Népszava, 1952. december (80. évfolyam, 282-306. sz.)

1952-12-10 / 289. szám

NÉPSZAVA Példamutató Ifjúmunkások Radics István préskovács (Magyar Acél) december 21 tiszteletére felaján­lotta, hogy tizenöt nap helyett harminc nap munkáját teljesíti. Átlag­teljesítménye 282 százalék. Munkamódszerét rendszeresen átadja szaktársainak. Máthé Edit ampulla-gépberakó (Hőpalack- és Üvegipari Vállalat) átlag­teljesítménye 110 százalék. December 21 tiszteletére vállalta, hogy a 6,2 százalékos selejtet hat százalékra csökkenti. A selejtet már hat százalék alá szorította. Váradi Zoltán lakatos (Könnyűipari Gépgyár) átlagteljesítménye 135 szá­zalék. December 21 tiszteletére felajánlotta,­ hogy évi tervét három héttel előbb befejezi. Jelenleg már 1953. február 24-i tervénél tart. Badics István Máth­é Edit Váradi Zoltán Helytállunk a munkában, így készülünk a bécsi békevilágkongresszusra Az elmúlt napokban számoltam be üzemünk dolgozóinak a III. magyar békekon­gresszusról. Elmondottam, mi­lyen nagy megtiszteltetést jelentett számomra, hogy én közvetíthettem a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói­nak elszánt békeakcivóját é­s beszámol­hattam a magyar békeharcosok kül­dötteinek békeharcunk újabb eredmé­nyeiről. Felhívtam dolgozótársaim fi­gyelmét, h­ogy termelési eredményeink fokozásával, a tervteljesítésben mu­tatkozó lemarad­ásunk behozásával hozzájárulunk a nemzetközi béketábor további megerősödéséhez. Példának hoztam fel üzemünk kovácsműhelyének Németh-brigádját, mely a­ III. magyar békekongresszus tiszteletére vállalta, hogy 135 százalékos átlagteljesítmé­nyét 145 százalékra emeli. A Németh­­brigád 160 százalékos átlagával már november 6-án túlteljesítette vállalá­sát. Élenjárnak a békeharcban a ge­­nerátortelep dolgozói is, akik novem­­be­r 14-én befejezték évi tervüket és ez­zel jelentősen túlszárnyalták a béke­­kongresszus sikere érdekében tett fel­ajánlásukat. Üzemi békegyűlésünk részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a békekon­gresszus eseményeit ismertető beszá­molómat. Dolgozótársaim tapsvihar­ral köszöntötték bejelentésemet, hogy a december 12-i bécsi Béke Világkon­gresszuson dolgozó népünket 22 béke­küldött képviseli. A lelkesedés tovább fokozódott, midőn felolvastam a III. magyar békekongresszU­S táviratát a világ legnagyobb békeharcosához, a mi szeretett Sztálin elvtársunkhoz. A beszámoló után levetítettük a francia békemozgalom eredményeit ismertető dokumentfilmet. Békegyűlésünk után újabb feladatok hárulnak rám. úgy vélem, elsősorban nekem kell megmutatnom, hogy napi munkámban fokozottabban szem előtt tartom a béke megvédésének nagy ügyét. A munka frontján való helyt­állással akarom bebizonyítani: méltó vagyok a békeharcos címre. Mint üze­münk öntödei termelési osztályának vezetője, a bécsi kongresszus tisztele­tére felajánlottam, hogy munkám jobb megszervezésével továbbjavítom acél­és szürkeöntödénk termelését. Javasla­tomra az eddig egy egységet képező termelési osztályunkat két részre osz­tottuk s ezzel hathatósabb segítséget nyújthattunk öntödéinknek. Erre a lé­pésre annál is inkább szükségünk volt, mert a szürkeöntöde termelése alig érte el a 85 százalékos átlagot s ez­zel lényegesen lemaradt az acélöntöde 104 százalékos teljesítménye mögött. Az átszervezés eredményei már mu­­tatkoznak, szürkeöntödénk termelési grafikonja egyre inkább felfelé ível. Olajos András Vörös Csillag Traktorgyár Ismeretterjesztő előadások az üzemekben A KONVERTABAN 80 dolgozó je­lent meg a szeptemberben megtartott »A nap pályája és a bolygók« című diapozitíves előadáson. Azóta azon­ban egyet sem tartottak. Brugoviczki Gellért ale-elnök azt mondja: »azért, mert a XIII. kerületi területi vasas­szakszervezettől kaptunk ugyan erre­­vonatkozó utasítást, de végrehajtási rendelet még nem jött«. Azt javasol­juk, ne várjon Brugoviczki elvtárs a végrehajtási rendeletre — amelynek kiadásáról a területi vasas­szakszerve­zet már régen elfeledkezett — és szer­vezzen ismeretterjesztő előadásokat. Bizonyos, hogy senki sem vonja ezért felelősségre.­­ A DINAMO elektromotor- és gép­gyár dolgozói különösen az elektro­technikai előadások iránt érdeklődnek. Eddig három ilyen témájú előadást tartottak. Legutóbb Mészáros Gábor, a Ganz Villany mérnöke tartott elő­adást »A Szovjetunióban alkalmazott tekercsek kompen­zálása« címmel, amelyen több mint százötven dolgozó vett részt. A dolgozók ismeretter­jesztő előadások iránti érdeklődését mutatja az is, hogy az előadást élénk vita követte. A MÁVAG KULTUR BIZOTTSÁGA gyakran kér előadókat a Természet­­tudományi Társulattól, hogy a dolgo­zók általános ismereteit fejlesztő elő­adásokat tartsanak munkájukat érintő kérdésekről. Lovas László főmérnök »Hogyan épül a földalatti gyorsvasút« címmel a MÁVAG-ban gyártott fúró­pajzsok szerepéről tartott előadást, amelyen mindössze négyen jelentek meg. Nem sokkal később Sebestyén Endre mérnököt hívták meg, tartson előadást arról, hogy a MÁVAG-ban gyártott fúrókat hogyan használják a kőlolajfúrásnál. Az előadáson egy dol­gozó sem jelent meg. A MÁVAG-ban megfeledkeznek arról, hogy a tömeg­előadások jelentőségét ismertessék a dolgozók között. A gyáregységek ale­­elnökei, mint például Hetes Béla moz­donygyári üb-elnök, az öntöde, a szi­­vattyúgyár és a hídgyár üb­elnöke nem adnak megfelelő segítséget a tö­megoktatási felelősnek. A MÁVAG- ban is tudniuk kell az üzemi bizottsá­gok tagjainak, hogy a tömegoktatás megszervezése az egyik legfontosabb szakszervezeti feladat. TÉLI KULTÚRMŰSOR AZ ÜDÜLŐKBEN A SZOT az idén gondoskodik ar­ról, hogy a télen üdülőket az eddiginél is magasabb színvonalú kultúr- és sportműsorral szórakoztassák. Kiváló művészeink — a többi között Ascher Oszkár, Béres Mária, Garai György, Palotai Erzsi, Török Erzsi — szerepelnek majd Hévíze­n december 15-én, Galyatetőn december 28-án, Parádon december 27-­ént. A kultúrműsorok keretében a Falu­­színház együttese: »Nyugtalan boldog­ság«, »Moszkvai jellem«, »Üzenet az élőknek« és a »Vidám vásár«, vala­mint a »Tűzkeresztség« című nagy­sikerű darabjaival szerepel. Az írók feladatairól a békeharcban Háy Gyula, Földes Mihály, Goda Gábor, Enczi Endre és mások tartanak előadásokat. Az üdülő dolgozók művészi kiállítá­sokon ismerhetik m­eg Munkácsy, Leo­nardo da Vinci festményeit, a Tretyja­­kov-képtárban összegyűjtött világhírű művek reprodukcióit és más remek­műveket. A kiállításokat szakképzett vezető ismerteti. Szepesi György, a Rádió bemon­dója, Köröndi Margit tornászolimpi­­kon, Szabó László és Barcza Gedeon sakknagymesterek előadásokat tarta­nak. Asztaliteniszbajnokok, torná­szok bemutatókat tartanak, világhírű sakknagymestereink pedig szimultánt játszanak az üdülőkkel. 4 !«* DECEMBER 10, SZERDA A SZOVJE Ural és Ukrajna új villanytelepei Ki­menthetetlenek az Ural nyugati területeinek vízienergetikai tartalékai. Évről évre bővül a Káma mellék­folyóin épített villanytelepek háló­zata. Ma már ezen a vidéken több száz kolhozban és szovházban villa­mosították a termelést. Nemrégiben helyezték üzembe a gór­no Tu­go­vajai villanytelepet. Az új villanytelep üzembehelyezése alkalmából a kör­nyező kolhozok dolgozói gyűlést tar­tottak A gyűlés után ünnepélyesen be­kapcsolták a turbinát és az ohanszki, ocseri, bolse-szosznovszki kerületek kolhozaiban kigyulladt a villanyfény. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulójának előestéjén a kievi területen üzembe helyezték a Rossz folyóna épített három" villany­telep egyikét, a 2700 kilowatt kapaci­tású szteblevi villanytelepet, amely Ukrajna legnagyobb falusi villany­telepe. A villany átalakítja a kolhoz­­termelést, még könnyebbé teszi a pa­rasztok munkáját, életmódját. Az olcsó villanyenergiát használja fel a Kor­­szuny-Sevcsekó-i villamos gép- és trak­­torállonás is. A kolhozmezőkön vil­lamostraktorok, villamoskombájnok és más villanyáram hajtású gépek dol­goznak, „Ballaszter“, „Traktorlapát új rendszerű­ fékberendezés ”. D. Barikin több mérnöktársával Sztálin-díjat kapott a »Ballaszter« és »Traktorlapát« nevű nagyteljesítményű gépek megszerkesztéséért, amelyek a pályafenntartási munkafolyamatok­at gépesítik. A »Ballaszter« zúzottkő-, kavics-, vagy homokrétegen épít pá­lyát, óránként 15 kilométeres szaka­szon. A gépek jelentősen csökkentik a pályafenntartási munkák önköltsé­gét és 40 százalékig terjedő munk­aerő­­megtakarítás érhető el alkalmazásuk­kal­. Barikin és társai az eddigieknél tö­kéletesebb utcaseprőgépeket is tervez­tek s a legújabb típusú hóeltakarító gépük egyharmaddal kisebb költséggel végzi el a munkát, mint az eddigi gé­pek. A »Traktor lapát «-alá nevezett gépük a cukorrépa, a burgonya, a szén, a tőzeg és a só be-, illetve kira­kodását végzi az állomásokon. Telje­sítőképessége óránként 30 tonna. A vasutasok hosszú évtizedeken át álmodoztak olyan készülékről, amely a ÉLET HÉTE veszély esetén automatikusan meg­állítja a vonatot. A mérnökök sokat kísérleteztek, hogy megszerkesszenek ilyen készüléket, de automatarendsze­reik megbízhatatlanok, drágák és bo­nyolultak voltak. Az egyszerű, olcsó és megbízható önműködő készülék megszerkesztése csak A. A. Tancjura szovjet feltalálónak és munkatársainak sikerült. Tancjura mérnök új rendszerű auto­matikus fékberendezése sokkal meg­bízhatóbb és biztonságosabb, mint az eddigi fékberendezések. Kiválóan al­kalmazható mind a tehervonatoknál, mind pedig a gyorsvonatoknál. Erdők nőnek a szteppén Ligetek, kertek és mezővédő erdő­­övek zöldeinek Kazahsztán szteppéin. A köztársaság erdőinek területe a há­ború utáni ötéves tervben 23.000 hek­tárra növekedett. Az erdőültetés az új ötéves tervben is hatalmas fejlődés­nek indul. Különleges tudományos intézmé­nyek, melyeknek hálózata az utóbbi időben jelentős mértékben megnöveke­­dett, nagy segítséget nyújtanak az erdészeti szakembereknek. Nemrég megnyitották Kazahsztánban a Víz- és Erdőgazdasági Főiskolát, valamint az Erdészeti Szakiskolát. A Kazah Szo­cialista Szovjet Köztársaság Tudomá­nyos Akadémiájának botanikusai a fő­iskola mellett külön erdészeti szektort, a Mezőgazdasági Főiskola mellett pe­dig erdészeti fakultást szerveztek. A köztársaság erdőgazdaságai jól felkészültek a küszöbön álló erdőülte­­tési munkálatokra és mintegy százmil­lió nyár-, kőris-, fenyő-, juhar-, akác­­és egyéb facsemetét neveltek. Szibéria micsuriniszki Novoszibirszkben nemrég kertészeti, juh- és baromfitenyésztési kiállítás nyílt meg. A kiállítás a látogatók elé tárta mindazt, amit Szibéria a szovjet hatalom éveiben kezdett termelni: a sokfajta almát, körtét, dinnyét, őszi­barackot, padlizsánt stb. A látogatók sokáig álldogáltak a Mi­csurinról elnevezett gyümölcstermesztő állomás pavilonja előtt. Az állomás­nak 46 hektár kertje és 8 hektár fa­iskolája van. Az állomás dolgozói ez évben hektáronként körülbelül 6898 kg almát termeltek. Kísérleti állomás támogatja a kolha- ŐZNAPJAI­ zokat a kertészet fejlesztésében. A­z utóbbi tizenkét év alatt csaknem húsz­szorosára növekedett a kolhozok kert­jeinek területe. tíj cukorgyárak Ukrajnában Ukrajna nyugati területein Sok új, korszerű cukorgyár épül. A Kraszno­­jában épülő cukorgyár napi teljesít­ménye: 10.000 mázsa cukorrépa­­ fel­dolgozása. Ezelőtt erről a vidékről a drol­lobi­csi területre szállították a cukorrépát feldolgozásra. Az új cu­korgyár felépítése feleslegessé teszi a költséges szállítást. Nagy cukorgyár építése kezdődött a drollobics területi Szamborban is. A közeljövőben új cukorgyárak épülnek a sztanyiszlavi és a csernovici terü­leten. Négy új cukorgyár épül a tar­­nopoli területten. Irezőanyag kloraminból Valentyina Mihajlovna Ribakova ve­gyész, az ivanovói tudományos kutató textilintézet munkatársa, kloraminból új s­ezőanyagot készített, amely for­radalmi változást idézett elő a textil­iparban. ... Ribakova egy alkalommal össze­találkozott diákköri barátnőjével, Lídia Petrovna Zvezgyinával, az Új Ivano­­vói Textilgyár főmérnökével. — Nagyszerű!... Soha jobbkor... — lelkendezett Zvezgyina. — A tu­domány sürgős beavatkozására van szükség! — Hol? — mosolyodott el Riba­kova. — Nálunk a gyárban. Igen nagy­arányú a fonálszakadás. Tökéletes srezőanyagra van szükségünk, amely­től a fonál olyan erős és rugalmas lesz, mint a hegedűhúr. Készítsd el az új irezőanyag »receptjét«... Ribakova sorra látogatta a gyára­kat, beszélgetett az öreg enyvfőzők­­kel és kitartóan kutatott. És eljött a nap, amikor Ribakova megtalálta az új k­ezőanyagot — a kloramint. A kloramin a sebészek ál­tal jól ismert feh­ér, kristályos anyag, amelyet fenol len­gésre használnak. Az első »kifőzést« maga Ribakova végezte. A kísérletek teljes sikerrel jártak. Ribakova rövidesen megvédte kan­didátusi disszertációját, amelyben ta­lálmányát ismertette. Kodály Zoltán „Háry Jánoskának felújításáról ”/K­odály Zoltán hetvenedik születés- TN napjára Operaházunk felújítja a nagy magyar zeneszerző világhírű művét, a »Háry János«-t. Ebben az 1926-ban írt alkotásában Kodály for­radalmi cselekedetként, először szólal­tatta meg az ősi magyar népdalt operaszínpadon. Kodály Zoltánról, a zene világnagy­­ságáról írni nem könnyű feladat: művészetét az egész földkerekségen méltatták és méltatják s Kodályt a világ legnagyobb zeneszerzői közé so­rolják. Sajnos, az operaműfajnak nem szentelhetett művészetéből annyit, mint Erkel vagy Muszorgszkij. Két zenés színpadi műve van csupán s eredetileg egyik sem készült teljesen operaszínpad számára. Operaházunk igen nagy megbecsülésben tartja Ko­dály Zoltán műveit és azzal hódol, a többi között, Kodály géniusza előtt, hogy alkotásait több alkalommal fel­újítja, egyre fejlesztve az előadáso­kat. Most, december 16-án­, Kodály Zol­tán hetvenedik születésnapján, ismét új rendezésben, új színpadképekkel mu­tatja be a »Háry János«-t. Ez a dal­játék a kodályi életmű egyik legjel­lemzőbb alkotása, mert az a zene­költő szólal meg benne, aki a népi dallamokat feltárta és beépíte le az operazenébe. A mű régebbi szín­padi megoldásai és értelmezései ter­mészetesen nem mondhattak már sem­mit a mának, az új közönségnek. Operaházunk Háry János felújításával a nagy mester hetvenedik születés­napjára, erre az ünnepélyes alka­lomra várt, amely nemcsak hazánk, hanem az egész haladó zenei világ ünnepe. Nekem jutott az a megtisztelő fel­adat, hogy a »Háry János« felújítását rendezzem és az új színpadképeket tervezzem. Kettős örömmel készülök az új feladatra. Boldog vagyok, hogy az egyik legnagyobb magyar daljáté­kot, Kodály Zoltán remekművét a ma színpadára vihetem. A mű bemuta­tása helyes fogalmazásban azért is szívemhez nőtt, mert az ősbemutatón — 26 évvel ezelőtt — ugyancsak én terveztem a színpadképeket. A »Háry János« problémája nem is olyan egyszerű, sem rendezésben, sem díszletmegoldásban, mint azt a néző gondolná. A felújításon a dalmű mesejellegét és mondanivalóját reáli­sabban akarjuk kifejezni, mint a ko­rábbi előadásokban. A műből egyrészt azt szeretném kiemelni, amit a zene mond a népről a népnek, másrészt a kissé idejét múlt szöveget — amely a paraszt Háry János kifigurázását húzta alá — szeretném való élettel megtölteni. Az új rendezésben a mese realizmusát igyekszem kidomborítani és áthidalni a darab dramaturgiai fo­gyatékosságát. Világossá szeretném tenni azokat a haladó eszméket, ame­lyek a régi rendezésben elsikkadtak. Szeretnék minden öncélú, »kabaréízű« tréfát kigyomlálni belőle, mindazt, ami nem szolgálja a darab eszmei mon­danivalóját és ehelyett igyekszem a benne rejlő egészséges népi humort érvényesíteni. Háry János felületesen nézve hazudozó, mulatságos figura, de csak látszólag, mert valójában nem ön­magáért hazudik, hanem azért »meséki, mert a népnek szüksége van arra, hogy» álmait, vágyait legalább a mesében lássa megvalósulni. Tehát Háryt — a maga korába és körülményei közé be­ágyazva — pozitív hősként kell meg­mutatni, mint a nép fiát közelhozni és megszerettetni a nézővel, mert meséi­vel hősi magatartásra buzdít és fásult­ságából rázza fel a népet. Az új ren­dezés alapján a mesében szereplő Na­póleon például nem pojáca lesz — eddig úgy hatott —, hanem kezdetben méltó ellenfél, akinek ereje csak Háry vitézségével szemben omlik össze. Régi színpadképeimnek az volt a hi­bájuk, hogy tervezésénél formalista pri­mitivizmusba estem. A szövegkék su­­galmazására terveztem meg az akkori díszleteket. Azóta rájöttem, hogy a »Háry János« színpadképeinek nem fel­nagyított rajz hatását kell a nézőben kelteniök, hanem egy elképzelés reális illúzióját. A régi díszletek nevetségesen primitívek voltak. Ma inkább Háry János szárnyaló fantáziáját igyekszem követni. A díszlet­képek optimista han­gulatúak, mosolygósak, mint a szép magyar tájak s mint Kodály csodála­tos zenéje, amely csak akkor parodizál, amikor a bécsi udvart,­­Ebelasztin bá­rót, vagy Napóleont figurázza ki. Ter­mészetesen a színhelyek nem lehetnek hitelesek, mert hősünk sohasem járt azokon a helyeken, amelyekről beszél, sem a bécsi Burgban, még kevésbbé Mailandban. A színpadképeknek azt kell érzékeltetniük, amit ő ezekről a helyekről elképzelt. Miközben híven szeretném visszatükrözni ■ az egyszerű paraszti képzeletét, ugyanakkor vigyá­zok arra, hogy ne essem bele mester­kélt kezdetlegességekbe. Új színpadképpel is gazdagodik a mű. A darab végén látjuk Háry haza­térését a magyar földre, amelyet nem adott oda a Burg valamennyi kincséért, gazdagságáért sem. Arra törekszem, mind a rendezésben, mind a színpad­képekben, hogy az előadás végre méltó legyen Kodály Zoltán halhatatlan re­mekművéhez. L­egutóbb, szovjetünkébe!] utamon •*-­ nagyon sokat tapasztaltam és ta­nultam. Szerencsémre igen sok — több mint negyven — opera- és balett­előadást láthattam, nemcsak orosz klasszikus és szovjet műveket, hanem az operairodalom egyéb kimagasló re­mekeit is. Ezekre a produkciókra a leg­jellemzőbb, hogy a színpad látható, vizuális része éppen olyan élő valami, mint a mű zenei előadása. Az éneke­sek, a kar, a némaszereplők egy pil­lanatra sem élik a maguk énjét a szín­padon, hanem egyszerűen a mű szere­peinek megtestesülései a nézők szá­mára. A szovjet rendezők eszmeileg tö­kéletesen felkészültek és jól forgatják azt a kitűnő fegyvert, amelyet alkotó elgondolásnak nevezünk és amely mélységesen feltárja a valóságot min­den művészetben. A szovjet operakul­túra mesterei megértették, hogy az opera egyik leglényegesebb tényezője — a dráma, a színjáték. Különösen most, amikor a dolgozók széles töme­gei is eljuthatnak az Operaházba és attól nemcsak szórakoztató látványos­ságot várnak, hanem útbaigazítást az új, a szebb élet megismeréséhez. Oláh Gusztáv Kossuth-díjas, az Operaház főrendezője December 9-én megkezdődött a bulgáriai magyar filmhét December 9-én kezdődött meg a bul­gáriai magyar filmhét a szófiai »Re­publika« filmszínházban az I.'Erkel' című film bemutatásával. A Rabotni­­cseszko Delo a magyar filmhét­­­el kap­csolatban kiemeli, hogy a bolgár mozi­­látogató közönség nagyra értékeli az új magyar filmművészetet, amely sike­resen halad a szovjet filmművészet, a szocialista realizmus útján.­­ Utasszámlálást tart a MÁV. A MÁV december 12-től 18-ig valamennyi személyszállító vonaton utasszámlá­­lást tart. E célból az utasokat utas­számláló lappal látják el A MÁV kéri az utazó közönséget, hogy­ az utas­számlálólapokat kitöltés után a jegy­­vizsgáló kalauznak, vagy a pályaudvar elhagyásakor a kapusnak adják át.

Next