Népszava, 1962. május (90. évfolyam, 101–125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

2 Lakása évekig tiszta és ragyogó marad, ha WALLKYD LEMOSHATÓ FALFESTÉKKEL fest és parkettjét TARTÓS, IMPORT PADLÓLAKKAL vonja be Kapható a HÁZTARTÁSI BOLT kijelölt szaküzleteiben Felvilágosítás és szaktanácsadás minden HÁZTARTÁSI BOLTBAN T., Hattyú u. 16. IV., Árpád út 64. VII. , Almássy tér 15. VIII. , Rákóczi út 61. IX., Ráday u. 45. XIII., Váci út 4. XVIII., Vöröshadsereg u. 365. II., Mártírok útja 48. VI. , Szondy u. 26. VII. , Dohány u. 68. IX­, Ferenc körút 12. XI., Fehérvári út 7. XIV., Kerepesi út 38. XX., Kossuth u. 33. XXII., Dózsa György tér 1. elseje ünnepén Május (Folytatás az 1. oldalról) Kék a magasba, a vidám me­net fölé.­­ Jön egy óriási kilométeróra is. A Közlekedési Mérőmű­szerek Gyára menete fölött leng mutatója, szolidan a 80 és 100 kilométer között. Jó jel­kép: előrehaladásunk józan, gyors, de nem „120-as” tem­pójáé. Sok a jelkép. A Par­kettgyártó szépen összerakott, világossárga parkettái a sok­sok épülő otthon és a tovább építendő otthonok padlójára emlékeztetnek — s ez magában is a békéről beszél, de azért ráírták nagy fehér betűvel ezt is. Szocialista brigádok táblái kavarognak a menet feje fö­lött, gyöngyvirág díszíti a za­kók hajtókáit, perdülnek a táncosok szoknyái... Zakók és szoknyák­, talán ejtsünk néhány szót az öltözetekről is. A Dózsa György út hosszában, nyolc menetoszlopban, lengő lobogók alatt, vonul — írjuk le, nem mond ellent az ün­nepnek, sőt, csak aláhúzza a mai munkásünnep maiságát «— az elegáns Budapest. A vadonatúj kiskosztümök, a gyerekek ma még fényes, de a tavasz focicsatáin gyorsan megkopó cipőcskéi, ballonka- Nyolcezer A tér torkolatában feltűn­nek az ifik. Így mondja min­denki és a nyolc menetoszlop színpompás, de rendszertelen kavargásába szinte belefáradt szem a rendezett, katonás és ugyanakkor ifi-módra han­gos és vidám menet láttán újra felcsillan. Sűrűbb körö­ket húznak a tér fölött a fényképészeket, filmhíradóso­­kkat szállító repülőgépek is, odalent pedig megszólal egy gong. • A gongütésre megelevene­dik a tér, amely néhány perc­re kiürült: úttörők futnak a Gorkij fasor torkolatából, fe­hér ingük és vörös nyakken­dőjük hirtelen virágos rétté változtatja a kövezetét. Átro­hannak a téren és tulipánokat szórnak a tribünök népe közé. Nyolcezer tulipán röppen a levegőben, lángoló ívet írva, hogy aztán kikössön a tapsoló budapesti és külföldi vendé­gek kezében. Egyszeriben ki­virágzik minden lelátó. És »ki­virágzik« a munkásőrök hosz­kátok, többet árulnak el a százezrek egyéni előrehaladá­sáról, mint amennyit a kiál­tások elmondhatnak. De azért a kiáltások is zen­genek és az indulók is. Mennyi dal áramlik a hangszórókból, régi partizándalok, munkásőr­­indulók, egy régi dal arról, hogy »Kun Bélának nincsen katonája, de van neki ezer partizánja«, egy francia maquisard dal — aztán bele­­brummog a hangszóró sza­vába egy-egy gyám­­-zenekar bombardon­ja és némelyik kar­mester szántó tánclépésben csillogtatja régi fúvós zenés­zi rutinját. Felsorolni a szakmá­kat, a gyárakat, a szövetke­zeteket, intézményeket, isko­lákat, hivatalokat — ele­ve reménytelen vállalko­zás, egész újság terjedel­me kellene hozzá. Csak né­hány felvillanó képre telik, hiszen viszonylag gyorsan vo­nul a menet és minde­n pilla­­natban új és új nevek vil­lannak a táblán. Villanymoz­dony és turbógenerátor mo­dellek: itt a Klemevit Gott­­wald gyár. Rögtönzött divat­bemutató vonul a téren, múlt és jelen ruháiban pompáznak a Vörös Október Férfiruha­­gyár »májusi« maraekenjei, tulipán szú sorfala, amely a tribünök előtt áll: »Gyertek ide, öcsi« — hívja előttem is a virág­hordozókat egy tagbaszakadt munkásőr és a gyerekek most »kiegészítik« a sorfalat. És közben a térre ért a KISZ menete. Zászlókkal, a nyolcadik VIT jelvényével kezdődik, »Fidel, Fidel« kiál­tásokkal vonuló kubai, szinte tánclépésben menetelő arab fiatalokkal folytatódik, sok ezer budapesti fiúval és lány­nyal zárul... és mögöttük jönnek a sopprtolók, zászló­vivőjük, Parti János olimpiai bajnok mögött. Bordó, lila, zöld melegítők öntik el a te­ret, kétoldalt mindenki a kedvenc sportegyesületét hur­­rázza. Tornászlányok karikái emelkednek a magasba, a Testnevelési Főiskola hallga­tói menetközben végzik pad­­g­yakorlataikat, élő gúla ér­kezik a térre, ötágú csillag formálódik körülötte és a lánygimnazisták fürge sorai betűkké formálódnak: »Éljen a párt!« A vidéki május elseje a budapestihez hasonló lelkes tömegfelvonulásokkal, szín­pompás ünnepségekkel telt el, és tulajdonképpen sok helyen már az előző napon megkez­dődött. Szegeden 60 000 ember vett részt a nagygyűlésein, amelyen Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára méltatta május elseje jelentő­ségét. Szolnokon több mint tízezren köszöntötték a nagy ünnepet. Néhány helyen új létesítményt avattak: Túrke­­vén városi könyvtárat, Mes­terszálláson vízművet. Pé­csett 40 000-en vonultak fel, Komlón az ünnepségen vették át a bányászok a Miniszterta­nács és a Szaktanács vándor­zászlaját, Tolnában fáklyás felvonulások, kulturális be­mutatók, munkás-paraszt ta­lálkozók tették emlékezetessé az ünnepet, Devecserben fel­elevenítettek egy régi szokást és kora reggel virággal kö­szöntötték az első, feldíszített vonat személyzetét. A debre­ceni Nagyerdőben óriáskere­ket avattak. Székesfehérvár munkásaival együtt ünnepelt a finnországi Kemi testvér­­város küldöttsége, Dunaújvá­rosban a Dunai Vasmű erő­művének munkásai a szovjet űrhajók szimbólumával vo­nultak fel. Az új Dunai Szal­­macellulózgyár szerelői között vonultak fel a munkában részt vevő angol munkások is. Tatabányán 28 000 munkás, Egerben 30 000, Kaposvárott 20 000 felvonuló köszöntötte a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét. ... és a kis Misi tulipánja Vége a felvonulásnak. Ezekben a percekben a dísztribünön szűkkörű és meghitt kis ünnepség játszó­dik le: most adja át V. I. Usztyinov, a Szovjetunió nagykövete Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének a Nemzetközi Lenin-Békedíj Bizottság elnöke, D. Szkobel­­cin akadémikus levelét, amelyben értesíti: Lenin-Bé­­kedíjjal tüntették ki. Kiürül a hatalmas tér és néptelenné válik a dísztribün is. A párt és a kormány, a szakszervezetek vezetői most hagyják el a dísztribünt — de meg kell állniuk egy-egy pillanatra, mert taps és ba­ráti kiáltások állítják meg őket, néha pedig olyan ked­ves »akadályok«, mint a kis Bruzsa Misi, aki bár csak öt­éves, a munkásőrök sorfalában áll, teljes, komoly egyenruhá­jában, jelvénnyel... ő állítja meg Kádár bácsit, de már arra a kérdésre, hogy »milyen rangban vagy?«, nem tud vá­laszolni, viszont átad egy szép piros tulipánt. Aztán sarkon­­fordul és visszaszalad apuká­hoz. • A tér újra a sétálóké. A Városliget a vidám bemuta­tóké. Az utca a hazafelé tar­tóké — hogy estére akármi­lyen hűvös van is, a bálozó­­ké legyen. (b. 1) — ——————— Vörös vándorzászlók átadása Szegeden és Dunakeszin Múlt évi kiváló eredmé­nyeikért a Délmagyarországi Rosizkőkészítő Vállalat dolgo­zói elnyerték a Miniszterta­nács és a Szaktanács vándor­­zászlaját. Szegeden hétfőn délután Béres Sándor, a vál­lalat igazgatója vette át a megtisztelő jutalmat Vég László könnyűipari miniszter­­helyettestől. A párt nevében Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szaktanács nevében Tóth Anna, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára köszöntötte a kitün­tetetteket és a zászlóátadáson megjelent dolgozókat. Átadták a Minisztertanács és a Szak­tanács vörös vándor-zászlaját a Dunakeszi Járműjavító dol­gozóinak is. Kossa István közlekedés- és postaügyi mi­niszter mondott beszédet. Az ünnepségein megjelent és fel­szólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi­zottság póttagja. (MTI) A Szaktanács elnökségének fogadása a külföldi szakszervezeti küldöttségek tiszteletére jus elsejei ünnepségekre ha­zánkba érkezett külföldi szak­­szervezeti küldöttségek tisz­teletére hétfőn este a város­ligeti Gundel Étteremben fo­gadást adott. A fogadáson meg­jelent Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Ne­mes Dezső, az MSZMP Köz­­ponti Bizottságának titkára, Somogyi Miklós, a Szaktanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Brutyó János, a Szaktanács főtitkára, P. T. Pimenov, a Szakszerve­zeti Világszövetség titkára. A fogadáson, amely szívélyes, baráti légkörben zajlott le, Brutyó János, a Szaktanács főtitkára és P. T. Pimenov mondott pohárköszöntőt. (MTI) A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a má- ^v^^^^/v^wwww wvwwwvwwwvw A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* NÉPSZAVA Világszerte lelkesen ünnepelték meg május elsejét Díszszemle Moszkvában • A világ minden táján milliók tüntettek a békéért, a jobb jövőért Rendőrsortűz Portugáliában, Venezuelában és Guatemalában Pekingben a délelőtti fel­vonulás után, amelyen hatal­mas tömegek vettek részt, este nagyszabású tűzijátékot rendeztek. Több mint egy órán át gyönyörködött a sok százezer néző a pirotechnika kínai mestereinek művészi Május 1. a szocialista országokban összes szocialista országok né­peinek barátságára A fogadás szívélyes, meleg légkörben folyt le. Népköztársaság népeinek, az Borús, szeles napra ébredt kedden az ünneplő Moszkva. Már korán reggel fúvószene­karok járták az utcákat, a gyülekezőhelyeken vidáman köszöntötték egymást az em­berek. A Vörös térre vezető utcáikon felsorakoztak a moszkvai­­ helyőrség dísz­­alakulatai. Magyar idő szerint reggel 8 órakor már zsúfolásig meg­teltek a Vörös tér tribünjei. Itt vannak a szovjet kormány tagjai, a szovjet hadsereg tá­bornokai és tengernagyai, itt vannak a szovjet főváros külföldi vendégei, köztük a magyar szakszervezeti kül­döttség tagjai, a Pravda ün­nepségére érkezett külföldi vendégeik, közöttük Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagja, a Né­psza­­badság szerkesztő bizottságá­nak vezetője. Megjelentek a nagykövetségek és követsé­gek vezetői és beosztottai. Itt van Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa. Nyolc óra előtt­­ néhány perccel viharos taps és éljen­zés köszönti a Lenin mauzó­leum mellvédjén megjelenő Hruscsovot, Brezsnyevet, va­lamit az SZKP és a szovjet kormány több vezetőjét, akik kalapjukat lengetve, integetve viszonozzák az üdvözlést. Amint tizest üt a Kreml toronyórája — magyar idő szerint nyolc órakor — fel­hangzik a kürtszó: kigördül a Kreml Szpasszteij kapuján Malinovszkij honvédelmi mi­niszter ezüstszürke nyitott gépkocsija. A tér közepén egy másik gépkocsin Krilov marsall, a díszszemle parancs­noka fogadja a minisztert és jelenti, hogy a csapatok fel­sorakoztak. Malinovszkij mar­sall ezután sorra megszem­léli a díszalakulatokat. Ezután Malinovszkij mar­sall a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága és a szovjet kormány nevében köszöntötte a szovjet k­atonáikat, a dolgozókat, a külföldi vendégeket, majd ki­jelentette: a szovjet nép a történelemben elsőnek tör utat az emberiség ragyogó jövője, a kommunizmus felé. Ezen az úton biztos léptekkel, vállvetve haladnak a nagy szocialista közösség országai. A beszéd után az összevont katonai zeneikar eljátssza a Szovjetunió himnuszát. Köz­ben a Kreml kertjében fel­állított ágyúk össztüze kö­szönti május elsejét Krilov marsall parancsot ad a díszszemle megkezdésére. A nyugati hatalmak kato­nai attaséi lázas fényképezés­be és filmezésbe kezdenek, amikor megjelennek a szov­jet tüzérség legkülönbözőbb fegyverei. Könnyű, gyors, tüzelő légvédelmi ágyúk, tankelhárító fegyverek, majd önjáró nehézágyúk gördülnek végig a téren. Általános ér­deklődés fogadja a rakéta­­fegyvernem egységeit is. A díszszemle után megkez­dődött Moszkva dolgozóinak és ifjúságának színpompás felvonulása, amely több órán át tartott Fogadás Moszkvában A Vörös téren lezajlott dísz­szemle és felvonulás után az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya ked­den fogadást adott a dísz­szemle és a felvonulás rész­vevői tiszteletére. A f­ogadáson Hruscsov ve­zetésével jelen voltak a párt és az álla­m vezetői. Hruscsov jókívánságait fe­jezte ki a megjelenteknek május elseje, a dolgozóik nem­zetközi szolidari­tásának nap­ja alkalmából és pohárköszön­tőt mondott a kommunista és munkásmozgalom egységé­re, a kommunizmus nagy ügyének győzelmére, a hatal­mas szocialista tábor egységé­re, a Szovjetunió és a Kínai Párizstól Bécsig , Helsinkitől Nicosiáig A francia főváros dolgozói május 1-én tömeggyűlést tar­tottak, amelyen Eugene Enaff, a Szajna megyei szak­­szervezeti szövetség főtitkára, Leon Mauvais, a CGT főtit­kára és Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára mondott be­szédet. Franciaország más vá­rosaiban is nagy tömegek részvételével tartottak gyűlé­seket, felvonulásokat és tün­tetéseket. Az olasz városokban a­z általános és teljes leszerelés, az amerikai nukleáris kísérle­tek megszüntetésének követe­lése jegyében zajlottak le a tömeggyűlések és tüntetések. A bécsi május elsejei fel­vonuláson ugyancsak nagy tö­megek vettek részt és lelke­sen köszöntötték az Osztrák KP vezetőit, a Bécsben tartóz­kodó szovjet pártküldöt­tséget és a többi külföldi vendége­ket. Feltűnő volt, hogy a ko­ra délelőtt lezajlott szocialista ünnepségről sok egyszerű szo­cialista párttag vonult át a kommunisták tüntetéséhez. A nyugat-berlini hatóságok május elsejét újabb provoká­cióra használták fel. Az NDK fővárosának határánál rendez­tek gyűlést, amelyen Lübke nyugatnémet elnök és Clay amerikai tábornok, valamint Brandt nyugat-berlini polgár­­mester tartott az NDK elleni támadásoktól tarkított beszé­det A provokációs gyűlést egyébként szögesdróttal körül­vett helyen tartották s a kö­zelben megerősített rendőr­osztagokat állították fel... A hamburgi munkásokat felvonulásuk alkalmával a rendőrség durván megtámad­ta és igen sok tüntetőt letar­tóztatott A rendőrség segít­ségére volt a jobboldali szak­szervezeti vezetők által oda­­küldött »rendezőgárda«. A május elseje Spanyolor­szágban is hivatalos munka­szüneti nap. Az asturiai bá­nyavidéken azonban már na­pok óta áll a munka: több mint 20 000 bányász sztráj­kol a múlt hét vége óta, hogy béremelésit vívjon ki. A vi­déket 80, rádióval felszerelt rendőrségi autó járja. A lisszaboni május elseje a rendőrség kegyetlen véreng­zésével ért véget. A felvonuló munkásokat a rendőrség elő­ször könnyfakasztó bombák­kal és vízi fecskendőkkel tá­madta meg. A tüntetők ezután a himnuszt énekelték, majd barrikádokat építettek az ut­ca köveiből. A rendőrök te­hetetlen dühükben a munká­sok közé lőttek, akik közül sokat életveszélyes sérülések­kel szállítottak kórházba. Az izlandi dolgozók május elsejei­ tüntetésükön a kül­földi katonai támaszpontok ellen tiltakoztak és követel­,­ték, hogy Izland is­mét legyen semleges ország. A ciprusi dolgozóik körül­belül 40 000 ember részvételé­vel Nicosiában, az ország fő­városában vonultak fel, majd nagygyűlésen követelték a le­szerelés végrehajtását, az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetését. Helsinkiben több mint 30 000-en vettek részt a május elsejei ünnepségeken. A stockholmi dolgozók tüntetése a munkásosztály szolidaritása, az atombomba ellen, a lesze­relésért folytatott harc jegyé­ben zajlott le. Koppenhágában a vörös zászlók alatt felvonu­ló tüntetők transzparenseiken a munkásosztály követeléseit juttatták­­kifejezésre­ produkcióiban. A tűzijátékot megtekintette Mao Ce-tung, Liu Sao-csi, Csu En-laj és Csu Te, a párt és az állam veze­tői. Hatalmas lelkesedéssel ün­nepelte meg a többi szocialis­ta ország dolgozó népe a munkásosztály ünnepét. Var­sóban, Berlinben, Prágában, Bukarestben, Szófiában, Ulan- Batorban, Hanoiban és Phen­­janban több órán át tartó fel­vonulással köszöntötték a dol­gozók május ele­jét, majd mindenhol előadások, népün­nepélyek, utcabálok zárták le az ünnepi napot. Rendőrsortax Venezuelában és Guatemalában Kairóban május elseje tisz­teletére töme­ggyűlést tartot­tak sok ezer ember­ részvételé­vel s a gyűlésen jelen volt az EAK munkaügyi minisztere, valamint több szakszervezeti vezető. Irakban a királyság meg­döntése óta negyedszer ünne­pelték meg május elsejét. A latin-amerikai országok közül Venezuelában utcai har­cok robbantak ki a május el­seje alkalmából tüntető mun­kások és a rendőrség között A békésen menetelő tüntetők­re a rendőrök gumibottal, könnygázbombákkal és tűzol­tó fecskendőkkel támadtak. A munkások a roham elől egy épületben kerestek menedé­ket. A rendőrök fegyverüket használták s a városban még sokáig hallatszott a pisztolyok és puskák dörgése, a gépfegy­verek kattogása. Caracas ut­cáin az esti órákban kiégett autók és autóbuszok voltak láthatók. A VP1 jelentése szerint még az éjszakai órák­ban is hallattszott szórványos lövöldözés. Guatemalában ugyancsak rendőrsortűz vetett véget a május elsejei békés tüntetés­nek. Tüntetések, gyűlések az ázsiai országokban Indonéziában a május el­sejei tömeggyűlésen felszólalt Sukarno elnök is. Az elnök Nyugat-Irián felszabadításáról beszélt s kijelentette, hogy az indonéz kormány megfontol­tan cselekszik, de a hollan­dok szemmel láthatólag nem akarják a békés megoldást. A tokiói rendőrség előzetes számítások szerint 200 000 tüntetőre számított, azonban a jelentések arról számolnak be, hogy a japán fővárosban legalább 650 000 ember ünne­pelte meg a dolgozók nagy nap­ját és egész Japánban mint­egy hatmillióan vettek részt a különböző tüntetéseken és ünnepségeken. A Tokióban tartott gyűlésen üdvözlő beszé­deket mondtak a japán KP, valamint a szocialista párt vezető képviselői. Május elsejéről tüntetések­kel és gyűlésekkel emlékeztek meg Ceylon fővárosában, Co­­lombóban, Burma fővárosá­ban, Ra­ngunban és az ausztráliai Canberrában. 1962. május 3

Next