Népszava, 1959. december (87. évfolyam, 282–306. sz.)

1959-12-01 / 282. szám

zött ez a barátság a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltása és fennállása idején.­­ A Magyar Tanácsköztársasá­got annak idején idegen fegyveres erők beavatkozásával leverték. De a szovjet kormány még 1941-ben, a vele szemben ellenségesen viselkedő "horthysta kormányhoz intézett fi­gyelmeztető üzenetében is arra töre­kedett, hogy a magyar népet és or­szágát megóvja a háborús szenvedé­sektől és katasztrófától. Horthy fa­siszta kormánya azonban, amely nem a magyar nép érdekeit képvi­selte, képtelen volt a józan ész sza­vára hallgatni, és csatlakozott Hitler szovjetellenes háborújához. — A Szovjetunió kiverte Magyar­­ország területéről a náci-fasiszta ha­dakat, és fiai élete árán felszabadí­totta a magyar népet a hódítók igája alól. Ezért nevezi népünk a Szovjet­uniót felszabadítójának és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepként ápri­lis 4-ét, azt a napot, amelyen a szov­jet hadsereg az utolsó hitlerista meg­szállót is kiverte az ország területé­ről. (Taps.) — Amíg öntudatos és becsületes ember él ezen a földön, hálásan em­­­lékezik meg arról a segítségről, ame­lyet a Szovjetunió — a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére — 1956-ban nyújtott az ellenforradalom és az imperialisták által fenyegetett magyar népnek. E segítséggel akadá­lyozhattuk meg, hogy a magyar nép nyakára ismét visszahozzák a kapita­lizmust, a fasizmust és azt, hogy ha­zánkat az imperialisták katonai fel­vonulási területté tegyék, hadszín­térré változtassák. A Szovjetunió tehát az utolsó 15 év alatt két ízben is fiai vére hullatásával adta bizonyságát a magyar nép iránti mély barát­ságának, internacionalizmusá­nak.­­ De segített a magyar népnek ezerféle módon a háborús károk helyreállításában és a szocializmus építésében is. A magyar és a szovjet nép ellenségei még néhány évvel ez­előtt is azzal rágalmazták a Szovjet­uniót, hogy »kizsákmányolja« orszá­gunkat. E rágalom ostobasága any­­nyira nyilvánvaló, hogy ma már az ellenség is elismeri: a szovjet—ma­gyar gazdasági kapcsolatokban a ma­gyar fél élvezi a nagyobb előnyt. Kádár János aláhúzta, hogy a Szov­jetunió Magyarországgal és a többi szocialista országgal kifejlődött gaz­dasági kapcsolataiban nem a keres­kedelmi haszon elvéből indul ki, ha­nem — mint az idősebb és erősebb szocialista ország d önzetlenül és ál­dozatkészen testvéri segítséget nyújt. A Szovjetunióból a tavalyi kereske­delmi forgalomban Magyarországra hozott áruk több mint 82 százaléka nyersanyag és félkésztermék, ugyan­akkor a Szovjetuniónak szállított ma­gyar áruk több mint 58 százaléka gépipari és finommechanikai termék volt. A magyar népgazdaság jelentős behozatalra szorul fontos nyersanya­gokból, nevezetesen vasércből, olaj­ból, fából. A szovjet szállítások a magyar népgazdaság ilyen irányú szükségleteinek legnagyobb részét fe­dezik. Íme így kereskedik egy szo­cialista nagyhatalom, a Szovjetunió, egy kisebb szocialista országgal, a Magyar Népköztársasággal — állapí­totta meg Kádár János —, majd így folytatta: — Nincs és soha nem is volt a vi­lágon olyan kapitalista nagyhatalom, amelyik kereskedelmi forgalmát úgy fejlesztette volna egy kis országgal, hogy annak kedvező módon, túlnyo­móan nyersanyagot szállítana és tőle nagyobb részt kész ipari terméket vá­sároljon. De ez ellenkezne is a kapi­talizmus lényegével: a kapitalizmus saját népének kizsákmányolásán kí­í­vül más népeket is kizsákmányol. Az? előbbit a »kezdeményezés és vállalko-? zás szabadságának«, az utóbbit a »ke- ? reskedelem szabadságának«, az egé-r­szét pedig a »szabad világ«-nak ne-? vezi.­­ — A magyar—szovjet barátság % ma erős. Ez a barátság a ma- ? gyar nép erőforrása, nagy tárna- I sza és boldogulásának záloga. A « magyar—szovjet barátságot szün-­­ telenül erősíteni, örök és meg- * bonthatatlan barátságként meg- * tartani — ez pártunk és kormá- ? nyunk legfőbb külpolitikai fel-­­ adata. ? — Szoros egységben haladunk, jót barátságban élünk a szocialista tábor­­ valamennyi országával, a Szovjet-* unióval, a Kínai Népköztársasággal,­­ az Albán Népköztársasággal, a Bolgár­­ Népköztársasággal, a Csehszlovák * Köztársasággal, a Koreai Népi De-* mokratikus Köztársasággal, a Len-­ gyel Népköztársasággal, a Mongol* Népköztársasággal, a Német Demok­­­ratikus Köztársasággal, a Román* Népköztársasággal, a Vietnami De­­­mokratikus Köztársasággal. * — örülünk, hogy a szocialista tábor ? valamennyi országa nagy lendülettel? halad előre a szocializmus útján, új­­ és új nagyszerű eredményeket ér el.? A világ politikai arculatát jelentősen­ megváltoztatta maga az a tény, hogy­ 10 évvel ezelőtt Kínában győzedelmes-* kedett az imperialistaellenes, népfel­ t szabadító háború, majd azt követően* a szocialista forradalom. A közel 700? milliós lakosságú ország a nemzetközi ♦ imperializmus kizsákmányolási terü­? letéből, feudális és félgyarmati or­? szágból szocialista világhatalom lett.? Példája, hallatlanul gyors fejlődése? megragad és lelkesít. Kína fejlődése­ is bizonyítja a szocialista rend fölé-é nyét, az elnyomóitól megszabadult? nép határtalan alkotóereje. Kína —? miközben hallatlan nehézségeket győ­j­zött le — a múlt évben már két és? félszer annyi gabonát, kilencszer? annyi szenet, tizenkilencszer annyi? kőolajat, negyvenszer annyi nyers­? vasat termelt, mint 1949-ben. ? szádunk a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság, örven­dünk a szocializmus építésében elért nagyszerű sikereiknek, s annak, hogy e két testvéri népi állammal állan­dóan fejlődik barátságunk a legben­sőbb egyetértés és a proletárinter­nacionalizmus szilárd alapjain. — Szomszédunk továbbá Jugoszlá­via. Jugoszláviával az államközi kap­csolatok 1953. augusztusa óta fokoza­tosan normalizálódtak. A viszony 1956—58-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazda­sági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport — területén normálisnak nevezhető. Vélemé­nyünk szerint — az ismert ideológiai ellentétek ellenére — megvan a lehetősége annak, hogy a két állam között normá­lis jószomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, mert meg­győződésünk szerint ez Jugoszlávia és Magyarország népeinek közös ér­deke. A jószomszédi viszony kedvező alakulásában szerepet játszik az, hogy a jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a viszony alakulását, hogy támadják barátain­kat — mint a legutóbbi időszakban —, a Kínai Népköztársaságot és az Albán Népköztársaságot. — Másik szomszédunkkal, Auszt­riával ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tart­juk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak, hogy a két szomszéd állam között — az eltérő belső társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az­ előrehaladást, hogy az osztrák kor­mány a két állam viszonyát illetően, a Magyar Népköztársasággal szem­ben ellenséges nyugati körök mester­kedéseitől engedi befolyásoltatni po­litikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Népköztársaság ellen ak­namunkát folytató kémügynökségek és magyar fasiszta szervezetek tevé­kenykedjenek és garázdálkodjanak. Ez is számottevően zavarja viszo­nyunkat. Mi a kölcsönös előnyökkel járó tényleges jóviszony kialakítására törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Münnich Ferenc a megnyitó beszédet mondja Kádár János előterjeszti a Központi Bizottság beszámolóját N. Sz. Hruscsov megérkezik a kongresszusra A jó viszony kiépítésére törekszünk valamennyi szomszédos országgal és néppel . A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közös társadalmi-politikai rendszer, a szocializmus építésének közös útja, a közös világnézet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés. Együtt­működésünket a táboron belül nem­csak az egyenjogúság, a területi in­tegritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyek­be való be nem avatkozás szabályozza , hanem ezeken túlme­nően a kölcsönös segítségnyújtás elve. Szépen fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta: tá­borunkban az »egy mindenkiért — mindenki egyért« elv uralkodik. — A szocialista tábor, melynek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke fő­­ereje a világon. A Magyar Népköz-? társaság a szocialista tábor egyen-? jogú és megbecsült tagja. ? Népünk életbevágó érdekeinek ? hű szolgálata megköveteli: kül- ? politikánk egyik fő feladata a ♦ jövőben is az legyen, hogy to- f vább erősítsük a szocialista tá- ? bor erejét, egységét és határo- ? zottan visszaverjünk minden ki-­­ sérletet, amely ez ellen irányul. ? — Népünk óhajának felel meg,? hogy valamennyi szomszédos ország­? gal és néppel a jóviszony kiépítésére? törekszünk. A Szovjetunióhoz fűződő? jó, baráti kapcsolatainkról már rész-' letesen beszéltem. Közvetlen szám- ND Sz, Hruscsov vezetésével az MSZMP VII. kongresszusára Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Vasárnap, a kora délutáni órák­ban a Magyar Szocialista Munkás­párt VII. kongresszusára Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége. A küldöttsé­get N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke vezeti. A küldöttség tagjai: A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a szverdlovszki területi pártbizottság első titkára, P. N. Gyemicsev, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a moszkvai területi pártbizottság első titkára, I. P. Kazanyec, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a sztálinói területi pártbizottság első titkára, J. Sz. Naumova, Moszk­va város leningrádi kerülete párt­­bizottságának titkára és Ty. F. Szi­­kov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió magyaror­szági rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Budapesten csatla­kozott a küldöttséghez. A szovjet pártküldöttség fogadta­tására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, dr. Mü­nnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Vasárnap reggel Budapestre érke­zett az MSZMP VII. kongresszusán részt vevő lengyel pártküldöttség. Ignacy Loga-Sowinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, Walenty Titkow és Wladyslaw Kruczak, a Központi Bizottság tagjai. A delegációt a Ke­leti pályaudvaron Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és Brutyó Já­nos, a Központi Bizottság tagja, a SZOT főtitkára fogadta. Jelen volt a küldöttség fogadtatásánál Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársa­ság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, vala­mint Jan Moszczewski nagykövetségi tanácsos is. Ugyancsak vasárnap reggel érke­zett hazánkba az Argentin Kommu­nista Párt képviseletében Paolino Gonzales Alberdi, a Központi Bizott­ság tagja, akit a Keleti pályaudva­ron Kossa István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságánál­ tagja, közleke­dés- és postaügyi miniszter és Gosz­­tonyi János, az MSZMP Vas megyei pártbizottságának első titkára foga­dott. Vasárnap délelőtt megérkezett Magyarországra a Csehszlovák Kom­Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyu­la, Marosán György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a budapesti párt­­bizottság első titkára, dr. Sik Endre külügyminiszter, valamint az MSZMP Központi Bizottságának több tagja. Fél három után néhány perccel szállt le a Ferihegyi repülőtér beton­jára a TU 101-es különrepülőgép. A gépből elsőnek N. Sz. Hruscsov szállt ki, aki már a lépcsőről mosolyogva, kalapját lengetve üdvözölte a fogad­tatására megjelenteket. A szovjet pártküldöttség vezetőjét elsőnek Ká­dár János üdvözölte meleg szívélyes­séggel, a két testvérpárt vezetője megölelte, megcsókolta egymást. N. Sz. Hruscsov ezután kezet rázott a megjelent pártvezetőkkel, bemutatta nekik a delegáció tagjait. Szovjet vendégeink ezt követően elvonultak a repülőtéren összegyűlt több száz budapesti dolgozó előtt, akik nagy lelkesedéssel, tapssal üd­vözölték a kedves vendégeket. Út­törők virágcsokrokat adtak át az SZKP küldöttsége tagjainak, akik ez­után gépkocsikba szálltak és szállá­sukra hajtattak. (MTI) munista Párt delegációja. Komárom­ban, a béke és barátság hídjánál fo­gadták a küldöttség vezetőjét, Karol Bacileket, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Szlovák Kommunista Párt első titkárát és a küldöttség tagjait: Vratislav Krutinát, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott­ságának titkárát és Alois Indrát, a Csehszlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának póttagját, Gott­­waldow első titkárát. Fogadásukra megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Prie­­szol József, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára és Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizott­sága nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetője. Vasárnap érkezett Németország Szocialista Egységpártjának az MSZMP VII. kongresszusán részt­vevő küldöttsége. A delegáció veze­tője Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Hermann Matern, a Politikai Bizott­ság tagja, a Népi Kamara alelnöke, Paul Fröhlich, a Politikai Bizottság póttagja és Willy Bredel, a Központi Bizottság tagja, a Német Írószövet­ség elnökségének tagja, a Művészeti Akadémia alelnöke. A küldöttség fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Kiss Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pója Frigyes külügyminisz­terhelyettes és Rostás István, a Ma­gyar Népköztársaság berlini nagy­követe. Jelen voltak a fogadtatásnál Walter Vesper nagykövettel az élen a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai. Yrjö Murto, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a párt alelnöke vasárnap délben Buda­pestre érkezett. A Ferihegyi repülő­téren Úszta Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja fogadta. Max Reimannt, a Német Kommu­nista Párt főtitkárát Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője fogadta. Megérkezett az Osztrák Kommu­nista Párt küldöttsége is: Friedl Fürnberg, a Politikai Bizottság tagja és Fritz Heinrich, a Központi Bi­zottság titkárai. A küldöttséget Lom­bos Ferenc, az MSZMP Győr-Sop­­ron megyei bizottságának első titká­ra fogadta. Larsen Reidar Thoralf-ot, a Nor­vég Kommunista Párt titkárát, a párt lapjának főszerkesztőjét Kossa István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, közlekedés- és posta­ügyi miniszter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Az Izlandi Szocialista Egységpárt képviselőjét, Stem­per Gudmunds­­sont, a Politikai Bizottság tagját, Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Ko­márom megyei bizottságának első titkára fogadta a Ferihegyi repülő­téren. . Ali Jatát, a Marokkói Kommunis­ta Párt főtitkárát Török István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja fogadta. Fritjof Lagert, a Svéd Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagját Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság tit­kára fogadta. Vasárnap este Budapestre érke­zett az Olasz Kommunista Párt küldöttsége. Giancarlo Paretta, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Carlo Parodi, a Központi Bizottság tagja. A küldött­séget Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter fo­gadta a Keleti pályaudvaron. (MTI) Ifjabb küldöttségeit érkeztek az MSZMP VII. kongresszusára

Next