Népszava, 1953. szeptember (81. évfolyam, 204-229. sz.)
1953-09-01 / 204. szám
1953. SZEPTEMBER 1. KEDD VIT-nagygyűlés a Sportcsarnokban A DISZ budapesti bizottsága hétfő délelőtt nagygyűlést rendezett a budapesti Sportcsarnokban. A nagygyűlésen megjelent Jacques Denis, a DIVSZ főtitkára, a Román Népköztársaság budapesti követségének képviselői, számos VIT-díjas művész és sportoló. Dénes István, a DISZ K. V. titkára tartott beszámolót a bukaresti IV. Világifjúsági Találkozó eredményeiről. Elmondotta: a VIT-nek harmincezer küldötte sok millió fiatal képviseletében, pártállásra és világnézeti meggyőződésre való tekintet nélkül kifejezte a béke és barátság győzelmébe vetett hitét. A reakciós politikusok mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a fiatalok részvételét a VIT-en. A titóista ifjúsági vezetők visszautasították a meghívást a VIT-re, ugyanúgy, mint a nyugati jobboldali szociáldemokrata és más reakciós vezetők is. Ezek a politikusok nem értek el más célt, csak azt, hogy még jobban lelepleződtek, mint a háborús gyújtogatók szolgái, de a VIT teljes sikerét nem tudták megakadályozni. Dénes István ezután elismeréssel és hálával szólott a román ifjúság, a román nép és kormány kiváló, áldozatot nem kímélő munkájáról, amellyel a VIT-et előkészítették és zavartalan lefolyását biztosították. — A magyar küldöttség — folytatta — becsülettel eleget tett megbízatásának. Hála népköztársaságunk kormányának, a Magyar Dolgozók Pártjának, küldöttségünk minden segítséget megkapott ahhoz, hogy méltóan képviselje a magyar ifjúságot a nagy nemzetközi találkozón. A magyar küldöttség hírül vitte a magyar nép rendíthetetlen békeakaratát, barátságát és megbecsülését a világ minden népe iránt, harcos szolidaritását a szabadságukért harcoló népek iránt. A fiatal magyar művészek és sportolók kiváló eredménnyel szerepeltek a IV. VIT-en. A magyar küldöttség vendégül látta sok nemzet küldötteit. Különösen szoros barátságot kötöttek a magyar küldöttség tagjai a vendéglátó román ifjúsággal. A román és a magyar nép őszinte barátsága megerősödött. A magyar fiatalok legjobban a Komszomol küldötteivel való találkozásnak örültek. A szovjet küldöttség társaságában — mondotta Dénes István — mindig úgy éreztük magunkat, mint meghitt családi körben. — A IV. VIT nagy erővel bizonyította azt, hogy nincs olyan vitás nemzetközi kérdés, amelyet békés tárgyalások útján meg ne lehetne oldani. A koreai ifjúság küldötteit lelkesen ünnepelték. A VIT bizonyította azt is, hogy a világ ifjúsága mind szorosabbra kovácsolja egységét, s mind eredményesebben száll szembe a reakciós erőkkel. — A mi küldöttségünk büszke örömmel tapasztalhatta, hogy a világ népei milyen nagy megbecsüléssel tekintenek hazánkra. Dénes István végezetül felhívta a magyar ifjúságot, hogy a VIT ünnepi napjai után ragadja meg új erővel a munkaszerszámait, mint a béke fegyverét. Dénes István beszámolóját nagy lelkesedéssel fogadták a nagygyűlés részvevői. Ezután Fülöp Viktor, az Állami Operaház VIT-díjas magántáncosa ismertette az operaházi balettegyüttes bukaresti fellépésének nagy sikerét. Gurics György birkózó a bukaresti ifjúsági sporttalálkozó eredményeiről számolt be. Ezt követően a VIT-en részt vett ének-, tánc- és zeneművészek adtak műsort. Vidám ünnepségek országszerte az építők napján Vasárnap rendezték meg országszerte az építők ünnepét, Budapesten a hűvösvölgyi nagyréten tartották meg az egésznapos ünnepséget. Az építőmunkások sok ezernyi táborát változatos, színvonalas műsorok szórakoztatták. Már a délelőtti műsorban 300 tagú énekkar, 200 tagú népi tánccsoport és száztagú pengető zenekar szerepelt. A déli órákig teljesen megtelt a nagyrét, ünneplőkkel. A kora délutáni órákban a nagyréten felállított négy színpadon adtak műsort. A nagyszínpadon egymást váltogatták a különböző számok. Énekkarok, tánccsoportok, népi zenekarok, színjátszók, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művészek szórakoztatták a vendégeket. A sportszínpadon olimpikonok tartottak bemutatókat. A gyermekszínpadon gyermekbalett, bábszínjátszók, bűvészek szórakoztatták a legkisebbeket. Sokan felkeresték a kiállításokat is. Nagy sikere volt a sztahanovista gyorsfalazási bemutatónak. A késő délutáni és az esti órákban megkezdődött a tánc is és sok száz pár táncolt boldogan, vidáman. Sztálinvárosban egésznapos vidám műsorok szórakoztatták a szocialista város hős építőit. A gyermekek szórakoztatásáról a Csinn-Bumm cirkusz gondoskodott. A Sztálin Vasmű Építők—Salgótarjáni Bányász bajnoki labdarúgómérkőzés előtt röplabdamérkőzés, váltófutás, valamint tréfás játékok szórakoztatták a nézőket. A József Attila kultúrházban újítási kiállítást, a rendelőintézet előcsarnokában munkavédelmi kiállítást rendeztek. A város több pontján térzene, a kultúrotthonokban tánc tette még színesebbé a sztálinvárosi építők ünnepét. Veszprémben a Petőfi-színház parkjában ünnepelték a Veszprém megyei építők az építők napját. Az egésznapos ünnepséget az építők kultúrcsoportjai kezdték megidős ének- és táncbemutatókkal. Délután motorversenyt, labdarúgómérkőzést és más sportbemutatókat rendeztek. Komlón 7000 építőmunkás ünnepelte az építők napját. Vidám zenés felvonulás után a szabadtéri színpadon már reggel megkezdődött az ünnepi műsor. Színjátszó-, tánc- és rigmuscsoportok szórakoztatták a nagy számban megjelent közönséget. A komlói Ruházati Bolt rendezésében ruhabemutatót rendeztek. Változatos sportversenyek is voltak ezen a napon. Este vidám tánccal, tábortűzzel, tűzijátékkal ért véget Komlón az építők napja. A csepeli Rákóczi téren az építők napja keretében színpompás vidám vásárt rendeztek. A vásárlók igényeinek kielégítéséről az állami áruházak és kisipari szövetkezetek bőséges árumennyiséggel gondoskodtak. A vásár látogatóit sportbemutatók, kultúrműsorok és népi táncbemutatók szórakoztatták. Miskolcon, Pécsett és Salgótarjánban is egésznapos ünnepségek voltak az építők napján. Ünnepélyesen megnyitották a lipcsei vásárt Vasárnap ünnepélyesen megnyitották a lipcsei színházban az 1953. évi lipcsei vásárt. A háború utáni legnagyobb német nemzetközi vásár megnyitásán számos vendég jelent meg Németország minden részéből és külföldről. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke, a kormány tagjai, élükön Otto Grotewohl miniszterelnökkel és a demokratikus pártok és szervezetek vezető képviselői. Az ünnepélyes megnyitáson részt vevő számos külföldi vendég között megjelent a Magyar Népköztársaság küldöttsége is, Hidas István nehézipari miniszter vezetésével. Erich Uhlich lipcsei főpolgármester üdvözlő szavai után Otto Grotewohl mondta el ünnepi megnyitó beszédét. Az ünnepi gyűlés részvevői nagy figyelemmel hallgatták Grotewohl beszédét, majd lelkes tapssal fogadták Wilhelm Piecknek, az NDK elnökének üdvözletét, amelyet a miniszterelnök olvasott fel. A mezőkövesdi földművesszövetkezet nyerte „az ország legjobb földművesszövetkezete“ címet A mezőkövesdi földművesszövetkezet dolgozói 108 százalékra teljesítették áruforgalmi tervüket a második negyedévben. Ők dolgoztak legeredményesebben a falu áruellátása terén. A szövetkezeti áruház havi forgalma meghaladja az egymillió forintot. Ezért a kiváló munkáért most elnyerték a SZÖVOSZ és a KPDSZ vándorzászlaját és »az ország legjobb földművesszövetke- zete« címet. A mezőkövesdi földművesszövetkezet dolgozóinak ünnepélyes keretek között adták át a vándorzászlót és az ezzel járó pénz- és tárgyjutalmakat. Balatoni vásár Siófokon Szombaton és vasárnap balatoni vásárt rendeztek Siófokon, az ünnepi díszbe öltözött Dimitrov-parkban. A pavilonokban 15 millió forint értékű, szebbnél-szebb árucikkeket halmoztak fel. A vásár látogatói nagy érdeklődéssel keresték fel a pavilonokat. Két nap alatt több mint ötvenezer látogató vásárolt a pavilonokban. •3 NÉPSZAVA A SZOT elnökségének közleménye az üzemi szakszervezeti szervek beszámolóiról és újraválasztásáról A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a magyar szakszervezetek alapszabályainak megfelelően elhatározta, hogy 1953. szeptember 15 és december 1 között az üzemekben, vállalatoknál (az építő- és faiparhoz tartozó vállalatok kivételével), intézményeknél, hivatalokban stb. meg kell tartani a szakszervezeti szervek beszámolóit és újraválasztását. A mezőgazdaságban ugyanezt a feladatot későbbi időpontban kell végrehajtani. Az alapszervezeti beszámolókat és választásokat, a szakszervezeti demokrácia szabályainak megtartásával kell lebonyolítani. A tagsággal idejében ismertetni kell a taggyűlés, illetve a küldöttközgyűlés időpontját és a szakszervezeti szervek megválasztásának módját. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felhívja a szervezett dolgozókat, hogy tevékenyen vegyenek részt a beszámolók megvitatásában. A dolgozók bizalmára legméltóbb jelölteket válasszák meg a szakszervezeti szervekbe. Lássák el tanácsokkal, hasznos javaslatokkal az újonnan választott vezetőket és vezetőségeket, a továbbiakban pedig tevékenyen segítsék, ellenőrizzék munkájukat. A szakszervezeti szervek beszámolóinak és újraválasztásának az egész szakszervezeti munka megerősödését kell eredményeznie. Meg kell javítani a szakszervezeti munkát a munkaverseny szervezése, a munkafegyelem megszilárdítása, de különösképpen a dolgozókról való gondoskodás terén. Mozgósítani kell a dolgozókat a párt politikájának, a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítására. A választások során több százezer dolgozó kap társaitól felelős szakszervezeti megbízatást, hogy önként, áldozatkészen intézze a dolgozók ügyeit. A SZOT elnöksége meg van győződve arról, hogy a megválasztandó szakszervezeti szervek a párt útmutatásainak követésével, a szervezett dolgozók segítségével eredményesen fogják fontos feladataikat végrehajtani. A KORMÁNYPROGRAMM A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN Az egész falu a legújabb kedvezményről beszél Vásár volt vasárnap Berhidán. A parasztember régi szokása, hogy kora reggel kimegy, megkezdi a vásározást. Most is így volt ez. Reggel még alig érkeztem ki, amikor egymás után megszólítottak gazdatársaim. Hallottam-e már, hogy ismét milyen nagy kedvezményben részesültünk, így tudtam meg én is, amiről akkor már az egész vásár beszélt, hogy a minisztertanács tízszázalékos beadási csökkentést adott a dolgozó parasztságnak az őszi kapásterményekre. Őszintén megmondom, hogy még ott kinn a vásárban nagyon gyorsan számot vetettem, mit is jelent nekem ez az újabb kedvezmény, és alig vártam, hogy otthon az asszonnyal megbeszéljük a dolgot. Úgy határoztunk, hogy a kukoricafeleslegből — mert több mint egy mázsával kevesebbet kell beadnom, mint számítottam — tovább javítom a disznókat. Már befogtam hízásra a beadásra, a háziszükségletre és a lányom lakzijára szánt sertéseket, örülök, hogy most még több kukoricám marad, tovább hizlalhatom a kocákat, kövérebbek lesznek, több zsírt adnak majd. Amikor kiszámítottuk, hogy milyen jelentős mennyiségű burgonyakedvezményt kaptunk, igen meglepődtünk, öttagú családomnak három hónapra való burgonyát jelent ez a többlet. A jövő héten már hozzá is látok a burgonyaszedéshez és még szedés közben teljesítem a beadást, hogy azután nyugodtan elvermelhessem az évi szükségletet és a többit meg eladjam a szabadpiacon. A napraforgó törését már megkezdtük. Bőséges, gazdag termés lesz abból is az idén, mint mindenből. Másfél hold napraforgót vetettem és erről több mint húsz mázsát takarítok be tisztán. A beadás ebből is több mint egy mázsával kevesebb. Napraforgóolajunk is lesz, a beadás csökkentéséből származó napraforgótöbbletért szappant kérünk a beváltóhelyen, így azután mindennel ellátjuk a háztartást. Ez a vasárnap, amikor a kedvezményről szóló rendelet megjelent, nemcsak az én családomban telt el számítgatással, így volt ezzel még számos berhidai parasztember. A községben jócskán termelünk burgonyát, kukoricát, napraforgót is. A múlt esztendő megtanított mindenkit, hogy a földnek meg kell adni, ami jár, hogy bő legyen a termés. Idén már sokkal bővebben jut mindenkinek szabadpiacra. Szinte üröm volt hallani, miként tervezgették az emberek, hogy gyorsan végzik el az őszi kapásnövények betakarítását, teljesítik beadási kötelezettségüket és a tíz százalékkal több felesleget szabadpiacra viszik, hogy iparcikkeket vásároljanak ellenértékéért. Mi, berhidai dolgozó parasztok arra törekszünk, hogy több élelmet juttassunk a szabadpiacra és bőségesebbé tegyük az ipari dolgozók élelmiszerellátását is. Katona Lajos, 17 holdas dolgozó paraszt Berhida — Tegnap egész nap szedtük a paradicsomot és a káposztát, hogy egy szekérre valót behozzunk a piacra — mondja Varga Boldizsár négyholdas alsónémedi dolgozó paraszt. — Este aztán, mikor kinyitottam a rádiót, örömmel hallottam, hogy szabadpiacra vihetjük a burgonyát is. Volt kiásva vagy két zsákra való, mondtam hát az aszszonynak, tegyük fel azt is a szekérre. Hát bizony, a nép állama most is megérezte, hol szorít a cipő. Éppen a napokban volt nálunk tanácsülés. Én és még néhány dolgozó paraszttársam megkérdeztük Kiss Pál tanácselnökünktől: ha már becsülettel eleget tettünk a burgonyabeadásunknak, miért ne hozhatnánk fel termésünkből a budapesti dolgozóknak is? Varga Boldizsár 20 mázsa burgonyát is felszed egy félholdról. 96 kilóval már teljesítette a beadását és a szükségletén kívül bőven jut a szabadpiacra. A már beadott burgonyából még javára is írnak, hiszen a most megjelent rendelet az ő burgonya-, kukorica- és napraforgóbeadását is csökkentette 10 százalékkal. Az erősebb burgonyafelhozatal a többi fővárosi csarnokban és elárusító helyeken is megmutatkozott. — Vasárnap reggel 40 mázsa burgonyát kaptam — mondja Éles Ferencné, a Tolbuchin körúti csarnokban, a 9008. számú Zöldség- és Gyümölcsáruda vezetője, örültek is a vevők a bőséges burgonyakészletnek. Sokan 10—20 kilót vásároltak. Hétfőn azonban már egész természetesnek vették, hogy az árudákban sokkal több a krumpli, mint az elmúlt napokban és most már 2—3 kilónál senki sem vett többet. Talán minden dolgozó érzését fejezte ki Földes Sándorné, a 166. számú Illatszerbolt dolgozója a Rákóczi téri csarnokban. — örülök, hogy ennyire megnövekedett a burgonyafelhozatal. Az elmúlt héten bizony egyszer-kétszer előfordult, hogy egyes helyeken éppen akkor nem lehetett krumplit kapni, amikor ráértem vásárolni. Márpedig a burgonya az én kis családomban fontos étel. Takács Pál dolgozó paraszt több burgonyát, kukoricát visz a szabadpiacra Vasárnap van, csendes a határ, de annál elevenebbek az utcák a Fejér megyei Jenő községben. A tanácsháza környéke a legnépesebb. Az irodában azt számolják, kinek-kinek mennyivel kevesebb jövedelemadót kell fizetnie az idén a 15 százalékos adócsökkentés nyomán. Takács Pál hét és félholdas gazdát is hívatták a tanácsházára. Azt tartják Takácsról ebben a faluban, hogy a község legelső gazdája. Szereti a földet, jó terméseredményeket ér el, sok állatot tart a háza táján. Úgy emlegetik, mint aki legjobban iparkodik a beadás teljesítésével, a legpontosabb adófizető. Az idei adóját is rendezte még az alkotmány ünnepe előtt. Mindamellett őt is érinti a 15 százalékos adócsökkentés. Antikor a tanácsházán azt hallja, hogy 460 forinttal több lesz a jövedelme az adócsökkentés révén, elégedetten veszi tudomásul. Takács Pál örül az adókedvezménynek, de miként szavaiból kiderül, a mai napon nem ez az egyetlen öröme. Kihúz a zsebéből egy újságot és a legújabb rendeletet mutatja belőle. »Az egyénileg gazdálkodó parasztok kukorica-, napraforgó- és burgonyabeadási kötelezettségének tízszázalékos csökkentéséről, valamint a gabonafélék és őszi termésű kapásnövények forgalmi korlátozásának megszüntetéséről.« — Nagyon helyesnek és igazságosnak tartom ezt a rendelkezést — mondja. — Most ugyanis, ha valamilyen terményből teljesítem beadásomat, nyomban szabadpiacra vihetem a feleslegemet. Nem kell másra várnom, azonnal pénzhez juthatok. Takács Pál ezután elmondta, hogy sok hozzá hasonló, igyekvő gazda van a községben, akik korán szántottak, korán vetettek, hogy minél hamarább betakarítsák terményeiket és teljesítsék beadási kötelezettségeiket. De nem vihették felesleges terményeiket nyomban a szabadpiacra, mert néhány hanyag gazda mindig elkésett a munkákkal, a beadással. Rájuk kellett várni. Ezek húzták vissza a legjobbakat is. Most azt tervezi Takács Pál, hogy két-három mázsa gabonát már a napokban elad a szabadpiacon, mert az asszony ruháravalót nézett ki magénak és neki is kellene egy jó bakancs. Jól jön a tízszázalékos csökkentés is: kukoricában például csaknem egy mázsát jelent ez. Lesz tehát pénz, vásárolhatnak Takácsék. A burgonyaszedéssel kapcsolatban ismét a rendeletre tereli a szót. A sógora Pesten dolgozik, keszonos a földalatti vasútépítőknél. Mindig szokott neki egyet-mást küldeni. Tavaly két mázsa burgonyát szánt a sógorának, de nem küldhette el nyomban a szedés és a beadás teljesítése után, mert várnia kellett a község szabadpiaci engedélyére. Most mindjárt a szedés után csomagolja és a beadás teljesítésével egyidőben el is küldi a pestieknek. De nemcsak Takács Pál készül a szabadpiaci árusításra, a városi dolgozók jobb ellátására, hanem a község valamennyi dolgozó parasztja. Növekedik a burgonyafelhozatal a budapesti piacokra A néhány napos esőzés és az ezt követő kedvező időjárás folytán megnövekedett a gyümölcs- és zöldségfelhozatal. Csúcsforgalmat bonyolítanak le a Nagyvásártelep dolgozói burgonyában. Míg kedden 35, szerdán 18, csütörtökön 31, pénteken 46, szombaton pedig 65 vagon burgonya érkezett a fővárosba — addig vasárnaptól hétfő reggelig nem kevesebb, mint 181 vagon burgonya érkezett fel az ország különböző részéből, a legtöbb Szabolcs megyéből. A burgonya szabadforgalma minden bizonnyaltovább érezteti majd hallását. Már a hét közepére még nagyobb felhozatalra lehet számítani. A burgonya szabadforgalma és a bőséges felhozatal mind az őstermelők, mind a kereskedelem dolgozói, mind pedig a vásárlók körében osztatlan örömet és megelégedést váltott ki. A pesterzsébeti pacsirtautcai piacon például rég nem látott forgalom volt hétfő reggel. Nagyon sok árut hoztak fel a pestkörnyéki őstermelők, főleg a dabasi járásból. Mondogatták is az erzsébetiek: »Igazi vidám vásár volt ma a Pacsirtán.« Élenjáró ipari patronázs-csoportvezetők budapesti értekezlete A budapesti nagyüzemek patronáló csoportjai már évek óta látogatnak el rendszeresen az ország egyes termelőszövetkezeteibe. Az ipari patronázs-mozgalomnak különösen nagy jelentősége van ma, amikor a kormányprogramm előterében a falu felemelése, a mezőgazdasági termelés fejlesztése áll. Ezért a budapesti nagyüzemek ipari patronázscsoportjainak vezetői vasárnap értekezletre jöttek össze, hogy megbeszéljék a termelőszövetkezetek időszerű kérdéseit. Hegedűs András földművelésügyi miniszter elvtárs beszámolójában ismertette a patronázs-csoportok feladatait a termelőszövetkezetek megszilárdításában. A beszámolóhoz számosan szóltak hozzá. Nágy Mihály, a MÁVAG patronáló-csoportjának vezetője elmondotta, hogy komoly segítséget adtak a monori járás termelőszövetkezeteinek Az értekezlet részvevői az eredmények felsorolásamellett rámutattak a hiányosságokra is. Egyik ilyen hiba a patronázs-csoportok munkájában — amint az adonyi járási pártbizottság küldötte rámutatott —, hogy a patronálok sokszor csak a termelőszövetkezet párttitkárával és az elnökkel beszélik meg a feladatokat. Nem kérik ki a dolgozók véleményét. Az értekezlet részvevői most mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a legjobb patronázs-csoportok eddigi munkájuk során szereztek, felhasználják saját munkájukban.