Népszava, 1950. január (78. évfolyam, 1-26. sz.)
1950-01-28 / 24. szám
*950 JANUAR 28, SZOMBAT mmärnäLmmaummmmmmmmmmms A dolgozók országának méltó fővárosáért Budapest főváros képviseleti bizottsága kétnapos beható tanácskozáson vitatta meg új, közel egymillió hatszázezer lakosú világvárosunk folyó évi költségvetését és az ötéves népgazdasági terv idevonatkozó első évi részletét. Fővárosunk költségvetését a Népszava néhány nappal ezelőtt már behatóan méltatta. Ezúttal főként az, ötéves terv fővárosi vetületének néhány kérdését vizsgáljuk meg közelebbről. Amikor Gerő Ernő elvtárs a parlamentben ismertette első ötéves tervünket, a felszabadulás óta eltelt időt a következőképpen jellemezte: »E néhány valóban történelmi esztendő alatt az ország gazdájává vált a nép, a munkásosztály, a kommunisták pártjának, Rákosi Mátyásnak a vezetésével, tüneményes gyorsasággal újjáépítette a háborúban rombadöntött országot és a Szovjetúnió baráti segítségével, a Szovjetúnió tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetúnióra támaszkodva, szövetségben a népi demokrácia országaival, új, Magyarországon eddig töretlen útra lépett, a szocializmus építésének útjára.« Ezt a fejlődést tükrözi vissza fővárosunk jelen állapota is. Amikor a főváros dolgozó népe élve a Szovjet Hadsereg adta szabadsággal, megkezdte büszke, szép városának újjáépítését — e falak között a sivár romok és a reménytelen pusztulás képei emlékeztettek a hajdani »urak« népellenes politikájára, amely kérlelhetetlen törvényszerűséggel vezetett a fasiszta rombolásokig. A kommunistákon azonban nem vett erőt a csüggedés. Amíg mások arról cikkeztek és szónokoltak, hogy Budapestet még harminc év múlva sem lehet újjáépíteni - mi harcos nagy Pártunk vezetésével dolgozóink legjobbjai hozzáláttak az újjáépítés nagy munkájához. Ezt a hatalmas feladatot a hároméves újjáépítő terv keretében —■ külföldi kölcsönök felvétele nélkül — sikeresen megoldottuk. Beszédes számok bizonyítják e hatalmas munka hősies erőfeszítéseit Újjáépültek legfontosabb hídjaink. Helyreállítottuk a teljes egészében elpusztított közlekedési hálózatot Rendbehoztuk a vízvezetéket, a Csatornákat, a gázműveket. Ismét üzeinbeállítottuk a kórházakat Megnyitottuk az iskolákat, az egyetemeket Messzemenően gondoskodtunk az anya- és csecsemővédelem folytonosságáról Nincs olyan területe a világvárosi életnek, amelyen ne jeleznék alkotások a fővárosi hároméves terv diadalútját tehet hogy egyeseknek közönyös, rideg számok az újjáépítés számai. A mi számunkra a munka diadalénekének kottajelei. A hároméves terv folyamán 36 millió forintot fordítottunk utakra. Elültettünk közel egymillió facsemetét és 2,9 millió forint költséggel nagyszabású parkosítást hajtottunk végre a Vérmezőn, a Haller-téren, a Lánchídnál és sok más helyen. Meglévő modern játszótereinket 15 újjal szaporítottuk. Iskolaépítésre 24 millió forint jutott Mi már olyan iskolákat építünk, mint a jász utcai , nem pedig sivár börtönöket. Igen nehéz körülmények között sikerült 46,5 millió forintot lakásépítésre fordítanunk. Ez, persze kevés — de kezdetnek nem rossz. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy nem barakokkal, nem ideiglenes tömegszállásokkal, hanem a dolgozókhoz minden tekintetben méltó lakásokkal akarjuk megoldani a problémát. Egészségügyre 16 milliót, gyermekvédelemre 9,7 milliót, a közélelmezési apparátus javítására 10,2 milliót fordítottunk. Még ennél is nagyobb összegek mutatják közüzemeink fejlődését. A közlekedési vállalatok 180.2 millió, az Ásványvízüzem 0.9 millió, a Csatornázási Művek 20.1 millió, az Épületasztalos-üzem 0.5 millió, a Gázművek 34.4 millió, a Vízművek 34.8 millió stb. forintot ruháztak be. E vállalatok kiváló munkáját mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a szükségleteket nemcsak zavartalanul kielégítették, hanem üzemüket továbbfejlesztették és a közönség számára olcsóbbá tették. Fővárosunk ötéves terve, amint ez köztudomású, szerves része az ötéves népgazdasági tervnek. Az ötéves terv első évének keretszáma közel 239 millió forint, de ebbe nem számítanak be az olyan beruházások, mint a földalatti vasút, a két új dunahíd, az új Nemzeti Színház, a Stadion, a Vár rendbehozatala, a hatalmas új OTI rendelők egész sora stb. De az egész terv perspektíváját mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az öt év alatt csupán lakásépítésre 500 millió forint jut. Részleteiben az első tervév beruházásai arról beszélnek, hogy a kórházak, gyermekvédők, szülőotthonok, iskolák, közlekedés, kertészet és más közművek fejlesztésére, valamint lakásépítésre összesen 134,4 millió forint jut. A főváros községi vállalatai ugyanekkor további 104,3 millió forinttal fejlesztik apparátusukat. Végeredményben tehát a községi háztartás és a községi vállalatok együttes első évi beruházási tervelőirányzata 238 millió 809.000 forint. Hatalmas összeg ez, amely teljes egészében a dolgozók jólétét szolgálja. Szép és lelkesítőm mi fővárosunk ötéves terve és alkalmas arra, hogy az új, nagy Budapest dolgozó népének életszínvonalát a községpolitika eszközeivel is emelje. Mert a szép parkok, a tiszta utcák, a jó, olcsó és gyors közlekedés, az intézményes egészségvédelem, a zavartalan közellátás, a villany, víz, gáz, óvodák, iskolák, szülőotthonok, fürdők, sportpályák stb. — mind-mind egy részét jelentik a kulturált, boldog munkáséletnek. Gyorsvasút épül Csepelről Budapestre. Trolibusz-vonal létesül Csepelről Pesterzsébeten és Kispesten át Kőbányára. Megkezdik a nagybudapesti csatornahálózat és vízvezeték kiépítését. Legalább 75 millió forinton lakásokat építenek. Nem lehet felsorolni e nagyszabású teremtő munka minden részletét. A lényege az, hogy a dolgozók a dolgozó Magyarországhoz méltó fővárost építenek. A terv jó. De minden terv csak annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Meg kell tehát teremteni azokat a feltételeket is, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a sikeres munkához. Mindenekelőtt a mi harcos nagy Pártunk és Rákosi Mátyás elvtárs bölcs útmutatása alapján kell dolgozni. Ha Budapest fővárosi hivatali és közüzemi dolgozói mindenből a legtöbbet és a legjobbat akarják juttatni a több mint másfélmilliós Budapestnek, akkor ugyanúgy törekedniük kell az egyre jobb, egyre olcsóbb és egyre gazdaságosabb termelésre, mint minden más üzemben. Budapest dolgozó népe azonban nem idegenként, hanem fegyvertáraként áll városa hivatali és üzemi dolgozói mellett. Ezért egyrészt példát mutat a munkafegyelem, az egyéni verseny, a sztahanovista módszerek alkalmazása terén, másrészt segít is sok feladat megoldásában. Jólétünkről, országunk boldogulásáról van szó e munka során is. Erőssé, gazdaggá kell tennünk hazánkat, hogy a Sztálin vezette béketáborban a béke védelmében megállhassuk helyünket. NÉPSZAVA A fővárosi képviseleti bizottság elfogadta Budapest új költségvetését A főváros képviseleti bizottsága pénteken délután folytatta Budapest 1950. évi költségvetésének részletes vitáját. Drapál János elvtárs rámutatott arra, hogy az idei költségvetéssel a peremkerületek és a volt peremvárosok történetében új élet kezdődik. Örömmel állapította meg, hogy az egyesült Budapest közigazgatási költségei nem növekedtek Budapest közigazgatásának elmúlt évi költségeihez képest. Ezt a közigazgatási dolgozók szorgalmának, újító és kezdeményező lendületének köszönhetjük. Frey Endre felszólalásában azt hangoztatta, hogy a munkásosztály legjobbjainak bevonása a közigazgatásba biztosítja az egységes Budapest igazgatásával kapcsolatos nagy feladatok megoldását. A hozzászólásokra Horváth Zoltán helyettes tanácsnok válaszolt, majd a képviseleti bizottság a költségvetés első csoportját részleteiben is elfogadta. A költségvetés második csoportjához Halász Alfréd, Vészi Gyula és Kelemen Sándor, a költségvetés harmadik bekezdéséhez Biró László elvtárs szólt hozzá. — A fordulat éve nemcsak politikai gazdasági téren jelentett fordulatot a népi demokrácia fejlődésében — mondotta Biró elvtárs —, hanem megteremtette az efeltételét annak is, hogy a közoktatási és kulturáli munkában mindinkáb háttérbe szoruljon az osztályellenség ideológiájának befolyása. A főváros munkájában is le lehet mérni a bekövetkezett javulást. Ebben az évben 53.400 munkás és dogozó értelmiségi vett bérletjegyet a fővárosi színházakba, ami mutatja, hogy a dolgozók fokozatosan birtokukba veszik a kultúra minden erődítményét Dr. Reök Iván és Tóth Endre felszólalásában közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Dr Berkách Tibor tiszt-főorvos a főváros egészségügyi, fejlődését ismertetve, megállapította, hogy a hér tejkénti természetes szaporodás jelentősen növekedett, a halálozási arányaim pedig csökkent. A képviseleti bizottság ezután áttért a tervköltségvetés megvitatására. A vita első szónoka Földes Mihály elvtárs volt. Földes elvtárs összefoglalta azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket Budapest a hároméves terv keretében ért el Több mint 88 millió forintot fordítottunk hidak építésére. 56,5 m slót útépítőre, 2,9 miió forint költséggel nagyszabású parkosítást végeztünk, korszeű szép új iskolákat építtünk. Egészségügyi intézményekre 16 milió forintot költöttünk a hároméves tervben. Villamosaink 600 millió, autóbuszaink 85 milió utast szállítottak. Földes Mihály ezután az ötéves terv első évének feladatait vázolta. Sikerünk feltételei adva vannak — állapította meg. — Hogy tervünket tökéletesen meg tudjuk valósítani, ahhoz tártuzik és vezetőnk, Rákos elvtárs köré kell tömörülniök az összes dolgozóknak. A költségvetéshez ezután Kürti Sándor szólt hozzá, majd Philip Rudof tanácsnok válaszolt a felszólalásokra. A képviseleti bizottság a tervköltségvetést egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A sztahanovista építőmunkások 24 nap alatt közel 3 hónap eredményét érték el a kispesti munkáslakás-építkezéseknél Az építésiroda ablakpárkányáról jégcsapok lógnak lefelé. A megfagyott föld zörög a léptek alatt. Néhány esztendővel ezelőtt ilyenkor januárban az ablak mögül nézte az eget az építőmunkás. Leállt a munka már ősszel. »Nyáron hopp, télen hopp« — járta a közmondás. Pénzt azonban csak tavasszal keresett. Addig adósságból kellett valahogy megélnie. Magyarországon már nem idénymunka az építés. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával a legnagyobb hidegben is rakják a falat, tömik a betont az építőmunkások. A jó munkaszervezés s a gépek segítenek legyűrni az időjárást Ilyen gépesített téli építkezés folyik Kispesten a munkáslakások építésénél is. Gőzzel melegített kavics és malterlevelőgép Az összefagyott kavicsokat gőzzel melegítik át. Az út mellett pöfékelő kazán áll, amelyből hosszú gumicsövek vezetnek a kavicsrakás felé. Hegyes, lyukacsos vasrudat dugnak be a kavicsok közé és megindítják a gőzt. Felemelünk egy marék kavicsot, azután sietve dobjuk el: szinte éget A forró kavics a betonkeverés után is 20—24 fokos meleg marad. A megkötött beton már megfagyhat Nem süllyed tavaszszal, amikor felenged az idő. A nádfalból készített házikóban működik a malterlevelő gépezet A melegvíz hatalmas tartályokba ömlik, ahol összekeverik a maltert, amely a nyomókészülék vastartályaiba kerül. Kat perc alatt egy köbméter malter tölti meg a tartályt. Öt épülő házat lát el a malterlevelő gép. A legtávolabbi építkezés 200 méterre van a gépháztól. Nem kel ez állítani ládáikban, mint régen. Valóságos maltetrgyiár működik Itt, amely amegrendeléseket« »házhoz« szállítja. A téglákat az első emeletre trazexportőrön szállítják. A segédmunkások egymásután rakják a széles gumiszáláéra a téglákat. Fent két segédmunkás gyors mozdulattal helyezi azokat egymásra. A betont is így szállítják az emeletre. A transzpor let jobb: a felvonónál, mert odaállíthatják, attől éppen szükséges az építőanyag. Négy épületnél már az első emeletnél tart az építkezés. Az ötödik háznál pedig most kezdik a földsztriil födém berakását. Az ország legjobb sztahanovista építőműrakásai jöttek el Kispestre, hogy összeegyeztessék módszereiket. A napi megbeszéléseken részletesen megtárgyalták az építkezés eredményeit és hiányait. Végül is Orlov szovjet sztahanovista építőmunkás módszerét vezették be. Minden építőmunkás mellett két segédmunkás dolgozik. Egyik teríti a maltert, a másik pedig adogatja a téglát. Január 2-án kezdték a munkát és 24 nap alatt közel három hónap szokásos eredményét érték el: egyméretes formakerettel gyártják a téglákat, mert ahány gyárból érkezik a tégla, annyiféle méretű. A kispesti téli gépesített építkezés tapasztalatai megmutatják: fokozott ütemben halad a munka a legnagyobb hidegben is. Az építőmunkások feladata, hogy a termelékenység emelésével, a szocialista verseny kiszélesítésével, az önköltség csökkentésével elősegítsék ötéves tervünk fontos, célkitűzésének mielőbbi megvalósítóiát , az építőipar gépesítését. K. 1. Téglákat szállt a futószalag Beállítják a nyomókészüléket a *mallergyárban. Megtárgyaltuk a Párt határozatát... Papp István Debrecenből jött erre a sztahanovista iskolára. A téli építkezésről beszélgetve a következőket mondta: — Megdőlt as a régi hiedelem, hogy télien nem dolgozhatik a kőműves. Vett már a napokban 14 fokos hideg is. Az előmelegített anyaggal azonban épúgy megy a munka, mintha nyár vagy kora ősz volna. Vincze Bertalan gyöngyösi kőműves így beszél: — Megtérgyalvák a Párt határozatát ■ muka verseny eredményeiről és hibáiról. Mi jól tudjuk, hogy az építőiparban — amelyre az ötéves tervben igen nagy feladatok várnak — még sok Inba van a munkahelyek megszervezésében, még alacsony a munka termelékenysége. Ha házán megyünk, lelkesedéssel járunk az ott elsajátított módszerek átadásához Ksafdá maiaknak. Pozsonyi Zoltán, az fekete vezetője elmondta, hogy ez elnútt három hét alatt számos ötlet és észszerűsítés vetődött fe, amely közül már sokat megvalósítottak. A kávák gyors és helyes kiképzésében jó eredményt értek el. A téglavágógép használatával jelentősen csökkentették a cetejtes téglák mennyiségét. A sztahanovista iskolán is felmerülnek azok a gátló körülmények, amelyek ma az építőiparban megtalálhatók, így például a sztahanovista épkormunkások kérik a téglagyárakat, hogy VIKTOR MARKJEWKA tótéitól sacabánya,« telfclvAat Intézett a lengyel «tetornyás adhoz, hogy tegyenek hosszúlejáratú termetért felajánlásokat. »Megfogadom — mondta fel a J Anttoában —, hogy félerük, már e fu más ápríle hónapban lévő torna nemt termelők ki a norma áttal előirt 640 tonna helyett Szenek Josef Slupik bányásztára» vétesse« felhívására, aJd totelAzt ípízi, hogy a következő három hónap» »telt 1850 torry «atmet tenort kt] *,o tona« hetyrtt. BAYER helyettes külkeresked'?ni minister beszámolt arról, hogy a lengyel külkereskedelmi forgalom Orsicen ín százalékkal volt nagyobb, mint i9iS-s ban. A külkereskedelem 45 százalékát a Szovjeturlaml és a népi krdciákkal bonyolították le. 1OiD-ben Lengyelország is állammal kötött kereskedelmi szerződést is negyikklienccel tartott fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Felvette a kereskedelmi összeköttetést a népi Kínával is. A külkereskedelmi forgalom 1319-beit