Népszava, 1953. március (81. évfolyam, 51-76. sz.)
1953-03-04 / 53. szám
mtpS2 A nf A Szakszervezetek Országos Tanácsa póttagjainak és a számvizsgáló bizottság tagjainak névsora A Szakszervezetek Országos Tanácsa tagjainak névsorából — amelyet a Népszava keddi számában közöltünk — technikai hiba miatt kimaradt Hári Béla, a SZOT osztály vezetőjének neve. Az alábbiakban közöljük a SZOT póttagjainak, a számvizsgáló bizottság tagjainak és póttagjainak névsorát: A SZOT PÓTTAGJAI: Bencsik István, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője, Bereci László, a Nagybátonyi Szénbányák tibetnöke, Budai László, a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára Czeczel György, a SZOT osztályvezetője, Dobos Matild, a kiskunfélegyházi gépállomás traktorosa, Dózsa István, a SZOT Győr megyei tanácsának elnöke, Füröd Jenőné, a belkereskedelmi minisztérium szakszervezeti bizottságának elnöke, Gróf József, a Vasutasok és Hajósok Szakszervezetének titkára, Horváth Sándor, a SZOT Hajdú megyei tanácsának elnöke, Juhász Hona a SZOT egyéves iskolájának hallgatója, Kaiser Károly, a SZOT központi iskolájának helyettes vezetője, Kamarás Mihályné, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete osztályvezetője, Kispál Jenő Veszprém megyei SZMT elnök, Kocsis Máris, a Tisza Cipőgyár ilb-elnöke, Kőtornyán Ernő, a SZOT központi iskolájának vezetője, Koncsek Aranka, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete osztályvezetője Kürti Erzsébet, a Pedagógus Szakszervezet Szolnok megyei területi bizottságának tagja, Lukács István, a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagja, Marek Józsefné, az OTH szakszervezeti bizottságának elnöke, Mislóczky Mátyás, a Diósgyőri Kohászati üzemek kemencemestere, Molnár Ferenc, a SZOT társadalombiztosítási főosztályának helyettes vezetője, Rácz János, a Pedagógus Szakszervezet osztályvezetője, Rácz Kálmán, az SZTK budapesti társadalombiztosítási központjának helyettes vezetője dr. Radnót Magda, a budapesti szemklinika igazgatója, Batícza Gyula Komárom megyei SZMT elnök, Ruzsbatzky László a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője, Szőnyeg János, a Lábatani Cementgyár főművezetője, Veres József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei területi bizottságának elnöke, Veres Rudolfné, a Magyar Pamutipar szakszervezeti bizottságának elnöke, Vinizlai Gyula a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének titkára. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Bartos Györgyné, Bíró Mihály, Földvári Aladár, Hegyi Gizella, Mund József, Németh János, Timmer József. PÓTTAGOK: Bakos Pálné, Böjti Istvánné, Lencz József, Mendly Lajos, Szabadkai Gyula. fiorrban minden talpalatnyi föld megmunkálásáért Vessük el mielőbb a tavaszibúzát A tátaj hőmérséklete az ország egész területén lehetővé teszi a kora tavaszi növények vetését. Különösen fellős, hogy a tavaszi búza magját mielőbb elvessük, mert ez az egyik döntő feltétele a magas terméshozamnak. Fontos, hogy a lehető leggyorsabban elvessék a tavaszi árpa, a zab és a többi korai vetésű növényeket is. Jó ütemben folyik a vetés az előszállási állami gazdaságban. Kétszáz zöld tavaszi búzát vetettek el keresztsorosan. A vetés meggyorsítására a szakszervezet versenyt szervezett a dolgozók között. A versenyeredményeket naponta értékelik. A versenytábla most büszkén hirdeti, hogy a tavaszibúza vetésének nagy csatájából méltóan kivette részét Nyúl György 222 és Tanó József 190 százalékos teljesítménnyel. A gazdaság egyébként befejezte a borsó vetését is és most 12 gép éjjel-nappal veti a tavaszi árpát és a zabot. A kanacsi és a déki állami gazdaság szintén befejezte a tavaszibúza vetését. A püspökladányi. október 12 termelőszövetkezet időben előkészítette, csávázta az ötven hold tavaszibúza vetéséhez szükséges vetőmagot és hozzákezdett a vetéshez. Vetik a tavaszibúzát a hajdúszoboszlói Kossuth tsz-ben is. Vannak azonban állami gazdaságok, ahol még mindig nem érzik át a tavaszibúza gyors elvetésének a jelentőségét. Itt van például a gencsháti állami gazdaság. Megvan a vetőmagjuk, elegendő gép áll rendelkezésükre, mégsem kezdtek a vetéshez. A körösi állami gazdaságban pedig nagy nehezen hozzákezdtek ugyan a talaj előkészítéséhez, de még mindig nem vetnek. Súlyos felelőtlenség az is, hogy a poroszlói állami gazdaság 220 holdnyi búza vetéstervéből eddig mindössze tíz holdat teljesített. Nincs idő a halogatásra, lássanak mindenütt teljes ütemben azonnal a tavaszi búza vetéséhez. Miért hátráltatja a tavaszi munkákat a Heves megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat? A Heves megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szerelőműhelyének bejárati ajtaja mellett egy traktor alváza hever. Körülötte szétszórva néhány alkatrész. Az alvázra fehér cédulát függesztettek a következő felírással: »10.025. számú gép, beszállítva 1952. december 10. Javítási határidő 1953. január 17.« A gép azonban még most sincs kijavítva. Beljebb, a műhelyben is lépten-nyomon találhatunk ilyen trafztorokat és bár a téli gépjavítás határideje február 28-án lejárt, még mindig tizennégy traktor vár főjavításra. A gépjavító vezetői szerint az elmaradást elsősorban »objektív ok«, az alkatrészhiány indokolja. Ha körülnézünk azonban a műhelyben, kiderül, hogy a szervezetlenség és a fegyelmezetlenség az elmaradás oka. Decemberben tűrhetetlen kényelmességgel kezdték el a munkát. A tervszerinti 24 traktorból kettőt javítottak ki. Majd januárban jó hajrával behozzuk a lemaradást — hangoztatták. Ez a hajrá azt jelentette, hogy 57 traktort egyszerre szedtek szét és az alkatrészeket egy sarokban összevissza dobálták. Később, ha szükség volt egy-egy alkatrészre, órák hosszát kellett keresgélni, így persze januárban sem teljesített®, a tervet. Februárban pedig sokszor a munkások negyven-ötven százaléka is hiányzott egy-egy nap. Egy lépést sem tettek, hogy leleplezzék az igazolatlanul mulasztókat. Akadályozza a munkát a szerszámhiány is, a munkások nem tudják a szerszámokat elzárni és emiatt állandóan fogynak a szerszámok. De nemcsak a javítás lassú, baj van a javítás minőségével is. Vegyük például a kijavítottnak jelentett 20.844. számú traktort. Nem cserélték ki a légszűrő elrothadt betétjét, nem szereltek a kerekekre porvédő lemezeket és még számos más hiba található a gépen. A gépállomások 14 kijavítottnak minősített gépet kisebb-nagyobb hibák miatt egyszerűen nem vettek át, úgyhogy azokat nagyrészt újból szét kellett szedni és kijavítani. A hibákért felelősség terheli a vállalat igazgatóját, de az ÁMG főigazgatóságát is. Már decemberben látták a hibát, mégis csak február közepén jutott eszükbe alaposabban utánanézni, mi a helyzet az üzemben, így persze ennek a hanyag munkának, a felületes ellenőrzésnek az az eredménye, hogy még a műhelyben állnak azok a traktorok, amelyekkel már régen szántani kellene. Felelős az elmaradásért a MEDOSZ Heves megyei bizottsága is, amely egyszerűen nem törődött a gépjavító vállalat munkájával. A tavaszi mezőgazdasági munka nem tűr halasztást. Gondoskodjanak arról, hogy a főjavításra beadott traktorok mielőbb kint dolgozhassanak a szántóföldeken. SZÍNHÁZAK műsora Szerda Opera: Anyégin (B-bérlet 6. előadás; *A8). Nemzeti Színház: Hamlet (6). Katora József Színház: Ványa bácsi (7). Várósi Színház: Denevér (VSz 7. bérlet, B. előadás; 7). A Magyar Néphadsereg Szinháza: Cyrano de Bergerac (7). Madách Színház: Rokonok (7). Fővárosi Operettszínház: Luxemburg- grófja (7). Fővárrai Víg Színház: Szibériai rapszódia (7) . Vidám Színpáz: Vannak még hibák(7). Ifjúsági Színház: Az új ember kovácsa (7). Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Timur és csapata (5). Zeneakadémia: Maryar Adams Hangverseny zenekar (8) . Bartók-terem: Mozart élet« és művet (*/18). Artista Varieté: Tavaszi hangok (6, 8). Bábezmnház: Meseláda (3, 5). Seth York 42. utca (*/18). Rádió: Szebeni *Mk (Kossuth, 16.20). MOZIK MŰSORA FELEDHETETLEN 1919. VÖRÖS CSILLAG 3. hétre orol, 15, h7, 9. CORVIN 3. hétre Droh, h4. 6, 19. MÁJUS 1. 3. hétre prol., 4. n7, f9. MUNKÁS n6, t1. KÖLCSEY (Kispest) 16, h8. —OTAFOTTONDERKE: DUNA 15, h7, 9. BÁSTYA 11, 1, 3, 5, 7 9. BETHLEN M. 6, n9 ZUGLÓI 14, hfc, n9. — SZÉTTÖRT BILINCSEK: URÁNIA 3. hétre prol, 4. n7, f9. SZABADSÁG 11, n2 14, h6, 8. SZABADSÁG (Újpest) 6, no". STOZSEF ATTILA (Rákospalota) f6, h8.— A tanító: SZIKRA orol, 10, 12, n3, iS h7, 9. TATRA (Pesterzsébet) h6, 8. (Csillaghagv': h6, 8. — NARMX SZABADULáS h6, 8. ALKOTMÁNY (Újpest) 4, n7, 19. VÖRÖSMARTY 4, n7, 19. TINÓDI f4, h6, 8. — ÁLLAMI ÁRUHÁZ: PUSKIN 6. hétre Drol, fi0, fl2, h2 !, n7. 19. DÓZSA f6, h7. 9. TÁNCSICS (Csepel) f6, h8. HUNYADI (Kispest) 3. hétre prol, 6, n9. BRIGÁD (Pestlőrinc) prol, f6, h8. — SZÉTTÖRT BILINCSEK: GORKIJ (orosz nyelvű mozi) h6, 8. — 1. 1952. MÁJUS 1. 2. ARTISTA VIZSGA. 3. ÁLLATKERTI SÉTA: TOLDI PLASZTIKUS MOZI 32. hétre prol. re. 7. — 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. SZOVJET BIELORUSSZIA. 4. Nemzetközi kerékpárverseny. 5. Bánk bán: FÁKLYA 4, 6, 8. FÉNY (ÚjDeSz) 6, 8. — SZOVJET ÜZBEKISZTÁN: JÓZSEF ATTILA *4, 116, 8. — SZOVJET ÖRMÉNYORSZÁG: VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 16, 18 — ÍGY győztünk AZ OLIMPIÁN: ÉVA 14. he. 8. ÉLMUNKÁS (Kispest) 16. h8. — SZOVJET BÁLNAVADÁSZOK: BÁNYÁSZ U. h. 8. — KARÁCSONYÉJ: JÓKAI (Rákoshegy) ne. 18. — 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. PUSKIN MIHAJLOVSZKBAN 4. Ablak a láthatatlan világba. 5. Varázsládikó: HÍRADÓ reggel 9-től este 11-ig folyt. — Vihar: UGOCSA f4, h6, 8. KULTUR f4, he, 8. SZIGET (Csepel) re, h8. — Nappalok és éjszakák: TANÁCS n5, h7, 9. Gőgös hercegnő: SPORT f4, h6, 8. CSOKONAI 10 12, 2. 4. n7, f9. — Afrikában történt: KOSSUTH f5, h7, 9. rádióműsor MÁRCIUS 4. SZERDA KOSSUTH-RAOId. 5.00—8.30-ig. Rezsenés műsor a gogtíbi - ’ gozóknak 11.30: Tavaszi szántás. 11.50: Szórakoztató muzsika. 12.10: Hanglemezek. 12.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. 13.00: A Román Rádió műsorából. 13.30: Szovjet úttörök énekelnek. 14.15: Ticharich Zdenka zongorázik. 14.30: Zenekari hangverseny gyermekeknek. 15.30: Védd meg a hazát! 15.50: »Menetelünk Sztálinnal együtt.« Szovjet költök a békéért. 16.20: A Magyar Rádió ajándékműsora az újlétai általános iskolának. 17.15: Dalok a Volgáról. 17.30: A béketábor országaiban 17.45: Szív küldi szívnek szívesen. 18.10: Építjük a nép országát. 20.00: Tíz perc külpolitika. 20.10: Egy falu — egy nóta. 20.45: Veres Péter írása. 21.00: Csárdások, keringők, polkák. 22.25: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 23.25: Beethoven gordonka-zongoraszonátái. PETŐFI-RÁDIÓ. 6.00: Már Új világunk épül. 6.46: Jó reggelt, gyerekek! 7.00: Keringők, polkák. 7.35: Operettdalok. 8.00: Klasszikus zenekari hangverseny. 9.00: Bakonyi Klára hegedül. 9.20: Hegyen-völgyön, szép hazánkban. 9.40: Daltanulás. Rales: Száll mint a madár dala. 10.10: Zenekari muzsika. 10.30: Gyertek haza, tudalm. 11.00: Magyar zeneszerzők műveiből. 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 15.30: Versek az Albán Költők Antológiájából. 15.45: Szórakoztató zene. 16.30: A forradalmi éberség fokozása. 16.45: A gitár, Ádám Jena előadása. 17.15: Az Elbától a Csendesóceánig. 17.30: Helyszíni közvetítés Veszprémből. 17.45: A templomot újra kéne festeni. 18.00: Könnyű zene. 18.45: Békét akarunk. 19.00: Orosz és szovjet folgosótassana d Aláírták a magyar-bolgár kulturális egyezmény 1953. évi munkatervét Szófiában február 28-án aláírták a magyar-bolgár kulturális egyezmény 1953. évi munkatervét. A munkatervet Majlát Jolán, a magyar Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára és dr. Petr Vutov, a bolgár Kultúrkapcsolatok Bizottságának alelnöke írta alá. Az ünnepélyes aláírás alkalmából megjelent Ruben Lvvi, a Művészet- és Tudományügyi Bizottság elnöke, Mani Geskov közoktatásügyi miniszterhelyettes, Georgi Nadzsakov akadémikus, az Országos Békebizottság elnöke, a Bolgár Tudományos Akadémia alelnöke, Vladimir Sztojcsev altábornagy, a Testnevelési és Sportfőbizottság elnöke, a bolgár külügyminisztérium képviselői, több akadémikus és művész. Jelen voltak az aláírásnál dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság követe és meghatalmazott minisztere, valamint a magyar követség tagjai. Norvégia új budapesti követe megérkezett Magyarországra Finne-Grön Jörgen Magnus rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Norvég Királyság prágai követe, akit a norvég kormány, prágai követi megbízatása meghagyása mellett magyarországi követté nevezett ki, március 3-án megérkezett Budapestre. Március 14-én kezdődik a labdarúgóbajnokság A Magyar Népköztársaság 1953. évi labdarúgóbajnokságának ünnepélyes megnyitójára március 14-én délután 14.45 órakor kerül sor a Dózsastadionban. A bajnokságban részt vevő 14 csapat és a Játékvezetők Tanácsa küldöttsége felvonulása után Hegyi Gyula, az OTSB elnöke mond megnyitó beszédet A Győri Vasas SK versenyfelhívása A Győri Vasas SK a sportköri elnökségi választások tiszteletére MHK párosversenyre hívta id a Vasas MÁVAG és a Vasas Ganzvagon sportköreit. A versenypontok a következők: 1. Az 1953. évi új és ismétlő próbázók szervezése, összeírása, az előirányzatnak megfelelően. 2. A próbázások megindítása márciusban a mezei futással. Az üzemi MHK-verseny megkezdése. 3. Az általános szakosztályok további fejlesztése és jelenlegi létszámának százszázalékos emelése. A verseny havonkénti értékeléséért a területi Vasas elnökség és az illetékes VTSB a felelős. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Testnevelési és Sportbizottság »A Szovjetunió sakknagymestere« címmel tüntette ki Alekszandr Tolust, a bukaresti nemzetközi sakkverseny győztesét az össz-szövetségi és nemzetközi versenyeken való sikeres szerepléseiért. Borisz Szpasszkij, a »Munkaerőtartalékok« sportegyesület 16 éves tagja, a bukaresti nemzetközi sakkverseny legfiatalabb részvevője kiváló szerepléséért a »sakkmester« címet kapta. Az éjszakai lehűlés mérséklődik Várható időjárás: felhőátvonulások, néhány helyen kisebb futóeső, a hegyeken hózápor. Megélénkülő északnyugati, északi szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik, a nappali hőmérséklet csökken. Várható hőmérsékleti értékek Budapestre: szerda reggel 3—5 fok között, délben 6—8 fok között. A várható napi középhőmérséklet az ország egész területén 4 Celsius fok felett lesz. 1953. MARCTDSZSZERÜK Szovjet vendégeink látogatásai Iván Pavlovics Bargyin elvtárs, kétszeres Sztálin-díjas akadémikus kedden feleségével együtt Sztálinvárosba látogatott el. Megtekintette az épülő nagykohót, a kokszolóművet, a martinacélművet, a Sztálin Vasmű öntödéjét és az erőművet. Bargyin akadémikus a sztálinvárosi dolgozóknak emlékkönyvet ajándékozott Moszkva történetéről. N. K■ Goncsarov elvtárs, az OSZSZSZK Pedagógiai Tudományok Akadémiájának levelező tagja, a pedagógiai tudományok doktorai a fővárosi általános és középiskolai nevelők elöl, a Gazdasági és Műszaki Akadémián előadást tartott »A gyermekközösség A. Sz. Makarenko pedagógiai rendszerében« címmel. Az előadáson megjjelent Jóboru Magda elvtárs, a közoktatásügyi miniszter első helyettese is. V. P. Bruzin elvtárs, a Zvjezda fő-szerkesztője kedd délután részt vett a Csillag szerkesztőségének munkaértekezletén. Ismertette a Zvjezda munkamódszereit és átadta a szovjet folyóiratszerkesztés tapasztalatait. Raissa Sztrucskova és Jurij Kondratov nagysikerű fellépése az Állami Operaházban Raisza Sztrucskova és Jurij Kondratov Sztálin-díjas, az OSZSZSZK érdemes művészei, a moszkvai Nagyszínház magántáncosai kedd este Csajkovszkij »Diótörő«-jében léptek fel az Állami Operaházban, Raisza Sztrucskova Mária hercegnő szerepét, Jurij Kondratov a herceg szerepét táncolta. A közönség szűnni nemi akaró ünneplésben részesítette a kiváló szovjet művészeket Ovszjannyikova elvtársnő konzultációt tartott Sztálin elvtárs új művéről a Pártoktatók Házában A Budapesti Pártbizottság kedd délután hat órakor vezető propagandisták részére konzultációt tartott Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című művéről. A konzultációt M. D. Ovszjannyikova elvtársnő, a Szovjetszkaja Zsenscsina főszerkesztője, a közgazdasági tudományok kandidátusa vezette. EMIL GITELSZ ELSŐ ZONGORAESTJE T_Hosszú időre emlékezetes élményben*■ volt részük mindazoknak, akik a szovjet zongoraművészet egyik legragyogóbb képviselőjének, Emil Giteilsznek hangversenyét meghallgathatták. Nem könnyű dolog ily szűkre szabott keretek között beszámolni erről a hatalmas, gazdag, sokrétű művészetről, amelynek méltatására külön elemző tanulmány sem lenne sok. Mégis megkísérlem, hogyha röviden is, képet adjak azokról a benyomásokról, amelyeket Gilelsz hangversenye keltett bennem. Talán a legelső dolog, ami már néhány perc után megragadja a hallgatót: ennek a zongorázásnak monumentalitása, rendkívüli formátuma. Mint ahogyan vannak szelíden csörgedező patakok és hatalmas sodrú folyamok, úgy a művészet területén is találkozunk hasonló különbségekkel. Gilelsz, bármit játszik is, azonnal lenyűgözi a hallgatót művészetének hatalmas arányaival. Ebben a zongorázásban minden nagy, kezdve az eszményien szép zongorahangon, amely a leghalkabb részeknél is magvas és színes s a leghatalmasabb fortissszimókban sem válik soha keménnyé. Gilelsz technikai tudása világviszonylatban is a legkiválóbbak közé tartozik. Olyan nehézségek, amelyeket más kiváló művészek is megoldanak ugyan, de játékukon többé-kevésbé érződik a »megoldás« küzdelmes volta: az ilyen nehézségek Gilelsz előadásában már nem mint nehézségek, hanem mint tiszta szépségek jelennek meg előttünk. Ennek a szövetén zongoratudásnak alapja Gilelsz nagyszerű tehetsége és alkotó rátermettsége, de kibontakozásában jelentős része van a szovjet zenepedagógia kiválóságának is, amely olyan múlt századbeli orosz hagyományok folytatója, mint a két Rubinstein fivér, Szafonov és más nagy mesterek művészi és pedagógiai munkássága.Ae túl a zongoratónus szépségén s a technikai tudás néha már valószínűtlen méretein: a leglényegesebb Gilelsz zongorázásában emberi és költői egyéniségének nagysága és szuggesztív ereje. Csak az egészen nagy művészek előadásában tapasztalható az a tünemény, amely Gilelsz művészetének egyik fő jellemzője: amint felhangzanak keze alatt az első akkordok, mintha valamilyen magasfeszültségű áramkört kapcsolt volna be és ennek az áramkörnek a folytonossága egy pillanatra sem szakad meg, intenzitása egy pillanatra sem csökken. Bármit játsszák is, régi vagy mai mesterek műveit , lassú, halkszavú muzsikát, vagy az Appassionata egetostromló szenvedélyét tolmácsolja: ez az intenzitás, a zene áramlásának ez a folytonossága, ellenállhatatlan sodra mindig jelen van, minden hallgatóját lenyűgözi. Léteket visszafojtva hallgatjuk előadását, hogy az utolsó hangok után annál elemibb erővel, felszabadultan törjön ki az elragadtatás vihara. Ennek a rendkívüli szuggesztív erőnek tulajdonítható, hogy Grlelsz interpretálása akkor is meggyőző, ha valamely művet, vagy részletet egészen más felfogásban vagy tempóban szólaltat meg, mint ahogyan azt eddig más kiváló művészektől megszoktuk így .Például tudjuk, hogy a XVIII. század zenéjében általában kerülték a nagyon gyors tempókat. Ennek folytán itó is alakult valamilyen felfogás az e korban keletkezett művek tempóhatárait illetően és művészek, pedagógusok egyaránt vallják, hogy nem stílusos Bach, Händel és a többi régi mester darabjait egy bizonyos tempónál gyorsabban játszani. Nos, Gilelsz Händel Chaconne-jának egyik-másik variációját olyan tempóban szólaltatta meg, hogy az ortodox stílus pápáik bizonyára kimondták rá a szentenciát: ez túl gyors, a barokk zenében »nem szabad« ekkora tempót venni. Csakhogy akik így gondolkoznak, elfeledkeznek arról, hogy bár Händel a XVIII. században írta műveit, de nemcsak a kortársai hallgatták, hanem a többi kűzött mi, 1953-ban élő emberek is gyönyörködünk bennük — mi, akik egész életformánkban, idegéletünkben, világnézetünkben — és még számtalan egyéb tényezőben ugyancsak különbözünk a XVIII. század embereitől, gazdasági, társadalmi és egyéb viszonyaitól. Aki erről megfeledkezik, az mereven, a körülményeket figyelembe nem véve,közeledik az egész kérdéshez. Hamletet sem úgy játsszuk ma, mint azt Shakespeare korában játszották — mégsem mondhatjuk, hogy a Nemzeti Színház előadása »stílustalan« volna csak azért, mert a modern színpad technikai vívmányait is felhasználja. A remekműveknek többféle értelmezése lehetséges és mindegyikben gyönyörködhetünk, ha igaznak, meggyőzőnek érezzük — ha valóban nagy művész, jelentékeny ember áll mögöttük egész életével, igazságkeresésével és élményeinek gazdagságával. Gilelsz nagyságára jellemző az is, hogy a megszokottól eltérő felfogása jogosultságáról szinte pillanatok alatt meggyőz bennünket, sőt, nem egyszer az az érzésünk, hogy úgy igaz és helyes az illető zeneszerző előadása, ahogyan éppen tőle halljuk. Trasábokat kellene (és lehetne) írni a három Scarlatti szonáta remek deformált előadásáról, Beethoven Appassionata-jának döbbenetesen nagyszerű, realista tolmácsolásáról. Vagy arról a gyermekien tiszta és nemesen egyszerű hangvételről, ahogyan Gilelsz Sosztakovics C-dúr prelúdiumát internálta. — vagy a d-moll fuga lenyűgöző felépítéséről, Prokofjev Torokátájának s a három ráadásnak ragyogó előadásáról. Minderre sajnos, nincs most mód. Ezért még csak annak a megállapítására szeretnék szorítkozni, hogy a hangverseny közönsége, amely roskadásig megtöltötte a Zeneakadémia nagytermét, valóságos extázisban ünnepelte és örökre szívébe zárta Emil Gilelszt. Hernádi Lajos A magyar művészek sikere Tbilisziben A Magyar Népköztársaság művészeinek egy csoportja két napon át vendégszerepelt Tbilisziben, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában. A tbiliszi közönség meleg, baráti fogadtatásban részesítette a népi demokratikus Magyarország művészeit. Első hangversenyüket a »Paliasvili« opera- és bazettszínházban tartották. A művészeket Pavel Hucsua művészettörténész üdvözölte. A küldöttség nevében Vitányi Iván köszönte meg a szívélyes fogadtatást. A nagysikerű hangversenyen fellépett Svéd Sándor Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Jazfikatársaság táváló művésze, Takács Paula operaénekesnő, Schneider Hédi zongorar művésznő és mások. Szívélyes légkörben folyt le a magyar és a grúz művészek találkozása a grúz állami Drámai Színházban is. A grúz Külföldi Kapcsolatok Intézetében találkozó folyt le a magyar művészek és a tbiliszi társadalmi élet képviselői között. Főszerkesztő: Harustyák József Felelős kiadó: Beregi Miklós Szerkesztőség és inadóhivatal: Budapest, VII., Rákóczi út 64 Telefon: 224-815 224-819 Athenaeum Nyomda I.L Soproni sm