Népszava, 1954. január (82. évfolyam, 1-26. sz.)

1954-01-21 / 17. szám

NÉPSZAVA A szakszervezeti munka módszerei Hogyan dolgozik egy munkavédelmi bizottság műszaki csoportja? A Ruggyantaárugyár munkavédelmi bizottsága a legjobbak közé tartozik a vegyiparban. Holott Szilágyi György munkavédelmi felügyelő és a bizottság tagjai nem különleges emberek és nem is valamiféle vadonatúj módszerrel dolgoznak. Sikereik egyedüli magyarázata, hogy Szilágyi elvtárs helyesen szervezte meg a bizottságot. És a bizottság minden tagja becsülettel ellátja a reábízott feladatot. A SZOT határozata értelmében megalakította a bizottság négy csoportját. Az egyik a műszaki balesetelhárítással foglalkozik, a másik — az üzemegészségügyi — a társadalombiztosítási tanács és az üzemorvos segítségével harcol az egészséges munkakörülményekért. A harmadik csoport tagjai a balesetelhárítási oktatást ellenőrzik és szóval-írással, a felvilágosítás legváltozatosabb eszközeivel nevelik társaikat a balesetek megelőzésére. Végül: a munkajogi csoport ismerteti a dolgozók védelmére hozott rendeleteket és őrködik azok megtartásán. Lássuk, hogyan dolgozik a bizottság legfontosabb csoportja, a műszaki csoport? Mi módon kutatja fel a baleseti veszélyeket, miként ellenőrzi a havi munkavédelmi szemlék határozatainak végrehajtását? Mit tesz azért, hogy mind több munkavédelmi újítást szereljenek fel a gépekre és hogyan tanulmányozza a balesetek okait? A hattagú csoport olyan emberekből áll, akik napi munkájuk közben így vagy úgy, már eddig is tevékenykedtek a munkavédelemben. Dóra János, a csoport vezetője például régóta dolgozik a karbantartásnál. Egész nap járja a gyárat, így könnyűszerrel megfigyelheti, hol fenyeget baleset veszélye. Laár Endre a beruházási osztályon foglalkozik a munkavédelem problémáival. A csoportban ő mondhatja meg legpontosabban, milyen anyagi eszközök állnak rendelkezésre a munkavédelem javítása céljából. De a csoport másik négy tagja is a munkavédelemhez és a balesetelhárításhoz értő ember. Mégis, minden lelkesedésük és hozzáértésük ellenére keveset tehetnének, ha csak maguk dollgoznáttak. Hat ember az csak hat ember. A Ruggyantaárugyár viszont igen nagy és így nem juthatnának el mindenüvé. Munkájuk legfontosabb tanulsága, hogy ezt felismerve nem egymaguk dolgoznak. Naponta igénybe veszik a műhelyek és a szakszervezeti csoportok munkavédelmi felügyelőinek a segítségét. Mindegyiküknek megvan a »saját« műhelye, amellyel rendszeres kapcsolatot tart. Az ilyen műhelylátogatásokon hasznos dolgokat mondanak el nekik az aktivisták. Figyelmeztetik őket, hol fenyeget baleset és hol javítsanak a legsürgősebben. így tudta meg Dóra elvtárs, a csoport vezetője is Zsiga Ferenctől — a pneuüzem egyik munkavédelmi felügyelőjétől —, hogy több présgépen rossz a határkapcsoló, ami súlyos balesetet okozhat. A tömlőosztályon pedig arra figyelmeztették őket, hogy hibásak a ki- és begöngyölőgépek mágnesfékjei. És most már a műhelyek aktivistáinak a segítségével ellenőrzik a munkavédelmi szemlék határozatainak a végrehajtását is. Néhány hónappal ezelőtt még egyedül csinálta ezt Szilágyi elvtárs, az üb munkavédelmi felügyelője. Nem csoda, hogy nagyon nehezen ment neki. Most a műszaki csoportban is csak egy ember, Boros Ferenc a gazdája ennek a nagyon fontos munkának. Mégis könnyebben és eredményesebben folyik az ellenőrzés, mert megtalálta a legegyszerűbb és legjobb módját. Az egyes műhelyekre vonatkozó határozatokat kiadja az ottani aktivistáknak, akik így napról napra figyelemmel kísérhetik: felszerelik-e idejében a védőrácsot a gépre, megjavítják-e a szellőztetést stb. A műhelyek és szakszervezeti csoportok aktivistái szívesen végzik ezt, mert nekik is érdekük, hogy az üzemi szemlén megállapított hibák gyors helyrehozásával javuljanak a munkakörülmények. Mint láttuk, a műszaki csoport lényeges segítséget kap a műhelyek munkavédelmi aktivistáitól. De még így sem győzi, hogy egyforma súlylyal és egyszerre törődjék valamennyi feladattal a sok közül. Miként lehetséges hát, hogy mégis eredményesen dolgoznak? Úgy, hogy nem markolnak egyszerre túl sokat. Mindig megtalálják a legfontosabb, az üzem munkavédelmi helyzetén leggyorsabban és legtöbbet javító feladatot. December végén és január elején például a baleseti veszélyek feltárása, valamint a legutóbbi szemlén hozott határozatok végrehajtása körül volt a baj. Érthető, hogy a műszaki csoport ezekre a teendőkre összpontosította minden erejét. Jelenleg a munkavédelmi újítások gyarapítása és a balesetek tényleges okainak felkutatása a legsürgősebb feladat. Ezen múlik, hogy csökken-e a balesetek száma vagy pedig növekszik. Nagy Géza és Kovács István, a műszaki csoport tagjai ezért a csoport megbízásából, az utóbbi napokban sokat foglalkoztak a munkavédelmi újításokkal. Átnézték a múlt évben benyújtott, de még be nem vezetett újításokat. Megállapították, hogy jónéhányat közülük már régen el kellett volna készíteni. Arra is rájöttek azonban, hogy a vállalat nagyon csekély öszszeggel díjazza a munkavédelmi újításokat, amivel elkedvetleníti az újítókat. A csoport más tagjai a balesetek tanulmányozását kezdték meg egy mérnök segítségével. Hasznos tapasztalatokat szereztek ők is. Megállapították, hogy a balesetek leggyakoribb oka: a dolgozó elesik vagy rázuhan valamilyen tárgy. A munkások és a műszakiak meghallgatása után most már »csak« azt kell megállapítaniok, hogy műhelyenként milyen megelőző intézkedések szükségesek: a gondosabb nevelés, a veszélytelenebb szállítás-e vagy pedig nagyobb rend a közlekedési útvonalakon. ★ így dolgozik a Ruggyantaárugyár munkavédelmi bizottságának egyetlen csoportja. A műszaki csoport munkája persze csak elenyészően kis része az egész bizottság tevékenységének. De nem akármilyen része. A másik három csoport is hasonlóan működik. Az aktivistákra támaszkodva azután mind sikeresebben hajthatja végre feladatait az egész bizottság. És ebben — miként a műszaki csoport munkájából is láthattuk — nincs semmi ördöngösség. Amelyik munkavédelmi bizottság pedig még nem így dolgozik — minden különösebb megerőltetés nélkül követheti őket K. Gy. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Készülődés a III. pártkongresszusra Régi hagyomány már nálunk, hogy nagy eseményekre jobb munkával készülünk, így vagyunk most a Magyar Dolgozók Pártja III. kongreszszusával is. Mindenki becsületesen végzi munkáját , a téli idők ellenére is szép eredményeket érünk el. Soroksári javítóműhely építkezésünkön Dégi István ötfőnyi kubikosbrigádja a fürdő és mosdó alapozási munkálatait végzi. A földmunkákon az erős fagy ellenére a legutóbbi napokban 181 százalékot értek el. Előzőleg már két kubikosbrigád hagyta abba ezt a földmunkát a nagy fagy miatt. Ám a Dégi-brigád bebizonyította, hogy a hidegben is lehet dolgozni és jó munkát végezni. A már felfalazott épületek külső pakolását azonban nem lehet elvéni, a Fémbútorgyár dolgozói ezúton kérjük az Ózdi Kohászati Művek dolgozóit: segítsenek nekünk, hogy mi is hozzájárulhassunk a kormányprogramm végrehajtásához, hogy ne kényszerüljünk az Ózdról szállított hibás anyagok miatt selejtet gyártani. Az elmúlt hónapokban sokkal nagyobb mennyiségben kezdtük meg azoknak a csöveknek a gyártását, amelyekből különböző bútorok: kórházi ágyak, hajóágyak, gyermekágyak, éttermi asztalok, székek és egyebek készülnek. Azokból az abroncsokból azonban, amelyeket az utóbbi hónapokban Ózdról kaptunk (70X2-es, 60X2-es), nem tudunk jó minőségű csöveket hajlítani. Az abroncsok túl kemények, rétegesek, a szabványoknak sem felelnek meg. Több szülő is szóvátette már üzemünkben, milyen felületesen és roszszul látja el feladatát a MOKÉP filmszolgálat. Kovács István elmondotta például, hogy december 27-én boldogan vitte kisfiát a megyei kultúrotthonba, a meghirdetett mesefilmvetítésre. — Már előre örültem, milyen örömet szerzek majd kisfiamnak ?— mondotta. — Annál nagyobb volt azonban a csalódásom, gézni több fokkal a fagypont alatt. Az építésvezetőség ezért az előregyártásra tért át. Az előregyártás folyamatosságához azonban kellő mennyiségű mintazsaluzásra volt szükség. Az építkezés dolgozói műszaki megbeszélést tartottak. A megbeszélés eredményeként Horváth János nyolcfőnyi ácsbrigádja vállalta, hogy a mintazsaluzásokat elkészíti. Vállalásukat teljesítették is, 194 százalékot értek el és hogy határidő előtt átadhassuk az épületeket, hétfőn már két műszakban kezdtük meg a munkát, így készülnek dolgozóink a III. pártkongreszszusra. Eglmayer Ede, 31/3. Mélyépítő Vállalat három-négy centiméterrel keskenyebbek az előírtnál. A legutóbbi szállítmányból még most is 15 mázsa hever felhasználatlanul, mert nem tudjuk megmunkálni. A rossz nyersanyag feldolgozása sok bajjal és többletmunkával jár, ami bizony meglátszik a fizetésünkön is. MEO-nk több esetben felhívta az Ózdi Kohászati Művek figyelmét ezekre a hibákra, de a mai napig sem javult a minőség. Most közvetlenül az Ózdi Kohászati Művek dolgozóihoz fordulunk: vigyázzanak, hogy előírt keménységű és méretű abroncsot szállítsanak. Csakis így tudunk mi is szép, selejtmentes bútorokat készíteni. Teres György minőségi ellenőr, Fémbútorgyár Mesefilm helyett ugyanis bemutatták a csecsemőápolásról készített mozgóképet, amely természetesen egyáltalán nem szórakoztatja a gyermekeket. Sajnos, nem ez az első eset, hogy más filmet vetítenek, mint amit ígértek. Egy alkalommal szintén mesefilmet hirdettek. Ráadásul csak az utolsó pillanatban kaptuk meg a filmet, így még a próbavetítésre sem volt idő. Legnagyobb megrökönyödésünkre mese helyett egy táncosnő művészetét láthattuk a vásznon. Az ilyen filmek véleményünk szerint nem kis gyermekeknek valók. Tudjuk mindannyian, hogy a gyermekek mennyire fogékonyak és milyen hatással van reájuk egy-egy film. Nem mindegy tehát, hogy mit vetítünk nekik. A mellett a tény mellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az ilyen esetek milyen csalódást váltanak ki a gyermekekből. Úgy érzik, hogy a szülők becsapták, félrevezették őket. Szeretnénk, ha a MOKÉP filmosztálya a jövőben gondosabban válogatná meg a filmeket, mert hanyag munkájával csalódást okoz a gyermekeknek és felesleges bosszúságot a szülőknek. Borbély Gyuláné Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Köszönjük, ellenőr elvtárs! Az elmúlt hét egyik reggelén sűrű pelyhekben hullott a hó. A villamosok és autóbuszok nehezen közlekedtek és én korábban indultam el hazulról, mint szoktam. Már reggel félhatkor a Thököly útnál voltam. Azután a 44-es villamossal utaztam a Bosnyák térig, hogy ott átszálljak a 24-es buszra. A megállónál hatalmas tömeg várakozott. A 24-es busz azonban nem jött. Néhányan már türelmetlenkedtek, ami érthető, nem akartak elkésni a munkából. A 7-es busz végállomásánál a szolgálatot teljesítő indító ellenőr, Sós Ferenc látva a sok türelmetlen utast, segítségünkre sietett. Egy 47-es jelzésű üres autóbusz közeledett arrafelé. Sós elvtárs leállította az autóbuszt és megbeszélte a vezetővel, valamint a kalauzzal, hogy —tekintettel a körülményekre — »különjáratként« vigyenek el bennünket munkahelyünkre. A gépkocsivezető és kalauznő szívesen álltak rendelkezésünkre. Nem is tudom elmondani, milyen jól esett és főként milyen jól jött ez a gyors intézkedés. Egyik dolgozótársammal a munka befejezése után meg is látogattuk az ellenőrt, Sós Ferenc elvtársat és megköszöntük elvtársi segítségét. Csikás Iván Budapesti Porcelángyár Nyílt levél az Ózdi Kohászati Művek dolgozóihoz . Lelkiismeretes, gondos munkát várunk a MOKÉP-től 2 1954. JANUÁR 21. CSÜTÖRTÖK A MAGYAR FÖLD KINCSEI Új növények a láptalajokon Írta: Porpáczy Aladár Kossuth-díjas, a mezőgazdasági tudományok doktora A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat — a többi közt — azt is kimondja, hogy meg kell kezdeni mintegy 170.000 holdnyi láptalaj hasznosítását. Ehhez a tervet december végéig ki kell dolgozni. Hazánkban főként a Hanságban, valamint Nagyberek, Sárrét és Nagyecsed környékén vannak ilyen táptalajok. Ezeken a területeken rendkívül sok a talajban a növényi eredetű anyag — a humusz — és így kellő vízellátás mellett gazdagon fizetnek, ha megfelelő növényeket termelnek rajtuk. A talaj megjavításának a módja az állandó, jó vízellátás. A láptalajok vízátbocsátó képessége ugyanis igen nagy, de szárazság idején gyorsan elpárolog a nedvesség. A láptalaj nem raktározza hosszabb időre a vizet. Kísérletek bizonyítják, hogy homokos talajon, például nyolcszázalékos víztartalom mellett sem hervadnak el a növények, a lápvidéken azonban már ötven százaléknál alacsonyabb víztartalom mellett is megkezdődik a növények hervadása. Éppen ezért ha jó szántófölddé akarjuk a láptalajokat alakítani, nem elég gondoskodnunk a víz lecsapolásáról, vagy a víztelenítésről. Amenynyiben nem biztosítunk megfelelő módon és állandóan vizet, könnyen elhordja a szél a kiszáradt humuszréteget, és a talaj tönkremegy, elsivatagosodik. A szárazabb és szelesebb tavaszi napokon — amikor még nem alakult ki összefüggő növénytakaró a földeken — gyakran látunk sötét, füstszerű porréteget a Hanság felett is. A száraz humuszt kapja fel és sepri tova a szél. Sokszor bizony egész homokhegyek rakódnak le az értékes talajrészecskékből, szemléltetően példázva, hogy milyen nagy szükség van a láptalajok állandó vízellátásának biztosítására. Eddigi gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a talaj tulajdonságai könnyen lehetővé teszik a jó vízellátás megteremtését. Elegendő, ha háromszáz méterenként öntözőcsatornákat húzunk, mert ilyen távolságról is átszivárog a víz az altalajba és nyirkosan, nedvesen tartja a közbeeső területeket. Az átszivárgás miatt nem fenyeget a kilúgozódás vagy a talaj lemosódásának a veszélye sem. A láptalajok azután olyan terméssel hálálják meg a fáradságot és a csatornázás költségeit, amilyet sokan merészségnek tartanának elképzelni is. A táptalajok hasznosításának nagyon fontos követelménye, hogy megfelelő növényeket termeljünk rajtuk. A fertődi kísérleti gazdaságban is kutatunk olyan növények után — és új fajtákkal is kísérletezünk —, amelyek kitűnően megfelelnek a lápvidékre. A főnövények elsősorban a takarmány és az ipari növények — a répa, zöldségféle, kender, — de mint eddigi kísérleteink igazolták, eredményesen termelhetünk különféle fűszer-, gyógy-, valamint illóolajat tartallmazó növényeket is. Jó eredményeket értünk már el egy fontos illóolajos növényféle, a borsosmenta termelésében. A borsosmenta olaja nagymennyiségű mentholt tartalmaz, amelyet a kozmetikai- és a cukrásziparban, de főként a gyógyászatban használnak. A menthol érzésteleníti a bőrt és fertőtlenít, azonkívül erősen fokozza az epekiválasztódást is. Egy 1931-ben Párizsban tartott nemzetközi kongreszszus megállapította, hogy dús olajtartalmú és jó minőségű borsosmentát csak aránylag magas vízállású, humuszban gazdag, laza talajon termelhetünk, amennyiben, sok a napsütés is a tenyészidő alatt. Ez biztosítja a növény erőteljes növekedését és lombosodását, ami az olajtermelés fő feltétele. A borsosmenta már régen meghonosodott növény hazánkban. A múltban azonban elsősorban külföld számára termeltünk szárított mentalevelet, olajgyártásunk jóformán alig volt. Pedig olyan lehetőségeink vannak, amilyenekkel kevés ország dicsekedhet. Tőzeges eredetű táptalajainkon például a borsosmenta terméshozama jóval felülmúlja a száz mázsát holdanként. És míg a főbb borsosmentatermelő országokban 0.2—0.35 százalék között mozog a növény olajtartalma, addig nálunk könnyűszerrel elérhetjük a 0.35—0.40 százalékos mentaolajtartalmat is. A táptalaj ilyen irányú hasznosításával nemcsak gazdaságosan termelhetjük ezt a rendkívül fontos növényt, hanem a belső szükségletek ellátása mellett külföldre is szállíthatnánk és drága valutát kaphatnánk érte. Az illóolajos növényeknél, különösen a borsosmentánál húsz-harminc százalékkal növelhetjük az olajtartalmat az aratási kokszak helyes megválasztásával is. Mint kísérleteink mutatják, a menza illóolajtermelése napi ingadozást mutat. Sötétben az olajtartalom állandóan csökken, viszont nappal — délelőtt tíz és délután hat óra között — éri el a legmagasabb fokot. Ezért gondosan kell ügyelni arra, hogy lehetőleg ezekben az órákban arassák ezt a növényt. A borsosenentán kívül hasonló eredményt érhetünk el több más fontos gyógynövénynél is. A múlt évben például húsz holdnyi területen termeltünk holdanként 34 kilogramm zöldkaporolajat — bár jobb vízellátással többet is elérhettünk volna. Még ez a mennyiség is felülmúlta azonban várakozásunkat. Ugyanígy termelhetjük a táptalajokon a zellert vagy az igen fontos szívgyógyszert szolgáltató Digitalis Lanatát, az úgynevezett gyapjas gyűszűvirágot is. A magyar föld drága kincsei ezek a gyógynövények. Most az a feladatunk, hogy e növények termelésének a fokozásával és hozamaik növelésével is gazdagítsuk hazánkat. A PROPAGANDISTA januári száma gazdag tartalommal jertent meg. Az első cikk a mezőgazdaság fejlesztésének néhány elvi kérdéséről ózól. Megvilágítja, miért követeli meg e Központi Vezetőcégnek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata az egész nemlet erőfeszítéseit. Ezután kifejti, hogy miért a mezőgazdaság fejlesztése az a fő feladat, amelynek sikeres végrehajtása biztosítja népünk életszínvonalának emelkedését A továbbiakban részletezsen foglalkozik azzal: mi az elvi tartalma a párt és kormány ama célkitűzésének, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett jelentősen segítjük az egyéni parasztgazdaságok termelésének emelkedését. »Az értéktöbblet-elmélet a marxi politikai gazdaságtan sarkköve« című cikk a politikai gazdaságtan tanfolyamok propagandistáinak munkáját segíti. Ismerteti, hogy miért az értéktöbblet-elmélet felfedezése Marx legjelentősebb alkotása, majd részletesen megvilágítja, hogy Marx e tanítása hogyan válik a munkásosztály éles harci fegyverévé a kizsákmányolás ellen folyó harcában. »A párton belüli demokrácia fejlesztése állandó feladatf című cikk a pártonbelüli demokrácia lényegének ismertetése során konkrétan elemezi azt a fejlődést, amelyet a kollektív vezetés, az alulról jövő bírálat fejlesztése terén elértünk, majd rámutat arra, milyen feladatok állanak a pártszervezetek előtt a demokratizmus, azért tömegkapcsolatainak továbbfejlesztése, a centralizmus elvének érvényesítése terén. »Lenin: Az államról clmü előadásának néhány módszertani tanulsága« címü cikk rendkívül hasznos segítség propagandistáink előadókészségének fejlesztéséhez. Sokoldalúan elemzi Lenin előadását és s példa alapján teszi érthetőbbé, mennyire fontos a propagandában a fogalmak világos megmagyarázása, az előadás egyszerűsége, az elmélet és gyakorlat helyes kapcsolatának megteremtése és a helyes történeti szemlélet érvényesítése. Ez a cikk minden oktatói forma propagandiatájának ígért tanulságos. Közli a lap Révai József elvtárs, a Társadalmi Szemle 1993. október—novemberi számában megjelent »Harcban az új feladatok megvalóuításáért« című cikkéből «it a fejezetet, amely választ ad arra: a mezőgazdaság fejlesztése miért felel meg a munkásosztály létérdekeinek. Igen fontos cikke a lapnak a kulákság korlátozásáról szóló írás, amely elősegíti azt, hogy a propagandisták helyesen igazodjanak el abban: ki a kulák. Jobban megértsék pártunknak a kulákság korlátozására irányuló politikáját, a falu kizákmányolói ellen folyó harc feladatait. A politikai iskolákon ás párttörténeti tanfolyamokon sok helyen nem értették elég jól: a »Minden hatalmat a szovjeteknek!« jelszó változását milyen történelmi körülmények tették szükségessé és mi a tartalma e jelszónak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fejlődésének különböző szakaszaiban. Egy cikk ezekre a kérdésekre adja meg a választ. »Az OSZDMP prágai konferenciájának szerepe az új típusú pártért vívott harcban« címmel közölt írás a likvidátoroknak a pártból történt kiűzése okait és körülményeit, az egységes, bolsevik típusú párt megteremtéséért folyó harc fontos szakaszát ismerteti. A lap ezenkívül több fontos, a Pártpropaganda Irányításával, a propagandisták módszereivel foglalkozó cikket közöl. Ilyenek: »Pártbizottságaink a Központi Vezetőség propagandamunkáról szóló határozatának végrehajtásáért.« »Jobb munkát a politikai iskolákon.« »Az útmutató helyes felhasználása nélkülözhetetlen a propagandista felkészüléséhez.« »A gyöngyösi járási pártoktatók háza segíti a propagandistákat.« »Egy szemináriumi vitavázlat története.« »Amire fel kell figyelnie a dorogi járási pártbizottságnak.« »Mit olvasson a propagandista?« címü rovatban a lap A. J. Visinszkij: Párbeszédek, Segédanyag az SZKP története tanulmányozásához. Gorkij: Békáért és demokráciáért című munkákat ismerteti. Közli egy propagandista hozzászólását a »Hogyan végezze munkáját az ellenőr« című cikkhez. A Propagandista most megjelent száma hasznos segítője lesz a propagandistáknak, valamint a pártszervezeteknek oktatási munkájukhoz.