Népszava, 1952. október (80. évfolyam, 230-256. sz.)

1952-10-01 / 230. szám

Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj, jegyezz békekölcsönt! A Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója .-három évvel ezelőtt, 1949 október * * 1-én alakult meg a Kínai Nép­­köztársaság. A legjelentősebb nem­zetközi esemény vo­lt ez a Nagy­ Ok­tóberi Szocialista Forradalom óta, megsemmisítő csapás az imperialis­tákra. Kína népe, hősi harcainak eredményeképpen, történelmében elő­ször kezébe vette sorsának intézését; megteremtette a munkásosztály vezette széles népi egység demokra­tikus diktatúráját, hogy felépítse az új, szabad, népi demokratikus Kínát. Mindössze három év telt el e törté­nelmi dátum óta, de ez a három év teljesen átalakította az ország képét. Mi volt Kína a múltban? A feudá­lis urak, a korrupt bürokrácia és a külföldi imperialisták kimeríthetetlen vadászterülete. Angol és francia, német és portugál hódítók osztották fel egymás között a múlt században Kína leggazdagabb területeit, hogy kirabolják az országot és népét. Majd a japán imperializmus foszto­gatta és pusztította Kínát év­­ede­­kig. A japánok után az amerikaiak próbálták megvetni a lábukat az or­szágban a Kuomintang áruló vezetői segítségével. Amit pedig a külföldi kizsákmányolok meghagytak, azt a belföldi rablólovagok vették el a nép­től. Elmaradottság és anarchia jelle­mezte a múltban Kína gazdasági éle­tét, féktelen korrupció és bürokrácia az állami közigazgatást. A feudális urak és a hivatalnokok versenyezve szipolyozták a népet, pazarolták az állam­­vagyonát, amelyen a spekulán­sok híztak kövérre. A nép kizsákmá­nyolása szinte elképzelhetetlenül sú­lyos és elviselhetetlen volt. A »kulc­­sors« világszerte a nyomorult tengő­­dést jelentette. Évente mili­óig hal­tak éhen ebben a gazdag országban és milliókat tettek földönfutóvá a szabályozatlan folyók ár­adásainak pusztításai. A dolgozó ember a szó szoros értelmében a legkisebb értést volt a régi Kínában. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom mutatta meg az egyedi,­ jár­ható utat Kína népe számára is. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának útmutatását követték Kína hős kommunistái, akik Mao Ce-tung elvtárs bölcs vezetésével megkezdték és győzelemre vitték a harcot az imperialisták és a belföldi kizsákmá­nyolok ellen. A Szovjetunió se­gítsége felbecsülhetetlen értéket je­lentett a polgárháborúban és­ a japá­nok elleni felszabadító háborúban. Amikor a Szovjet Hadsereg 1945- ben világtörténelmi győzelmével szét­zúzta a japán imperializmus gerin­cét, ezzel lehetővé vált, hogy a kínai nép megkezdje a harcot a ha­zájában terpeszkedő amerikai zsoldo­sok ellen. A három év előtti győzel­met követően a szovjet kormány is­merte el elsőnek a Kínai Népköztár­­saságot, amellyel szövetségre lépett és amelyet azóta is testvérien támo­gat új hazát építő, hősi munkájá­ban. Ez az új haza napról napra fejlő­dik, mind erősebbé válik. Erős, mert szabad, mert független, mert népe egységes. Erős, mert népe közös célért, közös ellenség ellen harcol. Az ország hatalmas gazdasági sike­rei ezt az erőt és egységet tükrözik. Gyors ütemben halad előre az ország iparosítása. Teljesen helyreállították az évtizedes háború pusztításait és halalnas lendülettel túlszárnyalták a termelés eddigi legmagasabb szín­vonalát. Három év leforgása alatt megkétszereződött a kínai ipar ter­melése, a nehéziparé pedig meg­­kilencszereződött. Az idén 55 száza­lékkal több acélt, 61 százalékkal több pamutszövetet és 134 százalékkal több papírt termel Kína, mint amennyi a régi rendszer legmaga­sabb termelési adata volt. Mind erőteljesebbé válik a szocialista szek­tor az iparban, amely most már az egész ipari termelés kétharmadát, a nehézipar termelésének pedig négy­ötödét szolgáltatja. A mezőgazdaság fejlődését jellemzi, hogy Kína, amely azelőtt gabona­­importra szorult, most a megnöveke­dett belföldi fogyasztás ellátása mel­lett már exportál is gabonát. A mező­­gazdasági termelés a másfélszeresére emelkedett három év alatt. A dolgozó parasztság jövedelme megháromszo­rozódott és már több mint négyezer termelőszövetkezet működik az or­szágban. Döntő jelentőségű eredmé­nyeiket értek el a folyamszabályozás­­ban és az árvízvédelemben, amelynek során eddig 1,7 milliárd köbméter földet mozgattak meg. 1949-ben még nyolc­millió hektár földet fenyegetett állan­dóan árvízveszély. A kormány gon­doskodása, a nagyszabású munkála­tok eredményeképpen azonban ez a szám már 1951-ben 1,4 millió hek­tárra csökkent. Az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődését a dolgozók életszínvonalá­nak állandó emelkedése kíséri. A munkabérek 60—120 százalékkal emel­kedtek három év alatt. A lakosság vásárlóereje pedig csupán az elmúlt évben 25 százalékkal növekedett. A Kuomi­ntang-korszak legnagyobb for­galmú évének adatait a mai szén­fogyasztás 41 százalékkal, a pamut­­árufogyasztás 59 százalékkal haladja meg. A foglalkoztatottak száma 1951 végéig 2,2 millióval emelkedett. A népi kormány messzemenő gondosko­dása állandóan emeli a dolgozók szo­ciális és kulturális színvonalát is. Szé­les területen bevezették az addig Kí­nában ismeretlen társadalombiztosí­tást. A költségvetés egyre többet jut­tat a dolgozók egészségvédelmére és a nép kulturális elmaradottságának megszüntetésére. A főiskolai hallga­tók száma az idén 69 százalékkal ma­gasabb, mint a felszabadulás előtt volt, az elemi iskolai tanulók száma pedig megkétszereződött. A népi ha­talom már eddig is 66 kultúrpalotát és 5100 könyvtárat rendezett be a dolgozók számára. A nagy gazdasági, szociális és kul­turális sikerek a felszabadult nép ha­talmas életerejét bizonyítják. Gyorsan fejlődik az ember is a demokratikus Kínában. Fokozódik a dolgozók poli­tikai öntudata. Megszilárdult a tör­vénytisztelet, megszűnt az évtizedes anarchia és nagyerejű tömegmozgal­mak küzdik le a régi rendszer örök­ségét: a korrupciót, a pazarlást és a bürokráciát. A gyorsan fejlődő szocia­lista verseny eredménye, hogy a munka termelékenysége 88 százalék­kal emelkedett az elmúlt három év alatt. Ugyanakkor a dolgozók átkötő kezdeményezésének fokozódását mu­tatja, hogy négyszázezer újítási és észszerűsítési javaslatot nyújtottak be. Kína dolgozó népe gazdasági és tár­sadalmi győzelmeit a belső és külső ellenséggel folytatott szakadatlan harc közben vívta ki. A belső rend helyre­­állítása nagy feladat volt a népi Kíná­ban. Három év alatt kétmillió banditát semmisítettek meg a hatalmas biroda­lomban és most a belső rend szilár­dabb Kínában, mint bármikor. De fo­lyik a harc a külső ellenség, az ame­rikai imperialisták elllen is, akik 1950-ben Koreán át támadásra indul­tak a Kínai Népköztársaság határai felé. A népi önkéntesek tízezrei siet­tek akkor az élet-halál harcát vívó ko­reai nép megsegítésére. A kínai nép önkéntes adományai 3700 repülőgép beszerzését biztosították. Az imperia­lista támadás elleni küzdelem során csodákat művel a felszabadult kínai nép önfeláldozó hazafisága, amely hatványozott mértékben növeli az országépítő munka lendületét. A kínai népi felszabadító hadsereg pedig ma a Szovjet Hadsereg után a világ második legerősebb, korszerű fegyve­rekkel ellátott hadserege. Legyőzhetet­len ez a hadsereg, mert — mint a Kínai Kommunista Pártnak a kínai népi felszabadító hadsereghez intézett üzenete hangsúlyozta : »Mao Ce-tung elnök irányítása alatt a forradalmi erők a hadsereget nemcsak puskákkal és tüzérséggel szerelték fel, hanem helyes ideológiával is felvértezték.« A Kínai Népköztársaság gyors erő­­növekedésének szilárd alapja és bizto­sítéka az 1950. évi szovjet-kínai szer­­ződés. Mindjobban mélyülnek az őszinte baráti kapcsolatok a két nagy állam népei között — ezt bizonyítják a közelmúltban folytatott moszkvai tárgyalások is. Amikor most a Szov­jetunió minden ellenszolgáltatás nél­kül átadja a Csamgcsung-vasutat Kí­nának, amikor a kínai kormány kéré­sére csapatait az imperialista agresz­­sziós készülődés miatt Port Arthurban hagyja — ezzel is kifejezésre juttatja igaz barátságát az agresszorokkal küzdő kínai nép iránt. »Ez a barátság — mondotta Sztálin elvtárs — a Tá­vol-Kelet és az egész világ békéjének erős bástyája.« Legyőzhetetlen erő a két nép kapcsolata. Csou En-laj elv­társ jelentette ki a Kínai Népi Politi­kai Tanácskozó Testület országos bi­zottságában: »A két nagy ország: Kína és a Szovjetunió szövetsége — amely felöleli az emberiség egyharma­­dát — a történelemben példátlanul álló hatalmas erő és legnagyobb bizto­sítéka annak, hogy a béke legyőzi a háborút.« A magyar dolgozó nép — az egész haladó emberiséggel egy­ütt — lelkes örömmel köszönti a hős kínai népet a Kínai Népköztársaság harmadik szü­letése napján. Szeretettel köszönti azt a népet, amely győzelmével példát mu­tatott a gyarmati és félgyarmati or­szágoknak, amely a világ békéjéért folyó harc megingathatatanul szilárd bástyája, a népet, amely magasra emeli a harci lobogót az agresszorok ellen. „Le kell győznünk manden ne­hézséget« — hangsúlyozta Mao Ce­­tung elvtárs három évvel ezelőtt. Kí­vánjuk a kínai népnek: Mao Ce-tung elvtárs vezetésével zúzza szét az el­lenséget, amely határainál ólálkodik, győzzön le minden nehézséget a szo­cializmus felé vezető úton és győzel­mesen teremtse meg új történelmét, boldog jövőjét. A magyar és a kínai nép testvéri összefogásban együtt halad a békés építés útján Díszelőadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság megalaku­lásának harmadik évfordulója alkal­mából a Kultúrkapcsol­atok Intézete kedd este díszelőadást rendezett az Uránia filmszínházban. Megjelent a díszelőadáson Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Házi Árpád elvtárs belügymi­niszter, Molnár Erik elvtárs igazság­ügyminiszter, Hidas István elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára. Nóg­rádi Sándor elvtárs altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese. Piros László elvtárs vezérőrnagy. Béres Andor elvtárs, a külügyminisz­ter első helyettese. Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első Apró Antal­t — Október 1-én ünnepli — mon­dotta Apró elvtárs — a nagy kínai néppel együtt az egész haladó és békeszerető emberiség a Kínai Kom­munista Párt által vezetett népi for­radalom több évtizedes harcának eredményeképpen létrejött Kínai­­Nép­­köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóját. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom óta a Szovjet­uniónak a német és a japán fasiz­mus felett aratott győzelme mellett a Kínai Népköztársaság megalaku­lása volt a legsúlyosabb csapás, amely az imperialista rendszert érte. A kínai népi forradalom győzelme­helyettese, Mihály­fi Ernő népművelési miniszterhelyettes, valamint a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet számos más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a Szov­jetunió magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője, V. Sz. Azovcev elvtárs és a többi baráti ál­lam budapesti diplomáciai képviselője. A magyar, a kínai és a szovjet himnusz elhangzása után Erdei Sán­dor elvtárs népművelési miniszterhe­lyettes nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal elvtárs építőanyag­ipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Ívtárs beszédé­ vel, az 500 milliós kínai nép felsza­badulásával a világ lakosságának egyötöde szakadt ki az imperializ­mus láncolatából és ez azt eredmé­nyezte, hogy a két tábor közötti erő­viszony óriási mértékben eltolódott a Szovjetunió vezette béketábor ja­vára. Hangsúlyozta ezután, hogy a Kínai Népköztársaság megalakulásának első percétől kezdve a nemzetközi poli­tika fontos tényezőjévé vált, nemzet­közi súlya, tekintélye egyre nőtt. A kínai nép világtörténelmi szerepet tölt be azáltal, hogy a békefront egyik legdöntőbb szakaszán, Ázsiá­ban szilárdan szembeszáll az ameri­kai imperialisták vezette agresszió­val, a Korea és ugyanakkor Kína el­len irányuló aljas támadásokkal. A kínai nép jól tudja, hogy az amerikai imperialisták esztelen tá­madásainak célja nemcsak Korea, hanem az is, hogy kiterjesszék a há­borút Kínára. Az amerikai imperia­listáknak ezek a galád tervei azért nem sikerültek, mert a koreai és kí­nai nép és a Szovjetunió vezette béketábor, a világméretekben kibon­takozó békemozgalom ezt meghiúsí­totta. Az elmúlt három év alatt a Kínai Népköztársaság hatalmas poli­tikai és gazdasági sikerei mindjob­ban megszilárdították a kínai nép egységét, hatalmassá és erőssé tet­ték a kínai munkás-paraszt szövetsé­get. A magyar és a kínai nép barátsága szilárd alapokon nyugszik A Kínai Népköztársaság fennállása óta elért nagyszerű eredményeit a Szovjetunió önzetlen és minden vona­lon nyújtott segítsége és a nagy Sztálin tanácsai, útmutatásai segítet­ték. A Szovjetunió mindig különös figyelemmel kísérte a kínai nép har­cát, hősies erőfeszítéseit a független, szabad, demokratikus Kína megterem­téséért. A szovjet-kínai barátság, a szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés fényes bizonyítéka a Szov­jetunió baráti szándékainak. Ez a szö­vetség és barátság a világ első szocia­lista államával napról napra erősödik. A Kínai Népköztársasággal létesí­tett politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok állandó kiszélesítése és elmélyítése nagy jelentőséggel bír a Magyar Népköztársaság számára is. Kína és Magyarország között egyre fejlődnek, erősödnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok. A magyar és kínai nép barátsága Rámutatott arra, hogy három esz­tendő alatt a kínai nép a Kínai Kom­munista Párt és Mao Ce-tung elnök vezetésével óriási eredményeket ért el az ország felépítésének legkülön­bözőbb területein. Egész Kínában valóságos egység jött létre. A népi demokratikus egységfront soha nem látott mértékben kiszélesedett és meg­szilárdult. Az országban a földrefor­mot egy 420 milliós mezőgazdasági lakosságot felölelő területen hajtot­ták végre s így a földreformot az egész országban gyökeresen megvaló­sították. Két nagyjelentőségű, széles­körű mozgalmat valósítottak meg győ­zelmesen, nevezetesen a korrupció, a pazarlás és a bürokrácia felszámolá­sát, valamint a mag­án párosok és ma-­­­gánkereskedők törvénytelen tevékeny­sége ellen indított mozgalmat. Három szilárd alapokon nyugszik, a béke és haladás ügyét szolgálja. — Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk nevében forró testvéri üdvöz­letünket küldjük a nagy kínai népnek, bölcs vezérének, Mao Ce-tung elvtárs­nak, a Kínai Népköztársaság kikiáltá­sának harmadik évfordulója alkalmá­ból — mondotta befejezésül Apró Antal elvtárs. Ezután Huan Cen elvtárs, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagy­követe mondott beszédet, év alatt alapvető, kedvező változás jött létre az ország pénzügyi és gazdasági helyzetében. Kína az ipar és a mezőga­zdaság terén egyaránt el­érte, sőt felülmúlta a legmagasabb háború előtti színvonalat. Az ipari ter­melés aránya a nemzetgazdaságban gyors ütemben 10 százalékról majd­nem 30 százalékra emelkedett. Ebben az évben a mezőgazdasági termelés teljes értéke előreláthatólag 50,5 szá­zalékkal felülmúlja az 1949. évi szín­vonalat. — Mindazok az eredmények — folytatta —, amelyeket az új Kína az elmúlt három esztendő során elért, szoros összefüggésben állanak és el­választhatatlanok a hatalmas Szov­jetunió önzetlen segítségétől, a test­véri országokkal való baráti együtt- Huan Cen nagykövet beszéde Sztálin elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtárshoz Moszkva, szeptember 30. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkal­mából J. V. Sztálin elvtárs a következő táviratot intézte Mao Ce-tung elvtárshoz: MAo CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkal­mából kérem önt, elnök elvtárs, fogadja szívélyes üdvözletemet. Új sikereket kívánok a nagy kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának és személyesen Önnek a hatalmas népi demokratikus kínai állam építése terén. Erősödjék és virágozzék a Kínai Népköztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségének nagy barátsága, amely a Távol- Kelet és a világ békéjének és biztonságának szilárd támasza­ , J. SZTÁLIN Rákosi Mátyás elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtársnak MAO CE-TUNG ELVTÁRSNAK a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró szerencsekívánataimat küldöm Önnek. Azok a világtörténelmi jelentő­ségű győzelmek, amelyeket a baráti kínai nép az imperialista agresszorok és lakásaik elleni hősies harcában és a békés építő munka terén vívott ki, igaz örömmel töltik el a magyar népet és m­ég lelkesebb munkára és harcra buzdítják a Szovjetunió vezette hatalmas béke­­tábor soraiban. Szívből kívánok további sikereket Önnek és a békéért küzdő és boldog jövőjét építő nagy kínai népnek. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Dobi István elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtársnak MAO CE-TUNG ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének Peking A kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmával kérem Önt, elnök elvtárs, fogadja legmelegebb szerencsekivánataimat. A magyar nép meleg szeretettel fordul e napon a kínai nép felé, amely minden akadályt leküzdve építi szabad hazáját, a béke erős bástyáját. Kívánom, hogy a kínai nép hatalmas építő munkáját és a béke megvédé­séért folytatott bátor küzdelmét teljes siker koronázza. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kiss Károly elvtárs távirata Csou En-laj elvtársnak Engedje meg, hogy a Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából legmelegebb üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat fejezzem ki. A magyar nép testvéri együttérzéssel ünnepli ezen a napon a baráti kínai nép ragyogó sikereit, amelyeket népi demokratikus köztársaságá­nak felépítésében és az imperialista háborús gyújtogatók távolkeleti terveinek meghiúsításában elért. Szilárd elhatározásunk, hogy egyre tovább fejlesszük az országaink között már mély gyökereket vert politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatokat, amelyek a béke közös nagy ügyét szolgálják. KISS KÁROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere CSOU EN-LAJ ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya közigazgatási elnöke, külügyminiszter Tanácsának Peking ■. Visinszkij elvtárs távirata Csou En-laj elvtárshoz Moszkva, szeptember 30. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából A. J. Visinszkij elvtárs a következő táviratot intézte Csou En-laj elvtárshoz: CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsa elnökének, külügyminiszternek, Peking. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóján kérem elnök és miniszter elvtárs, fogadja őszinte jókívánataimat Szívből további sikereket kívánok az új népi demokratikus Kína építésében, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nagy barátságának szilárdításában, a béke és a nemzetközi biztonság megóvásáért vívott harcban. A. VISINSZKIJ.

Next