Népszava, 1953. január (81. évfolyam, 1-26. sz.)

1953-01-07 / 5. szám

NÉPSZAVA KÍNA LEIGÁZZA FOLYÓIT ’ »Hunszuj fan-lan! — Jön az­­árvízit Sok évezreden át ez volt az egyik legborzalmasabb kiáltás, amely Kína falvaiban elhangzott. »A történelem és az ősi mondák tanúsága szerint emberemlékezet óta az árvíz és az éhínség volt az a két csapás, amely a legkeményebben és úgyszól­ván állandóan sújtotta Kínát — írja »Épül az új Kína« című riport­köny­­ve nem­ IP. G. Burchett. — Az árvizet aszály, az aszályt árvíz követi. Rossz esztendőben pedig mind a kettőből ki­jut az országnak. Nyomukban éhínség keletkezik, amely milliószámra irtja az embereket.­ Kínában államdóa­n harminc-negy­venmilió paraszt ■megélhetését fenye­gették az áradások. Az 1942. és 1943. évi elemi csapások következtében Ho­nan tartományban különféle becslések szerint három- és tízmillió között volt a halottak száma. »... A csontvázzá aszott, kísértetszerű emberek tízezer­számra támolyognak az országutakon és haldokolnak az út mentén — emlé­kezik vissza Burchett említett köny­vében. — ...Mindent, amit emberi gyomor csak megemészthet, régesrég megettek, még a faké­rget, száraz füvet­­és leveleket is, amelyeket eledelként árusítottak a falusi piacokon. Óriási népvándorlás indult meg a csapás súj­­totta vidékekről, millió és millió pa­raszt hagyta el szülőfaluját és nem látta viszont soha többé. Mindenüket eladták: házukat, földjüket, szerszá­maikat, sőt feleségüket és leányaikat is, hogy átvészeljék a katasztrófát. Sorjában megették vetőmagtartaléku­kat, ökreiket és szamaraikat, a tarló­kon maradt száraz gabonaszárakat, sőt végül azzal is megpróbálták éhsé­güket csillapítani, hogy magát a földet ették...* És a bűnös Kuomintang­­rendszer még csak kísérletet sem tett arra, hogy megsegítse azokat, akiket az árvíz, az aszály és a sáskajárás há­romszoros csapása sújtott. A parasztok engesztelő áldozatokat mutattak be templomaikban a folyam­isteneknek és szívük reménykedve várta, hogy sorsuk jobbra fordul. Az isteneknek­ bemutatott áldozatok azon­ban négyezer év alatt semmiféle vál­tozást sem hoztak. Kína folyói, közöt­tük a legmakacsabbak, mint a Jangce, a Sárga-folyam és különösen a Huai, milliók számára hoztak éhínséget, rom­lást, pusztulást. 1950-ben azonban új élet kezdődött. A népi kormány közigazgatási tanácsa Mao Ce-tung elvtárs kezdeményezé­sére elrendelte a Huai folyó okozta örökös árvízveszedelem elhárításának gyökeres megoldását. A terv meg­valósítása 220.000 négyzetkilomé­ternyi területet , mintegy hatvan­­millió embert szabadít meg az árvíz­szerencsétlenségtől. Több mint 3.300.000 hektár szántóföld kerül öntözés alá, kétezer kilométeres folyamszakasz vá­lik hajózhatóvá és számos vízierőmír kezdi meg az áramszolgáltatást. E célok megvalósítása érdekében 13 víz­gyűjtő medence épül a Huai mellék­folyóinak felső vidékén. Ezenkívül víz­tárolóberendezések, gátak létesülnek 17 tavon a Huai-csatorna mentén. Ezek a víztárolók látják majd el víz­zel mind az erőműveket, mind pedig az öntözőhálózatot. Csupán az Észak­­knangszui Főcsatorna csaknem 1.700.000 hektár termőföld öntözését biztosítja. A Huai szabályozássa már 1950. te­lén megkezdődött. Eddig három víz­gyűjtőmedence és 15 gátberendezés lé­tesült, ami tízmiilliárd köbméter víz tárolását biztosítja. Befejeződött 2880 kilométer hosszúságú csattorna kot­rása. Részben, vagy egészében kimé­lyítették a Huai tizenkét mellékfolyó­ját. Befejeződött a 170 kilométer hosszú Északkiangszui Főcsatorna és a főzsilipek építése. A víztárolási, ön­tözési és kotrási munkák során 138 csatorna épült. Nagyobbrészt hasonló munkákra került sor a többi veszélyes kínai folyó mentén, mint a A és a Su Kelet-Kíná­­ban, a Jungting, a Tacsing és a Csap­­paj Észak-Kínában, vagy mint a Jangce és a Sá­ga-folya­d. A Kínai Népköztársaság központi népi kor­mánya 1952-ben ötvenkétszer nagyobb összeget ruházott be folyamszabályo­zási munkálatokra annál az évi maxi­mumnál, amelyet a Kuomintang-rend­­szer valaha is költött ilyen célokra. 1949-ben több mint 6.700.000 hektár földet borított árvíz; a múlt év szep­temberéig ezt a területet 1.100.000 hektárra csökkentették. Ugyanakkor múlt év júniusáig Észak-Kínában az öntözött terület nagysága 1949-hez ké­pest megkétszereződött. A folyamszabályozási munkálatok­ban mintegy húszmillió ember vett részt. Nem teljes adatok szerint eddig 1700 millió köbméter földet mozgat­tak meg. Ez a földmennyiség annyi, mintha tíz Panama- vagy huszon­három Szuezi-csatornát építettek volna. 1949—1952 között Kína 42.000 kilométer hosszú gátjainak legnagyobb részét kij­avították, vagy megerősítet­ték. A folyami hajózás fejlődésének elősegítésére megkezdték a folyók mé­lyítését. Ugyanakkor hatalmas vízi­­erőművek építése indult meg Kína iparosításának támogatására. Az el­múlt három év alatt 358 korszerű ön­tözőberendezés épült. Emellett a terü­leti népi kormányok kezdeményezé­sére szerte az országban becslés sze­rint több mint 3.360.000 helyi jelentő­ségű öntözőberendezést létesítettek. Megkezdődött a zöldövezetek létesít sítése és az erdősávok ültetése is. Az új életre kelt Kína minden részé­ben lelkes, soh­­a nem látott lendületű munka folyik. A nagy folyamszabályo­zási munkahelyekről messzire hallat­szik a vidám ének. A munkások tö­mege a dal ütemére hosszú sorban kí­gyózik a csatornam­ederből a föld­gátra. Vállukon bambuszrúd, azon himbálódznak a földdel telt kosarak. »Hej-ho, vej-hej, hej-ho, vej-hej« har­sogják szüntelenül. Az ezernyi hang ritmusos zenéje, a kapák és csákányok csengése, a döngölőkövek csattogásai a felszabadult munka nagyszerű kóru­sává olvad össze. Ebbe a kórusba mind gyakrabban harsog bele a traktorok zúgása, a földgyaluk, a kotrók és a daruk zaka­tolása. A nagy szovjet­­nép testvér­­támogatásának köszönhető ez. Mil­liónyi munkáskéz erejével, nagyszerű szovjet gépek segítségével Kína népe örökre eltisztít­ja útjából a múlt min­den szerencsétlenségét. Ez az út a béke harcos útja. És ezen az úton se­­m olyan elvetemedett agresszor sem­ tudja megállítani a kínai népet. „Mindent lehet, csak akarni kell old­attal­ tett pTM-tot elhatározására Thür Emil, a Radiátorgyár horizontál-esztergályosa. Ala­posan nekigyürkőzött, hogy rövidesen gépe felett lássa a­ kitüntető oklevelet: »Az ország legjobb horizontál-esztergályosa.« De Thür Emil tervez­i a vasas-szakszervezet végez a kohó- és gépipari minisztériummal egyetemben. A Radiátorgyár vezetői ugyanis a kiváló szakmunkást eredményei alap­ján javasolták »az ország legjobb horizontál-esztergályosa« cím elnyeré­sére. Erre a vasas-szakszervezet és a minisztérium versenyértékelői kitüntet­ték Thür Emilt az ország harmadik — csúcs-esztergályosa címmel! Ez persze hiba, még akkor is, ha rokonszakmáról van szó. Thür Emil után Újvári István, a gyár legjobb gyalusa határozta el, hogy megszerzi »a szakma legjobbja« címet, őt is felterjesztették »Az ország leg­jobb gyalusa« cím elnyerésére. Újvári elvtárs meg is kapta »Az ország 2. legjobb — géplakatosa« címet... Ugyanekkor Kovács Józsefet, a Ganz Vil­lany sztahanovista géplakatosát — »Az ország legjobb autogénhegesztője", oklevéllel tüntették ki. Az ilyen gondatlan értékelések sem áró esetre sem hatnak serkentően a szakmák kiváló dolgozóira. Inkább azt a jogos kérdést váltják ki belőlük: mit szólnának a szakmák legjobbjainak értékelését végző elvtársak, ha mondjuk a dolgozóktól megkapnák .Az ország leggondatlanabb versenyértékelője címet? Pedig ez az értékelés nem is volna olyan nagyon pontatlan... 4 .— Képzőművészeti kiállítás nyílt Békéscsabán a Munkácsy Mihály Mú­zeum nagytermében. A kiállítás a II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás váz­latait mutatja be. — Mintegy háromszáz újabb helyen adtak vizet az öntözéses gazdálkodás­sal foglalkozó állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek az öntöző vállalatok. Jövőre újabb főcsatornák épülnek, s így mintegy újabb ötven­ezer hold területet lehet öntözni. Újonnan megjelent vas- és fémipari szakkönyvek! Barcza: Szerszámok retrakő­hegesztési módszerei — S.50 Bibó: Az ívhegesztés gyakor­lata — — — — —■ 3.— Finkelnburg: Forgácsolószerszá­mok. Kötve — ■— — 10.— Gond—Hansel—Kendert: Fém­­szórás. (A porlasztott és szórt fémbevonatok készíté­sének technológiája) — — 8.— Holló: Előrajzolás a gépiparban 6.— Marton: Golyómérés tűmérés 3.50 Németh T.: Keménykrómozás 3.40 Somogyi—Martos: Gyakorlati hegesztés — — — — 14.50 Szendrődi: Tűrések, illeszté­sek — — — — — 13.50 Beszerezhetők: AZ Állami Könyvesboltokban és az üzemi könyvpropagandistáknál. Szovjet tudós válasza magyar dolgozók kérdésére A moszkvai rádió »Levelesláda« ■című rovatában közölte, hogy magyar gépkocsiszállítási dolgozók arról ér­deklődtek, milyen a Szovjetunió gép­­kocsiszállítása terén a tudományos és a gyakorlati dolgozók kapcsolata. A moszkvai rádió megkérte Georgij To­­karjevet, a gépkocsiszállítási központ tudományos kutatóintézetének főnökét, válaszoljon a levélre. Georgij Toka­­­jev a többi között a következőket vá­laszolta: — Intézetünk a gépkocsiszállítás racionalizálásának kérdésével foglal­kozik. Az intézet tudományos munká­sainak egész tevékenysége szoros együttműködésben folyik a szállítási szervek dolgozóival, intézetünk egyik tudományos munkásához egy alkalom­mal a következő kérdéssel fordult egy sztahanovista gépkocsivezető: Az ál­lami norma szerint télen jelentősen több benzint fogyaszthatunk, mint nyáron. Vájjon lehetséges-e a mi kor­­­krét viszonyaink között, hogy az autó­­buszon télen is a nyári benzinfogyasz­tási normával dolgozzunk? A megkérdezett tudományos munkás azt válaszolta, hogy ez elméletileg tel­jesen lehetséges. A javaslatot a gya­­­korlatban is kipróbálták. Rövidesen száz meg száz moszkvai gépkocsi­vezető kapcsolódott be a benzintakaré­­kossági versenybe.­­ A gépkocsiszállítási központ tu­dományos kutatóintézete a dolgozók­kal szoros együttműködésben oldja meg az automobilszállítás fejlesztései­nek sok más fontos kérdését is. Min­dent megteszünk, hogy teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeket a XIX. pártkongresszus az ötödik ötéves tervben elénk állított — mondotta be­fejezésül Georgij Tokarjev. Fejlődik a tekesport A tekesport egyre népszerűbbé vá­lik, ezt mutatják az 1952. évi eredmé­nyek, valamint a szakosztályok, a ver­senyzők és a pályák számának jelen­tős emelkedése is. Budapesten 240, vi­déken pedig 300 sportkörnek van teke­­szakosztálya. Ezekben több mint húsz­ezren vesznek részt. A fővároson kívül Szegeden, Győrött, Kecskeméten és Somogy megyében a legelterjedtebb sport a tekézés. Különösen az üzemi sportkörökben népszerű ez a sportág: tavaly a vasas-sportkörök alakították meg a legtöbb új teke-szakosztályt Emelkedett a versenyek színvonala is: 14 új országos egyéni és csapat-csúcs­eredmény született. A versenytekepályák száma már százon felül van. Ezek kö­zül tíz az elmúlt évben épült Pálinkás Hédi és Szenes István nyerte az idény első mű­korcsolyázóversenyét A Vasútépítő Lokomotív rendezésé­ben kedden bonyolították le az idény első műkorcsolyázóversenyét a Mű­jégpályán. A kedvezőtlen időben, rossz jégen, délelőtt a kötelező, délután pedig a szabadon választott gyakor­latokat futották. Az I. osztályú női verseny győztese Pálinkás Hédi (Bp. Kinizsi) lett, a férfiak versenyében pedig Szenes István (Lokomotív) sze­rezte meg az elsőséget Csapadékos idő Várható időjárás: felhős, ködös idő, az északnyugati megyékben és a hegyeken havazás, másutt havaseső, eső. Mérsékelt, majd megélénkült szél. Az éjszakai lehűlés mérséklő­dik. A nappali hőmérséklet alig válto­zik. Várható hőmérsékleti értékek Budapestre: szerda reggel 1—2, dél­ben 2—4 fok között. A várható napi középhőmérséklet ja­nuár 7-én, szerdán 4 fok alatt lesz. SZÍNHÁZAK MŰSORA SZERDA Opera: Walkür (7). Nemzeti Színház: Csongor és Tünde (7). Katona József Színház: Sok hűhó semmiért (Náday­bérlet; 7). Városi Színház: Cigánybáró (VSz 2. bérlet, 4. előadás; 7). Madách Színház: A hős falu (7). A Magyar Nép­­hadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (Csillag Teréz-bérlet; 7). Fővárosi Víg Színház: Szibériai rapSzódia (Törzs-bér­let; 7). Fővárosi Operettszínházi Állami áruház (7). Vidám Színpad: Vannak még hibák (7). Ifjúsági Színház: A szerencse nem pottyan az égből (7). Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Timur és csa­pata (4). Artista Varieté: Telitalálat (6, 8). Bábszínház: Meseláda (3, 5). Szarvaskirály (15,8). Rádió: Szántó-Kovács János (Kossuth, 16.20). MOZIK MŰSORA VIHAR: SZIKRA Drol., f3, b­7, 9. SZABADSÁG Drol., 11. n2, f4, h6, 8. FELSZABADULÁS Drol., 11, b6, 8 AL­KOTMÁNY (ÚjDest) Drol., 4. n1, f9. MUNKÁS n6, f8. TÁTRA (Pesterzsébet) n6, f8. _ VÖRÖS ZÁSZLÓ A ZÖLD HEGYEN: VÖRÖS CSILLAG f5, H7, 9. CORVIN h4, 6, f9 DÓZSA f5, h7, 9. — SZÁRNYALÓ DALLAMOK: URÁNIA 3. hétre Drol., 4. n7, f9. DUNA 3. hétre prol., f5, h7, 9. HUNYADI (Kispest) 6, n9 BRIGÁD (Pestlőrinc) f6, h8. VILÁG (Rákosszentmihály) h6, 8, szerda szün­nap. MIKSZÁTH (Sashalom) 5, n8, szerda szünnap. — KÉT ÚT: PUSKIN prol., 11, 1, 3, n6, n8, n­6. MÁJUS 1. prol., 4, n7, f9. TÁNCSICS (Csepel) h6, 8. KOSSUTH (Pesterzsébet) n6. f8. — 1. 1952. MÁ­JUS 1. 2 ARTISTA VIZSGA. 3. ÁLLAT­KERTI SÉTA: TOLDI, PLASZTIKUS MOZI 24. hétre Dro­., f6, 7. — JANIKA: GORKIJ (orosz nyelvű mozi), h6, 8. — DALLAL, TÁNCCAL, VIDÁM KEDVVEL: MARX f4, h6, n9. — ÍGY GYŐZTÜNK AZ OLIMPIÁN. HALADÁS i1. f6, 8 SZIGET (Csepel) f6, h8. — SZOVJET BÁLNA­VADÁSZOK: FÓRUM (Pestlőrinc) h6, 8. OTTHON (Soroksár) f6. h8. — 1. Ma­gyar híradó. 2. Szovjet híradó 3. Kínai híradó. 4. KIGYÚLNAK A­­ FENYŐK 5. Mese a halászról és az aranyhalacská­ról. 6. Magas dombocska: FÁKLYA f5. f7. f9. — 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. VARÁZSLADIKÓ. 4. Gyermekek nevelése a bölcsődékben. 5. Egyszerű a választás. 6. Közel a segítség: FÉNY (Új­pest) 6, 8. — 1. Magyar híradó, 2. Szov­­jet híradó, 3. A hegycsúcs meghódítása. 4. ősi bolgár kultúra 5. Két szirom: HÍRADÓ reggel 9-től este 11-ig folyt. — Erkel, KOSSUTH 15, 17, 9. SPORT, fi. 6, f9. BETHLEN 4, f7, 9. ÓBUDA 4, n7, f9. TINÓDI fi, h6, 8 — Felszántott út: UGOCSA Ti, h6, 8. KÖLCSEY (Kis­pest) f6, h8. — Első vagy második: BÁSTYA 11, 1, 3, 5, 7, 9. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ n6, f8. szerda szünnap. — Fiúk, lányok, kutyák: VÖ­RÖSMARTY Drol.. 4, n7, f9. CSOKONAI 10, 12, 2, 4, 6, 8. ZUGLÓI 14, 6, 19. — Asszonysorsok: ADY Drol­ 14, h6. 8. JÓZSEF ATTILA 14. h6. 8. RÁDIÓMŰSOR JANUÁR 7. SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ. 5.00—8.30-ig: Reg­geli zenés műsor a munkába induló dol­gozóknak. 11.30: Németország egysé­géért. 11.40: Szovjet operákból. 12.30: Szendlay László és zenekara játszik. 13.00: Szimfonikus szvitek. 13 30: Szovjet zeneszerzők dalaiból. 14.15: Erőss Klára zongorázik. 14.30: Hangver­seny az ifjúságnak. 15.00: Úttörő, híradó. 15.30: Francia békedalok. 15.50: Nagy idők —■ kis emberek. 16.20: A Magyar Rádió ajándékműsora a hódmező­­vásárhelyi-szerházi általános iskola ta­nulóinak. 17.15: Polkák. 17.30: A béketábor országaiban. 17.45: Szív küldi szívnek szívesen. 18.10: Építjük a nép országát. 20.00: Tíz here külpolitika. 20.10: Egy falu — egy nóta. 20.45: Romtakarítás. 21.00: A Ma­gyar Rádió szimfonikus zenekara ját­szik. 22.25: Magyar, cseh és lengyel népi muzsika. 23.30: Beethoven: A-dúr gordonka - zongoraszonáta. petőfi-rádió. 6.00: Süss fel, munka napja. 7.00: Keringők. 7.35: Olasz opera­kórusok. 9.00: Zenekari hangverseny. 9.00: Gordonkaművek. 9.20: Hegyen­völgyön szép hazánkban 9.40: Daltanu­lás. Filip Denko: Hull a­ hó. 10.10: De­bussy: Jeux. 10.30: Hej, nyulacska, ki­csike. 11.00: Magyar zeneszerzők kórus­­mű­veiből. 15.00: Erkel és Mosonyi ope­ráiból. 15.30: Az Elbától a Csendes­óceánig. 15.45: Szirmai Albert operett­jeiből. 16.30: A nemzeti függetlenség zászlaja alatt. 16.45: Rohmann Henrik hurrázik. 17.10: »Véled a föld szíve.« Versek Koreáról. 17.30: Csárdások, nép­dalok, verbunkosok. 18.45: Tánczene. 19.35: Részletek Polgár Blaháné című daljátékából. 20.00: Bartók-dalok. 20.10: Épül a kommunizmus­ra épül a szocializ­mus. T933 JANTJÄR­­ SZEMŰ A magyar és csehszlovák műkorcsolyázók megérkeztek Moszkvába A Szovjetunió minisztertanácsa mel­lett működő Össz-szövetségi Testneve­lési és Sportbizottság meghívására Moszkvába érkeztek a magyar és a csehszlovák műkorcsolyázók. A magyar és csehszlovák sportolói­ közös edzéseken vesznek részt a szov­­jet műkorcsolyázókkal és bemutatót futnak a moszkvai Dinamo Stadionban rendezendő jégünnepélyen. „A sport mestere" címmel tüntették ki az NDK 27 kiváló sportolóját A Német Demokratikus Köztársaság kormánya 27 kiváló sportolót tüntetett ki »A sport mestere« címmel. Az erről szóló okleveleket Walter Ulbricht elv­­társ, miniszterelnökhelyettes, ünnepe­ség keretében nyújtotta át a kitünte­tetteknek. Rövid sporthírek Vasárnap délelőtt kilenc órai kezdettel a Bp. Dózsa Eötvös­ utcai vívótermében rendezik meg az idény első női tőrválo­­gatóversenyét. A döntő versenyre dél­után öt órakor kerül sor. A beteg Elek Ilona és Nyári Magda kivételével a teljes élmezőny elindul. Többhónapos küzdelem után befejező­­dött a Bányász SE országos egyéni sakk­­bajnoksága. A versenyen több mint ez­ren indultak, majd az elmúlt napokban lezajlott tatabányai döntőben tizenketten vettek részt. A bajnoki címet Török Béla sakkmester (Tatabánya) szerezte meg 10 ponttal. A Kőbányai Lokomotív sporttelepén megrendezett csúcskísérleti »U-controll« versenyen új magyar és nemzetközi re­­pülőmodellező rekord született. Rákóczi Nándor öt kem-es mechanikus-motoros, forgószárnyas körrepülő modellje 129.032 km/ó teljesítménnyel döntötte meg a régi 111 km/órás rekordot. Főszerkesztő: Harustyák József Felelős kiadó: Beregi Miklós Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rákóczi­ út 54 Telefon: 224-815 224-819 Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda V., Budapest, V., József nádor­ tér 1. Távh.­ 180-850. Budapesti egyéni előfizetés: a kerületi kézbesítő postahivataloknál, üzemi előfizetés tarb.: 382-360, 382-395. Vidéken: a helyi, hírlapter­jesztéssel foglalkozó postahivatalnál és postás kézbesítőnél. Expedíció: 330-552. Előfizetési díj: Egy bóra 11.— forint __________Csekkszámla: 54.695 Athenaeum Nyomda F.v. Soproni Béla

Next