Népszava, 1952. március (80. évfolyam, 51-76. sz.)

1952-03-16 / 64. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ©* ZAVA I tfMsgrim­ kohászok törtek az élre a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyben Grotelwohl elvtárs kormánynyilatkozata a Szovjetunió jegyzékéről Ja magyar szakszervezetek központi lapja B . _______*•­­ • ■ _________. • , ________________________________é­v 80. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1952 MÁRCIUS 16. VASÁRNAP Az 1951. évi irodalmi és művészeti Sztálin-d­íjasok­­ Két magyar író a külföldi kitüntetettek között J . Moszkva, március 15. (TASZSZ) A szovjet sajtó március 15-én kö­zölte a Szovjetunió minisztertaná­csának az 1951. évi Sztálin-díjak oda­ítéléséről szóló határozata befejező részét. Az irodalom és a művészet terén több mint száz — 100.000—20.000 rubeles — díjat ítéltek oda. Sztálin­­díjban részesült több mint 300 író, zeneszerző, képzőművész, zene-, film- és színművész, valamint építész. A széppróza területén huszonegyen részesültek Sztálin-díj­ban. 100.000 rubeles I. fokozatú díjat kapott Sztye­­pán Zlobin »Sztyepán Rázin«­­ című regényéért és Í­disz Lacisz füj part felé« című regényéért. Sztyepán Zlo­bin regénye a Szovjetunió népei tör­ténetének egyik színes lapját, a Sztye­pán Rázin doni kozák vezetésével le­folyt XVII. századbeli parasztfelke­lést eleveníti meg. Az »Új part felé« című regény hőse a lett nép, amely új éleltet teremt, új szocialista rendet­­épít országában. A Sztál­in-díjjal ju­talmazott több szépprózai mű között találjuk Vanda Vaszilevszkaja »Ének «,­vizek felett« című trilógiáját, amely a lengyel nép történetével foglalkozik és bemutatja az új demokratikus Len­gyelország építését; Oreszt Malcev »A jugoszláv tragédia« című regé­nyét, amelyben a jugoszláv népet­­­eláruló fasiszta Tito-klikket leplezi le; Jaroszlav Galan ukrán írónak a Vatikán reakciós politikája ellen írt pamf­l­etjeit. Sztálin-díjban részesült több szov­jet költő. I. fokozatú, 100.000 rubeles díjjal jutalmazták Nyikolaj Tyihonov »Két áradat«" és »A béke híveinek II. világkongresszusán« című költemé­nyét. Ezek a művek a béke híveinek hatalmas mozgalmát, a külföldi or­szágok népeinek, a Szovjetunió iránti szeretetét mutatják be. A drámaírás területén Sztálin-­díj­ban részesült Abdulla Kahhar üzbég drámaíró a" dolhozéletről szóló, »Új földön« című darabjáért és" Pavel Mhlidrevszkij, »Vihar előtt" című mű­véért. 10 többi • a ■ szí­vén a s­e­léna­i •­ar­any­bányák munkásainak 1912. évi felkelé­sével foglalkozik. Sztálin-díjban részesült több külföldi író és költő: Din Lin kínai írónő »Fel­kelt­ a nap a Szangan-folyó felett« című regényéért, Csou Li Po kínai író »Orkán« című regényéért, André Stil francia író »Az első csapás« című regényéért, a magyar Aczél Tamás »A szabadság árnyékában« című re­gényéért, a magyar Nagy Sándor »Megbékélés« című elbeszéléséért, He Csin Csi és Ting Ni — két kínai drámaíró — »A fehérhajú lány« című darabért. I., II. és III. fokozatú Sztálin-díjjal jutalmaztak 12 film­művet, valamint azok alkotóit — a rendezőket, operatőröket és színésze­ket. Sztálin-díjban részesült a »Tarasz Sevcsenkot, »Az aranycsillag lovagját, a »Donyeci bányászok*, a­­ Fények a faluban«, a »Békés napok* és a doku­mentumfilmek egy sorozata. Az új Sztálin-díjas szovjet zene­szerzők között találjuk Dmitrij Soszta­­kovicsot, aki tíz poémát írt kórusra. Művét nagy sikerrel adják elő hang­versenyeken. Eugen Kapp észt zene­szerző »A szabadság dalnoka« című hazafias operájáért részesült Sztálin­­díjban. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság állami operaszínházában színrekerült mű előadását is Sztálin­­díjjal jutalmazták. Sztálin-díjat ka­pott Otar Taktakisvili grúz zeneszerző, Ahmed Gedzsiev azerbajdzsáni zene­szerző, Viktor Bjetij, Mihail Sztaroka­­domszkij és mások — a szovjet hazá­ról és a békéért vívott harcról írt, igen népszerű új oratóriumok, kantá­ták, szimfonikus szvitek, románcok és dalok szerzői A Sztálín-díj I. fokozatával tüntet­tek ki a Szovjetunióban és külföldön egyaránt hírneves két zenei együttest — a Pjatnyickij állami orosz népi kó­rust és a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttesét. Kitüntetésben része­sültek a két együttes vezetői — Vla­gyimir Zaharov, Pjotr Kazmin, Igor Mojszejev, valamint az énekesek és táncosok nagy csoportja. Előadó­­művészi tevékenységéért részesült Sztálin - díjban Borisz Gmirija basszista, Natan Rahtin szimfonikus zenekari karmester, Danyiil Safran csellista, valamint más zeneművészek és énekesek. I. fokozatú Sztálin-díjban részesült Josrif Nyepatss ’­l­asäsgridi festő­művésznek Tvardovszkij szovjet költő »Vaszilij Tyerkin« című költeménye nyomán készült »Pihenő harc után« című képe. Vaszilij Tyerkinnek, az egyszerű katonának alakjaiben a mű­vész az orosz nép jellemző vonásait testesítette meg — a világos értelmet, a szilárd jellemet és a győzni tudást. A Sztálin-díjjal kitüntetett szob­rászok között találjuk Gorkij, a nagy orosz író 1951-ben Moszkvában le­leplezett emlékművének alkotóit­­ — Vera Muhinát, Nyina Zelenszkaját, Zinaida Ivanovát és Ivan Sadrt. Az építőművészet területén II. foko­zatú díjban részesült Alekszej Scsu­­szev építőművész és Pavel Kormn kép­zőművész, a moszkvai Metro »Kom­­szomolszkaja—Kolcevaja« állomásá­nak építészeti megoldásáért. Több mint százan kaptak Sztálin-díjat a színházművészet területén. 100.000 ru­beles 1. díjban részesült a moszkvai Gorkij nevét viselő Akadémiai Mű­vész Színház (MHAT) művészeinek egy csoportja, élén Mihail Kedrovval, a Szovjetunió népművészével, Lev Tolsztoj, »A műveltség gyümölcsei« című darabjának előadásáért. Sztálin­­díjban részesült a moszkvai Vahtan­gov Színház művészeinek egy cso­portja a »Jegor Bulicsov és a töb­biek« című darab előadásáért, vala­mint az OSZSZSZK, Ukrajna, Grú­zia, Biel­orusázia, Örményország, Kazahsztán, Litvánia és Észtország tizenkét más drámai színhházának több előadása, a többi között Julius Fucikkal, a cseh nép hős fiával fog­lalkozó két darab, a leningrádi Lenini Komszomol Színház .A halhatatlan­ság útján« és a Szovjet Hadsereg odesszai drámai színházának »Prága az enyém marad« című előadása. Az opera- és balettművészet terén Sztálin-díjban részesült »A szabad­ság dalnoka« előadásán kívül a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nye­­mirovics-Dancsenigo­v nevét viselő ,ze­nei' színház': »Tárász ’ családja« cirílű előadása. (Az­ opera ,a­ szovjet nép­nek a­­ hitleri területrablók ellen ví­vott harca hősi napjairól szól.) Ugyancsak Sztálin-díjjal tüntették ki a harkovi operaszínház művészeit a Borisz Godunov előadásáért, vala­mint az azerbajdzsáni opera- és balettszínház művészeinek egy cso­portját az azerbajdzsáni nép békés munkájáról szóló »Gütem­« cínti balett előadásáért. * Nagy megtiszteltetés érte hazán­kat, dolgozó népünket, az új magyar irodalmat, az idei Sztálin-díj kitün­tetettjeinek megtisztelő névsorában két magyar író neve szerepel: Aczél Tamásé és Nagy Sándoré. A Sztálin-díjak odaítélése kap­csán első esetben érte hazánkat, népünket ilyen kitüntetés. E meg­tiszteltetés az egész magyar nép alkotó munkájának, sikeres küzdel­meinek elismerése. Irodalmunk, izmosodó szocialista­­realista művészetünk csakúgy, mint gazdasági és kulturális életünk va­lamennyi területe, a Szovjetunió ba­ráti gondoskodásának, segítségének köszönheti sikereit, fejlődését. A szocialista-realista szovjet irodalom tanította meg íróinkat arra, hogy becsüljék és­ szeressék haladó ha­gyományainkat. A szovjet iro­dalom példája tárta fel számunkra, hogy a kimeríthetetlenül gazdag népköltészetből s a nép íróinak. Petőfinek, Aranynak, Mikszáthnak, Móricznak nagyszerű örökségéből­­merítsünk. A szovjet irodalom példája ösztönzi íróinkat, hogy műveikben megteremtsék a nemzeti forma és a szocialista tartalom egy­ségét. A szovjet irodalom példája tanítja meg íróinkat, hogy alkotá­saikban pártos szé­­vedéllyel, a párt irányítását követve, a marxizmus­­leninizmus tanításaival felfegyve­rezve ábrázolják mai életünket, a szocializmus felépítéséért folyó di­csőséges harcot. A szovjet irodalom példája nyomán válnak íróink a haladás, a béke tevékeny harco­saivá, akiknek művei társadalmi feladatot teltenek be. A magyar irodalomnak szóló nagy kitüntetés, a két magyar író-" A minisztertanács határozata az 1952. évi Kossuth-díjak odaítéléséről 1. Természettudományok 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPTAK. Az orvostudományok terén kifejtett munkásságért Törő Imre egyetemi tanár, a cellu­­láris elmélettel szembenálló új sejt­­észiási mechanizmus felfedezéséért. A műszaki tudományok terén kifejtett munkásságért Vadász Elemér egyetemi tanár a hazai mangánércek genetikai elmé­letének kidolgozásáért és annak gya­korlati­­ eredményeiért, valamint »Bauxi­t-földtani« című művéért. Szádeczky-Kardoss Elemér egye­temi tanár, a barnakőszén úttörő kőzettani vizsgálataiért és ezzel kap­csolatos publikációiért. A matematika terén kifejtett munkásságért Turán Pál egyetemi tanár, az ana­lízis egy nagyjelentőségű új módsze­rének kidolgozásáért, 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPTAK. A fizika terén kifejtett munkásságért Selényi Pál egyetemi tanár, az optika terén végzett újabb kutatá­saiért és publikációiért. Simonyi Károly egyetemi tanár, a fizikai kutatás szempontjából nagy­jelentőségű nagyfeszültségű gyorsító berendezésnek hazai eszközökkel való megépítéséért. A kémia terén kifejtett munkásságért Sohay Géza egyetemi tanár, a gumi rugalmas és képlékeny alakítására vo­natkozó ismereteket lényegesen to­vábbfejlesztő termodinamikai és kí­sérleti vizsgálataiért és ezek gyakor­lati alkalmazásáért. Szalay Sándor egyetemi tanár, ered­ményes geokémiai kutatásaiért. Az orvostudományok terén kifejtett munkásságért Kiss Ferenc, egyetemi­­ tanár, a ve­getatív idegrendszerre és a nyirok­erekre vonatkozó vizsgálataiért. Sd.­issekutz Béla egyetemi­ tanár, a kvaterner ammoniumbázisok gyógy­szertana és a magyar gyógyszeripar fejlesztése terén elért eredményeiért. Ivanovits György, egyetemi tanár, a B-12. vitamin izolálásáért. A mezőgazdasági tudományok terén kifejtett munkásságért Jávorka Sándor egyetemi tanár, a magyar flórakutatás szintézisét tar­talmazó művéért. A műszaki tudományok terén kifejtett munkásságért Esztó Péter egyetemi tanár, a bá­nyászatban fellépő kőzetmozgásokra vonatkozó, elméleti és gyakorlati ku­tatómunkájáért. Pattantyús Géza egyetemi tanár,­ a szárnylapátos vízgépek kavitációs áramlás viszonyaira vonatkozó vizsgá­lataiért. Mosonyi Emil, a Vízerőműtervező Iroda igazgatója, a Duna és Tisza sza­bályozásával kapcsolatban végzett hid­rológiai kutatásaiért. Forgó László, a Hőtechnikai­­idézet helyettes igazgatója, az apróbordás hő­kicserélő elméletének kidolgozásáért. A matematika terén kifejtett munkásságért Varga Ottó egyetemi tanár, differen­ciálgeometriai munkájáért, különös te­kintettel a Finsler-terekre vonatkozó kutatásaira. Szele Tibor egyetemi docens, az Abel-féle csoportok elméletére vonat­kozó strukturális­­vizsgálataiért, külö­nös tekintettel a testelmélettel­ felfede­zett analógiákra. . 2. Társadalomtudományok 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DIJAT KAPOTT. A művészettörténet terén kifejtett munkásságért Lyka Károly művészettörténész, »Magyar művészetet Münchenben 1867—1896« című művéért. 10.000 FORINTOS­ KOSSUTH-DÍJAT KAPTAK. A filozófia terén kifejtett munkásságért Fogarasi Béla egyetemi tanár, »Lo­gika« című művéért. A történettudomány terén kifejtett munkásságért I. Tóth Zoltán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudományi In­tézetének osztályvezetője, »Paraszt­mozgalmak az Erdélyi Érchegységben a XIX. század első felében« című mű­véért és egyéb publikációiért. A nyelvészet terén kifejtett munkásságért Bárczy Géza egyetemi tanár, »A ti­hanyi apátság alapítólevele, mint nyelvi, emlék« című művéért. 3. Művészet és irodalom 50.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT. A zeneművészet terén kifejtett munkásságért Kodály Zoltán zeneszerző és zene­tudós, a Bartók Bélával közösen kez­deményezett nagy magyar népdal­­gyűjtemény I. kötetének, ennek a zenetudományunk kifejlesztése terén kimagasló jelentőségű s a társadalom­tudományok egész körére kiható Fon­tosságú műnek az elkészítéséért, valamint v­árlai-kettős­­dmű, a ma­gyar népzene feldolgozásában példa­mutatóan művészi szerzeményéért. 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPTAK. A képzőművészet terén kifejtett munkásságért Mikus Sándor szobrászművész, a­ budapesti Sziálitvszobor megalkotá­sáért. Az operaművészet terén kifejtett munkásságért Tóth Aladár, a Magyar Állami Operaház igazgatója, az Operaház fejlesztésében, kiváló művészi ered­ményeinek elérésében szerzett érde­meiért. Svéd Sándor operaénekes, az »Anyegin« és »Álarcosbál« című ope­rákban nyújtott kimagasló művészi alakításaiért. A filmművészet terén kifejtett munkásságért Tolnay Klári színművésznő, a »Déryné« című film címszerepében nyújtott kiemelkedő alakításáért. 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPTAK. Az irodalom terén kifejtett munkásságért Benjámin László költő, »Tűzzel­­kóssef« című verses­kötetéért Veres Péter író, »Pályamunkások« című alkotásáért. Urbán Ernő író, »Tűzkeresztség« című drámájáért és filmforgatóköny­véért. A képzőművészet terén kifejtett munkásságért Ko­necsni György festőművész. Kádár György festőművész, »Vihar előtt« című, közösen alkotott­­festmé­nyükért. Csók István festőművész, »Béke« című hármas­ képéért Glatz Oszkár festőművész, »Leány könyvvel« című festményéért. Csáki-Maronyák József festőművész, 1951. év folyam után kiállított arcké­peiért és Rákosi-portréjáért. Bencze László grafikusművész, »Gondolj Koreáira!« című rajzsoroza­táért. Benedek Jenő festőművész, »A ta­nács első ülése« és »Partizánok« című festményéért. A népművészet terén­­kifejtett munkásságért Csenki Imre karmester. Rábai Miklós koreográfus, az Ál­lami Népi Együttes művészi vezeté­sében elért példamutató eredményei­kért.­­ A színművészet terén kifejtett munkásságért Dayka Margit színművésznő,­­ a »Farkasok és bárányok« című szín­darabban nyújtott alakításáért. Ladányi Ferenc színművész, a »Tit­kos háború« és »Égő híd« című szín­darabokban nyújtott alakításaiért. Bartos Gyula színművész, a »Báni­ bán«-ba­n Tiborc szerepének alakítá­sáért. Tőkés Anna színművésznő, a »Bánk bán«-ban Gertrudis szerepének alaísí­­tásáért. Szörényi Éva színművésznő. a »Bánk bán«-ban Melinda szerepének alakításáért. Az operaművészet terén kifejtett, munkásságért Pless László karmester, az Opera­ház énekkarának jelentős fejlődését elősegítő művészi tevékenységéért,­ különös tekintettel a »Halte« című operában nyújtott művészi teljesít­ményre. Márk Tivadar jelmeztervező,­­az »Anyegin«, »Hattyúk tava«, »Resz­kenő« és »Halka« című operák jel­mezterveiért. A filmművészet terén kifejtett munkásságért. Kalmár László filmrendező, a »Déryné« című film rendezéséért. Homoki-Nagy István filmrendező, a »Va­dvízország« és »Egy kerecsen­sólyom története« című filmekért. Bán Frigyes filmrendező,-;a »Tűz­keresztség« című film rendezéséért 4. Szocialista építő munka 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPTAK. A kohó- és gépipar terén kifejtett munkásságért Ács Ernő, a Műszeripari Kutató­intézet igazgatója, a 24 csatornás szeizmikus berendezés kivitelezéséért és egyéb jelentős találmányaiért. A bánya- és energiaipar terén kifejtett munkásságért Varga József egyetemi tanár, s szerves kémiai kutatás terén elért elméleti és gyakorlati jelentőségű eredményeiért. Gál Endre és Gerber Károly, az Újításokat Kivitelező Vállalat főmér­nöke, illetőleg mérnöke — a díj ös­- szegének egyenlő arányban történő megosztásával — egy új nagytelje­sítményű fúróberendezés kidolgozá­sáért és gyakorlati megvalósításáért. A mezőgazdaság terén kifejtett munkásságért Porpáczy Aladár, a Fertőd­ kísér­leti Gazdaság vezető kutatója, új gyü­mölcsfajták kialakítása terén végzett eredményes kutató és irodalmi­­mun­kásságáért­, továbbá a citromfélék meghonosítása terén elért kísérleti eredményeiért. Westsik Vilmos, a Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaság ve­­zető kutatója, a laza homoktalajok terméshozamának növelésével kapcso­latos agrotechnikai kutató- és iro­dalmi munkásságáért és gyakorlati eredményeiért. 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPTAK. A kohó- és gépipar terén kifejtett munkásságért Dr. Tasnádi Andrásné, a Rákosi Művek metallográfiai laboratóriuma­ nak ítélt Sztálin-díj hatalmas ösz­tönzés irodalmunk további, fejlő­dése szempontjából. A nagy meg­tiszteltetés arra kötelezi íróinkat, hogy a pártos művészet eszközeivel küzdjenek a lélektelen ábrázolás­mód, a sematizmus ellen, hogy mű­veikkel valósítsák meg a magas művészi színvonalú, szocialista­­realista irodalmat, Íróinknak még sokat kell tanulniok, de minden lé­pésünkben , segít bennünket a Szovjetunió, amely elküldte legjobb íróit — Tyihonovoj­, Polevojt, Fe­­gyint, N­yikolajevát, Babajevszkijt —, akik gazdag tapasztalataikkal... a­­szovjet emberre jellemző önzetlen segítőkészséggel hozzájárultak iro­dalmunk sikereihez. Az egész magyar nép forró öröm­mel s a békés alkotómunkát jutal­mazó kitüntetésként üdvözli a ma­i írókat ért legnagyobb meg­l­ést, a Sztálin-díjat

Next