Népszava, 1950. január (78. évfolyam, 1-26. sz.)

1950-01-01 / 1. szám

rt is azAVA A szocialista munkaverseny nagy ereje írta­­ ROMAN ZAMBROWSH ez Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának titkára kihatva® A Napi Lim­e-jelenszám minipár­t­osztálya naszy napokat ál­lt A szocialista munkaverseny­mozgalom hatalmas lendületet vett az újjáépítés Hároméves Tervének határidő előtti végre­hajtására kiadott jelszó­ma egészen és az­ utóbbi hónapokban valóban óriásinak minősíthető­­kereket biztosított a lengyel népgazdasági számára-A Lengyel Mun­d­apontok Egyesülési Kongresszusán ell­hangzott felhívás a dolgozókat a Háro­m­éves Terv két év 10 hó­nap alatti teljesítésére szólította fel és a lengyel munkásosztály valóra váltotta a vezetői által vállalt kötelezettségeket. Október végén a Nehézipari Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok a Hároméves Tervet 101, a Bányászati és Energetikai Min­sztérium ügykörébe utalt üzemek pedig 99 százalékban tel­jesítették. Az eredményes tervteljesítés a lengyel munkásosztálynak a szo­cialista építésért vívott harcban elért hatalmas sikereinek egyik bizonyítéka. Ezek az eredmények változtatták meg alapjaiban az ország arculatát. Nagyobb lett a szocialista szektor fajsúlya az egész népgazdaságban és a­z ipari termelés terén az 1949. év vége felé elérte a 96 százalékot. Az egész nemzetgazdaságba® hatalmasan megnövekedett az ipari termelés fa­j­súlya. Ha 1937. évi egy főre jutó ipari ter­melést ICO-nak vesszük, akkor az 1946-os színvonal 111-nek felel meg és a Hároméves Terv határ­idő előtti teljesítésének köszön­hetően a folyó évben elérte a 211 százalékot. A demokraták®» Lengyel­ország nemzetgazdaságának újjáépíté­séért folyó harcban maga a munkásosztály is megváltozott- Ezeknek a vált­ozásoknak legéke­­-SSrA ki kl­ifikaver­senymozgalom, amely több mint egymillió ember részvételével a szocialista építés hatalmas len­dítő erejévé vált. A lengyelországi muntcaveii- Bony mozgalom fejlődésének ta­pasztalatai újból beigazolták Le­ninnek a Szovjetúnió szocialista építésében oly pompásan valóra látott nagy szavait: »A szocializmus nemcsak, hogy rém fojtja vissza a versenyt, el­lenkezőleg: először teremti meg a versengés lehetőségét a legszé­lesebb körökben, a tömegek szá­mára, bevonja a dolgozók több­ségét abba a munkába, amelyben kimutathatják értéküket, kifejt­he­­k képességüket, felszínre hoz­hatják tehetségüket.. .* A munkaversenymozgalom a legöntudatosabb dolgozók között születet , miután Lengyelorszá­got a hősi Szovjet Hadsereg fel­szabadította- Tömegmozgalommá azonban a Hároméves Terv meg­valósításáért folyó harc során vált, párhuzamosan a munkás­­osztály életkörülményeinek javu­lt­ával, a műszaki fejlődéssel, a Szovjetúnió szocialista■ építése tapasztalatainak terjedésével. Vl­­aj­dów mi járult „legimkább­­ ahhoz, hogy Lengyelország munkásosztályának lelkesültsége az utóbbi során ennyire meg­nö­vekedett! Mindenekelőtt az, hogy az 1948. évi szeptember havában­­tartott Központi Bizottsági ülésen le­sújtottak Gomul­ka jobboldali, na­cionalista csoportjára. A Lengyel Munkáspárt jobb­oldali, nacionalista csoportja nagy akadályt gördített a lenini­­eztelini hatalmas pártnak a munkaverseny terén szerzett ta­pasztalatai teljes felhasználása elé- Elvtársaink közül akkor még sokan nem értették meg a maga telje» evésébe Ehrténa «Irtán­­­zavait i­s A sscoetatura munkavertety a tömegek valóságos forradalmi önbírálatáinak kifejezője- mert a dolgozók millióinak alkotó kez­deményezésből fakad.* A Központi Bizottság «ropdom­­betri teljes­ülés« után radikális fordulat következett be a Párt politikájában és ez e munkás­­tömegek akti­vitásának hatalmas forrása lett. Míg 1948. májusában a kohóiparban, vagyis a kulcs­­iparok egyikében a dolgozók 33 százaléka vett részt a munka­­vemenymozgalomban. 1949 júliu­sában a versenyben­­ dolgozók számaránya 87,5 százalékra emel­kedett. A Párt doVBikájába® boksttreid­­kezett fordult azt eredményezte, hogy Lengyelországba® Irányt vettek a Szovjet­unió tapasztala­tainak alkotó felhasználására­ a lengyellországi szocializmus fel­építés® érdekébe®. A Párt vezet­ő szerepe a országban végbement valamennyi változásnál megnyíl­ván­ult, és így természetesem a szocialista m­unka verseny szerve­zésében is nagyobb lett­ Az Egyesülési Ko®gi«smits határozatai megteremtették a munkaversenymozszaltom további fejlődésének tartós alapjait Az Egyesült Lengyel Munkáspárt a Szovjetúnió Kommunista (bolse­vik) Pártjának a pártépítés terén szerzett tapasztalatait a legszéle­sebb körben alkalmazta. Meg­kezdte az üzemi alapszervek életrehívását és a munka versen­y­­mozgalmat, annak fejlesztését, a Hároméves Terv sikeréért vívott harcának legfőbb feladatai közé sorolta. I­gen nagy szerepet játszottak­­ ezen a téren a reálbérek eme­léséről szóló határozatok. Len­gyelországban a dolgozók reáli­nt­re­gívbe­n átlag k.i­-kal emel­kedett. Nagyon fontos tényező volt továbbá a jegyrendszer meg­szüntetése, valamint a teljesít­ménybérrendszer bevezetése. 1949-be® a munkaverseny­­mozgalom már nemcsak a meny­­nyiségi vonalon mozgott, hanem kiterjedt a termelés minőségi színvonalának emelésére és a takarékosságra is. Az egyéni munkavemény mellett­­ kifejlőd­tek a brigádversenyek, az osz­tályok, gyárak és termelési cso­portok közötti versenyek is. A kohóiparban is új mun­ka­­versenyterméke­t alka­­manynak. Erről a kérdésről úgy adha­tunk legjobban megfelelő képet, ha a sziléziai Banikowa-kohó dol­gozóinak a nowotulei üzemhez ntézett versenyre kihívó levelé­ből idézünk: *Éberen figyeljük üzemünk fejlődését és példát veszünk­ a Ti kitűnő sikereitekről, meg akarjuk ismerni élmunkásaitok mód­szereit, hogy egyre jobb legyen termelésünk és úgy mini­­is ki­építsük szociális berendezésein­ket. A kohóipari munkaverseny él­csapata a párttagokból kerül ki-A széniparban is új munka­­versenyformákat kezdenek al­kalmazni- A Wieczorek-bányában Z­elinski­ elvtárs kezdeményezé­sére (aki különben nemrég még vájár volt, most pedig a bánya aligazgatója) megszervezték a csoportos széntermelési versenyt Példájukat a többi élenjáró bá­nyászok is­­követték-Nagy eredményeket értek el a menteversen­ybe­n az építőipari dolgozók- Széles körben alkal­mazzák a »villámépítkezési« mód­szert. Varsóban már több ház épült az új szervezési forma elvei szer­int, a »villámmódszert« jelen-A Népi Demokra­tikus Lengyed-­ országban a munk­averseny­­mo­zgalom a műszaki haladás tö­megiskolájává, az új káderek ki­alakításának legfőbb forrásává vált. Kitűnő termelési szervező­ket adott a népgazd­ságnak és előbbre lendítette a munkás szár­mazású újítókat a társadalmi haladás útján. A munkaverseny­­mozgalom szorosabb kapcsolat­­ot jelentett a munkásosztály és a műszaki értelmiség legjobbjai között. A munkai elkésedés, a szocializmts ügye iránti hűség. újítók és észszerüsítők ezreit ra­gmdU m»rév*i én * régi m­­irdekniséget a maltha® oly any­­nyira jellemző maradi rissonyt a fizikai dolgozókho» alapjabban megváltóit itt«, eltüntette a mű­szaki rutinból fakadó iga­zs­ág­ta­lan fölénytudatot A régi haladó műszaki, értelmiség tudomásul kezdi venni, hogy nem állhat másként feladata magaslatán, mint akkor, ha nemcsak tanít­ a munkásságot, hanem tanul is tőle. Az új Lengyelország életé­nek egyik legjellegzetesebb mo­mentuma az is, hogy a szocia­lista munkamódszert — a ,munka­­verseny — széles körökben, nem­­csupán az iparban, hanem a mezőgazdaságian is alkalmazzák. Az Adtatná Gazdaságok (amelyek­nek terület® különben az ország termőföldjének egykilenced ré­szét foglalja el) dolgozói ver­senyben állnak a legjobb munka a szervezés és a földek hozama nö­velése érdekében­ Ige® szépen fejlődik a mun­kaversenymozga­­lom a 170 első, ebben az évben alakult termelőszövetkezetben is. A szocialista építés fejlődése Lengyelországba® hatalmas, ha­tártalan lehetőségeket biztosít a munka termelékenysége fokozá­sának érdekében indított tömeg­mozgalom számára. Ezzel kap­csolatba® le kell azonban szegez­­uü®k, hogy ezeket, a lehetőségeket eddig nem használták ki meg­felelő mértékbe®. A lengyel ipar­ágak többségében a dolgozók je­lentős része a munka verseny­­mozgalom keretein kívül ma­radik Még a párttagság sem vesz részt teljes mértékben a mozga­lomban, gyenge még a mérnökök és technikusok munkaversenyé­­nek szervezése­ Az elv­társak egy része, még nem fogta fel kellően Sztálin elvtárs 1929-ben mondott szavait a bürokraták között fel­lelhető »el­vtá­rsakról­, akik a munka­versenyt divatnak­ át­meneti tünetnek tekintik. Az Egyesült­ Len­gyel Munkás­párt — a marxista-len­­i­ta párt — le tudja küzdeni ezeket a hiá­nyosságokat. Ez a párt a Szovjet­­únió Kommunista (bollsevik) Pártja f­el­becsül­ve*eBe® értékű tapasztalataiból merít és tanul, tehát arra törekszik, hogy a munkaversenymozgalmait általá­­nos, nemzeti üggyé fejlessze. . A habarovszki ítélet félelmetes intés az új világháború gyújtogatóinak, akik ugyanolyan kegyetlenek, mint a per vádlottjai Elhangzott a vádbeszéd és az ítélet a baktériumháború tömeggyilkosainak bűnperében A baktériumfegyver előkészítésével és alkalmazásával vádolt japán milita­risták perében Szmirnov ügyész vád­­beszédében megállapította: " A mostani tárgyalás jelentősége messze túlhaladja a vádlottak padján ülők megállapított személyes bűnös­ségét és felelősségük fokát. Jamada tábornokot, a Kvantung-hadsereg fő­­parancsnokát, a béke és a haladó embe­riség ellen elkövetett bűncselekmények folyamatos láncolata köti össze a japán miltaristák bűnös terveinek végre­hajtóival — a japán hadsereg külön­leges titkos alakulatainak bak­térium­­szakértőivel. Mint a tárgyalás során megállapítást nyert — ez a lánc nem­­za­r­d­t meg a vádlottak. adján-e a tök- nél. A bűnös Japán Imperializmus­ltal tervezett baktériumháború része volt a békeszerető népek ellen irá­nyuló általános támadó össze­esküvésnek. Az ügyész emlékeztetett arra, hogy az imperialista Japán hosszú éveken keresztül volt az agresszió­­tűzfészke Távol-Keleten. A japán háborús főbűnösök ügyének Tokióban 1948-ban véget ért tárgyalásán bebizonyosodott, hogy Japán hosszú éveken át készkö­­dött a Szovjetúnió megtámadására. A Japán imperialistáknak a Szovjet­unióval szemben táplált agresszív ter­vei nem azért nem valósultak meg, mintha a japán militaristák »béke­­szeretőek* lettek volna. A szovjet-távolkeleti békét csak m­seniális sztálini politika tarthatta fenn. A* ügyéé« e rután rázotta « Japán imperialisták agresszív kísérleteit, amelyeket a szovjet fegyveres erők visszavertek, majd szólott arról, hogy a második világháborúban, amikor a Szovjet Hadsereg csapatai a nácik ellenállását megtörve, nyugat felé haladtak előre, Majdanek gázkamrái és Au­schwitz krematóriumai, ezek a borzalmas halálgyárak akadtak út­jukba A hitlerista baktériumszak­értők a poszaani Bakteriológiai Intézet­ben pestisbaci­lusokat tenyésztettek és sokmillió békés polgár ellen akar­ták alkalmazni a baktériumfegyvert. Csak a Szovjetúnió fegyveres erőinek meg­semmisítő csapása A hilert mentette beriséget meg akkoriban m a baktériumháború halmaitól. bor­gépezet Szovjet Hadsereg szétzúzása után a csapatai meg­semmisítették a japán imperializmus fő ütőerejét, a Kvantung-hadsereget és újra megment­ették az emberisé­get a baktériumháború szörnye­tegeitől. Az ügyész hangsúlyozta, hogy a baktériumháború felmérhetetlen sze­rencsétlenséget jelentett volna nemle­­ges országok népei számára is, majd rámutatott arra, hogy a japán fasiszta tümeggyilkossok a baktéri­u­mfegyvert nemcsak a Szovjetunió, hanem Nagy Britannia és az USA eien is alkal­mazni akarták. Az ügyész ezután emlékeztette a bíróságot arra, hogy 1946-ban a tokiói nemzetközi haditörvényszéken okmá­­mányokat terjesztettek be, amelyek a ba­ktériumháborúra felkészülő japán alakulatok által végzett­­kísérletekről" számoltak be. A hadbíróság akkor kö­vetelte az amerikai ügyésztől, hogy szerezzen be kiegészítő bizonyítékokat. — Nem sokkal ezután — mondotta Szmirnov ügyész — a nemzetközi hadbíróság szovjet ügyésze az amerikai főügyésznek átnyújtotta Kavasima és Kara­sava írásbeli vallomásait, melyek kellő teljességgel fedték fel a japán ural­kodó klikk bűncselekményeit: az élő embereken a baktériumfegyver kutatása céljából végzett kísér­leteket Bizonyos befolyásos személyek azon­ban szem­mel láthatólag érdekeltek vol­tak abban, hogy megakadályozzák a hadigépezet szörnyű bűncselekményei­nek leleplezését és ezért a Tama alaku­lat és az Isii-alakulat tevékenységéről szóló kiegészítő bizonyítéknkat isam ter­jesztették a hadbíróság elé. Szmirnov ügyész leszögezte, hogy a japán hadsereg titkos baktériua­­elakulatá­t Hirohito japán coánzáír sze­mélyes utasításán d­ísított át M­ol­­megállapította: a bűnös összeesküvés láncszemei nem azoknál a bűnösöknél végződ­nek, akik felett a bíróság ítélkezik. Japán uralkodó klikkjének számos tagja nem ül a vádlottak padján. Ezek a Szovjetúnió határán kívül tartózkod­nak és annak a reakciós imperialista tá­bornak a támogatást­ élvezik, amely maga is álmodozik arról, hogy mikor zúdíthat az emberi­ségre tr® trotob­ul- és atom­bombákat és halált hozó baktériu­mokat. Azok a gyiko­sok azonban, aki most a bíróság előtt állanak, szigorú fel­es­­séggel tartoznak az emberiség elen elkövetett bűncselekményükért Az íté­let legyen félelmetes intés ez új világ­háború gyújtogatóinak, akik ugyan­olyan kegyetlenek, mint a habarovszki per vádlottjai. — Akik az emberiség ellen, újabb gonosztetteken törik a fejüket és új tömeges emberirtás céljait szolgáló esz­közöket készítenek — fejezte be nagy­hatású Vádbeszédét Szmirnov ügyész —, emlékezzenek arra, hogy a világ nem feledkezett meg a második világ­háború tanulságairól. A világ békéje és biztonsága felett őrt áll a sokmi­lió egyszerű ember, a nagy Szovjetúnió vezette demokratikus tábor. Ez hatal­mas és minden felett győzedelmeskedő erő, amely képes arra, hogy bármilyen új háborús gyújtogató útját állja és szigorúan megbüntesse. A védőbeszédek elhangzlsa után az utolsó sró jogán felszólaló vád­lottak ismételten beismerték bűnös­ségüket, rámutatva arra, hogy a japán militaristák engedelmes esz­közei voltak. Eiutá® elhangzott az ítélet: A bíróság Jamade, Kadzicuka, Taka­hasi és Kavaszima vádlottakat 25 évi, Sato és Kuraszava vádlottakat 20 évi, Nioi vádlottat 18 évi, Matomo vádlot­tat 15 évi, Onoue vádlottat 12 évi, Hiarizakura vádlottat 10 évi, Kuru­­szima vádlottat 3 évi és Kikucsi vádlottat 2 évi javító munkatáborban töltendő büntetési» ítél«. MOSZKVA FELÉ TÖRTEK A FASISZTA CSAPATOK. AZ ÚT KULCSA AZ­­ Ors 31 csomópont | Minisztertanácsi határozat a kártalanítási előlegek folyósításáról feljebb 15.000 forintig terjedt kártala­nítási előleg folyósítását engedélyezheti. A Minisztertanács határozatot ho­zott, hogy az illetékes miniszterek a törvényerejű rendeletben szereplő egy­­hónapos határidőva il is rövidebb idő alatt döntsenek az előlegek folyósításá­ról. A kártalanítási előleggel kapcsolatos kérvényeket ez érdekeltek a vállalat tárgya szerint ületékes minisztérium elnöki főosztályához címezzék, lakás­ címük pontos megjelölésével. A kére­lemben fel kell tüntetni a kérvényező anyagi és személyi körülményeit. A Vegyipari Szakszervezet 1950 január 2-án délután 5 órakor a Sztálin-út 126. sz. alatti székházá­ban az újonnan megválasztott vegy­ipari kisüzemi vállalatvezetők és bizalmiak részére értekezletet írt, idetéken helyről közuta Ai 1949/20. számú törvényerejű ren­deletnek 12.­­-« a lapján a most államo­sításra került vállalatok volt tulajdono­sai részére «» illetékes miniszter kg- DEBRECEN—GYŐR-MISKOLC-PÉCS-SZEGED-SZ011BATHELT-DEBRECEN-GYŐR-ÍÍISKOLC-PÉCS—SZEGED SZOIJIBATHELY-DEBRECEN-GYŐR-ÍjISKOLC-SZEGED-SZOMBATHELI-DEBRECEK-GYŐR-MISKOLC-PÉCS-DEBR GYŐR*vMDS-^£CS-3®GEW©0MBATHELY-DEBRECEN-GYŐR-MISKOLC,ÄS-SZEGED-SÄjBEJ8HELY­­Tt )EPJ -GjBR­MISKOLC-PÉCS-SZEGED-SZOMBATHELY-DEBREC­EN-GYŐR/ DEBRECS­I-GYŐR-MISKOLC-PÉCS-SZ­EGED-S­Z­OMBATH­ELY-DEBÍ GYŐR-MISKOLC-SZ­EGED-SZ­OMBATH­ELY-DEBR­EC­EN-GYŐR-MIJ ■AGKfRESKíOFlM! RI8IHI 1ÄUÄUT S51P01JT:T!I.IOTTESI!ilJI DICH 33. ELI .THELI 11-MISKO­L-PÉCS­KOLC-FEC­S-S­Z­EGED-S­Z­OMBATHELY ÖT-GYŐR-MISKOLC-PÉC­S-SZ­EGED-S­Z­O­CSLC-PÉCS-SZEGED-SZOMBATHEZ two JANIJA­­I, VASAKNAK

Next