Népszava, 1953. december (81. évfolyam, 281-306. sz.)

1953-12-01 / 281. szám

im. DECEMBER 1, KEDD Fogadás az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért Piro Koci, az Albán Népköztársa­ság budapesti követe az albán nép nagy nemzeti ünnepe, felszabadulá­sának 9. évfordulója alkalmából va­sárnap este fogadást adott a margit­szigeti Nagyszállóban. A fogadáson megjelent Nagy Imre, a miniszter­­tanács elnöke, Dobi István, a nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Hegedűs András, a miniszter­tanács első elnökhelyettese, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Kristóf István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István al­tábornagy, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségé-­­nek titkára, Rónai Sándor, az ország­­gyűlés elnöke, Boldoczki János kül­ügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a mi­nisztertanács és az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyi­sége. Részt vett a fogadáson J. V. Andropov, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Huan Cen, a Kínai Nép­­köztársaság magyarországi nagykö­vete, s a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és számos tagja. Vasárnap országszerte járási és kerületi béketalálkozókat tartottak A magyar dolgozók vasárnap is­mét országszerte járási és kerületi béketalálkozókat tartottak. Pécsett a járás és Pécs város legjobb béke­­harcosainak találkozóját kultúrmű­sor nyitotta meg, amelyben a Pécsett tanuló koreai diákok énekkara is fellépett. Devecseri Gábor Kossuth­­díjas költő a békéről­ írott legszebb verseivel díszítve mondotta el be­szédét. Az amerikai imperializmus zsarnoksága alatt nyögő kubai nép képviseletében Trinidad Valdas tol­mácsolta békeharcos társainak üd­vözletét. Kecskeméten a járás és a város békeküldötteinek találkozóján több mint hatszáz békeharcos vett részt. Erdei Ferenc igazságügyminiszter beszéde után még több mint huszonöten szólaltak fel. Békésen is ünnepi díszbe öltözött a tanácsháza. A járási béketalálkoz­­zón Dégen Imre, a SZÖ­VOSZ főtit­kára emlékezett meg a Béke Világ­tanács munkájáról. A találkozón felszólalt Buratyusky, hazánkban ta­nuló lengyel ösztöndíjas is. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár feldíszített kultúrtermében a XI. kerület legjobb békeharcosai ta­lálkoztak. Kónya Albert, az oktatás­ügyi miniszter első helyettese be­szélt a békeharc jelenlegi állásáról, feladatairól. A szolnoki béketalálkozón Borbás Lajos, a MEDOSZ elnöke mondott beszédet. Felszólalt Pietro Pierelli olasz vendég is, aki az olasz béke­harcosok eredményeiről számolt be. Az ózdi béketalálkozón Kim Iun Jon, hazánkban tanuló koreai fiatal el­mondotta, hogy hazájában nagyszerű lendülettel indult meg a fegyver­­szünet után a békés építés. Budapesten vasárnap mintegy ötvenezer fiatal gyűjtötte a vas- és fémhulladékot A fővárosban vasárnap mintegy ötvenezer fiatal — általános, közep­es felsőiskolás és ipari tanuló — járta a házakat, kutatta a Duna partját, takarította a gyárakat és üzemeket. A vasárnapi lelkes gyűj­tés eredményeként egyetlen napon csaknem négyszáz tonna vas gyűlt össze a budapesti MÉH-telepeken. Nem pihentek a vasgyűjtő hónap utolsó vasárnapján az üzemek fia­taljai sem. A MÁVAG Mozdony- és Gépgyár fiataljai például vasárnap a déli órákig ismét több mint 120 tonna vasat gyűjtöttek. Vidéken is eredményes volt a va­sárnapi vasgyűjtés. A sztál­invárosi kohászati technikum brigádjai 1280 mázsa vasat gyűjtöttek. A fémgyűj­­tők közül különösen kitűnt ifj. Loy Árpád brigádja; vasárnap délig, túl­teljesítve vállalását, már 240 mázsa vasat gyűjtött. A technikum többi brigádjának gyűjtésével együtt a va­sárnapi eredmény 920 mázsa vas volt. A diósgyőri 100-as MTH ipari tanulóintézet fiataljai vasárnap csak­nem egy vagon vashulladékot gyűj­töttek. Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos állattenyésztési kongresszusa kormányozási feltételeivel foglalko­zott. Rámutatott, hogy a szovjet A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi osztályának két­napos állattenyésztési kongresszusa hétfő reggel kezdődött meg az építő­ipari dolgozóik Rózsa Ferenc Kultúr­­otthonában. A kongresszuson, ahol az állattenyésztés fejlesztésének, termelékenysége fokozásának kér­dését vitatják meg, számos külföldi tudós is részt vesz. Több tudós ér­kezett meg a Szovjetunióból, Len­gyelországból, Csehszlovákiából, Bul­gáriából és a Német Demokratikus Köztársaságból. A Szovjetunióból például V. M. Jugyin akadémikus, N. P. Rosztovcev, a mezőgazdasági tudományok doktora és N. A. De­midova, a biológiai tudományok dok­tora vesz részt a kongresszuson. A kongresszust Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus nyitotta meg, majd a külföldi küldöttek üd­vözlő beszédei után kezdetét vette a tanácskozás. Az első előadás címe: »Alkattani tanulmányok hosszú élettartamú teheneken«« volt, ame­lyet Csukás Zoltán írt. Az előadást vita követte. A hozzászólók elmon­dották: a kutatók célja az, hogy olyan teheneket tenyésszenek ki, amelyek egész életükön át állandóan és rendszeresen sok tejet adnak, ma­gas zsírtartalommal. A második előadást Baintner Ká­roly egyetemi tanár tartotta. Előadá­sában a tejhozam fokozásának fa­gazdaságok mintájára nálunk is mind szélesebb körben bevezették a folyamatos zöldtakarmányozást, az úgynevezett zöld futószalagot. Ezzel egyenletesebbé lehet tenni a takar­mányozást. Hangsúlyozta: a tejter­melés egyik akadálya, hogy nem ren­delkezünk elegendő fehérjetakar­mánnyal. Ennek a hiánynak a pót­lását nagyrészt a takarmányok jobb tartósítási módszerével, elsősorban savanyítással lehet elérni. Az értekezlet délutáni ülésén Schandl József, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja tar­tott előadást. Kimutatta, hogy a merinó-juhok jövedelmezőségét a nagy gyapjútermelésen kívül első­sorban az anyajuhai-­ tejelésének fo­kozásával lehet biztosítani. Az előadást számos hozzászólás követte. Sok külföldi tudós szólalt fel. Az értékes hozzászólásokat Schandl József köszönte meg. A kongresszus kedd reggel tovább foly­tatja tanácskozását. ★ Rusznyák István, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke hétfő este az Akadémián fogadást adott az Akadémia agrártudományi osztálya által rendezett állattenyésztési kon­gresszusra érkezett külföldi vendé­gek tiszteletére. Mongol hét Magyarországon Mongol hetet rendeznek hazánk­ban december 5 és 12-e között. Eb­ből az alkalomból a Nemzeti Szalon­ban »Mongólia mai élete« címmel dokumentációs kiállítást rendeznek. Több budapesti filmszínház tűzi műsorára a »Mongol Népköztársa­ság« című dokumentumfilmet, vala­mint a Szuhe Bátorról készített já­tékfilmet. Harminc budapesti és vi­déki kultúrotthonban előadást tar­tanak a Mongol Népköztársaságról. ­ A TERHES NŐK ÉS A KISGYERME­KES ANYÁK AZ AUTÓBUSZOK ELSŐ AJTAJÁN IS FELSZÁLLHATNAK. A Buda­­parti Városi Tanács közlekedési igazgató­ságához, valamint a Fővárosi Autóbusz­­üzem vezetőségéhez a dolgozóktól számos levél érkezett, amelyekben kérték, hogy a terhes nők és a kisgyermekes anyák az autóbuszokra az első ajtónál is felszáll­­hassanak. A Fővárosi Autóbuszüzem ve­zetősége ehhez hozzájárult és így hétfő­től, november 30-tól a fővárosban köz­lekedő autóbuszokra a terhes­nek és a fegyermekes anyák az elad ajtón át ta­g­ taníttatnak. Újfajta gépek a mezőgazdaságnak Mezőgazdaságunk további segítése érdekében a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban a jövő évben négy újfajta gép készítését kez­dik meg. A traktorvontatású fűkasza mintapéldányán már dolgoznak, hogy jövőre megkezdhessék sorozatgyártá­sát. A gép egyszerre négy méter szé­lességben vágja le a füvet és teljesít­ménye is körülbelül négyszerese a jelenleg gyártott lóvontatású fűka­száknak. Ugyancsak jövőre kezdik meg az árokásó eke gyártását, amely fél méter mélységű éss mint­egy 35 cm fenékszélességű árkot ás. A lánctalpas traktor teljesítményé­nek fokozottabb kihasználására az eddig gyártott háromvasú eke mel­lett jövőre ötvasú ekét is készítenek. A szovjet tapasztalatok felhasználá­sával keskeny sortávolságú vetőgép jx&Btepékiránya k is eaatracsalak vak­. 3 tt£PS2Atft A VILLAMOSENERGIA-GAZDÁLKODÁSRÓL írta: Kerényi A. Ödön, a nehézipari minisztérium villamosenergia iparigazgatóságának főmérnöke energetikusoknak kell segíteniük Pártunk Politikai Bizottságának a Központi Vezetőség előtt október 31-én megtartott beszámolója rá­mutatott: »Döntő feladatként kell előtérbe helyeznünk az áramkorlá­tozások mielőbbi megszüntetését.« A feladat megoldásában a népgazda­ság minden dolgozójának közre kell működnie: a villamosenergia terme­lésben és a villamosenergia fogyasz­tásnál foglalkoztatottaknak egy­aránt. Szinte kivétel nélkül min­den dolgozó közvetlen kapcsolatba kerül naponta ezzel a legszélesebb körben felhasznált energiafajtával. A villamosenergia-ipar dolgozói­nak — akik a zavartalan energia­­termelés elérésére törekszenek az erőművekben és az elosztó vállala­toknál — külön meghatározott nagy feladataik vannak a nehézségek le­küzdésében. A karbantartás gyors, kifogástalan minőségű elvégzésével, az üzemek­ termelésének biztonsá­gossá tételével kell gondoskodnak az erőművek legjobb kihasználásá­ról. Villamosenergiatermelő appa­rátusunk az elmúlt években jelen­tősen megnövekedett, de még na­gyobb mértékben emelkedett a fo­gyasztás, amely részben túl is ha­ladta a termelési lehetőségeket. A már épülőben levő új borsodi, sztá­­linvárosi, tiszalöki és más erőművek üzembehelyezésével a fogyasztói igé­nyek további fejlődésére tervszerűen felkészülünk. A jelenlegi helyzetben azonban helyes energiagazdálkodás­sal a legészszerűbben fel kell hasz­nálnunk a rendelkezésre álló vil­­lamosenergiát. Pártunk központi lapja, a Szabad Nép, november 15-én főbb vonalakban rámutatott a vil­­lamosenergia-ter­melés dolgozóinak a feladataira. Ebben a cikkben a villamosenergia-gazdálkodásnak­ azokkal a lehetőségeivel, tartalékai­val kívánok foglalkozni, amelyekkel a felhasználásnál, a fogyasztásban találkozhatunk, nevezett csúcsterhelési időszakában. Ennek megértéséhez tudni kell: a villamosenergia igénybevétele a nap­szakok egyes részeiben olyannyira megnövekszik, hogy az erőművek alig, vagy egyáltalában nem győzik a szükségletet kielégíteni. A mellé­kelt diagramm az országos hálózat­ban kooperáló erőművek napi ter­helésének alakulását mutatja a nap huszonnégy órájában. Jól látható, hogy éjjel aránylag kicsi a fogyasz­tás, reggel, a nappali üzemek meg­indulásakor megnő a terhelés és el­éri a délelőtti csúcsértéket. Ebéd­szünet táján visszaesik, majd sötéte­déskor, a világítás, valamint a munka befejezésével összefüggő for­galomnövekedés, a vllanyfőzők, ház­tartási eszközök és egyéb villamos­­készülékek tömeges bekapcsolása­ Számos lehetőség * az energia megtakarításra A termelt villamosenergiát az ipar és a magánfogyasztás használja fek Az erőművekben a képzett szakem­berek az üzembiztonság mellett nagy gondot fordítanak a gazdasá­gosságra is. A fogyasztás szerteágazó területén azonban gyakran nem ép­pen a legjobb munkamódszerekkel, a gazdaságosság követelményeinek meg nem felelő gépekkel használják a villamosenergiát. A megtakarítások jelentőségének felméréséhez tudnunk kell, hogy az ország legnagyobb szénfogyasztói: az erőművek. Ez érthető is, hiszen ma hatszázezer olyan gép dolgozik Ma­gyarországon, amelyet villanymotor hajt vagy amelynek segítségével az ipar hő formájában igénybe veszi a vi­llamosenergiát. Még nagyobb a háztartások száma, amelyek világí­tásra és egyéb célokra has­zn­álják a villamosenergiát. Azzal, hogy a fo­gyasztásban nem fektetnek meg­felelő súlyt a gazdaságosságra, az erőművekben egy-egy termelő gép­egység kiesése a termelésben közvet­lenül a fogyasztóknál jelentkezik. Az ország minden dolgozójának közös érdeke, hogy együttes erővel úrrá váljunk a nehézségeken. Min­denki jól tudja, hogy a villamosener­gia a termelés és a kulturális élet fontos pillére. Fokozottan kell hát törekednünk a fogyasztásban taka­rékosságra — és ami ennek na­gyon fontos része — az igénybevétel megfelelőbb elosztására. A villamosenergia gazdaságos fel­­használásának a lehetőségei éppoly szerteágazók, mint maga a fogyasz­tás. Sok energia vész kárba például üzemelnk­ben a motorok üresjárá­sával. Egyetlen tszlóerős motor egy órai felesleges járása 1,5—2 kilo­gramm szén elpazarlását jelenti. Sok pocsékolással jár az is, hogy nem mindig dolgoznak a legalkalmasabb technológiával az üzemekben. Ott is hasasornak sűrített levegőt, ahol ne­gyed-ötöd energiával, közvetlenül motorral is elvégezhetnék a munkát. Emellett sokszor elengedik a sűrített levegőt, ami a gondatlan karban­tartás miatt eltávozik a csővezeték hézagain. A kellő szabályozás és fel­ügyelet elmulasztásával sok drága villamosenergiát pazarolnak el nagy termikus­ berendezéseinknél, elektro­mos fűtésű olvasztókemencéinknél. Ezeknél a berendezéseknél a vil­lamosenergiával megtermelt hő egy része feleslegesen vész a levegőbe. Nem ritka látvány a felesleges vilá­gítás az üzemen kívüli gépeknél, be­zárt üzleteknél. Mindez azonban csak néhány kiragadott példa a hatalmas területről, amelyen megtakarítást kell elérnünk a villamosenergia­­fogyasztásban. A csúcsterhelés csökkentéséről Hatványozottan jelentkezik min-­ den pazarlás káros hatása az aroma- t szik legnagyezte átcézbenésee,­kár eléri a délutáni, illetve az esti maximális csúcspontot. Az éjszakai terhelés az utóbbinak csak mintegy 65—70 százaléka.­­ A gazdaságos villamosenergia­felhasználás fontos követelménye, hogy tehermentesítsük az említett csúcsterhelési időszakot. A csúcs­­terhelések idején rossz hatásfokú, öreg erőművekkel, ipari törpe erő­művekkel is kénytelenek vagyunk energiát szolgáltatni a hálózatba. Ez nagy szénáldozattal jár, hiszen a korszerűtlen üzemek nagy mérték­ben fogyasztják a jó minőségű (tatai, dorogi stb.) szenet, így tehát közvet­lenül is megérezzük háztartásunk­ban a pazarlás káros hatását. Felmerül a kérdés: csökken­t­hető-e a csúcsterhelés? A világítási szükséglet természetszerűen jelent­kezik naponta azonos időpontban. Ezt feltétlenül ki kell elégítenünk. A közlekedési eszközök, így elsősorban a villamosvasút csúcsforgalma szin­tén olyan adottság, amelyet a meg­szabott munkakezdés miatt nem le­het más időszakra áttenni. Ennek el­lenére megoldhatjuk a problémát, mégpedig alaposan átgondolt, he­lyes üzemszervezési intézkedések­kel. Arra kell törekednünk, hogy áttegyük más időpontra, esetleg éj­szakára azokat az ipari művelete­ket, amelyek elvégzése nem okvet­lenül szükséges a villamoshálózat terhelése szempontjából kritikus órákban. Az üzemfejlesztés is szá­mos lehetőséget kínál az energia jelenleginél gazdaságosabb felhasz­nálására. Ehhez mindenekelőtt szükséges a gépek jobb kihaszná­lása. Egyes iparágak nagyfogyasztó gépeinél megfelelő tartalékokat kell teremteni, az anyagok előké­szítésére tartályokat, tárolókat kell beállítani. Ezek az üzemek ily módon járulhatnak a csúcsterhelés csökkentéséhez anélkül, hogy hát­rányt szenvednének a termelési kö­vetelmények teljesítésében. Jó kezdeményezések az energia gazdaságos felhasználására Minden dolgozó segíthet a maga területén népgazdaságunknak, hogy leküzdjük a nehézségeket. Arra kell törekednie, hogy üzemében, munka­helyén, sőt háztartásában is csökken­jen a csúcsidőben a fogyasztás. Ne várjuk szűklátókörűen a csökkentést a másik üzemtől, a másik fogyasztó­tól. Sose felejtsük el: ha gondatlan­ságunkkal zavart okozunk a szom­széd üzemben, vagy éppen az alap­­anyagi termelésben, ennek következ­ményeit nagyon rövid idő múlva megérezzük saját munkánkban és háztartásunkban is. Elsősorban a műszaki vezetők­­nekj átfak­trá*1 * művenetiksekj az áramszolgáltatás zavartalan-­­ságának biztosításában. De minden dolgozó nagy segítséget nyújt a ne­hézségek elhárításához, ha lekapcsol egy üresen forgó motort, eloltja a szükségtelenül égő villanykörtét vagy felhívja a figyelmet a munka­­területén található egyéb energia­pazarlásra. A lakásokban, a dolgo­zók otthonában is jócskán nyílik lehetőség a felesleges fogyasztás csökkentésére. Nagyon értékes kezdeményezések, önként vállalt intézkedések történtek már a villamosenergia gazdaságos felhasználására üzemeinkben. Minta­szerűen szervezték meg a csúcs­­csökkentést például a MÁVAG üze­meiben. Jó példát mutat a zagyva­ rónai ferroszilíciumgyár is, ahol a kemencék elektródáinak cseréjét a csúcsterhelés idejére tették, így ez alatt az idő alatt ezek a kemen­cék nem vesznek igénybe energiát. Ennek az egyetlen üzemnek az áramló gyász­tás­a egész Budapest köz­világítási fogyasztásának kétszere­sére rúg, így tehát egyetlen száza­léknyi árammegtakarítás itt fedezi egy kisüzem ellátását. Az üzem dol­gozói vállalták, hogy elérik ezt az egyszázalékos megtakarítást. Ce­mentgyárainkban is történt hasonló kezdeményezés: egyes üzemek a csúcsidőszakban állítják le a cement­­malmokat. Több kohászati üze­münkben a nagyterhelésű időszak­ban végzik el a hengerművek terv­szerű megelőző karbantartását. Számtalan további lehetőség kí­nálkozik még valamennyi iparág­ban. Szénbányászaink, akik a fo­kozott szénfogyasztásban a legköz­vetlenebbül érzik a helytelen vil­lamosenergiagazdálkodás hatását, maguk is hozzájárulhatnak annak megjavításához. Lehetővé teszik például nagy szivattyúmotorjaik csúcsidei leállítását, ha megfelelően karbantartják víztároló-»zsomp«-jai­kat és csúcsidőben összegyűjtik a vi­zet. Az elektroacélgyártásnál, a pa­pírgyártásnál is vannak ilyen lehető­ségek, sőt az utóbbi iparágban máris jó eredményeket értek el. Közös erővel, a szovjet példa követésével legyőzzük a nehézségeket A helyes energiagazdálkodás kö­telesség és egyben segítség az üze­meknek a Központi Vezetőség ha­tározatában megjelölt nagy felada­tok végrehajtásához. A lelkiisme­retesen karbantartott gépek például kevesebb energiát fogyasztanak, de ugyanakkor a TMK az üzem biz­tonságos, egyenletes termelésének is elengedhetetlen feltétele. A villamoserőművek és a többi üzem dolgozóinak közös erőfeszítésé­vel legyőzhetjük az utóbbi hetek­ben jelentkezett áramellátási ne­hézségeket. Ily módon biztosítjuk üzemeink zavartalan termelését és életszínvonalunk további emelését. Ehhez természetesen szükség van az üzemi pártszervezetek és a szak­­szervezeti szervek felvilágosító, ne­velő segítségére és arra, hogy a mű­szaki vezetők megismerjék a fel­adatok szervezeti és műszaki vonat­kozásait. . »A legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani anyaggal, ener­giával, pénzeszközökkel« — mutat utat a párt Központi Vezetősége. A szovjet példát kell követnünk ebben a tekintetben is. A Szovjetunióban annak idején következetes takarékos­sággal váltak úrrá a hasonló nehéz­ségeken. Nem kétséges, hogy a szov­jet tapasztalatok felhasználásával sikeresen oldjuk meg a f­eladatainkenl­esen­y tesszejárt is. )

Next