Népszava, 1952. augusztus (80. évfolyam, 179-204. sz.)

1952-08-01 / 179. szám

1952 AUGUSZTUS 1, PÉNTEK 25 éves a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Amikor ma az egész haladó világgal együtt ünnepeljük a Kínai Nép Felszabadító Hadsereg 25. születésnapját, különösen nagy jelentőséggévilágítanak előttünk Sztálin elvtárs 1926-ban elhangzott szavai. Sztálin elvtárs akkor a kínai forradalomi távlatairól szólva, megállapította hogy ennek egyik sajátosságaként ez »a fegyveres forradalom harcol a fegyveres ellenforradalom ellen«. »Ebből rejlik a kínai forradalmi hadsereg különös jelentősége« — mondotta Sztálin elvtárs és hangsúlyozta, hogy a kínai kommunistáknak különösen nagy figyelmet kell fordítaniok a hadseregben végzett munkára. »El kell érniök azt, hogy a hadsereg a kínai forradalom eszméinek igazi és példás hordozója legyen« — mondotta, majd figyelmeztette a kínai kommunistákat, hogy »komolyan hozzá kell fogniok a hadügyek tanulmányozásához«. Az eltelt negyedszázad eseményei azt bizonyítják, hogy a kínai népi forradalom vezetői, a kínai kommunisták híven követték a népek bölcs tanítójának útmutatását. »A kínai felszabadító népi hadsereg — 25 évvel ezelőtt történt megalakítása óta — a Kínai Kommunista Párt, Mao Ce Tung elnök és Csu Te főparancsnok vezetésével az ország határain belül hősiesen szétzúzta az ellenforradalmárok fegyveres támadásait, leverte a japán imperializmus agressziós haderőit, megsemmisítette az amerikai imperialisták által felfegyverzett nyolcmilliós Csang Kaj Sek-bandát, felszabadította az egész kínai szárazföldet és megteremtette az új Kínát — így foglalja össze a Koreában harcoló kínai önkéntesek Mao Ce Tung elvtárshoz intézett üdvözlő távirata a 25 év történetét, a kínai néphadsereg győzelmes hadjáratait, a harcosok és parancsnokok millióinak ragyogó hőstetteit — mindazt az eredményt, amelyet ez a hadsereg egy negyedszázad szakadatlan harcaiban kivívott. »Szétzúzta az ellenforradalmárok fegyveres támadásait...« 1927-ben a kínai feudális burzsoá reakció Csang Kaj Sek vezetésével támadásba ment át a forradalom erői ellen. Kezében volt a kormány és a hatalom minden szerve. De augusztus 1-én Nancsang városában, Csu En Laj és Csu Te elvtársak vezetésével 30.000 kínai katona megkezdte a harcot a Kuomintang-banditák ellen. Ez volt a híres nancsangi felkelés, ekkor született a kínai néphadsereg. A harcokban mintegy 8000 főre olvadt le a számuk, mire fél évvel később a Csingkansan-hegységben egyesültek a Mao Ce Tung elvtárs vezette csapatokkal. Ez a maroknyi hős csapat volt az a mag, amelyből azután folytonos harcok közepette a 475 milliós népet felszabadító diadalmas néphadsereg kivirágzott. Tíz évig verte vissza ez a hadsereg a reakció, az ellenséges erők megismételt támadásait. A maga nemében páratlan teljesítményük volt a Hosszú Menetelés 1934—35-ben, amikor a 8. hadsereg áttörte a Kileniintang-gyűrűt és 13.000 kilométert tett meg Délkeletről Északnyugatra, hogy szembeszálljon az akkor már előnyomuló japán csapatokkal. Egy évig tartott ez az út, napról napra megütköztek az ellenséggel, de a 8. hadseregnek sikerült megőriznie ütőképességét. »Leverte a japán imperializmus agresszív erőit...« A japán imperialisták előtt Csang Kaj Sek nyitott kaput, aki csak a kommunisták ellen harcolt, de védtelenül hagyta az ország határait. Akkor adták ki a kommunisták a jelszót: »Kínai ne harcoljon kínai ellen« és »Álljunk ellen a japánoknak«. Csang Kaj Sek népelnyomó, korrupt uralmának biztosítása érdekében lépten-nyomon egyezkedni próbált az imperialista agresszorokkal és sorra engedte át — úgyszólván harc nélkül — Kína legértékesebb területeit. A kommunisták vezette néphadsereg harcolt egyedül a japán betolakodók ellen. A kommunisták kezdeményezésére alakultak mindenütt partizáncsoportok az ellenség hátában, amelyek mind bizonytalanabbá tették az agresszorok mögöttes területeit. Mao Ce Tung elvtárs dolgozta ki az aktív védelem tervét: hogyan kell Kínában az átmenetileg erősebb támadó ellen népi háborút vívni. A népi hadsereg volt az az egyedüli erő, amellyel a japánoknak számolniuk kellett Kínában mindaddig, amíg 1945-ben a Szovjet Hadsereg mandzsúriai előnyomulása eldöntötte az egész távolkeleti háború sorsát. »Megsemmisítette az amerikai imperialisták által felfegyverzett nyolcmilliós Csang Kaj Sek-bandát, felszabadította az egész kínai szárazföldet és megteremtette az új Kínát...« Mi minden húzódik meg a kínai önkéntesek e szavai mögött, amelyek alig két esztendő nagyszerű küzdelmét és világraszóló győzelmét foglalják öszsze egyetlen mondatban. Az imperializmust soha ki nem heverhető vereség érte a Távol-Keleten: a 475 milliós kínai nép felszabadult az elnyomás alól. A kínai néphadsereg mozgékony partizánhadseregből a világ második legnagyobb hadseregévé fejlődött. 1948 nyarától 1950 elejéig szünet nélkül hajtotta maga előtt a Kuomintang sokmilliós seregeit. Hiába szállított az USA hatmilliárd dollár értékű legkorszerűbb hadianyagot Csang Kaj Seknek, hiába küldte ezerszám a katonai szakembereket a Kuomintang-hadsereghez, hiába próbálta mesterségesen összetákolni azt, ami menthetetlenül széthullásra volt ítélve — a diadalmas kínai felszabadító népi hadsereg szétzúzta a Csang Kaj Sek-hadosztályokat, maga használta fel a zsákmányolt amerikai fegyvereket és örökre kikergette Kínából az imperialistákat és kínai ügynökeiket. 1950-ben szabadult fel a kínai szárazföld és még ugyanennek az évnek a derekán megkezdődött az amerikai imperialisták aljas támadása a koreai nép ellen. Amikor az északkoreaiak a túlerejű ellenség előtt visszavonulásra kényszerültek — a testvéri Kína legjobb fiait küldte segítségül, hogy álljanak ellen az agresszoroknak. A népi önkéntesek csapatai frontális támadással áttörték a falu felé előnyomuló imperialista zsoldosok vonalát és néhány hét leforgása alatt visszadobták őket a 38. szélességi fokra, ahonnan orvtámadásukat megkezdték. A koreai néphadsereg oldalán azok a hős kínaiak verték meg magát az amerikai hadsereget Koreában, akik két év alatt megsemmisítették az amerikai imperialisták kínai zsoldoshadseregét. És azoknak a harcosoknak a célfala veri vissza az amerikai imperialisták rohamáét — koreai testvéreikkel együtt —, akik egy évtizedig egyedül állták a japán imperialisták megújuló támadásait. Legyőzhetetlen a kínai felszabadító népi hadsereg, mert a nagy Szovjet Hadsereget tekinti példaképének, mert felhasználja annak gazdag harci tapasztalatait, mert elsajátította a Szovjetunió élenjáró katonai tudományát, a sztálini stratégiát és taktikát. Legyőzhetetlen ez a hadsereg, mert szervezője és vezetője a Kínai Kommunista Párt, amely — Sztálin elvtárs útmutatását követve — döntő szerepet vitt a kínai nép fegyveres erejének kialakításában és amelynek érdeme, hogy a hadsereg a forradalom eszméinek igazi hordozójává vált. Legyőz-hetetlen ez a hadsereg, mert szólá-san egybeforrott a néppel, mert egy a néppel. A felszabadító háború ezer- ,nyi példája bizonyítja, hogy a hadsereg a nép segítője, nevelője, tanítója , volt a harcok forró napjaiban és a harci szünetekben egyaránt. Mint a szeme világát, úgy érzi, szerreti a kínai nép a hadseregét. Legszentebb kötelességének tartja a nép- hadsereg állandó fejlesztését. Ennek és a Szovjetunió testvéri támogatásá- nak az eredménye a nagy történelmi jelentőségű változás, amely az utóbbi években következett be: a kínai felszabadító népi hadsereg a régebben kizárólag szárazföldi haderőből a legkorszerűbb technikai felszereléssel ellátott , szárazföldi, tengeri és légihaderővé « alakult át. És ez a hadsereg teljes tudatában van az előtte álló nagy feladatoknak. Ezt fejezte ki Csu Te elvtárs egy évvel ezelőtt mondott beszédében: »Törekednünk kell a népi felszabadító hadsereg harci erejének ffokozására, nemzeti védelmünk megerősítésére, harcolnunk kell Taivan felszabadításáért és meg kell védenünk hazánkat.« ^ Mert az imperializmus ismét közpvetlenül fenyegeti Kína felszabadult népét. Koreában, Tajvan szigetén, s Burmában ugyancsak készülődnek az imperialisták, hogy kiterjesszék a távolkeleti háborút. Ezért szabotálják i. végeláthatatlanul a koreai fegyverszüpneti tárgyalásokat, ezért támogatják oly bőkezűen Csang Kaj Sek széty vert hordáit, ezért fegyverzik fel újra a japán hadsereget, ezért bombázzák Mandzsúria városait. Nem okultaklődeik dicstelen példáiból, még minnig nem tanulták meg, milyen sorsra uttatja a kínai felszabadító népi hadsereg az agresszorokat, akik hazája tatárai ellen törnek. De a népi önkéntesek távirata nyugodt magabiztossággal hangsúlyozza: b «Minél tovább harcolunk, annál erővsebbek leszünk.« És amikor a kínai néphadsereg hazáját védi, egyben a Távol-Kelet és az egész világ békénét védi. A magyar dolgozó nép — a többi szabad néppel, a Szovjetunió venette egész béketáborral együtt — szeretettel köszönti 25. születésnapján H hős kínai felszabadító népi hadserejéet, amely a 38. szélességi foknál, a 6. jurmai határon és a tajvani tenger- fővárosban a mi békénket is védi. sze 3 Teljesítenék augusztus 20-i vállalásukat a Sztálin Vasmű Martin-művének építői A Sztálin Vasmű építői napról napra újabb sikereket érnek el az alkotmány ünnepére tett vállalások teljesítésében. Csütörtök délután új győzelmüket ünnepelték a Martin-mű építői: felállították a kokillacsarnoknak mind a 21 betonkeretét, melynek befejezését augusztus 20-ra vállalták. Az építők több észszerűsítéssel, jó munkaszervezéssel és helyes műszaki irányítással nagyban lecsökkentették egy-egy keret felállításának idejét. Az első öt keret behelyezése közel két hétig tartott, majd egy-egy keret felállításának idejét másfél napra szorították le. A héten rekordteljesítményt ért el a komplexbrigád, naponta emeltek be egy betonkeretet. Kombájnnal, aratógéppel és fűkaszálógéppel aratják állami gazdaságainkban a rizst A rizstermelő állami gazdaságok trösztje jóelőre felkészült a 17.000 hold rizs learatására. Idén 134 kombájnnal, 40, rizs aratására átalakított Knotek-aratógéppel és 300 ugyancsak átalakított fogatos fűkaszával vágják a rizst, ami minimálisra csökkenti a rizs pergését. A rizsvetésnek mintegy 45—50 százalékát aratják géppel, így számítás szerint tizenöt vagonnal több rizst takarítanak be. A learatott rizs 75 százalékát kombájnnal csépelik. Ez fuvarban és munkaidőben 1.125.000 forint megtakarítást jelent. A friss rizsszalma 25 százalékát besilózzák. A budapesti lengyel követség filmbemutatón látta vendégül a Láng Gépgyár dolgozóit A Lengyel Népköztársaság budapesti követsége csütörtök délután filmbemutatón látta vendégül a Láng Gépgyárnak azokat a dolgozóit, akik a Lengyelország részére készülő motorok és hajóturbinák készítésével segítik a testvéri lengyel nép békés építő munkáját. ■ NÉPSZAVA Sztálin elvtárs üdvözli távirata Mao Ce Tung elvtárshoz, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Peking, július 31. Az új Kína hírügynökség jelenti: J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a következő üdvözlő táviratot intézte Mao Ce Tunghoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökéhez: »Fogadja Elnök elvtárs szívből jövő üdvözleteimet a Kínai Népköztársaság hős népi felszabadító hadserege megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A béke és a biztonság javára a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg további erősödését kívánom.« Visinszkij elvtárs külügyminiszter távirata Csu En Laj elvtárs, külügyminiszterhez Peking, július 51. ügyminisztere, a következő üdvözlő Az új Kína hírügynökség jelenti: a táviratot intézte Csu En Laj minisz- A. J. Visinszkij, a Szovjetunió kül- terelnökhöz és külügyminiszterhez: »Fogadja Miniszterelnök elvtárs meleg üdvözleteimet a Kínai Népköztársaság népi felszabadító hadserege megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Vasziljevszkij elvtárs marsall üdvözlő távirata Csu Te elvtárs, Az Új Kína hírügynökség jelenti: A. M. Vasziljevszkij marsall, a Szovjetunió hadügyminisztere, a következő üdvözlő táviratot intézte Csu Teher, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg főparancsnokához: »Főparancsnok elvtárs! A Szovjet Hadsereg és a magam nevében szívbőljövő üdvözleteimet küldöm a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 25. évfordulója alkalmából és további sikereket kívánok Önnek a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek megszilárdítása terén. Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter távirata Csu Te elvtárs, főparancsnokhoz Csu Te elvtársnak, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg főparancsnokának. Peking A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg fennállásának 25. évfordulója alkalmából a magam és a Magyar Néphadsereg nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg minden harcosának, tisztjének és tábornokának. Kívánom, hogy a hős Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a kínai nép bölcs vezére, Mao Ce Tung elvtárs vezetése alatt tovább fejlődjék, újabb sikereket érjen el a kínai nép békés építőmunkájának megvédése és a nagy Sztálin vezette béketábor további erősödése érdekében. Budapest, 1952. évi július 31-én. Farkas Mihály vezérezredes, a Magyar Népköztársaság is honvédelmi minisztere Dorogi bányászok! Veszélyben a zászló! Fegyelmezettebb munkával, a gépek jobb kihasználásával még élretörhetnek a vándorzászló védői: a dorogi bányászok (Üzemi tudósítónktól.) Az ország bányászai Dorog felé tekintenek ezekben a napokban. Minden bányavidék dolgozóit foglalkoztatja a kérdés: hogyan állják meg a helyüket az alkotmány ünnepe tiszteletére folyó versenyben a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának jelenlegi tulajdonosai, a dorogi tröszt dolgozói. legutóbbi értékelés szerint a szénbányák között a harmadik helyen állnak veszélyben a zászló! Hogy megtarthassák, mindenekelőtt az augusztus 20 tiszteletére tett felajánlást kell teljesíteniök minden részletében. A lelkes vállalásokat nem mindenütt követte jó munka Majdnem egy hónapja született meg a dorogi és a pilisi szénmedence bányászai nevében tett fogadalom: »Alkotmányunk ünnepe tiszteletére a harmadik negyedévben 9000 tonna szenet adunk terven felül.« A kötelezettségvállalás hét vállalat dolgozóinak lelkesedéséből született — az eredmények azonban azt mutatják, hogy ez a lelkesedés nem mindenütt érvényesül a vállalás teljesítésében. Nemcsak felajánlásuktól maradtak el a dorogiak, hanem még a június 29-ig esedékes havi programmjukat sem teljesítették. A csolnoki szénbányák 3426, az annavölgyiek 2578, a pilisiek 650 tonna szénnel maradtak előirányzatuk mögött eddig a napig, másfél tonnával tartozik a hazának a borókási vállalat, 149 tonnával a VIII-as akna. Csupán az Erzsébeti Szénbányák dolgozói birkóztak meg idáig feladataikkal. Emellett az 1100 tonnás felajánlásukból 29-ig esedékes 352 tonna helyett 396 tonnát bányásztak ki. Egyik üzemük, a mogyorósi bánya — júliusban minden nap túlteljesítette tervét — a Komárom megyei kis- és középüzemek versenyében legjobban harcol az »Alkotmány«-akna címért. Nem maradtak el tervüktől a tokod-altárói bányászok sem. Felajánlásuk teljesítésével azonban baj van: a 29-ig esedékes 386 tonnából csak 57 tonnát termeltek eddig. Bizonyos, hogy a tervek teljesítése nem könnyű feladat: a harmadik negyedévi terv több szenet követel Dorogtól, miként többet kér az ország minden bányájától. Hozzá kell azonban tenni, hogy a dorogi bányászok értek el már magasabb teljesítményeket is, mint amilyeneket a jelenlegi tervük előír. A csolnoki bányák 1-es aknájában például a napi terv most nem követel annyit, mint amennyit az első évnegyedben teljesítettek. A II-es akna már negyven, az annavölgyi X-es akna már kilencven tonnával ,s termelt naponta többet, mint amennyit a terv most előirányoz a két üzemnek. Csak a dorogi és tokodi vállalat előirányzata nagyobb az előző évnegyed legjobb eredményeinél. Panaszkodnak is eleget a két vállalat műszaki vezetői, s közben nem veszik észre, hogy a munkaidő jobb kihasználásával, a munka jobb megszervezésével, a megnövekedett feladatok is magasan túlteljesíthetők. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az üzem egész sor brigádjának példája. Az Elekes-brigád például terve teljesítésén túl 25 munkanap alatt 1243 csille szenet termelt az egész negyedévre vállalt 1404-ből. A Bombicz-brigád munkahelyi tervét 137 százalékra teljesítette s ezzel 898 csille szenet már törlesztett 1170 csillés negyedévi felajánlásából. S ez csak két példa a sok közül. Sok még a tennivaló a bányák gépi berendezéseinek kihasználása és karbantartása körül is. Másfél év alatt a tröszt üzemeiből csaknem teljesen kiszorult a kézifúrás, a csákánnyal tövesztés. Mind több gép dolgozik az ember helyett: csaknem négyezer méter hosszúságban működnek a rázócsúszdák, 800 méternyi vonszolóláncos és 760 méter összhosszúságú gumiszalag ontja a szenet a szállítóvágatokra. A nagyobb forgalmú vágatok szállítópályáin villany- és benzinmotoros mozdonyok, kötélvontatású szállítógépek mentesítik a dolgozókat a csillézéstől. Majdnem másfélezer gép dolgozik a dorogi medencében a föld mélyén. Jobb karbantartó és fenntartási munkával segítsék a vájárok harcát a zászlóért A megnövekedett gépállományt azonban gondozni is kell és a bányafenntartó szerelők még nem látják el tökéletesen megnövekedett feladataikat. Napirenden vannak a géphibák, a csúszda- és kaparóláncszakadások, a motorkiégések, valamint szállítási és egyéb zavarok. kárt okoz, a vállalások teljesítését hátráltatja a fenntartási munkákban elkövetett hanyagság is. Pedig ilyen is van bőven. Sok csille szenet vesztettek a dorogiak a szállítás hibái, a rossz csillekapcsolások miatt is. Különösen sok a karambol Anna-völgyén és Csolnokon. A felsorolt hibák nem elháríthatni- fonok. Több előrelátással, jobb munkaszervezéssel, a felvilágosító munka fokozásával mindegyik megszüntethető. A vándorzászlóról van szó, Dorogon marad-e, az ő jó munkájukat hirdeti-e újabb fél évig, vagy pedig más bányavidék dolgozói mondhatják el: — Különbek vagyunk, mint a dorogiak, mert jobban teljesítjük ígéreteinket, körültekintőbben használjuk ki drága, értékes gépeinket, több szívvel, nagyobb lelkesedéssel harcolunk az ipar kenyeréért, a szénért. Augusztus 20-ig, a bányásznapig, a harmadik negyedév végéig jól kell kihasználniuk az időt a dorogiaknak. Még mindig nem késő, hogy bebizonyítsák, ők a legméltóbbak az elsőségre, náluk marad az ötéves terv jó harcosainak büszkesége, a minisztertanács és a SZOT,vándorzászlaja. A kétlakiság, fegyelmezetlenség sok száz tonna szénveszteséget okoz A tervüket rendszeresen túlteljesítő brigádok azonban még kisebbségben vannak a Dorogi Tröszt bányáiban. Tokodaltárón csak minden hetedik munkacsapat teljesítette a munkahelyi normákra épített havi feladatát. A csolnoki II-es aknában pedig még rosszabb a helyzet. Mi okozza sok üzem elmaradását? Ha Dorog elveszíti a zászlót, abban jelentős részük lesz a kétlaki bányászoknak, akik éppen most, a zászlóért folyó küzdelem döntő heteiben rendszeresen fáradtak az aratás, cséplés munkájától. Ez meg is látszik a teljesítményeken: július második árkádjában minden szenelő műszakra két mázsával kevesebb termelés esett, mint júniusban. A dorogkörnyéki aratás ekképpen naponta 40—45 vagon szenet vett el az országtól. Tovább növelte a kiesést a sok igazolatlan műszakmulasztás. Az első dekádban 529, a másodikban 485 műszak esett így ki. Több mint felerészben Csolnokon és Anna-völgyben. Nem véletlen, hogy ez a két vállalat maradt el legjobban a tervétől is. .