Népszava, 1952. október (80. évfolyam, 230-256. sz.)
1952-10-01 / 230. szám
Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj, jegyezz békekölcsönt! A Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója .-három évvel ezelőtt, 1949 október * * 1-én alakult meg a Kínai Népköztársaság. A legjelentősebb nemzetközi esemény volt ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta, megsemmisítő csapás az imperialistákra. Kína népe, hősi harcainak eredményeképpen, történelmében először kezébe vette sorsának intézését; megteremtette a munkásosztály vezette széles népi egység demokratikus diktatúráját, hogy felépítse az új, szabad, népi demokratikus Kínát. Mindössze három év telt el e történelmi dátum óta, de ez a három év teljesen átalakította az ország képét. Mi volt Kína a múltban? A feudális urak, a korrupt bürokrácia és a külföldi imperialisták kimeríthetetlen vadászterülete. Angol és francia, német és portugál hódítók osztották fel egymás között a múlt században Kína leggazdagabb területeit, hogy kirabolják az országot és népét. Majd a japán imperializmus fosztogatta és pusztította Kínát évedekig. A japánok után az amerikaiak próbálták megvetni a lábukat az országban a Kuomintang áruló vezetői segítségével. Amit pedig a külföldi kizsákmányolok meghagytak, azt a belföldi rablólovagok vették el a néptől. Elmaradottság és anarchia jellemezte a múltban Kína gazdasági életét, féktelen korrupció és bürokrácia az állami közigazgatást. A feudális urak és a hivatalnokok versenyezve szipolyozták a népet, pazarolták az államvagyonát, amelyen a spekulánsok híztak kövérre. A nép kizsákmányolása szinte elképzelhetetlenül súlyos és elviselhetetlen volt. A »kulcsors« világszerte a nyomorult tengődést jelentette. Évente milióig haltak éhen ebben a gazdag országban és milliókat tettek földönfutóvá a szabályozatlan folyók áradásainak pusztításai. A dolgozó ember a szó szoros értelmében a legkisebb értést volt a régi Kínában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg az egyedi, járható utat Kína népe számára is. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának útmutatását követték Kína hős kommunistái, akik Mao Ce-tung elvtárs bölcs vezetésével megkezdték és győzelemre vitték a harcot az imperialisták és a belföldi kizsákmányolok ellen. A Szovjetunió segítsége felbecsülhetetlen értéket jelentett a polgárháborúban és a japánok elleni felszabadító háborúban. Amikor a Szovjet Hadsereg 1945- ben világtörténelmi győzelmével szétzúzta a japán imperializmus gerincét, ezzel lehetővé vált, hogy a kínai nép megkezdje a harcot a hazájában terpeszkedő amerikai zsoldosok ellen. A három év előtti győzelmet követően a szovjet kormány ismerte el elsőnek a Kínai Népköztársaságot, amellyel szövetségre lépett és amelyet azóta is testvérien támogat új hazát építő, hősi munkájában. Ez az új haza napról napra fejlődik, mind erősebbé válik. Erős, mert szabad, mert független, mert népe egységes. Erős, mert népe közös célért, közös ellenség ellen harcol. Az ország hatalmas gazdasági sikerei ezt az erőt és egységet tükrözik. Gyors ütemben halad előre az ország iparosítása. Teljesen helyreállították az évtizedes háború pusztításait és halalnas lendülettel túlszárnyalták a termelés eddigi legmagasabb színvonalát. Három év leforgása alatt megkétszereződött a kínai ipar termelése, a nehéziparé pedig megkilencszereződött. Az idén 55 százalékkal több acélt, 61 százalékkal több pamutszövetet és 134 százalékkal több papírt termel Kína, mint amennyi a régi rendszer legmagasabb termelési adata volt. Mind erőteljesebbé válik a szocialista szektor az iparban, amely most már az egész ipari termelés kétharmadát, a nehézipar termelésének pedig négyötödét szolgáltatja. A mezőgazdaság fejlődését jellemzi, hogy Kína, amely azelőtt gabonaimportra szorult, most a megnövekedett belföldi fogyasztás ellátása mellett már exportál is gabonát. A mezőgazdasági termelés a másfélszeresére emelkedett három év alatt. A dolgozó parasztság jövedelme megháromszorozódott és már több mint négyezer termelőszövetkezet működik az országban. Döntő jelentőségű eredményeiket értek el a folyamszabályozásban és az árvízvédelemben, amelynek során eddig 1,7 milliárd köbméter földet mozgattak meg. 1949-ben még nyolcmillió hektár földet fenyegetett állandóan árvízveszély. A kormány gondoskodása, a nagyszabású munkálatok eredményeképpen azonban ez a szám már 1951-ben 1,4 millió hektárra csökkent. Az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődését a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedése kíséri. A munkabérek 60—120 százalékkal emelkedtek három év alatt. A lakosság vásárlóereje pedig csupán az elmúlt évben 25 százalékkal növekedett. A Kuomintang-korszak legnagyobb forgalmú évének adatait a mai szénfogyasztás 41 százalékkal, a pamutárufogyasztás 59 százalékkal haladja meg. A foglalkoztatottak száma 1951 végéig 2,2 millióval emelkedett. A népi kormány messzemenő gondoskodása állandóan emeli a dolgozók szociális és kulturális színvonalát is. Széles területen bevezették az addig Kínában ismeretlen társadalombiztosítást. A költségvetés egyre többet juttat a dolgozók egészségvédelmére és a nép kulturális elmaradottságának megszüntetésére. A főiskolai hallgatók száma az idén 69 százalékkal magasabb, mint a felszabadulás előtt volt, az elemi iskolai tanulók száma pedig megkétszereződött. A népi hatalom már eddig is 66 kultúrpalotát és 5100 könyvtárat rendezett be a dolgozók számára. A nagy gazdasági, szociális és kulturális sikerek a felszabadult nép hatalmas életerejét bizonyítják. Gyorsan fejlődik az ember is a demokratikus Kínában. Fokozódik a dolgozók politikai öntudata. Megszilárdult a törvénytisztelet, megszűnt az évtizedes anarchia és nagyerejű tömegmozgalmak küzdik le a régi rendszer örökségét: a korrupciót, a pazarlást és a bürokráciát. A gyorsan fejlődő szocialista verseny eredménye, hogy a munka termelékenysége 88 százalékkal emelkedett az elmúlt három év alatt. Ugyanakkor a dolgozók átkötő kezdeményezésének fokozódását mutatja, hogy négyszázezer újítási és észszerűsítési javaslatot nyújtottak be. Kína dolgozó népe gazdasági és társadalmi győzelmeit a belső és külső ellenséggel folytatott szakadatlan harc közben vívta ki. A belső rend helyreállítása nagy feladat volt a népi Kínában. Három év alatt kétmillió banditát semmisítettek meg a hatalmas birodalomban és most a belső rend szilárdabb Kínában, mint bármikor. De folyik a harc a külső ellenség, az amerikai imperialisták elllen is, akik 1950-ben Koreán át támadásra indultak a Kínai Népköztársaság határai felé. A népi önkéntesek tízezrei siettek akkor az élet-halál harcát vívó koreai nép megsegítésére. A kínai nép önkéntes adományai 3700 repülőgép beszerzését biztosították. Az imperialista támadás elleni küzdelem során csodákat művel a felszabadult kínai nép önfeláldozó hazafisága, amely hatványozott mértékben növeli az országépítő munka lendületét. A kínai népi felszabadító hadsereg pedig ma a Szovjet Hadsereg után a világ második legerősebb, korszerű fegyverekkel ellátott hadserege. Legyőzhetetlen ez a hadsereg, mert — mint a Kínai Kommunista Pártnak a kínai népi felszabadító hadsereghez intézett üzenete hangsúlyozta : »Mao Ce-tung elnök irányítása alatt a forradalmi erők a hadsereget nemcsak puskákkal és tüzérséggel szerelték fel, hanem helyes ideológiával is felvértezték.« A Kínai Népköztársaság gyors erőnövekedésének szilárd alapja és biztosítéka az 1950. évi szovjet-kínai szerződés. Mindjobban mélyülnek az őszinte baráti kapcsolatok a két nagy állam népei között — ezt bizonyítják a közelmúltban folytatott moszkvai tárgyalások is. Amikor most a Szovjetunió minden ellenszolgáltatás nélkül átadja a Csamgcsung-vasutat Kínának, amikor a kínai kormány kérésére csapatait az imperialista agreszsziós készülődés miatt Port Arthurban hagyja — ezzel is kifejezésre juttatja igaz barátságát az agresszorokkal küzdő kínai nép iránt. »Ez a barátság — mondotta Sztálin elvtárs — a Távol-Kelet és az egész világ békéjének erős bástyája.« Legyőzhetetlen erő a két nép kapcsolata. Csou En-laj elvtárs jelentette ki a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottságában: »A két nagy ország: Kína és a Szovjetunió szövetsége — amely felöleli az emberiség egyharmadát — a történelemben példátlanul álló hatalmas erő és legnagyobb biztosítéka annak, hogy a béke legyőzi a háborút.« A magyar dolgozó nép — az egész haladó emberiséggel együtt — lelkes örömmel köszönti a hős kínai népet a Kínai Népköztársaság harmadik születése napján. Szeretettel köszönti azt a népet, amely győzelmével példát mutatott a gyarmati és félgyarmati országoknak, amely a világ békéjéért folyó harc megingathatatanul szilárd bástyája, a népet, amely magasra emeli a harci lobogót az agresszorok ellen. „Le kell győznünk manden nehézséget« — hangsúlyozta Mao Cetung elvtárs három évvel ezelőtt. Kívánjuk a kínai népnek: Mao Ce-tung elvtárs vezetésével zúzza szét az ellenséget, amely határainál ólálkodik, győzzön le minden nehézséget a szocializmus felé vezető úton és győzelmesen teremtse meg új történelmét, boldog jövőjét. A magyar és a kínai nép testvéri összefogásban együtt halad a békés építés útján Díszelőadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából a Kultúrkapcsolatok Intézete kedd este díszelőadást rendezett az Uránia filmszínházban. Megjelent a díszelőadáson Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Házi Árpád elvtárs belügyminiszter, Molnár Erik elvtárs igazságügyminiszter, Hidas István elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára. Nógrádi Sándor elvtárs altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese. Piros László elvtárs vezérőrnagy. Béres Andor elvtárs, a külügyminiszter első helyettese. Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első Apró Antalt — Október 1-én ünnepli — mondotta Apró elvtárs — a nagy kínai néppel együtt az egész haladó és békeszerető emberiség a Kínai Kommunista Párt által vezetett népi forradalom több évtizedes harcának eredményeképpen létrejött KínaiNépköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a Szovjetuniónak a német és a japán fasizmus felett aratott győzelme mellett a Kínai Népköztársaság megalakulása volt a legsúlyosabb csapás, amely az imperialista rendszert érte. A kínai népi forradalom győzelmehelyettese, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, valamint a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet számos más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, V. Sz. Azovcev elvtárs és a többi baráti állam budapesti diplomáciai képviselője. A magyar, a kínai és a szovjet himnusz elhangzása után Erdei Sándor elvtárs népművelési miniszterhelyettes nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal elvtárs építőanyagipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Ívtárs beszédé vel, az 500 milliós kínai nép felszabadulásával a világ lakosságának egyötöde szakadt ki az imperializmus láncolatából és ez azt eredményezte, hogy a két tábor közötti erőviszony óriási mértékben eltolódott a Szovjetunió vezette béketábor javára. Hangsúlyozta ezután, hogy a Kínai Népköztársaság megalakulásának első percétől kezdve a nemzetközi politika fontos tényezőjévé vált, nemzetközi súlya, tekintélye egyre nőtt. A kínai nép világtörténelmi szerepet tölt be azáltal, hogy a békefront egyik legdöntőbb szakaszán, Ázsiában szilárdan szembeszáll az amerikai imperialisták vezette agresszióval, a Korea és ugyanakkor Kína ellen irányuló aljas támadásokkal. A kínai nép jól tudja, hogy az amerikai imperialisták esztelen támadásainak célja nemcsak Korea, hanem az is, hogy kiterjesszék a háborút Kínára. Az amerikai imperialistáknak ezek a galád tervei azért nem sikerültek, mert a koreai és kínai nép és a Szovjetunió vezette béketábor, a világméretekben kibontakozó békemozgalom ezt meghiúsította. Az elmúlt három év alatt a Kínai Népköztársaság hatalmas politikai és gazdasági sikerei mindjobban megszilárdították a kínai nép egységét, hatalmassá és erőssé tették a kínai munkás-paraszt szövetséget. A magyar és a kínai nép barátsága szilárd alapokon nyugszik A Kínai Népköztársaság fennállása óta elért nagyszerű eredményeit a Szovjetunió önzetlen és minden vonalon nyújtott segítsége és a nagy Sztálin tanácsai, útmutatásai segítették. A Szovjetunió mindig különös figyelemmel kísérte a kínai nép harcát, hősies erőfeszítéseit a független, szabad, demokratikus Kína megteremtéséért. A szovjet-kínai barátság, a szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés fényes bizonyítéka a Szovjetunió baráti szándékainak. Ez a szövetség és barátság a világ első szocialista államával napról napra erősödik. A Kínai Népköztársasággal létesített politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok állandó kiszélesítése és elmélyítése nagy jelentőséggel bír a Magyar Népköztársaság számára is. Kína és Magyarország között egyre fejlődnek, erősödnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok. A magyar és kínai nép barátsága Rámutatott arra, hogy három esztendő alatt a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök vezetésével óriási eredményeket ért el az ország felépítésének legkülönbözőbb területein. Egész Kínában valóságos egység jött létre. A népi demokratikus egységfront soha nem látott mértékben kiszélesedett és megszilárdult. Az országban a földreformot egy 420 milliós mezőgazdasági lakosságot felölelő területen hajtották végre s így a földreformot az egész országban gyökeresen megvalósították. Két nagyjelentőségű, széleskörű mozgalmat valósítottak meg győzelmesen, nevezetesen a korrupció, a pazarlás és a bürokrácia felszámolását, valamint a magán párosok és ma-gánkereskedők törvénytelen tevékenysége ellen indított mozgalmat. Három szilárd alapokon nyugszik, a béke és haladás ügyét szolgálja. — Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük a nagy kínai népnek, bölcs vezérének, Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából — mondotta befejezésül Apró Antal elvtárs. Ezután Huan Cen elvtárs, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete mondott beszédet, év alatt alapvető, kedvező változás jött létre az ország pénzügyi és gazdasági helyzetében. Kína az ipar és a mezőgazdaság terén egyaránt elérte, sőt felülmúlta a legmagasabb háború előtti színvonalat. Az ipari termelés aránya a nemzetgazdaságban gyors ütemben 10 százalékról majdnem 30 százalékra emelkedett. Ebben az évben a mezőgazdasági termelés teljes értéke előreláthatólag 50,5 százalékkal felülmúlja az 1949. évi színvonalat. — Mindazok az eredmények — folytatta —, amelyeket az új Kína az elmúlt három esztendő során elért, szoros összefüggésben állanak és elválaszthatatlanok a hatalmas Szovjetunió önzetlen segítségétől, a testvéri országokkal való baráti együtt- Huan Cen nagykövet beszéde Sztálin elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtárshoz Moszkva, szeptember 30. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából J. V. Sztálin elvtárs a következő táviratot intézte Mao Ce-tung elvtárshoz: MAo CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából kérem önt, elnök elvtárs, fogadja szívélyes üdvözletemet. Új sikereket kívánok a nagy kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának és személyesen Önnek a hatalmas népi demokratikus kínai állam építése terén. Erősödjék és virágozzék a Kínai Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének nagy barátsága, amely a Távol- Kelet és a világ békéjének és biztonságának szilárd támasza , J. SZTÁLIN Rákosi Mátyás elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtársnak MAO CE-TUNG ELVTÁRSNAK a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró szerencsekívánataimat küldöm Önnek. Azok a világtörténelmi jelentőségű győzelmek, amelyeket a baráti kínai nép az imperialista agresszorok és lakásaik elleni hősies harcában és a békés építő munka terén vívott ki, igaz örömmel töltik el a magyar népet és még lelkesebb munkára és harcra buzdítják a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor soraiban. Szívből kívánok további sikereket Önnek és a békéért küzdő és boldog jövőjét építő nagy kínai népnek. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Dobi István elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtársnak MAO CE-TUNG ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének Peking A kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmával kérem Önt, elnök elvtárs, fogadja legmelegebb szerencsekivánataimat. A magyar nép meleg szeretettel fordul e napon a kínai nép felé, amely minden akadályt leküzdve építi szabad hazáját, a béke erős bástyáját. Kívánom, hogy a kínai nép hatalmas építő munkáját és a béke megvédéséért folytatott bátor küzdelmét teljes siker koronázza. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kiss Károly elvtárs távirata Csou En-laj elvtársnak Engedje meg, hogy a Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából legmelegebb üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat fejezzem ki. A magyar nép testvéri együttérzéssel ünnepli ezen a napon a baráti kínai nép ragyogó sikereit, amelyeket népi demokratikus köztársaságának felépítésében és az imperialista háborús gyújtogatók távolkeleti terveinek meghiúsításában elért. Szilárd elhatározásunk, hogy egyre tovább fejlesszük az országaink között már mély gyökereket vert politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, amelyek a béke közös nagy ügyét szolgálják. KISS KÁROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere CSOU EN-LAJ ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya közigazgatási elnöke, külügyminiszter Tanácsának Peking ■. Visinszkij elvtárs távirata Csou En-laj elvtárshoz Moszkva, szeptember 30. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából A. J. Visinszkij elvtárs a következő táviratot intézte Csou En-laj elvtárshoz: CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsa elnökének, külügyminiszternek, Peking. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóján kérem elnök és miniszter elvtárs, fogadja őszinte jókívánataimat Szívből további sikereket kívánok az új népi demokratikus Kína építésében, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nagy barátságának szilárdításában, a béke és a nemzetközi biztonság megóvásáért vívott harcban. A. VISINSZKIJ.