Népszava, 1961. december (89. évfolyam, 284–308. szám)
1961-12-12 / 293. szám
A régi még ellenáll az újnak Az öntők pere a maradisággal- és a kényelmességgel a Salgótarjáni Acélárugyárban Miért nem tudják kidolgozni a nyolc órát a salgótarjáni öntők? Milyen következményekkel jár a rossz munkaszervezés? Erről írtunk három hónappal ezelőtt s írásunkat azzal fejeztük be, hogy a hibák kijavítását segítenie kell a Kohó- és Gépipari Mi- Megszívlelték •— Mi a magunk részéről megszívleltük a bírálatot, mert igaznak találtuk — mondja Cseperkálovics Antal, a KGM Vaskohászati Igazgatóságának munkaügyi osztályvezetője. — Intézkedtünk, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban is megalakuljon egy munkaszervezési csoport, melynek feladata a tényleges helyzet alapos felmérése, elemzése és olyan javaslatok kidolgozása, amelyek megszüntetik a cikkben szóvá tett hibákat. A Salgótarjáni Acélárugyár munkaügyi osztályán meggyőződtünk róla, hogy a munkaszervezési csoportot létrehozták, értékes munkát is végzett néhány hónap alatt. Kovács Gyula osztályvezetőhelyettes, Varga Gyula, az üzemszervezési csoport vezetője és Dudás Sándor, az öntöde normája elmondotta, hogy »mintafelvételes eljárásokat« végeztek: előre meg nem szabott időközönként megfigyelték és feljegyezték a kiesett időket. — Az eredmény bizony nem a legkedvezőbb — tájékoztatnak.— A kéziformázóknál 13, a kokillásoknál 12, az öntvénytisztítóknál és a köszörűsöknél pedig a munkaidő 10,2 százaléka esik ki a munkásoktól független . Az öntödében Boródi Ferenc üzemvezető kissé kedvetlenül fogad. Amikor újságoljuk, hogy nemsokára új darut kapnak, meg kollergépet is, dühös lesz. — Februárban?! — fakad ki. — A darunak már ebben az évben el kellett volna készülni. Most örüljek, hogy újabb határidőt kaptam? Ami pedig a kollergépet illeti, június óta itt áll az udvaron egy vadonatúj példány. Célprémiumot tűztem ki a beszerzésére, hogy mielőbb megkapjuk. Azóta sem tudtam elintézni, hogy üzembehelyezzék. (!?) Pedig olyan szükségünk lenne rá, mint egy falat kenyérre. Hiánya miatt kell annyit homokra várni. S amit koller nélkül el tudunk készíteni, az olyan is. Meglátszik az öntvények minőségén. És az üzemvezetőből folyik a szó. Előhozakodik az öntöde legfájóbb sérelmével. »Forradalmi változást« akar belevinni a munkába. — Szalagrendszerű gyártást szeretnénk meghonosítani. Még akkor határoztam ezt el, amikkor az öntöde élére állítottak, s megismertem az üzemet. Itt vannak a kész tervek, és képtelen vagyok őket megvalósítani. (?) Pedig most már belső erőforrásokból lényegében mindent megoldhatnánk. Beszéltem erről az egyik öntőcsoport dolgozóival. Tetszett nekik az elképzelés. Mert higgyék el, nagyon rendes munkásgárda dolgozik ebben az üzemben, ők maguk teszik szóvá a sok értékes kiesést, elfecsérelt időt. És mégsem megyünk a tizenkilencről a húszra. Hogy miért, annak kiderítése már nehezebb probléma. Boródi üzemvezető csak félmondatokban beszél róla. Végül az derül ki, hogy a művezetők ellenállását még nem tudta legyőzni az új. Bennük még erősebb a régihez, a maradihoz való ragaszkodás. — Nálunk nem lehet szalagrendszerű gyártást bevezetni — mondják. — Nincsenek meg hozzá a feltételek. (?) Sok az egyedi gyártás. No, meg nálunk is érvényes a közmondás: »Senki nem lehet próféta a saját hazájában.« A szalagrendszerű gyártáshoz magasfokú fegyelmezettség kell. Mi valamenynyien — egy kivételével — minisztériumnak is, a problémák zöme azonban csak helyben oldható meg. Milyen intézkedést tettek azóta? Van-e valami javulás a Salgótarjáni Acélárugyár öntödéjében, vagy valamilyen elképzelés a munka szervezettségének megjavítására? Et a bírálatot anyagra, minta- és töltőhomokra, darura várást, azaz munkaszervezési hibák miatt. Ezt az időt teljes egészében meg lehetne takarítani. Érthető, hogy a munkások boszszankodnak miatta, hiszen ennyivel minden hónapban vékonyabb a borítékuk. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy az öntők is »hozzájárulnak« ahhoz, ha laposabb a boríték. Mert a kéziformázóknál 7,4, a kokillásoknál 7,8, a homokelőkészítőknél a munkaidő 8,6 százaléka »saját hibából esik ki a termelésből. Jóllehet, ezt az arányt nullára csökkenteni lehetetlenség, de az öntők saját bevallása szerint is egyharmaddal könnyűszerrel csökkenthető lenne. — A gyár vezetői néhány intézkedést javaslatunkra már foganatosítottak — újságolják a munkaügyi osztályon. — Döntés született, hogy február 1-én üzembe kell helyezni egy 15 tonnás darut. Ezzel a munkásoktól független kiesett idők, jelentős hányada megszűnik. A jövő év közepéig új kollergépet is be kell szerezni, ami viszont a homokra várást szünteti meg. Tető alá hozzuk a tisztítóműhelyt is, egyszóval elindult egy egészséges folyamat, tanultuk az öntőszakmát, ebben az üzemben. Nekünk nehéz olyan fegyelmet tartani, mint annak, aki »kívülről« jön. A vezetőket is meg kell győzni Igaz lenne a salgótarjáni öntőkből lett művezetők közmondásból faragott »elmélete«? Egészen bizonyos, hogy nem. Példák ezrei, tízezrei igazolják az ellenkezőjét. Másutt kell keresni a dolgok nyitját. Mindenekelőtt az üzem vezetésében. Nem az a fő baj, hogy a munkások fegyelmezetlenek, mert ez így nem is igaz. Ha a munkasi látás folyamatos, ha a munkafeltételek biztosítottak, akkor az emberek dolgoznak, akkor nincs talaja a fegyelmezetlenségnek. Láttuk őt a “Valahol már találkoztunk« című filmben, hallottunk, olvastunk páratlan művészetéről, de a személyes találkozás — itt Budapesten, a Bartók-teremben — felülmúlott minden várakozást. Rajkin kilép a függöny elé, szerényen meghajol és kisfiús mosollyal beszélni kezd. Az is megérti minden szavát, aki nem tud oroszul: játékának illúziót keltő varázsa, kifejező mimikája, színpadi mozgáskultúrája áthidalja a nyelvi nehézségeket. S ráadásul — a magyar közönség iránti figyelmességből — nemcsak mondatokat, poénokat, de hosszú jeleneteket is megtanult magyarul, s szavait jellegzetesen »tősgyökeres« pesti hangsúlyokkal, kézmozdulatokkal kíséri. * Páratlanul sokoldalú művész: a leningrádi Miniatűr Színház igazgatója, főrendezője, háziszerzője, konferansziéja és vezető színésze. S minden, amit csinál: zseniális! Ezer arca van — s ez nemcsak különleges maszkjainak, bravúros átváltozó technikájának köszönhető. Szinte már bűvészet, ahogy pillanatok alatt alakot, kort, egyéniséget, jellemet, figurát változtat — legtöbbször kellékek nélkül. Sanzont énekel, némaje-A szalagrendszerű gyártás azonban magasfokú munkaszervezettséget igényel, amit elsősorban az üzemvezetőnek és a művezetőknek kell biztosítani. Minden kelléket, a legkisebbtől a legnagyobbig a munkás keze ügyébe kell készíteni, mert abban a pillanatban, ha ez nem történik meg, felborul a rend, a munka zavartalan menete. Talán még ennél is »kényesebb« a következmény. Azaz a szalagrendszerű gyártási folyamat rögtön jelzi, hogy ki követte el a hibát. Azonnal megtalálható, ki a felelős a kiesett, az elpazarolt drága időért. Nos, ezt egyik művezető sem vállalja szívesen és az üzemvezető is vonakodik attól, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Kényelmesebbnek tartják a »majd csak lesz valahogy*■, am »úgyis rávernek a munkások« álláspontot, mint az előre megfontolt, fegyelmezett vezetési módszert. Ez az igazi oka annak, hogy az öntödében a munkások kívánal- mai ellenére sem lehet bevezetni a jelenleginél jobb, kor- szerűbb gyártási folyamatot. Száz szónak is egy a vége: a Salgótarjáni Acélárugyár • vasöntödéjében uralkodó ál- • lapotoknak mielőbb véget kell vetni. Az első lépések sikere- sek voltak, de a többit is kö- vetkezetesen végig kell vin- ni. Helyes lenne, ha a moz- galmi szervek is behatóbban foglalkoznának az öntöde ügyeivel és a vezetők nevelésével, hogy mielőbb érvényre jussanak a munkások és a gyár javát szolgáló elképzelé- i sek. Az öntöde művezető-gárdá- ja képes a nagyobb felada- tok ellátására. Itt nőttek fel valamennyien a gyárban, itt lettek kiváló szakmunkások és — bízunk benne — itt lesz- e nek kiváló művezetők is. Zsidai Pál : Pillanatképek — egy zseniális művészről lenetet ad elő, villámtréfákkal fakaszt harsogó derűt a nézőtéren, otthonosan mozog drámai, szatirikus hangvételű és komikus szerepekben egyaránt, s közben — pihenésképpen — bűvészszámokat mutat be könnyed eleganciával.* A szatíra, a gúny s a humor fegyverével harcol az emberi gyöngeségek, félszegségek és a hibák ellen. Bemutatja a nyárspolgárt, aki hiába élt, mert nem tett semmit, ami megőrizné emlékét, az ifjú szerelmest és az öregedő Don Juant, a magányos agglegényt, a megrögzött alkoholistát, a bürokratát és a bürokrácia áldozatát — hogy csak néhányat soroljunk fel Rajkin művészi palettájának változatos színeiből. * A jelenetek, villámtréfák leleplezik és pellengérre állítják azokat, akik felelőtlenül elnézik a huligánok randalírozását, akik kitűnő szakemberek, csak éppen nem ott dolgoznak — kényelemből, anyagi érdekből —, ahol a helyük lenne, gyilkos humorú szatíra szól a közönség igényeit lebecsülő és semmibevevő gyárigazgatókról, a fej nélküli hivatalnokról s feletteseiről, akiknek fel sem tűnik ez a körülmény. Fulmináns hatású jelenet az is, amelyik bemutatja: mi lenne, ha a tűzoltóság is olyan »lázas tempóban« dolgozna, mint egynémely hivatalnok? * Rajkin mellett szólnunk kell a kicsiny társulat tagjairól is, elsősorban G. Novikovról, B. Petrusenkóról, V. Ljahovickijról, O. Malozjomováról, R. Romáról és Rjabovickijról, akik valamennyien méltó partnerei Rajkinnak. S nem kevésbé érdemel elismerést Kazán István, aki nemcsak a tolmács szerepét tölti be kitűnően, hanem színészként is beilleszkedik a játékba. Az Élmény ez a találkozás Rajkinnal, a nagy nevettetővel és a leningrádi Miniatűr Színházzal. Előadásuk, műsoruk minden pillanata telitalálat, a valóban csak nevében könnyű műfaj magasiskolája. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a vendégjáték újszerű alkotásokra buzdítja a műfaj hazai legjobb képviselőit is, mert Rajkintól tanulni nem szégyen, hanem kötelező! Garai Tamás Miért nem lehet? 2 Haza egykori magyar vitt Alekszej Mareszjev, a Szovjetunió hőse, a Szovjet Hadviseltek Bizottságának elnöke és Alekszandr Szaburov vezérőrnagy, a bizottság partizántagozatának vezetője hétfőin fogadta a Magyar Partizánszövetség küldöttségét, amely Gábor István főtitkár vezetésével napok óta Moszkvában tartózkodik. Mareszjev átadott a magyar küldöttség tagjainak egy fényképalbumot, amely a Ligeti Károly vezette magyar partizánosztagnak a polgárháború s földnacionalisták sírján idején Szibériában kifejtett tevékenységét mutatja be. Az album anyagát Omszk városában gyűjtötték össze. A magyar partizánküldöttség egyébként hétfőn este Bakuba, majd onnan Mahacskalába, a Dagesztáni Autonóm Köztársaság fővárosába utazik. Itt a küldöttség tagjai egy urnában Magyarországról hozott hazai földet helyeznek el a polgárháború csatáiban hősi halált halt magyar internacionalisták sírjára. (MTI) A vélemények eltérőek. Sorkan például úgy gondolják,hogy egy munkaügyi osztály► vezetőnek nemcsak a felvétel ► és elbocsátás, a létszámnyil- tvántartás a dolga. És csak akkor töltheti el a jól végzett munka öröme, ha törődik isaz emberekkel. Ha a nevek, az akták nem takarják el előle az asszonyt vagy a férfit, aki hozzá hasonlóan örül vagy bosszankodik, vigad vagy búsul a mindennapok gondjai felett. De mondom, megítélés dolga az ilyesmi. A Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat munkaügyi osztályvezetője is bizonyára ezt a nézetet vallja. A gyakorlat azonban ezúttal mást mutatott. Különben aligha került volna sor a levél megírására, amely látszólag egyszerű ügy megoldásához kért segítséget. Az írója egy asszony , konyhai dolgozó. Szepemberben megbetegedett. Kórházba került, ahol vesesüllyedés miatt megoperálták. November közepéig betegállományban volt, majd felépülve, munkába akart állni. A műtétre, egészségi állapotára hivatkozott, amikor valami könnyebb beosztást kért a munkaügyi osztályvezetőtől, aki még azt a fáradságot sem vette magának, hogy megkérdezze: tulajdonképpen milyen bajjal ■'N volt több mint két hónapig ' betegállományban. Az elutasító válasz adta levélírónk kezébe a tollat. És íme, a sajtó közbelépésére az eddig teljesíthetetlen kérés meghallgatásra talált. Schüsz- Sler Károlynét egy kis konyhában helyezték el, ahol nem kell erején felül megerőltető munkát végeznie. Az ügy tehát rendeződött. Nincs ok kifogásra. Hiszen a Népszavának csupán egyetlen telefonérdeklődése eredményre vezetett. A hiba ott van, hogy ugyanezt megtehették volna — kötelességükhöz híven, egyszerűen az érdekelt kérésére is. És elsősorban az ő kedvéért Mert a vezető pozíció nemcsak a ranggal vagy magasabb fizetéssel jár. Szív is kell hozzá. (lukács) NÉPSZAVA Magyar kormányküldöttség utazott a KGST ülésszakára Varsóba A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa soron következő 13. ülésszakára Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével vasárnap délután magyar kormányküldöttség utazott Varsóba. A küldöttség tagjai: Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter, Friss István, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója és Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese. A kormányküldöttséget a Nyugati pályaudvaron Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, s a Külügyminisztérium, több gazdasági minisztérium és a Minisztertanács titkárságának vezető munkatársai búcsúztatták. * Vasárnap éjszaka átutazott Magyarországon a vai®ói ülésszakon résztvevő bolgár kormányküldöttség. A delegációt Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Tervhivatal elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja vezeti. Vasárnap utazott át a ro mán kormányküldöttség is, amelyet Alexandra Birladeanu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettese vezet. . Az épitőmunkások szom az Építésügyi Mini Az Építésügyi Minisztérium kollégiuma hétfőn dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter elnökletével ülést tartott az építő- és az építőanyagipari munkások szociális ellátásának helyzetéről és a feladatokról. A tárca vállalatai évente mintegy négyszázmillió forintot költenek a dolgozók szociális helyzetének javítására. Többek között a munkás ális helyzetéről tárgyalt stérium kollégiuma szállók fenntartására több mint százhúszmillió forintot fordítanak, s csaknem ugyanennyivel járulnak hozzá az üzemi étkeztetés költségeihez. Az utóbbi négy évben új, korszerű munkásszállókat építettek, s így már 18 000 dolgozót tudnak elhelyezni. A szociális követelmények mértékétől elmaradt munkásszállókat fokozatosan megszüntetik. Tartásdíj táppénzes állomány idején Bagi István kazincbarcikai olvasónk azt kérdi, hogy a táppénzes állomány idején mennyi tartásdíjat köteles fizetni a tartásdíjra kötelezett. A társadalombiztosítási rendelkezések értelmében a táppénzből csak a tartásdíjakat valamint a táppénz címén jogtalanul kifizetett összegeket szabad levonni. A levonások együttes összege a táppénz 33 százalékát nem haladhatja meg. Ebből következik, hogy ha jogtalanul felvett táppénz nincs és csak tartálévi levonására kerül sor, annak összest nem haladhatja meg a szolgáltatás 33 százalékát. A munkaruha megváltásáról Czenki Józsefné budapesti olvasónk arra kér választ, hogy ha a dolgozó hozzájárulással kilép, kötelezhető-e a munkaruha megváltására. Az idén március 15-én életbe lépett kormányrendelet értelmében az a dolgozó, aki munkaviszonyát felmondással megszünteti, a válalattól önkényesen kilép, vagy a vállalat fegyelmi úton elbocsátja, a munkaruha értékét köteles megtéríteni, ha annak kihordási ideje még nem járt le. Így a munkaruha a dolgozó tulajdonába megy át. Ipari tanuló családi pótléka Kovács Margit rákoshegyi olvasónk aziránt érdeklődik, hogy utána jár-e még családi pótlék, mivel 18. életévét még nem töltötte be és harmadéves ipari tanuló. A családi pótlék nem jár. Az ipari tanulóknak ugyanis 16 éven felül, is. életévük betöltéséig csak abban az esetben jár Családi pótlék, ha első-, másodévesek. A harmadéves ipari tanulónak még akkor sem jár, ha nincs 18 éves. Munkavégzése felmondási idő alatt Kiss György debreceni olvasónk azt kérdi, hogy ha vállalatának felmond és kilépéséhez hozzájárulnak, a felmondási idő alatt kell-e dolgoznia. A Munka Törvénykönyve rendelkezései értelmében ha a vállalat mond fel a dolgozónak, akkor köteles felmenteni a munka végzése alól a felmondási időre. Ha a dolgozó mond fel akkor a felmondási idő alatt köteles munkát végezni, kivéve, ha az igazgató felmenti ez alól. A nyugdíjas tsz-tag járuléka Jámbor Dezső siófoki olvasónk aziránt érdeklődik, hogy a tsz-ben dolgozó nyugdíjasnak kell-e nyugdíjjárulékot fizetnie. Az 1962. január elsején életbelépő rendelkezés értelmében a saját jogú nyugellátással rendelkező nyugdíjas és a tsz-járadékos, ha tsz-ben dolgozik, a nyugdíjjárulékot nem köteles fizetni a rendelet életbelépésétől kezdve. Felmondás a terhes nőnek Nemes Jánosné budapesti olvasónk arra kér választ, hogy meg lehet-e szüntetni a terhes nő munkaviszonyát A dolgozó nő munkaviszonyát a terhesség megállapításául a Szülést követő hatodik hónap végéig felmondással megszüntetni nem lehet. A munkaviszony ellenben megszüntethető fegyelmi eljárás alapján. Ha a terhes nő határozott időre, vagy meghatározott munkára szerződött, akkor a határozott idő elteltével, illetve a meghatározott munka elvégzésével munkaviszonya megszűnik, felmondás nélkül. A háztulajdonos felmondási joga Tibor Péter budapesti olvasónk aziránt érdeklődik, hogy felmondhat-e a házában lakó bérlőnek, mert ő szeretne oda költözni. A jelenleg érvényes rendelkezések szerint a tulajdonos azon a címen, hogy a lakásra saját maga, vagy egyenes ágbeli hozzátartozója számára tart igényt, még megfelelő cserelakás felajánlása esetén sem mondhat fel 1962. december 21-ig. Szovjet írók az írószövetségben A Magyar Írók Szövetségének elnöksége hétfőn a szövetség székházában fogadást rendezett a hazánkban tartózkodó szovjet íróküldöttség tiszteletére. A szovjet vendégeket Darvas József, az írószövetség elnöke üdvözölte, majd V. Kozsevnyikov, a szovjet delegáció vezetője válaszolt. Az IKEA értesíti kedves ügyfeleit, hogy DECEMBER 17-ÉN, VASÁRNAP FÉL 9-TŐL 13-IG NYITVA TART 1961. december 12