Népszava, 1956. augusztus (84. évfolyam, 180-205. sz.)
1956-08-01 / 180. szám
(Folytatás az 1. oldalról) izolálásának végén azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Pécs dolgozói továbbra is eredményesen szolgálják népünk boldogulásának nagy Földvári Rudolf. Bevezetőben arról szólt, hogy a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program megfelel dolgozó népünk várakozásának. A Minisztertanács beszámolója nyíltan és őszintén, kendőzés nélkül tárta fel mai nehézségeinket, nem hallgatva el ezeket dolgozó népünk előtt. Úgy cselekedett, ahogyan egy valóban népi kormánynak cselekednie kell. Földvári Rudolf ezután a Minisztertanács eddigi tevékenységének fő hiányosságairól szólt. Elmondotta a többi között, hogy a Borsod megyei ez évi tapasztalatok szerint építőiparunk helyzete nem nyújt biztosítékot a nagy feladatok teljesítésére, s ez nemcsak az Építésügyi Minisztérium, de tervező és beruházó szerveink hibájából is fakad. Ezután arról beszélt, hogy a Minisztertanácsnak gyorsabban kellene válaszolnia főleg a kisparasztságot érdeklő olyan kérdésekben, mint a kártérítés nélkül kisajátított földek utáni kártérítés fizetése, a falusi ellátatlanok problémája. Mi lehet az oka — tette fel a kérdést —, hogy többszöri jelzésünk ellenére nem történt eddig — tudomásunk szerint — megfelelő intézkedés e kérdések rendezésére a kormány részéről? Úgy vélem, sokat nyom a latban az, hogy a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég személyes tapasztalata, élménye ilyen ügyekről, magyarán szólva, a Minisztertanács nem fordít elég gondot és időt saját határozatainak helyszíni ellenőrzésére, a lakossággal való kapcsolatainak kellő erősítésére. Vég Béla ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójával egyetért, azt elfogadta. Ezután Földvári Rudolf országgyűlési képviselő következett szólásra. Ezután az északi iparvidék problémáiról szólva, hangsúlyozta: felsőbb szerveink eddig inkább szavakban hangsúlyozták az északi iparvidék jelentős szerepét, tetteik azonban nem tükrözték ezt a szemléletet. Példaként felsorolta az Országos Tervhivatal adatait, amelyek szerint Borsod a lakáshelyzetet tekintve 18-ik, a mozik számát tekintve és a falvak villamosítását illetőleg egyaránt 19-ik a megyék között. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a Tervhivatal előzetes számításai szerint Borsod ismét háttérbe szorul a második ötéves terv során. Nem kérik egyszerre minden hiba orvoslását, de úgy véli, az északi iparvidék dolgozói eddigi gazdasági eredményeikkel rászolgáltak a fokozott gondoskodásra. Ezután a megyei szerveket elöntő rendelet-áradatról, egyes állami rendeletek ellentmondásairól, majd az állami fegyelem erősítésének szükségességéről beszélt, s szavait így fejezte be: — Miért beszéltem többet a Minisztertanács eddigi munkájának negatív vonásairól, mint eredményeiről? Azért, hogy a legközelebbi országgyűlésen már ne kelljen a hibákról beszélni. Azért, mert bízom népi kormányunkban, az általunk és bizalmunkból választott kormányunkban, hogy példát fog mutatni az eddig elkövetett hibák következetes és gyors kijavításában is. A Minisztertanács beszámolóját elfogadom, sára. Hibáik nagy részéért elsősorban nem maguk a funkcionáriusok, hanem az alsóbb vezetés képességeiben nem bízó, azt akarva-akaratlan lebecsülő túlzott centralizmus a felelős. Helyes az az elv, amely funkcionáriusainkat szimpla rendelet-végrehajtókból a maguk kisebb-nagyobb közösségének hivatott és kétszeresen felelős vezetőivé teszi. Ezután a kontárok, a karrieristák, a hozzászólásokra a vita lezárása után Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Rchátz és Földvári elvtársaknak válaszolva egyetértett egyes területek fejlesztésével kapcsolatos bírálatukkal. A hibákon úgy segítenek, hogy a megyei tanácsok és a kiemelt négy nagy város v. b.-i tervjavaslatot készítenek a Minisztertanács számára, s ezt a Minisztertanács a minisztériumok tervjavaslataival együtt veszi figyelembe. A beruházásokkal kapcsolatban elhangzott bírálathoz hozzáfűzte, hogy ilyen beruházási mulasztások okozzák a kazincbarcikai vegyikombinát nagy elmaradását a nitrogénműtrágya termelésében. Hangsúlyozta: ezért egyszerűsítette a Minisztertanács a beruházások előkészítését, ezért központosították az ÉM irányítása alá az építőipar zömét, s ugyanezt a célt szolgálta a bérrendezés is az építésügy és az építőipar területén. Feladatunk most, hogy a fő erőt a legfontosabb beruházásokra — Tiszavidéki Vegyikombinát, Kazincbarcika, Sztálinváros — összpontosítsuk. A falun orvosolandó panaszokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi szervek nem használják ki minden lehetőségüket. Végezetül a Minisztertanács nevében megköszönte a hozzászólásokban megnyilvánuló bizalmat, amely megnyilvánult az egyetértésben, a tervek, elgondolások elfogadásában. Válaszadását így fejezte be: Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizalmat is, amely abban mutatkozott meg, hogy a képviselőtársak bátran bírálták a Minisztertanács munkájának fogyatékosságát. Ez is a bizalom megnyilvánulása és segíti a Minisztertanácsot abban, hogy munkáját jobban végezze. Biztosítom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Minisztertanács minden tagja és a Minisztertanács egésze is teljes erejével, tudásával és tehetségével azon lesz, hogy az előttünk álló feladatokat népgazdaságunk fejlesztése, az életszínvonal emelése, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése érdekében sikerrel oldjuk meg. (Taps.) Ezután az országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati felfelé csupa készség, lefelé csupa gorombaság farizeusok ártalmas munkáját bírálta és ezzel kapcsolatban példákat mondott. Az írókkal való félreértések dolgáról kifejtette, hogy most a kibontakozásra minden remény megvan, ennek már jelei is mutatkoznak. Biztosra lehet venni, hogy a nézeteltérésekből mihamarabb a nézetek teljes egyetértése lesz. A beszámolót elfogadta, javaslatot terjesztette az országgyűlés elé. — Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóját az 1955 novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisztertanács beszámolóját az ipar, s a mezőgazdaság továbbfejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami,s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontakoztatására javasol. Az országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista világrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. Az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a jövőben iseEzután napirend szerint Non György, a népköztársaság legfőbb ügyésze tartotta meg beszámolóját. Az új ügyészi szervezet, amelynek működését 1953. július 4-én indította meg az országgyűlés a legfőbb ügyész megválasztásával, alapvetően más, mint a régi: a szocialista törvényesség legfőbb őre. Felügyel a nyomozóhatóságok eljárásaira, a bíróságok ítélkezéseinek és a büntetések végrehajtásának törvényességére, az ügyész tanácskozási joggal részt vesz az országgyűlés, az Elnöki Tanács. Ezután áttért az ügyészi szervezet hároméves tevékenységének ismertetésére. Az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, melyeket az 1953. júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányunk. 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Felülvizsgálták az internáltak ügyeit, ami 4184 személyt érintett. Megszűnt a rendőri bíráskodás. Az ügyészség közreműködött az amnesztia-rendelet maradéktalan végrehajtásában, aminek során több mint 23 000 személy került szabadlábra. Számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük »a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét«. Ezután arról szólt, hogy három év alatt, bár számos törvénysértő rendelet ellen felléptek, nem léptek fel elég eredményesen a túl nagy számú rendelet kibocsátása ellen. Foglalkozott a nagyszámú munkaügyi panasszal, azokkal az esetekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át, vagy bocsátják el, mert felfedi és bea Minisztertanács, a helyi tanácsok és vb-k ülésein, a törvények és rendeletek megalkotásában. Ilyen széles joggal felruházott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzsoá állam nem tűr meg ilyen intézményt. Alkotmányunk a legfőbb ügyészt az országgyűlésnek rendeli alá, így az a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útján hathatós ellenőrzést gyakorol a törvényesség felett, jelenti a vállalatnál észlelt hibákat, visszaéléseket. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy a hatalmukkal így visszaélő vezetőket ritkán vonják felelősségre. Nehezíti a fegyelmi ügyekben a törvényesség érvényesülését az is, hogy ezt a kérdést csak az ügyészi szervek kísérik figyelemmel, a felsőbb gazdasági szervek alig. Az ügyészi szervezet a szakszervezetekkel karöltve, még nagyobb figyelmet szentel a szocialista törvényesség megtartásának az üzemen belül. A jövőben sokkal határozottabban kell fellépniük a munkavédelmi előírások megszegőivel, a balesetek felelőseivel szemben, aki e gyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében, s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását, s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése, s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építő munkáját megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját, s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) Non György, a népköztársaság legfőbb ügyésze beszámolóját tartja nem hivatkozhatnak a termelés vélt érdekeire. A termelőszövetkezetek megsegítésével kapcsolatban a tsz-ek jogainak védelmét és az önkéntesség elvének megsértése elleni fellépést jelölte meg az ügyészi szervezet feladataként. Alkotmányunk 49. szakasza kimondja, hogy aMagyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. Az országgyűléskeddi ülése Több segítséget az északi iparvidéknek! Hegedűs András válasza i Boro György, a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója Az ügyészi szervezet hároméves munkája A második ötéves terv: gazdasági feladataink megoldásának legnagyobb szervező ereje Vég Béla országgyűlési képviselő bevezetőben arról beszélt, mennyire megnőtt a párt és kormány intézkedései következtében a dolgozók aktivitása. Méltatta a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésén hozott határozatot, majd gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá. Népgazdaságunk gyorsabb fejlesztésének egyik gátja az anyag- és energiaellátás elégtelensége. Az anyaghelyzet ilyen alakulásának részben külkereskedelmi okai vannak, részben a helytelen anyaggazdálkodásnak, rossz tervezésnek, vagy az elemi károk helyreállításának köszönhetők. Fő problémánk az energia biztosítása, s ez nálunk még élesebben jelentkezik, mint világszerte. Tizenegy év alatt energiatermelésünket háromszorosára emeltük, de ez sem elégíti ki a szükségletet. A biztonságot e területen döntően az energiatermelésbe lépő új, korszerű erőművek adják majd meg. A továbbiakban utalt arra, hogy a szakemberek véleménye szerint országunk nehéz energiahelyzetét véglegesen csak az atomenergia felhasználása oldja meg, amihez már a harmadik ötéves tervben, több nagyteljesítményű atomerőmű üzembelépésével lehetőséget ad a Szovjetunió baráti segítsége. Méltatta a második ötéves tervet, mint gazdasági feladataink megoldásának legnagyobb szervezőerejét. Szólott a gazdasági centralizálás fokozatos felszámolásáról. A Minisztertanács beszámolóját elfogadta. Kiss Imre : Egy megyébe a Balaton-vidéket! Kiss Imre országgyűlési képviselő a Veszprém megyei tanácsok munkájáról szólt. Szükségesnek tartja, hogy a szaktárcák jobban segítsék a tanácsok önállóságának kifejlesztését. Szóvá tette Veszprém megye rossz építőanyag-ellátását. Bírálta a Belkereskedelmi Minisztériumot, amely nem akarja átadni Balaton-környéki vállalatait a tanácsnak, pedig azok közvetlenül látják el a lakosságot. Végül javaslatot tett arra, hogy a Balaton környékét, amely jelenleg két megyéhez, s azokon belül öt járáshoz tartozik, vonják egy közigazgatási egységbe. A beszámolót ő is elfogadta. Molnár Ernő országgyűlési képviselő több budapesti probléma megemlítése között, bírálta a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, amely a kerületi tanács megkérdezése nélkül már ki is jelölte a hármashatárhegyi függővasút helyét. Ez a vasút szükséges ugyan, de nem ez a legsürgősebb probléma a kerületben — előbb kellene végrehajtani a Margit-kórház bővítését, vagy a lakáshelyzet javítását. Urbán Ernő: Államapparátusunk dolgozóinak többsége alkalmas új feladatainak ellátására Urbán Ernő országgyűlési képviselő a szocialista demokratizmus kérdéséről és az írókkal fennállt nézeteltérések ügyéről beszélt. Melegen üdvözölte Hegedűs elvtárs beszámolójának határozott és célratörő probléma felvetését és higgadt, magabiztos hangját, azt a magasabbrendű szocialista humanizmust, amelynek szellemében — mint mondotta — az egész beszámoló fogant. A szocialista demokratizmussal kapcsolatosan kifejezte azt a véleményét, hogy államapparátusunk dolgozóinak többsége megállja a helyét s általában alkalmas újszerű nagy feladatainak illéti- BÍRÁLAT. Szemben az előző évek gyakorlatával, az ünnepélyesen egyhangú felszólalásaikkal, a júliusi ülésszakon polgárjogot kapott a kritika. Nem afféle sablonos, szalonképessé csiszolt lényegtelenségek. Megszólalt annak a parlamentnek az első néhány hangja, amelyet ezentúl akarunk. A mi bírálatunk hangja: - Az északi iparvidék jelentőségét csak szavakban ismerte el a kormány, Borsod lakásellátottság szempontjából tizennyolcadik az országban ... Még 1960-ban is villany nélkül lesz 76 borsodi falu, pedig ott épül a palkonyai és a berentei erőmű ...« Mindezt Borsod egyik képviselője, Földvári elvtárs mondja. És utána beszél Urbán Ernő és a túlzott centralizmus hibáit, a mindent rendeletekkel megoldást úgy jellemzi, mint ami papírosan próbál »pótágyat« adni egyes funkcionáriusoknak,í" Mindez elhangzik és a nap továbbra is süt odakint, a parlament gótikus ívein ugyanúgy csillog az aranyozás. A kormány tagjai jegyez- 716?C. A MINISZTERELNÖK VÁLASZOL. Ami a felszólalásokban elhangzik, új. Sok új van a válaszban is. Nem szavak szempontjából. A hang, a gesztusok változtak. Már magában az, hogy ezúttal papiros nélkül, közvetlen választ hall az országgyűlés, választ, amelyet itt-ott jó ízű mosoly tarkít. Választ, amely talán nem bővelkedik közmondatokban, ékes fordulatokban, de megmondja: »Igazuk van az elvtársaknak, erre nem fordítottunk elég gondot...« Vagy ezt is: »Ezen most aligha tudunk segíteni...« Olyan tényeket, mint a borsodi vegyikombinát műtrágyatermelésének nagy elmaradása. S végül köszönetet a bírálatért. Mert »éppen ez a kritika a bizalom jelen. Nem tudok elhessegetni egy személyes emléket. Hiszen ... hiszen ez a válaszadó miniszterelnök ugyanaz a Hegedűs András, akivel 1945 egy dermesztő téli napján egy kisvárosi MADISZ-helyiség fűtetlen szobájában, hideg kályha körül ülve beszélgettünk vagy hatan arról, mennyi tennivalónk van, hogy kevesebb legyen a bajunk, s ő, a MADISZ-központ küldötte, úgy beszélt a mi dolgainkról, akár mi magunk. S íme, most ugyanolyan közvetlenséggel beszél. Papír és körmondatok nélkül. ERŐ. Komor, kemény mondatok hangzanak, halkan, de határozattan. A legfőbb ügyész beszél. Az Országház szónoki emelvényéről évek óta először száll a mikrofonba, a jegyzőkönyvbe, az újságok hasábjaira Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálffy György, Sólyom László neve. »Elvtársaink, akik nem voltak árulók, kémek, kártevők...» Hallgat az ülésterem. A napsugárkévékben táncoló porszemek örvénylése az egyetlen mozgást A gondolatok meszszire szállnak, a jóvátehetetlen hibák áldozatainak emléke átsuhan a képviselői padsorok felett. De a szavak, a mondatok füzére már arról szól, amit tettünk és teszünk, hogy soha többé ne kelljen átélnünk ilyen pillanatokat. Keserű percek, de erőt mutatnak. »Van erőnk, hogy érvényt szerezzünk a törvényességnek.« A becsület, az igazság győzelmének percei ezek. Nem pusztán azért, mert adatok hangzanak el a szabadon bocsátottakról, vagy a felelősségrevont nyomozótisztekről. Sokkal inkább azért, mert a komoly önvizsgálat, a felelősségre ébredés csendje ül a termem Néhány perccel előbb, a szünetben egyik képviselőjül beszélgettünk — valamelyik koholt perben népi ülnök volt»Míg élek, nem lehet tiszta a lelkiismeretem« — mondta keserűen. Most szeretnék odamenni hozzá és azt mondani: »Ebből a keserűségből is erőt kell kovácsolni, elvtársi Dehát minek is mondanám? Bizonyára így érzi ő is. Batata! Fém* Állampolgáraink jogegyenlőségének biztosítéka: munkás-paraszt államunk A törvény előtti tényleges egyenlőség alapja országunkban az, hogy a döntő termelőeszközök a nép tulajdonában vannak, hogy hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon, hogy államunk munkás-paraszt állam, hogy népi demokratikus rendünk alapja a munkás-paraszt szövetség, és ezen belül a munkásosztály a vezető erő; hogy alapjában megszűntek nálunk a kizsákmányoló osztályok és ezeknek csupán maradványai vannak; hogy társadalmunk két alapvető, egymást barátian segítő osztálya a munkásosztály és a parasztság a számban és jelentőségben hatalmasan megnövekedett értelmiséggel kéz a kézben építi a szocialista Magyarországot. Erre a szilárd alapra épül nálunk a törvény előtti tényleges jogegyenlőség. Elmondhatjuk, hogy a nők egyenjogúságát biztosító rendelkezések megszegésével szinte alig találkozunk. Ugyanígy ténylegesen érvényesül a vallásszabadság is, ami annyit jelent, hogy mindenki szabadon vallhatja