Népszava, 1948. augusztus (76. évfolyam, 175–199. sz.)

1948-08-18 / 189. szám

Mi újság a csarnokban? B!!;i!l!!:!!lllli­ ill ill!lillUWUIUUULIIIHUIIHIHIUIHHHI!liHIIIBIHiUlilillilinH) Megjelent a paradicsompaprika Kedden reggel ismét nagymeny­nyiségű áru érkezett a Nagyvásár­telep­re. Az árak általában változat­lanok. Kisebb ingadozások tapasz­talhatók a gyümölcs-­­és főzelék­félék árainál. A görögdinnyéből 24 vagonnal hoztak fel, ami az idei szezon legnagyobb mennyisége. A Nagy­vásár­telepre kedd reg­gel vasúton 107 vagon és hajón 125 mázsa áru érkezett. Csarnoki és piaci fogyasztói árak kedden reggel: marhahús 8.40, juhhús 8.60—12, sertéshús 10—19.60, zsírnak való szalonna 19, szabadforgalmú zsír 19.70— 20 forint Élő baromfi: tyúk 10.20, csirke 10.50, kacsa 10, tisztított baromfi: tyúk 11.50—13, csirke 12—13, liba, kacsa 11—13 forintig. Tisztított bontott baromfi: liba­, kacsaaprólék 5, zsír 19.20 forint Tojás: 0.67, ponty, élő 13—19 forint, jegelt ponty 10—14 forint. Burgonya, Gülbaba 0.60-0.68, Ella 0.50-0.56 forint Vöröshagyma 0.74, fokhagyma 3—1.10, fejeskáposzta, kelkáposzta 0.40—0.17, vöröskáposzta 0.68—0.94, savanyított ká­poszta 1.40—1.60, kalarábé 0.40—0.54, sóska és paraj 0.70—0.80, tisztított kar­fiól 3.24—3.70, főzőtök 0.20-0.24, gyalult tök 0.60—0.90, csövestengeri 0.20—0.27, paradicsom 0.40—0.68, paradicsompaprika 1.68—2.25, uborka 0.30-rl.—, fejessaláta 0.27—0.34, petrezselyem csomója 0 25—0.47, Juliskabab 0.95—1.05, zöldpaprika, he­gyes 0.94—1.— töltenivaló 0.81—1.15, gomba 8—16 forint. Gyümöl­cs, alma, asztali 2—3.20, rétes­alma 0.95—2.20, körte, faj 1.70—2­88 közönséges 110—1.25, szőlő 2.50—4, magya­váló szilva 0.96—1.15, vörösszilva 0.70— 0.95, ringló 0.90—3.10, őszibarack 1.50— 7.70, sárgabarack 2.50, sárgadinnye 0.60— 0.80, ananász 0.70—0.95, görögdinnye 0.60—0.95, szabadforgalmú cukor 8.50— 9.20, szabadforgalmú rizs 12.—, mák 8— 12, méz 11—12 forint. Olasz és csehszlovák gazdasági küldöttség Moszkvában A szovjet fővárosba olasz és cseh­szlovák gazdasági küldöttség érke­zett. A csehszlovák kereskedelmi küldöttséget Gregor külkereskedelmi miniszter vezeti és a delegáció a jövő évi árucsereforgalomról, vala­mint más időszerű kereskedelmi kérdésekről tárgyal. Az olasz gaz­dasági küldöttség vezetője La Malfa képviselő. Fizetett szabadság bevezetése Bulgáriában A bolgár népi demokrácia új tör­vénnyel rendezte a dolgozók fizeté­ses szabadságát. Ennek alapján minden munkás, aki legalább nyolc hónapon keresztül kollektív szerző­dés szerint alkalmazásban áll, évi 14 nap szabadságra jogosult. Azok a munkások, akik egészségte­len munkán dolgoztak vagy mun­kájuk veszélyes, továbbá azok, akik öt évnél hosszabb ideje dolgoznak, 38 nap szabadságot kapnak. 21 napi szabadság jár azoknak az igen ne­héz vagy egészségtelen munkát végzőknek, akik egyfolytában több mint öt évig­ voltak alkalmazásban. A szabadságidő 25 napra emelked­het, ha ezek a munkások meg­szakítás nélkül ugyanazon üzemben dolgoznak öt évnél tovább. Azok az élmunkások, akik meg­kapták az ezüst munkaérmet, három nappal több szabadságra jogosultak, akik pedig aranyérmet kaptak, öt nappal több szabadságot élveznek, de csak abban az évben, amikor megszerezték az érmet. Azoknak a munkavállalóknak, akik indokolatlanul, a vezetőség beleegyezése nélkül egy évben öt napot mulasztanak, a mulasztott napokat levonják a szabadságidejükből. Aki tíz napot mulaszt, annak nincs joga szabadságra. A fizetett szabad­ságon kívül minden munkás része­sülhet évente tíz nap nem fizetett szabadságban is. A szülőa­­nyáknak háromhónapi szülési szabadságra van joguk, ha legalább két hónapig kollektív-szerződéses viszonyban voltak. Szombaton délig árusítanak Mirói ír a., a pékek, hentesek és élelmiszerüzletek A Gazdasági Főtanács csütörtöki határozata értelmében augusztus 21-e munkaszüneti és hivatali szün­nap- E napon munkavállalót fog­lalkoztatni nem szabad• A rendelke­zés alól kivételt képeznek az élelmiszer, árusító üzemek, a sütödék, vala­mint a mészáros és hentes­üzletek, melyek déli 12 óráig nyitva tartani köteleseik és alkalmazottaikat is foglalkoztathatják. A dohánykisárudák, a fodrász, manikűr-, pedikür- és virágüzletek déli 12 óráig nyitva tarthatják üz­letüket és munkavállalóikat is fog­lalkoztathatják. A többi nyílt árusítási üzlet (rő­fös, textiles, ékszerész stb.) déli 12 óráig nyitva tartható, de e napon munkavállalót fog­­lalkoztatniuk nem szabad. A tilalom nem terjed ki a nyom­dában, időszaki lapok előállításával kapcsolatosan folytatott munkára, valamint a lapkiadó vállalatokra és szerkesztőségekre. Az üzemeknek és hivataloknak a szombati munkaidő kieséséből szár­mazó hátrányokat a munkaszünet után következő 11 nap alatt kell pó­tolni. A rendeletet be nem tartók kihágást követnek el, amely 15 napig terjedhető elzárással bünte­tendő. TERVGAZDÁLKODÁS Munkabérek és fizetések az államosított és a magániparban Nagyon érdekesek azok az ada­tok, amelyek a társadalombiztosí­tási szervek statisztikái alapján most kerültek nyilvánosságra a munkabérek alakulásáról. A leg­utolsó adat márciusra vonatkozik ugyan — és azóta átlag 12 száza­lékkal emelkedett az átlagos bér­nívó —, de így is nagyon jellegze­tes képet mutatnak a munkabér­helyzet alakulásáról. Az OTI 91-600 üzemben dolgozó összes­ 572.000 fizikai munka­vállaló béradatait dolgozta fel. A több mint félmillió dolgozó átlagos napibére 1803 forint volt márciusban, 81 százalékkal magasabb, mint 1946 őszén, a stabilizálás után­ Az iparban a legmagasabb bére­ket a bányászok kapták március­ban: 28,02 forintot. Ezután a sok­szorosítóipar következik 25,10 fo­rinttal. De meghaladta az átlagot a nehézipar, a bőripar, a gumiipar, a textilipar és az építőipar átlagos munkabére is. Viszont a legalacsonyabb volt a már­ciusi munkabér a borbély- és fodrásziparban — napi 9,38 forint —, ahol a mun­káltató még mindig szívesebben látja, ha tisztességes bér helyett borravalót kap a dolgozó. Az átlag­nál jóval alacsonyabb vo­t a már­ciusi napibér a konfekcióiparban is: mindössze 11,95 forint. Ennek az iparágnak nagyobb része még ma is az ipar magánszektorához tarto­zik, az állami részesedés­ jóval ki­sebb itt, mint a többi iparágban. A közölt adatok alapján megálla­píthatjuk, hogy az államosított iparban jóval magasabbak az átlagos munka­bérek, mint a magánkézben levő iparban. Márciusban ugyanis a­ száz munka­vállalónál többet foglalkoztató üze­mekben 21—22 forint volt az át­lagos havibér, tehát jóval több, mint az állag. Az 50—100 munkavállalót fog­lalkoztató üzemekben már csak 19.03 forint, 20—50-ig 18.89 forint, 10—20-ig 17.50 forint, 6— 10-ig 15.15 forint, a 2—5 munkást foglalkoztató kisipari üzemekben pedig már csak 11.05 forint. Minél kisebb teh­át az üzem, an­nál kevesebb az átlagos bér. Mi ennek az oka? Hiszen a kol­lektív szerződések hatálya egyfor­mán kiterjed az államosított és a magánszektorra? A nagy különbsé­gek oka nyilvánvalóan abban rejlik, hogy az államosított üzemekben a racionalizálások következtében na­gyobb a munkateljesítmény, tehát nagyobbak a teljesítménybérek is. Az államosított üzem tervszerűen szervezi a munkát és a munka­folyamatokat, ezenkívül a munkás ezeket az üzemeket a magáénak tekinti, nagyobb a munkakedve és a teljesítménye is — mindez pedig­ végered­ményben nagyobb teljesítmény-, bérben, nagyobb keresetben jut kifejezésre. Igazolja ezt az a körülmény is, hogy az államosított vállalatoknál márciusban már 96 százalékkal ha­ladta meg az átlagos munkabér az 1946 őszi bérnívót, míre ugyanezen idő alatt a magánszektorban csak 65 százalékkal emelkedtek a munka­bérek. A termelőeszközök köztulaj­donbavétele tehát kézzelfoghatóan nagyobb jövedelmet biztosít a dol­gozók számára. 300 mintagazdát tüntetnek ki szeptemberben Az Országos Mezőgazdasági Ver­senyiroda a gabonafélék termesz­tésében kiváló eredményt elért gazdák között szeptember 8-án három­száz „Mi­ntagazda"-k­itün­te­tést oszt ki. A termelési verseny végleges lezárása után a többi ver­senyágakban kiváló termelést fel­mutató gazdák is megkapják a jel­vényt. . Építési és útépítési kiállítás is lesz az Őszi Vásáron A szeptember 3-án megnyíló Buda­­pesti Őszi Vásáron igen nagy ará­nyokban kerül sor a vidék, a falu és általában a mezőgazdaság prob­lémáinak feltárására, a mezőgazda­sági termelés helyes módszereinek népszerűsítésére és a mezőgazdaság által már piacra hozott exportfeles­legek propagálására. A mezőgazda­sági kiállítási rész egyik különle­ges érdekessége lesz a faluépítés problémájának gyakorlati bemuta­tása és ezzel kapcsolatban a vidéki bekötőutak, járdák, kutak és általá­ban a falusi közegészségügyi beren­dezések szemléltető bemutatása. A városligeti vásárterület egyik főút­vonalát szakaszokra osztva, más és és más út- és járdaépítési rendszer­rel építik ki, ahol a városok és köz­ségek vezetői kiválaszthatják az ő talajviszonyaiknak legjobban meg­felelő út- és járdaépítési módozato­kat és tájékozást szerezhetnek az útépítések költségeiről is. (X) ismerteti azt a körkérdést, amelyet a Gallup-intézet tett fel különböző orszá­gok háziasszonyainak. A körkérdés így hangzott: „Mit tenne ön, ha egy napra megszerezné országában a legfőbb ha­talmat?". Egy amerikai háziasszony így vála­szolt: „Egyharmadára csökkentené­i rögtön a nylon-harisnyák árát.­". Egy angol háziasszony a következőket mondotta: „Betiltanám az egész egyesült királyságban a hosszú ruhák divatját!". Egy francia háziasszony ezeket felelte: „Kitörölném szókincsünkből ezt a rette­netes szót, hogy háború és súlyos bün­tetéssel sújtanám, aki ezt a jövőben kiejti." Bie Presse jelenti Londonból, hogy az utolsó hó­napokban az angol takarékbetétek csök­kenéséről számolnak be a kimutatások. Figyelemreméltó a lakosság bizonyos rétegeiben a reáljövedelmek csökkenése is. Több gazdasági ágban lényegesen visszafejlődött az üzleti forgalom. "WIENER IQfcMiaipy*** egyik cikke a világ erősütemű népese­désével foglalkozik. Az Egyesült Nem­zetek statisztikusai szerint: a világ la­kossága rövid időn belül megkétszere­ződik. A legújabb statisztikák arról ta­núskodnak, hogy a születések száma a háborús években sem csökkent, sőt sok helyen növekedett. 1939-ben megkezdő­dött az Egyesült Államokban az a hatal­mas gyermekszaporulat, amelyet „Baby­boom"-nak neveztek és amely még 1947-ben is tartott. 1947-ben 3,7 millió születéssel születési rekord teremtődött az Egyesült Államokban. Európában 1947-ben — a háborús pusztítások, éhe­zések és a háborút követő nyomor elle­nére — 21 millió emberrel több van, mint 1939-ben. A Szovjet­ Unióban évi négymilliót tesz ki az emberszaporulat, Japánban egymilliót, Kínában pedig hatmilliót. A világnak ma összesen két­milliárd és 250 millió lakosa van. Ötven és mára a világ lakossága túlhaladja a hárommilliárdot és — a statisztikusok valószínűségszámításai szerint — 2040-ben eléri a 4,5 milliárdot. A „Wiener Wochenausga­be" beszámol arról, hogy a brooklyni gyermekklinika kutatóintézetében két tudós arra az eredményre jutott: a foszfor megfelelő adagolásával elejét lehet venni a fog­kövek képződésének. A két orvos szük­ségesnek tartja, hogy a gyermekeknek — mészen kívül — foszfort is adagolja­nak. ismerteti Gottfried Thompson egyetemi tanár angliai intelligencia-vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálatok szerint: Anglia lakosságából legalább 1­00.000 ember a normálison aluli szellemi nívót, egymillió az ostobaság határán levő álla­potot, kétmillió pedig gyengeelméjűsé­get, imbecilitást vagy idoltizmust mutat. Thompson tanár tanulmánya súlyos vádirat Anglia nevelésügye és egészség­védelme ellen. Befejező sorai így hang­zanak: „Ha Anglia így folytatja, akkor arrafelé halad, hogy az ostobák nemzete legyen Az Egyesült Államok — olvashatjuk ugyancsak az „Action" hasábjain — mindent megtesz Japán iparának újjá­élesztésére. Természetesen az amerikai ipar rátette a kezét a japán ipar leg­hősebb faktoraira és ahol csak lehetett, érdekeltséget szerzett. Walter Ch­apiro, az ismert amerikai nagyiparos, aki nem­rég tért vissza távolkeleti tanulmány­útjáról, kijelentette, hogy Japán — öt esztendő múlva — az Egyesült Államok után a világ legnagyobb gyári áloma lesz. HE6D0MMÍI8E DE LINDlP£HD*HCf f«AH(AIS£

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék