddal ezelőtt néhány lelkes fiatal munkás indult neki az útnak. Ezen az úton most százezrek hömpölyögnek. Az üldö­zött pártból kormányzó párt lett, a megvetett, megalázott, megtiprot­tak pártjából a diadalmas harcok pártja. Megyünk tovább ezen az i­­gás úton harcos Wisokscel a­­ győzelem fel­é. Éljen a Szociáldemokrata Párt, éljen a szocialista nemzetköziség! A kongresszus feladatának ismert­jét szenni nem akaró tapssal és éljien­zéssel forradták a k finnepítés résztvevői Ezután Károlyi Mihály lépett a mikro­fon elé, az ünneplő közönség perceiig tartó lelkes éljenzése közepette, amelyet mi szocialista alapon tudunk csak elképzelni. Károlyi Mihály az arany Máról Egész Magyarország és a t­erses világ figyeli, hogy a Szociáldemo­krata Párt 35. kongresszusa milyen döntéseket, határozatokat hoz — s kezdte beszédét. Súlyos feladatok előtt állunk, fel kell építenünk azt a független, demokratikus Ma­gyarországot. Az építőmunka előtt azonban szü­k­séges, hogy azokkal, akik meg akarják akadályozni, hogy Magy­ar­ország valóban demokratikus, progresszív ország legyen, vég­képpen leszámoljunk. Neon ele­gendő csak azokkal szem­benézni, akik a demokrácia elleni összeeskü­vésben részt vettek: le kell számolni azokkal is, akik nyíltan vagy bur­koltan vagy akár passzív nem­törődömséggel segítő kezet nyújtot­tak az­ összeesküvőknek. Meg kell értetni az ellen­forradalmáro­k­at — emelte fel hangját Károlyi M­hály —, hogy ma más időket élünk. A botnak a nyele a magyar munkás­ság kezében van és a magyar mun­kásság kezében van a kaszának az éle is. A magyar dolgozók nem tűrik majd, hogy bűnös kezekkel nyúljanak az épülő magyar demokráciához, a demokráciá­hoz, amely a nincstelen ma­gyar parasztot földhöz juttatta, amely a magyar proletár élet­i nívóját minden törekvésével emelni igyekszik. 1918-twua., és est Böhm «Ivt Arwon­d» tudja, hibáikat követtünk ed Esők­nek e hibáknak nem exahod mer iranétlődmiöík. Akkor aranyhidat kínáltunk as úr­ arország képviselődneik, hogy axon kertestül jöjjenek és segítsenek nekünk Ma­rarország újjáépítésében. A m úr­­agya­rország nem volt hajlandó erre az aranyhídra rálépni. Most aranyhíd helyett a sóhajok hídját kínáljuk feléjük. A komprenesum nagy feladata, egyebeik között, lik­vidálni az ellenforradalmat. Tudósítás folytatása a 6. oldalon. Büszkén köszöntöm...' 99 Munkáselőadás 1947 február 1-én, szombaton dél­után 1/14 órakor a Nemzeti Kamaraszínházban színre kerül GERHART HAUPTMANNS A bunda című darabja. Kedvezményes jegyek a Népszava könyvkereskedésben (Erzsébet körút 13. m*, telelés 213-447) válthatók Versenytárgyalási hirdetmény A Ma­gyar Vöröskereszt Központi Igazgatósán.g­ a nyír­vák­on verseny­tárgya­lást hirdet a Budapest, XII. Győri út 17—18. szám­ alatti Erzsébet kórház hely­r­eállításával kapcsolatosan a III. pavilion kőműves-, asztalos-, kakatos-, mázoló-, el­ekitromica berende­zési, vízvezetékcserelési, központi fűtési munkáira. A munkálatokra munka­ne­menként itt lehet ajánlatot tenni. A kiírás részletei a Magyar Vörös­kereszt Központi Igazgatósága gaizda­ság­i hivatalában (Budapest IV, Veres Pál­né u. 1, II. em. 211) önköltségi áron megszerezhetők, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában, az Ipartestületek Országos Központjánál és a Budapesti Építőmesterek Ipartes­tületénél m­egtek­in­th­etők. Az ajánlat­ okait 1947. évi feb­ruár hó 12-én déli 12 óráig le­het benyújtani a Magyar Vöröskereszt Központi Igaz­gatósága gazdasági hivatalánál (Buda­pest IV. Veres Pálné u. 1, IX. em, 201). Bámu­bpénzt ke­ll letenni. Budapest, 1947. évi Január hó­s­r-án. MAGYAR VÖRÖSKERESZT KÖZPONTI IGAZGATÓSÁGA. ker., ­ Versenytárgyalási hirdetmény A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. nyilvános versenytárgyalást hirdet: m . NATRIUMCHLORAT (gsík­té), SWW tin I"-os, országi*, egységes, 85 mm lapos KENDER NYOMÓTÖMLŐ raál­mására. Űrlapok és feltétel«* VII. Akácfa u. II. IV. 438 az. alatt megtekinthetők, illetve megszerezhetők. Az ajánlatok benyújtási határideje 1MT február 14-én 9 óra, Budapest, 1947 január 16. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSI BT.

Next