Népszava, 1954. április (82. évfolyam, 77-102. sz.)

1954-04-25 / 98. szám

1954. ÁPRILIS 25. VASÁRNAP Szilárdítsuk meg a bérfegyelmet a vasiparban Az utóbbi hónapokban a vasipari üzemekben komoly hibák merültek fel a bérekkel kapcsolatban. Ezek legfőbb oka az volt, hogy egyes ve­zetők helytelenül értelmeztek és rosszul hajtottak végre egy sor ren­delkezést, amelyek pártunk határo­zatai és kormányunk új programmja nyomán születtek, a dolgozók élet­színvonalának emelése és a bérfe­gyelem megszilárdítása érdekében. A másik oka pedig az volt, hogy a szakszervezeti, a minisztériumi és üzemi szervek nem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy az élet­színvonal emelését csakis jó minő­ségű munkával, a termelékenység állandó emelésével érhetjük el, sem­­mikép sem a bérek és normák lazí­tásával. A felvilágosító munka gyengesé­géből­­ is fakadt tehát a vállalati szervek bizonytalansága: nem tud­tak szilárdan ellenállni az indoko­latlan bérköveteléseknek. Különö­sen súlyos hiba volt, hogy gyakran egyes üzemi szakszervezeti vezetők — helytelenül értelmezve a népjólét emelésének programmját — meg­alkuvó módon e követelések élére álltak. Egyes gazdasági vezetők pedig — a kormányprogrammal ellentét­ben — a bérek lazításával akarták az életszínvonalat emelni. Mindez odavezetett, hogy például az első negyedévben a kohó- és gép­ipari minisztériumhoz tartozó üze­mekben több millió forinttal túllépték a béralapot. Milyen módon igyekeztek egyes üzemekben lazítani a béreket? Több helyütt önkényesen kategó­riamódosításokat hajtottak végre. Helytelen kategóriaváltoztatások tör­téntek például az RM Szerszámgép­­gyárban, ahol a fúrási és gyalus­munkák egy részét feljebb sorolták. Nagyon sok üzem pedig sürgetően kéri a minisztériumtól a kategória­módosítást — a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár például hatszáz munká­nál. A normaidők megváltoztatása is a bérfegyelem lazulásához vezetett. Egyes vállalatok igazgatói egyenesen normalazításra utasítják a munka­ügyi szerveket. A Láng Gépgyár kovácsműhelyében a dolgozók az egyik normát kifogásolták. A válla­lat igazgatója is támogatta őket, mondván: »Pár forinttal több bér nem gátolhatja egy nagyértékű tur­bina elkészítését.« A normások meg­állapították, hogy a melegítéssel el­töltött időt is leszámítva, igen kevés az eltérés az eddig végzett munkák­tól, mégis erre a normára 1.4 szorzó­számot állapítottak meg. Sok helyen a művezetők is támo­gatják a normalazítási törekvéseket. Ugyancsak a Láng Gépgyár kovács­műhelyében a főorsó kovácsolásánál a műszaki norma 65 perc volt s erre 1.32-es szorzószámot állapítottak meg, tehát, a norma 86 percre nőtt. A kovácsok még ezt is kévésel­ték, arra hivatkoztak, hogy a gömbölyí­­tés nincs rajta a normafelvételi la­pon é­s a művezető csatlakozott hozzájuk. A normás végül is még húszperces időt adott erre a mun­kára. Az ellenőrző időméréseknél kiderült, hogy a gömbölyítési műve­letet a kovácsok kihagyják s hogy egy darab főorsót körülbelül 27—30 perc alatt kovácsolnak, míg a norma — 106 perc. A Magyar Felvonógyár­ban 1953. július 3-tól 1954. február 9-ig a műszaki normákat különböző indokolásokkal 79 esetben változtat­ták és ezek 90 százaléka a normaidő növekedésével járt. A vállalat mind­ezt azzal próbálta indokolni, hogy azért kellett a normákat változtatni,­­ mert a dolgozók el akartak menni az üzemből. Teljesen helytelen, hogy egyes üze-­­ mekben a bérfegyelem semmibe- ks vevése árán akarják a munkafegyel-­­ met megszilárdítani. Nyilvánvaló do­­­­log, hogy jórészt éppen a törvényelle­­­­nes norma- és kategóriaváltoztatások­­ vezetnek a munkaerővándorláshoz. ] Az egyik üzem igazgatója a kovácsok­­ kategóriáját és normáját változtatja­­ meg helytelenül, a másik üzemben 1 más szakmunkásokét. S mindeköl-­­­ben arra hivatkoznak, hogy nekik a­­ szóbanforgó szakma a legfontosabb. Á­m arra nem gondolnak, hogy éppen ilyen helytelen, törvényellenes­­ izkedésekkel bérfeszültséget idéz- e elő az üzemek között és jórészt­­ üli a munkaerővándorlást. Hi- : egyugyanazon munkát külön­­­emekben másként és másként 1 , i ym­értékben elterjedt a vas- ' serf úgynevezett pótidők utal-­­ x is. Ezzel szintén jelentő- 1 viszok a bérfegyelmet. Az *­k .g­épgyárban decemberhez 1 idő februárban 17 százalék- 1 . A az utalványozott pót- ' ?.dasa9-amagyaróvári Mező- '■ - • PJH'bt­yárban 1953 első tíz ' n.tg.n.,pec*11 órát, 1954 márciu- ' mint tizezer(/en hónapban több ■ ° ismert' M használtak fel pót­­ig, mert az ür azért történhetett ;­űszaki vezetői — elsősorban pedig a művezetők, akik­nek kötelességük volna megvizsgálni, váljon ténylegesen jogo­s-e a pótidő — sokszor minden alaposabb indok nélkül aláírják az utalványokat. De nem kevésbbé­ felelős az üzemi bi­zottság is, mert nem figyelnek fel az ilyen súlyos hibákra és elmulasztják az ellenőrzést. Nagyon sok bért fizettek ki indo­kolatlan állásidők és különböző pót­lékok címén is. Az Autóipari Tröszt­nél például — nagyrészt indokolat­lanul — az állásidőkért fizetett bér augusztushoz viszonyítva december­ben háromszáz százalékkal, a pótlé­kok pedig harminc százalékkal emel­kedtek. Az üzemek nagy részében elter­jedt a mértéktelen túlóráztatás is. A nagymérvű túlóráztatás — mint például az RM Gépgyárban, ahol egyes munkásokkal még mindig 20—30 órát dolgoztatnak egyfolytá­ban — arra vall: egyes vezetők nem értették meg pártunk határozatait, szembekerülnek kormányunk pro­­grammjával, amelynek legfőbb célja: a gondoskodás a dolgozó emberről. Nem veszik figyelembe azt sem, hogy jelentősen növekedtek dolgo­zóink kulturális igényei. S éppen ennek kielégítésében gátolják őket azok a vezetők, akik a terv akár­milyen áron való teljesítésére töre­kednek. Nagymérvű a lazaság a műszaki és vezető adminisztratív dolgozók premizálásánál is. Az egyik legna­gyobb hiba, hogy a műszakiak nagy része úgy véli: akár teljesítik a ter­vet, akár nem, a prémium »jár«. Holott a prémium, a munka jó el­végzéséért járó jutalom és nem állandó fizetés. A műszakiak egy része már a hónap közepén azon gondolkodik, hogyan lehetne meg­indokolni, hogy rajtuk kívül álló okok miatt maradtak el s így a mi­nisztérium a prémium kifizetését (még béralaptúllépés esetén is!) engedélyezze. A minisztérium felelős azért, hogy az elbírálásnál sokszor felületes vizsgálat alapján nagyon elnézően engedélyezi a prémium ki­fizetését. Komoly hiba, hogy nem indokolják meg alaposan, ha mégis elutasítják egyes üzemek kérelmét. A norma- és bérlazítások, a sok pótidő, a rengeteg túlóra és a hely­telenül kifizetett prémiumok követ­kezménye, hogy a vasiparban a ter­melékenység rendkívül visszaesett és ugyanakkor nőtt az olyan kifize­tett bér, amely mögött nincs terme­lés. Nem engedhető meg, hogy­ az üze­mekben egyes vezetők sok problé­mát csak béremeléssel akarnak meg­oldani ahelyett, hogy azt vizsgálnák, milyen műszaki intézkedéseket kel­lene tenni a zavartalan, egyenletes ütemű termelés biztosításáért. Feltét­lenül szükséges, hogy mindenütt jól kidolgozott műveleti terveket és uta­sításokat készítsenek, hiszen ez az alapja a normák helyes megállapí­tásának. Nagyon fontos e tekintet­ben a művelettervezők és a normá­lok jó kapcsolata. Az üzemi bizott­ságok és a munkaügyi szervek rend­szeresen vizsgálják az üzem gazda­sági mutatóinak (elsősorban az ön­költség, a termelékenység, az átlag­­bér, a minőség és a selejt) alakulá­sát. Már hónap közben ellenőrizzék a béralap felhasználását is. Ha hibát átnak, nyomban intézkedjenek, hogy időben elejét vegyék a bér­alaptúllépésnek. Szervezzék meg az üzemekben l­egjobb munkamódszerek elterjesz­­ését, hiszen ezzel segíthetik a gazda­­­gosabb termelést, jelentősen csök­­kenthetik a termékek önköltségét­. Az állami fegyelem megszilárdítá­­sának fontos része a technológiai egyetem megtartása és megtart­­­ása, ami nélkül elképzelhetetlen a minőség állandó javítása. E tekin­­etben üzemi bizottságaink az eddi­­gieknél sokkal tervszerűbb és követ­­kezetesebb ellenőrzést végezzenek. ,nem szabad tűrni, hogy a nép va­­gyonával egyesek hanyagul gazdál­kodjanak. Bárkit, aki bérlazítást vagy bércsalást követ el, vonják fe­­elősségre és ha kell, állítsák bíró­ág elé. A szakszervezeti aktivistáknak vl­­ágosan látni kell, hogy kormányunk programmjának megvalósításához eltétlenül szükséges a szilárd bér­­egyetem megteremtése. Üzemi bi­­zottságaink védjék meg az egyes demagógokkal szemben azokat a munkaügyi dolgozókat, akik pártunk határozatait és kormányunk pro­­grammját szem előtt tartva küzde­­nek a bérlazítások ellen. Maguk is arcoljanak minden bérlazítási törek­­éssel szemben és a dolgozók széles nyilvánossága előtt kíméletlenül lep­­ezzék le a bércsalókat. Szakszerve­­zeti központunknak most a legfon­­osabb feladata, hogy ebben a mun­­kában fokozottan segítséget nyújtson az üzemek aktivistáinak. Varga János, a vasas-szakszervezet bérosztályának vezetője 8 Holnap kezdődik a II. Békekölcsön sorsolása A kecskeméti Katona József Szín­házban hétfő délután fél 4 órakor kezdik meg a II. Békekölcsön sorso­lását. A négy napig tartó sorsolá­son naponként arányosan elosztva 116.900 kötvényt húznak ki nyere­ménnyel, 82.170-et pedig törlesztés­sel. A nyeremények összege 47,7 millió forint, a törlesztéseké több mint 16 millió. A sorsolás minden nap délután fél 4 órakor kezdődik és 7 órakor ér véget. Megjutalmazták a fémgyűjtésben élenjáró DISZ-fiatalokat és úttörőket Szombat délután ünnepélyes külső­ségek között megjutalmazták a fém­gyűjtésben élenjáró budapesti DISZ- fiat­alokat és úttörőket. László György, a fővárosi tanács ipari osz­tályának helyettes vezetője adta át a 100—300 forintos pénzjutalmakat a vasgyűjtő hónap alatt legjobb ered­ményt elért ötven úttörő és DISZ- fiatalnak. Jutalmat kaptak még a legjobban gyűjtő pedagógusok, ház­­felügyelők és házkezelők is. Sokoldalú munka, egy cél: dolgozó népünk jobb ellátása Hogyan dolgoznak gépállomásaink a bő termésért Sok kérdés foglalkoztatja nap-nap után gépállomásainkat feladatuk végrehajtásában. A sokoldalú munka célja: harcolni a szocialista mező­­gazdaságért, a több termésért, dol­gozó népünk jobb ellátásáért. Gép­állomásaink tennivalóinak különféle részleteiről naponta olvashatunk szemelvényeket a sajtóban. Az alábbiakban három megyei lapból közlünk részleteket a gépállomások munkájáról. A gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztok kapcsolatai A gépállomások és az egyénileg gazdálkodó parasztok kapcsolatával foglalkozik a Komárom megyei Dol­gozók Lapja. A tavaszi munkák megkezdése óta a megye gépállomá­sai sokáig az országos verseny élén voltak. Az utóbbi időben azonban ezt a kitüntető helyet elveszítették. Ez elsősorban annak a következmé­nye, hogy a gépállomások nem kö­töttek szerződést annyi egyénileg dolgozó paraszttal, hogy biztosították volna tavaszi tervük teljesítését. Az elmúlt évhez képest nagy ugyan a fejlődés, mert az idén kilencszáz dolgozó paraszt háromezer hold földjét szántják a traktorok. Orosz­lányban és Környén kétszáz, Nagy­­igmándon 450, Banán 180 hold meg­munkálására kötöttek szerződést a gépállomások egyéni termelőkkel. Ez azonban sokkal kevesebb, mint amennyire körültekintő munka mel­lett lehetőség volna. Ennek oka nagyrészt az, hogy a gépállomások szakembereitől nem kapják meg az egyéni termelők azt a szakmai út­mutatást, amit joggal várnak. Sok helyütt a községi tanácsok is magukra hagyják a szakembereket. Kevés községről mondható el olyan példa, mint a kisbéri tanácsról. Kis­béren a tanács a termelési bizott­sággal közösen előadások megtar­tására kérte fel a gépállomások szak­embereit. Az agronómusok kisgyűlé­­seken 10—15 dolgozó paraszttal be­szélgetnek, vitatkoznak a gépi munka jelentőségéről, az új terme­lési módszerekről. Ez is hozzájárult, hogy a kisbéri gépállomás 346 hold földre kötött szerződést egyénileg dolgozó parasztokkal. Az iparból érkezett szakmunkások problémái ■ — Az iparból a gépállomásokra került szakmunkások problémáiról számol be a Somogyi Néplap. A gép­állomások Somogy megyei igazgató­sága az iparból a falura érkezett szakmunkások, mérnökök részére értekezletet tartott — írja a lap.­­ A falura került ipari munkások el­mondták, hogy örömmel jöttek a mezőgazdaságba és azt tapasztalták, hogy szívesen fogadták őket a gép­állomások dolgozói. Horváth Róbert esztergályos a mernyei és Ambrus József esztergályos a karádi gépállo­másról arról számolt be, hogy ná­luk a legjobb összhang van a régi és az új dolgozók között. Sok helyütt biztosították a szakmunkások részére a lakást és megkapták a háztáji földjüket is. Több gépállomás vezetősége azon­ban nem törődik az üzemből jött szakemberekkel. Bírálataikat nem fogadják el s engedik, hogy egyes dolgozók között féltékenységi han­gulat legyen úrrá. Mészáros Já­nos esztergályost a kaposvári gép­állomáson Vinszki János művezető a legrosszabb munkapadhoz osztotta be, hogy itt »lejárassa«. A termelési értekezletről pedig két társával együtt kiküldte azzal, hogy »ez rá­juk nem vonatkozik«. A balatonkiliti gépállomáson Cár Gyula esztergályos szakképzettségét azzal akarták »kipróbálni«, hogy egy tengelyt adta­k neki esztergályo­­zásra, azonban a méretet nem kö­zölték vele. Utána pedig azt hangoz­tatták, hogy nem ért munkájához. Igazán úgy akarták megnehezíteni az újonnan érkezők helyzetét, hogy amikor kijavítottak egy erőgépet, az olajozócsövet zsírral tömték be, így a csapágy nem kapott elegendő ola­jat és kiolvadt. Ezek az esetek arra figyelmeztetik a megyei igazgatóságot is, hogy ideje már behatóbban foglalkozni az iparból jött szakmunkások helyzeté­nek megjavításával. Joggal várnak nagyobb megbecsülést a gépállomá­soktól. A termelőszövetkezetek segítésének új módszereiről A gyenge termelőszövetkezetek segítésének új módszereiről ír a Veszprém me­gyei Népújság. A gép­állomások eddig nem nagyon válo­gatták meg, hogy a körzetükbe tar­tozó különböző erejű termelőszövet­kezeteknek milyen segítséget adnak. A kisebb és gyengébb tsz-eknél ke­vesebb volt a gépi munka, így a se­gítség is csak addig tartott, amíg a kevés munkát elvégezték. A gép­állomások megyei igazgatósága most tervet dolgozott ki a 19 leggyengébb tsz hathatósabb segítésére. A segítés új formája azt célozza, hogy a­­gépállomás szakemberei a gyengébb szövetkezeteket sokolda­lúan támogassák. Az önálló agronó­­mussal nem rendelkező szövetkeze­tekbe a területileg illetékes falusi agronómust huzamosabb időre irá­nyítják, hogy segítse a jó munka­­szervezést. A legjobb traktorosokat is ezekbe a szövetkezetekbe küldik, hogy kiváló minőségű munkával já­ruljanak hozzá a magasabb termés­hozamok eléréséhez. A gépállomá­sok igazgatói és vezető agronómusai személy szerint vállalják területük leggyengébb szövetkezetének patro­­nálását és hetenként egy napot ott töltenek el. Havonta egyszer felke­resik a gyengébb szövetkezetét a gépállomás kiváló fizikai dolgozói­ból alakult univerzális brigádok is. A gépállomások könyvelői havon­ként ugyancsak egy napot töltenek a gyengébb szövetkezet könyvelésé­nek felülvizsgálásával és helyi könyvelők képzésével. Ugyanígy se­gítenek a gépállomások üzemgazdá­szai is a tsz-ek vezetőinek. . Kitüntették az állattenyésztésben jó eredményt elért kísérleti gazdaságok dolgozóit A földművelésügyi miniszter az állattenyésztés terén végzett jó munkájáért Hlobocsányi Antalt, a Szarvasi Kísérleti Gazdaság fejő­jét, Kovács Lajost, a Keszthelyi Kí­sérleti Gazdaság bikagondozóját, Varga Antalt, a Sopronihorpácsi Kí­sérleti Gazdaság, Makai Ferencet, a Hosszúháti Kísérleti Gazdaság borszi­­nevelőjét, Balaskó Antalt, a Sopron­­horpácsi Kísérleti Gazdaság, Farkas Györgyöt, a Keszthelyi Kísérleti Gazdaság fejősét, Nyitrai Terézt, a Keszthelyi Kísérleti Gazdaság fejőnő­jét, Hérai Tibort, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munka­társát, Janiga Antalt, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság állattenyésztőjét, dr. Kalapos Istvánt, a Hosszúháti Kísérleti Gazdaság igazgatóját és Kovács Lászlót, a Székkutasi Kísér­leti Gazdaság állattenyésztőjét »Ki­váló állattenyésztő«­ jelvénnyel tün­tette ki. A kitüntetett dolgozók pénzjutalomban is részesültek.­­ A trolibusz- és autóbuszforgalomban vasárnap délelőtt 10 és 12 óra között korlá­tozások lesznek. A 70-es trolibusz a Kossuth Lajos-tér és a Murányi-utca között, a 71-es trolibusz a Balaton-utca és a Murányi-utca között, a 72-es trolibusz a MÁV-kórház és a Marx-tér között jár. A 20-as jelzésű autóbusz a Keleti pályaudvartól a Thököly­ úton,­ Hun­­gária körúton, Róbert Károly­ körúton, Maut­ner Sándor­ utcán, majd tovább az eredeti útvonalán közlekedik NÉPSZAVA Több födémszerkezetet , olcsóbban, gyorsabban!­ fj rendszerrel készíti a lakóházak decegyártott födémszerkezeteit Jan­csi József födémtartó-készítő brigádja a Hejőcsabai Cementgyárban. Az új módszer jelentősen meggyorsítja a gyártást és felére csökkenti a felhasznált anyag mennyiségét. Képünk az első elkészült födémtartók el­szállításáról készült. (Hollenzer Béla — Magyar Fotó felvétele.) Az Országos Béketanács távirata a genfi tanácskozás részvevőihez Április 24. (MTI) Az Országos Béketanács táviratot intézett a hétfőn kezdődő genfi ér­tekezlet részvevőihez. A távirat így hangzik: »A békét akaró magyar nép nevé­ben köszöntjük az öt nagyhatalom és más érdekelt államok most kez­dődő tanácskozását. A magyar nép — a világ béke­szerető nemzeteinek sorában — re­ménységgel és várakozással figyeli az Önök munkáját. A berlini érte­kezlet megmutatta, hogy a tárgyalá­sok útja olyan út, amelyen járva meg lehet oldani nemzetközi ellen­téteket: egész szívünkkel kívánjuk, hogy Genf újabb jelentős előrehala­dás legyen ezen az úton. Bár euró­pai nép vagyun­k, nem közömbös számunkra, hogy a világ bármely pontján veszélyeztetett-e a béke. Ezért óhajtjuk, hogy megoldódja­nak az általános távolkeleti bizton­ság, az általános leszerelés, a koreai béke, a vietnami tűzszünet kérdései. A genfi értekezlettől népünk azt várja, hogy további eredményeket hozzon a békés együttműködésben, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásában. Arra kérjük Önöket: hatalmas felelősségük isme­retében kövessenek el mindent a béke biztosításáért, hogy népünk s a földkerekség minden népe bizalom­mal tekinthessen a jövő elé. Az Országos Béketanács távirata az Összindiai Béketanácshoz Az Országos Béketanács a követ­kező táviratot küldte az összindiai Béketanácsnak az április 25-i »Ázsia­­napja« alkalmából: »A békeszerető magyar nép baráti üdvözletét küldi az indiai békehar­cosok »Ázsia-napjára”. A nagy és erős indiai békemozgalom e napon kifejezésre juttatja a magyar nép követeléseit is. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy közös törekvé­seink győzni fognak. Meggyőződé­sünk, hogy a becsületes emberiség végre elérheti az ázsiai béke bizto­sítását­.c . Szántó-Kovács emlékhét Hód­mezővásárhelyen. A Hódmezővásár­helyen rendezett Szántó-Kovács emlékhét során szombat délután emléktáblát lepleztek le a városi ta­nácsháza falán. Ebben az épületben ütközött össze hatvan évvel ezelőtt Hódmezővásárhely földnélküli népe az elnyomó rendszer pribékjeivel. Este a Béke­szálló nagytermében ünnepi emlékestet rendeztek. Az ün­nepi beszédet Borbás Lajos, a MEDOSZ országos elnöke, Csongrád megye képviselője tartotta.

Next