Népszava, 1952. november (80. évfolyam, 257-281. sz.)
1952-11-26 / 277. szám
NÉPSZAVA fi gyapotszedés mesterei Révész Katalin, az ormánypusztai állami gazdaság gyapotszedő mestere november 14-ig 1500 kilogramm gyapotot szedett. A kétkezes szedési módszert széles körben terjeszti. Az idén másodszor is elnyerte a gyapotszedés mestere jelvényt és oklevelet. Ricsula Lajosné, a siklósi állami gazdaság dolgozója november 14-ig 3550 kilogramm gyapotot szedett. A kétkezes gyapotszedési módszert már sok dolgozótársának átadta. Jó munkájával elnyerte a gyapotszedés mestere jelvényt és oklevelet. Palkovics Katalin, a mohácsszigeti állami gazdaság gyapotszedő mestere november 15-ig 4000 kilogramm gyapotot szedett. A kétkezes szovjet gyapotszedési módszert eddig 600 gyapotszedőnek adta át. Teljesítményével másodszor is elnyerte a gyapotszedés mestere jelvényt és oklevelet. Révész Kialin Riosula Lajosné Palkovics Katalin Tettemmel is tolmácsolom a békekongresszus üzenetét Az Országos Békekongresszus örökre felejthetetlen marad számomra. A hatalmas, feldíszített teremben, a sok száz lelkes küldött között éreztem, hogy nem mindennapi eseményben van részem. Ezért jól emlékezetembe véstem mindazt, amit láttam és hallottam, hogy beszámolhassak róla dolgozótársaimnak, hogy felvilágosító, nevelői munkámhoz minél több meggyőző érvet gyűjtsek. Különösen megragadta figyelmemet Simon Józsefné tszcs-tag felszólalása, akinek három fő a néphadseregünk katonája. A múltban a legnagyobb nyomorban éltek, ma vezetőségi tag a szövetkezetben. Női brigádot szervezett, amely kitűnő munkaeredményeket ért el. Egy alsónémedi mintagazda egyszerű szavakkal magyarázta: érzi, hogy beszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével — amellyel államunkat erősíti — békénk ügyét viszi előbbre. Biró Lajos, a földalatti gyorsvasút dolgozója felszabadulás előtti küzdelmes sorsáról beszélt és összehasonlította mai gazdag életével. De figyelmeztető is volt felszólalása. Arra szó ütött bennünket, hogy gyárainkat, házainkat nem elég csak felépíteni, meg is kell azokat védeni. A titóista emberrablók fel akarták robbantani valamennyiünk büszkeségét, ötéves tervünk egyik legnagyobb létesítményét, a földalatti gyorsvasútit is. De Bíró elvtárs és társai éberen vigyáznak rá. A csákány fegyver a kezükben, amely most épít, de ha kell, lecsap a gaz gyilkosokra. A külföldi küldöttek szavait hallgatva, éreztem, hogy egyetlen eszme sem mozgatta még meg a világ dolgozóit ilyen egységesen, ilyen feltartóztathatatlanul, mint a béke gondolata, a küzdelem a béke megvédéséért. Különböző nemzetek faj, különböző nyelven, de egy és ugyanarról beszéltek: megakadályozzák a háborús gyújtogatók aljas szándékai, nem engedik, hogy feldúlják békénket. A kongresszus után egy percre sem feledkezem meg arról, hogy ezután még jobban végezzem a munkám és tetteimmel is tolmácsoljam a kongreszszus üzenetét. Még mélyebben kell elhintenem, a békeakarat magvát dolgozótársaim szívében, még többet kelll beszélgetnem velük a dolgozók összefogásának erejéről, a kommunizmus csodálatos építkezéseiről a Szovjetunióban, az imperialista rabságban sínylődő országok dolgozóinak elszánt békeharcáról, hogy valamennyien mind világosabban lássák: a béketábor hatalmas és legyőzhetetlen. Földes Lajos Fémáru- és Szerszámgépgyár Hogyan vezettük be frontfejtéseinkben a ciklusos grafikonszerű munkafolyamatot A Loy Árpád kezdeményezte :Termelj ma többet, mint tegnapi-mozgalom elterjedése után célul tűztük ki üzemünkben, hogy frontfejtéseinken, kis munkahelyeinken bevezetjük a ciklusos munkamenetét. Az új módszert először két ikerfrontunkon kezdtük alkalmazni. Elsősorban azért itt, mert a szállítás menetével volt a legnagyobb baj. Emiatt állandó volt a csapatoknál az ürescsille- és a fahiány. A ciklusos munkafolyamat bevezetését egyes dolgozók idegenkedve fogadták. Azóta már megváltozott véleményük. Az új módszer népszerűsítése érdekében összehívtam a műszaki középkádereket. Ismertettem előttük a ciklusos munkafolyamat előnyét, azt, hogy miként biztosítja ez az egyenletes termelést. Jól áttekinthető grafikont készítettem, amelynek jelzéseivel megismertettem az aknászokat. A megbeszélés után az aknászok, felvigyázók megértették a ciklus pontos megtartásának fontosságát. Most már mindkét ikerfrontunkon ciklusos grafikon szerint dolgozunk a következőképpen: Reggel 6-kor kézi réseléssel kezdődik a munka. Egyidőben a szállítás is folyik és a résből kijövő szenet máris továbbítjuk. Ez a munkafolyamat nyolc óráig tart. Ezután kezdődik a fúrás és a robbantás a trónai ejtés egyes szakaszain, valamint a jövesztés is. Ez a munkafolyamat 13 óráig tart. Ezalatt egy métert halad előre a fronthomlok. 13 órakor megkezdődik a biztosítás. Ugyanakkor egyes helyeken még a szénkészletet rakják fel. A biztosítás tehát az alapvágat első fülkéjéből indul. Ez a művelet 14 órakor, az első műszak végén fejeződik be. A másodikműszakban ugyanez a folyamat ismétlődik. Huszonkét óráig tehát kétmétert halad előre a fronthomlok. Ekkor, vagyis az éjszakai műszakban megkezdődik az áthelyezés. A csúszdateknőt és a máglyakalirikákat — a fronthomlok előrehaladásának megfelelően — előre visszük. Ez a folyamat reggel hat óráig tart, majd újból kezdődik a következő ciklus. Az új módszer előnye, hogy biztosítja az egyenletes termelést és nagy mértékben járul az ürescsiillehiány megszüntetéséhez. Molnár István, a Bánfalvi Bányaüzem bányafelmérője Készül a főváros Új, hatásos gyógyszer a tbc ellen jövő évi közszolgáltatási terve Gyógyszeriparunk újabb jelentős eredménye az Isonicid nevű, tbc elleni új gyógyszer. Az Isonicidet megfelelő laboratóriumi, klinikai kísérletek után a gyógyintézetekben már sikerrel alkalmazzák. Az új gyógyszer a gumókór számos esetében enyhíti a tüneteket, a súlyosabb folyamatokban, szenvedő lázas betegeknél a makacs, minden kezeléssel dacoló lázat a normális hőmérsékletre csökkenti. Az Isonicidazonban nem teszi feleslegessé az eddig bevált kezelési módokat, beleértve a sebészi beavatkozást. A főváros közszolgáltatásait — csatornázás, köztisztaság, közvilágítás, gáz, kertészet stb. — eddig az egyes vállalatok saját tervük szerint látták el. Most a Fővárosi Gunnes kommunális osztálya összehívta mind a huszonkét kerület tanácsának műszaki vezetőjét és a következő évre közösen készítik a közszolgáltatások terveit. A terveknél figyelembe veszik a tanácsi beszámolókon elhangzott kérelmeket is. Főleg a külső kerületek közszolgáltatását fejlesztik. 4 1952 NOVEMBER 29, SZERDA" Százötven éves az Országos Széchenyi Könyvtár AZ ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR november 26-án ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ez a nap nemcsak a könyvtár, hanem a kultúrforradalom útján nagy léptekkel előrehaladó egész dolgozó magyar nép ünnepe is. A könyvtár alapjait Széchenyi István apja, Széchenyi Ferenc rakta le 1802-ben. 18 000 kötetnyi könyvét és kéziratát ajánlotta fel a nemzetnek, nemzeti könyvtár, illetve nemzeti múzeum alapítása céljából. A reformkor nemzedéke lelkesen karplta fel Széchenyi Ferenc kezdeményezését. A könyvtár állománya a következő évtizedekben szintén jelentős adományokkal gazdagodott, valamint saját gyűjtése révén is növekedett. A XIX. század végén a könyvek száma elérte a félmilliót. A könyvtár a külföldi irodalom klasszikus alkotásai mellett rendszeresen gyűjtötte a Magyarországon megjelent és a magyar vonatkozású külföldi műveket, nyomtatványokat, kéziratokat. Jelenlegi könyvállománya több mint 1:300 000 példány. Az egész gyűjtemény, kéziratokkal, zeneművekkel, térképekkel, röpiratokkal, plakátokkal együtt azonban a négymilliót is meghaladja. Az Országos Széchenyi Könyvtár népköztársaságunk minisztertanácsának a könyvtárügy fejlesztéséről májusban hozott határozatával szép és fontos feladatot kapott. Egyrészt az olvasók szüntelenül növekvő táborának kutatóigényeit elégíti ki, másrészt támogatja a nagy arányban fejlődő üzemi és szakmai könyvtárakat. A KÖNYVTÁR KÉZIRATTÁRA az ország nagyértékű kultúrtörténeti kincseit őrzi. A gyűjteményben van a XII. századbeli nyelvemlék, a Halotti Beszéd is. Négyszázhetven középkori latin kódexet, közöttük a legrégibb magyar kéziratos könyvet, a Jókaikódexet és hetven más magyar nyelvemléket őriz. A magyar történetírás első emlékei, Anonymus Gestája, Kálti Márk és Kézai krónikái, Kálmán a csehi Domokos XV. századbeli breviáriuma mellett megtalálhatók a könyvtárban Balassa, Zrínyi, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Kossuth, Petőfi, Arany, Jókai, Mikszáth, Ady, József Attila és más klasszikusaink kéziratai is. A XVIII. század első magyar újságaitól kezdve napjainkig az újságok és folyóiratok hatalmas tömege áll a kutatók rendelkezésére. E felbecsülhetet kémértékű nemzeti kulturális kincs megőrzése és tudományos gondozása nagy feladatokat ró a könyvtárra és könyvtárosokra egyaránt. Az Országos Széchenyi Könyvtárat fontos hely illeti meg a szocializmus építésének kulturális frontszakaszán. Országos viszonylatban támogatnia kell a közművelődés és a könyvtárak fejlesztése, valamint a könyvtárosok képzése, továbbá az olvasóközönség jobb ellátása ügye. Az Országos Széchenyi Könyvtár, hazánk vezető könyvtára hivalótt, hogy pártunk útmutatásai alapján irányítsa a könyvtárakat. Pártunk és kormányzatunk bőséges és hathatós támogatást nyújt ehhez a nagy feladathoz. Egyfelől a segítség, másrészt kultúrforradalmunk eredményeit tükrözi, hogy míg 1941-ben a könyvtárnak mindössze 21.600 olvasója volt, akik 58.000 könyvet és folyóiratot tanulmányoztak, addig 1950-ben a Széchenyi Könyvtár olvasóinak száma 57.500 volt és az olvasott könyvek, folyóiratok száma meghaladta a 127.000-et. És 1951-ben már 107.603 olvasó 253.157 művet, 1952 első hat hónapjában pedig 70.806 olvasó 173.437 jetétet olvasott. A könyvtár szovjet példa nyoma. 1946-ban bibliográfiai folyóiratot indított, a »Magyar Nemzeti Bibiliográfiá«-t, amely egy-egy hónap könyvtermését foglalja össze. .Ezenkívül megindította a »Magyar Folyóiratok Repertóriumá«-t, amely a folyóiratok tudományos cikkanyagát ismerteti 1950-ben a kézirattár kiadta nyomta-* tásban az 1789—1867 év közötti kéz* iratok katalógusát. Most készül en- nek folytatása napjaikig. A könyvtárak és könyvtárosok munkájának elősegítésére gyakorlási könyvtártani és könyvtörténeti mun-* kaközösségeket szerveztek a könyvtárban. Megalakult a módszertani osz tály, amely irányítással és tanáccsal segíti a tömegkönyvtárakat. A bibliográfiai osztály típus- és témabibliográfiákat állít össze ez ország könyvtárosai munkájának tudományos segítése céljából. Népi demokráciánk, a dolgozó nép állama még az ötéves terv folyamán új, korszerű könyvtárépületet emel a nemzet első könyvtárának. Ezzel a gondoskodással is kifejezi megbecsülését a könyvtárügy iránt. A NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM kétnapos országos könyvtáros konferenciát tart a Széchenyi Könyvtár másfél évszázados évfordulója alkalmából. Ezen az első, ünnepélyes könyvtáros-találkozón az ország minden részéből összegyűlt 200 könyvtáros megtárgyalja a feladatokat, akönyvtárosi munka megjavításának módszereit. Könyvtárosaink így emlékeznek meg az első magyar közkönyvtár, hazánk vezető könyvtára alapításának százötvenedik évfordulójáról, ról. B. A. ÚT A BŐSÉG FELÉ SZTÁLIN ELVTÁRS »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című zseniális művének utolsó szakaszában (»Válasz A. V. Szanyina és V. G. Venzser elvtársaknak«) a következőket írja: »Ahhoz, hogy a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emelhessük, a kolhoztermelés feleslegeit ki kell rekesztenünk az áruforgalom rendszeréből és be kell kapcsolnunk az állami ipar és a kolhozok közti termékcsererendszerébe. Ez a lényeg. Nálunk még nincs meg a termékcsere fejlett rendszere, de a termékcsere csírái megvannak a mezőgazdasági termékek »átrura váltásá” formájában. Mint tudjuk, a gyapot-, len-, cukorrépatermelő és egyéb kolhozok termékei már régen »árura váltódnak*, igaz ugyan, hogy nem teljesen, csak készben, de mégis csak »árura váltódnak*. Mellesleg megjegyzem, hogy az »árura váltási szó nem szerencsés, a termékcsere szóval kellene helyettesíteni. A feladat az, hogy a termékcsere e csíráit a mezőgazdaság minden ágában megszervezzük és a termékcsere széles rendszerévé fejlesszük, olyanformán, hogy a kolhozok termékeikért ne csak pénzt, hanem — főként — szükséges iparcikkeket kapjanak.* AZ ÁLLAMI IPAR és a kolhozok közötti termékcsere lassanként megszokottá válik Kazahsztán száz és száz kolhozának életében is. „Sietség nélkül kell bevezetnünk ezt a rendszert — mondja Sztálin elvtárs —de következetesen, ingadozás nélkül be kell vezetni, lépésről lépésre szűkítve az áruforgalom hatókörét és bővítve a termékcsere hatókörét.* Fokozatosan bővül a cukorrépatermékő kolhozok termelésének részleges cseréje, így például a dzsambuli terület »Vörös Csillag« kolhoza a beadott termények évi számlájára 1948-ban 38 tonna, 1949-ben 46 tonna, 1950-ben 69 tonna, 1951-ben 117 tonna cukrot kapott. A »Vörös Csillag« cukorrépatermelői most is magas termést értek el és gyors ütemben adják be terményeiket az államnak, örömmel fogadják a fizetségképpen kapott cukrot, mert az egész kolhoz és az egyes kolhozparasztok számára egyaránt előnyös. A többi hatalmas cukorrépatermelő kolhoz dolgozói is helyesen értékelték a termékcsere előnyeit. Így például a taldi-kurgani terület Sztálinról elnevezett kolhozának, az alma-atai terület »Krasznij Putyilovec« kolhozának, a dzsambuli terület Zsdanov-kolhozának dolgozói is. A termékcsere e kolhozok növekvő gazdagságának egyik alapvető forrása. Sok cukorrépát emer kolhozparaszt több mint négy-öt mázsa cukrot kap évi munkája számlájára. A kazah telepek és falvak azelőtt egyáltalán nem is ismerték a cukrot, most azonban már minden háznak, minden családnak bőségesen jut cukor. A köztársaság cukorrépafemtelő kolhozai a múlt évben körülbelül tizenkétezer vagon préselt répaszeletet is kaptak a cukorgyáraktól répájukért cserébe. Értékes takarmány ez a jószág számára. A kolhozok most is szívesen folytatják a cserét. A GYAPOTTERMESZTŐ KOLHOZOK körében különösen nagy a termékcsere népszerűsége. A déli kerületek 266 kolhoza a napokban adta be a gyapotot az államnak. Pénzen kívül fogyasztási és használati cikkeket és termékeket, búzát, növényi olajat, olajpogácsát, teát, lábbelit is kapnak mindannyian a gyapotért cserébe. Agyapottermesztő kolhozoknak a múlt évben több millió méter szövetet adott az állam terményeikért. Az idei negyedik negyedévben kibocsátott állami cserealapok ékesszólóan bizonyítják a termékcsere körének állandó növekedését. Kazahsztán gyapottermelő kolhozai több mint kétszer annyi növényi olajat, kétszerannyi teát és sokkal több gyapotvattát, valamint más árucikket kapnak terményeikért cserébe, mint a múlt év utolsó negyedében. Egyetlen család sincs ma a délkazahsztáni terület iljácsi és pahtaarali kerületének kolhozaiban, amelynek ne volna elegendő mennyiségű pamutszövete. A növényi olajfogyasztás is sokszorosára növekedett. A gyapottermesztő kolhozok a rendes áron alul kapják ezt az olajat. A napraforgótermelő kolhozok szintén növényi olajat kapnak termékükért. Az államnak selyemgubót, szőrmét és karakult beszolgáltató kolhozok is élvezik a termékcsere hatalmas előnyeit. A kolhozok ebben az évben ezer meg ezer pár cipőt, száz- meg százezer méter pamut, selyem- és lenszövetet, nagyon sok készruhát kapnak terményeikért ötvenhárom kolhoz dohánytermelői »váltják árura« terményeiket és kapnak kedvezményes áron cukrot az államtól. Csupán a kurdaji kerület »Trudovik« kolhoza háromszáz pad cukrot kap ebben az évben termelt dohányszámlájára. Az enleksi-kazah terület »Szocializmus« és a csikkkerület »Kadam« dohánytermesztő kolhozai is száz meg száz pad cukrot kapnak. A TERMÉKCSERE első csírái uitathatatlanul nagy hatást gyakorolnak egész sor mezőgazdasági termék begyűjtésére, arra ösztönzik a kolhozparasztokat, hogy minden fölösleget beadjanak az államnak és keményen harcoljanak a termelés magas minőségi színvonalának eléréséért. A kolhoz ugyanis tonnánként bizonyos előre meghatározott mennyiségű cukrot kap, például a negyedosztályú dohány beadásáért, a harmadosztályúért a fenti mennyiség másfélszeresét, a másodosztályúért pedig kétszerannyit. A kolhoznak így természetesen érdeke, hogy minél jobb minőségű terményt adjon az államnak. A gyapot, a cukorrépa és a dohány begyűjtése nagy sikerrel folyik a kolhozokban. (A Komszomolszkaja Pravdibel) Kulturális Krónika Az Országos Széchenyi Könyvtár idén ünnepli 150 éves fennállását Ebből az alkalomból kiállítást rendez jelenlegi otthonában, a Nemzeti Múzeum épületében- A kiállítás november 2- án nyílik és december 11-ig tart nyitva. Megtekinthető minden nap reggel 10 órától este 8 óráig. A kiállítás nemcsak a jubiláló Széchenyi Könyvtárat mutatja be, hanem áttekintést nyújt a magyar könyvtárügy történetéről, jelenéről és jövő perspektívájáról. ★ Az Állami Könyvterjesztő Vállalat ez év júniusában olvasó levelezési pályázatot hirdetett könyvtárosok, könyvterjesztők, olvasók részére. Azóta mintegy 550 levél érkezett üzemi dolgozóktól, dolgozó parasztoktól, tanulóktól, amelyekben az olvasók leírták véleményüket olvasmányaikról. A legértékesebb levél, valamint a levelezők szervezése terén kifejtett munka jutalmazására közel 10 000 forint értékű könyvet osztanak ki ünnepség keretében csütörtök délután hat órakor az Állami Könyvterjesztő Vállalat Sztálin-út 45. szám alatti kultúrközpomtjában. Az ünnepségen Máté György elvtárs, az írószövetség párttitkára mond beszédet A Nemzeti Színház és a MAVAG dolgozói szocialista szerződést kötöttek. A színház dolgozói vállalták, hogy tanácsaikkal segítik a MAVAG kultúramunkásainak fejlődését, az üzem munkásai pedig rendszeres színházlátogatással, kritikáiknak a színház vezetőségéhez juttatásával támogatják a színház művészeinek munkáját. Az ünnepségen Major Tamás elvtárs Kossuth-díjas — a Nemzeti Színház igazgatója — és Kara József elvtárs, a MÁVAG üzemi bizottságának elnöke — mondott beszédet. Az ünnepség második felében a színház művészet és az üzem kultúrmunkásai közös műsort adtak. ★ Ebben az évben jelentette meg az Új Magyar Könyvkiadó Spanov nagysikerű történelmi dokumentumregényét, a »Gyújtogatók«-at. Ez a könyv azt mutatja be, hogy miképpen segítették életre az amerikai imperialisták a német fasizmust a Szovjetunió elpusztítására. Az Új Magyar Könyvkiadó most kiadta a »Gyújtogatok« folytatásának, az »Összeesküvők« nek első kötetét, amelynek megjelenése elé szintén nagy várakozással tekintettek a magyar dolgozók. Ebben a kötetben leplezi le az író a világpolitika kuliszszái mögött lezajló eseményeket a második világháború megindulásától kezdve egészen Franciaország bukásáig-