Népszava, 1958. február (86. évfolyam, 27–50. sz.)

1958-02-28 / 50. szám

ui#suu& <»^WA/VW"A»/VWVVVVVVvVWVVWVVWVWVVWWV«WVVVVV'vWV^VVWVVWVVVWVVVVWVVVVVVVV/^WV " Q kétszáz őzet mentettek ki A TISZAI ARADÁSBÓZ. Az elmúlt napokban a megáradt Tisza Poroszlónál el­­öntötte a majdnem tíz kilométer szélességű árterületet, ahol igen sok vad rekedt meg a kisebb-nagyobb szigeteken. A Poroszlói Állami Gazdaság vadőrei és vadászai a bajba­jutott jószágok segítségére siettek. Éjjel-nappal csónakokkal járják az árterületet s csütörtökön délig kétszáz őzet és több mint száz nyulat fogtak ki a vízből és vittek szárazra. ■ Csehszlovákiai bányászok Tatabányán A csehszlovákiai no­­vákyi Béke-akna képvise­letében hét bányászból álló küldöttség kereste fel a tatabányai XI-es aknát, hogy 1958-ra felújítsa a két üzem közötti páros­versenyt.­­ »A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI« címmel Horváth Ferenc érdemes művész előadóestet tart március 3-án az Egyetemi Színpa­don. Tekintettel az előze­tes nagy érdeklődésre, mű­sorát március 9-én megis­métli.­­ A PESTERZSÉBETI VA­SAS KULTÚROTTHON veze­tősége március 2-án rendezi meg a kultúrotthon gyermek­­szakköreinek önálló klubdél­utánját, melynek műsorában a gyermek művészeti szakkör szerepel. A kultúrotthon báb­­szakköre február eleje óta már rendszeresen adott mű­sort a kultúrotthont látogató gyermekek és a környező is­kolák tanulói részére. .. A­­Munka ábrázolása a fotóművészetijén« cím­mel az Egressy-klubban rendezett kiállítás anyagát Miskolcon, Győrben és Aj­kán is bemutatták. A leg­szebb képeket a SZOT XIX. kongresszusa tiszte­letére is kiállítják ez Épí­tők Rózsa Ferenc Kultúr­­otthonának előcsarnoká­ban. 1H ARANY — KUKORICÁBÓL Szovjet tudósok megállapí­tották, hogy a növények ké­pesek kis mennyiségben ma­gukba fogadni a talajban levő fémet. Ennek az állításnak a bizonyításaként a brüsszeli világkiállítás szovjet pavilon­jában már bemutatnak kuko­ricából nyert aranyat, ame­lyet természetesen aranyércet tartalmazó földön termesztett kukoricából vontak ki. — A SZOLNOKI DAM­JANICH MÚZEUMRA hagyta 36 éves munkássá­gának sok értékét Csete Balázs, a napokban el­hunyt jászsági néprajzku­tató. Hagyatékának jelen­tős része a Jászság életé­vel, történetével foglalko­zik. • HALÁLOZÁS. Farkas De­zső ny. állatorvos elhunyt. Temetése szombaton V13-kor lesz a farkasréti temetőben. JANICH MÚZEUMRA hagyta 36 éves munkássá­gának sok értékét Csete Balázs, a napokban el­hunyt jászsági néprajzku­tató. Hagyatékának jelen­tős része a Jászság életé­vel, történetével foglalko­zik. • HALÁLOZÁS. Farkas De­zső ny. állatorvos elhunyt. Temetése szombaton V13-kor lesz a farkasréti temetőben. 12 Magyar zongoraművész hangversenye Prágában A prágai Magyar Kul­túra hangversenyen emlé­kezett meg Csehszlovákia februári győzelméről. Az ünnepi est keretében fel­lépett Teleki Lajos zongo­raművész, Liszt, Bartók, Kodály és Weiner szerze­ményeivel aratott sikert. A művész február 28-án Wroclawban koncertezik, március 3-án pedig a po­zsonyi rádióban lép fel.­­ Az üzemi kultúrott­­honok gyermekmunkáját irányító pedagógusok szer­dán megbeszélést tartot­tak a SZOT kultúrneve­­lési osztályán. Az eredmé­nyek és a hiányosságok mellett tervbe vették, hogy rövid időn belül elkészí­tik a gyermekmunka szak­körök önkormányzati sza­bályzatát, a sajátos nyári munka végzésének terve­zetét.­ ­ A POSTÁRA hozta A MOZDONY A CSOMAG­SZÁLLÍTMÁNYT Nem valami technikai újí­tás, hanem vasúti szerencsét­lenség következtében érkezett egy csomagszállító vonatsze­relvény a nyugat-németorszá­gi Wittlich postahivatalának udvarára. A mozdony lesik­­lott a sínről, átszakított egy kerítést, félredöntött két sa­lakkal megrakott teherautót és a vasútállomás mellett levő postahivatal udvarán kötött ki. A szerencsétlenség követ­keztében a mozdonyvezető életét vesztette, négy postás pedig súlyosan megsebesült. — ÁSATÁSOKAT KEZ­DENEK a váci járásban levő Csővár középkori vá­rában. Gazdag történeti és építészeti leletet remélnek. *— TÁVVEZÉRLÉSES JÁTÉK­­. VILLANYVONATOKAT, lánc­talpas játék-vontatókat hoz forgalomba az idén az Álla­mi Pénzverő. — JÁMBOR JÁNOS, a Magyar Partizán Szövet­ség tagja hosszú betegség után meghalt. Jámbor Já­nos fiatal korában kapcso­lódott be a munkásmozga­lomba Pesterzsébeten. A Magyar Partizán Szövet­ség saját halottjának te­kinti. Temetése március 1-én délután 2 órakor lesz a pesterzsébeti temetőben. — NÉGYÉVES A PE­­TŐFI-KOHÓ. A Petőfi­­kohónak elnevezett sztá­­linvárosi I-es kohó 1954. február 28-án kezdte meg működését. Az üzembehe­lyezése óta eltelt négy esz­tendőben több mint há­romnegyedmillió tonna va­sat adott az országnak. — 2000 csomó piros hó­napos retket indítottak út­nak Prágába csütörtökön a szentesi kertészek. SS Vízierőmű — 3000 mé­ter magasban A Tien-San hegység­ben több mint 3000 méter magasban építenek vízi­erőművet. A gépházat a­­ turbinákkal együtt 200 méter mélyen, a hegy bel­sejében helyezik el.­ ­ BEISMERTE VÉTKÉT FEKETE FERENC MAGYAR DISSZIDENS GYILKOSA Johanna Skäbe lägerdorfi lakos beismerte, hogy meg­gyilkolta Fekete Ferenc húsz­éves magyar disszidenst. A holttestet feldarabolta, bő­röndbe zárta és egy mészbá­­nyába rejtette el. Fekete Fe­renc Johanna Skabe-nél la­kott. A szállásadónő azzal vé­dekezett, hogy önvédelemből gyilkolt, mert Fekete megfe­nyegette és bántalmazta. — «KOLLÉGIUMI NA­POT« rendez március 2-án a Reviczky utcai középis­kolás diákotthon, amelyen a szülők és az érdeklődők betekintést nyerhetnek a kollégiumi életbe.­­ TÍZEZER élő nyu­lat szállítottak Francia­­országba az állami gazda­ságok. Ezekkel az­ élő nyu­­­lakkal pótolják az erősen megcsappant francia nyúl­­állományt. 3 FATOLVAJT LEPLEZTEK LE Nacsa Andrást társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt 1956-ban nyolchónapi börtönre ítélte a bíróság, büntetésének letöltését azonban felfüggesztették. Nacsa új munkahelyén is folytatta üzelmeit. Megkörnyékezte a szemerei épületfa­telep éjjeliőrét, Vágányi Lászlót, aki csekély ellenszolgálta­tás fejében deszkákat juttatott neki. Harmincnégy köbméter faanyaghoz jutott így Nacsa. Később a fatelepről már teher­autószámra szállított a tejszakértő hol Fótra, hol Gödöllőre. Nacsa András korábbi büntetésének letöltése mellett újabb tettéért is felel most. (t. k.) 1. folytatás Milyen bő a beszéd? Már tudjuk, mi is az a »ter­­jengősség«. Ha az emberi be­szédet vizsgáljuk, kiderül, hogy bizony — ezt azért ed­dig is sejtettük — sok mindent feleslegesen mondunk ki vagy írunk le. Ha ugyanis a szöveg már megjelent részeiből úgyis sok mindent előre ki lehet ta­lálni, akkor gyakran elég vol­na csak annyit közölni, ameny­­nyiből a többi már amúgy is érthető. A többi — már leg­alább is ilyen rideg matema­tikai meggondolások alapján — igazán feleslegesnek minő­síthető. Még inkább ezt kell mondanunk az ismétlésekről. Azok a tudósok, akik a nyelv statisztikai szerkezetével fog­lalkoznak, bizony azt találták, hogy sokkal bőbeszédűbbek vagyunk, mint szükséges vol­na. Ha szem előtt tartjuk az egyes szavak, továbbá az egyes betűk s méginkább az egyes — több betűből álló — betűcso­portok gyakoriságát; ha továb­bá figyelembe vesszük azt a statisztikai valószínűségi sza­bályosságot, amelyre ez a gya­koriság a folyó szöveg fel­építésében vezet, akkor kide­rül, hogy — a tudományos megállapítást idézve — min­dennapi beszédünk bizony na­gyon »­távol áll a koncentrált meglepetéstől-'-'. A beszédnek igen nagy az ilyen értelemben vett »terjen­­gőssége«, tudományos műszó­val élve: »redundanciája«. Ami a német nyelvet illeti, ha az egyszerű betűgyakoriságot vesszük figyelembe, akkor a vizsgálat 20 százalékos terjen­­gősséget, redundanciát mutat ki. Ha már a szógyakoriságot is számításba vesszük, akkor a terjengősség, a redundancia 54 százalékra emelkedik. Ha sok minden más tényezővel is számolunk, akkor a beszéd ter­­jengőssége a 68 százalékot is eléri. A világ minden népe rendkívül »terjengősen« be­szél. Ismeretes, hogy van is a nyelv használatának olyan módja, amely számba veszi ezt a terjengősséget és mellőzi, ami mellőzhető, lényegében ez történik a gyorsírásban. Nem szabad azt hinnünk, hogy a beszéd redundanciája pusztán felesleges teher, ame­lyet elég felismernünk, hogy igyekezzünk tőle megszabadul­ni. A redundancia a nyelv ter­mészetes tartozéka és a ter­mészet semmit sem rendez be oktalan módon. Redundancia nélkül bajos volna az élet. A redundancia ugyanis bizonyos biztonságot nyújt a hír épsége tekintetében. Előfordul —pél­dául —, hogy a zajos utcán sétálva beszélgetünk. A lárma esetleg akkora, hogy alig-alig értjük egymás szavát. Ha ilyenkor mindegyikünk csak oly rövidséggel fejezné ki gon­dolatait, amint lehet és a re­dundancia okozta többletet megtakarítaná, akkor bizony igen nagy nehézséget okozna egymás megértése. Csak annyi hírrel volna forgalomban, amennyi a hír képviseletéhez feltétlenül szükséges — s ha a lárma csak egyetlen hírjelet nyelne el, semmisítene meg, már ez is elégséges volna ah­hoz, hogy egy-egy hír teljesen veszendőbe menjen vagy tar­talma végzetesen megváltoz­zék. Vagy vegyük számba: hány­szor kapunk kézhez olyan levelet, amelyben itt vagy ott olvashatatlan szavak, betűk bukkannak elénk? Ha ilyen esetben a levél csak annyi szót, szócsoportot vagy betűt tartalmazna, amennyi feltétle­nül szükséges, ha a levélíró »megszüntetné a redundan­ciát«, akkor üzenete vagy tel­jesen megfej­thetetlenné válna, vagy eltorzulna, meghiúsulna. Ha tehát nem volna rendun­­dancia, lépten-nyomon meg­csonkított, eredeti mivoltukból teljesen kifordított hírekkel ta­lálkoznánk. Még elgondolni is riasztó, hogy mennyi kényel­metlenség szerencsétlenség, félreértés forrásává válna az emberi érintkezésben a re­dundancia hiánya. Azt kell mondanunk, hogy az emberi társadalom elég kiterjedten alkalmazza a re­dundancia biztonsági tényezőit a maga működésében. Igen gyakran történik meg a biz­tonság kedvéért kétszer az, ami egyszer is »elégséges« vol­na. A tanító mégegyszer el­mondatja tanítványával a fel­adatot, a parancsnok megis­mételteti a katonával a paran­csot: a biztonság kedvéért. De a redundancia nemcsak a társadalomban otthonos je­lenség. A természet minden te­rületén találkozunk vele. Az ember például megpillant egy virágszálat; ezt ugyanabban a pillanatban látja a szemével, illatát beszívja az orrán ke­resztül, esetleg ujjaival meg­tapogatja bársonyos szirmait stb. Az ember tehát egyide­jűleg többféle módon érzékel ott, ahol a jelenség megálla­pítására az érzékelés egyetlen változata is elégséges lenne. Az emberi és az állati ideg­­rendszer alapvető jellemzője a redundancia. Ugyanazt az in­gert nem egy idegpálya, ha­nem az idegpályák egész sora közvetíti. A technika tudato­san alkalmazza a redundancia elvét a biztonsági követelmé­nyek fokozására. Mindezzel egyáltalán nem akarjuk azt mondani, mintha a redundancia elvének tükré­ben most már mindenféle lo­csogás, szószátyárkodás meg­engedhető lenne az emberi társadalomban. A redundancia elvének alkalmazása addig jogosult — mind társadalmi érintkezésben, mind a techni­kában , ameddig a biztonsá­got szolgálja, ameddig a hír épségét óvja meg, a működés zavartalanságát teszi lehetővé. A redundancia elvéről nem azért szóltunk, hogy most már menlevelet adjunk a bürokrá­ciának, amely mérhetetlen mennyiségű jelentést, statisz­tikát, mutatót követel meg — a redudancia olyan fokán, amelyet semmi sem indokol —, hogy most már megenged­jük az értekezletek és kisgyű­­lések előadóinak a tetszés sze­rinti untató terjengősséget, hogy az újságírók tollát elold­juk az önmérséklés kötőfékjé­ről, nem, bizony isten nem. A redundancia fogalmának megismerésével egyébként — ha csak kutyafuttában is — végigutaztunk a hírelmélet bi­rodalmán. A következőkben új tartományba lépünk be, s olyan várkastélyhoz érkezünk, amelyben a kibernetika leg­szebb gondolata aludta sokáig a maga Csipkerózsika álmát. Csató István (Folytatjuk) B­ALMŰOLASA WEMEim (Küchler Vilmos illusztrációi) A NAPSóg . PÉNTEK, február 28 A Nap kél 6 óra 28 perc­kor, nyugszik 17 óra 26 perckor. Szeretettel kö­szöntjük név­napjukon ELE­MÉR nevű ked­ves olvasóinkat. A nap kérdése : — Javítják már a parkok padjait, a kö­zönségnek csak a szíveket kell majd bevésnie? Pénteki konferansz Ja reggelt kívá­nok! Olvasom a Népszavában, hogy a méhpempő, noha kétségkívül kitűnő Ti­ a hatása, nem va­rázsszer. Erről — bocsánat! — három (3) garantáltan régi­­ívicc jut az eszembe. Olyan­­ kozmetikai mind a három, mint a pinty, ami itt azt je­lenti, hogy rájuk férne egy kis kozmetika. Az első: »Mondja, kollégám, miért használ a maga felesége any­­nyi szépítőszert, hiszen azok, amint látom, semmit nem se­gítenek rajta!« »Ugyan, ne mondja, hogy nem segítenek rajta! Látta maga már az én feleségemet szépítőszerek nél­kül?« A második: »Mennyibe került az új kalapod, drá­­­gám?« »Kétszáz forintba, szí­vem.« »Hm, drágám . . . Hi­szen annyiért talán már egy új fejet is kaphattál volna....« A harmadik: »Mondja, doktor úr, igaz, hogyha az ember uborkát eszik, eltűnik a szep­lő?« »Feltétlenül, asszonyom, de csak abban az esetben, ha a szeplő az uborkán volt.« Ne fintorgassák az orrukat, kérem, örüljenek, hogy csak három jutott az eszembe,­ ­ne felejtsd el,Lajos. Hogy h­a péntek van, ma jelent meg az újságban, hogy március 5-én asztalterí­tési verseny lesz! Azon én is részt vehetnék, ha nem éget­ted volna ki az asztalterítő­met! . — Ne bosszankodj emiatt, mókuskám! Akkor se vehet­nél részt, mert 5-én Lepénye­­siéknél annyi vendég lesz, hogy kölcsön fogják kérni az asztalt is. /7. NÉPSZAVA az OIR konferenciája Az OIR (Nemzetközi Rádiószervezet) műszaki konferenciát hívott össze Budapestre, hogy megvi­tassa a televíziós és ultra­rövidhullámú műsoradás különböző technikai kér­déseit. A konferencia csü­törtökön délben nyílt meg a Magyar Rádió és Tele­vízió székházában. — ABLAKTISZTÍTÁS köz­ben az utcára zuhant csütör­tökön délután a IX., Sorok­sári út 17. sz. ház II. emeleté­ről Pálinkás Józsefné 24 éves takarítónő. Mindkét lába el­tört, azonkívül koponyasérü­lést szenvedett. Súlyos álla­potban vitték a Költői Anna kórházba. ■ Nagytakarítás a budapesti utcákon A fővárosi tanács köz­mű és szolgáltatási igaz­gatósága a tavaszi hóna­pokban rendet akar te­remteni a budapesti utcá­kon. Az első és a legsür­gősebb munka a télen ut­cára szórt és azóta porrá zúzódott salak összesepré­­se, eltakarítása. Az idei ta­vasszal és nyáron a főút­vonalakon állandóan lo­csolnak majd, mossák az úttestet, a járdákat. — ÚJ FOLTTISZTÍTÓT hoz forgalomba a háztartási vegy­ipar. Az új szerből kétfajta készül: az egyik a zsíros pe­cséteket, a másik pedig a gyümölcsfoltokat tünteti el a ruhákból. — A SZPUTNYIK II. to­vább folytatja földkörüli útját. Szerdán délutánig 73 900 000 kilométer utat tett meg, ami megfelel a Föld és a Nap közötti tá­volság felének, vagy a Föld és a Hold közötti távolság mintegy százötvenszeresé­nek. A MÉRGEZÉSI TÜNETEK KÖZÖTT találták csütörtökön délelőtt a XIV­., Erzsébet ki­rályné út 14/b. sz. ház egyik első emeleti lakásában a 12 éves Vas Erzsébetet, a 10 éves Józsit, a 8 éves Györgyöt, a 7 éves Katalint és az 5 éves Évát. A mentők a Róbert Ká­roly körúti kórház gyermek­gyógyászati osztályára vitték őket. Még nem sikerült meg­állapítani, mitől szenvedtek mérgezést. ■ Magyar építészek békefelhívása A magyar állami épü­lettervezési rendszer be­vezetésének tizedik évfor­dulója alkalmából az ÉM Középülettervező Vállalat dolgozói felhívással for­dultak a testvérvállalatok dolgozóihoz, az építők szakszervezete és a Ma­gyar Építőművész Szövet­ség tagjaihoz és a határo­kon túl a világ építőszak­mai szervezeteihez, hogy emeljék fel szavukat a há­borús veszély növelése el­len, a béke megvédését célzó törekvések mellett. — A NÁCIZMUS MAGYAR­ORSZÁGI ÜLDÖZÖTTEINEK Országos Érdekvédelmi Szer­vezete felhívja a mauthauseni náci koncentrációs tábor volt foglyait, hogy március 4-én délután 8 órakor az V., Be­loiannisz utca 18. szám alatt levő földszinti nagyteremben tartandó összejövetelen jelen­jenek meg. ■ Új egészségügyi klub Miskolcon a Semmelweis kórházban, Rádió, társasjáték, folyó­iratok várják az egészség­­ügyi dolgozókat. Itt helye­zik el a kórház több ezer kötetes könyvtárát is. a ÚJ ROVARÖLŐSZER Angliában új karbamid alapú rovarölőszert dolgoztak ki, amely különösen alkalmas a pillangók, molylepkék és lárváik irtására. A szer nem toxikus, sem foszfort, sem klórt nem tartalmaz, s így az emberre ártalmatlan. Az olcsó és biztonságos, semmiféle kü­lön berendezést, vagy védő­ruhát nem igénylő rovarmé­regnek nagy jövőt jósolnak. «­ FÉMBÚTOR-, CIPŐ-, ILLATSZER- és kozmeti­kai kiállítás­t rendezett a sztálini­­árosi Kiskereske­delmi Válalat az Arany Csillag Szálló különtermé­ben. ■ Hóvihar Franciaországban Franciaország-szerte hó­viharok dühöngenek, meg­akasztják a vasúti forgal­mat és akadályozzák a vasúti közlekedést is. Lille városában a hó 30 centi­métert is elért. A hó gyors olvadása fokozza az ár­vízveszélyt, Tours környé­kén a patakok és kisebb folyók már kiléptek med­rükből. A Szajna elön­tötte a párizsi rakparto­kat. Az első becslések sze­rint a károk 800 millió frankra rúgnak. RABLÓT KIÁLTOTT A TOLVAJ — A déli szünetben betör­tek a postára és 40 000 schil­­linget raboltak el! — jelen­tette be az ausztriai Neuhaus község postahivatalának veze­tője a körzeti csendőrségen. A csendőrök azonban, a fel­jelentő nagy meglepetésére, nem rohantak a postahivatal­ba, hogy a rabló nyomai után kutassanak, hanem magát a postaalkalmazottat fogták val­­latóra. Néhány kérdés után zavarba jött, ellentmondó vá­laszokat adott és végül beval­lotta: ő maga dézsmálta már két esztendő óta a postai pénztárt.­­ »Biológiai kesztyű«­nek nevezték el egy moszkvai laboratóriumban azt a kenőcsöt, amely meg­óvja a szerves oldószerek­kel, savakkal, lúgokkal dolgozók kezét a romboló anyagok káros hatásától . Mennyi kalóriát fogyaszt egy házi­asszony Dr. Reginar Passmore, az edinburghi egyetem filozófiai osztályának ku­tatója vizsgálatokat vég­zett, amelyek szerint a fő­zés percenként 2,5, a taka­rítás 3,5, az ágyazás pe­dig 4,2 kalóriába kerül a háziasszonynak. X HELYESBÍTÉS: Ungár Imre Kossuth-díjas zongora­művészünknek március 2-i Beethoven-estjén a nagy ze­neköltő legszebb szonátái sze­repelnek műsorán. Az est színhelye: Móricz Zsigmond Művelődésháza (Jókai u. 2).­ ­ KIGYULLADT A DEBRECENI MEGYEI KÖNYVTÁR ÉPÜLETE Debrecenben csütörtökön korán reggel kigyulladt a Vörös Hadsereg útja 8. számú ház tetőzete. A város egyik legrégibb házának — a hajdani Kereskedő Társulat épületének — eme­letén van a megyei könyvtár. A tűz a nagyértékű könyv­­állományt is veszélyeztette. A tűzoltók több mint háromórai munkával megfékezték a tüzet. Az eddigi megállapítások szerint a tűz a kéményből eredt, a tetőszerkezet lángra kapott, majd összedőlt és beszakította a mennyezetet. Az épületben károk keletkeztek, a könyvtárt azonban sikerült megmenteni. a JÁRJANAK A FÉRFIAK SZOKNYÁBAN! A stockholmi orvostudományi egyetem három tekintélyes professzora tanulmányában megállapította, hogy a többlet­­hőmérséklet, amelynek az emberi test ki van téve,­­a divat által rákényszerített nevetséges ruhadarabok­ miatt, a sej­tek és a kromoszómák súlyos elváltozását okozza, nagyobb mértékben, mint az atomsugárzás. Az egyetlen menekülés az, ha változtatunk ruházkodási szokásainkon. Első rendszabály az lenne, hogy a jelenleg viselt férfinadrágot skót szoknya­szerű ruhadarabbal helyettesítsük. 1958. február 28

Next