Népszava, 1952. május (80. évfolyam, 101-126. sz.)

1952-05-29 / 124. szám

NÉPSZAVA tömegeknek ezt az aktivitását fo­kozzák, irányítsák. Az ellenőrzés munkatársainak olyan kapcsolatot kell teremteniük a dolgo­zókkal, hogy ezek bizalommal fordul­janak hozzájuk, érezzék, hogy pana­szukat meghallgatják, ügyüket elinté­zik, a feltárt hibákat kijavítják. A központi á­llami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot ezután általá­nosságban és részleteiben is elfogad­ták. Az Országgyűlés legközelebbi ülését csütörtök délelőtt tíz órakor tartja, s a polgári perrendtartásról, valamint a házasságról, családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat Az Országgyűlés mai ülésén tár­gyalja a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot. Mi tette szükségessé a törvényjavas­lat benyújtását? A törvényjavaslat­hoz fűzött indokolás a következőket mondja: »Azok az alapvető változá­sok, amelyek a felszabadulás óta gazdasági és társadalmi életünkben végbementek, átalakítóévi hatottak az állampolgárok házassági és családi életére is. A házasság, amelyet a ka­pitalista gazdasági rendben rendsze­rint gazdasági megfontolások hoztak létre és amely a nő alárendeltségén, függőségén, kiszolgáltatottságán épült fel, egyre inkább szocialista házas­sággá, tehát két szabad és egyenlő em­ber kölcsönös vonzalomra alapított ön­kéntes közösségévé alakul át. Ennek a kapcsolatnak a szocialista erkölcsön alapuló célja az, hogy a házastársak valódi és teljes életközösségre lépve, egymást támogassák és gyermekeiket a szocialista társadalom építésére és továbbfejlesztésére képes emberekké neveljék. Ezzel a család szilárd és harmonikus közösséggé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocia­lista embereknek egymáshoz és a tár­sadalomhoz való új viszonyát■. A jogfejlődés eddig nem tartott lé­pést a házasság és a család intézmé­nyének tényleges átalakulásával. Há­zassági jogunk alaptörvénye még ma is az 1894. évi XXXI. törvény, amely­nek csak a legkiáltóbb hiányait pó­tolta az 1945-ben erre vonatkozóan kiadott rendelet, illetőleg az 1946. évi XII. törvény." Családjogunk és gyám­ság­­jogunk nagy része még ma is szokásjogon vagy pedig régi, a múlt században hozott törvényen alapul. Nyilvánvaló tehát, hogy szükség volt házassági, családi, gyámsági jogunk egységes, népi demokráciánk társa­dalmi rendjének és a szocialista er­kölcsi felfogásnak megfelelő új szabá­lyozására. A házasság megkötése és felbontása A ma tárgyalásra kerülő 112 pa­ragrafusból álló hatalmas törvény­alkotás első része a házasságra vo­natkozó jogszabályokat tartalmazza Ezek a rendelkezések egyszerűsítik a házasság megkötését, amelyhez ez­után elegendő lesz, ha a házasulók a házasságkötést megelőzően az anya­i könyvvezető előtt kijelentik, hogy há­zasságuknak a legjobb tudomásuk szerint törvényes akadálya nincs, egy­szersmind benyújtják a házasság­kötéshez szükséges okmányokat. Lényeges változást hoz a javaslat a házasság bírói felbontásáról. Az 1894-es törvény értelmében a házasság csak az egyik házastársnak a házas­társi viszonyt sértő, a házasság fenn­tartását lehetetlenné tevő magatartása miatt volt felbontható. Az új szocia­lista házassági jog elveti ezt az úgy­nevezett »vétkességi elvet« és a há­zasság felbontását nem teszi függővé attól, hogy a házasság tarthatatlan­ságát az egyik fél vétkes magatartása idézte-e elő, vagy sem. A törvény­­javaslat a Szovjetunióban érvényben levő családjog alapelveit követi, ami­kor kimondja, hogy a házasságot ko­moly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. Eddig voltak abszolút bontóokok (például házasságtörés, öt évig tartó különélés), amelyeknek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot a körülmények mérlegelése nélkül feltét­lenül fel kellett bontania. Az új tör­vény nem ismer abszolút bontóokot. A törvényjavaslat kimondja: »annak elbírálásánál, hogy a házasság fel­bontására van-e komoly és alapos ok, a közös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni«. A házasság védelmét szolgálja a polgári perrendtartásról szóló tör­vényjavaslatnak — amelyet szintén ma tárgyal az Országgyűlés — az a rendelkezése is, hogy a bíróság a házasság felbontása esetében az ösz­­szes körülmények mérlegelésével akár egyik, akár mindkét felet háromezer forintig terjedhető külön illeték meg­fizetésére kötelezheti. Ez a rendelke­zés alkalmas lehet arra, hogy meg­akadályozza a válóperek meggondo­latlan, könnyelmű megindítását. Egyenlő jogok és kötelezettségek a házasságban A házassági jog szabályozásánál az új törvényjavaslat teljes mértékben érvényesíti a nők egyenjogúságának az alkotmányban is biztosított elvét. Amíg a burzsoá házasságjog szerint a nő a házasságban alárendelt szere­pet játszik, addig a szocialista házas­ságjog szerint a házastársaknak a házasélet ügyeiben minden tekintetben egyenlő jogaik és kötelezettségeik vannak. Az új törvény értelmében a házastársak lakhelyüket egyetértésben választják meg, a feleség a házasság­ban a férje nevét, vagy kizárólag a maga nevét viselheti. A törvényjavaslat a házassági va­gyon alapjává a vagyonközösséget te­szi. Ez annyit jelent, hogy minden vagyon, amelyet a házastársak a há­zasság fennállása alatt akár közösen, akár külön-külön szereznek, közös tu­lajdonukká válik és a házasság meg­szűnése eseté­n azt meg kell közöttük osztani. A törvényjavaslat második része a családi jogállást, az örökbefogadást, a rokonok eltartási kötelezettségeit, a szülői felügyeletet szabályozza. A nők teljes egyenjogúságára mutat, hogy a gyermek a szülők meg­állapodása szerint vagy apjának, vagy anyjának családi nevét viseli, az anya nevét akkor, ha az anya kizá­rólag a maga nevét viseli. Örökbefogadás, szülői felügyelet, gyámság A kapitalista jogrendszerben az örökbefogadás legfontosabb indoka nem a családi kapcsolat létesítése volt, hanem a vagyoni öröklés bizto­sítása. A szocialista jogrendszerben örökbefogadás csak azért történhetik, hogy az örökbefogadó családi nevelést adjon olyan kiskorúnak, akinek szülei nem élnek, vagy akit szülei nem tud­nak megfelelőm nevelni. A törvény­javaslat ezért a Szovjetunió és egyes népi demokratikus államok példája nyomán a családi nevelést tekinti az örökbefogadás indítóokának. Ebből következik, hogy csak kiskorú sze­mélyt lehet örökbefogadni és az, akire a kiskorú családi nevelését nem lehet megnyugvással rábízni — a szülői felügyelet megszüntetését, vagy a közü­gyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, — nem fogadhat örökbe. Az örökbe­fogadáshoz a jövőben nem elég a fe­lek megállapodása, hanem ahhoz a gyámhatóság engedélye is szükséges. A rokoni kapcsolatból eredő jogok és kötelességek közül a jogi szabá­lyozásra szoruló kérdések egyik leg­fontosabbj­a az eltartás kérdése, bár kétségtelen, hogy ennek jelentősége népi demokratikus országunkban fo­kozatosan csökken, mert mind keve­sebb lesz az eltartásra szorulók száma. Az eddigi helyzettel szemben, amely a rokonok kölcsönös eltartási jogát és kötelezettségét a gyermek és a szülő, valamint az unokák és a nagyszülők között ismeri el, a javas­lat ezt kiterjeszti valamennyi egye­nesági rokonra és ezen túlmenően a testvérekre is, sőt a mostohagyermek is köteles eltartani erre rászorult szülőjét. A szülőket gyermekeik felett ma jog szerint »szülői hatalom« illeti meg és a szülői hatalmat elsősorban az apa, másodsorban az anya gya­korolja. A javaslat a »szülői hatalom” helyett a »szülői felügyelet« elneve­zést használja és kimondja, hogy a szülői felügyeletet a kiskorú gyer­mek érdekeinek megfelelően kell gya­korolni. A javaslat szerint a szülői felügyeletet a szülők általában együt­tesen gyakorolják. Azokban a kérdé­sekben, amelyekben nem tudnak egyetértésre jutni, a gyámhatóság dönt. A törvényjavaslat harmadik részé­ben a gyámság jogi kérdéseit szabá­lyozza. Megszünteti a nők gyámság­viselési korlátozását. Fontos intézke­dése a javaslatnak, hogy a gyámság viselése állampolgári kötelesség, amelynek teljesítéséért nem jár ju­talom. A javaslat, amelyet a mai napon tárgyal az országgyűlés, egyik legje­lentősebb törvénye szocialista jog­alkotásunknak. Ez a törvény népi de­mokráciánk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak meg­felelően szabályozza és védi a házas­ság és a család, intézményét, bizto­sítja a házasságban és a családi élet­ben a nők egyenjogúságát, a gyerme­kek érdekeinek védelmét. 2 1952 MÁJUS 29. CSÜTÖRTÖK A MAGYAR DOLGOZÓK ORSZÁGSZERTE TILTAKOZNAK AZ IMPERIALISTÁK ÚJABB ALJASSÁGAI ELLEN Az Országos Béke­tanácshoz so­k száz távirat érkezik az utóbbi napok­ban az üzemek, falvak dolgozóitól a legégetőbb nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Sok ezer tiltakozó táv­irat érkezett az Országos Béketanács­hoz a baktériumháború ellen és né­pünk most táviratokban, röpgyűlése­­ken ismét felemeli szavát, hogy kife­jezze tiltakozását a kocsedaszigeti és a többi koreai hadifogoly-táborban el­követett embertelen gyilkosságok, a nyugatnémet keretszerződés, az ame­rikai imperialistáknak a nemzetközi jogot lábbal tipró cselekményei ellen. A Budapesti Kénsavgyár dolgozói táviratukban gyűlölettől izzó hangon ítélik el az imperialisták koreai gyilkos gaztetteit és a vietnami, malájföldi gyilkosokat.­­ .. Adenauer által aláírt keretszer­ződés segítségével a nyugatnémet ifjakat az imperialisták ágyútöltelé­kévé akarják tenni. Pusztuljanak a rombolás, a gyilkolás, a pestis és ko­lera lovagjai« — írják a táviratban. Tiltakoztak az Adenauer-kormány árulása és a világ békéjét veszélyez­tető keretszerződés aláírása ellen az Evőeszköz, és Acélárugyár, a Háztar­tási és Bém töm­egei­nek KISZ dolgozói, valamint az Újságíróiskola hallgatói, akik táviratukban a többi között a kö­vetkezőket írják: »André Soit elvtárs bűne az, hogy bátran kiáll a francia nép szabadsága, a világ békéje mel­lett. A béke szavát elfojtani azonban nem lehet. A béke nagyszerű eszmé­nye áttör a rendőrkordon sorfalán és győzedelmeskedni fog. Követeljük a hős békeharcos azonnali szabadonbo­­csátását.« A keretszerződés és Andre Stil elvtárs l­etartóztatása ellen tiltakoztak a kaposvári Terményfor­galmi Vállalat dolgozói is. »Követeljük a nemzetközi egyez­mény értelmében a hadifoglyokká való emberséges bánásmódot és a fegyverszünet megkötését követő sza­bad hazatérésüket« — írják a többi között a Szegedi Víz- és Csatornamű dolgozói. Hasonló hangú táviratokat küldtek az Országos Béketanácshoz Eger város és környéke kiskereske­delmi vállalatainak dolgozói, Etyek és Hunya község lakói, valamint Nagy­maros és Kemence község lakói ne­­vében a községi tanácsok. A Rákosi Művek Kerékpárgyára dolgozóinak szerdai röpgyűlésén részt vevő dolgozók fogadalmat tettek, hogy munkájuk még erőteljesebb foko­zásával pecsételik meg azt a követe­lésüket, hogy a francia nép nagy fiát, a a bebörtönzött Andre Stil elvtérsat azonnal bocsássák szabadon. A röpgyülésén Kepecs János rakodó­­munkás a többi között a következőket mondotta: — Ökölbe szorul a kezünk, amikor arról hallunk, hogy a béke egyik leg­jobb harcosát bebörtönözték. Mint pártonkívüli dolgozó is a béketábor hű katonája vagyok és ezért minden erőmmel részt kérek abból a harcból, amely meghátrálásra kényszeríti az amerikai imperialistákat és csatlósai­kat. A Kerékpárgyár dolgozói röpgyű­­lésükrő­ táviratot küldtek a francia kormánynak, amelyben követelik André Stil elvtárs azonnali szabadon­­bocsátását. A röpgyűlés részvevői emellett célul tűzték ki, hogy a jú­nius 1-i béketalálkozó tiszteletére jú­niusi tervüket 2 százalékkal túltelje­sítik. A röpgyűlés után nyomban meg­indult a harc az adott szó valóra­­váltásáért. Sörös Istvánná volt az első, aki már a délutáni műszak első három órájában túlteljesítette válla­lását: szerda délután 6 óráig 235 szá­zalékra teljesítette előirányzatát és a műszak végére elérte a 140 százalé­kot. A Kismotor- és Gépgyár gépműhe­lyének, szereléjének, irodáinak dol­gozói is röpgyűléseken foglaltak ál­lást az újabb imperialista provokációk, a béke ellen elkövetett újabb galád merényletek ellen. Az Országos Béketanács tiltakozó távirata André Stil letartóztatása miatt A francia kormány miniszterelnöké­nek, Párizs. Szabadságot André Stilnek! Sza­badságot a nagy francia hazafinak! Szabadságot a nemzetközi békemozga­lom kiemelkedő és világszerte tisztelt bátor harcosának! Több mint hétmillió magyar dolgozó nevében követeljük annak a gyalázatos rendelkezésnek a visszavonását, amellyel börtönbe jut­tatták az igazság bajnokát. André Stilt ideiglenesen elnémíthatták, de nem némíthatták el a francia népet, nem némíthatták el a háború és a pestis­politika ellen tiltakozó, békeszerető százmilliókat. A terrorintézkedések, az amerikai utasításra végrehajtott bűn­­cselekmények nem félemlítik meg a békeharcosok bátor seregét. A béke magyar hívei és harcosai a béke fran­ciaországi híveivel és harcosaival, a béke valamennyi hívével és harcosá­val együtt követelik, bocsássák azon­nal szabadon Andre Stilt. Szabadságot a békének, szabadságot az igazság­nak, szabadságot Franciaországnak! Magyar Országos Béketanács Az ország dolgozói kultúr- és sportműsorral teszik felejthetetlenné a béketalálkozó napját Hazánk városaiban és községeiben dolgozóink lelkes munkával, békehar­cos mu­nkahőstettekkel készülnek a jú­nius elsejei­ — vasárnapi — béketa­­lálkozóra. A béketalálkozó napján — a hazánk városaiban, községeiben megrendezendő békegyűl­ések mellett — vidám ünnepségekkel teszik még szebbé június elsejét. Budapest dolgozói a béketalálkozó napján változatos, színes, gazdag kultúrműsorokon szó­rakozhatnak. A kerületi szabadtéri színpadokon és kultúrotthonokban már május 31-én népünnepélyeket rendez­nek, amelyeket számos kerületben lampionos utcabál követ. Június elsején kora reggel zenés ébresztő köszönti a főváros lakóit. A Városmajorban, a Szabadsághegyen, a Népligetben, a Városligetben, az Állatkertben, a Margitszigeten és a kerületekben délelőtt 9 órától műsoros gyermekdél­előttöket tartanak.­­A MARGITSZIGETI MSZT-színpa­­don kora délután a X. kerületi Út­­törőház énekkara és tánccsoportja ad vidám műsort és a zenei gimnázium népi együttese magyar népdalfeldol­gozásokkal, orosz és magyar népi tán­cokkal szórakoztatja a közönséget. A VÁROSMAJORBAN ÉS A VÁ­ROSLIGETBEN délután színjátszók, énekkarok, tánccsoportok adnak szó­rakoztató műsort, amelyet filmvetítés és utcabál követ. • A NÉPLIGETBEN délután üzemi kultúrcsoportok, hivatásos művészek és úttörő kultúrbrigádok lépnek fel a szabadtéri színpadokon. A CSAJKOVSZKIJ-PARKBAN este 8 órától a többi között fellép: Gyur­­kovits Mária Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Ascher Oszkár, Németh Marika, Kazal László, Lárái János, továbbá Kováts Nóra és Rab István, a Harsányi­­együttes és a rádió szórakoztató zene­kara. A VIDÁM PARKBAN este fél 9-től Latabár Kálmán Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Ladomerszky Margit és a rádió tán­czenekara ad műsort a dol­gozóknak. AZ ÁLLATKERTBEN este 8 órakor kezdődik a műsor, amelyen számos művész lép fel és a Filharmóniai Ze­nekar szórakoztatja majd a főváros dolgozóit. A kultúrműsorokat a fővá­ros minden kerületében utcabálok kö­vetik. Veszprém megyében 1500 békebizottság dolgozik a június elsejei béketalálkozó előkészületein. A béketalálkozó napján Veszprém váro­sában a megye legjobb kultúrcsoport­­jai adnak műsort. Különösen érdekes­nek ígérkezik a balatonalmádi görög úttörők szereplése. A Kisfaludy-kultúr­­házban mesedélelőttökön, a dózsa­­városi kultúrotthonban bábszínházi előadással szórakoztatják majd a gyermekeket. A tanácskozásra érkező küldötteket 100 úttörő virággal és zenekarral fogadja majd. A megye területén 200 sportkör 5000 sportolója a legkülönfélébb sportrendezvényekkel teszi színessé, felejthetetlenné június elsejét. Alsóörsön száz vitorlással béke-vitorlásversenyt, Tihanyban gyorsasági motorversenyt rendeznek. Tatabányán a béketalálkozó napján három béke­kiállítás nyílik. Míg a békeküldöttek tanácskoznak, a tatabányai újtelepi munkásklubban a dolgozók gazdag, színes, változatos kultúr- és sport­műsorban gyönyörködhetnek. Délelőtt ötven budapesti és a legjobb megyei versenyzők részvételével háztömb kö­rüli gyorsasági motorosversenyt ren­deznek. Délután az újtelepi vásártéren lovasbemutatót tartanak. Négy órától a Tatabányai Népházban ünnepi kultúrműsort rendeznek, amelynek ke­retében Komárom megye legjobb tánc­csoportjai, ének- és zenekarai, val­a­mint fővárosi művészek lépnek fel. Debrecenben már a béketalálkozó előestéjén ünnepi kultúrműsor szórakoztatja a város és környék dolgozóit. A Lenin-park sza­badtéri színpadának megnyitása alkal­­mából a MÁV Filharmonikus Zene­kara ad hangversenyt, majd a Hajdú- Bihar megyei népi együttes és a fa­­lusi, üzemi kultúrcsoportok műsora teszi változatossá az estét. Este 8 óra­kor kerül sor Debrecen 600 sportoló­jának békeváltójára. Vasárnap reggel zenés ébresztő kö­szönti Debrecen lakóit, majd a r­e­­g­e békeküldöttei megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét Ezután ren­dezik meg h­ajdú-Bihar megye 1952-es évi motorkerékpárversenyét. A Lenin­­parki szabadtéri színpadon, az Építők Kultúrotthonában és a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezetének székházában, egésznapos kultúrműsor szórakoztatja majd Debrecen és kör­nyékének dolgozóit. A Déri-múzeum­ban, a szabadságtelepi és a homo­kerti kultúrotthonokban úttörő film­­­matinékat rendeznek a gyermekek ré­­­szére. A központi kultúrházban este ünnepi kultúrműsort tartanak, a Volovszka-telepen és a Szabadság­telepen filmelőadásokat rendeznek. Az Arany Bika előtti téren este 8 órakor kezdődik a nagyszabású lampionos utcabál. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája következő előadását 1952 május 30-án délután 6 órakor az építőipari szak­­szervezet székházában ,Hogyan áru­sítja ki a Tito-banda Jugoszláviát az L­SA-nak? címmel Dénes István elv­társ, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a DISZ főtitkára tartja. Be­lépés csak meghívóval. Cikkünk nyomában:­­ Már jobban kihasználják a gépeket a Kőbányai Zománcárugyár sajtolóműhelyében Május 14-i lapunkban írtunk arról, hogy a Kőbányai Zománcárugyár sajtolóműhelyében nem használják ki megfelelően a gépeket. Az üzemből közlik lapunkkal, hogy a bírálatra a fizikai és a műszaki dol­gozók egyaránt felfigyeltek és több intézkedés is történt a hibák meg­szüntetésére. Elfogadta és helyesen felhasználta a bírálatot Kliss István elvtárs, a sajtolóműhely főművezetője is és hasznos tanácsokat adott a gyár műszaki vezetőinek a műhely problé­máinak megoldásához. Az intézkedé­sek nyomán elért legnagyobb ered­mény, hogy a műhely legfontosabb gé­pei, a húzógépek most már három műszakban dolgoznak. A műszaki ve­zetők alaposan megvizsgálták a saj­­tolóműhely helyzetét. Ígéretet tettek, hogy a húzógépek fokozott üzemben­­tartásának biztosításához gondoskod­nak az ezzel összefüggő részlegek (szabászok, darusok, fü­rdősök, lágyí­­tások, vevések) felfejlesztéséről is. Az átszervezés több korábbi hiá­nyosságra is rávilágított. Az üzemben vizsgálatot folytatnak e hiányosságok okainak felderítésére és a hibák meg­szüntetésére, így a többi között meg­vizsgálják a termelési adatok pontat­­lanságában mutatkozó hibákat és ez­zel megkönnyítik a harcot a még meglevő hibák mielőbbi megszünteté­séért.

Next