Népszava, 1959. július (87. évfolyam, 152–178. sz.)
1959-07-01 / 152. szám
A gyár gazdája tárgyal a vevővel Számon tart minden fillért, javítja a mindvéget A verseny nemcsak felajánlás, munka, hanem a gondolkodás, az életfelfogás része is... Az Újpesti Pamutipari Vállalat hatalmas szövödéjében, a gépek zajától félrehúzódva, Zentai Györgyöt, e birodalom egyik technikusát faggatjuk, mit jelent az üzem, az emberek életében a kongresszusi verseny, hogyan járulnak hozzá az üzem dolgozói a szocializmus építésének meggyorsításához? — Kicsit szokatlan így a kérdés — feleli mosolyogva —és erre nem is lehet így röviden válaszolni. Nem egészen úgy van az, ahogy gondolják, hogy van egy felhívás,, az üzem pedig ennyit vagy annyit vállalt, s aztán kész a verseny, meggyorsult a szocializmus építése. Vállalni könnyű — ■— Csak néhány példát: Az első negyedévben a gépek 13 százaléka az előírt fordulatszám alatt volt. Műszaki intézkedésekkel felhoztuk a gépek fordulatszámát a maximális szintre. Úgy számoltunk, hogy ily módon 471 600 négyzetméterrel növelhetjük a termelést. Most már ennek a duplájánál tartunk. Vagy például korábban 180—200 kilogramm volt a hulladék, a csévéken maradt fonal. Számításokat végeztünk, s megállapítottuk, hogy ez csaknem a felére csökkenthető. Elképzeléseink itt is megbuktak, mert ma — szinte hihetetlen — 16—17 kilóra csökkent a hulladék. Ugyanakkor igen sokat javult a termelvényeink mi. Ha nem vigyázunk a termékek minőségére, akkor nem veszik át a külföldi megrendelők — magyarázza Madarászné —, s akkor nyakunkon marad az áru, ami keresetcsökkenést, vagy a legrosszabb esetben üzemen belüli tétlenséget eredményez. A fiatal munkásnők úgy beszélnek erről a »létkérdésről«, mint valami közgazdász, vagy üzletét féltő kereskedő. Smint később kiderül »üzletelnek« is. ’ 'Hírkor a külföldi cégeik megr ■ bízottai átveszik az általuk készített termékeket, akkor a szövőnők közül jelen vannak. — Alkudozunk és kereskedünk is a külföldi vevőkkel — jegyezte meg valaki humorosan, de mindjárt hozzátették a többiek, hogy ugyanakkor maguk pirulnak, ha valami kifogás van gyártmányaik ellen, ha leértékelik vagy egyáltalán nem veszik át az árut. Mert ez kárt okoz a gyárnak és a munkásoknak is. Ez a módszer két okból is igen hasznos. Egyrészt, mert a munkások a saját fülükkel« hallják, mit kérnek vagy Rí-t Vannak a vevők. Másrészt« igen nagy mértékben megnő- * veti az emberek felelősségét* és a szó legszorosabb értel-* mében gazdának, tulajdonos- nak érzik magukat — mint ahogy azok is. S ez a gazda- szerep nemcsak a termelésben ; és eladásban, hanem a nyere-; ség felhasználásában is érvé- nyesül. Az emberek — ha nem;; is teljes részleteséggel —, de;; tudják, mit hova költenek, mi;: hasznuk van abból, ha takáré-:', koskodnak, ha jobban dolgoz-'.', nak. ! ! .. . A közvetlen haszon —- Vigyázni kell minden fit;; lérre — így vélekedik Vereb;; Teréz —, mert most jó helyre;; költi azt a vezetőség. ;; S ezután egymás után so-! '■ rolják fel, hogy például a múlt!: évi nyereségből a tíz és fél!! napon kívül, amit megkaptak. '• • Tahiban üdülőt Vettek, s az ez;: évi pénzből pedig kibővíteni, és berendezni akarják azt.; ■ Százezer forintot költenek böl-; ; csődé és napközi építésére és;; ötven-ötvenezer forintot pe-;; dig" a balatonföldvári családos üdülő és a békásmegyeri vikendtelep fejlesztésére. A;; »kinőtt« kultúrotthon helyett:; is újat akarnak és tudják, ha,, jól dolgoznak, jövőre már'.. megkezdik az építését. !! Közös és egyéni terveiket, J gondjaikat sorolják fel, amely-J rő! meg vannak győződte, hogy | csak együttesen oldhasják meg. J Ha csökken a hulladék, akkori nagyobb lesz az év "Végén el-* magyarázza —, de ez még nem jelent sokat. Amikor mi megtettük ez évi vállalásunkat, akkor már rögzítettünk bizonyos eredményeket. Ami a legfontosabb, hogy az emberek hangulata, dolgozni akarása már olyan volt, hogy lehetett rá számítani. Mert dugába dől mindenféle műszaki elképzelés és intézkedés is, ha azt a munkások nem segítik, mert nem látják értelmét. Még a leggondosabban kiszámított tervek is néha felborulnak, mert a munkások alkotókészségét, lelkesedését, ami sok mindentől függ, nem lehet mindig pontosan felmérni és ez nem is fér bele a műszaki tervekbenősége is az utóbbi öt hónapban. Januárban például az előírt 90 százalék helyett 91,1 százalék, májusra pedig mér 93,4 százalékra növeltük az elsőosztályú áruk arányát. Mindez lényegesen javította a vállalat gazdaságossági mutatóit is. Amit elértünk, annak nagyobbik részét műszakilag ki nem fejezhető és meg nem fogható dolgok: az emberek versengése, munkakedve eredményezte. A »Kossuth« export-brigád tagjaival a minőségről, az exportról beszélgetünk. Szinte valamennyien azt bizonygatják, hogy ami népgazdasági érdek, az nekik egyszerűen létkérdés, osztandó nyereség és nemcsak kultúrházra, hanem a szövőde klimatizálásárák a japítására, az egyes üzemrészek korszerűsítésére. Ami a legfontosabb: mindezekről tudnak és beszélnek isa dolgozókés azt is tudják — mert érzik a borítékon —, ha jobb a minőség és több első- osztályú árut gyártanak, ak-kor nemcsak az export lendül fel, hanem nő a keresetük is. J .Átszövök januári 6,12 forintos díjfellágórabére például — az ál- landóan javuló eredmények nyomán — júniusban már 16,24-re emelkedett. Ez gyakor- latilag annyit jelent, hogy na-gyon sokan, mint például Réti Márta is, havonta 100—150 fo-rinttal többet visznek haza, mint az év elején. Hazlinger Lászlóné és sokan mások pe-dig a fizetésük mellett ebben az évben már kétszer is kap-ttak két—háromszáz forintos pénzjutalmat jó munkájuk elismeréséül. Mint ahogy Zentai elvtárs mondotta: a sok emberi dolog ami mind-mind összefügg a munkások felelősségérzetével a munkalendülettel, a jövőbe vetett bizakodó hitükkel, és jelenti és eredményezi a szocializmus építésének meggyorsítását. Amikor a dolgozók nagyjából eligazodnak a maguk egyéni és az üzem, a népgazdaság érdeke közti összefüggések között, amikor látják hogy van értelme munkájuknak, akkor nem lehet azon csodálkozni, hogy az első negyedévre tett jelentős terven felüli vállalásukat másfélszeresére teljesítették, s hasonlóan biztató eredmények mutatkoznak a második negyedévben is. Amikor adnak a munkások szavára, akkor érthető az is, hogy az első negyedév folyamán több mint nyolcszáz javaslatot tettek a gazdaságosabb termelésre, amelyből mintegy kétszáz azonnal bekerült a tervekbe. A verseny célja és tartalma itt eléggé világos és jól értelmezett élő valóság, amely nemcsak az üzem falain látható, hanem a munkások többségének gondolkodásában, életfelfogásában is kezd kialakulni. Ez az az erő, amire számíthatnak a vállalat vezetői, amit ugyan számokban semmiképpen sem tudnak megtervezni, de ugyanúgy építhetnek rá, mint bármilyen gondosankimunkált tervekre. Fekete Béla Ami nem fér a műszaki tervekbe Üzletelő, kereskedő munkások ► ► — 42, 78, 31, 73..., 12... egy ► piros vonal — mondja Anikó .•tagolt, iskolás hangon, azután I elhallgat. — És milyen szám követke- szik a piros vonal alatt? — kérdezi a tanársegéd. ► — Nem látom — válaszolja • Anikó és akárhogy erőlteti a szemét, nem tudja már leolvasni a 48, 32 és a 18-as számot. A fehérköpenyes, hirtelen, szőke, de kissé gyérülő hajú.tanársegéd most mással próbálkozik. Megáll néhány lépésnyire a kislánytól és egy fekete táblán két ujját mutatja fel. — Hány ujjat látsz, kislányom? Hazaérkeztekaz MSZMP képviselői Párizsból ! Kállai Gyula, az MSZMP Í Politikai Bizottságának tagja,a Központi Bizottság titkára.és Lajti Tibor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes Vezetője, akik részt íveltek a Francia KP XV.kongresszusán, kedd délután hazaérkeztek. Központi vezetőségi ülés a nyomdászszakszervezetben ♦ A Nyomda-, a Papíripar ésa Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete kedden központi veze♦ tőségi ülésen foglalkozott a ♦ kongresszusi munkaverseny ♦ jelenlegi helyzetével. Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese tartott tájjékoztató beszámolót. Átalakulóban a csornai járás ♦ A közös gazdálkodás, a kö- ízös gond nagy formálóerő. Az fönző egyéni érdek lassan el- s tűnik az emberekből. Nem f egyszerre, varázsütésre, hanem a munka során, amikor I egymáshoz alkalmazkodva csi- s szólódnak. ♦ — Téved, aki azt hiszi, hogy fáz emberek aláírják a szövet♦ közeli belépési nyilatkozatot,és máris ízig-vérig szocialista gondolkodásúak lesznek — ma♦ gyalázza Horváth Géza, a csórénál járási tanács termelőszövetkezeti csoportjának vezetője. — Nagyon jól tudjuk, ♦hogy gazdasági meggondoló♦ sok, a biztos jövő kilátásai viszik az embereket az első lépés ♦ felé. Csak amikor már megízlelték, megszokták az együtt- létet, amikor már lélekben is jó közös gyarapítására törekednek, akkor válnak igazán szocialista emberekké. Igaza van Horváth Gézának.A csornai járás 45 községében ♦ 53 termelőszövetkezet van és ♦ csaknem mindegyikben találunk példát az emberek újjásszületésére, gondolkodásuk fogkozatos megváltozására. Ami- kor megalakultak a szö- vetkezetek, Szil községbenegyik másik tag azt mondta: J »-Nálam lakik a 80 éves apám, taz külön család, tehát engedé- llyezzenek külön háztájit is■neki.« Amíg egyéniekvoltak, sohase jutott eszükbe, hogy az »apjuk részére külön tehenet »tartsanak. Jó időbe tett, amíg »megmagyarázták nekik, hogy ki milyen helytelenül gondolkod-J |nak. J nek valami jóféle fűkaszát, hogy ne kelljen kézzel vágni a takarmányt. Szanyba éppen hogy gyűlésezés közepébe érkeztem. Mivel az egész község tagja a termelőszövetkezetnek, nem fértek be a kis kutúrterembe. Tanácskozni kellett, mert az aratás a küszöbön áll. Könnyen segítettek magukon, kimentek a főtérre és ott beszélték meg a tennivalókat. Más volt ez a gyűlés, mint a pár hónappal ezelőtti, amikor csak egyéni dolgaikról beszéltek a felszólalók. Most a közös aratást kellett megszervezni, amely nehéz, mert a szétszórt táblák miatt az aratás gépesítése akadályokba ütközik. A fél évvel ezelőtt még egyénileg gazdálkodó parasztoknak pedig újA rábacsécsényi Kossuth Tsznél ugyancsak furcsa dolgot láttam: egész gyára van a szövetkezetnek. Nem vaskohászati, vagy könnyűipari üzem ez, hanem baromfi- és tojásgyár. A Bábolnai Állami Gazdaságtól vettek 6000 csirkét. Ezeket most 10 ezerre szaporítják és a tyúkok jövőre már futószalagon »gyártják« a tojást, »produkálják« a friss húst a városi ember számára. »Majd a zárszámadás után« szerű volt a munka szervezésének az a módja, amelyet az elnök a vezetőség nevében felolvasott. Vita vitát követett, volt, aki mást javasolt, mint az elnök. Végül megegyeztek a leggazdaságosabb, leggyorsabb módszerben. Mórichida a következő állomás. A Kossuth Termelőszövetkezet a gazdája csaknem az egész határnak. Azt mondja az elnök, hogy tűrhető termésük lesz, de a búza náluk a talaj adottságai miatt nem hoz anynyi hasznot, mint más növény. Tárgyaltak a közgyűlésen arról, mit tehetnének, hogy jövedelmezőbbé tegyék a Kossuth Termelőszövetkezetet. Nem tudják már ők sem, kinek volt az ötlete, de elfogadták: kertészkedni fognak. — ez a jelszó az egész járásban. Most még csak a kezdet kezdeténél tartanak, bár merészek és nagyvonalúak. »Majd az ősszel« — mondják —, amikor már nagy táblákba vetik a búzát és megkezdik az építkezéseket, akkor alakul ki igazán ennek a szövetkezeti járásnak az arculata A körvonalait azonban már most is erőteljes, egészséges profilt mutatnak. Lendvai Vera Tízezer baromfit „gyárt“ a Kossuth Tsz . 0 Már nem kell a ló J — gépet akarunk 1 T ♦ A legnagyobb hatással a gé- J ■ pék voltak a csornai járás pa-J kasztjaira. Nem érdemes leírni, nihány száz gép van most a já- másban, mert jó lehet, mire e sorok az olvasó kezéhez jut- J ;nak, már egészen más számok J ;érvényesek. Mindennap több és j Több embert szabadítanak feli •a nehéz munka fáradsága alótt ■a szovjet és a magyar gépek.! . Ezért, bár a járás tsz-einek! Többsége még fiatal — tavasz-i szál alakult —, már mindenütt! ;azt tárgyaljék: az ősztől hány! gépet kérnek a gépállomástól! és mennyit akarnak venni sajját erejükbpl. f ; Venni! Erre törekszenek $ ;most. Néhány évvel ezelőtt az .csornai járásban mindent csak! ;lóval akartak végezni és még! ;az olyan öreg gebeket sem ad-* •ták el, amelyeknek takarmá-|i myozása többe került, mintj! ; amennyi hasznot hajtott az ál-f: ;lat. Most meg egyre azt nézetgetik, hogy melyik felesleges,] melyiknek az árából vehetné- e. Tizenöt év után — Sajnos, egyet sem. — Nézd Csak meg jobban — biztatja az orvos és közelne a kislányhoz. — Kettőt. — Eltaláltad. Ez rendben is van. Most ülj le szépen ide a gép elé. Ne félj, nem fog fájni. Anikó leül és nyugodtan néz a lencsébe. Mamája szorosan mögötte éli, vékony, csontos alakján egyszerű, frissen vasalt, zöldes színű tropikál ruha. Kidolgozott keze védőszárnyként pihen a szék támláján, s a szeme kérdőn, kétségbeesetten rebben a nővérkéről az orvosra, majd a vizsgálószoba berendezéseit nézi sorra. Zavart és izgatott, de fékezi magát, közbe nem szólna a világért sem. — Anikó, menj ki egy kicsit a folyosóra — áll fel az adjunktus. , —,lgen — rebegi a kislány és kilép a hófehér ajtón. — Hát anyuka, nem szabad úgy izgulni — mondja a férfi és megnyugtatásul az asszony vállára teszi erőteljes kezét. — Kérdezni szeretnék néhány apróságot. — Igenis, tanársegéd úr. Csak tessék kérdezni. — Mikor is született a kislány? — 1944 októberében, tanár, segéd úr. — Hm, igen. És a szülés előtt nem voltak panaszai? — Sajnos voltak. Tetszik tudni, a sok légiriadó... még az uram is katona volt. Már úgy nézett ki, hogy meg se marad a gyerek. De közel laktunk az István-kórházhoz és az utolsó ideig kaptam injekciókat. Még a szülés napján is bombáztak De miért tetszik ezt kérdezni, hiszen az már olyan régen volt? — A baj ugyanis nagyon régi, kedves anyuka. A profeszszor úrral együtt már a múltkor is ilyen szülés előtti rendellenességre gondoltunk. Mikor vették, észre először, hogy a kislány rosszul lát? — Néhány évvel ezelőtt. És akkor a rendelőben kapott is szemüveget. De nagyon gyakran kellett cserélni a szemüvegét. A Varga doktor úr azért is küldött ide a klinikára, mert ő is sokallta a dolgot. — Igen, anyukát, igaza volt a szakorvosnak. Csakhogy mi sem tudunk túl sokat segíteni. A csontos villák alig bírják tovább önuralommal Görcsösen összerázkódnak. Hangtalanul hullanak a mama könnyei. A sorsdöntő szót azonban egyikük sem mondja ki. Az elsötétített rendelőszobában síri csend van, csak a falióra ketyeg könyörtelenül. Irén nővér a feljegyzéseiben lapozgat szorgalmasan és nyeli visszafelé a könnyeit Az orvos cigarettára gyűjt, ettől — úgy látszik — visszanyeri a biztonságát. — Fel a fejjel, anyuka. Ne írassák be a gimnáziumba Anikót. Keresni kell a környéken egy kertészetet. Szép és nagyon egészséges szakma az. Ott sokáig megóvhatjuk Anikót a bajtól. A mama csak szerényen bólogat, leszorítja a könnyeit és köszönget. Talán maga sem tudja, mit. — Gyere be, Anikó — szólj ki Irén nővér. — Na, kislányom, megbe-széltük a pályaválasztásodat — mondja az orvos. — Az a vélleményünk, hogy ilyen szép kislány éppen kertésznek való, ne legyél te tanárnő, nem való; az a te szemednek. És külön-: ben is olyan sok vesződség van, a mai gyerekekkel . — Ha anyukám is úgy akar-• ja, én nem bánom — mosolyog gondtalanul Anikó és szőke fejét hízelkedve hajtja a mama vállára. Szép csendesen, ahogy jöttek, elballagtak. Az adjunktus türelmetlen; mozdulattal rántja fel a sötétítőrollat. Levegőt szippant a zárt ablaknál, és félhangosan hüng, nyögi: — Tizenöt évvel a háború után ... ; Radnóti Edit Kisfaludi Stróbl Zsigmond 75 éves Alig akad népszerűbb magyar művész, mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond, a kiváló szobrász. Itthon és az ország határain túl, Nyugaton és Keleten, évtizedek óta ismerik és becsülik kimagasló képességeit. Legkiválóbb művei az arckép és a monumentális szobrászat területén születtek. Számos vidéki városban, külföldfen és Budapesten több ismert szobra áll (például a Kardját néző huszár a Várban, az íjász a Városligetben). A Felszabadulási Emlékművel, ezzel a nagyszabású, azóta fővárosunk egyik szimbólumává vált szoborral kapcsolódott be a kiváló művész az ország újjáépítésébe. Ugyancsak ő készítette el Kossuth Lajos új, méltó emlékművének az Országház előtt álló főalakját. Alkotásainak gyűjteményes kiállítása nagy sikerrel járta be az elmúlt években a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat. Kisfaludi Stróbl Zsigmond ma kétszeres Kossuth-díjas, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagja. Hetvenötödik születésnapja alkalmából, egész élete művészi munkásságának elismeréséül a kormány a művészt a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést kedd délelőtt Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át az Országházban. Az ünnepélyes átadásnál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, valamint Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese. (k) Kisfalnál Stróbl Zsigmond (Kupás Sándor felvétele) I A Belkereskedelmi Mnisztérium Ipari Tröszt I vezetősége és dolgozói I megrendülten tudatják, I hogy szeretett munka- I társuk | dr. Fodor Endre , a belkereskedelem kiváló dolgozója, I terv-termelési osztályvezető I ■ folyó hó 28-án, hosszas I szer,védés után, 56 éves I korában elhunyt. Térne- Itése a rákoskeresztúri II róm. kat. temető halót- I I tasházából július 2-án, I I délután 3 órakor lesz. ........... ■ • Elfekvő készletünkből értékesítenénk ! 1. Különböző méretű hullám- és kartondobozokat 2. Papír és textilbakelit lemezeket 3. Különféle ellenállásokat, földkábeleket, trafókat és fokozatkapcsolókat 4. Porcelán szigetelőket 6. Laboratóriumi felszereléseket és vegyi anyagokat EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGÉRT Budapest, IV., Főés út Ifj. Ügyintéző: Ondrus Antalne Telefon: 493—516