Népszava, 1949. szeptember (77. évfolyam, 202-227. sz.)

1949-09-01 / 202. szám

­­ti Pártunk döntő, központi feladatként állítja elénk: fokozzuk a munka termelékenységét! Kovács István elvtárs beszéde a Nagybudapesti Pártbizottság kibővített választmányi ülésén Szerdán délután a Magyar Dolgozók Pártja Nagybuda­pesti Pártbizottságának kibővített pártválasztmánya az élel­mezési dolgozók szakszervezetének székházában összeült, hogy megtárgyalja azokat a hiányosságokat, amelyek szociálisba építőmunkánkban mutatkoznak a munkafegyelem, az egyéni felelősség és a munka termelékenysége területén. A választ­mányi ülésen megjelent Pártunk bölcs és szeretett vezére a magyar nép nagy tanítója, Rákosi Mátyás elvtárs. Megjelen­tek Szakasits Árpád, Gerő Ernő, Marosán György, Zsofinyecz Mihály, Kossa István, Vas Zoltán, Dráhos Lajos, Apró Antal és Pongrácz Kálmán elvtársak, iparunk vezetői, vállalat­­vezetők, üzemi párttitkárok és szakszervezeti titkárok. »Megszüntetni a felelősség hiányát, megjavítani a munka megszervezését, helyesen osztani szét az erőket az üzemen belül — ez a feladat«. Sztálin elvtársnak ez az útmutatása világította be azt az utat, amelyen szocialista iparunk vezetői­nek s a magyar munkásosztálynak most haladnia kell. A nagy Szovjetunió tapasztalatai alapján Pártunk arra a kérdésre hívta fel a munkásosztály figyelmét, amely legdöntőbb dol­gozó népünk további előrehaladása, a szocializmus építése, az osztályharc döntő győzelme szempontjából. Ez a munka ter­melékenysége fokozásának kérdése, a termelékenységben mu­tatkozó csökkenés sürgős megszüntetése. A hibák megvizsgá­lásánál, amelyek ezt előidézték, Pártunk, abból indult ki, hogy gazdasági életünk alapjában véve egészséges. De a hibák megszüntetése érdekében kommunista módon fel kell tárni azok gyökereit, véget kell vetni az üzemekben az egyéni felelős­ség hiányának, amely nemzetgazda­ságunknak milliós károkat okoz, amely miatt a dolgozók kevésbé öntudatos részénél a munkafegyelem lazulása következett be, amely miatt csökkent a munka termelékenysége, amely fékezi előrehaladásutás üte­mét. Pártunk elhárítja a munkásság elől azokat, de a­kadályoz­kat, amelyek fékezik a munka termelékenységének emelkedé­sét, minden segítséget megad a Párt és szakszervezeti Aktivis­ták mozgósításával munkásosztályunknak a .hibák kiküszöbö­lésére. Pártunk útmutatása a. munka termelékenységének fokozására újabb győzelemre viszi a. magyar munkásosztályt, a dolgozó népet a szocializmus építéséért folyó harc útján.. Ezeket a kérdéseket világította meg Kovács István elvtárs, az MDP nagybudapesti titkára a kibővített pártválasztmányi ülésen. Termeljünk többet, jobbat és olcsóbban dolgozó népünknek ! A felszabadulás óta Magyar­­ország és a magyar dolgozó nép Pártunk és vezérünk, Rákosi Má­tyás elvtárs irányítása alatt hatal­mas politikai és gazdasági fejlődé­sen ment keresztül. A magyar dol­gozó nép élni tudott a felszabadító Szovjet Hadseregtől kapott sza­badsággal — kezdte beszédét Ko­vács elvtárs, majd ismertette há­roméves tervünk eredményeit. — A felszabadulás nemcsak sza­badságot ad a népnek, hanem anyagi javakat is — folytatta. Dolgozó népünk életszínvonala hónapról hónapra emelkedik. A mai nappal megszűnik a Horthy­­fasiszták által bevezetett és nyolc éven át fennálló kenyér­­jegy-rendszer. A dolgozók százezrei nyaraltak az ország legjobb üdülőiben. Mindezt e magyar dolgozók Pártunk irá­nyításával és jó munkájukkal ér­ték el.­­ Amikor azonban megállapít­juk, hogy a magyar munkásosztály általában jól teljesítette feladatait és ennek eredményeként hatalmas sikereket ért el, nem mehetünk el szó nélkül a még meglevő hiá­nyosságok mellett. A munka termelékenysége, amely szocialista építésünk döntő tényezője, a legtöbb iparban egy helyben áll és több iparágban visszaesett. Még ha a nyári szabadságolást figyelembe vesszük is, ekkor is ko­moly visszaesést jelent, hogy az egész gyáriparban a 100 forint munkabérre eső termelési érték februártól júliusig több mint 17 százalékkal visszaesett. Miközben tehát a Tervhivatal kimutatása szerint ebben az év­ben a reálbérek átlagos szín­vonala 20,2 százalékkal emel­kedett, addig a munka termelé­kenysége csökken. Pedig a szocialista építés szigorú törvénye, hogy ez életszínvonal csakis a munka termelékenységé­nek fokozásán keresztül emelked­het. Ha nem így van, ez rövid időn bel­ül visszahat a termelésre, aka­dályozza gazdasági életünk fejlődé­sét és elkerülhetetlenül visszaveti életszínvonalunkat is.­­ Az ország iparának mintegy 60 százaléka Nagy-Budapesten van. Bennünket, nagy­buda­pesti kommu­nistákat terhel elsősorban a fele­lősség a munka termeléken­ységé­nek visszaeséséért. Nem tudatosítottuk eléggé az üzemi munkások között Lenin és Sztálin elvtársak tanításait a munka termelékenységének fokozásáról, Lenin például ezt írta: •A munka termelékenysége, ez végeredményben az új társa­dalmi rend győzelme szempont­jából a legfontosabb, a legfőbb dolog. A kapitalizmus a munka termelékenységének olyan fokát hozta létre, aminől a feudaliz­mus nem ismert. A kapitaliz­must az győzheti le véglegesen és az is győzi le véglegesen, hogy a szocializmus a munká­nak új, sokkal magasabb terme­lékenységét hozza létre. Ez igen nehéz és igen hosszadalmas dolog, de megkezdtük és ez legfontosabb. A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egy­szerű munkás önfeláldozóan ne­héz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelé­kenységének emeléséről, arról, hogy minden pad gabonát, kő­szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozók kapják, nem is »hozzátartozói«, hanem »távolállók«, azaz a társadalom egésze, tíz- és százmillió ember, akik eleinte egy szocialista ál­lamban, később a Szocialista Köztársaságok Szövetségével egyesülnek­. — Pártunk Központi Vezető­sége és Rákosi Mátyás elv­társ most döntő, központi fel­adatként állítja a nagybuda­pesti kommunisták, a dolgozók elé, szervezzük meg jobban a termelés munkáját, fokozzuk a munka termelékenységét. Termeljünk többet, jobbat és olcsóbban, dolgozó népünk­­nek!— A munka termelékenysége visszaesésének fő oka a munka­­fegyelem és az egyéni felelősség hiánya. Ezen a téver, öntudatos, áldozatvállaló munkásainknál javu­lást tapasztalunk, de általában­­véve komoly lazaság van. Az üze­mek nagy többségében még szá­zával fordulnak elő késések. Egyes üzemekben feltűnően és indokolat­lanul sok a táppénzes beteg mun­kás­ A Magyar Ruggyantaárugyár­­ban például a 25. bérh­éten az össz­­munkások 11 és fél százaléka táp­pénzen volt. A Marhaértékesítő Nemzeti Vállalatnál mintegy 500 alkalmazott közül a 34. héten 12 százalék táppénzes beteg volt!­­ A MÁVAG-nál megvizsgál­tuk, hogy tényleg betegek-e a táppénzesek és megállapítottuk, hogy a betegállományosok nagy­része környező sváb falvakban lakik és a beteglátogatók 14 fekvő, betegnek jelzett közül egyet talál­tak csak otthon, az is éppen az esküvőjét tartotta, a többiek más munkán dolgoztak. Még mindig magas a selejt . Előfordulnak még öncsonkítá­sokkal kapcsolatos OTI-csalások is. Fogarasi Ferenc, a WM munkása múlt év decemberétől folyamatosan táppénzállományban volt. Öncson­kítás gyanúja merült fel ellene és ezért kimentek a lakására május 27-én. Amikor a szekrény tetejéről levettek egy egy csomag kénport, egy üveg szalmiákszeszt és e­gy da­rab­ csiszolóvásznat, elismerte, hogy saját maga idézte elő sebét, majd gyógyulását úgy hátráltatta, hogy a sebet smirglivel, majd szakmákkal bedörzsölte, hogy így vart kapjon. Ezek a példák azt mutatják: egyes munkások nem azzal törődnek, hogy a dolgozó nép javára többet, jobbat és olcsóbban termel­jenek, ha­nem még azt­ sem termel­ik meg, amit a kapitalistáknak a felszabadu­lás előtt. Ennek tudható be, hogy még mindig magas a selejt. A WM vasöntödéjében a jú­niusi 10,4 százalékról júliusra 23,5 százalékra emelkedett a selejt. A DIMAVAQ Gépgyárban a kocsi­­tengelyek sel­ejthányada az áprilisi selejthányadnak kereken­­ négysze­rese. A sok selejtgyártással zavar­juk a terv végrehajtását, mert a termelési tervet csak abban az esetben teljesítjük, ha nem­csak mennyiségileg, hanem mi­nőségileg is elérjük az elő­irányzatot. A selejt növeléséhez a munka­fegyelem meglazulása is hozzá­járul. Ez azt mutatja, hogy a munkásság egy része még, nem ér­tette meg: a népi demokrácia nem csak jogokkal és anyagi előnyökkel, hanem kötelességekkel is jár. Ha a fegyelem a munkások között meg­lazul, akkor meggyengül e prole­tárdiktatúra is. Szocialista munkafegyelmet! Minden öntudatos munkásnak és elsősorban a kommunistáknak kötelességük, hogy felvegyék a harcot a munkafegyelmet . A munka termelékenysége stagnálásának és visszaesésének egyik fontos oka, hogy a norma­­rendezés szervezeti előkészítése sok hibával járt. Annak ellenére, hogy Pártunk és a Szaktanács meg­mondotta: a normához hozzá­nyúlni nem szabad, ismételten előfordultak súlyos visszaélések e téren, amit persze a reakció használt fel­ Több esetben előfordult, hogy a munkások jelen­tékeny mértékben ténylegesen túl­teljesítették a normát és az üzem vezetősége nem fizette azt ki, hanem újra megváltoztatta a nor­­mát.­­ A Danuviában Csorvási László esztergályos szerint, Meszlényi kalkuláns felhívta a figyelmüket arra, hogy jó lesz vigyázni a nor­mára, mert itt nem számolták el a magas százalékot. A TEJÉRT autószerelő műhelyében az egyik munkás elmondja, hogy az üzem »Rovan«-féle mutatószámmal dol­gozik. Ennek az a lényege, hogy aki 127 százalékot ér el, azt 120 százalékkal fizetik, aki 120-at, azt 116-tal, ha többet termelünk­­ — mondja az elvtárs — és 140 száza­lékot teljesítünk, akkor csak 108 százalékkal számolnak el. Ezért legfeljebb 127 százalékot terme­lünk, mert különben kevesebbet keresnénk. Nyilvánvaló, hogy itt az ellenség keze játszik közre, hogy a munkásokat visszatartsa a termeléstől Más üzemekben is előfordulnak hasonló jel­enségek, például a Siemens Villamossági üzemben, ahol állandóan újra és újra revízió alá veszik a normát, a Standard­­gyárban, ahol új normarendezéssel fenyegetőznek. Egy textilgyári elv­­társnő elmondja, hogy műhelyük­ben mindenki­ többet tudna ter­melni 120 százaléknál, de vissza­rombolók ellen és megmagya­rázzák, hogy a munkafegyelem elsőrendű politikai kérdés is, mert ez a munkásoknak a munká­hoz, a rendszerhez, a szocialista építéshez való viszonyát fejezi ki. A szocializmus építése nagyobb és fejlettebb fegyelmet követel, mint a kapitalizmus: önkéntes munka­­fegyelmet, amely azon alapul, hogy a munkás tudja, a gyár és a gép a dolgozó népé, hogy a termelést és a termelékenységet emelve, saját maga, osztálya, népe és hazája javát szolgálja. Minden kommunistának, öntudatos munkásnak arra kell törekednie, hogy biztosítsuk üzemeinkben a szocialista munkafegyelmet, tartják a termelést, mert a túltelje­sítést nem fizetik meg. Azok a vállalatvezetőik, akik­ nem fizetik meg a tényleges teljesítményt, súlyos bűnt kö­vetnek el, az osztályelenség malmára hajtják a vizet, mert nem ösztönzik, hanem el­kedvetlenítik, bizonytalanná teszik a munkásokat és elősegítik a ter­melés vissza­tartását. De ennek el­lenkezője, a normela­zitásokkal elért és elszámolt magasabb teljesít­mény méltatlan az öntudatos mun­kásokhoz és szint­én nem jelent egyebet, mint saját munkástársai­nak, munkásállaimának becsapását.­­ A Nagybudapesti Pártválaszt­­mánynak a l­e­ghatározottabban el kell ítélni a vállalatvezetőknek és a kalkiriánsoknak ezt a megengedhe­tetlen magatartását és meg kell követelni, hogy e téren is pontosan hajtsák végre Pártunknak és a szakszervezetnek, a kormánynak határozatát: ne nyúljanak a normá­hoz. Ha a normát túlteljesítették és amennyiben az tényleges teljesít­ményen alapul, semilyen felső ha­tárt szabni nem lehet, hanem a munkások többlet-teljesítmé­nyét, akármennyi is az összeg, ki kell fizetni. Azokat, akik a normán változtat-­ nak, vagy a tényleges teljesítmény­bérek kifizetésére felső határt szabnak, szigorúan felelősségre kell vonni. Ugyanakkor a leghatározottabban fel kell lépnünk a nem tényleges ter­melésen alapuló magas száza­lékok kifizetése ellen. Nyomatékosan felhívjuk a vállalat­vezetők, a kalkulánsok figyelmét arra, hogy ne engedjék meglazítani a normát és ne fizesselek meg nem. A tényleges teljesítményen alapuló munkát. A tényleges többletteljesítményt ki kell fizetni Világ proletárjai egyesüljetek) 77. évf., 202. sz. 1949 szeptember 2. csütörtök Hatvanöt ország küldöttei vesznek részt a DÍVSZ budapesti kongresszusán A Békevilágkongresszus Állandó Bizottságának fölhívása a Nemzetközi Békenapra I A M AGYA R SZAKSZE R V E Z E T EK K ŐZ P O N t­ILAP J­A I Szerkesztőség, Budapest vll. Miksa ueca 8■ Ara 50 fillér Tetetőn:224*0/7, 224-818, 224-319 NÉPSZAVA A vállalatvezetők feladatai — Mindezek a súlyos­ hibáik azért tehetségesek. Pártunk ismételt figyelmeztetése- élettere,■ mert szá­mos vállalatvezetőnek vél ;műszaki vezetőnek­ -rossz­ a­­ viszonya a szocialista építéshez. ■ Vállalat­veze­­tők, a műszaki vezetők, e termelés parancsnokai Pártunktól, népünktől azt a megtisztelő feladatot kapták, hogy megszervezzék­ a termelést, biztosítsák termelési terveink végre­hajtását Ezért szükséges, hogy . . bátraa és gátlás nélkül lépje­nek fel minden olyan jelenség­­ , ellen, amely sérti a termelés­­ érdekeit. A mimikai egyetem lazulása azért is­ következhetett be, mert hiány számos szemri vezetőnác­ió a lős­égérzet, népsűrűséghajhászfa miatt ,nem biztosítják a mánka.

Next