Népszava, 1961. október (89. évfolyam, 233–258. szám)

1961-10-01 / 233. szám

A Szaktanács elnökségének felhívása a munkásvédelmi őrségek szervezésére Ipari és mezőgazdasági mun­kások, alkalmazottak, értelmi­ségi dolgozók! A Szakszervezetek Országos Tanácsa X. teljes ülésén be­hatóan foglalkozott a mun­kásvédelem helyzetével, a még mindig nagy számmal előforduló balesetek okaival, az üzemegészségügyi körülmé­nyek alakulásával. Elismerés­sel szóltak a dolgozó ember egészségének és testi épségé­nek a megóvására irányuló in­tézkedésekről, az általános fej­lődésről. Egyidejűleg azon­ban megállapították, hogy üzemeinkben, az építkezése­ken, a mezőgazdaságban és az ország más munkahelyein a gondatlanságnak és a köny­­nyelműségnek még mindig sok dolgozó esik áldozatul: megbetegszik, megcsonkul vagy életét veszti. A mi társadalmunkban min­den a dolgozó emberért törté­nik. A gyárak, az üzemek a társadalom szükségletének ki­elégítésére termelnek. A dol­gozókat védik a törvényeink, a családok életének szebbé, jobbá tételéért születik meg pártunk és kormányunk min­den intézkedése. Ezen mun­kálkodnak a szakszervezetek és a többi társadalmi szervezetek is. Hazánkban ma boldogan és egyre nagyobb jólétben él­hetnek a dolgozó emberek. Államunk évről évre hatal­mas összegeket fordít a dol­gozók egészségének és testi épségének védelmére. Mind több korszerű műhely, gép, jól felszerelt orvosi rendelő, kórház, szanatórium, a mun­kást, a dolgozót védő tör­vény bizonyítja államunk fél­tő és sokoldalú gondoskodá­sát. Mindez egymagában azon­ban nem elégséges. Ma lényegesen kevesebb a baleset, a megbetegedés, mint volt korábban. Az eredmény azonban összehasonlíthatatla­nul nagyobb lehet, ha álla­munk gondoskodásával páro­sul az emberi összefogás, a dolgozók egymás iránti fele­lőssége. Nem nyugodhatunk bele, hogy sok dolgozótársunk megbetegszik vagy egy életen át hordja magán saját ha­nyagságainak, illetve mások gondatlanságának bélyegét. Mint ahogyan összefognak az egyes üzemek kollektívái, felemelkedésünket biztosító termelési terveink, felada­taink teljesítésére, ugyanígy közüggyé kell tenni egymás egészségének és testi épségé­nek a védelmét, megóvását is valamennyi üzemben, építke­zésen, a földeken és minden­hol, ahol veszélynek van kité­ve a dolgozó ember. A közös­ség, az egyes kollektívák ere­jével is óvni kell a dolgozó­kat a balesettől, az egészség­re leselkedő veszélyektől. Országszerte sok gyárban és munkahelyen felismerték már az egymásra utaltság és ösz­­szefogás jelentőségét ebben a kérdésben is, és több helyen munkásvédelmi őrségeket ala­kítottak. Maguk ügyelnek fel az óvórendszabályok előírá­sainak betartására és intik, segítik egymást a veszélyek elkerülésére. A Szaktanács elnöksége me­legen üdvözli e nagyszerű kezdeményezést és felhívja a szakszervezeti bizottságokat, hogy valamennyi üzemben, munkahelyen segítsék megho­nosítani az öntudatos munká­soknak e nemes törekvését, ezt az új erőt, amely szembe­száll a hanyagsággal, a köny­­nyelműségekkel és törvénysér­tésekkel. Felhívja a vállalatok igaz­gatóit, főmérnökeit, gazdasági és műszaki vezetőit, hogy se­gítsék az üzemi szakszervezeti szerveket a munkásvédelmi őrségek szervezésében, a mun­kásvédelmi őrségek tevékeny­ségéhez szükséges feltételek megteremtésében. Gondoskod­janak a munkásvédelmi őrség tagjai által feltárt hiányossá­gok megszüntetéséről. A munkásvédelmi őrségek és őrök tevékenységének a még hatékonyabbá tételéhez a Szaktanács elnöksége irány­elvként a következőket java­solja: A munkásvédelmi őrségek önkéntesség alapján, az üzem különböző részlegeinek, mun­kahelyeinek dolgozóiból ala­kulnak úgy, hogy lehetőleg minden balesetveszélyes üzem­részben és minden műszakban legyenek munkásvédelmi őrök. A megbízatás meghatározott időre (egy vagy két hét) szól, majd az őket felváltó munkás­­védelmi őr lép szolgálatba. Az őrség tagjait röpgyűlésen vá­lasztják a munkabrigádok tag­jai vagy a műhely, a termelé­si egység dolgozói. A munkásvédelmi őrségek és a munkásvédelmi őrök leg­fontosabb feladatai:­­ Tanácsot adnak társaik­nak, hogy miképpen kell biztonságosan és az egészség­­védelmi előírásoknak megfele­lően dolgozni. Különös figye­lemmel foglalkoznak az új munkásokkal, a vállalaton be­lül más munkahelyre áthe­lyezett dolgozókkal és a fia­talkorúakkal. Elvtársi módon fellépnek azokkal szemben, akik veszélyeztetik saját ma­guk és mások testi épségét, egészségét.­­ Ügyelnek az egyéni vé­dőfelszerelések és védő­eszközök rendeltetésszerű használatára, a munkásvédel­mi rendszabályok betartására.­­ Ügyelnek a munkahely rendjére és tisztaságára.­ Figyelemmel kísérik, hogy a gazdasági veze­tés hogyan gondoskodik a biz­tonságos és egészséges mun­kakörülményekről. Ez irányú tevékenységükben támogatják a gazdasági vezetőket, fel­hívják a gazdasági vezetés fi­gyelmét a hiányosságokra, ja­vaslataikkal segítik azok meg­szüntetését.­­ Figyelemmel kísérik, hogy a munkahelyen tör­tént baleseteket körültekin­tően vizsgálják ki, és történ­jen intézkedés a veszélyforrá­sok megszüntetésére, a mu­lasztók felelősségre vonására.­­ Azokat a hibákat, ame-! lyeket felhívásuk alap-­­­ján nem szüntetnek meg, je-­ lentik a bizalminak, műhely- ! bizottságnak vagy a szakszer-­­ vezeti bizottságnak és kérik­­ azok, valamint a társadalmi­­ munkásvédelmi felügyelők se­­­­gítségét. A Szaktanács elnöksége fel- • hívja az üzemi szakszervezeti bizottságok figyelmét arra,­ hogy a munkásvédelmi őrsé-­ gek egyik formáját jelentik a dolgozó tömegek bevonásának­ a munkásvédelembe. Ügyelje-­ nek továbbra is a munkásvé-­ delem szervezeti hálózatának a tevékenységére. Gondoskod-­ janak a munkásvédelmi akti­visták folyamatos foglalkozta­tásáról úgy, hogy a munkás-­ védelmi őrségek tevékenysé-; gét e hálózat segítségével irá-­ nyítsák. A szakszervezetek elnöksé-; gei, a szakszervezetek megyei tanácsai és a területi bizott-­ ságok segítsék és kísérjék fi-; gyelemmel a munkásvédelmi­ őrségek tevékenységét, gon-­ doskodjanak, hogy a jó ta­pasztalatok gyorsan közkinc­-­ csé váljanak. Részesítsék meg­felelő elismerésben és megbe­csülésben azokat a közössége-­ két, amelyeknek fáradozása, összefogása dolgozó embere-: két óv meg a veszélytől, hogy egészségben élvezhessék mind­azt, amiért dolgoznak, küz­­ denek. A Szaktanács elnökségének­ meggyőződése, hogy a mun­­­kásvédelmi őrségek mozgalma, nagyban, hozzájárul a gyári,­ munkahelyi közösségek szem­léletének, a dolgozók tudatá-­ nak formálásához, a munka-; körülmények javításához, a­ baleseti veszélyek megszünte-­ téséhez. Sok-sok dolgozótár-­ sunk életét, testi épségét és­ egészségét óvjuk meg, hogy­ ők és családjuk megteremtői és élvezői is legyenek épülő,­ szépülő társadalmunk vívmá­­ nyainak. ELŐZZÜK MEG A BALESETEKET! Meghalt Molnár András Meghalt Molnár András, a­ párt régi harcosa, a Magyar­ Partizánszövetség tagja. Az­ elhunyt az Építők Szakszerve-­ zetének négy évtizeden át­ volt tagja. Molnár András­ temetése október 3-án, kedden­ délután fél 4 órakor lesz a­ rákoskeresztúri temetőben. (MTI)­ e­gy­agy­­oszt vásár az állami áruházakban! Női átmeneti és téli kabátok Szövetruhák divatos színekben és fazonokban Női kalapok gyapjú minőségben Női kalapok nyúlszőr minőségben, legmodernebb fazonokban Fiú sportöltönyök hosszú nadrággal, 6-os méret Leányka szövetruhák divatos fazonokban, 6-os méret Bakfis szövetruhák változatos színekben és fazonokban Fésűs felöltő legújabb fazonokban és színekben Cromby átmeneti kabát több színben 750.- Ft-tól 1250.- Ft-ig 260.- Ft-tól 550.- Ft-ig 7.— Ft 110.- Ft-tól 150.- Ft-ig 214.- Ft, emelkedés 8.— Ft ISO.- Ft-tól 260.- Ft-tól 1150.- Ft-tól 1650.- Ft-ig 1500.- Ft Kinevezés A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány Mód Péter rendkívüli és meghatal- l mazott nagykövetet a külügy­­♦ miniszter első helyettesévé,­­ Vályi Pétert, az Országos­­ Tervhivatal elnökhelyettesét ,az Országos Tervhivatal elnö­kének első helyettesévé ne­vezte ki. (MTI) Eltemették­­ Jávorka Sándor akadémikust Munkatársak és tanítvá­nyok, barátok és tisztelők százai búcsúztak szombaton a Farkasréti temetőben Já­vorka Sándor akadémikustól, a növénytan nagy magyar mesterétől. A temetésen részt vett az elhunyt sok akadé­mikustársa és a magyar tu­dományos és kulturális élet számos más kiválósága, a Magyar Tudományos Akadé­mia és biológiai csoportja, a Művelődésügyi Minisztérium és a Természettudományi Mú­zeum nevében Zólyomi Bá­lint, az Akadémia levelező tagja búcsúzott Jávorka Sán­dortól. Máthé Imre, levelező tag az Akadémia agrártudo­mányi osztálya nevében, Soó Rezső akadémikus a Magyar Biológiai Társaság és a TIT nevében, dr. Pócs Tamás, a fiatal magyar botanikus­ nem­zedék nevében búcsúzott Já­vorka Sándortól. (MTI) A Szépirodalmi Könyvkiadónál jelentek meg Zilahy Károly Vá­logatott művei. A válogatás az író legértékesebb műveit tartal­mazza; tanulmányait, kritikáit, verseit stb. A bevezető tanul­mányt Vargha Kálmán írta. Az Olcsó Könyvtár-sorozatban jelent meg Hemingway Az öreg halász és a tenger című regénye. Az Európa Kiadó megjelentette Emile Zola Patkányfogó című re­gényét, a Rougon—Macquart-soro­­zat hatodik köteteként. Egy há­zasság indulását és hajótörését mutatja be Granyin szovjet író Esküvő után című regényében. A Magvető Kiadó Új Termés­­sorozatában látott napvilágot Ge­­relyes Endre novelláskötete, a Kövek között.­­ A nap, adja az ár­nyékot is címmel jelent meg Kat­­kó István új regénye. A Gondo­lat Kiadó Európai Antológia cí­mű sorozatában került kiadásra Moravcsik Gyula dokumentumkö­tete, Miről vallanak a papiruszok? címmel. Ezek a dokumentumok bepillantást engednek az antik vi­lágba. Burrows könyve A holt­tengeri tekercsek címmel jelent meg. A Kossuth Kiadó Univerzum­­sorozatában látott napvilágot A titokzatos sorscsapás: a sáska cí­mű füzet. Második kiadásban je­lent meg Jorge Amado Holt ten­ger című, nagysikerű műve. A Móra Ifjúsági Kiadónál je­lent meg Balla Károly A leg­szebb emlék című ifjúsági regé­nye. Tarkabarka címmel megje­lent kötetben a múlt és jelen íróinak, költőinek egy-egy szép meséje, elbeszélése, verse kínálja magát ifjú olvasóinak. A Szaktanács elnökségének távirata Kedves Elvtársak! A Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa valamennyi szer­vezett dolgozó nevében forró baráti üdvözletét és jókíván­ságait tolm­á­csolja önökn­ek, minden kínai dolgozónak a Kínai Népköztársaság létre­jöttének 12. évfordulója al­kalmából. 1949. október 1-én a kínai munkásosztály a Kínai Kom­munista Párt vezetésével több évtizedes hősies harc eredményeként megdöntötte a feudalizmus és a bürokra­tikus tőke kegyetlen uralmát, felszabadította a kínai népet a külföldi imperialista el­nyomás alól és megalakította a Kínai Népköztársaságot, a nép államát. Nagy örömmel töltenek el bennünket és minden magyar dolgozót azok a kiváló eredmé­nyek, melyeket a kínai mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek a szocialista építés kü­lönböző területein elértek. Nagy­ nemzeti ünnepük al­kalmából kívánjuk a kínai dolgozóknak és szakszerveze­teknek, hogy érjenek el még nagyobb sikereket országuk gazdasági, kulturális építésé­ben, a dolgozók életszínvona­lának növelésében. Éljen és erősödjön a Szov­jetunió vezette szocialista tá­bor népeinek megbonthatat­lan barátsága és szolidaritá­sa. Éljen a kínai és a magyar dolgozók testvéri barátsága. Elvtársi üdvözlettel: a Szaktanács elnöksége nevében BRUTYÓ JÁNOS főtitkár A területi egyeztető bizottságok gyakorlatából Ma a különböző TEB-ek gya­korlatából áthelyezéssel kapcso­latos munkaügyi vitákat ismer­tetünk.­­Amikor a dolgozó méltányos érdekeit sérti az áthelyezés Az ÉM Zala megyei Állami Építőipari Vállalat népgazda­sági érdekből Zalalövőről Komlóra helyezte Sz. M. la­katost. A dolgozó emiatt pa­nasszal fordult a vállalati egyeztető bizottsághoz, amely az áthelyezést helybenhagyta. A panaszos a Zala megyei Területi Egyeztető Bizottság­hoz fellebbezett. A TEB-tárgyalás során megállapítást nyert, hogy a panaszos annak idején nép­­♦ gazdasági érdekből ment az­­ egyik budapesti üzemből a Zalalövői Állami Gazdasághoz lakatosnak. Mivel lakást nem tudtak biztosítani számára, az építőipari vállalathoz ment dolgozni. Időközben önerőből lakást épített családja szá­mára. A dolgozó felesége be­teg, állandó orvosi kezelés alatt áll. A távoli Komlóról nem tud naponta hazamenni beteg feleségéhez és család­jához, így a dolgozót arány­talanul nagy sérelem érné az áthelyezéssel. Ezért a TEB elrendelte a dolgozó vissza­helyezését eredeti helyére. Nem kell fegyelmi az áthelyezéshez A Pest megyei Tanács V. B. művelődési osztálya Cs. J. iskolaigazgatót az egyik köz­ségből a másikba helyezte ne­velői munkára. A dolgozó emiatt a járási közös egyez­tető bizottsághoz fordult pa­nasszal, amely a dolgozó ké­relmének helyt adva, az át­helyezést hatálytalanította. A határozat indokolásában ki­mondta: a volt igazgató cse­lekménye — amely miatt át­helyezték —■ kimeríti a fe­gyelmi vétség fogalmát és mi­vel ellene fegyelmi eljárást nem indítottak, az áthelyezés megalapozatlan. E határozat ellen a művelődési osztály élt fellebbezéssel a Pest me­gyei Területi Egyeztető Bi­zottsághoz. Eljárása során a TEB meg­állapította, hogy a panaszos, mint igazgató, olyan maga­tartást tanúsított, amely miatt tovább nem maradhatott a régi iskolában. Az osztály ve­zetőjének kizárólagos hatás­körébe tartozik, hogy a cse­lekmény miatt fegyelmi eljá­rást indít-e vagy sem, ha az egyben nem meríti ki a bűn­­cselekmény fogalmát is. Ha ugyanis a fegyelmi vétség egyben bűncselekmény is, ak­kor köteles fegyelmi eljárást indítani. Ellenkező esetben nem. A népgazdaság érdeke megkívánja, hogy a tantestü­let élére megfelelő pedagógus kerüljön, így az áthelyezés törvényes volt, ezért a TEB hatályon kívül helyezte a közös egyeztető bizottság ha­tározatát, s helybenhagyta az áthelyezést. A szakképzettség hiánya A Szolnoki Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya L. I.-né bölcsődei gondnokot illetményének változatlanul hagyása mellett áthelyezte a szociális otthonba könyvelő­nek. A dolgozó emiatt pa­nasszal fordult az egyeztető bizottsághoz és kérte az át­helyezés hatálytalanítását. A VEB a panaszt elutasította. A dolgozó a Szolnok megyei Területi Egyeztető Bizottság­hoz fellebbezett. A TEB előtt előadta a pa­naszos, hogy kellő szakmai gyakorlattal és képesítéssel nem rendelkezik a könyvelői munka ellátására, így az új munkakörre magát alkalmat­lannak tartja. A TEB-tárgya­­láson kiderült, hogy a fel­ügyeleti szerv nem járult hozzá az áthelyezéshez, mert szakképzettség hiányában nép­­gazdasági érdekből áthelyezni a dolgozót nem lehet olyan munkakörbe, amelyet nem tud ellátni. A tárgyalás alapján a TEB az áthelyező határo­zatot hatályon kívül helyez­te, mert az nem szolgált nép­­gazdasági érdeket, de a fel­ügyeleti szerv hozzájárulásá­nak hiányában nem is szol­gálhatott népgazdasági érde­ket. (szegő) NÉPSZAVA Magyar államférfiak üdvözlő távirata kínai államférfiakhoz MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének, LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, CSU TE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének Peking A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép, vala­mint a magunk nevében forró testvéri üdvözletünket és jó­kívánságainkat küldjük önöknek és a kínai népnek. A hős kínai nép dicsőséges forradalmi harcának világra­szóló győzelme óta, tapasztalt pártja és kormánya vezetésé­vel, nagyszerű alkotómunkájával hatalmas eredményeket ért el a szocializmus építésében. A Kínai Népköztársaság léte és nagyszerű fejlődése jelentős része a szocialista tábor le­győzhetetlen erejének. A kínai és a magyar nép együtt halad a szocializmus felépítésének ragyogó útján. Népeinket a proletár nemzet­köziség és a testvéri barátság széttéphetetlen szálai fűzik szoros egységbe az imperializmus és a háború sötét erői ellen folytatott harcukban. A magyar nép és a forradalmi munkás-paraszt kormány elismeréssel adózik annak a nagy küzdelemnek, amelyet a Kínai Népköztársaság kormánya az elnyomott és szabadsá­gukért harcoló népek függetlensége és a világ békéje bizto­sításáért folytat. Népünk és kormányunk felemeli tiltakozó szavát minden, a Kínai Népköztársaság ellen irányuló impe­rialista mesterkedés ellen és követeli, hogy állítsák helyre a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemze­tek Szervezetében és minden nemzetközi szervezetben.­­ Nagy nemzeti ünnepükön további kiemelkedő sikereket kívánunk önöknek és a kínai népnek a szocializmus győzel­mes felépítéséért, a világbéke megőrzéséért folytatott küz­delmükben. őszinte szívből kívánjuk, hogy tovább erősödjék a kína­ és a magyar nép örök barátsága, népeink, valamint a szocia­lista tábor egysége és az egyetemes emberi haladás javára. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke . A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Péter János külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Csen Ji külügyminiszternek. 1961. október 1

Next