Népszava, 1953. március (81. évfolyam, 51-76. sz.)

1953-03-04 / 53. szám

mtpS2 A­ nf A Szakszervezetek Országos Tanácsa póttagjainak és a számvizsgáló bizottság tagjainak névsora A Szak­szervezetek Országos Taná­csa tagjainak névsorából — amelyet a Népszava keddi számában közöl­tünk — technikai hiba miatt kimaradt Hári Béla, a SZOT osztály vezetőjének neve. Az alábbiakban közöljük a SZOT pót­tagjainak, a számvizsgáló bizottság tagjainak és póttagjainak névsorát: A SZOT PÓTTAGJAI: Bencsik István, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók­ Szakszervezetének osztályvezetője, Bereci László, a Nagybátonyi Szénbányák tib­­etnöke, Budai László, a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára Czeczel György, a SZOT osztályvezetője, Dobos Matild, a kiskunfélegyházi gépállomás traktorosa,­ Dózsa István, a SZOT Győr megyei tanácsának elnöke, Füröd Jenőné, a belkereskedelmi minisztérium szakszer­vezeti bizottságának elnöke, Gróf József, a Vasutasok és Hajósok Szakszervezeté­nek titkára, Horváth Sándor, a SZOT Hajdú megyei tanácsának elnöke, Juhász Hona a SZOT egyéves iskolájának hall­gatója, Kaiser Károly, a SZOT központi iskolájának helyettes vezetője, Kamarás Mihályné, a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezete osztályvezetője, Kispál Jenő Veszprém megyei SZMT elnök, Kocsis Máris, a Tisza Cipőgyár ilb-elnöke, Kő­tornyán Ernő, a SZOT központi iskolájá­nak vezetője, Koncsek Aranka, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete osztályvezetője Kürti Erzsébet, a Peda­gógus Szakszervezet Szolnok megyei te­rületi bizottságának tagja, Lukács Ist­ván, a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgo­zók Szakszervezete elnökségének tagja, Marek Józsefné, az OTH szakszervezeti bizottságának elnöke, Mislóczky Mátyás, a Diósgyőri Kohászati üzemek kemence­­mestere, Molnár Ferenc, a SZOT társa­dalombiztosítási főosztályának helyettes vezetője, Rácz János, a Pedagógus Szak­­szervezet osztályvezetője, Rácz Kálmán, az SZTK budapesti társadalombiztosítási központjának helyettes vezetője dr. Rad­­nót Magda, a budapesti szemklinika igaz­gatója, Batícza Gyula Komárom megyei SZMT elnök, Ruzsbatzky László a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szak­­szervezetének osztályvezetője, Szőnyeg János, a Lábatani Cementgyár főműveze­tője, Veres József, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete Borsod megyei területi bizottságának elnöke, Veres Rudolfné, a Magyar Pam­utipar szakszervezeti bizott­ságának eln­öke, Vinizlai Gyula a Kohá­szati Dolgozók Szakszervezetének titkára. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Bartos Györgyné, Bíró Mihály, Földvári Aladár, Hegyi Gizella, Mund­ József, Né­meth János, Timmer József. PÓTTAGOK: Bakos Pálné, Böjti Ist­vánné, Lencz József, Mendly Lajos, Sza­badkai Gyula. fiorrban minden talpalatnyi föld megmunkálásáért Vessük el mielőbb a tavaszibúzát A tát­aj hőmérséklete az ország egész területén lehetővé teszi a kora tavaszi növények vetését. Különösen fellős, hogy a tavaszi búza magját mi­előbb elvessük, mert ez az egyik döntő feltétele a magas terméshozamnak. Fontos, hogy a lehető leggyorsabban elvessék a tav­aszi árpa, a zab és a többi korai vetésű növényeket is. Jó ütemben folyik a vetés az elő­szállási állami gazdaságban. Kétszáz zöld tavaszi búzát vetettek el kereszt­­sorosan. A vetés meggyorsítására a szakszervezet versenyt szervezett a dolgozók között. A versenyeredménye­ket naponta értékelik. A verseny­tábla most büszkén hirdeti, hogy a tavaszi­búza vetésének nagy csatájából mél­tóan kivette részét Nyúl György 222 és Tanó József 190 százalékos teljesít­ménnyel. A gazdaság egyébként be­fejezte a borsó vetését is és most 12 gép éjjel-nappal veti a tavaszi árpát és a zabot. A kanacsi és a déki állami gazdaság szintén befejezte a tavaszi­­búza vetését. A püspökladányi. októ­ber 12 termelőszövetkezet időben előké­szítette, csávázta az ötven hold tavaszi­búza vetéséhez szükséges vetőmagot és hozzákezdett a vetéshez. Vetik a tavaszibúzát a hajdúszoboszlói Kos­suth tsz-ben is. Vannak azonban állami gazdasá­gok, ahol még mindig nem érzik át a tavaszibúza gyors elvetésének a jelen­tőségét. Itt van például a gencsháti állami gazdaság. Megvan a vetőmag­juk, elegendő gép áll rendelkezésükre, mégsem kezdtek a vetéshez. A körösi állami gazdaságban pedig nagy nehezen hozzákezdtek ugyan a talaj előkészí­téséhez, de még mindig nem vetnek. Súlyos felelőtlenség az is, hogy a poroszlói állami gazdaság 220 holdnyi búza vetéstervéből eddig mindössze tíz holdat teljesített. Nincs idő a haloga­tásra, lássanak mindenütt teljes ütem­ben azonnal a tavaszi búza vetéséhez. Miért hátráltatja a tavaszi munkákat a Heves megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat? A Heves megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szerelőműhelyének bejárati ajtaja mellett egy traktor al­váza hever. Körülötte szétszórva né­hány alkatrész. Az alvázra fehér cé­dulát függesztettek a következő fel­írással: »10.025. számú gép, beszál­lítva 1952. december 10. Javítási ha­táridő 1953. január 17.« A gép azon­ban még most sincs kijavítva. Bel­jebb, a műhelyben is lépten-nyomon találhatunk ilyen trafztorokat és bár a téli gépjavítás határideje február 28-án lejárt, még mindig tizennégy traktor vár főjavításra. A gépjavító vezetői szerint az el­maradást elsősorban »objektív ok«, az alkatrészhiány indokolja. Ha körül­nézünk azonban a műhelyben, kide­rül, hogy a szervezetlenség és a fe­gyelmezetlenség az elmaradás oka. Decemberben tűrhetetlen kényelmes­séggel kezdték el a munkát. A terv­szerinti 24 traktorból kettőt javítottak ki. Majd januárban jó hajrával be­hozzuk a lemaradást­ — hangoztatták. Ez a hajrá azt jelentette, hogy 57 traktort egyszerre szedtek szét és az alkatrészeket egy sarokban össze­vissza dobálták. Később, ha szükség volt egy-egy alkatrészre, órák hosszát kellett keresgélni, így persze január­ban sem teljesített®, a tervet. Feb­ruárban pedig sokszor a munkások negyven-ötven százaléka is hiányzott egy-egy nap. Egy lépést sem tettek, hogy leleplezzék az igazolatlanul mu­lasztókat. Akadályozza a munkát a szerszámhiány is, a munkások nem tudják a szerszámokat elzárni és emiatt állandóan fogynak a szerszá­mok. De nemcsak a javítás lassú, baj van a javítás minőségével is. Vegyük például a kijavítottnak jelentett 20.844. számú traktort. Nem cserélték ki a légszűrő elrothadt betétjét, nem sze­reltek a kerekekre porvédő lemezeket és még számos más hiba található a gépen. A gépállomások 14 kijavított­nak minősített gépet kisebb-nagyobb hibák miatt egyszerűen nem vettek át, úgyhogy azokat nagyrészt újból szét kellett szedni és kijavítani. A hibákért felelősség terheli a vál­lalat igazgatóját, de az ÁMG főigaz­gatóságát is. Már decemberben látták a hibát, mégis csak február közepén jutott eszükbe alaposabban utána­nézni, mi a helyzet az üzemben, így persze ennek a hanyag munkának, a felületes ellenőrzésnek az az ered­ménye, hogy még a műhelyben állnak azok a traktorok, amelyekkel már ré­gen szántani kellene. Felelős az elma­radásért a MEDOSZ Heves megyei bizottsága is, amely egyszerűen nem törődött a gépjavító vállalat munká­jával. A tavaszi mezőgazdasági munka nem tűr halasztást. Gondoskodjanak arról, hogy a főjavításra beadott trak­torok mielőbb kint dolgozhassanak a szántóföldeken. SZÍNHÁZAK műsora Szerda Opera: Anyégin (B-bérlet 6. előadás; *A8)­. Nemzeti Színház: Hamlet (6). Katora József Színház: Ványa bácsi (7). Várósi Színház: Denevér (VSz 7. bérlet, B. előadás; 7). A Magyar Néphadsereg Szin­háza: Cyrano de Bergerac (7). Ma­dách Színház: Rokonok (7). Fővárosi Operettszínház: Luxemburg- grófja (7). Fővárrai Víg Színház: Szibériai rapszódia (7) . Vidám Színpáz: Vannak még hibák­­(7). Ifjúsági Színház: Az új ember ková­csa (7). Ifjúsági Színház Kamaraszín­háza: Timur és csapata (5). Zeneakadé­mia: Maryar Adams Hang­verseny zenekar (8) . Bartók-terem: Mozart élet« és mű­vet (*/18). Artista Varieté: Tavaszi han­gok (6, 8). Bábezmnház: Meseláda (3, 5). Seth York 42. utca (*/18). Rádió: Szebeni *Mk (Kossuth, 16.20).­­ MOZIK MŰSORA FELEDHETETLEN 1919. VÖRÖS CSIL­LAG 3. hétre orol, 15, h7, 9. CORVIN 3. hétre Droh, h4. 6, 19. MÁJUS 1. 3. hétre prol., 4. n7, f9. MUNKÁS n6, t1. KÖLCSEY (Kispest) 16, h8. —­OTAFOTTONDERKE: DUNA 15, h7, 9. BÁSTYA 11, 1, 3, 5, 7 9. BETHLEN M. 6, n9 ZUGLÓI 14, hfc, n9. — SZÉT­TÖRT BILINCSEK: URÁNIA 3. hétre prol, 4. n7, f9. SZABADSÁG 11, n2 14, h6, 8. SZABADSÁG (Újpest) 6, no". STOZSEF ATTILA (Rákospalota) f6, h8.­­— A tanító: SZIKRA orol, 10, 12, n3, iS h7, 9. TATRA (Pesterzsébet) h6, 8. (Csilla­ghag­v': h6, 8. — NAR­­MX SZABADULáS h6, 8. ALKOTMÁNY (Újpest) 4, n7, 19. VÖRÖSMARTY 4, n7, 19. TINÓDI f4, h6, 8. — ÁLLAMI ÁRUHÁZ: PUSKIN 6. hétre Drol, fi0, fl2, h2 !, n7. 19. DÓZSA f6, h7. 9. TÁNCSICS (Csepel) f6, h8. HUNYADI (Kispest) 3. hétre prol, 6, n9. BRIGÁD (Pestlőrinc) prol, f6, h8. — SZÉTTÖRT BILINCSEK: GORKIJ (orosz nyelvű mozi) h6, 8. — 1. 1952. MÁJUS 1. 2. ARTISTA VIZSGA. 3. ÁLLATKERTI SÉTA: TOLDI PLASZ­TIKUS MOZI 32. hétre prol. re. 7. — 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. SZOVJET BIELORUSSZIA. 4. Nemzet­közi kerékpárverseny. 5. Bánk bán: FÁKLYA 4, 6, 8. FÉNY (ÚjDeSz) 6, 8. — SZOVJET ÜZBEKISZTÁN: JÓZSEF ATTILA *4, 116, 8. — SZOVJET ÖRMÉNY­­ORSZÁG: VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 16, 18 — ÍGY győztünk AZ OLIM­PIÁN: ÉVA 14. he. 8. ÉLMUNKÁS (Kis­pest) 16. h8. — SZOVJET BÁLNAVADÁ­SZOK: BÁNYÁSZ U. h. 8. — KARÁ­CSONYÉJ: JÓKAI (Rákoshegy) ne. 18. — 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. PUSKIN MIHAJLOVSZKBAN 4. Ablak a láthatatlan világba. 5. Varázsládikó: HÍRADÓ reg­g­el 9-től este 11-ig folyt. — Vihar: UGOCSA f4, h6, 8. KULTUR f4, he, 8. SZIGET (Csepel) re, h8. — Nappalok és éjszakák: TANÁCS n5, h7, 9. Gőgös hercegnő: SPORT f4, h6, 8. CSOKONAI 10 12, 2. 4. n7, f9. — Afrikában történt: KOSSUTH f5, h7, 9. rádióműsor MÁRCIUS 4. SZERDA KOSSUTH-RAOId. 5.00—8.30-ig. Rez­­senés műsor a gogtíbi - ’ g­ozóknak 11.30: Tavaszi szántás. 11.50: Szórakoztató muzsika. 12.10: Hangleme­zek. 12.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. 13.00: A Román Rádió műsorá­ból. 13.30: Szovjet úttörök énekelnek. 14.15: Ticharich Zdenka zongorázik. 14.30: Zenekari hangverseny gyermekek­nek. 15.30: Védd meg a hazát! 15.50: »Menetelünk Sztálinnal együtt.« Szovjet költök a békéért. 16.20: A Magyar Rádió ajándékműsora az újlétai általános isko­lának. 17.15: Dalok a Volgáról. 17.30: A béketábor országaiban 17.45: Szív küldi szívnek szívesen. 18.10: Építjük a nép országát. 20.00: Tíz perc külpoli­tika. 20.10: Egy falu — egy nóta. 20.45: Veres Péter írása. 21.00: Csárdások, ke­­ringők, polkák. 22.25: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 23.25: Beethoven gordonka-zongoraszonátái. PETŐFI-RÁDIÓ. 6.00: Már Új világunk épül. 6.46: Jó reggelt, gyerekek! 7.00: Keringők, polkák. 7.35: Operettdalok. 8.00: Klasszikus zenekari hangverseny. 9.00: Bakonyi Klára hegedül. 9.20: He­gyen-völgyön, szép hazánkban. 9.40: Dal­­tanulás. Rales: Száll mint a madár dala. 10.10: Zenekari muzsika. 10.30: Gyer­tek haza, tudalm. 11.00: Magyar zene­szerzők műveiből. 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 15.30: Versek az Albán Költők Antológiájából. 15.45: Szó­rakoztató zene. 16.30: A forradalmi éber­ség fokozása. 16.45: A gitár, Ádám Jena előadása. 17.15: Az Elbától a Csendes­óceánig. 17.30: Helyszíni közvetítés Veszprémből. 17.45: A templomot újra kéne festeni. 18.00: Könnyű zene. 18.45: Békét akarunk. 19.00: Orosz és szovjet folgos­ótassana d Aláírták a magyar-bolgár kulturális egyezmény 1953. évi munkatervét Szófiában február 28-án aláírták a magyar-bolgár kulturális egyezmény 1953. évi munkatervét. A munkatervet Majlát Jolán, a magyar Kultúrkapcso­­latok Intézetének főtitkára és dr. Petr Vutov, a bolgár Kultúrkapcsolatok Bizottságának alelnöke írta alá. Az ünnepélyes aláírás alkalmából megjelent Ruben Lvvi, a Művészet- és Tudományügyi Bizottság elnöke, Mani Geskov közoktatásügyi miniszter­­helyettes, Georgi Nadzsakov akadé­mikus, az Országos Békebizottság el­nöke, a Bolgár Tudományos Akadé­mia alelnöke, Vladimir Sztojcsev al­tábornagy, a Testnevelési és Sport­főbizottság elnöke, a bolgár külügy­minisztérium képviselői, több akadé­mikus és művész. Jelen voltak az alá­írásnál dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság követe és meghatal­mazott minisztere, valamint a magyar követség tagjai. Norvégia új budapesti követe megérkezett Magyarországra Finne-Grön Jörgen Magnus rend­kívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Norvég Királyság prágai követe, akit a norvég kormány, prágai követi megbízatása meghagyása mel­lett magyarországi követté nevezett ki, március 3-án megérkezett Budapestre. Március 14-én kezdődik a labdarúgóbajnokság A Magyar Népköztársaság 1953. évi labdarúgóbajnokságának ünnepé­lyes megnyitójára március 14-én dél­után 14.45 órakor kerül sor a Dózsa­­stadi­onban. A bajnokságban részt vevő 14 csa­pat és a Játékvezetők Tanácsa kül­döttsége felvonulása után Hegyi Gyula, az OTSB elnöke mond meg­nyitó beszédet A Győri Vasas SK versenyfelhívása A Győri Vasas SK a sportköri el­nökségi választások tiszteletére MHK párosversenyre hívta id a Vasas MÁVAG és a Vasas Ganzvagon sportköreit. A versenypontok a követ­kezők: 1. Az 1953. évi új és ismétlő próbá­­zók szervezése, összeírása, az elő­irányzatnak megfelelően. 2. A próbá­­zások megindítása márciusban a me­zei futással. Az üzemi MHK-verseny megkezdése. 3. Az általános szak­osztályok további fejlesztése és jelen­legi létszámának százszázalékos eme­lése. A verseny havonkénti értékeléséért a területi Vasas elnökség és az illeté­kes VTSB a felelős.­­ A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Testnevelési és Sport­bizottság »A Szovjetunió sakknagy­mestere« címmel tüntette ki Alekszandr Tolust, a bukaresti nemzetközi sakk­­verseny győztesét az össz-szövetségi és nemzetközi versenyeken való sike­res szerepléseiért. Borisz Szpasszkij, a »Munkaerőtartalékok« sportegyesü­let 16 éves tagja, a bukaresti nemzet­közi sakkverseny legfiatalabb rész­vevője kiváló szerepléséért a »sakk­mester« címet kapta. Az éjszakai lehűlés mérséklődik Várható időjárás: felhőátvonulások, néhány helyen kisebb futóeső, a hegyeken hózápor. Megélénkülő észak­nyugati, északi szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik, a nappali hő­mérséklet csökken. Várható hőmér­sékleti értékek Budapestre: szerda reggel 3—5 fok között, délben 6—8 fok között. A várható napi középhőmérséklet az ország egész területén 4 Celsius fok felett lesz. 1953. MARCTDS­Z­­SZERÜK Szovjet vendégeink látogatásai Iván Pavlovics Bargyin elvtárs, két­szeres Sztálin-díjas akadémikus ked­den feleségével együtt Sztálinvárosba látogatott el. Megtekintette az épülő nagykohót, a kokszolóművet, a martin­acélművet, a Sztálin Vasmű öntödé­jét és az erőművet. Bargyin akadé­mikus a sztálinvárosi dolgozóknak emlékkönyvet ajándékozott Moszkva történetéről. N. K■ Goncsarov elvtárs, az OSZSZSZK Pedagógiai Tudományok Akadémiájának levelező tagja, a peda­gógiai tudományok doktorai a fővárosi általános és középiskolai nevelők elöl, a Gazdasági és Műszaki­ Akadémián előadást tartott »­A gyermekközösség A. Sz. Makarenko pedagógiai rendszer­­ében« címmel. Az előadáson megj­jelent Jóboru Magda elvtárs, a köz­­oktatásügyi miniszter első helyet­tese is. V. P. Bruzin elvtárs, a Zvjezda fő-­­szerkesztője kedd délután részt vett a Csillag szerkesztőségének munkaérte­kezletén. Ismertette a Zvjezda munka­­módszereit és átadta a szovjet folyó­­ira­tszerkesztés tapasztalatait. Raissa Sztrucskova és Jurij Kondratov nagysikerű fellépése az Állami Operaházban Raisza Sztrucskova és Jurij Kond­ratov Sztálin-díjas, az OSZSZSZK érdemes művészei, a moszkvai Nagy­színház ma­gántáncosai kedd este Csajkovszkij »Diótörő«-jében léptek fel az Állami Operaházban, Raisza Sztrucskova Mária hercegnő szerepét, Jurij Kondratov a herceg szerepét táncolta. A közönség szűnni nemi akaró ünneplésben részesítette a ki­váló szovjet művészeket Ovszjannyikova elvtársnő konzultációt tartott Sztálin elvtárs új művéről a Pártoktatók Házában A Budapesti Pártbizottság kedd délután hat órakor vezető propagan­disták részére konzultációt tartott Sztálin elvtárs »A szocializmus köz­­gazdasági problémái a Szovjetunió­ban« című művéről. A konzultációt M. D. Ovszjannyikova elvtársnő, a Szovjetszkaja Zsenscsina főszerkesz­tője, a közgazdasági tudományok kandidátusa vezette. EMIL GITELSZ ELSŐ ZONGORAESTJE T_Hosszú időre emlékezetes élményben­­*■ volt részük mindazoknak, akik a szovjet zongoraművészet egyik leg­ragyogóbb képviselőjének, Emil Gi­­teilsznek hangversenyét meghallgathat­ták. Nem könnyű dolog ily szűkre szabott keretek között beszámolni erről a hatalmas, gazdag, sokrétű mű­vészetről, amelynek méltatására külön elemző tanulmány sem lenne sok. Mégis megkísérlem, hogyha röviden is, képet adjak azokról a benyomások­ról, amelyeket Gilelsz hangversenye keltett bennem. Talán a legelső dolog, ami már né­hány perc után megragadja a hallgatót: ennek a zongorázásnak monumentali­tása, rendkívüli formátuma. Mint aho­gyan vannak szelíden csörgedező pa­takok és hatalmas sodrú folyamok, úgy a művészet területén is találkozunk hasonló különbségekkel. Gilelsz, bár­mit játszik is, azonnal lenyűgözi a hallgatót művészetének hatalmas ará­nyaival. Ebben a zongorázásban min­den nagy, kezdve az eszményien szép zongorahangon, amely a leghalkabb részeknél is magvas és színes s a leghatalmasabb fortissszimókban sem válik soha keménnyé. Gilelsz technikai tudása világviszonylatban is a leg­kiválóbbak közé tartozik. Olyan nehéz­ségek, amelyeket más kiváló művészek is megoldanak ugyan, de játékukon többé-kevésbé érződik a »megoldás« küzdelmes volta: az ilyen nehézségek Gilelsz előadásában már nem mint ne­hézségek, hanem mint tiszta szépségek jelennek meg előttünk. Ennek a szöve­tén zongoratudásna­k alapja Gilelsz nagyszerű tehetsége és alkotó ráter­mettsége, de kibontakozásában jelen­tős része van a szovjet zenepedagógia kiválóságának is, amely olyan múlt századbeli orosz hagyományok folyta­­tója, mint a két Rubinstein fivér, Sza­­fonov és más nagy mesterek művészi és pedagógiai munkássága.­­Ae túl a zongoratónus szépségén s a technikai tudás néha már valószí­nűtlen méretein: a leglényegesebb Gilelsz zongorázásában emberi és köl­tői egyéniségének nagysága és szug­­gesztív ereje. Csa­k az egészen nagy művészek előadásában tapasztalható az a tünemény, amely Gilelsz művé­szetének egyik fő jellemzője: amint fel­­hangzanak keze alatt az első akkordok, mintha valamilyen magasfeszültségű áramkört kapcsolt volna be és ennek az áramkörnek a folytonossága egy pillanatra sem szakad meg, intenzitása egy pillanatra sem csökken. Bármit játsszák is, régi vagy mai mesterek műveit , lassú, halksza­vú muzsikát, vagy az Appassionata egetostromló szenvedélyét tolmácsolja: ez az inten­zitás, a zene áramlásának ez a folyto­nossága, ellenállhatatlan sodra mindig jelen van, minden hallgatóját lenyű­gözi. Létek­et visszafoj­tv­a hallgatjuk előadását, hogy az utolsó hangok után annál elemibb erővel, felszabadultan törjön ki az elragadtatás vihara. Ennek a rendkívüli szuggesztív erőnek tulajdonítható, hogy Grlelsz interpretálása akkor is meggyőző, ha valamely művet, vagy részletet egé­szen más felfogásban vagy tempóban szólaltat meg, min­t ahogyan azt eddig más kiváló művészektől megszoktuk így .Például tudjuk, hogy a XVIII. szá­zad zenéjében általában kerülték a nagyon gyors tempókat. Ennek folytán itó is alakult valamilyen felfogás az e korban keletkezett művek tempóhatá­rait illetően és művészek, pedagógu­sok egyaránt vallják, hogy nem stílu­sos Bach, Händel és a többi régi mes­ter darabjait egy bizonyos tempónál gyorsabban játszani. Nos, Gilelsz Händel Chaconne-jának egyik-másik variációját olyan tempóban szólaltatta meg, hogy az ortodox stílus­ pápáik­ bi­zonyára kimondták rá a szentenciát: ez túl gyors, a barokk zenében »nem szabad« ekkora tempót venni. Csak­hogy akik így gondolkoznak, elfeled­keznek arról, hogy bár Händel a XVIII. században írta műveit, de nem­csak a kortársai hallgatták, hanem a többi kűzött mi, 1953-ban élő emberek is gyönyörködünk bennük — mi, akik egész életformánkban, idegéletünkben, világnézetünkben — és még számtalan egyéb tényezőben ugyancsak különbö­­­zünk a XVIII. század embereitől, gazdasági, társadalmi és egyéb viszo­nyaitól. Aki erről megfeledkezik, az mereven, a körülményeket figyelembe nem véve,­­közeledik az egész kérdés­hez. Hamletet sem úgy játsszuk ma, mint azt Shakespeare korában játszot­ták — mégsem mondhatjuk, hogy a Nemzeti Színház előadása »stílustalan« volna csak azért, mert a modern szín­pad technikai vívmányait is felhasz­nálja. A remekműveknek többféle értel­mezése lehetséges és mindegyikben gyönyörködhetünk, ha igaznak, meg­győzőnek érezzük — ha valóban nagy művész, jelentékeny ember áll mögöt­tük egész életével, igazságkeresésével és élményeinek gazdagságával. Gi­lelsz nagyságára jellemző az is, hogy a megszokottól eltérő felfogása jogo­sultságáról szinte pillanatok alatt meg­győz bennünket, sőt, nem egyszer az az érzésünk, hogy úgy igaz és helyes az illető zeneszerző előadása, ahogyan éppen tőle halljuk. Trasábokat kellene (és lehetne) írni a három Scarlatti szonáta remek de­­formált előadásáról, Beethoven Appas­­sionata-jának döbbenetesen nagyszerű, realista tolmácsolásáról. Vagy arról a gyermekien tiszta és nemesen egyszerű hangvételről, ahogyan Gilelsz Soszta­­kovics C-dúr prelúdiumát internálta. — vagy a d-moll fuga lenyűgöző felépí­téséről, Prokofjev Torokátájának s a három ráadásnak ragyogó előadásáról. Minderre sajnos, nincs most mód. Ezért még csak annak a megállapítá­sára szeretnék szorítkozni, hogy a hangverseny közönsége, amely roska­­dásig megtöltötte a Zeneakadémia nagytermét, valóságos extázisban ün­nepelte és örökre szívébe zárta Emil Gilelsz­t. Hernádi Lajos A magyar művészek sikere Tbilisziben A Magyar Népköztársaság művé­szeinek egy csoportja két napon át vendégszerepelt Tbilisziben, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság fővá­rosában. A tbiliszi közönség meleg, baráti fo­gadtatásban részesítette a népi demo­kratikus Magyarország művészeit. Első hangversenyüket a »Paliasvili« opera- és bazettszínházban tartották. A művészeket Pavel Hucsua művészet­­történész üdvözölte. A küldöttség nevében Vitányi Iván köszönte meg a szívélyes fogadtatást. A nagysikerű hangversenyen fellépett Svéd Sándor Kossuth-díjas opera­énekes, a Magyar Jazfikatársaság tá­vá­ló művésze, Takács Paula opera­­énekesnő, Schneider Hédi z­on­go­rar művésznő és mások. Szívélyes légkörben folyt le a ma­gyar és a grúz művészek találkozása a grúz állami Drámai Színházban is. A grúz­ Külföldi Kapcsolatok Intézeté­ben találkozó folyt le a magyar művé­szek és a tbiliszi társadalmi élet kép­viselői között. Főszerkesztő: Harustyák József Felelős kiadó: Beregi Miklós Szerkesztőség és in­adóhivatal: Budapest, VII., Rákóczi­ út 64 Telefon: 224-815 224-819 Athenaeum Nyomda I.L Soproni sm

Next