Népszava, 1955. január (83. évfolyam, 1-25. sz.)

1955-01-29 / 24. szám

változó a cigaretta minősége kevés a sztahanovista A dohányos ember sokkat pa­naszkodik a cigaretta minősé­gére. Hol egy »fináncláb« bukkan elő, hol nedves, hol száraz és így tovább. S bár a Lágymányosi Dohánygyár ci­garettáira a legkevesebb a pa­nasz, ott is gyakran kifogásol­ható a szivarkák minősége. Persze, ez sok olyan tényező­től függ, ami nem a munká­sok igyekezetén múlik. De sok függ a munkaversenytől is­ . Hogy mennyire­ így van, meggyőződhetünk róla a hely­színen: hallgassuk meg, mit mondanak erről maguk a munkások. Az előkészítőben tizenkét idős asszony boszorkányos gyorsasággal válogatja a do­hányleveleket. Vezetőjük, Szejke Mihályné elmondja, hogy 25—30 éve dolgoznak itt egyhuzamban. Talán behunyt szemmel is elvégeznék a válo­gatást, mert már a tapintás­ról megismerik a dohány mi­nőségét. Mennyiségben és mi­nőségben jól megállják a he­lyüket, a sztahanovista címet azonban még egyszer sem si­került megszerezniök. Vagy a mennyiséget , vagy a minőséget A falon berámázva megta­láljuk a feltételeket: »Váloga­tásnál teljesítmény 138 száza­lék. Minőségi pontszáma 95...« Szejke Mihályné tizenkéttagú csoportjának novemberben 94.4, decemberben 94.7 volt a minőségi pontszáma. Könnyen azt gondolhatnánk: nem sokat kell igyekezniük, hamarosan elérik a sztahanovista köve­telményt. A munkásnők azonban rá­cáfolnak: — Nem olyan egy­szerű ez, hiszen akkor már el­értük volna egy esztendő alatt! Hogy a dohány az előírt minőségű legyen, gondosab­ban, tehát lassabban kell vá­logatni. Emiatt kevesebb a mennyiségi teljesítményünk. Ha viszont elérjük a 138 szá­zalékot, alaposan elmaradunk a minőséggel. Egyszerre a kettő nem megy! (Hozzá, kell tenni azt is, hogy a minőség értékelése megle­hetősen bizonytalan, szubjek­tív. Hiszen nem csaphatatlan műszer alapján »mérik«, csu­pán becsléssel pontoznak.) Ezek Utah­­hem a »véletlen« műve, hogy időnként gyen­gébb minőségű, szemetes a cigaretta, s hogy egy esztendő óta senki sem érte el a do­hányfelkészítőben a sztaha­novista kitüntetést. 200 munkás közül 1­3 kiváló dolgozó Menjünk tovább a »gyár­tásba«, így nevezik a gyárban az az üzemrészt, ahol tulaj­donképp a cigarettát készítik, töltik, rakosgatják. A közel kétszázas üzemben csupán há­rom »állandó« sztahanovista van: Kanderer István, Schmidt Györgyné és Zaple­­relk Enálné. A nyilvántartás szerint kilenc hónapja telje­sítik a feltételeket. A többi munkásnő legfeljebb egy-két hónapig tartotta a sztahano­vista címet, aztán ismét el­vesztette, sehol sem látni a versenyben. Megnéztük a feltételeket. A mennyiséget a gépek fordulat­­számától függően, daratszám­­ban állapították meg. A gépál­lási idő másfél százalék, lehet, a papír­selejt legfeljebb egy százalék. A munkásnők véle­ménye szerint ezek az új (mindössze háromhónapos) fel­tételek elérhetők. De! Is­mét egy nehézség: a gépek igen rossza­k, ezért gyakran meg­történik, hogy például kiesik a »hurka« (töltőgép-alkatrész). Vegyünk naponként három­szori egy-egy perces »kiesést«, ez háromezer cigarettát jelent. És ez gyakori. Emiatt a meny­­nyiségi feltételt már nem tel­jesíthetik — önhibájukon kí­vül. Az egyik régi, kiváló m­unkásnő, Gerhardt Károly­­né például kilenc hónap után vesztette el szerzett jogait, mert a gép állása az említett hiba miatt magasabb volt a megengedettnél. A gyártási osztály, vezető­helyettese, Incze Antal elis­meri ezeket a nehézségeket s azt is, hogy még egyszer sem vették figyelembe a kitünte­tések odaítélésénél. Kiderül az is: a három »állandó« sztaha­novista előnyös helyzetben van, mert jobb a gépük. A munkásnak természetesen szeretnék elnyerni a sztahano­vista címet, majd az okleve­let, »kiváló dolgozó« kitünte­tést. Hiszen egy év után a »szakma kiváló dolgozója« ki­tüntetéssel félhavi fizetés, másfél év után pedig egy havi fizetés a jutalom. A fokozott megbecsülés meglátszana­ a ci­garetták minőségén is: a­ mun­kásnak érdeke tehát nem csu­pán személyes ügy, hanem a népgazdaság, a fogyasztók ér­deke is. Ezek után kíváncsiak vol­tunk, mi az üzemi bizottság véleménye a verseny hibái­ról? Haszán János elvtárs, az üb elnöke nem ítéli súlyosnak a helyzetet. — A negyedik ne­gyedévben módosítottuk a fel­tételeiket — mondja —, való­ban kissé szigorúak voltak. Kártékony takarékosság A módosítást azonban az Élelmiszeripari Minisztérium és az ÉDOSZ vizsgálata után ■végezték el. A rendelet életbe­lépése után hét hónapig alig akadt a termelő üzemrészek­ben sztahanovista. —‘ ... meg aztán nem akar­juk, hogy a pénzjutalmak ki­adásakor megrójanak ben­nünket a felettes szervek, hogy túl könnyelműek vagyunk ... — teszi hozzá az üb elnöke. Hogy ez az érvelés meny­nyire nem állja meg a helyét, arra idézzük a »felettes szer­vek« véleményét. Bencze Lászlóét, az Élelmiszeripari Minisztérium munkaügyi fő­osztályáról: — Valóban túl kevés a sztahanovista a gyár­ban. Ha még mindig nem len­nének megfelelőek a feltéte­lek, át kell őket ismét dol­gozni. A dohányiparban álta­lában nincs sok­ sztahanovista és ebben éppen a Lágymányosi Dohánygyár »jár az élen ...« Böjti elvtárs, az ÉDOSZ ter­melési osztálya vezetője is ezen a véleményen van: — Rendkívül fontos a minőség javítása, ennek megfelelően kell megállapítani a feltétele­ket. Erre már többször felhív­tuk a dohánygyári üzemi bi­zottság és a műszaki vezető­ség figyelmét. Úgy látszik las­san intézkednek. A gyártási osztályon, az elő­készítőben, az ígéretek soka­sága bizonyítja: a dolgozók a szívükön viselik a minőség javítását. De ezt vállalták a többi munkásnők is. Elsősor­ban így­­ akarják ünnepelni felszabadulásunk 10. évfordu­lóját. Ehhez azonban az szük­séges, hogy olyan versenyfel­tételeket állapítsanak meg számukra, amelyek nem a mennyisé­g túlzott növelését, hanem elsősorban a minőség javítását szolgálják, így job­ban járnak a gyár dolgozói is és nem utolsó sorban a fo­gyasztó közönség, amely szív­ből örülne a jobb minőségű cigarettáknak. Pongor Magda F­igaro házassága____________________ az Iparterv színjátszóinak előadásában Az Építők Rózsa Ferenc kultúr­otthona, amely — igen helyesen — színpadát mind sűrűbben bocsátja az ügyes, tehetséges színjátszó-csoportok rendelkezésére, vendégül látta az Iparterv színjátszóit is. Ez a kiváló műkedvelő együttes Beaumarchais klasszikus mű­vét, a »Figaro házassá­gá«-t mutatta be «, jó, élvezetes elő­adással örvendeztette meg a kultúrotthon közönségét. A hangsúlyozott dicséret ter­mészetesen nem jelenti az­t, hogy az Iparterv színjátszói máris eljutottak a műkedvelő színjátszás »legfelső fokáig«. Hiszen nincsen olyan igényes színjáték, amelyen ne lehetne csiszolni, javítani. De játékuk, előadásuk na­gy erényei számos tekintetben követendő példát állítanak igen sok műkedvelő csoport elé. Pedig nem egyszerű, könnyű feladatra vállalkozott az együttes Beaumarchais színmű­vének előadásával. Mi ennek a darabnak a fő mondanivalója? A cselekmény a XVIII. század közepetáján játszódik. Még nem érkezett el 1789, a nagy leszámolás ideje a feudális renddel, de a nép már készült, gyülekezett a forradalmi táma­dásra. Ezt a népet képviseli a darabban Figaro, a csavaros­­eszű, talpraesett legény, aki házassága napján szembekerül gazdájával, Almaviva gróffal, Andalúzia helytartójával. Még­pedig azért, mert Figaro leen­dő hitvesét, Zsuzsit, aljasul el akarja az csábítani, hivatkoz­ván a régi, feudális előjogra. A gróf pórul jár, szándékát, számításait mulatságos esemé­nyek húzzák keresztül. Figaro ügyének sikere a nép diadalát, erkölcsi fölényét fejezi ki a velejéig romlott arisztokráciá­val szemben. Ez a gondolat mindvégig ér­vényre jut az Iparterv együtte­sének játékában, bár­ helyen­ként nem töretlenül. Ennek az a fő oka, hogy egyes jeleneteiből — különösen a bírósági tárgya­lás és a befejezés jelenetéből — hiányzik a megfelelő mozgé­kony statisztém­a. A nép sze­mélytelen figuráinak hangos tetszésnyilvánítása — éppen ezekben a jelenetekben — még inkább a mondanivaló ja­vára billentette volna a mérle­get. Mindez azonban nem so­kat von le az előadás értéké­ből. A leglényegesebb az, hogy a szereplők színpadi mozgása teljes összhangban van a cse­lekménnyel és sehol sem sza­kad el a mondanivalótól. Az a nagy megjelenítő erőt kívánó jelenet is, a többi között, amelynek során a gróf a va­dászatról váratlanul hazatop­panva, feldúltan kérdőre vonja hűtlennek vélt feleségét, arra vall, hogy a színjátszók elmé­­lyülten, nagy műgonddal ta­nulmányozták szerepeiket. A legnépesebb jelenetekben sem esik ki egyetlen szereplő sem a játék ritmusából, mindegyik szervesen részt vesz az esemé­nyekben, még akkor is, ha egyetlen szava sincs a színen. Mértéktartásul­ a darab bohó­­zatszerű részleteiben erőse­n emeli a színmű fő hatását. A színpadi cselekmény frissessé­ge, perdülékenysége Bognár Elek rendezői munkáját is di­cséri. A szereplők szerényen tar­tózkodtak az erejüket megha­ladó, bonyolult színészi és szín­padi megoldásoktól s ugyan­akkor nem támaszkodtak a színjátszói rutinra s­em. Tisch­ler Ferenc és Kőszegi Ibolya könnyedén, biztonsággal ala­kítják Figaro, illetve Zsuzsi szerepét. Figaro azonban pon­tosan akkor, amikor a félté­kenység vezeti indulatait, nem eléggé meggyőző és szenvedé­lyes. Almaviva gróf erkölcste­len, ellenszenves figuráját Franyó István jeleníti meg ügyesen. Éppen az alak egyik legfontosabb vonását, a sértett férj gőgös dühét sikerült a leg­eredményesebben kifejeznie. Rozinát, a grófnét csiszolván, mértéktartóan formálta meg Szana Mária. De a szenvedélyt követelő helyzetekben kevésbé hűvösen kellene viselkednie. Marcelina — Deák Viktória — a darab elején egy kissé tűr— affektálja szerepét, a bírósági jelenetben viszont megraga­­dóan adja vissza a meggyalá­zott lány fájdalmát. Az összes epizódszerep — de különösen Szijj Károly Antoniója, Már­kus György Bartolója, Herczeg Anni Cherubinja — lelkesen, példásan kidolgozott alakítás. Ami a leginkább megragadta a nézőket, az a színjátszók nagy játékkedve. A Figaro háziassá­gának előadása azt sugározta, hogy a színjátszóknak maguk­nak is örömet okoz, szórako­zást nyújt a játék. Ez a tehet­séggel párosult nagy játék­kedv a műkedvelés legfőbb él­tető eleme, sikerének alapja, ez csillantja meg a színjátszás tüzét, minden szépségét. Hi­szen, ahol kizárólagosan vagy elsősorban csak a közönség kedvéért létezik színjátszó-cso­port, ott hamarosan kötelezett­­ségízűvé válik, elszürkül, elsat­­nyul a csoport munkája. Az Iparterv színjátszói nem ke­vés szabadidőt, vasárnapot, szabadságidőt áldoztak a darab tanulására — hat hónapom ke­resztül. Ennek a lelkesedésnek és szorgalomnak volt a gyü­mölcse a jól sikerült, szép elő­adás. Kutszegi Kálmán Az „Anyag- és Adatszolgáltatás“ januári száma megjelent, tartalmából az alábbi cikkeik emelkednek ki: G. Fjodorov: A dialektikus mate­rializmus a szabadságról és a szük­ségszerűségről. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde az építés nagyipari módszereinek széleskörű alkalmazá­sáról, az építkezések minőségének ja­vításáról és költségeinek csökkentésé­ről. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek fejlesztése — a mezőgazda­sági termelés fellendítéséért folyó harc fő feladata. O. Kuusinen: Az Egyesült Államok jelenlegi külpoliti­kájának jellemző vonásai. A fent kiemelt cikkek közül még számos fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége agitációs és propagandaosztályának folyóirata. -■------------­ MŰSOROK SZÍNHÁZAK Operaház: Cosi fan tutte (T-bérlet, 5. előadás, 7). Erkel Színház: Hu­nyadi László (fél 8). Nemzeti Szín­ház: Buborékok (7). Katona József Színház: Pygmalion (7). Magyar Néphadsereg Színháza: Zrínyi (7). Déryné Színház: A néma levente (7)­. Fővárosi Operettszínház: Csárdás­királynő (7). Blaha Lujza Színház: Párizsi vendég (7). Madách Színház: Tévedések Vígjátéka (7). Madách Kamara Színház: Nóra (7). Jókai Színház: A tanítónő (7). Petőfi Szín­ház: Pál utcai fiúk (7). Vidám Szín­pad: Hol szorít a cipő? (7). Fővárosi Kis Színpad: Telitalálat (fél 8). Ál­lami Bábszínház: Csalavári Csala­vér (délután 5); Szigorúan bizalmas (fél 8). Bartók-terem: Wagner: A nürnbergi mesterda­lnokok II. mikro­barázdás sorozat, 5. (7). Budapest Varieté (Kálvária tér 6): Le az ál­arccal (fél 6, fél 9). Kodály Zoltán Kultúrotthon: Boris Godunov (vez.: Dobrowen, párizsi felvétel, mikroba­rázdás hanglemezek: 7). MOZIK VERDI (olasz fil­m): VÖRÖS CSIL­LAG (Lenin körút 45) 4, f7, 9; KOS­SUTH (Váci út 14) 4, fél 7, 9; ZUGLÓI (Angol utca 26) 14, 6, f9; BRIGÁD (Pestlőrinc) 16, h8, vas. n4. — MÉG NEM VOLT ESKÜVŐ (színes, zenés csehszlovák film): TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36) f4, h0, 8. RÁKOSI MÁTYÁS KULTUR­­HÁZ (József Attila tér 4) n6, f8, vas. 3. F­2X2 NÉHA 5 (új színes­­ magyar filmoperett): SZIKRA (Lenin­­ körút 120) 4. hétre prof. fl6. f 12, h2, f­4, n7,­ f9. MÁJUS 1 (Mártírok útja 55) 4. hétre prol. 4, n7, f9, vas. h2; PUSKIN (Kossuth Lajos utca 18) 4. hétre prol. 9, 11, n2, f4, h­6, 8; SZA­BADSÁG (Bartók Béla út 64) prol. 10, 12, 2­4, n7, f9; MUNKÁS (Ká­polna utca 3/b) prol. f4, h6, 8; FEL­SZABADULÁS (Flórián tér 3) 4. hétre prol. f4, h6, 8; ALKOTMÁNY (Újpest) f4, h6, 8; HUNYADI (Kis­pest) prol. 4, n7, f9; TÁTRA (Pest­erzsébet) prol. f4, h6, 8; FÉNY (Új­pest) h4, 6, n9. — A HEGYI TÓ TITKA (színes szovjet film, kísérő­­műsor: Tiszta ügy): URÁNIA (Rá­kóczi út 21) prol. 4, n7, f9. — KA­LAND MARIENSTADTBAN (magya­rul­ beszélő színes lengyel­­ film): DÓZSA (Róbert Károly körút 59) 4, n7, f9, vas. 2. TÁNCSICS­ (Csepel) f4, f6, h8; MOM Kultúrotthon (Csörsz utca 18) 30-án 3, nő, f8. — ÖTEN A BARSKA UTCÁBÓL (szí­nes lengyel film): CORVIN (Kisfa­ludy köz) h4, 6, f9. — PIQUE DAME (francia film, kísérőműsor: Herend): DUNA (Fürst Sándor utca 7) f5, h7, 9, vas. n3.­­ EGY NYÁ­RON ÁT TÁNCOLT (magyarul beszélő svéd film, 16 éven felülieknek): VÖRÖS­MARTY (Üllői út 4) 4. hétre prof. f16, f 12, f2, f4, h6, 8; MŰVÉSZ (Le­nin körút 88) f4, h6, 8; UGOCSA (Ugocsa utca 10) 4, n7, f9, vas. 2. — KAMÉMÁS HÖLGY (színes fran­cia film, 16 éven felülieknek): ATTILA (Budafok) f6, h8, vas. n4. VERSENY (Pataki István tér 14) f6, h8, vas. n4. MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Jókai utca 2) n7. f9, vas. 4, szombat 5 óra. 1 1. Ma­gyar híradó, 2. 1935/1. számú Sport­­világhíradó, 3. Téli rege, 4. Körúti tánc: HÍRADÓ (Lenin körút 13), reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Simon Menyhért születése (magyar film, kísérőm­­sor: Operettalbum): GORKIJ (Akácfa utca 4) f4, h6, 8; TANÁCS (Szent István körút 10) 10, 12, n3, f5, h7, 9; SPORT (Thököly út 56) prof. 4, n7, f9; ÚJVILÁG (Rákos­keresztúr) h6, 8, vas. f4. — Zűrza­var a cirkuszban (csehszlovák film­vígjáték): BETHLEN (Bethlen Gá­bor tér 3) prof. f5, f7, f9, vas. 13; JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7) f4, h6, 8; KOSSUTH (Pesterzsébet) f6, h8, vas. n4; Textilesek »Dalos Ida« kultúrotthona (Fehérvári út 47) 30-án 3, 5, negyed 8. — Én és a nagyapám (magyar filmvígjáték, kí­sérőműsor: Ami megérthetetlen): BÁSTYA (Lenin körút 8) 3. hétre prof. h 10, 12, n3, fő, h7, 9; BEM (Mártírok útja 5/b) 10, 12, 2, 4, n7, 19; HAZAM (Váci út 150) 4, n7, f9, vas. 2; ÁRPÁD (Soroksár) h6, 8, vas. 14. — Puccini (színes olasz film): CSOKONAI (Népszínház utca 13) 10, 12, 2, 4, 6, 8; KELEN (Kelen­­völgy) f6, h8, vas. f4. — Bíróság előtt (francia film): MARX (Landler Jenő utca 39) h4, 6, n9. — Ólomke­­nyér (csehszlovák film): IPOLY (Csáky utca 65) 4, n7, f9. — Kémek a vonaton (kísérőműsor: Harmadik találkozás): KÖLCSEY (Kispest) h6, 8, vas, f4. — Senki nem tud semmit: TÁTRA (Üllői út 63) 14, h6, 8; PE­TŐFI (Pongrácz út 9) f6, h8. NYOMDAIPARI SZAKSZERVEZET KULTUROTTHONA (Kölcsey utca 2) 29-én n4, f6, h8, 30-án f3, h6. MATINÉMŰSOR január 30-án, vasárnap délelőtt 10 órakor UGOCSA: A rágalom tüzében DÓZSA: A mi utcánk csapata RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ: Egy éj Velencében MOM KULTÚROTTHON: Jónapot elefánt SPORT: A kis Muck története TINÓDI: Kaland a Vörös-tengeren ALKOTÁS, 10 és 12 órakor: Fej a fejjel HALADÁS: Kőszív HÁZAM: Hamupipőke DIADAL: Enkel RÁKÓCZI (Csepel): Titokzatos hajóroncs KOSSUTH (Pesterzsébet): Három sürgöny OTTHON (Soroksár): Magnas Miska A­ntal­ Petrov Ferdinand tanácstag (Érd): A Minisztertanács határozata értel­mében a megyei tanács tagjai a megye területén, a járási tanács tagja a járás területén közlekedő vasút- és autóbuszvonalakon díj­mentesen utazhatnak. A díjmentes utazásra jogosító igazolványt a közlekedés- és postaügyi miniszter állítja ki. A községi tanácstag hiva­talos utazásával kapcsolatban fel­merült útiköltséget esetenként a fe­lettes tanácsi szerv megtéríti. F. J. (Székesfehérvár): A járás­bírósághoz benyújtandó válóperéhez­ csatolja a házasságlevelét, majd helyhatósági bizonyítványt­­ arról, hogy utoljára hol élt feleségével kö­zös háztartásban, továbbá­­ százfo­rintos okmánybélyeget. A járásbíró­ságnál befejezett eljárás után to­vábbi 250 forint bélyeget­­ kell leró­nia.Futó Sándor (Budapest, XIII., Petneházi utca): A közölt esetben­ a panaszosnak van igaza, mert az ér­vényben levő rendelet előírja, hogy a panaszkönyvet az utolsó bejegy­zés keltétől számított három éven át m meg kell őrizni. Észrevételével for­duljon a Belkereskedelmi Miniszté­riumhoz (Budapest, V., Vigadó, utca 4—6). özv. Pósa Gergely­né (Hajdúszo­boszló): Nagy együttérzéssel olvas­tuk levelét s kérelmét elbírálás végett továbbítottuk az illetékesek felé. Míg érdembeli választ adha­tunk ügyében, addig közöljük, hogy szülői nyugdíj jár annak a szülő­nek és nagyszülőnek, akinek gyermeke, illetőleg unokája a rokkantsági nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati idő után halt meg. Ha azonban üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség­­ következtében halt meg, akkor a szülői nyugdíj a szolgálati idő tartamára való tekin­tet nélkül jár. Nádass József (Diósgyőr): Az 1066/1954. (VIII. 27.) M. T. számú határozattal megszüntetett Miniszter­tanács bértitkársága feladatait a Minisztertanács titkársága bér- és munkaügyi osztálya látja el. »Régi előfizető« jelige (Csepel): Lakásproblémájával kapcsolatos ér­deklődésére közöljük: az érvényben levő rendelkezés szerint az 1953. április 1. után épült, személyi tulaj­dont képező lakóházban szolgálati lakás csak abban az esetben létesít­hető, ha a lakást a tulajdonos álla­mi szerv vagy vállalat részére az ingatlanközvetítő útján átengedi. Tószegi Istvánná (Kisújszállás): A levelében közölt esettel kapcsolatban, közöljük, hogy a családi pótlék fo­lyósításánál nem történt bürokrati­kus huzavona. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a családi pótlékot utólag kell­­az igényjogosultnak vagy házastársának kifizetni. Kubacska Géza (Budapest, XIX., Vöröshadsereg útja). Nincs ig­aza, ha elveszett leveléért a postást okolja. Ugyanis a 43/1953. (VIII. 20.) M. T. számú rendelet szerint a tértivevényes közönséges vagy aján­­lott levél a címzetten kívül felnőtt cs­a­l­á­d­ta­gjána­k, szál­lás­a­dójának, vagy általa meghatalmazott sze­mélynek is kézbesíthető. A szóban­­forgó levelet felesége vette át, ezért tehát a postás nem vonható felelős­ségre. Veres János (Kaposvár): Előleg iránti kérelmével forduljon munka­helye üzemi bizottságához. _ Hivat­kozzék a Munka Törvénykönyvére, mely úgy rendelkezik,­ hogy a dol­gozó részére — személyi vagy csa­ládi körülményei által indokolt eset­ben — fizetési előleget lehet folyó­sítani. Az előleget legkésőbben hat hónap alatt vissza kell majd fizet­nie. Érdeklődő (Mezőtúr): Az AFP rö­vidítés alatt Agence France Presse, a francia félhivatalos távirati ügy­nökség értendő. Bako­s Géza (Budapest, V., Nép­hadsereg utca): A zeneoktatás re­formjáról szóló rendelet módosítása a Magyar Közlöny 1954. december 10-i számában jelent meg. Kívánsá­gára közöljük, hogy azok a hallga­tók, akik a zeneművészeti szakisko­lát elvégezték, zenei pályán való (például zenekari) elhelyezkedésre jogosító bizonyítványt, a szakiskola tanárképző tagozatát végzett hall­gatók pedig alsófokú (zeneiskolai) hangszeres zeneoktatásra és zeneel­méleti tantárgy tanítására képesítő oklevelet szereznek. Thurner Károly (Sopron): A kis­iparosnál foglalkoztatott tanulót naptári évenként 12 nap alapszabad­ság és 16 éves korig 12 nap, 18 éves korig hat nap pótszabadság illeti meg. A 18 évet betöltött tanuló sza­badságidejére a Munka Törvény­­könyvének általános rendelkezései vonatkoznak. A szabadságot az el­méleti oktatás szünetében, lehetőleg egyfolytában, de legfeljebb két rész­letben kell kiadni. * Siklósi Béla (Újszeged­: A közü­­letek által üzembentartott magán­­használatú autóbuszokat csak az en­gedélyben feltüntetett célra, illetve útvonalon (bölcsődei, napközi ott­honi, kultúr-, sportcélra, munkás szállítás stb.) szabad használni. Az említett autóbuszt csak az üzemben­tartó közület dolgozói (gyermekei) vehetik igénybe. A rendelet tiltja az ilyen autóbusz más közület részére történő átadását, vagy az engedély­ben feltüntetett céltól eltérő haszná­­latot. (így tehát kirándulásra, üdü­lésre stb-re történő felhasználását is.) MEGNYÍLT A CSOKONAI-EMLÉKKIÁLLÍTÁS A magyar felvilágosodás leg­nagyobb költője, Csokonai Vi­téz Mihály halálainak 150. év­fordulója alkalmából rendezett emlékkiállítást péntek délben ünnepélyesen megnyitották a Nemzeti Múzeum­ kupolater­mében. A­­megnyitó ünnepsé­gen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Veres Péter, a Magyar Írók Szövetsé­gének elnöke, a tudományos és irodalmi élet több kiváló kép­viselője és a diplomáciai kép­viseletek számos tagja. A meg­nyitó beszédet Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront országos ta­nácsának főtitkára mondotta. Beszédében hangsúlyozta a Hazafias Népfront szerepét irodalmi, művészeti és tudo­mányos örökségünk összegyűj­téseiben és ápolásában. — Le­gyen Csokonai egész nemze­tünké s legyen nemzetünké az egész Csokonai — mondotta Jánosi elvtárs. — Hadd való­suljon meg tetézve, amiről ál­modott: a XX. század a ma szá­zadunk nem egyszer, de újra meg újra hadd említse nevét, hadd olvassák, és idézzék mű­veit, városon é­s falun. ★ Csokonai Vitéz­­Mihály ha­lálának 150. évfordulója alkal­mából a költő szülővárosa, Debrecen iskoláiban szavaló­versenyeket tartottak. Juhász Géza egyetemi tanár pedig sajtó alá rendezte Csokonai debreceni diákköri verseit. Debrecen ifjúsága megkoszo­rúzta a költő síremlékét és szobrát. Vasárnap a Csokonai Színházban lesz emlékünnep­ség a nagy költőről. A TTIT Tolna megyei­ szervezete pén­tek este a szekszárdi járási kultúrotthonban irodalmi es­ten emlékezett meg a Csoko­­nai-évfordulóról. A mezőgazdasági újítómozgalom 1954. évi eredményei A Földművelésügyi Mínisz- forint volt. A minisztérium tórium újítási csoportja hívó- szervei az újítóknak 815.430 talos értékelésit adott ki a forintot fizettek ki. mezőgazdasági újító­mozgalom Az értékelés megállapítja, múlt évi fejlődéséről. Az ért,­ hogy 1954-ben komoly mér­­kelés szerint 1954-ben 3434 főkben fejlődött az újítóhoz­javaslatot nyújtottak be, galom. Az újításokból szánma­­amelyből 1684-et elfogadtak, zó megtakarítás például 850 Az elfogadottak közül 1234 százalékkal nagyobb volt az újítást valósították meg. Az előző évinél. A benyújtott újj­­újítások révén a ténylegesen mások száma pedig 42 száza­­megtakarított összeg 76,025.282 fékkal emelkedett. Írta: Urbán Ernő Kossuth­-díjas Rendezte: Zene: Farkas Ferenc Ranódy László Kossuth-díjas Kép: Badal János

Next