Népszava, 1954. január (82. évfolyam, 1-26. sz.)
1954-01-01 / 1. szám
954. JANUÁR 1, PÉNTEK Veselényi Ernő, a Karcagi Kísérleti Gazdaság vezető kutatója: A szikes talajok növénytermelésének egyes kérdéseiről A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről megjelent legutóbbi párt- és minisztertanácsi határozat a többi között fontos feladatként jelöli meg, hogy minél nagyobb területeket kapcsoljunk be a jövedelmezőbb mezőgazdasági termelésbe. Ezen a téren egyik legnagyobb gondot eddig a szikes talajokon történő növénytermelés és állattenyésztés okozta. Megkérdeztük Vezekényi Ernőt, a Karcagi Kísérleti Gazdaság vezető kutatóját, hogy válaszoljon e fontos feladat néhány problémájára. — Milyen munkával foglalkozott eddig a gazdaság és milyen eredményeket ért el a szikes talajokon történő termelés megjavításában? — Hazánkban mintegy 700.000 hold nehéz szikes talaj van, amelyen eredményes mezőgazdasági termelést még kedvező időjárás esetén is csak nagy hozzáértéssel, kellő tapasztalattal lehet folytatni. Igen fontos tehát a szikesek növénytermelésének megjavítása. A Karcagi Kísérleti Gazdaság 1947 óta dolgozik a szikesen való termelés megjavításán, hogy elsősorban a helyes agrotechnika kialakításával és a "jobb terméseredményt biztosító növények nemesítésével és meghonosításával segíthesse a mezőgazdasági termelést. 1947 óta már értünk el eredményeket. Előállítottunk egy szik és aszályt tűrő abrakhüvelyest, a borsónak egy új fajtáját — a »Karcagi« néven ismertté vált szegletes ledneket. Ezenkívül a szikes talajokra egyúj őszi búzafajta és egy új őszi árpafajta jelöltet is kikísérleteztünk. — Miben látja Vezekényi elvtárs a kísérleti gazdaság feladatait a most megjelent párt- és kormányhatározat után? — A párt- és a kormányhatározat közvetlenül megadja a feladatainkat, ami — úgy érzem — igen fontos része a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. Intézetünknek nagy segítséget nyújt kormányzatunk. Több millió forint beruházást kapunk s így rendelkezésünkre állnak majd a legszükségesebb építkezési, gépi és egyéb kísérleti felszerelések. Hozzákezdhetünk egy igen nagy jelentőségű munkához, a szikes legelők megjavításához. Nagyjelentőségű feladatnak tartom ezt, hiszen a szikes vidékeken az állattenyésztés, ezen belül is elsősorban a juhtenyésztés számára nagy lehetőségeket nyújt a megjavított sziki legelő. Emellett foglalkozunk még a magas terméseredményeket biztosító takarmánynövények kutató és nemesítő munkálataival is. Az egyik ilyen feladat a sziktűrő lucerna kitermelése és meghonosítása. A szikes földeken dolgozó parasztság sok olyan nyomorúságos esztendőről beszélhetne, amikor még a birkának sem volt mit enni a kopárrá vált, kiégett legelőkön. A takarmánynövények nemesítésével és a legelőjavítással az aszálynak és a sziknek ezt a régi átkát a jövőben a legkisebbre akarjuk csökkenteni. — Milyen növényféléket termelhetnek legeredményesebben az egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek szikes földeken? — Bizony nem közömbös számunkra, hogy a több százezer hold ’kiterjedésű szikes területen megfelelő termést biztosíthassunk. Nem nyugodhatunk bele a bizonytalan mezőgazdasági termelésbe. Ezért azt javaslom, vessenek például szudáni füvet vagy cukorcirkot, amelyek aszályos esztendőben is nagy termést adnak a szikesen, számottevően hozzájárulnak az állattenyésztés takarmányalapjának biztosításához, az átteleltetés gondjának leküzdéséhez. Ugyanígy termelhető a gazdaságunkban nemesített szegletes lednek, »a szikes mindenese«, amelynek magja kitűnő élelem, szénája vagy szalmája pedig nagyszerű szálastakarmány. Emellett mint pillangósnövény, jó nitrogéngyűjtő, tehát kiváló előveteménye az őszi kalászosoknak. — Milyen kapcsolatban vannak a kísérleti gazdaság kutatói a termelőszövetkezetekkel, a gyakorlati termelőmunkával? — Gazdaságunkat szinte minden nap felkeresik egyénileg dolgozó parasztok vagy termelőszövetkezeti tagok és tanulmányozzák azokat a módszereket, amelyeket a sziki gazdálkodásban alkalmazunk. A napokban például Törökszentmiklósról járt nálunk 32 egyénileg dolgozó paraszt, akiknek megmagyaráztuk, milyen növényeket termeljenek és elbeszélgettünk velük a leghasznosabb módszerekről is. Gazdaságunknak nagyüzemi bemutató céljaira több mint ezer hold föld áll rendelkezésére. Itt a kísérletek alapján legjobban bevált módszereket is bemutathatjuk. A látogatók közül legtöbben ezeket tanulmányozzák. — A karcagi Táncsics termelőszövetkezetben a tagokkal együtt is kísérletezünk a legjobb búzafajták termelésén és új trágyázási módszereken. Az a célunk, hogy a gyakorlat közvetlenül kapcsolódjék a kutatómunkához, hogy még eredményesebben dolgozhassunk a párt- és kormányhatározat ránk váró részének megvalósításáért. A csehszlovák dolgozók újévi üdvözlete a magyar kohó- és bányamunkásoknak A csehszlovák kohó- és ércbányák munkásainak szakszervezete — a kohászati szakszervezeten keresztül — az újév alkalmából forró testvéri üdvözletét küldi a magyar kohó- és bányamunkásoknak. LIEBMANN RÉLÁNÉ, az Adria Selyemszövő kétszeres sztahanovista szövőnője két gépén állandóan százszázalékos exportminőséget gyárt. 1954-es saját »külön terve«: még több tisztaselyem ruháravalóval megörvendeztetni dolgozó asszonytársait és még nagyobb keresettel a családot. OBRECZÁN ERNŐ, az alagi állami gazdaság munkaérdemrendes fejőgulyása 1953-ban a reá bízott 12 tehéntől 55.293 liter tejet fejt. 1954-re azt tervezi, hogy áttér a Steinman-féle négyszeri fejésre és tehenenként évi 5000 liter tejet juttat a városi dolgozóknak. TÍMÁR GYÖRGYIÉ a Budapesti MEDVE TIT LÁSZLÓ építészmér- Pedagógus Továbbképző Intézet ma- nők a Lakóterv DISZ-műtermének gyár nyelv tanszékének legfiatalabb tehetséges, fiatal irányítótervezője, szakfelügyelője. Sok szép terve van Most nősült. Reméli, hogy a lakás 1954-re. Ezek közül a legfontosabb építési Programm végrehajtása — nak azt tartja, hogy még jobban amelyből ő is eredményesen kiveszi megszerettesse tanítványaival édes részét — neki is lakást juttat 1954 anyanyelvünket, ben. NAGY GYULÁNÉ a Magyar Divatcsarnok bébi-osztálya legkedvesebb, legmosolygósabb eladónője. Két kívánsága van 1954-re: 1. •Mindig bőven legyen olyan áru az osztályon, amit a gyerekes mamák keresnek; 2. ne kelljen már soká társbérletben laknia. 700.000 forint jutalom az élenjáró vasutasoknak Most értékelték a vasútnál az őszitéli forgalom legjobb dolgozója és brigádja címért folytatott versenyt. A legjobb eredményt elért dolgozók, illetve brigádok között összesen 700.000 forint jutalmat osztottak ki. 3 NÉPSZAVA Hogyan foglalkozik az építőipari szakszervezet a dolgozók leveleivel Sok levél érkezik naponta a dolgozóktól a szakszervezetekhez. A levelezők írnak munkasikereikről, bírálják a gazdasági vezetőket, feltárják legsajátabb ügyeiket, nehézségeiket. Bátorítást, tanácsot, segítséget kérnek soraikban. A szakszervezetek sok tapasztalatot gyűjtöttek az utóbbi néhány év alatt a dolgozók leveleiből, amelyek elintézése immár mindennapi munkájukhoz tartozik. Az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezete is több ezer levelet kap évente tagjaitól. Várjon minek köszönhető, hogy az egyszerű munkások ezrei leveleznek szakszervezetükkel? Miért írnak eredményeikről, a hibákról, miért közlik nyíltan, őszintén életük fontos eseményeit? A levél a dolgozók bizalmának a jele A dolgozók szívesen fordulnak szakszervezetükhöz, mert bíznak abban, hogy ott figyelmesen tanulmányozzák javaslataikat, bejelentéseiket, panaszaikat és gyorsan, hozzáértéssel oldják meg azokat. Bíznak abban, hogy levelük eredménnyel jár és a szakszervezettől választ kapnak soraikra. A munkások bizalma nagy kitüntetés. A szakszervezet kötelessége, hogy nap nap után megfeleljen ennek a bizalomnak. Erre pedig kitűnő lehetőségeket nyújt a munkáslevelekben közölt problémák tanulmányozása és megoldása. A szakszervezet munkatársai pontos nyilvántartást vezetnek a levelekről. Ismerik az intézkedések módjait, a technikai és adminisztratív feladatokat. Mégis, lényegében nem gépies tevékenység ez, hanem emberekkel végzett munka, amely nagy szeretetet, lelkiismeretességet és politikai jártasságot követel. Hiszen a magánpanaszok nagy része is olyan jelzés, amely közérdekű dolgokra hívja fel a figyelmet. Segítségükkel meg lehet állapítani, hogyan gondoskodnak a dolgozókról, helyesen alkalmazzák-e a szocialista bérezés elvét, megtartják-e a törvényeket. Lefkovics Vilmos brigádvezető levele például a bírálat durva elfojtására vetett fényt. Megírta, hogy fegyelmi úton elbocsátották a 34/2-es Mélyépítő Vállalattól. A szakszervezet megvizsgálta a panaszát. Kiderült, hogy Lefkovics rendszeresen szóvátette az anyagellátás hibáit. Legutóbb is megbírálta az építésvezetőt, meg a főmunkavezetőt a cementadagolás rendszertelensége miatt. A rosszul szervezett munka következtében csökkent a brigád keresete. A bírálat után különböző ügyek címén fegyelmi elé citálták a brigádvezetőt, majd elbocsátották. A szakszervezet vizsgálata megállapította Lefkovics hibáit is, mégis fellépett a túl szigorú fegyelmi határozat ellen, amely valójában a dolgozók bírálatának elfojtására irányult. A vállalat kénytelen volt korábbi döntését megváltoztatni. Arról, hogy mennyi levél érkezik és milyen gyorsan, mennyire helyesen intézik el azokat, következtetni lehet arra is, milyen szoros a szakszervezet és a dolgozók kapcsolata, hogyan törődik a vezetőség a gondjaira bízott tagság mindennapi problémáival. A szakszervezet központjának különböző osztályain helyesen és gyorsan, íróik megelégedésére intézik el a levelek többségét. Nem egyszer hivatkoznak is erre a dolgozók, amikor újból írnak. Egressy Béla, az ajkai építkezés munkája így kezdi sorait: »Második levelemben is bizalommal fordulok a szakszervezethez...« És szóvátette a habarcskeverők panaszát: nem kaptak gumicsizmát, védőkötényt. A levélre hozott intézkedés azután még inkább meggyőzte a szakszervezet állandó segítőkészségéről. A szakszervezet vezetői a levelekből részletes képet alkothatnak a munkásokat érdeklő kérdésekről. Megismerhetik szükségleteiket, tájékozódhatnak hangulatukról. Mert a holt papír a munkások élő, eleven problémáit, megoldásra váró ügyeit tárja elébük. Minden attól függ, milyen hozzáértéssel elemzik, értékelik és általánosítják a különböző helyekről érkező levelek tartalmát. A köz- vagy magánérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálásának, elintézésének módja tehát fényt derít a szakszervezet egész tevékenységének fejlettségére. A munkások sokszor jelentkeznek nagy utánjárást igénylő problémákkal. És ilyenkor gyakran ütközik nehézségekbe panaszuk kivizsgálása, elintézése. Az is előfordul, hogy a mulasztásért felelős szervet nem lehet rögtön megállapítani. Máskor meg a bürokrácia gördít ezer akadályt az igazság kiderítése elé. Ezek az esetek még fontosabbak, mint az egyszerűek. Ekkor látják meg a levélírók, hogyan képviseli őket a szakszervezet, milyen állhatatosan harcol érdekeikért. Az önzetlen társadalmi munkások segítségével Erdei János sztahanovista brigádjának tagjai megírták, hogy a Béke Világtanács budapesti ülése tiszteletére indított versenyben megelőztek minden más brigádot. »Csodálkozva olvastuk az Építők Lapjában — írják — a minisztérium döntését, amely mégis a Petrezselyem-brigádot tette az élre.« A szakszervezet több mint két hónapig harcolt a brigád igazáért. Közben a minisztérium megerősítette első döntését és már le akarta az ügyet zárni. A szakszervezet azonban bebizonyította a minisztérium tévedését. A dolog azzal végződött, hogy a minisztérium munkaügyi főosztálya a brigádhoz írt levelében beismerte, hogy tévedett, hibát követett el. Nagyot nőtt ezzel a szakszervezet tekintélye Erdeiék szemében, hiszen bátran kiállt értük, erkölcsi elégtételt, szerzett nekik. A szakszervezetbe olyan nagyszámú levél érkezik, hogy gondos tanulmányozásuk, a közölt mulasztások felderítése nagyon sok utánjárást igényel. A központi apparátus természetesen képtelen saját erejéből ilyen nagy feladatot elvégezni, nincs módja minden levél helyszíni kivizsgálására. Fontos szerep vár ebben is a társadalmi aktivistákra. Különösen azokra, akik jól ismerik a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit, járatosak a bér- és munkaügyi kérdésekben. A bérosztály levelezési munkáját például rendszeresen segítik ilyen aktivisták. Párrai István, Túri József és mások munkaidejük után sok-sok órát töltenek a levelek kivizsgálásával. Ez nagy mértékben megrövidíti a dolgozók ügyes-bajos dolgainak intézését. Mindez azonban csupán kezdeti lépés még a növekvő igényekhez képest. A módszer fejlesztéséhez szükséges a társadalmi aktivisták széleskörű bevonása és főként az, hogy a többi osztály is hasznosítsa a bérosztály kezdeményezését, jó tapasztalatait. Rendszeres ellenőrzést , közvetlen hangú válaszokat A levelekben feltárt problémák sokáig foglalkoztatják a dolgozókat. Beszélnek róluk mindaddig, amíg meg nem oldják azokat. Éppen ezért a szakszervezet csak akkor tekintheti befejezettnek a levél intézését, ha meggyőződött: a vizsgálat alapján helyes intézkedés történt a kérdéses ügyben. Ehhez rendszeres ellenőrző munka szükséges. Súlyos hiba azonban, hogy a szakszervezet éppen ezt hanyagolja el. Az egyes osztályokon az a nézet alakult ki: »Ha nem oldották meg egy munkás panaszát, úgyis jelentkezik újból.« Ez a rideg, hivatali szemlélet megengedhetetlen; ahelyett, hogy közelhozná, eltaszítja a dolgozókat a szakszervezettől. Megtörténik, hogy míg a dolgozó levele a hivatalok között vándorol, ő más vállalathoz, más vidékre kerül és nem talál, vagy különböző akadályok miatt nem is keres alkalmat panasza továbbvitelére. Gyakoriak még a néhányszavas, rideg, »hivatalos hangú« válaszok. Ezek elriasztják a dolgozókat a levelezéstől, de távoltartják a szakszervezettől is. Wolf András például elpanaszolta, hogy véleménye szerint rosszul számolták a fizetését. Ám a kurta válaszlevél csak ennyit tartalmazott a tárgyról: »Bérét helyesen számolták el.« Meg is írta harmadszorra: »Erre a levelemre kérek rendes választ és többet nem bolygatom a szakszervezetet.« A válaszok a nevelés hathatós eszközeivé válhatnak, formálhatják, oktathatják a levelezőket, ha a szakszervezet minden lehetőséget felhasznál erre. Akkor azután tapasztalatokat, segítséget adhat levelezőinek a helyes állásfoglaláshoz is. A levelező a szak----------Elözhetetlen aktivista, egyszerű akta csupái megek hangja, probk nek benne. Amikor ej elbeszéli munkatársa, sikerrel járt a levele , új és új munkásrétegeket sorakoztat fel a szakszervezet mellé. A szakszervezet tehát a tömegekhez fűződő kapcsolatait erősíti, amikor egyik legfontosabb feladatának tekinti a levelezési munkát és még többet törődik a dolgozók problémáival, szeretettel neveli levelezőit. Kendernai János A Katolikus Papok Országos Békebizottságának újévi nyilatkozata Alkotmányunk kimondja a legfontosabb tételt: legfőbb érték az ember! Hitünk tanítása szerint is minden az emberért van ezen a világon, hogy az embert szolgálja, hogy az ember boldogulását elősegítse. És minél jobban felhasználja a világ dolgait az ember és minél tökéletesebben kifejleszti azokat értelmével, akaratával, munkájával, annál jobban megragyogtatja bennük és rajtuk keresztül az Isten gondolatát. Ami szebbé és jobbá teszi a világot és az ember életét, abban a békesség lelke van, az egyúttal az enyber békéjének nemes szolgálata is. Papi hivatásunk lényegéhez tartozik a békesség szolgálata, ezért segítünk mi is örömmel és lelkesen minden munkát és törekvést az új évben is, ami találkozik kormányunk békés akaratával és szándékaival. Erre az akaratra, erre a szándékra és egész népünk alkotó munkájára kérjük az új esztendő napján a mindenható Isten áldását. A Katolikus Papok Országos Békebizottsága