Népszava, 1954. október (82. évfolyam, 232-258. sz.)

1954-10-01 / 232. szám

Miért nincs verseny a taktaharkányi állami gazdaságban ? Jajdalom pusztán a takta­­harkányi állam­i gazdaság köz­ponti irodájánál nagy tábla állítja meg az­ embert. Ez a versemytábla a legjobb trakto­rosok eredményeivel: »Rozgo­­nyi Endre talaj­munkában tíz óra alatt 4.2 normálhold he­lyett 9,6 normálholdat végzett. Teljesítménye 226 százalék.­ Ezután következik Suga József 227, Síró Pál 175 és Kasza Barna 191 százalékos ered­ménnyel. Ha kimegyünk a határba, ott is az őszi munka kemény csa­tája folyik. Az emberek törik a talajt, készítik a magágyat, vetik a gabonát, szedik a föld­ből a répát, a burgonyát. Es­ténként bizony sajgó tenyérrel, de a jó munka tudatával feje­zik be a napot. Különösen jól dolgoznak az Új Világ nevű üzemegységben, jónéhány nap­ja már, hogy el­vetették az őszi árpát és a takarmányke­veréket. A traktorosok mellett kitettek magukért a fogato­­sok is: ifj. Nyíri József, Ben­yik Pál és Kerékgyártó István. Egyetlen sztahanovista sincs Kérdezzük meg azonban, hogy hány sztahanovista van e sok nagyszerű dolgozó kö­zött, vagy hányan érdemelték ki a »Kiváló növénytermelő«, vagy a »Kiváló állattenyésztő« címet. Igen furcsa választ ka­punk : egyetlen sztahanovista vagy kiváló dolgozója sincs a gazdaságnak. Talán nem akadt egy sem, aki megérdemelné a meg­becsülést, a legjobbaknak járó kitüntető címeket? De igen, jónéhány akadt volna. A trak­torosok és a fogatosak ered­ménye ugyanis nemcsak ki­ugró napi teljesítmény, hanem hónapok óta tartott magas át­lagteljesítmény. A gazdaság­ban azonban még most is úgy »versenyeznek«, mint évekkel ezelőtt. Mintha nem is jelent volna meg tavasszal a földmű­velésügyi miniszter és a ME­DOSZ elnöksége együttes uta­sítása a verseny új rendszeré­ről. Ki a felelős? Orosz Istvánnal, a szakszer­vezeti bizottság elnökével be­szélgettünk erről a kérdésről. Orosz elvtárs szintén furcsálja, hogy egyetlen sztahanovistá­juk sincs. Szerinte elsősorban a gazdasági vezetők a felelő­sek ezért, mert nem dolgozták ki a verseny feltételeit. Később azonban megdőlt ez az érve­lése. Kezünkbe akadt egy lap, amely feltünteti a különféle címek elnyerésének a feltéte­leit. De olyan magas százalé­kot követelnek meg az egyes pontok, hogy egyáltalán nem ösztönzik a traktorosokat vagy a növénytermesztés dolgozóit a sztahanovista, illetve a kiváló dolgozó cím megszerzésére. A sztahanovista címhez ugyanis 205 százalékos átlagteljesít­ményt kell elérni, az »Állami gazdaság kiváló dolgozója« pe­dig csak az lehet, aki 250 szá­zalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. Csoda-e, ha ezt a la­pot az üzemegységek vezetői nem is hozták nyilvánosságra. Ferenczi József, az Új Világ üzemegység vezetője is azt mondja: »Inkább eltettem a fiókba, nehogy azt higgyék a dolgozóik, lehetetlent kívánunk tőlük.« A szakszervezeti bizottság elnöke nem tud erről a lapról. Igaz, mindössze néhány hete került a gazdaságba, nem is­merhetett még meg mindent. Ez azonban nem menti fel a fe­lelősség alól. Orosz elvtársnak ugyanis nagy sza­kszervezeti ta­pasztalatai vannak, hosszú ideig dolgozott a MEDOSZ megyei bizottságánál. A takta­­harkányi gazdaságban töltött néhány hét alatt pedig első­rendű feladata lett volna, hogy megismerje a szakszervezeti munka egyik legfontosabb ágát, a versen­ysze­r­ve­zést. Okolható-e azonban csak az üb­ednök? Nem. Legalább ilyen mértékben felelős a mu­lasztásért Letesz Kálmán fő­­agronóm­us, a gazdaság jelen­legi vezetője is. Elsősorban azért, mert a miniszteri utasí­tás alapos tanulmányozása nél­kül, csak néhány általános pont és néhány igen magas, egyáltalán nem reális száza­lék meghatározásával dolgoz­ták ki a feltételeket, utána pe­dig semmit sem tettek, hogy helyrehozzák ezt a hibát. Mit mond a MEDOSZ megyei elnöke Megkérdeztük Bartók Ist­vánt, a MEDOSZ megyei el­nökét is. Válasza elég rövid volt: Az egész megyében rosz­­szül halad a verseny új rend­szeréről szóló utasítás végre­hajtása. Mindössze három er­dőgazdaságban és három álla­mi gazdaságban van kezdemé­nyezés, de ezek is csak az ál­talános irányelveket határoz­ták meg. — Miért nem segítenek, miért nem lép közbe a ME­DOSZ megyei bizottsága? — Ment gyengéje vagyunk, az Állami Gazdaságok Észak­magyarországi Igazgatóságával pedig nem tudjuk összehangol­ni a munkánkat. Még egyszer sem keresett fel a kiküldött­jük bennünket, amikor a me­gyében járt, így aztán több utasításuk majdnem ellentétes a mi álláspontunkkal. A ME­­DOSZ-központ munkatársai sem segítenek, csak azt haj­togatják: »Üssetek az asztal­ra.« Pedig ezzel aztán igazán nem érünk el semmiféle ered­ményt. Íme, mintegy fél évvel ezelőtt megjelent egy nagyfontosságú rendelkezés, amely a mező­­gazdaság üzemekben is új alapokra helyezi a munkaver­­senyt, a jutalmazásokat, a ki­tüntetéseket. És az ország leg­nagyobb megyéjében, Borsod­ban, szinte semmi sem történt az utasítás végrehajtására. Ideje volna, ha a MEDOSZ és a földművelésügyi miniszté­rium felfigyelne erre. Elvégre nem azért született meg a földművelésügyi miniszter és a szakszervezet elnökségének közös utasítása, hogy az író­asztal fiókjába zárt papírként várja szomorú sorsát. Azok az emberek, akik érde­kében meghozták ezt az utasí­tást, sokkal többet érdemel­nek. Több megbecsülést, több szeretetet, hiszen ők az első sorokban harcolnak a mező­­gazdasági termelés fejleszté­séért. Kovács András Újabb tízezrek jegyeztek békekölcsönt Szerte az országból érkezik a hír, hogy újabb tízezrek je­gyeztek békekölcsönt. Számos üzem és szövetkezet jelenti, hogy valamennyi tagja eleget tett hazafias kötelességének. Befejeződött a jegyzés a Csepel Autógyárban Befejeződött a jegyzés a Csepel Autógyár szigethalmi telepén. A dolgozók 99 száza­léka jegyzett békekölcsönt. A győri és soproni telepen is be­fejezték a jegyzést. A Csepel Autógyár dolgozói együttesen 5.153.500 forintot adtak a haza javára. Tíz kétszobás családi ház árát adták a Heves megyei tsz-ek Csütörtökön a tarnabodi Kossuth és a komlói Kossuth tsz is jelentette, hogy vala­mennyi tag jegyzett. Ezzel csaknem minden Heves me­gyei termelőszövetkezetben be­fejezték a kölcsön jegyzést. A megye szövetkezeteiben eddig 60 százalékkal több kötvényt vásároltak, mint az elmúlt évben. A jegyzett összegből tíz kétszobakonyhás családi házat lehet majd felépíteni. Jegyeznek a népfrontbizottsági tagok Somogy megyében az ötö­dik békekölcsönjegyzésből kiveszik részüket a népfront­bizottsági tagok is. Mátyás László balatonlellei középpa­raszt, a helyi népfront előké­szítő bizottság tagja például 500 forintot jegyzett. Nemesvid községben 33 népfrontbizott­sági tag jegyzett békekölcsönt. A fonyódi járásban pedig ed­dig több mint 300 népfront elő­készítő bizottsági tag és csak­nem 600 népfrontbizottsági tag adta forintjait a népjólét eme­lésére. Túl akarok tenni a bátyámon" // Tö­ecskeméten egész nap esett­­ az eső. Az utcákon kevés a járókelő, a határban is alig látni valakit. De azért van, akit nem állít meg a zord őszi idő sem: a népnevelőket, akik kettesével mennek egyik ta­nyától a másikig, a gépállo­más egyik brigádszállá­sáról a­­ másaikra. A gépállomás népne­­­­velőit szívesen fogadják a­­ dolgozók. Érdekesen elevení­tik meg a régi és a mostani életet. Sok traktorosnak idé­zik az emlékezetébe a régi pa­raszti munkát. Mert erről az­tán érdemes beszélni, hiszen mennyivel könnyebb a munka most, amióta a gépek dolgoz­nak az ember parancsára. Eb­ben az évben is hat új kom­bájnt, három silótöltőgépet, nyolc G-35-ös traktort, kulti­­vátort, vetőgépet és sok egyéb gépet kapott a gépállomás. S a népnevelők szavaiba be­leszólnak a traktorosok is. Balázs Mihály azt mondja: örül, hogy kicserélték rossz traktorát — sok másikkal egyetemben —, mert a jobb géppel jobban lehet dolgozni, jobban lehet keresni. Aztán szavait megpecsételve, négy­száz forint jegyzést ír az ívre. Sebők Antal pedig arról be­szél, hogy az új vatelinos ru­hában nem fáznak az őszi munka alatt sem. »Érezzük a megbecsülést, érdemes hát je­gyezni« — mondja s a jegyzési ívre ötszáz forint kíséretében írja a nevét. Komáromi Ferenc, a gép­állomás fiatal munkagépkeze­­lője titokzatos arccal fogadta a népnevelőket. Kérte, árulják el neki, mennyit jegyzett a bátyja, mert az nem mondta meg, márpedig ő száz forinttal mindenképpen túl akar tenni testvérén. Ez a fogadásuk. ... így folyik a kölcsönjegy­­zés a kecskeméti gépállomás körzetében, ahol már most jóval túlszárnyalták a tavalyi összjegyzés átlagát. V. N. SZÜRET UTÁN LESZ AZ ESKETŐ Vidám zeneszóval folyik a tollfosztás Szabó Tertiknél, a kisbér-battyánpusztai »Virágzó« tsz-ben. Munkatársai szíve­sen jönnek el esténként, hogy a novemberi esküvőig meglegyen az ágyneműhöz szükséges fosztott toll. fi minisztertanács határozata az újítások kivitelezéséről A minisztertanács határozat­ban szabályozta az újítások kivitelezésével kapcsolatos kérdéseket. A határozat értel­mében az újítások kivitelezé­séhez szükséges bérköltségek és beruházások fedezésére a vállalat teljes béralapjának egy százalékát kitevő összeg­ben külön pénzügyi keretet kell létesíteni a vállalat költ­ségvetésében. A külön keret terhére történt kifizetések nem tartoznak a béralap keretébe. Az újítások kivitelezésére biz­tosított keretből a kivitelezés­ben részt vett dolgozókat a vállalat igazgatója esetenként jutalomban részesítheti. A határozatnak a külön pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezése 1955. január else­jével lép hatályba. Holnap ülést tart a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Ta­nács október 2-án a MEDOSZ székházában ülést tart. A ta­nács tagjai megtárgyalják a termelőszövetkezeti mozgalom őszi feladatait. A magyar építőművészek csatlakoztak a Hazafias Népfronthoz A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége be­jelentette csatlakozását a Ha­zafias Népfronthoz. »Örömmel üdvözöljük annak lehetőségét — mondja a szövetség hatá­rozata —, hogy a Hazafias Népfronton belül mód nyílik arra, hogy az egyes épületek tervezésén túl képességeinket, tapasztalatainkat a népünk jobblétéért folyó munka egész területének szolgálatába állít­hatjuk.-« üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója al­kalmából forró üdvözletemet küldöm önnek, Elnök Elvtárs és Önön keresztül a nagy kínai népnek és kormányának. A kínai nép az elmúlt öt év során az Ön iránymutatását követve, hatalmas sikereket ért el a népi demokratikus rend­szer megszilárdítása terén, az ország építésében és a világbéke oltalmazásában. Mindezek a sikerek nemcsak a magyar népet lelkesítik, de nagy mértékben erősítik a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette táborát. További sikereket kívánok a testvéri kínai népnek nagy feladatai megvalósításához. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking Engedje meg Elnök Elvtárs, hogy a Kínai Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, fennállásának 5. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a ma­gam nevében szívből jövő jókívánságaimat küldjem a nagy kí­nai népnek, a Kínai Népköztársaság Kormányának és személy szerint Önnek, Elnök Elvtárs. Szilárd meggyőződésem, hogy a kínai és a magyar nép közötti törhetetlen barátság jelentős hozzájárulás a két ország felvirágzásához. A kínai népnek további ragyogó eredménye­ket kívánok országa építésében, a világbékéért és a nemzet­közi feszültség enyhítéséért folytatott harcában, amellyel te­vékenyen hozzájárul a Szovjetunió vezette hatalmas béke­­tábor sikereihez. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének üdvözlő távirata az Összkínai Szakszervezeti Szövetség elnökéhez A magyar szervezett dolgo­zók nevében szívből üdvözöl­jük a népi Kína hős munkás­­osztályát, a Kínai Népköztár­saság kikiáltásának 5. évfor­dulója alkalmából. További si­kereket kívánunk a szocializ­mus alapjainak lerakásában és a béke védelmében. Elvtársi üdvözlettel a SZOT elnöksége nevében Mekis József elnök A magyar atomfizikai kutatás otthonában különös ! Szikra pattan a­­ „varázslat“ kezemből... Meg­­--------------- dörzsölném a sze­mem: vájjon nem optikai csa­lódás ez? De nem sikerül — a karomat ugyanis áramütés ne­hezíti ... Akivel az imént ke­zet fogtam, mosolyogva tessékel beljebb. Körülnézek, hová ke­rültem? Különös, zúgó masinát látok, s körülötte sürgő-forgó fiatalembereket. Azután várat­lanul égnek mered a hajuk, mint a sündisznó tüskéi... A mellettem állók derűsen nyugtatgatnak: nem elvará­zsolt kastély ez, hanem a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet. Igen, itt a három és fél évvel ezelőtt még vadonszámba ment csillebérci hegytetőn műkö­dik dr. Kovács István Kossuth­­díjas akadémikus vezetésével hazánk és Közép-Európa leg­nagyobb és legkorszerűbb fi­zikai intézete, a magyar tudo­mány új fellegvára. És most az atomfizikai osztály üzemcsar­nokhoz hasonló, úgynevezett »Van de Graaf« kísérleti ter­mében vagyunk, ahol az osz­tály vezetője, dr. Simonyi Ká­roly professzor magyarázza az előbbi »varázslat« okait A „mindentlátó" röntgensugarak segítségével A négy mé­ter magassá­gú »Van de Graaf« ge­nerátor egymillió voltos fe­szültséggel működik. Ez elek­tromossággal telíti az itt dol­gozókat és amikor kezet fognak egy kívülállóval, a kézfogás­nak olyan hatása van, mintha árammal telített villanydróto­kat egymáshoz érintenének. A készülék közepén transzmisz­­száns szíjként surrog a szédítő gyorsasággal forgó, sárga színű, úgynevezett varnish-vászon. Ez viszi alulról felfelé az elektro­mos töltést. S ez okozta az iménti »hajmeresztő« jelensé­get is. Persze mindez ártal­matlan. A kísérleteknél kelet­kező sugárzás ellen pedig meg­felelő berendezések védenek. — Hazánkban ezen a készü­léken végeztü­nk először atom­mag átalakítást — mondja a professzor. — A lítium nevű fémet akacitottuki át atommag­­rombolással héliummá. Ezzel bebizonyítottuk, hogy mi is fel­készültek vagyunk az atom­magkutatásra ... (Az egyik fiatal munkatárs a fülembe súgja: — Ezért kapott a pro­fesszor Kossuth-díjat...) Közelebb megyünk a hatal­mas készülékhez, amely atom­­magátalakító képessége mel­lett rendkívül nagy — a kór­házi röntgengépeknél tizenöt­­ször-hússzor nagyobb — át­hatóerejű röntgensugarakat is bocsát ki. Az előtte levő áll­ványzaton most éppen alu­míniumlemezeket raknak egy­másra a kutatók. Röntgen­­sugarakkal igyekeznek átvilá­gítani a fémlapokat. Nemso­kára újabb lemezekkel 35 ... 40 ... majd 45 ... s végül 50 centiméter vastaggá teszik az alumíniumfalat. A sugárzást mérő műszer egyre lassabban, de továbbra is jelez ... Igen, a félméteres, tömör alumíniu­mon is áthatol a diadalmas röntgensugár. E sugár segítsé­gével fürkészik a különféle anyagok atomszerkezetének titkait... „Szétbombázzák" a lítium atommagját A szom­széd labo­ratórium­ban az atomfizikai kutatások egyik legfontosabb készüléke látható, az úgynevezett kaszkád-gene­­rátor a gyorsítóberendezéssel. A generátor öt méter hosszú, derékvastagságú, bakelit és porcelán szigetelőoszlopait mentőövhöz hasonló alumí­niumgyűrűk övezik. Most ki­gyulladnak az oszlopokat ösz­­szekötő egyenirányítócsövek, amelyeknek gömbszerű köze­pe mint megannyi villanyégő ontja a fényt. E csövekkel ál­lítják elő a nyolcszázezer vol­tos feszültséget, majd ezt át­vezetik a bonyolult szerkezetű gyorsítóberendezésbe. Sistergő surrogáson s vibráló fényeken kívül semmit sem észlelünk. Mégis, fontos láthatatlan fo­lyamat megy végbe: a nehéz­hidrogén atommagjával, mint valamilyen lövedékkel »szét­bombázzák« a lítium nevű fém atommagját. Ily módon olyan anyagrészecskék (neutronok) keletkeznek, amelyek beha­tolva radioaktívvá teszik a legkülönfélébb anyagok atom­magjait. — A rádióaktivitás — ma­gyarázza Erő János osztály­­vezetői helyettes — a nagy atomsúlyú elemeknek az a tu­lajdonsága, hogy állandó bom­lás közben különféle sebességű és áthatoló képességű sugara­kat bocsátanak ki. A professzor megvilágítja a kísérletek célját, méltatja je­lentőségét. A többi között mes­terségesen állítanak majd itt elő radioaktív anyagokat. Ezek mennyisége, sugárzóereje több mint százszorosa lesz a ha­zánkban rendelkezésre álló ter­mészetes radioaktív anyagnak, a rádiumnak. Ezeket a rádium­vagy röntgensugarak módjára sugárzó anyagokat, az úgyne­vezett radioaktív izotópokat, az ipar számos területén hasz­nosítják a gépi és vegyi fo­lyamatok, valamint a külön­féle anyagok ellenőrzésénél, illetve kutatásánál. Tudományunk ! Az izotópok újabb haladása a legérdekesebb -------------------- alkalmazására az orvostudományban nyílik lehetőség. A beteg gyógysze­rébe vagy táplálékába például, mértékegységben szinte kife­­jezhetetlenül kevés radioaktív izotópot vegyítenek. Az ebből áradó sugárzás is elegendő ah­hoz, hogy a különleges Gei­ger—Müller-készülékkel nyo­monkövessék a szervezetben a gyógyszer vagy a táplálék út­ját. Az intézet egyébként a na­pokban különféle értékes ra­­dioizotópokat kapott a Szovjet­unióból. Ezek megkönnyítik majd a további kutatómun­kát. A professzor még több bonyo­lult laboratóriumi és kísér­leti készüléket mutat­­ meg, közöttük a most épülő, ötmillió volt feszültségű új generátort, amely egy mély medencétől egészen a mennyezetig ér majd. E berendezéseket és kísérleti eszközöket — jegyzi meg a professzor — túlnyomórészt magunk terveztük és az inté­zet műhelye maga készítette el Tonelli Miklós munkaérdem­­rendes mechanikus vezetésé­vel. Ezeket ugyanis külföldről nem lehet beszerezni. És mert Magyarországon itt folynak először ilyen jellegű atomfizi­kai kísérletek, nincsenek tehát régi kádereink sem. A két éve létesített atomfizikai osz­tály önmaga neveli ki munka­társait is. Intézetünk atom­fizikai osztálya ez év végéig még az anyagi és szellemi felkészüléssel foglalkozik. Ez­után láthatunk csak hozzá tel­jes erővel az önálló kísérleti kutatásokhoz. De már ez a felkészülési időszak is értékes tudományos tapasztalatokat adott ahhoz, hogy hazánkban is megalapozzuk a békés célo­kat szolgáló atomfizikai kuta­tásokat. Beral professzor, a híres angol fizikus, intézetünk­ben jártakor elismerését fejez­te ki, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire jutottunk. Az intézetben folyó atomfizi­kai kutatások a magyar tudo­mány újabb előrehaladását ta­núsítják. A magyar tudósok és kutatók a szovjet példa nyo­mán hazánkban is megnyitják az atomenergia békés felhasz­nálásának nagyszerű távlatait. Szenes Imre NÉPSZAVA 3 1951. október 1. péntek

Next