Népszava, 1952. november (80. évfolyam, 257-281. sz.)
1952-11-26 / 277. szám
NÉPSZAVA A SZOVJET SZTAHANOVISTÁK MUNKAMÓDSZEREIBŐL D. Makejev elvtárs, szovjet sztahanovista marós munkamódszereiből í Az újítások lényege elsősorban abban áll, hogy az összes tartalékok észszerű kihasználása révén növeljük a munka termelé- kenységét. Ezért nem elégszem meg a gyors vágással, hanem széleskörűen alkalmazom a műveletek összevonását. A műszaki előírás szerint a »pofát« hori- Sornál marón kell megmunkálni. A munkadarab nyolc felülletének beállítása 24 percet vett igénybe, marása pedig 18 órát. A »pofák«-nak nyolc felülete van, megmunkálása s ezért nyolc műveletre oszlik. Nekem sikerült ezt a munkáit 14 óra alatt elvégeznem, de ennél jobban nem tudtam a megmunkálás idejét lerövidíteni. Ekkor speciális kézüléket szerkesztettem: egy lécet, amelyneksegítségével egyetlen munkadarab helyett négyet tudtam befogni és egyidőben megmunkálni. A segédidő egyharmadára csőként. Mivel a »pofá«-nak három lépcsője van, egiszen az utolsó időig lehetetlennek tartották gyorsvágással való megmunkálását. Hogyan lehetne ezt a kérdést megoldani? Hosszas gondolkodás után megfogant bennem az a terv, hogy az egy munkadarabon felvégzendő műveleteket két gép között fogom felosztani. Három lépcsőt, mint azelőtt, horizontal marón, a többi öt felületet p pedig gyorsvágással, a vertikális marón írunkálom meg. Ennek eredményeképpen négy óra harminc percet megtakarítok. Tekintettel arra, hogy a »pofák« megmunkálásának technológiáját lényegesen megváltoztattam, újításomért jutalmat kaptam, de az előírt hat hónap eltelte után a normátlagosán megváltoztatták. Az idő 18 óráról 6 órára csökkent. Ennek ellenére az egyharmadára leszállított munkaidőnormát 200 százalékra teljesítettem. A munkadarabot nem hat, hanem három óra alatt munkálom meg. Ez hasznot jelent az államnak és a munkásnak egyaránt. A technológia tökéletesítésével a termelékenység növelésére olyan módot találtam, hogy a régi normát megsemmisítettem. Ezenkívül pedig túlteljesítettem az új normát is, és munkabérem emelkedett. Ebből a példából a több gépen való munka gyorsvágással történő összevonásának még egy előnye tűnt ki: ha csak egy gépen dolgoztam volna, aligha jutott volna eszembe, hogy egy munkadarabot két gépen munkáljak meg. Még egy másik következtetést is le kell vonnom: itt az ideje, hogy felhagyjunk azzal a régi elgondolással, hogy számos munkadarabot nem lehet gyorsvágással megmunkálni, ha a tapasztalat azt mutatja, hogy nem lehet a munkadajraban elvégzendő összes műveletet gyorsvágással elvégezni, úgy mindenesetre célszerű legalább egyes műveleteknél a gyorsvágásra áttérni. Az a módszer, hogy a bonyolult munkadarabokat, a normál- és a gyorsvágást kombinálva, két gépen munkáljuk meg, teljesen bevált. Ez a módszer óriási perspektívákat nyit a gyorsvágók számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése szempontjából. Abból a célból, hogy a segédidőt lerövidítettem, egy forgókészülék alkalmazását javasoltam. Ennek segítségével nem kell a *pofánkát a különböző felületek megmunkálására többször be- és kifogni. Elegendő a készüléket egyszerűen megfordítani. A »pofák« most hatszor gyorsabban munkálhatók meg. Itt viszont elhamarkodottnak bizonyult az előrajzolási eljárás. A »pofá«-kat az előrajzolóikhoz szállították, akik azokat vizes krétával bevonták, megszárították, azután külön-külön mindegyiket előrajzolták. Egy »pofa« előrajzolása 40 percet vett igénybe. A gép sokáig állt, hol az előrajzolók nem győzték a munkát, hol nem akadt munkás az előrsíjzott munkadarabok szállítására. Ebbe nem lehetett belenyugodni Az előrajzolás módját gyökeresen meg kellett változtatni. Most magam rajzolok elő egy-egy »pofit« minden ötven darabból álló tételből. Az elölrajzolt munkadarab szerint állítom be az asztalemelés haránt- és hosszirányú előtolás noniuszát. Utána egyszerre több »pofát« marok le. A megmunkálás pontossága ezzel nem csökkent, viszont óriási megtakarítást értem el munkában és időben. A léceknek vertikálmazón való megmunkálása egyelőrg négy külön műveletből áll: két széles és két keskeny felületet kell felmarnom. Most azonban már tervet dolgoztam ki két munkadarab egyidejű megmunkálására. Az egyik léc felületét, a másik léc szélét akarjuk egyidejűleg megmunkálni, ily módon a műveletek száma — ennek következtében pedig az egy munkadarabra eső gépidő — majdnem felére csökkent. A megmunkálandó felület növelésével kapcsolatban a marófej átmérőjét 130 milliméterről 200 milliméterre növelem. Még jobb eredményeket hozott az általam javasolt kétszekciós, lépcsős fenékkel rendelkező készülék, amely négy rövid léc befogására alkalmas. Ilyenformán lehetővé vál lk két léc (az egyik lécen a széles, a mássíkon a keskeny felület) előmarása, utána pedig két léc egyidejű utómarása. A szekciók között rés van. Az egyik szék* dóban levő két munkadarab megmunkálása után ezek helyébe új munkadarabokat állít lak be és ez alatt az idő alatt folyik a másik szekcióban levő munkadarabok marása. A szükséges kézi idő ezáltal többszörösen csökken. A műveletek ilyen összevonását 180, 300 és 410 milliméter hosszú lécek megmunkálásánál szándékoztunk megvalósítani. Ezek a példák mutatják, hogy milyen a viszonyom a termelés alapvető törvényéhez, a technológiához. Ha nem tudok semmi jobbat kigondolni, abszolút pontossággal betartom a műszaki előírásokat. Ha azonban a tökéletesítés felé vezető utat megtalálom, akkor a megváltoztatott technológiát szakértőnkké való megbeszélés után nyomban idkísérletezem. Ebben rejlik a sztahanovistáknak az a legelemibb kötelessége, hogy, szüntelenül tökéletesítsék a technológiát. A munka helyes megszervezésével a terv teljesítéséért! Arakellán: Az állóeszközök jobb kihasználásának módja a szocialista iparban — — — 3 — Arallosev: A folyamatos termelés bevezetése — — — — I.—. Aranovlev: A folyamatos gyártás megszervezése a gépgyárakban 7.50 Büki Pál—Szabó Károly—Tóth Antal: A sztahanovista műhely megszervezése — — — — 8.50 Czutkih: A kitűnő minőség brigádjai — — — — — 1.50 Grigorjev: Mankszervezés és munkabérek a Szovjetunió Iparában — — — — — 5.—Juani: A sztahanovista munkahely komplex megszervezése — —— 1.10 Kamisev: Egy szovjet szakember feljegyzései — — — — 1.50 Kumenki: A munkatermelékenység emelésének eszközei a gépgyártásban — — — — B.—• Letyanko: A szocialista vállalat termelésének tervezése — — *.—» Ljapun: A munka szocialista megszervezése — —■ — —« 3.50 A mérnökök és munkások együttműködése a szovjet gyárakban 3.—■ Patron: A sztahanovista műhely—• 2.50 Wang: A vállalaton belüli tervezés 2.—• Népszava-kiadás Beszerezhetők: az Állami Könyvesboltokban és az üzemi könyvpropagandistáknál. TV 1952 NOVEMBER 26. Szovjet tapasztalatok felhasználásával döntő tervévünk sikeréért! Avrutyin: A marómegmunkálás alapjai. A könyv a marógép kezelésére, a szerszámra, a munkadarabok rögzítésére és megmunkálására, a gyártási folyamatra és a munka megszervezésére vonatkozó ismereteket tartalmazza, számos ábrával. (Nehézipari kiadás.) Fűzve: 21.0• forint. Mák idi András: A teljesítmény maris fogásai. A füzet egyes fejezeteiből meg-ismerhetjük a teljesítményranrás meghatározását, a teljesítményszámítást a teljesítmény alakulását befolyásoló tényezőket, a leggyakrabban előforduló hibákat és kiküszöbölésüket, a teljesítménymarás szerszámait stb. (Népszava-kiadás.) Fűzve: 4.50 forint. Esztergályos, marós, Bntödel és más szovjet gépgyártás újítások. Fűzvei 3.5 forint. Makejev O.sztahanovista marós. Fűzvei 1.30 forint. Hornung Andor: Korszerű marás techanológiája. Fűzve: 8.— forint. Rossgolso: Gyorsmarás. Fűzve: II.— forint. (Népszava-kiadás)