Népszava, 1950. május (78. évfolyam, 101-124. sz.)
1950-05-23 / 118. szám
NÉPSZAVA 350.000 példányban jelennek meg a Szikra könyvnapi könyvei Az idoi könyvnapra 11 Szikrakönyv jelenik meg, közel 350 ezres összpéldányszámban. A kiadványok közül kiemelkednek« Lenin, Sztálin, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Horváth Márton és Rudas László nagyjelentőségű elméleti művek. Az elméleti munkák mellett helyet kap a szépirodalom is. A könyvnapra megjelenő könyvek, a haladó irodalom legjobb alkotásai, méltó kifejezői lesznek kulturális forradalmunknak. A Szikra könyvkiadó udvarán már készen állnak az előregyártott könyvessátrak, amelyeket a megnyitás előtti éjszakán állítanak fel a főváros útvonalain. A Szikra, könyvnapi sátrait elsősorban a munkáskerületekben állítják fel. Könyvsátor ikerül a váci úti »Tizenhárom ház« elé, a Róbert Károly körút és a Lehel-út sarkára, az Onczy-térre, Sashalomra, Pestszentlőrincre, Csepel területén két Szikra-sátor lesz. A Szikra fönyvssátrat állít fel ezenkívül számos üzemben. A főváros területein felállítandó Szikra-nátrákihoz négyiklzibméter faanyagot, 1200 négyzetméter falemezt, 200 négyzetméter kátránypapírt, egy mázsa olajfestéket és 130 kiló szeget használnak fel. BÉKEHARC VILÁGFRONTJÁRÓL Brutális rendőrtámadás az amszterdami és rotterdami béketüntetők ellen A holland dolgozók Amszterdamban és Rotterdamban újabb béketömegtüntetéseket rendeztek, amelyek során ilyen feliratú plakátokkal és transzparensekkel vonultak fel: »Le az atombombával« »Le az amerikai hadifelszereléssel »Kenyeret és békét.« Komoly összeütközésekre került sor Amszterdamiban. A rendőrség megkísérelte, hogy karddal szétszaggassa a tüntetők plakátjait. A város két kerületében a rendőrség tüzelt, hogy szétkergesse a tüntetőket. A Svéd Kommunista Párt a békeharc fokozásáért Stockholmban megkezdődött a Svéd Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. Napirenden két kérdés szerepel: a kommunista pártok feladatai a békéért folytatott harcban és előkészületek az őszi községtanácsi választásokra. Az első kérdéssel kapcsolatban Hilding Hagberg elvtárs, a Párt elnöke tartott előadást »Pártunknak ma nincs fontosabb feladata a békéért folytatott harcnál — mondta. A békeharc Pártunk politikájának középpontjában kell hogy álljon, de nemcsak szavakban, hanem tettekben is.« A Finn Kommunista Párt főfeladata: a békéért folytatott harc A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Herta Kuusinen elvtárs parlamenti képviselő a Párt részvételéről számolt be a békéért folytatott harcban. , Kuusinen elvtárs hangsúlyozta, hogy a Kommunista Párt főfeladata ma harc a békéért, a munkásosztály és valamennyi dolgozó erőinek összpontosítása erre a harcra. Kiemelte, hogy Finnországban a béke hívei feladatként tűzték ki legalább egymillió aláírás gyűjtését az atomfegyver betiltásáról szóló stockholmi felhívásra, majd hozzáfűzte, hogy Finnországban megvan minden feltétele a feladat sikeres teljesítésének. Az atombomba betiltását követelik az angol tudományos munkások Az Angol Tudományos Munkások Szövetségének tanácsa évi értekezletén határozatot fogadott el, amelyben követeli a meglevő atombombák elpusztítását, valamennyi tömegpusztító fegyver gyártásának és használatának betiltását, valamint az atomerőtelepek nemzetközi ellenőrzését. Az értekezlet 89 szavazatal 28 ellenében elfogadott határozatában elítélte Joliot-Curie elbocsátását, mint a világbéke ügyére és a tudomány haladására mért súlyos csapást; felhívta a francia kormányt, hogy Joliot-Curier haladéktalanul helyezze vissza állásába. A francia dokkmunkások országos végrehajtóbizottsága a hadianyag kirakásának megtagadására hívta fel a kikötők dolgozóit Párizsban összeült a dokkmunkások szakszervezetének országos végrehajtóbizottsága. A felszólalók megbélyegezték azokat a mesterkedéseket, amelyek célja a dokkmunkások sztrájkjogának és általában szakszervezeti jogainak korlátozása. Tiltakoztak a sztrájktörőknek a hatóságok részéről történő toborzása ellen. Végül felhívták a dokkmunkásokat, semmiképpen ne vegyenek részt olyan hajók kirakásában, amelyeket a hatóságok a bér- vagy békeharcban álló kikötőkből más kikötőkbe irányítanak. Sztrájkok és béketüntetések Franciaországban és Tuniszban Vasárnap ünnepelte Párizs népe az 1871-es párizsi kommün áldozatainak emlékünnepét. Több mint három órán keresztül százezres tömegek vonultak fel a Commutuirdok tömegsírjai elött, az atombomba betiltását és a vietnami háborút azonnali megszüntetését követelve. A végeláthatatlan menetet a Kommün Barátai Egyesületének tagjai vezették, utánuk a Kommunista Párt központi bizottságának tagjai következtek, Maurice Thorez elvtárssal az élen. A Kommunista Párt központi bizottsága után a Baloldali Egységes Szocialista Párt, a GGT vezetősége, majd a volt frontharcosok következtek. Az atombomba betiltásán kívül a tömeg szüntelenül követelte a sztrájkvagy béketevékenységért letartóztatottak szabadonbocsátását és szolidaritását fejezte ki a hadianyag berakását megtagadó dokkmunkások iránt, majd hosszú ideig szavalókórusban kiáltotta: »Sohasem viselünk háborút a Szovjetunió ellen, nem leszünk Truman katonái« Tuniszban figyelmeztető sztrájkba léptek a bizertai és felryvikei fegyvergyárak dolgozói, hogy tiltakozzanak az amerikai hadianyag szállító Dixmude repülőgépanyahajó megérkezése és a dolgozók tömeges elbocsátása ellen. Ugyancsak tiltakozó munkabeszüntetésekre került sor sok bizettakörnyéki helységben, mint például Boidzs Talebben, amelynek munkásai kötelezték magukat, hogy fokozzák akciójukat az amerikai fegyverszálítmányok ellen. . Trygve Lie párisi megbeszélései A londoni rádió jelentése szerint Trygve Lie, az ENSZ főtitkára szombaton megbeszélést tartott Schuman francia külügyminiszterrel. Később Trygve Lie kihallgatáson jelent meg Vincent Auriol francia köztársasági eröknél Kambodzsai területeket szabadított fel a vietnami néphadsereg A Vietnami Demokratikus Köztársaság csapatai a francia gyarmati csapatok elleni harcuk során Kambodzsában felszabadítottak egy földterületet, amely egészen a sziámi határig ter 4 Emelkedik a felhozatal , esnek az árak A zöldség, főzelék és gyümölcs egyre nagyobb mennyiségben özönlik a újvárosba. A felhozatal növekedésével napról-napra esnek az idénycikkek árai. Hétfőn reggel a fontosabb élelmiszerekből a következő felhozatal volt: Újburgonya 2250 méter mázsa; óburgonya 140 g; saláta 732 q; karalábé 1407 g; zöldborsó 604 g; paraj 137 q; kelkáposzta 143 g; cseresznye 325 q; tojás 394 g. Hétfőre ismét jelentősen olcsóbbak lettek az idénycikkek. Az újburgonya 3.60-ról 3.20 ra, az apró újburgonya 2.00-ről 1.60-ra csökkent. A karalábé ára az addigi 3.66 helyett 2.68 forint volt. A II. osztályú kasarábé ára 305- ről 2.20-ra, a zöldborsó 6.10-ről 4.28-ra csökkent. A kelkáposzta 3.17, az egres 1.95 volt kilónként. Megjelent a piacon a nemesített kerti szamóca is, ára 21.96—9.76 között volt. A hegyes zöldpaprika az eddiginél sokkal olcsóbban, darabonként már 1 forintért is kapható. A Hofherr-gyárban is a legjobbakat választották meg kongresszusi küldötteknek A Hofherr-gyári öntöde SZIT alapszervezetének tagsága — az országszerte folyó üzemi küldöttválasztógyűlésekhez hasonlóan — a legjobban termelő ifjúmunkásokat választotta be a kerületi kongresszusi küldöttválasztó értekezletre. Az alapszerv küldöttei valamennyien 200 százalék körül termelnek. Babarik János magkészítő, alapszervi titkár legutóbb 248 százalékos heti átlagot ért el s munkájának minősége is példamutató. A másikküldött Kocsik Sándor, a traktormotorház öntvényösszerakását végzi csaknem 300 százalékos átlaggal. Csaba mire művelettervező jó szervezéssel és ötletes kezdeményezéseikkel segíti elő az üzem munkáját és ezzel érdemelte ki megválasztását. A Diósgyőri Kohászati üzemekben 138 újítást nyújtottak be áprilisban. Az újításoknak több mint felét elfogadták. Az újítások mintegy 600.000 forint megtakarítást eredményeznekmajd. Száraz, meleg idő Várható időjárás: Mérsékelt szél, kevés felhő, száraz idő. A fülledt meleg tovább tart. A gyár felébred Egry Irén könyve, a József Attilapályázat második díjának nyertese szocialista országunk építésének egyik jellegzetes napját rendkívül pregnánsan rögzíti le. Az elbeszélés egy edénygyárat ábrázol hajnaltól éjfélig , azon a napon, melyen a dolgozók a Tervkölcsönt jegyzik. A rosszul működő, tervét elmaradozva teljesítő gyár ezen a napon ébred öntudatra. Estére messze túlteljesítették napi tervüket és a kölcsönjegyzés terén is messze elhagyták a velük versenyző üzemeket. Mindez nem a véletlen műve. Egry Irén megmutatja a párttitkár, a népnevelők jól átgondolt munkájának eredményét. Erősödő országunk, egész felemelkedő társadalmunk visszahatását az elmaradtakra, elmaradozókra. A kölcsönjegyzés lendítőerejét, az élenjárók és az ifjúság munkáját. Megmutatja, milyen tisztító hatással és azonnali eredménnyel jár a gyár legveszedelmesebb kártevőjének leleplezése. A könyv nemcsak a termelés növekvő számait adja. Megmutatja, miért nő a termeés, mint változik az üzem atmoszférája percrőlpercre. A dinamikus lüktető előadásmód mellett egyik legfőbb érdeme az írónőnek, hogy mondanivalójához szócsőnek használja alakjait. Amunkások, tisztviselők maguk hangján beszélnek. Az írónő legfeljebb egy nap keretébe sűríti, de nem konstruálja előre a mondanivalóit és keresi meg aztán hozzá a társadalmi valóságot. Itt maga a társadalmi valóság beszél elsődlegesen, mutat előre saját eszközeivel, saját mondanivalójával. A dolgozók egész sora vonul fel előttünk. Az új mellett az ósdit is látjuk és az előbbinek szüntelen megújuló, korántsem könnyű és mégis biztos győzelmét a régi felett. Az alakok jellemzése rövid és rendkívül jellegzetes. Ez egyik legfőbb ereje a könyvnek. Egyes figurái, — a párttitkár, a jobboldali szocdemotrikus, a tempósan dolgozó, dühös öreg munkás, a tarajfrizurájú fiatalember, aki C—T oRémjff-b. -O- virv/iK^yj »diadalról« álmodozik, a zömök, remek bolsevik vállalatvezető és mind a többiek — pillanatok alatt elevenen állnak előttünk. Szinte sajnáljuk, amikor a következő oldalon eltűnnek, hogy újaknak adjanak helyet, így, noha a könyvnek nincs állandó hőse, illetve maga a munkásosztály a hős — a cselekmény mégsem esik szét. A párttitkár működése mintegy keretként fogja össze az epizódalakokat. A könyv tehát országunk egyik fontos problémáját hűségesen, pártos lendülettel eleveníti meg. Ezen túl egyik legfőbb érdeme, hogy olivatása magjávalragadóan izgalmas. Hogy a tervkölcsön jegyzése is lehet regénytárgy — ezt Egry Irén könyve bizonyította be, mely kitűnő alakjaival, éles társadalomábrázolásával és szocialista országépítésünk friss, pezsgő, üde lendületének tükrözésével jelentős nyeresége irodalmunknak. (Franklin MV). Zúg a vihar A balti népek irodalmáról az elmúlt korszakban alig tudtunk valamit. A Lett Szovjetköztársaság megalakulása, a Szovjetunió nemzeti politikája kellett hozzá, mely népeinek kultúráját bámulatos virágzásba borította, hogy a lett irodalom haladó hagyományaival — példám Jan .Rájnisz, a nép költőjének alakjával , és a lett irodalom kibontakozásával, harcos jelenkorával megismerkedjünk. Ennek az ismerkedésnek első hírnöke Vítísz Lácisz »Zúg a vihar« című regénv■trilógiájának magyarul megjelent első kötete. Ez a regényciklus a lett nép történetét adja 1939-től 1949-ig. Az első kötet Utmánisz diktatúrájának utolsó korszakába vezet bennünket és 1941-ig tárgyalja a történéseket. Az Ulminász-diktatúra, túl a Sztálini- díjas szerző kiváló ábrázolási módszerén, még egy különleges szempontból érdekes számunkra. Az »öröméltóságának« szólított erőszakos, pénzéhes és kapzsi diktátor rendszere, aki a fasiszta külországok segítségére támasztja terrorisztikus, munkásnyúzó korrupció javai förtelmes és kicsinyességében nevetséges unalmát, nem egygemponttal a teamfig Hortós Miklóséhoz. Amiben e két társadalom különbözik, az a kulák döntő szerepe a lett burzsoá osztályuralomban. Ez a rész talán még tanulságosabb amagyar olvasó számára. A mohó, féktelen, eszem-iszomban, dáridóban, szerelemben és kizsákmányolásban határt nem ismerő, uralomra jutott kulákság bemutatása intő figyelmeztetés: mi lett volna, ha Nagy Ferencek kerülnek uralomra? Ugyanekkor némi ízelítőt kapunk abból is, ami Tito Jugoszláviájában történik. A regény főhőse, Kari Zsabur, egy fiatal munkás, aki mindenekelőtt egy kommunista barátjával való beszélgetések és olvasmányok révén öntudatra ébred és a földalatti mozgalom egyik élharcosa lesz. A könyv azonban nem szorítkozik az ő személyére. Széles ecsetvonásokkal elevenedik meg előttünk a lett nép élete; a szerző a munkásság és a parasztság köreibe is elvezet bennünket, habár a könyv első része, tárgyánál fogva, még többségében a lett uralkodóosztályokkal kénytelen foglalkozni. Ugyanekkor azonban a nép hangja, a nép érzelmei tükröződnek benne. A könyv egyik igen szép része az a nap, mikor a lett nép elűzi diktátorát és felvételét kéri a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. Ezután az ország újjáteremtésének korszaka következik. A fejlődést ideiglenesen megszakítja a fasiszták orvtámadása. 1941 derekán a hitleri hordák, ölve, rabolva, gyújtogatva elfoglalják Rigát. A könyv hőse és a lett nép fiai belépnek a Vörös Hadseregbe és fegyverrel kezükben esküsznek reá, hogy nem nyugosznak, amíg hazájukat fel nem szabadítják. Ezzel a jelenettel végződik a dolgozó nép harcát, Szovjet Lettország megszületését tárgyaló, Sztálin-díjas mű első kötete. A már említetteken kívül kiemelkedő tulajdonsága az írónak a szovjet nép legyőzhetetlenségébe vetett meggyőződése, hazája forró szeretete és a széles, realista ábrázolás, mely a háborús jeleneteknél lángoló forradalmi romantikába csap át (Új Magyar Könyvkiadó^ 4L sy-l J 111 í ■ 1 -L. — a Könyvnap Könyvei 1950 MÁJUS 23. KEDD Az új pártvezetőség népnevelőfelelősének önkritikája Kedves Elvtársak! Körülbelül másfél hónapja vagyok üzemünk pártszervezetének népnevelőfelelőse. Már jóval előbb, egy évvel ezelőtt lettem népnevelő. Éppen egy hónapja, hogy megválasztották az új pártvezetőségünket. Megtiszteltetés számomra, hogy az új vezetőségnek továbbra is aktívája maradtam. Annál is inkább, mert munkámban voltak komoly hiányosságok. A vezetőségválasztó taggyűlésen nyilvános kritikát kaptam. Azután elhatároztam: ahhoz, hogy általában megjavuljon a pártszervezet tevékenysége, nekem is eredményesebbé kell tennem munkámat. Most, miután egy hónap telt azóta, el kell ismernem: nem sokat tettem ennek érdekében. Eszembe jutnak Pruck elvtárs, párttitkár szavai, amelyeket a vezetőség választó taggyűlésen mondott: »A legközelebbi taggyűlésen az eddiginél lényegesen több eredményről kell majd beszámolnunk. Márpedig ezeknek az eredményeknek az elérése jórészt attól is függ, hogyan tudja népnevelőhálózatunk üzemünk dolgozóit mozgósítani a fő feladatok megvalósítására. Melyek az eddigi munka hibái és hogyan kell kiküszöbölnünk azokat? Nem tudtam eléggé összefogni népnevelőinket. Ennek fő oka: nem fordítottam elég figyelmet elméleti képzésemre. Egy alkalommal Póta János elvtárs, a pártvezetőség tagja így bírált meg: »Aki nem képezi magát eléggé, előbbutóbb a termelés megnövekedett követelményeinek sem tud majd megfelelni.« Látom, hogy ez valóban így is van. Ebből következhetett az is, hogy egy ideig nem ismertem fel az itteni népnevelő munka hibáit sem. Párttitkárunk rámutatott: »Az üzem dolgozói nem bírálnak, nem hozzák felszínre a kétségkívül meglévő hibákat sem.« Tehát mi, népnevelők nem mutattunk rá, hogy milyen fontos a kritika fegyverének állandó alkalmazása. Azt sem magyaráztuk meg párttagjainknak, hogy a párttagnak kötelessége pártmunkát is végezni. Ebből adódott, hogy Szentesi János és Jenei Károly elvtársak, akik élmunkások is, nem értették meg mai napig sem ezt a kérdést. »Nekünk csak a termelés a fontos. Pártmunkára sem időnk, sem képességünk nincs« — mondják. Nem ők az egyedüliek, akik így gondolkoznak.A hiányos népnevelőmunka rányomja bélyegét a verseny továbbfejlesztésére is. Nem nyújtottunk segítséget az amúgy is gyengén működő szakszervezeti bizalmiaknak. Ez a hiányosság abban mutatkozik, hogy üzemünk dolgozói a május 1-i felajánlások teljesítése után még eddig nem kötöttek új versenyszerződéseket. Ki kell küszöbölnünk népnevelő munkánknak azt a hibáját is, hogy népnevelőink főként csak »felsőbb utasításra« végeznek el egy-egy feladatot. Nem kezdeményeznek, ők maguk például nem írnak a faliújságra — de én sem. És nem mozgósítják a tagságot sem erre. Igaz, itt javulás mutatkozik, az elmúlt héten már négy népnevelő írt a versenyre. Több segítséget kell még nyújtatnunk a falujáró munkának is, amely komoly támogatásra szorul. Népnevelőink összessége annak idején vállalta is ezt. Az ígéret azonban pusztában elhangzott szó maradt. Népnevelőink — egy-kettő kivételével — teljesen megfeledkeztek arról. Hiba, hogy ebben jómagam sem jártam elől példamutatással. Üzemünk nemrégiben lett élüzem. Ahhoz, hogy ezt továbbra is, minden nap újra és újra kiérdemeljük, pártszervezetünk munkáját is példássá kell tennnünk. Ehhez szükséges, hogy a népnevelőmunkát magasabb színvonalra emeljük, ez pedig az én közvetlen feladatom. A feladatot mielőbb megoldani, a hibákat kiküszöbölni a népnevelők segítségével, kommunista kötelességem. Elvtársi üdvözettel: FEKETE MIHÁLY rézműves, a Mezőkémia népnevelőfelelőse.