Népszava, 1958. március (86. évfolyam, 51–76. sz.)

1958-03-15 / 63. szám

Segíthetünk-e az óvodák helyhiányán ? (Riport a 3. oldalon) *­­ A Magyar Televízió tervei (Tudósítás a 3. oldalon) * Feltöltik a balatoni szakszervezeti üdülők raktárait (Tudósítás a 3. oldalon) Megkezdődik a tavaszi nagytatarozás Budapesten (Tudósítás a 8. oldalon) Megyei ♦ szakszervezeti aktívaülés • Pécsett ♦ A szakszervezetek Baranya megyei tanácsának elnöksége péntek délután Pécsett megyei aktívaértekezletet tartott Var­ga György, a SZOT titkára is­mertette a szakszervezetek XIX. kongresszusának határo­zatait s az azokból adódó fel­adatokat. Az ülésen részt vett kínai vendégek közül felszó­lalt Liu Csang-seng, az össz­­kínai szakszervezeti szövetség alelnöke is. Ünnepélyesen kiosztották az 1958. évi Kossuth-díjakat Péntek délelőtt az ország-­­ ház kupolacsarnokában adták­­­t az 1958. évi Kossuth-díjakat.­­ Az ünnepségen megjelent dr. I Münnich Ferenc, a Miniszter- I tanács elnöke, Apró Antal, a­­ Minisztertanács első elnökhe­­­lyettese, Fock Jenő és Kállai Gyula, az MSZMP Központi­­ Bizottságának titkárai, Rónai­­ Sándor, az országgyűlés elnö­ke — az MSZMP Politikai Bi­­­­zottságának tagjai —, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Nagy József­né könnyűipari miniszter, Benke Valéria művelődésügyi minisz­ter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács tit­kára, továbbá a politikai és kulturális élet számos más vezető személyisége. A Kossuth-díjakat dr. Mün­nich Ferenc, a Minisztertanács elnöke nyújtotta át. A minisz­terelnök az átadás előtt beszé­det mondott. — Népköztársaságunk kor­mánya tizenegyedik alkalom­mal osztja ki a Kossuth-díja­­kat, a kormány elismerésének ezt a magas megnyilvánulását azoknak, akik tudományos, művészeti és gazdasági életünk területén kiemelkedőt alkottak, és tevékenységükkel segítet­ték a szocializmus építését or­szágunkban.­­ Az idei Kossuth-díj kiosz­tás különbözik az előbbiektől, főleg az ellenforradalom előtt adott hasonló kitüntetésektől abban, hogy a kitüntetettek névsorát nagyobb minőségi kö­vetelmények alapján határozta meg a Kossuth-díj Bizottság és erősítette meg a kormány. Erre szükség volt azért is, hogy emeljük a Kossuth-díj jelentő­ségét, tekintélyét és hogy való­ban olyanok kapják meg, akik a köz számára értékeset al­kottak. Éppen ennek az elv­nek alapján nem minden te­rületről választottunk ki jelöl­teket a kitüntetésre. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy más területeken nem végeztek hasznos, értékes, alkotó mun­kát, de kiemelkedő eredményt ott nem tudtunk megállapítani. Reméljük, hogy a legközelebbi Kossuth-díj kiosztásakor már ezeken a területeken is talál­hatunk ilyeneket — hangoz­tatta. Ezután Kónya Albert, a Tu­dományos és Felsőoktatási Ta­nács titkára ismertette a kor­mány határozatát az 1958. évi Kossuth-díjak odaítéléséről, s dr. Münnich Ferenc átnyújtot­ta a díjakat. I.­­ A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a ter­melőmunka módszerének alap­vető tökéletesítése terén elért eredményeikért a Kossuth-díj I. fokozatával és a vele járó 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki ERDŐS PÁLT, az MTA leve­lező tagját a számelmélet, a függvénytan, a halmazelmélet és a valószínűségszámítás te­rén elért eredményeiért: DR. STRAUB F. BRÚNÓ akadémikust, egyetemi tanárt a biológiai fehérje-szintézis te­rületén kifejtett értékes mun­kásságáért. A Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki Nagymennyiségű alkoholmentes üdítő ital, a visszaeső alkoholistáknak kényszerkezelés­ t javasolják az orvosszakértők az országgyűlés szociális bizottságának alkoholkérdés albizottsága előtt Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának az alkoholizmus kérdésének meg­vizsgálására kiküldött albizott­sága pénteken dr. Kende Zsig­­mond elnöklésével ülést tar­tott. Az albizottság ezen az ülésen az alkoholizmus kérdé­sével foglalkozó legkiválóbb o orvossza­kért­ők véleményét hallgatta meg. Széleskörű és beható vita indult, amelyben részt vett dr. Angyal Lajos egyetemi tanár, dr. Fernádi Ferenc egyetemi docens, dr. Szirtes Gyula ideg­gondozó intézeti főorvos, dr. Balázs Gyula belgyógyász-fő­orvos, dr. Balassa László tör­vényszéki orvosszakértő, dr. Iványi Frigyes egyetemi do­cens, dr. Fodor Pál, az egész­ségügyi tudományos tanács tit­kára, valamint dr. Kádár Mik­lós egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánja, aki a kérdés büntetőjogi és rendészeti vo­natkozásaival foglalkozott. Az orvosszakértők részletesen is­mertették az elvonókúrák és utókezelések módját és ered­ményeit. Egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a jövő nemzedék nevelése szempontjából rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy az élelmiszeripar minél nagyobb mennyiségben és minőségben gyártson jó minőségű, alkohol­­mentes üdítő italokat, s ezeket a vendéglátóipar és a kereske­delem a lakosság széles réte­gei számára hozzáférhetővé te­gye. Hangoztatták továbbá, hogy a társadalomra káros, a családi életet veszélyeztető visszaeső alkoholistákkal szem­ben olyan intézkedések meg­hozatala szükséges, amelyek ér­telmében megfelelő szakértői vélemény és bírói ítélet alapján az ilyen embereket kényszer­kezelésben lehessen részesíteni. ♦ (MTI) | A fővárosi tanács végrehaj­tó bizottsága péntek délelőtti ülésén megtárgyalta a buda­pesti iskolák első félévi tanul­mányi eredményeiről és az if­júsági mozgalom iskolai hely­zetéről készített jelentést. Uta­sította az oktatási osztályt, hogy fokozottan ügyeljen a szilárd tárgyi tudás megszer­zésére és az erkölcsi-politikai nevelés erősítésére. A végre­hajtó bizottság elfogadta a Rómaipart részletes rendezési tervét és a végrehajtási javas­latot. Ezután több határozatot hozott a járványos májgyulla­dás elleni küzdelem elősegíté­sére. Elhatározták közegész­ségügyi-járványügyi bizottság szervezését. A végrehajtó bizottság a vi­déki városok­­ közlekedésének javítása érdekében Miskolcnak 13 villamos motorkocsit és 19 pótkocsit, Debrecennek 8 mo­torkocsit, Szegednek 10 mo­torkocsit, 6 pótkocsit és 6 Ika­rus 30-as típusú autóbuszt, Pécsnek 4 motorkocsit, 4 Ika­rus 30-as típusú autóbuszt, Szombathelynek pedig 4 mo­torkocsit ad át. A kerületi tanácsok végre­hajtó bizottságainak 406 mil­lió forint épületjavítási kere­tet engedélyezett a végrehajtó bizottság és intézkedett az épületjavítási és felújítási munkák számláinak további felülvizsgálásáról. Elhatároz­ták, hogy a gödöllői volt ki­rályi kastély épületét szociá­lis otthonná alakítják át és a munkálatokat áprilisban befe­jezik.­­ Hírmagyarázónk írja: 1956-ban összesen 5197 májgyul­ladásos megbetegedést jelentettek be, míg 1957-ben az előzetes ada­tok szerint 4193 ilyen megbetege­dés fordult elő. A megbetegedé­sek száma különösen a 0—14 éves korúak között viszonylag igen magas és a téli hónapokban a leg­gyakoribb. A betegség kórokozója, a mai felfogás szerint, egyrészt szájon keresztül vihető a szerve­zetbe, másrészt a tápcsatorna megkerülésével, a beteg véré­vel, vagy kéz- és lábápolási eszkö­zökkel. Az Egészségügyi Minisz­térium és a végrehajtó bizottság egészségügyi osztálya intézkedései során eddig 460 kórházi ágyat biz­tosítottak Budapesten kizárólag járványos májgyulladásos gyer­mekek és felnőttek elhelyezésére. Azokat, akik nem járultak hozzá kórházbaszállításukhoz, szigorúan­­ elkülönítették. A beteg hozzátartoz­­­zói megelőzés céljából gamma­► globulin védőoltást kaptak. Külö­­­­nős súlyt helyeztek az egészség-­­ ügyi szervek az élelmezési higié­­­nia javítására, a csoportos étkez- ttető helyeken az evőeszközök tisz­taságára. A végrehajtó bizottság­­a jövőben még fokozottabban el­­­ lenőrzi az élelmezési vállalatok­­ munkáját és a csoportos étkeztető ? helyek tisztaságát. Miután a meg-­­ betegedések száma továbbra is­­ magas, az egészségügyi szervek a­­ járványos májgyulladás elleni ► küzdelmet központi feladatként­­ kezelik. A jelenlegi hepatitis kór­­£ házi ágyak számát 150-nel növelik, és a jövőben a gyógy- és utókeze­► léseket egy vezető kórház, vagy a kórházi osztály irányítja majd. A ► járóbetegek részére külön ambu­► láns-szolgálatot szerveznek és biz­tosítják a szülők megbetegedése ► esetén egyedül maradt gyerme­► kék átmeneti elhelyezését. A fő­► városi tanács végrehajtó bizottsá­► ra utasította az egészségügyi osz­­t­­ály vezetőjét, hogy a jelenlegi ► ágyszám-kereten belül biztosítsa a r hepatisises betegek 24 órán belüli ► elhelyezéséhez szükséges ágylét­­i számot. (­­.) Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI L­A­P­J­A 86. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1958. MÁRCIUS 15. SZOMBAT &-IN MAGYAR ÉS CSEHSZLOVÁK laboratóriumi ké­szülékek kiállítása Prágában. 1958. március 11-én a prágai technikai múzeumban meg­nyílt a csehszlo­vák és magyar la­boratóriumi ké­szülékek kiállítá­sa. A Metrimpex magyar vállalat laboratóriumi ké­szülékeinek egy része a kiállításon ­ A mi ragaszkodásunk 48 eszméihez: Villamosok, autóbuszok átadásával segíti a főváros­i tettekben megnyilvánuló ragaszkodás a vidéki helyi közlekedést­­ Díszünnepség március 15 előestéjén 1848. március 15 emlékére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommu­­­­nista Ifjúsági Szövetség köz­­ponti bizottsága péntek este I díszünnepséget rendezett a I Néphadsereg Színházában. I Az ünnepség elnökségében­­és részvevőinek soraiban he­llyel foglalt a politikai és a ► kulturális élet számos vezető ► személyisége. I A Himnusz hangjai után I Bitskey Tibor, a Néphadsereg­­ Színházának tagja, Petőfi­­ Nemzeti dalát szavalta el,­­majd Ortutay Gyula, a Haza- Ifias Népfront Országos Taná­­­csának főtitkára nyitotta meg­­ az ünnepséget.­­ Ezután Komócsin Zoltán, a [KISZ központi bizottságának ]első titkára, az MSZMP politi­­­­kai bizottságának­­ póttagja ► emelkedett szólásra. ► Beszéde bevezetőjében Ko­► Kócsin Zoltán hangsúlyozta, [hogy a 48-as eszme egyszerre [ elválaszthatatlanul jelentett [igaz hazafiságot és az akkori [ kor követelményeinek megfe­lelő nemzetköziséget, méltatta [a 48-as hősök és vezéreik ha­ladó forradalmi programját, a­­ közülük is a legtávolabbra te­­ekintő Petőfi Sándort idézve, l aki papírra vetette a kommu- I nizmus prófétai megálmodá­sát. Majd arról a két dátum­áról beszélt, amely 1848. már­cius 15 után a legszembeöt­lőbb, legnagyobb történelmi forduló: 1919. március 21-ről és 1945. április 4-ről. Emlé­keztetett arra, hogy a Tanács­­köztársaság napjaiban a ma­gyar nép ismét az emberi ha­ladás élvonalába került, ki­vívta a független ál­lamézt, mégpedig nem az urak, hanem a nép számára s egyben to­vább ment, köztulajdonba vé­ve a gyárakat, a bányákat, megkezdve hazánk szocialista forradalmi átalakítását. 1945. április 4. népünk legnagyobb nemzeti ünnepe — mondotta a továbbiakban — a társadalmi átalakulás olyan forradalmát jelképezi, amely a szocializ­mus teljes gyakorlati megvaló­sulásához vezet. Ezután arról szólott, hogy 110 év alatt sokszor megha­misították 1848 eszméit, sok­szor használták fel népáruló, nemzetvesztő célokra, de ami 1956 októberében történt, az minden előzőnek felülmúlása. Kifejezte népünk gyűlöletét és megvetését a magyar hazafias eszmék és népi demokratikus rendszerünk árulói iránt, akik népünk külső ellenségeivel együtt végveszélybe sodorták az 1848-as célok valóraváltá­­sát, betetőzését is jelentő, de azokat messze túlhaladó vív­mányainkat. Hangsúlyozta Komócsin Zol­tán: a mi ragaszkodásunk az 1848-as eszmékhez tettekben megnyilvánuló hazafiság, ra­gaszkodás. Ezt példázza az el­múlt tizenhét hónap is. Mél­tatta az MSZMP és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány vezette, új szocialista rendünkért a régi hibák és az ellenforradalmi károk leküz­déséért folytatott kemény har­cok. Emlékeztetett arra a ha­talmas munkára is, amelyet a párt és a kormány az eszmei tisztánlátás érdekében kifej­tett, leleplezve az ellenforra­dalmárok 1848-cal űzött esz­mei csalásait. Nem titkoljuk örömünket ss büszkeségünket — mondotta Komócsin Zoltán —, hogy e mai márciusi ifjak legjobbjai a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagjai. Ezután a párt és a kormány tömegkapcsolatairól, a kiala­kult bizalomról szólott, majd arról beszélt, hogy Kossuth Petőfi, Táncsics eszméiből és tetteiből számunkra éppen az a tanulság, hogy népünk nem­zeti érdekeit össze kell egyez­tetni a mai kornak megfelelő nemzetköziséggel, s mint aho­gyan 110 évvel ezelőtt Európa elnyomott népei hazafias és nemzetközi reményeikkel az akkori haladás bástyájára. Franciaországra tekintettek, úgy ma a haladást, szabadságot, demokráciát, szocializmus) áhítozó népek a Szovjetunió­ra, Moszkvára tekintenek. Be­szélt a felszabadulás történel­mi jelentőségéről, majd a szovjet népek, a szovjet kor­mány 1956-ban nyújtott, nem­zeti létünket megmentő se­gítségéről, aláhúzva: csak az mondhatja el magáról, hogy ha a 48-as és egyben a 19-es eszmékhez, hogy igaz fia a ha­zának, aki nemzetközi, aki ba­rátja népünk felszabadítójá­nak, a Szovjetuniónak. Befe­jezésül hangoztatta: a nagy­­évfordulót abban a meggyőző­désben ünnepeljük, erőfeszí­téseinkkel hozzájárultunk, hogy a 48-as eszmék tisztán álljanak a magyar nép és a nagyvilág népei előtt, Kossuth, Petőfi, Táncsics zászlajáról letöröltük az ellenforradalmá­rok által rákent gyalázatot. A díszünnepség második ré­­szében művészi műsorra, ke­zűit sor. Kiosztották az 1958. évi Kossuth-díjakat a parlament kupola­­csarnokában. A képen: Dr. Münnich Ferenc, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke Gyurkó István vájárral aki most kapott Kossuth-díjat (MTI Fotó : Papp Jenő felvétele) DR. ARANY SÁNDORT, a mezőgazdasági tudományok doktorát a talajtan és talajja­vítás terén kifejtett tudomá­nyos munkájáért; BENEDIKT OTTÓT, az MTA levelező tagját, egyete­mi tanárt egész életművéért; ERDEY LÁSZLÓ akadé­mikust, egyetemi tanárt az analitikai kémia területén vég­zett indikátor-kutatásaival el­ért eredményeiért; DR. GREGUSS PÁL egye­temi tanárt közel négy évtize­des felsőoktatási munkájáért, valamint »Xylotom­ische Be­stimmung der heute lebenden Gymnospermen« című mű­véért; HIDASI ISTVÁNT, a Kö­­zépdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatóját a szénterme­lés fokozása terén elért ered­ményeiért, különösen a szén­rakodás gyorsítását és meg­könnyítését szolgáló rakodó­gép szerkesztéséért;. KORACH MÓR egyetemi ta­nárt egész életművéért; DR. MOLNÁR BÉLÁT, az orvostudományok kandidátu­sát a sebészet terén, különö­sen a sebészek nevelése és to­vábbképzése érdekében vég­zett több évtizedes tevékeny­ségéért; TURÓCZI-TROSTLER JÓ­ZSEF akadémikust egész élet­művéért, közel félévszázados tudományos munkásságáért; VERŐ JÓZSEF egyetemi ta­nárt »Általános metallográfia" című könyvéért, valamint a tér­ek kristályosodásának ku­tatása terén elért eredmé­nyeiért. A Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 000 foritns pénzjutalommal tünteti ki DR. BAYER ISTVÁN tanár az általános és középiskolai fi­zikaoktatás érdekében végzett kiváló munkásságáért; BOJTOR MIKLÓST, a Bo­kányi Állami Gazdaság igaz­gatóját az állami gazdaság ve­zetésében elért kiváló eredmé­nyeiért; BORS KÁROLY tervező­mérnököt geodéziai műszerek szerkesztéséért; több — a vi­lágpiacon is versenyképes, kor­szerű műszer­t kidolgozó-GYURKÓ ISTVÁN vájárt a szénbányászatban felmutatott kiemelkedő termelési, és a munkamódszer-átadásban ért kiváló eredményeiért; MEDVE FERENC előhenge­­részt a termelésben tanúsított példaadó magatartásáért, fe­gyelmezett, jó munkájáért és újításaiért; PÁNCZÉL SÁNDOR műve­zetőt 25 éves kiváló gyógyszer - ipari munkásságáért, különö­sen a papaveringyártás tech­nológiai fejlesztéséért; SZABÓ ISTVÁN termek­­szövetkezeti elnököt és KA­CSÓ SÁNDOR agronómust (a díjat egyenlő arányban meg­osztva) a termelőszövetkezet vezetésében elért kiváló ered­ményeiért; DR. TÖMÖRKÉNY LÁSZ­LÓT, a Szegedi Kenderfomó főmérnökét a kenderfonó-ipar fejlesztése érdekében végzett több évtizedes eredményes minn­­­kájáért; VÁSÁRHELYI BOLDIZSÁR egyetemi tanárt a hazai útért­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next