Népszava, 1958. augusztus (86. évfolyam, 180–205. sz.)

1958-08-01 / 180. szám

MA: HOLNAP: POLITECHNIKAI OKTATÁS AZ ISKOLÁBAN MŰVELTEBB MUNKÁSOK AZ ÜZEMEKBEN Általánosan képző iskoláink új feladatot kaptak: elő­készíteni ifjúságunkat a termelőmunkában való részvételre is. Államunknak az a szándéka, hogy minél több fiatal — lehető­leg mindegyik — végezzen középiskolát. Így évről évre többen kerülnek érettségivel a termelőmunkába, így ez az előkészítés nemcsak egyszerűen pedagógiai kérdés, hanem az egész■ szocia­lizmust építő társadalom ügye. Pedagógusaink megkezdték a munkát: évek óta folynak az elméleti viták és a lelkes út­törő nevelők gyakorlati kísérletei. De ezernyi nehézséggel küz­denek, mert ha már annyira tisztázódtak is a politechnikai képzés kérdései, hogy tudják, mit kellene tenni, megakad­nak a személyi és a tárgyi nehézségeken. Nincs mindenütt megfelelő szakember, aki az új tárgyakat tanítaná s aki a régi tárgyakat új módon tanítaná, nincs továbbá műhelyfelszerelés, gép, szerszám és nyersanyag a munkához. A Minisztertanács ismeretes határozata most a pedagógu­sok segítségére siet. Szervezet­té teszi a kísérletezést, határo­zott útmutatásokat ad a taní­tásra, s felhívja az üzemeltető vállalatokat stb., siessenek az iskolák segítségére tanácsadás­sal és szakemberek kölcsön­adásával — továbbá úgy is, hogy szerszámokat, gépeket és hulladékanyagot bocsátanak rendelkezésükre. Nagyon sok példa bizo­nyítja, hogy erre megvannak a lehetőségek és az üzemek vezetőinek megértése, segítsé­ge jelentős lehet az ifjúság politechnikai képzéséhez szük­séges anyagi feltételek biztosí­tásában. Angyalföld megérti : saját utánpótlását gyarapítja A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium hosszas előkészü­let után eljutott­­odáig, hogy készen álltak a műhelyek — de üresen. Az iskola igazgató­ja az üzemekhez fordult se­gítségért. S a szegedi üzemek — szinte egyöntetű megértés­sel siettek az új feladat támo­gatására. Rövid idő alatt igen sok gépet, szerszámot adtak ingyen vagy elfekvő anyag­ként elszámolva. Ott volt a segítők között az MTH-iskola igazgatósága és a Munka­ügyi Minisztérium, a Szegedi Villamosvasút igazgatósága. Több ktsz is beállt a védnökök közé. A kezdeményezés a szü­lőket is magával ragadta. Az iparos, szülők szerszámokat küldtek az iskolába, a műhe­­lyek berendezésének terveit a szülői munkaközösség alelnö­­kének vezetésével egy bizott­ság készítette el teljesen in­gyen. S ma már 12 helyiség­ben dolgoznak a tanulók. A gyakorlati órákat a különböző technikumok tanárai vezetik. Angyalföld dolgozói, üzemei, gyárai hasonló áldozatkészsé­get mutattak. 1956 tavaszán a Bolyai Gimnázium felszerelés nélkül megkapta az Épület­gépészeti Technikum műhe­lyeit. Csak a társadalmi segítség útja volt járható. A pedagó­gusok a pártbizottsághoz for­dultak, amely összehívta a na­gyobb angyalföldi üzemek ve­zetőit, és tolmácsolta az is­kola kérését. Rövid idő alatt a legszükségesebb gépek és szerszámok rendelkezésre áll­tak. Nagy segítséget nyújtott ebben a Kohó- és Gépipari Minisztérium ipari osztálya. Az egész villamoshálózatot a kerületi villamosipari techni­kum szerelte be. A technikum hallgatói dolgoztak tanári irá­nyítással. A XIII. kerületi üzemek ve­zetői minden bizonnyal meg­értették, hogy ezzel önmagu­kat is segítették. Hiszen jö­vendő szakmunkásaik képzését mozdították elő! Ipari osztályok Szentesen A diósgyőri Kilián Gimná­zium néhány évvel ezelőtt egyetlen műhelyben kezdte meg a politechnikai képzést — a jövő tanévben már nyolc helyiségben dolgoznak a tanu­lók. Hivatalosan itt is kevés támogatást kapnak, de a szü­lői munkaközösség pénzzel és munkával is segített. A városi üzemek is sokat segítenek. Térítéssel vagy térítés nélkül adják a szerszámokat, a gépe­ket és a hulladékanyagot. Egy esztergapadot a Vaskohászati I igazgatóság engedett át, a DIMÁVAG- ban különböző géprészeket készítettek, a­ Szerszámgépgyár szíjtárcsákat, és más alkatrészeket adott. Legtöbbet segített és segít ma­ is a Lenin Kohászati Művek­ vezetősége. Szentesen a segítségnyújtás­nak egy egészen újfajta mód-* ját találjuk. Itt az általánost gimnáziumban két év óta a* párhuzamos osztályok egyike ipari osztály. Az iskolának az a célja, hogy a gimnáziumi tanulmányi idő alatt, az isko­­­­lai munkával párhuzamosan­ a tanulók elsajátítsák valame­­­­lyi­k szakma gyakorlati isme­reteit. Az az elképzelésük, hogy az érettségi, majd mint­egy kéthónapos tanulás és meghatározott gyakorlati mun­ka után szakmunkás-képesítést is adnak ezeknek a tanulók­nak. Itt a legfontosabb segít­ség az volt, ami egyáltalán le­hetővé tette ezt a képzési for­mát: az üzemek és ktsz-ek, és még egyéni kisiparosok is vál­lalták, hogy foglalkoznak a ta­nulókkal. Jól megismerhetik leendő munkahelyüket Kerta, kisközség Veszprém megyében. Jól működő ter­melőszövetkezete és gépállo­mása van. Köztük és az iskola között igen termékeny a kap­csolat. A tanulók és a peda­gógusok is munkával, illetve előadásokkal segítik a tsz-t és a gépállomást. Ezek természe­tesen viszonozzák a segítsé­get. A tsz-től kapták a gya­korlókertet, amelyben külön­böző kísérleteket végeznek; ugyanitt nyújtanak segítséget ahhoz is, hogy a tanulók a mezőgazdasági természetű tan­anyagot a gyakorlatban elsa­játíthassák. Szakemberek ma­gyarázzák el a gyermekeknek a gazdaság problémáit, tevé­kenységét, módszereit. Egy­esi/ fizikai gyakorlati órát a gépállomáson tartanak meg, ahol a főgépész ad tájékozta­tást. Közel engedik a diákokat — kellő felügyelettel — a gé­pekhez is, s lehetővé teszik, hogy megtanulják a traktor­vezetést. Az iskolának több tanulója azután itt is helyez­kedik el. Lényegében tehát a gépállomás (nem is nagy táv­latban) önmagának nevel szakmunkásokat, amikor segíti az iskolát. Társadalmunk — mely egy­re többet vár az iskolától — egyre több segítséget is nyújt neki. Gordos István egyetemi adjunktus Rendelet a vadászati idényről és a tilalmi időről A Magyar Közlöny július 31-i száma közli a földműve­lésügyi miniszternek az 1958- 59. évi vadászati idény és a tilalmi idő megállapításáról szóló rendeletét. A rendelet ki­mondja a többi között, hogy egész évben szabad vadászni rókára, borzra, vadmacskára, nyestre, nyuszira, görényre, menyétre, hermelinre, továbbá hörcsögre, ürgére, üregi nyál­ra, sündisznóra, kóbor kutyá­ra és kóbor macskára, vidrára, pézsmapocokra, vaddisznóra; a madarak közül pedig verébre, dolmányos varjúra, szarkára, szajkóra, galambász héjára,­ barna réti héjára, kékes réti. héjára, gatyás ölyvre.­ A BRAZIL TITOK Különös kultúrelemek Dél-Amerika szívében Északnyugat-Brazília terüle­te földünk régészetileg leg­kevésbé felkutatott területei közé tartozik. Monumentális ősi romvárosok, bennszülött birodalmak és aranykincsek híján Brazília őserdővel borí­tott területeit a tudomány mind ez ideig nem sok figye­lemre méltatta. Az a szórvá­nyos néhány lelet azonban, amely ezen a vidéken nap­világra került, minden idők legtitokzatosabb, szinte azt mondhatnánk: legmegmagya­rázhatatlanabb tudományos rébuszát adta fel az őstörténet kutatóinak. A titokzatos „Festett Kő” Az őstörténészek érdeklődé­sének központjában az úgy­nevezett »Pedra Pintada« (ma­gyarul: Festett Kő) áll, ez a mintegy száz méter hosszú szikladarab, amelyen az íri stí­lusú festményekre bukkantak. Azonnal megértjük a tudósok izgalmát, ha megfontoljuk, hogy az Ali-stílusnak a dél­­franciaországi Mas d’Azil nevű barlangban talált festmények stílusát nevezzük. A Pireneusok hegyláncai közt megbúvó bar­­lanból számos neolitkori kő­szerszám, csontszigony és fes­tett kavics került elő annak idején — hogyan függ azonban össze az európai ősemberek művészeti alkotása a brazíliai népekével? Tegyük fel, hogy csupán egyszerű hasonlóságról van szó, hiszen a primitív népek művé­szeti alkotásainak bizonyos hasonlóságai a szakembert is könnyen megtéveszthetik. Az azonban már feltűnő, hogy a Festett Kő tövében eltemetett csontvázakat vörös színű fes­tékkel mázolták be, pontosan úgy, mint egyes földközi-ten­geri vidékeken. Hiába nyomunk el magunk­ban egy tetszetős gondolatot, a hasonlóságok újabb és még merészebb útra visznek ben­nünket. Fehérbőrű bennszülöttek, lovak és föniciaiak Nem különös-e például az a néhány emberalak, amelyet évezredekkel ezelőtt festettek a sziklára? Hiszen ezeknek az embereknek világos bőrük és kék szemük volt — ha hihe­tünk a régi bennszülött művé­szi ábrázolásmód hűségének! Ez azonban még mind a vélet­len játéka lehet. A történelem­előtti képzőművészet ismerője azonban már komoly zavarba esik, ha közelebbről szemügyre veszi azokat az ősi rajzokat, amelyek napkorongokat, tek­­nőchéjakat és hajókat ábrázol­nak, mert ezek a motívu­mok kísértetiesen hasonlítanak egyes földközi-tengeri és kelti­­ber motívumokra. (A keltibe­­rek Spanyolország őslakóinak és a keltáknak keveredéséből származtak.) Arra már szinte lehetetlen magyarázatot találni, miként kerültek a Festett Kere ló-, kocsi-, kerékábrázolások. Hi­szen köztudomású, hogy Ame­rika őslakói a hódítók érkezé­sekor nem ismerték a lovat és a kereket (tehát a kocsi leg­kezdetlegesebb formáját sem) és a spanyolok talán leginkább lovasságukkal érték el az Új­világban gyors és kegyetlen sikereiket. A leghihetetlenebb leletet utoljára hagytuk. A brazíliai Marauay, Joelho és Sapo neve­zetű fennsíkok szikláin szám­talan helyen ókori szemita írásjelek és betűk láthatók, amelyek minden valószínűség szerint föníciai eredetűek. Az ókor hajósnépei közül csak­ugyan a föníciaiak azok, akik­ről feltételezhetnénk, hogy el­jutottak az Újvilágba. Ada­taink vannak arról, hogy a bá­tor föníciai hajósok meglehető­sen gyakran túlvitorláztak a világ végének tartott Gibral­tári sziklán és kimerészkedtek a félelmetes Atlanti-óceánra. A legnagyobb tudományos rejtvény A francia származású neves brazil tudós, Marcel F. Homet egyik tanulmányában részlete­sen foglalkozik a titokzatos emlékek kérdésével és a bra­zil—guayanai sziklarajzokat és ősi bennszülött temetkezési szokásokat a modern világ legnagyobb régészeti rejtélyé­nek nevezi. A Rio de Janeiró-i professzornak alkalmasint iga­za van. A békákat, kígyókat, teknősöket és napkorongokat ábrázoló rajzok megszólalásig hasonlítanak a neolitkori föld­közi-tengeri kultúrák barlang­rajzaira, képeire, egyes edény­leletek ciprusi művész kezére vallanak (a föníciaiak Ciprus­szigetén is számos gyarmat­várost alapítottak), a brazíliai Calchique-területen több ket­tős fejszét ábrázoló krétai jel­legű rajz került elő, egyes­ülő emberalakok kelta szobrászok munkájának tűnnek, elsősor­ban azonban a kétségtelenül ókori keleti eredetű szám­jegyek és betűk érdemelnek figyelmet, hiszen itt a vélet­lennek semmiképpen sem le­het szerepe. A kérdés vizsgálatánál ki kell zárni az ismeretes Atlan­­tisz-problémát, hiszen a le­letek jó része olyan korból származik, amikor a történeti­leg »sohasevolt« kontinens a legendák szerint már régen a tengerbe süllyedt. A tudomá­nyos rejtély magvát az jelenti, hogy amíg a föníciaiakról fel­tételezhető Amerika felfede­zése, magyarázat nélkül ma­radnak a kilenc-tizenkétezer éves észak-afrikai, spanyol­ és franciaországi eredetű kultu­rális hatások Brazíliának azon a területén, amelyen sohasem alakult ki magasabbrendű bennszülött kultúra. Sz. H. E. ­ Első felháborodásom két­ségbeeséssé változott, amikor ► a helybeli hatóságok meg­► tiltották, hogy a Körösben fü­­r­tödjem. Arra hivatkoznak,­­ hogy strandolni csak kijelölt­­ fürdőhelyen szabad. Ilyen vi­­­­szont a közel tízezer lakosú , Körösladányban nincs. A falut­­ kettészeli a Körös, melyet a­­nyár legnagyobb részében át­­ lehet »lábalni«, örvényt még ► soha nem láttam itt, pedig 17 ► év óta fürdőm a folyóban. Ál­­l­­atorvos vagyok, naponta 50 Sógorom nemrégen jött haza az NDK-ból. Ott is sokan ked­velik a lottójátékot. Azonban egy helyes módszerre hívta fel­­ a figyelmemet. A lottószel­­­­vényt ott csak a postahivatal­inál lehet beadni, s a posta rá­­­­üti a pecsétet. Ezzel elismer­ték, hogy a fogadó feladta a­­ szelvényt. Tehát nem fordul­hat elő olyan tévedés, mint ná­lunk igen gyakran, hogy a fél reklamálja a lottószelvényt, s közben nem érkezett meg az Országos Takarékpénztárba. Azt hiszem, német barátaink módszerét nálunk is helyes lenne bevezetni! Nagy István ózdi dolgozó a körösladányi fürdési tilalomról — az NDK biztonságosabb lottó-módszeréről — a torbágyi „százméteres síkfutásról44 — egy tatabányai orvos túlzott óva­tosságáról Ormándlaky Gyula Körösladány, Vöröshadsereg u. 22 Ha strand nincs is, engedjenek fürödni .. . Május 30-ádl megbetegedtem. Erős és órák hosszat tartó ve­segörcsöm miatt orvost hivat­tunk Tatabányán. A leglelki­ismeretesebb vizsgálatokon es­tem át. Később Budapesten, a Szövetség utcai kórházban is gondos szakszerűséggel ápol­tak. Másfél hónapi kórházi ápolás után felülvizsgálatra je­lentkeztem Tatabányán, Er­dész főorvosnál. Mivel aznap éppen láztalan voltam , a hosszú és nagyarányú fizikai leromlás után azonnal kiírt dolgozni. Meg sem kérdezte, elég erősnek érzem-e magam a munkára. Úgy vélem, Erdész főorvos máskor megnézhetné, ki az a dolgozó, aki elékerül. Nem mindig táppén­zcsalóval áll szemben. Negyvenkét éve dol­gozom bányában. Bizony na­gyon keveset voltam beteg s nem célom, hogy otthon ma­radjak. Az ilyen eljárás éppen ezért sérti önérzetemet. Tu­dom, az álbetegek megtévesz­tik az orvosokat, visszaélnek jóhiszeműségükkel, s ez a félrevezetés a tényleges bete­gek rovására megy. Elhiszem, hogyy az orvosok is nehéz hely­zetben vannak. Szerintem tisz­telet jár minden megértő or­vosnak, de ezt vegyék egyúttal figyelmeztetésnek azok, akik — a táppénzcsalók, a lelkiis­meretlen álbetegek miatt — az igazi betegeket félvállról keze­lik. Bertalan József Tatabánya, VIII. akna poros, pókhálós, trágyás ser­tésólban járok, vizsgálom a beteg állatokat. Megfizethe­tetlen felüdülést és tisztálko­dási lehetőséget jelentene, ha délutánonként egy-egy órára lemehetnék fürödni a Körös­be. Szívesen hozzájárulnék akár ezer forinttal is ahhoz, hogy Körösladányban strandot létesítsenek. Igazolják nálunk is a lottószelvény átvételét! Nem mindenki táppénzcsaló Sokat köszönhetünk a lelki­­ismeretes, odaadó, önfeláldo­zó orvosoknak, akiket mindig az emberiség egyik legbecsü­­­­lendőbb rétegének, életünk,­­ egészségünk őrének tartottam. ! De vajon mindannyian azok? ! Vajon mindnyájan tudják, mi­ivel tartoznak az emberiségnek, s mire kötelezi őket az orvosi­­ diploma, az eskü? Vajon mind-­­­nyájan embert látnak az em­­­­berben, és nemcsak robotoló I gépet? AUGUSZTUS 4, HÉTFŐ: 17.30 óra-] kor, fszt. 46. (SZOT Újítók és 4 Feltalálók Klubja). Ruhaipari­­ Dolgozók Szakszervezete mű­­­­szaki tanácsának klubdélutánja. 4 Szabó Sándor, a Szegedi Ruha-­­ gyár főmérnöke bemutatja cak-1 kötőgép újítását.­­ AUGUSZTUS 6, SZERDA: 17.30­ órakor, fszt. 46. (SZOT Újítók és­­ Feltalálók Klubja). Sárkány Jó-­­­zsef, az Országos Találmányi­­ Hivatal munkatársának előadá­­­­sa: »»Hogyan kell az újításokat­­ bejelenteni?­« címmel. « AUGUSZTUS 7. CSÜTÖRTÖK, 171 órától, fszt. 8. (SZOT Mérnök-­­ Technikus Tanács munkamód-­­ szer és gépipari bemutató-te-t rém). Szerszámgépipari bemuta-J tó a vasas-szakszervezet mű­ J szaki tanácsa, a Kohó- és Gép-­­ ipari Minisztérium és a Gépipari­­ Tudományos Egyesület rendezé- J sében. AUGUSZTUS 8. PÉNTEK: 17 órá-­­ tól, fszt. 8. (SZOT Mérnök-Tech-­­­nikus Tanács munkamódszer és­­ gépipari bemutató terem). Szer-­­ számgépipari bemutató a vasas-­ szakszervezet műszaki tanácsa,­­ a Kohó- és Gépipari Miniszté-­ rium és a Gépipari Tudományos­­ Egyesület rendezésében. 17 órakor, fszt. 46. (SZOT Újítók­­ és Feltalálók Klubja). Műszaki­­ filmek vetítése a vasas-szak-­­ szervezet műszaki tanácsa, a­­ Kohó- és Gépipari Minisztérium­­ és a Gépipari Tudományos­ Egyesület rendezésében. NÉPSZAVA 14 ttyek buszutasai megértést kérnek ► Etyekről (kb. 28 km) járunk ► de többen mindennap Buda­► pestre dolgozni vonattal. Ami­► kor munka után fáradtan ha­► rámegyünk. az Etyekre induló ► távolsági autóbusz eléréséhez ► Torbágyom mindig 100—150­0 métert kell futnunk. Ugyanis [ a vonat rendszerint nagyon­­ előr­ehúz, és az autóbusz az ál­lomásépület mellett áll. Úgy gondolom, ezen könnyűszerrel lehetne segíteni. Csak egy kis törődés meg emberség kellene hozzá. A torbágyi vasutasok gondoljanak az egésznapi munkában elfáradt társaik bosszúságára. Péler József Etyek, Kender u. 304 Boros Gézáné (Budapest): A mun­kaviszonyt — tekintet nélkül a bér­fizetési időszak végére — bármely napra fel lehet mondani. A fel-­­­mondási idő a szóbeli felmondás­­közlését, illetőleg az írásbeli fel­­­mondás kézbesítését követő napon­­kezdődik. Kohlmann Tamás (Sop­ron): A belkereskedelmi miniszter legutóbbi rendelete értelmében a termelő a termelői borkimérési engedély alapján sajáttermésű bo­rát (mustját) utcán át, kicsinyben kimérheti. Fekete I. Sándor (Buda­pest): Annak a szakmai gyakorlat­ra kötelezett dolgozónak, aki a szakmai gyakorlatot az oklevél megszerzése előtt kezdte meg — kérelmére — az oklevél megszer­zése céljából harminc napig ter­­jedhető fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. A fent idézett sorokat a 14/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelet tartalmazza. Meg­található az 1956. évi 47. számú Magyar Közlönyben. Nyiri Béla (Kiskunfélegyháza): A Munkaügyi Minisztérium címe: Budapest, V., Szabadság tér 15. Levélben is el­küldheti javaslatát, illetőleg kérel­mét. Pető Károly (Budapest): Ipari vagy kereskedő tanulónak azok a 14—16 éves (érettségizetteknél 17— 19 éves) fiatalok jelentkezhetnek, akik legalább az általános iskola VIII. osztályát eredményesen vé­gezték és egészségileg a választott szakma követelményeinek meg­felelnek. Egyes szakmákra azon­ban az alacsonyabb végzettségű fiatalok is jelentkezhetnek. Takács Zoltánná (Győr). A vállalati egyez­tető bizottság két tagját a vállalat igazgatója, két tagját pedig a szak­­szervezeti bizottság jelöli ki egy év tartamára. A kijelölt tagokat a kijelölő szervek megbízatásuk tartama alatt is visszahívhatják. Fischer Imre (Budapest): A társ­bérlő kizárólagos joggal a lakás­nak csak a számára kijelölt ré­szét használhatja. A lakás egyéb helyiségeit a társbérlők a kiutaló határozatnak megfelelően használ­hatják. További kérdésére azt is megemlítjük, hogyha a lakáshiva­tal új társbérlőt jelöl ki, a lakás­hoz tartozó helyiségek használatára vonatkozóan Új megállapodást le­het kötni. Galambos Sándor (Buda­pest): Az ügyvédek és az ügyvéd­­jelöltek elsőfokú fegyelmi ható­sága az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa, amely elnökből és két tagból áll. Palágyi Károly (Budapest): A levelében kérdezett rendelke­zés így szól: Az igazságügy­miniszter — kivételesen indokolt esetben — az illetékes miniszter (vb. elnök) javaslatára az olyan személy részére is engedélyezheti a vállalati jogtanácsosi (jogi elő­adói) működést, akinek nincs meg a rendeletben előírt képesítése. 33/1958. I V. 17.] számú kormány­rendelet 13. § [5] bekezdése.) Ba­­­­logh Péter (Budapest): Az általá­nos gimnázium esti tagozatára elsősorban a munkaviszonyban álló dolgozók jelentkezhetnek. A mun­kaviszonyt a munkáltatónak a je­lentkezési lapon igazolnia kell. Férőhely esetén felvehetők üzem­ben, vállalatnál nem dolgozó, csa­ládjuk körében háztartási munkát végző nők is. KERESÜNK megvételre MARABU VII öntöttvas KAZÁNT 120 m­ fűtőfelületig, továbbá 900 fm-ig 250 mm0 eternit nyomócsövet Beruházási Vállalat Bp., V., Széchenyi rakpart 5. sz. II. emelet 22. szoba Telefon: 325—788 1958. augusztus 1

Next