Népszava, 1954. július (82. évfolyam, 154-180. sz.)

1954-07-01 / 154. szám

Népünk egészségének szolgálatában írta : dr. Szabó Zoltán, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke Immár harmadik éve tünteti ki kormányunk július 1-én a »Kiváló orvos« és »Érdemes orvos« megtisz­telő címével azokat az orvosokat, akik becsülettel és eredményesen szolgálják dolgozó népünk egészség­­ügyi ellátását. Harcolnak a betegsé­gek megelőzéséért, tudásuk és áldo­zatos munkájuk legjavát adva gyó­gyítják betegeiket. Falusi és városi körzeti orvosok, üzemorvosok, egye­temi klinikák professzorai és kór­házi főorvosok, rendelőintézeti szak­orvosok és vezetők, az egészségügyi igazgatás és a szakszervezeti munká­sok legjobbjai, idősebbek és fiata­labbak egyaránt ott vannak a kitün­tetettek sorai között. A kiváló és érdemes orvosi cím, a számos Kos­­suth-díj és kormánykitüntetés dol­gozó népünk, a párt és a kormány megbecsülésének és elismerésének beszédes bizonyítéka. A felszabadulás, a szocializmus építése megteremtette a feltételeket, hogy az orvostudomány és az orvo­sok a népet szolgálhassák, kutató és gyakorlati munkájuk gyümölcse a dolgozóknak érjen. Eredményeik né­hány tízezer kiváltságos helyett a tömegeknek biztosítanak magasabb színvonalú egészségügyi ellátást. Évről évre sokszorozódik azoknak az orvosoknak a száma, akik fel­ismerik, hogy a párt és a kormány a kutatólaboratóriumok­ban éppúgy, mint a kórházi kórtermekben vagy az üzemi és falusi rendelőikben az eredményes munkának hatalmas le­hetőségeit nyújtja. Látják mindezt és élnek a lehetőséggel. Arra törek­szenek, hogy a szocializmust építő társadalom új típusú, szocialista orvosai legyenek. Olyanok, akik nemcsak a határozatok és rendele­tek megszabta feladatokat teljesítik lelkiismeretesen, hanem maguk is keresik az újat és részt is vesznek kibontakoztatásában. A magyar orvosok az elmúlt évek során sok kiváló módszert vezettek be a betegségek megelőzésére és gyógyítására. Tevékenységük állami egészségügyi intézkedések és rende­letek hasznos alapjává vált. A rák- és szívbetegségek megelőző gondo­zása, az üzemorvosi munkakör ki­alakítása, a csecsemő- és gümőkóros halálozás elleni küzdelem nem utolsósorban annak köszönheti ered­ményeit, hogy a magyar orvosok összeforrtak népükkel. Világosan látják feladataikat és érzik felelős­ségüket a dolgozók egyre jobb egész­ségügyéért. Széleskörű mozgalom bontakozik ki a falusi lakosság egészségügyi ellátásának további fejlesztésére, amely ugyancsak bizo­nyítja, hogy az orvosok megértik, magukévá teszik és lelkesen követik e párt útmutatásait. Törekvéseikhez és munkájukhoz bőven szolgáltat buzdító példát ha­ladó elődjeik élete és munkássága. Azoknak élete és munkássága, aki­ket éppen az tett naggyá és haladóvá, hogy harcoltak a népet pusztító be­tegségek ellen, a dolgozó tömegek emberibb, egészségesebb életéért. Olyanok, mint Korányi Frigyes, a »magyar betegség«, a tüdővész el­leni küzdelem úttörője, vagy Sem­melweis Ignác, a haladó magyar orvostudomány egyik világszerte ismert büszkesége, akinek élete ab­ban a hősi küzdelemben telt el, ame­lyet a szülőanyák életéért vívott a közömbösséggel, a reakcióval, az elnyomással. A mai napon kitüntetett 30 kiváló és 70 érdemes orvos személyében a magyar orvosok ezrei kapják a párt és a dolgozó nép elismerését munká­jukért. Sikereik nem véletlenül szü­lettek. A kitüntetett orvosok nem véletlenül járják a magyar orvos­­tudomány haladó nagyjainak útját. Eredményeik forrása, hogy törekvé­seik egybeesnek a nép érdekeivel, feladataik eredményes megoldásához a dolgozó tömegek alkotómunkája biztosítja a feltételeket. Mindez azonban egyben kötele­zettséget is hárít a magyar orvo­sokra. Vájjon nyugodtan elmond­hatjuk, hogy már mindent megtet­tünk a betegségek megelőzésére, a legjobb, a legkorszerűbb gyógyítá­sért? Aki ismeri — mint ahogy az orvosok zöme jól ismeri — az ipari és mezőgazdasági üzemek egészség­­ügyi helyzetét, a rendelőintézetek és a beteggyógyintézetek munkáját, tudja, hogy még bőven akad tenni­való. A munkavédelem és baleset­elhárítás megszervezésében az üzem­orvosokra és a falusi körzetorvosokra sok fontos feladat hárul. Komoly segítséget nyújthatnak a munka­­védelmi és szociális beruházások ter­vezésénél, közreműködhetnek a párt és a kormány egészségügyi határoza­tai hiánytalan megvalósításában. A rendelőintézetek, a kórházak és a klinikák­ szakorvosai is hozzájárul­hatnak a dolgozók jobb egészség­­ügyi ellátásához, ha alaposan tanul­mányozzák az ipari és mezőgazda­­sági ártalmak okait, segítenek ezek megszüntetésében, kidolgozzák a megelőzés és a gyógykezelés legmeg­felelőbb módszereit. A falu általános közegészségügyi helyzetének további javítása is szerteágazó feladatokat ró az egész­ségügyi dolgozókra. Az orvosoknak és közvetlen munkatársaiknak, a védőnőknek és szülésznőknek oroszlánrészt kell vállalniuk a falusi lakosság általános egészségügyi kultúrájának emelésében, a nevelő és felvilágosító munkában. Az orvosok és általában az egész­ségügyi dolgozók csak úgy végezhe­tik munkájukat valóban eredménye­sen, ha messzemenő, széleskörű tár­sadalmi támogatást kapnak. És ebből természetesen nem hiányozhat a munkások legnagyobb tömegszerve­zeteinek, a szakszervezeteknek se­gítsége sem. Hiszen a szakszerveze­tek egyik felelősségteljes és meg­tisztelő feladata: gondoskodni a dol­gozókról, védeni egészségüket, tö­rődni munkakörülményeikkel, egész­ségügyi ellátásukkal. Az üzemorvosoknak erőt és szár­nyakat ad, ha az üzemi bizottság támogatja a dolgozók érdekében tett intézkedéseiket. De a jobb beteg­­ellátást szolgálják azok a szakszer­vezeti munkások is — és ez nemcsak az Orvos-Egészségügyi Szakszerve­zet funkcionáriusaira vonatkozik —, akik a táppénzbehelyezésben hatá­rozottságra nevelik a körzeti orvo­sokat és ha kell, meg is védik őket az indokolatlan támadásokkal, a jog­talan követelésekkel szemben. A szakszervezetek segítségének módja sokrétű, lehetőségeik mesz­­szemenőek. A szakszervezetek megyei tanácsainak feladata, hogy összekapcsolják az ipari, a mező­­gazdasági és az orvos-egészségügyi szakszervezet területi bizottságai­nak munkáját. Kötelességük segí­teni az orvosok kezdeményezéseit, hogy az ipari és mezőgazdasági mun­kások biztonságosabb, egészségesebb munkakörülmények között dolgoz­hassanak. A társadalombiztosítási tanácsok munkája, a jól megszerve­zett beteglátogatás, a kényelmes és kellemes üdülés kiegészíti, eredmé­nyesebbé teszi a rendelőintézetek és a kórházak egészségügyi tevékeny­ségét, szebbé, gondtalanabbá a dol­gozók életét. A kiváló és érdemes orvosok száma évről évre gyarapodik. A szakszervezetek is elősegíthetik, hogy egyre több orvos kövesse és követhesse a kitüntetettek példáját, hogy egyre többen váljanak a dol­gozók még jobb egészségügyi ellá­tásának élharcosaivá. A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye az első atomenergiával működő szovjet ipari villanytelep üzembehelyezéséről Moszkva, június 30. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa közleményt adott ki arról, hogy üzembehelyezték az első atom­energiával működő szovjet ipari villanytelepet. A közelmúltban — mondja a közlemény — a Szovjetunióban a szovjet tudósok és mérnökök erő­feszítéseivel sikeresen befejezték az első atomenergiával működő ipari villanytelep tervezésének és építésének munkálatait. A vil­lanytelep hasznos kapacitása 5000 kilowatt. 1954 június 27-én az atom-vil­­lanytelepet üzembehelyezték és azóta áramot ad a környező vidék ipara és mezőgazdasága számára. A villanytelep turbinája nem szén, vagy más fűtőanyag elégeté­sével működik, hanem az urán atommagjának hasításával nyert atomenergiával. Az atomenergiával működő vil­­lanytelep üzembehelyezésével fon­tos lépés történt az atomenergia békés felhasználása terén. A szovjet tudósok és mérnökök most azon dolgoznak, hogy 50.000 —100.000 kilowattos atomenergia­­elektromos erőműveket létesítse­nek. (MTI) Köszönjük nektek, fiúk!... ,Világbajnoki héttel“, termelési győzelmekkel buzdítják dolgozóink a nagyszerűen küzdő magyar labdarúgókat »Köszönjük nektek, fiúk, hogy olyan lelkesen, odaadóan harcoltok a magyar színekért« — így üdvözlik a tatabányai bányászok után a Tatabányai Cementgyár dolgozói is a ragyogó sikereiket elérő magyar labdarúgókat. »Sok örömet szerez­tek nekünk ragyogó győzelmeitek­kel s ennek eredményeként nálunk is vidámabban megy a munka. Arra kérünk benneteket, hogy a döntő mérkőzésen is harcoljatok úgy, mint eddig. Mi tervünk túlteljesítésével kívánjuk megmutatni, hogy szívvel­­lélekkel veletek együtt harcolunk. Egy sor további üzem dolgozói is táviratok özönével üdvözlik a nagy­szerű magyar labdarúgókat és »vi­­lágbajnoki hét« tartásával termelési győzelmekkel kívánják segíteni a magyar sikert. A bázakerettyei olajbányászok »Szabadsági-brigád­jának DISZ-fiataljai megfogadták, hogy a hét során hetven tonna olaj­jal túlteljesítik tervüket. A »világ­­bajnoki hét« első napján már 25 tonnás tervtúlteljesítést értek el. A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámgyárának dolgozói ugyan­csak jó munkával fejezik ki lelkese­désüket, így buzdítják a magyar csa­patot. A Magyarország—Uruguay mérkőzés napján azt az üzenetet küldhették Lausanne-ba, hogy a terven felül vállalt 150 tonna mező­­gazdasági szerszám helyett már több mint 160 tonnát gyártottak. A Rá­kospalotai Kötöttárugyár fiataljai is kimagasló termelési sikerekkel kö­szöntik a sportgyőzelmeket. Az üzem sportolóinak kezdeményezése m­agával ragadta valamennyi dolgo­zót. Bánki Frigyes, a »világbajnoki hét« elindítója, kétszázszázalékos teljesítménnyel állt helyt a szavá­nak. Fritz Pál kézikötő 220, Berecki Erzsi ifjúmunkás 170 százalékos tel­jesítménnyel harcol együtt a ma­gyar sport harcosaival. A magyar dolgozók vállvetve küz­­denek a magyar sportolókkal. HÁRMAN A LEGJOBBAK KÖZÜL évősen gondolnak rá, hogy a szabolcs utcai Állami Kórház szülészeti és nőgyógyászati részlege ötéves tervünk egyik legszebb léte­sítményei közé tartozik.­­ Ebben a néhány esztendeje újjáépült s korszerűen berendezett intézetben különös öröm dolgozni annak, aki legnagyobb örömét a munkában leli. — Dr. Bársony Jenő, az intézet főorvosa mondja ezeket a szavakat s hogy ő maga valóban örömét leli a munkában s szívesen dolgozik e nagyszerű intézetben, mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy ideje nagy részét itt tölti. Szabadidejét tudo­mányos kutatómunkának szenteli. Közel négy évtizedes tapasztalatai és az élenjáró tudomány felhaszná­lásával küzd a vérátömlesztés széle­­sebb körű alkalmazásáért a külön­böző női megbetegedéseknél. Ered­ményes kísérleteket folytat a szü­lés alatti fájdalom enyhítése érde­kében. (Ám nem lenne teljes Bár­sony doktor szabadidejének vázo­lása, ha nem említenénk meg leg­kedvesebb szórakozásai, a muzsikát. A kiváló főorvos ugyanis mesterien kezeli a csellót is.) A korszerűen berendezett intézet­ben kiválóan irányított nagytudású orvosok segédkeznénk a szülőanyák­nak az új élet létrehozásában. Nem­csak Bársony Jenő, de valamen­nyien azt tartják: a szülőorvos munkájának különös jelentőségét a kétszeres felelősség adja meg. Hi­szen két élet — az anya és a gyer­mek — érdekében tevékenykednek. S az intézet orvoskollektívája, Bár­sony Jenővel az élen, példásan megfelel mind­két felelősségnek. Duda »belvárosában«, néhány lé­­pésnyire a Móricz Zsigmond­­körtértől, a Gellérthegyre felka­paszkodó Himfi-úton kétemeletes, zöld kerttel övezett villa áll. A ha­talmas épületben régen egy házas­pár élt. És most?.., de menjünk csak beljebb. Az udvaron a levegőt tisztító s a tűző nap sugarait felfogó terebélyes fák lombjai alatt fehér ágyacská­­i­­ban apró gyermekek alszanak. Csend van, szusszanás sem hallik, lábujjhegyen jár az ápolónő s mint­ha a megannyi gyermeknek tulaj­don szülőanyja volna, oly féltő sze­retettel hajol az apróságok fölé. A fővárosi tanács átmeneti gyermek­otthonában járunk. Idehozzák tüdő­beteg vagy tbc-gyanús gyermekei­ket azok az anyák, akik betegségük vagy egyéb ok miatt nem tudják kicsinyeiket ápolni. Az intézet ki­váló eredményeiben nagy része van a vezető főorvos, dr. Beck Bella ál­dozatos munkájának. Nagyon szerény ember Beck Rella főorvos. Szenvedélyes szeretet fűzi munkájához , ám saját tevékeny­ségéről szűkre szabott szóval beszél csak. Annál ékesebben beszélnek az otthon eredményei. A tudományos eszközök felhasználásának és a gyermekek példás gondozásának együttes eredményeként az aprósá­gok néhány hónapi bentartózkodás után gyógyultan hagyják el az épü­letet. Az eredmény »titkát« egyet­len mondattal árulja el az intézet főorvosa: »Mi azt tartjuk: a gyó­gyítás eszköze nemcsak a gyógy­szer.« A plusz, amelyet a gyógyszer, a gyógymód mellé adnak piciny be­tegeiknek az otthon dolgozói: a sze­retet. H­arminc esztendeje dolgozik mint körzeti orvos dr. Nádasi Jenő. Három, munkával, küzdelem­mel, nehézséggel és szépséggel teli évtized van mögötte. Érdemes visz­­szapillantani ezekre az esztendőkre. A Borsodi szénmedence Parasznya nevű bányaközségében dolgozott 20 esztendeig. Nagy büszkeséggel be­szél erről az időről: »A bányászok között lettem híve a szocializmus eszméinek.« Az orvos életében a munkásokkal való összeforrottság — igazságukba, eszméik győzelmébe vetett hit — fordulópontot jelen­tett. Közöttük és érettük vált, a szó szoros értelmében, a nép orvosává. Sok-sok beteg vagy balesetet szen­vedett bányász neki köszönheti gyó­­gyulását. Bányászasszonyok az ő se­gítségével szülték meg gyermekü­­ket — villany hiányában, gyakran egyszerű karbidlámpa fénye mel­lett. S amikor Nádasi doktor 1945- ben visszatért szülővárosába — Új­pestre — kommunista párttagsági könyvvel a zsebében búcsúzott a bányavidéktől. A felszabadulás óta Újpest kerü­leti, majd körzeti orvosa. Nemcsak ismeri itt mindenki, de szeretik, be­csülik is. Újpest lakosai, munkásai talán nem ismerik Nádasi elvtárs jelszavát, azt a régi latin közmon­dást, amely így szól: »A beteg ér­dekében mindent« — de, hogy jel­szavához híven dolgozik, nem kétsé­ges senki előtt sem. S bizonyos, hogy a mu­­káskerület lakosai hálával s elismeréssel gondolnak körzeti orvosukra, 30 éves jubileu­mán. Bársony Jenő szülész-nőgyógyász, főorvos Beck Bella gyermekgyógyász főorvos Nádasi Jenő körzeti orvos

Next