Népszava, 1954. április (82. évfolyam, 77-102. sz.)

1954-04-25 / 98. szám

1954. ÁPRILIS 25. VASÁRNAP Szilárdítsuk meg a bérfegyelmet a vasiparban Az utóbbi hónapokban a vasipari üzemekben komoly hibák merültek fel a bérekkel kapcsolatban. Ezek legfőbb oka az volt, hogy egyes vezetők helytelenül értelmeztek és rosszul hajtottak végre egy sor rendelkezést, amelyek pártunk határozatai és kormányunk új programmja nyomán születtek, a dolgozók életszínvonalának emelése és a bérfegyelem megszilárdítása érdekében. A másik oka pedig az volt, hogy a szakszervezeti, a minisztériumi és üzemi szervek nem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy az életszínvonal emelését csakis jó minőségű munkával, a termelékenység állandó emelésével érhetjük el, semmikép sem a bérek és normák lazításával. A felvilágosító munka gyengeségéből is fakadt tehát a vállalati szervek bizonytalansága: nem tudtak szilárdan ellenállni az indokolatlan bérköveteléseknek. Különösen súlyos hiba volt, hogy gyakran egyes üzemi szakszervezeti vezetők — helytelenül értelmezve a népjólét emelésének programmját — megalkuvó módon e követelések élére álltak. Egyes gazdasági vezetők pedig — a kormányprogrammal ellentétben — a bérek lazításával akarták az életszínvonalat emelni. Mindez odavezetett, hogy például az első negyedévben a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemekben több millió forinttal túllépték a béralapot. Milyen módon igyekeztek egyes üzemekben lazítani a béreket? Több helyütt önkényesen kategóriamódosításokat hajtottak végre. Helytelen kategóriaváltoztatások történtek például az RM Szerszámgépgyárban, ahol a fúrási és gyalusmunkák egy részét feljebb sorolták. Nagyon sok üzem pedig sürgetően kéri a minisztériumtól a kategóriamódosítást — a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár például hatszáz munkánál. A normaidők megváltoztatása is a bérfegyelem lazulásához vezetett. Egyes vállalatok igazgatói egyenesen normalazításra utasítják a munkaügyi szerveket. A Láng Gépgyár kovácsműhelyében a dolgozók az egyik normát kifogásolták. A vállalat igazgatója is támogatta őket, mondván: »Pár forinttal több bér nem gátolhatja egy nagyértékű turbina elkészítését.« A normások megállapították, hogy a melegítéssel eltöltött időt is leszámítva, igen kevés az eltérés az eddig végzett munkáktól, mégis erre a normára 1.4 szorzószámot állapítottak meg. Sok helyen a művezetők is támogatják a normalazítási törekvéseket. Ugyancsak a Láng Gépgyár kovácsműhelyében a főorsó kovácsolásánál a műszaki norma 65 perc volt s erre 1.32-es szorzószámot állapítottak meg, tehát, a norma 86 percre nőtt. A kovácsok még ezt is kévéselték, arra hivatkoztak, hogy a gömbölyítés nincs rajta a normafelvételi lapon és a művezető csatlakozott hozzájuk. A normás végül is még húszperces időt adott erre a munkára. Az ellenőrző időméréseknél kiderült, hogy a gömbölyítési műveletet a kovácsok kihagyják s hogy egy darab főorsót körülbelül 27—30 perc alatt kovácsolnak, míg a norma — 106 perc. A Magyar Felvonógyárban 1953. július 3-tól 1954. február 9-ig a műszaki normákat különböző indokolásokkal 79 esetben változtatták és ezek 90 százaléka a normaidő növekedésével járt. A vállalat mindezt azzal próbálta indokolni, hogy azért kellett a normákat változtatni, mert a dolgozók el akartak menni az üzemből. Teljesen helytelen, hogy egyes üze- mekben a bérfegyelem semmibe- ks vevése árán akarják a munkafegyel- met megszilárdítani. Nyilvánvaló dolog, hogy jórészt éppen a törvényellenes norma- és kategóriaváltoztatások vezetnek a munkaerővándorláshoz. ] Az egyik üzem igazgatója a kovácsok kategóriáját és normáját változtatja meg helytelenül, a másik üzemben 1 más szakmunkásokét. S mindeköl-ben arra hivatkoznak, hogy nekik a szóbanforgó szakma a legfontosabb. Ám arra nem gondolnak, hogy éppen ilyen helytelen, törvényellenes izkedésekkel bérfeszültséget idéz- e elő az üzemek között és jórészt üli a munkaerővándorlást. Hi- : egyugyanazon munkát különemekben másként és másként 1 , i ymértékben elterjedt a vas- ' serf úgynevezett pótidők utal- x is. Ezzel szintén jelentő- 1 viszok a bérfegyelmet. Az *k .gépgyárban decemberhez 1 idő februárban 17 százalék- 1 . A az utalványozott pót- ' ?.dasa9-amagyaróvári Mező- '■ - • PJH'btyárban 1953 első tíz ' n.tg.n.,pec*11 órát, 1954 márciu- ' mint tizezer(/en hónapban több ■ ° ismert' M használtak fel pótig, mert az ür azért történhetett ;űszaki vezetői — elsősorban pedig a művezetők, akiknek kötelességük volna megvizsgálni, váljon ténylegesen jogos-e a pótidő — sokszor minden alaposabb indok nélkül aláírják az utalványokat. De nem kevésbbé felelős az üzemi bizottság is, mert nem figyelnek fel az ilyen súlyos hibákra és elmulasztják az ellenőrzést. Nagyon sok bért fizettek ki indokolatlan állásidők és különböző pótlékok címén is. Az Autóipari Trösztnél például — nagyrészt indokolatlanul — az állásidőkért fizetett bér augusztushoz viszonyítva decemberben háromszáz százalékkal, a pótlékok pedig harminc százalékkal emelkedtek. Az üzemek nagy részében elterjedt a mértéktelen túlóráztatás is. A nagymérvű túlóráztatás — mint például az RM Gépgyárban, ahol egyes munkásokkal még mindig 20—30 órát dolgoztatnak egyfolytában — arra vall: egyes vezetők nem értették meg pártunk határozatait, szembekerülnek kormányunk programmjával, amelynek legfőbb célja: a gondoskodás a dolgozó emberről. Nem veszik figyelembe azt sem, hogy jelentősen növekedtek dolgozóink kulturális igényei. S éppen ennek kielégítésében gátolják őket azok a vezetők, akik a terv akármilyen áron való teljesítésére törekednek. Nagymérvű a lazaság a műszaki és vezető adminisztratív dolgozók premizálásánál is. Az egyik legnagyobb hiba, hogy a műszakiak nagy része úgy véli: akár teljesítik a tervet, akár nem, a prémium »jár«. Holott a prémium, a munka jó elvégzéséért járó jutalom és nem állandó fizetés. A műszakiak egy része már a hónap közepén azon gondolkodik, hogyan lehetne megindokolni, hogy rajtuk kívül álló okok miatt maradtak el s így a minisztérium a prémium kifizetését (még béralaptúllépés esetén is!) engedélyezze. A minisztérium felelős azért, hogy az elbírálásnál sokszor felületes vizsgálat alapján nagyon elnézően engedélyezi a prémium kifizetését. Komoly hiba, hogy nem indokolják meg alaposan, ha mégis elutasítják egyes üzemek kérelmét. A norma- és bérlazítások, a sok pótidő, a rengeteg túlóra és a helytelenül kifizetett prémiumok következménye, hogy a vasiparban a termelékenység rendkívül visszaesett és ugyanakkor nőtt az olyan kifizetett bér, amely mögött nincs termelés. Nem engedhető meg, hogy az üzemekben egyes vezetők sok problémát csak béremeléssel akarnak megoldani ahelyett, hogy azt vizsgálnák, milyen műszaki intézkedéseket kellene tenni a zavartalan, egyenletes ütemű termelés biztosításáért. Feltétlenül szükséges, hogy mindenütt jól kidolgozott műveleti terveket és utasításokat készítsenek, hiszen ez az alapja a normák helyes megállapításának. Nagyon fontos e tekintetben a művelettervezők és a normálok jó kapcsolata. Az üzemi bizottságok és a munkaügyi szervek rendszeresen vizsgálják az üzem gazdasági mutatóinak (elsősorban az önköltség, a termelékenység, az átlagbér, a minőség és a selejt) alakulását. Már hónap közben ellenőrizzék a béralap felhasználását is. Ha hibát átnak, nyomban intézkedjenek, hogy időben elejét vegyék a béralaptúllépésnek. Szervezzék meg az üzemekben legjobb munkamódszerek elterjeszését, hiszen ezzel segíthetik a gazdagosabb termelést, jelentősen csökkenthetik a termékek önköltségét. Az állami fegyelem megszilárdításának fontos része a technológiai egyetem megtartása és megtartása, ami nélkül elképzelhetetlen a minőség állandó javítása. E tekinetben üzemi bizottságaink az eddigieknél sokkal tervszerűbb és következetesebb ellenőrzést végezzenek. ,nem szabad tűrni, hogy a nép vagyonával egyesek hanyagul gazdálkodjanak. Bárkit, aki bérlazítást vagy bércsalást követ el, vonják feelősségre és ha kell, állítsák bíróág elé. A szakszervezeti aktivistáknak vlágosan látni kell, hogy kormányunk programmjának megvalósításához eltétlenül szükséges a szilárd béregyetem megteremtése. Üzemi bizottságaink védjék meg az egyes demagógokkal szemben azokat a munkaügyi dolgozókat, akik pártunk határozatait és kormányunk programmját szem előtt tartva küzdenek a bérlazítások ellen. Maguk is arcoljanak minden bérlazítási törekéssel szemben és a dolgozók széles nyilvánossága előtt kíméletlenül lepezzék le a bércsalókat. Szakszervezeti központunknak most a legfonosabb feladata, hogy ebben a munkában fokozottan segítséget nyújtson az üzemek aktivistáinak. Varga János, a vasas-szakszervezet bérosztályának vezetője 8 Holnap kezdődik a II. Békekölcsön sorsolása A kecskeméti Katona József Színházban hétfő délután fél 4 órakor kezdik meg a II. Békekölcsön sorsolását. A négy napig tartó sorsoláson naponként arányosan elosztva 116.900 kötvényt húznak ki nyereménnyel, 82.170-et pedig törlesztéssel. A nyeremények összege 47,7 millió forint, a törlesztéseké több mint 16 millió. A sorsolás minden nap délután fél 4 órakor kezdődik és 7 órakor ér véget. Megjutalmazták a fémgyűjtésben élenjáró DISZ-fiatalokat és úttörőket Szombat délután ünnepélyes külsőségek között megjutalmazták a fémgyűjtésben élenjáró budapesti DISZ- fiatalokat és úttörőket. László György, a fővárosi tanács ipari osztályának helyettes vezetője adta át a 100—300 forintos pénzjutalmakat a vasgyűjtő hónap alatt legjobb eredményt elért ötven úttörő és DISZ- fiatalnak. Jutalmat kaptak még a legjobban gyűjtő pedagógusok, házfelügyelők és házkezelők is. Sokoldalú munka, egy cél: dolgozó népünk jobb ellátása Hogyan dolgoznak gépállomásaink a bő termésért Sok kérdés foglalkoztatja nap-nap után gépállomásainkat feladatuk végrehajtásában. A sokoldalú munka célja: harcolni a szocialista mezőgazdaságért, a több termésért, dolgozó népünk jobb ellátásáért. Gépállomásaink tennivalóinak különféle részleteiről naponta olvashatunk szemelvényeket a sajtóban. Az alábbiakban három megyei lapból közlünk részleteket a gépállomások munkájáról. A gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztok kapcsolatai A gépállomások és az egyénileg gazdálkodó parasztok kapcsolatával foglalkozik a Komárom megyei Dolgozók Lapja. A tavaszi munkák megkezdése óta a megye gépállomásai sokáig az országos verseny élén voltak. Az utóbbi időben azonban ezt a kitüntető helyet elveszítették. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a gépállomások nem kötöttek szerződést annyi egyénileg dolgozó paraszttal, hogy biztosították volna tavaszi tervük teljesítését. Az elmúlt évhez képest nagy ugyan a fejlődés, mert az idén kilencszáz dolgozó paraszt háromezer hold földjét szántják a traktorok. Oroszlányban és Környén kétszáz, Nagyigmándon 450, Banán 180 hold megmunkálására kötöttek szerződést a gépállomások egyéni termelőkkel. Ez azonban sokkal kevesebb, mint amennyire körültekintő munka mellett lehetőség volna. Ennek oka nagyrészt az, hogy a gépállomások szakembereitől nem kapják meg az egyéni termelők azt a szakmai útmutatást, amit joggal várnak. Sok helyütt a községi tanácsok is magukra hagyják a szakembereket. Kevés községről mondható el olyan példa, mint a kisbéri tanácsról. Kisbéren a tanács a termelési bizottsággal közösen előadások megtartására kérte fel a gépállomások szakembereit. Az agronómusok kisgyűléseken 10—15 dolgozó paraszttal beszélgetnek, vitatkoznak a gépi munka jelentőségéről, az új termelési módszerekről. Ez is hozzájárult, hogy a kisbéri gépállomás 346 hold földre kötött szerződést egyénileg dolgozó parasztokkal. Az iparból érkezett szakmunkások problémái ■ — Az iparból a gépállomásokra került szakmunkások problémáiról számol be a Somogyi Néplap. A gépállomások Somogy megyei igazgatósága az iparból a falura érkezett szakmunkások, mérnökök részére értekezletet tartott — írja a lap. A falura került ipari munkások elmondták, hogy örömmel jöttek a mezőgazdaságba és azt tapasztalták, hogy szívesen fogadták őket a gépállomások dolgozói. Horváth Róbert esztergályos a mernyei és Ambrus József esztergályos a karádi gépállomásról arról számolt be, hogy náluk a legjobb összhang van a régi és az új dolgozók között. Sok helyütt biztosították a szakmunkások részére a lakást és megkapták a háztáji földjüket is. Több gépállomás vezetősége azonban nem törődik az üzemből jött szakemberekkel. Bírálataikat nem fogadják el s engedik, hogy egyes dolgozók között féltékenységi hangulat legyen úrrá. Mészáros János esztergályost a kaposvári gépállomáson Vinszki János művezető a legrosszabb munkapadhoz osztotta be, hogy itt »lejárassa«. A termelési értekezletről pedig két társával együtt kiküldte azzal, hogy »ez rájuk nem vonatkozik«. A balatonkiliti gépállomáson Cár Gyula esztergályos szakképzettségét azzal akarták »kipróbálni«, hogy egy tengelyt adtak neki esztergályozásra, azonban a méretet nem közölték vele. Utána pedig azt hangoztatták, hogy nem ért munkájához. Igazán úgy akarták megnehezíteni az újonnan érkezők helyzetét, hogy amikor kijavítottak egy erőgépet, az olajozócsövet zsírral tömték be, így a csapágy nem kapott elegendő olajat és kiolvadt. Ezek az esetek arra figyelmeztetik a megyei igazgatóságot is, hogy ideje már behatóbban foglalkozni az iparból jött szakmunkások helyzetének megjavításával. Joggal várnak nagyobb megbecsülést a gépállomásoktól. A termelőszövetkezetek segítésének új módszereiről A gyenge termelőszövetkezetek segítésének új módszereiről ír a Veszprém megyei Népújság. A gépállomások eddig nem nagyon válogatták meg, hogy a körzetükbe tartozó különböző erejű termelőszövetkezeteknek milyen segítséget adnak. A kisebb és gyengébb tsz-eknél kevesebb volt a gépi munka, így a segítség is csak addig tartott, amíg a kevés munkát elvégezték. A gépállomások megyei igazgatósága most tervet dolgozott ki a 19 leggyengébb tsz hathatósabb segítésére. A segítés új formája azt célozza, hogy agépállomás szakemberei a gyengébb szövetkezeteket sokoldalúan támogassák. Az önálló agronómussal nem rendelkező szövetkezetekbe a területileg illetékes falusi agronómust huzamosabb időre irányítják, hogy segítse a jó munkaszervezést. A legjobb traktorosokat is ezekbe a szövetkezetekbe küldik, hogy kiváló minőségű munkával járuljanak hozzá a magasabb terméshozamok eléréséhez. A gépállomások igazgatói és vezető agronómusai személy szerint vállalják területük leggyengébb szövetkezetének patronálását és hetenként egy napot ott töltenek el. Havonta egyszer felkeresik a gyengébb szövetkezetét a gépállomás kiváló fizikai dolgozóiból alakult univerzális brigádok is. A gépállomások könyvelői havonként ugyancsak egy napot töltenek a gyengébb szövetkezet könyvelésének felülvizsgálásával és helyi könyvelők képzésével. Ugyanígy segítenek a gépállomások üzemgazdászai is a tsz-ek vezetőinek. . Kitüntették az állattenyésztésben jó eredményt elért kísérleti gazdaságok dolgozóit A földművelésügyi miniszter az állattenyésztés terén végzett jó munkájáért Hlobocsányi Antalt, a Szarvasi Kísérleti Gazdaság fejőjét, Kovács Lajost, a Keszthelyi Kísérleti Gazdaság bikagondozóját, Varga Antalt, a Sopronihorpácsi Kísérleti Gazdaság, Makai Ferencet, a Hosszúháti Kísérleti Gazdaság borszinevelőjét, Balaskó Antalt, a Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság, Farkas Györgyöt, a Keszthelyi Kísérleti Gazdaság fejősét, Nyitrai Terézt, a Keszthelyi Kísérleti Gazdaság fejőnőjét, Hérai Tibort, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársát, Janiga Antalt, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság állattenyésztőjét, dr. Kalapos Istvánt, a Hosszúháti Kísérleti Gazdaság igazgatóját és Kovács Lászlót, a Székkutasi Kísérleti Gazdaság állattenyésztőjét »Kiváló állattenyésztő« jelvénnyel tüntette ki. A kitüntetett dolgozók pénzjutalomban is részesültek. A trolibusz- és autóbuszforgalomban vasárnap délelőtt 10 és 12 óra között korlátozások lesznek. A 70-es trolibusz a Kossuth Lajos-tér és a Murányi-utca között, a 71-es trolibusz a Balaton-utca és a Murányi-utca között, a 72-es trolibusz a MÁV-kórház és a Marx-tér között jár. A 20-as jelzésű autóbusz a Keleti pályaudvartól a Thököly úton, Hungária körúton, Róbert Károly körúton, Mautner Sándor utcán, majd tovább az eredeti útvonalán közlekedik NÉPSZAVA Több födémszerkezetet , olcsóbban, gyorsabban! fj rendszerrel készíti a lakóházak decegyártott födémszerkezeteit Jancsi József födémtartó-készítő brigádja a Hejőcsabai Cementgyárban. Az új módszer jelentősen meggyorsítja a gyártást és felére csökkenti a felhasznált anyag mennyiségét. Képünk az első elkészült födémtartók elszállításáról készült. (Hollenzer Béla — Magyar Fotó felvétele.) Az Országos Béketanács távirata a genfi tanácskozás részvevőihez Április 24. (MTI) Az Országos Béketanács táviratot intézett a hétfőn kezdődő genfi értekezlet részvevőihez. A távirat így hangzik: »A békét akaró magyar nép nevében köszöntjük az öt nagyhatalom és más érdekelt államok most kezdődő tanácskozását. A magyar nép — a világ békeszerető nemzeteinek sorában — reménységgel és várakozással figyeli az Önök munkáját. A berlini értekezlet megmutatta, hogy a tárgyalások útja olyan út, amelyen járva meg lehet oldani nemzetközi ellentéteket: egész szívünkkel kívánjuk, hogy Genf újabb jelentős előrehaladás legyen ezen az úton. Bár európai nép vagyunk, nem közömbös számunkra, hogy a világ bármely pontján veszélyeztetett-e a béke. Ezért óhajtjuk, hogy megoldódjanak az általános távolkeleti biztonság, az általános leszerelés, a koreai béke, a vietnami tűzszünet kérdései. A genfi értekezlettől népünk azt várja, hogy további eredményeket hozzon a békés együttműködésben, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásában. Arra kérjük Önöket: hatalmas felelősségük ismeretében kövessenek el mindent a béke biztosításáért, hogy népünk s a földkerekség minden népe bizalommal tekinthessen a jövő elé. Az Országos Béketanács távirata az Összindiai Béketanácshoz Az Országos Béketanács a következő táviratot küldte az összindiai Béketanácsnak az április 25-i »Ázsianapja« alkalmából: »A békeszerető magyar nép baráti üdvözletét küldi az indiai békeharcosok »Ázsia-napjára”. A nagy és erős indiai békemozgalom e napon kifejezésre juttatja a magyar nép követeléseit is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy közös törekvéseink győzni fognak. Meggyőződésünk, hogy a becsületes emberiség végre elérheti az ázsiai béke biztosítását.c . Szántó-Kovács emlékhét Hódmezővásárhelyen. A Hódmezővásárhelyen rendezett Szántó-Kovács emlékhét során szombat délután emléktáblát lepleztek le a városi tanácsháza falán. Ebben az épületben ütközött össze hatvan évvel ezelőtt Hódmezővásárhely földnélküli népe az elnyomó rendszer pribékjeivel. Este a Békeszálló nagytermében ünnepi emlékestet rendeztek. Az ünnepi beszédet Borbás Lajos, a MEDOSZ országos elnöke, Csongrád megye képviselője tartotta.